Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 6/2010. (IX.15.) önkormányzati rendelete
Vértesboglár Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2022. 04. 01Vértesboglár Község Önkormányzat Képviselő-testület 6/2010. (IX.15.) önkormányzati rendelete
Vértesboglár Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről
Vértesboglár Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésére, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre (továbbiakban : Étv.) való figyelemmel és végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékleteit, a T-2 és T-3 jelű Szabályozási terveket.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A jelen rendelet hatálya Vértesboglár Község igazgatási területére terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket, előírásokat fogalmazza meg.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1)1 A rendelet előírásait az annak 1- 4. mellékletét képező (T-2 és T-3 jelű) szabályozási tervekkel, valamint annak módosításaival együtt kell alkalmazni.
(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.
(4)2 A település védett értékeit az 5. melléklet tartalmazza.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi szabályozási elemek szerepelnek:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) tervezett belterületi határ,
ab) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
ac) építési övezet, övezet határa, építési övezeti és övezeti beírások,
ad) helyi értékvédelmi terület határa, helyi művi érték,
ae) tájképvédelmi terület határa.
b) Irányadó szabályozási elemek:
ba) javasolt építési vonal,
bb) javasolt telekhatár,
cc) gyalogút, kerékpárút,
dd) vegyes használatú út, úttengely.
c) Tájékoztató elemek:
ca) igazgatási határ, belterületi határ,
cb) tájvédelmi körzet határa,
cc) Natura 2000 terület határa,
cd) régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek határa,
ce) védőtávolságok határa.
(2) A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.
4. Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai
4. § (1) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.
(2) A beépítésre nem szánt területeken az építési engedélyhez kötött építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.
(3) A létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte tervi szinten. A létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte.
(4) A község tervezett belterületi határát a szabályozási tervlap határozza meg. Építésügyi eljárásokban érvényessége a földhivatali átvezetéstől számítható. A fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor‚ ha ezáltal a belterületté nyilvánított terület felhasználása is biztosított.
(5) A beépítésre szánt területeken a meglévő telkek méretei a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetek előírt telekméreteitől (telekszélességtől, telekmélységtől és telekterülettől)‚ de új telket alakítani‚ telket megosztani csak az építési övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet. Új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(6) Terepszint alatti önálló létesítmény a településközponti vegyes, és különleges területek építési övezeteiben csak földtakarásban, növényzettel fedve valósítható meg.
5. Közműellátás és hírközlés
5. § (1)
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja, a közművek és bizton-sági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építés, funkcióváltás csak a teljes közműellátás kiépítésével történhet.
(5) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó, gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tűzivízellátás, a villamosenergia ellátás, továbbá a szennyvízelvezetés, elhelyezés, valamint csapadékvíz elvezetés kiépítése biztosított.
6. Vízellátás
6. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem építhető. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.
(2)
(3) A házi kút létesítése engedélyköteles. (Ha a vízkivétel nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező.)
7. Vízelvezetés
7. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg -rövid időre - sem engedélyezhető.
b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz-rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell. Kivételt tenni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, a KÖFE, illetve a KÖTEVIFE által igazolt, ellenőrzött vízzáró medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
d) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.
e) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
ea) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, átmenetileg (és ezt rögzíteni kell az építési engedélyben is) a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosított. Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
eb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud, de megfelelő befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, valamint az illetékes ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természet-védelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárul, a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés nem létesíthető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás megépítését.
8. § (1)
(2) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.
(3) A patakok, tavak partélétől 6- 6 m , a nyílt árkok mentén 3- 3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(4) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani, annak bármilyen megváltoztatását csak vízjogi létesítési engedély alapján (a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével) szabad.
(5) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendő csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelően:
a) zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglévő, nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettől eltérni csak a készítendő szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.)
b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a készítendő szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén.
(6) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk kereszt-metszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását helyi záportározó létesítésével kell megvalósítani.)
(8) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése tilos!
(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre egy gépkocsi és egy személy behajtó áteresszel létesíthető. A gépkocsi áteresz szélessége telkenként 3,0 m-nél, a személybehajtó áteresze 1,0 m-nél nem lehet nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély.
(10) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása tilos.
8. Villamosenergia ellátás
9. § (1) A település beépített és beépítésre szánt területén új ingatlan bekötését csak föld alatti csatlakozással szabad kivitelezni, ott is, ahol a közhálózat föld feletti elhelyezésű.
(2) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca bútorozási lehetőségek biztosítására új hálózat építése esetén a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési légvezetékeket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezető el.
(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
9. Földgázellátás
10. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi, házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(2) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
10. Elektronikus hírközlés
11. § (1) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(2) Beépítésre szánt területen a fentieken kívül, továbbá a beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utca-bútorozás lehetőségének biztosítására új hálózatépítés esetén, a hírközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3)
11. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
12. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3)
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
a) hirdető, reklám berendezés elhelyezése, amennyiben az nem zavarja a köz- és közlekedés biztonságot és a közlekedési szakhatóság és a közutak kezelői is hozzájárulásukat adják,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,
d) utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése,
e) távbeszélőfülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése közterület-foglalási engedéllyel, meghatározott területre és ideig.
(5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.
(6)
12. Műemlék- és településkép-védelem, régészeti lelőhelyek védelme
13. § (1) Műemléki védelem alatt áll a római katolikus templom épülete, a Nepomuki Szent János szobor, a Szent Flórián szobor, valamint a Szent Vendel szobor a templom előtt.
(2) Helyi egyedi védelem alatt áll a plébánia épülete, a Mária szobor, a temetői sírkápolna, a tájház épülete, lakóház a Rákóczi utcában, a volt uradalmi kocsma épülete a Kossuth L. utcában, a kálvária és stációi, az utcai, úti keresztek, képes oszlopok, artézi kutak és a külterületi kőhíd. A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
(3) Helyi értékvédelmi terület a Kossuth Lajos, a Rákóczi Ferenc és a Dózsa György utcák, és a Petőfi Sándor utca északi oldala, a temető területe, a temető előtti kálvária, valamint a pincék, pincesorok területei. Védendő a tömbök telekszerkezete és beépítési jellemzői. A helyi értékvédelmi területeken, utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítő elemek. Védendők a temető régi sírkövei, a kőkereszt és a hősi halottak emlékoszlopa, azok együttese. A pincék területén a présházak megtartandók, felújítandók, kerítés nem építhető.
(4)
(5) 12 métert meghaladó adó-vevő, erősítő antenna belterületen csak településrendezési tanulmány, külterületen tájrendezési tanulmány alapján kiadott építési engedéllyel létesíthető.
13. Táj- és természetvédelem
14. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) A T-3 jelű szabályozási terven „tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájkép, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes területek tartoznak. A tájképvédelmi területeken:
a) az épületek, építmények kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
aa) csak hagyományos szerkezet (tégla, vályog, fa) alkalmazható,
ab) tégla és vályog fal esetén vakolt falfelület,
ac) nyílászárók: fa nyílászárók,
ad) a tető: természetes színű cserépfedésű, 35-45º-os tetőhajlásszögű nyeregtető, csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható, lapostető nem létesíthető,
ae) az épületeken falszerkezetként műanyag, fém, és szürke pala- és hullámlemezek nem alkalmazhatók.
b) nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,
c) a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez a vonatkozó jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
d) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
e) a műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet,
f) új távvezetékek (energia és hírközlő vezetékek) csak terepszint alatt helyezhetők el, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
g) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az ökológiai hálózat magterületén és az ökológiai folyosóként nyilvántartott területeken új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.
h) bázisállomás nem létesíthető.
i) zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés, fásítás során honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
j) beépítésre szánt területen helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő.
14. Épületek, létesítmények elhelyezésekor biztosítandó környezeti feltételek
15. § A rendelet környezetvédelmi előírásait a vonatkozó hatályos környezetvédelmi tárgyú jogszabályokkal együttesen kell figyelembe venni.
15. Levegőtisztaság-védelem
16. § (1)
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs és pihenési célú területet (különleges rekreációs funkciójú terület, különleges egészség-ügyi terület, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhető el, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.
(3) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha megfelelő intézkedéssel (pl. felület takarása, nedvesítése) a diffúz légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.
(4) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a közigazgatási területen nem folytathatók.
16. Talaj- és földvédelem
17. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők.
(2) A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített - más hulladéktól elkülönítetten - zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet.
(3) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(4)
(5) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.
(6) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(7) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,4 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 1,5 lábasnál nagyobb meredek-ségű (26,56°-nál nagyobb hajlásszögű) rézsűk nem alakíthatók ki. Az 1,4 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával létesíthetők. A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50 %-án talajmegkötő, terjedő tövű növényzet telepítendő.
17. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
18. § (1) Vértesboglár a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny terület besorolású. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.
(2) A belterületen és a belterülettel közvetlen szomszédos területeken új beépítésre szánt területek kizárólag abban az esetben alakíthatók ki, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.
(3) A csatornahálózatba be nem kapcsolható külterületi beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezet-védelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén létesíthető. A keletkező szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők.
(6) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba kizárólag abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel.
(7) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell
18. Hulladékkezelés
19. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és rendszeres idő-közönként kijelölt hulladéklerakó helyre történő szervezett elszállítását biztosítani kell.
(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.
(3) A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
19. Környezeti zaj elleni védelem
20. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, létesíthető, illetve környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a vonatkozó jogszabályban és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgés-terhelési határértékeket nem haladja meg.
(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
(3) Vértesboglár zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategória: Keg övezetbe sorolt területek,
b) 2. zajvédelmi kategória: Lf, Krek, Kt, Kkr, Z övezetekbe sorolt területek,
c) 3. zajvédelmi kategória: Vt, Kmo övezetekbe sorolt területek,
d) 4. zajvédelmi kategória: Gip, K-Mü övezetekbe sorolt területek.
20. Védőtávolságok, védőterületek, építési korlátozások
21. § (1)
(2) A temető 30 m-es védőtávolságán belül új lakó- és üdülőépület, élelmiszertároló, illetve -feldolgozó gazdasági épület, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el. 50 m-es védőtávolságon belül ásott kút nem létesíthető.
(3)
21. Tűzvédelmi előírások
22. § (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védett építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.
A beépítésre szánt területek építési övezetinek előírásai
22. A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
23. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település jelen rendelet hatálya alá eső lakóterületei falusias lakóterületbe soroltak.
(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben kell elhelyezni.
(3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kézműipari, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.
(4) Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű lakótelkeken lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4m-re csökkenthető, ha a vonatkozó hatályos jogszabály előírásai betarthatók.
(5) Az előkert méretét egyéb előírás hiányában a kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az oldal- és hátsókertre vonatkozóan a hatályos jogszabályt kell alkalmazni, a rendelet egyéb előírásait is figyelembe véve.
(6) Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők, szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad.
(7) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak.
24. § (1) Az építési övezetekben az épületeket igényesen, a hagyományos építészethez igazodva, természetes építőanyagokat alkalmazva kell kialakítani. Az épületek színezése a hagyományos színválasztás szerinti lehet (fehér vagy világos árnyalatú fal, vörös - és annak árnyalatai - héjazat). A gépkocsi elhelyezését - új lakóépületeknél - az épületeken belül kell biztosítani. Terepszint alatti építmény a lakóövezetekben elhelyezhető, a beépítettség 30 %-ig.
(2) Élő sövény drótfonatos kerítéssel kiegészítve vagy önállóan is kerítésnek minősül. Közterület felé drótfonatos kerítés csak élő sövénnyel együtt létesíthető.
(3) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető. Az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 2 m2 lehet. Az építési övezetekben elhelyezhetők kerti építmények (fedett, nyitott, maximum 20 m2 területű építmények); ezeket az építési hely határvonalán belül kell elhelyezni. A telken belül medence elhelyezhető úgy, hogy a telekhatároktól legalább 3-3 m-t el kell maradni.
(4) Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb területű, meglévő telek is beépíthető, az övezetre előírt egyéb előírások betartásával. Ha már beépült a telek, akkor a jelenlegi beépítettségétől nagyobb arányban nem építhető be. A lakóövezetek telkein meglévő épületek az övezetben megengedett mértékig (beépítettség, építménymagasság) bővíthetők, a lakóövezetekben csak a megengedett funkciójú tevékenységek folytathatók.
(5) Az építési övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (nagy szállítást igénylő, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.
(6) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani;
b) Az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani;
c) az alábbi ültetési távolságok tartandók telekhatár mentén új növénytelepítés esetén:
ca) szőlő ültetésekor minimum 0,8 m
cb) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén minimum 1,5 m
cc) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében minimum 3,0 m .
23. Falusias lakóterület építési övezete
25. § (1) A falusias lakóterületeken lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A területen elhelyezhető továbbá szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint sportépítmény is.
(2) A falusias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépitési |
max. |
|---|---|---|---|---|---|---|
Lf - 1 |
700 |
16 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
Lf - 2 |
500 |
16 |
30 |
40 |
O |
4,5 |
24. Településközpont vegyes terület
26. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sport-építmények helyezhetők el. A területen kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény. Terepszint alatti építmény legfeljebb a beépítettség 30 % -ig helyezhető el az építési övezetekben.
(2) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
|---|---|---|---|---|---|---|
Vt - 1 |
500 |
20 |
40 |
20 |
Z |
6,0 |
Vt - 2 |
3000 |
25 |
40 |
30 |
Z |
7,5 |
25. Gazdasági terület – egyéb ipari terület
27. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezetben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények, létesítmények helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára, szolgálati lakások is. Terepszint alatti építmények az övezetben, a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig. Az építési övezetben az előkert mérete legalább 10 m legyen.
(2) A gazdasági területek építési övezeteinek előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
Gip-1 |
5000 |
50 |
40 |
30 |
SZ |
12,0 |
25/A. Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató terület
27/A. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elsősorban nem jelentős zavaró hatású, a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó, gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, továbbá irodaépületek és üzemanyagtöltő is. Terepszint alatti építmények az építési övezetben elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig. Az építési övezetben az előkert mérete legalább 5 m ; a 8126 j. közút felől az építési hely határa a közút telekhatárától számított 20 m .
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési övezeteinek előírásai:
Övezeti jel |
min.kialak. |
min.kial. |
max.beép. |
min. zöldf. |
beépítési |
max. |
Gksz-1 |
3000 |
20 |
40 |
30 |
SZ |
9,0 |
26. Különleges területek
28. § (1) A különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Kt: temető övezete,
b) Kp: pincés övezet,
c) Kegyh: különleges, egyházi létesítmények övezete,
d) Krek: rekreációs funkciójú övezet,
e) Keg: egészségügyi, szociális létesítmények övezete,
f) Kmü: mezőgazdasági üzemi terület övezete,
g) Kkö: közműterület övezete.
(2) A különleges terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
min. kialakítható/ |
min. kialakítható/ |
beépítettség |
min. zöldfelületi |
beépítési |
max. |
Kt |
K |
K |
10 |
40 |
SZ |
6,0 |
Kegyh |
K |
K |
K |
K |
SZ |
K |
Kp |
K |
K |
10* |
75 |
SZ |
3,5 |
Krek |
1,0 ha |
40 |
20 |
60 |
SZ |
6,0 |
Keg |
1,0 ha |
50 |
30 |
50 |
SZ |
6,0 |
Kmü |
5000 |
50 |
25 |
40 |
SZ |
7,5** |
Kkö |
2000 |
25 |
30 |
70 |
SZ |
4,5 |
27. Temető övezete (Kt)
29. § (1) A Szabályozási terven temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.
(2) A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló (fasor, alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő.
(3) A temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, balesetveszély elhárítása vagy közegészség-ügyi szempontok teszik szükségessé.
28. Különleges, egyházi létesítmények övezete (Kegyh)
30. § (1) A Szabályozási terven különleges, egyházi létesítmények övezeteként (Kegyh) lehatárolt területen a műemlék római katolikus templom található.
(2) Az építési övezetben az összes beépíthetőségi paraméter kialakultnak tekintendő.
29. Pincés övezet (Kp)
31. § (1) A terület borpincés présházak, pincék elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telekviszonyai nem változtathatók meg, a présházakat körülvevő telken kerítést építeni nem szabad, azon csak közlekedési és zöldfelületi létesítmények helyezhetők el.
(3) Egyenként legfeljebb 20 m 2 alapterületű présházak létesíthetők.
(4) Új présház építése csak ott engedélyezhető, ahol a pince előtt a régi présház alapjának maradványa fellelhető.
(5) Az épületek, építmények kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő építészeti kialakítással létesíthetők. Az épületek, építmények kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) csak hagyományos szerkezet (tégla, vályog, fa) alkalmazható,
b) a homlokzat: vakolt felületű,
c) a nyílászárók: fa nyílászárók,
d) a tető: természetes színű cserépfedésű, 40-45º-os tetőhajlásszögű nyeregtető lehet, lapostető nem létesíthető,
e) az épületeken falszerkezetként műanyag, fém és szürke pala- és hullámlemez nem alkalmazható,
f)
30. Rekreációs funkciójú övezet (Krek)
32. § (1) Az építési övezetben sportlétesítmények, szállásférőhely, vendéglátási, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert betartásával kell elhelyezni.
(3) Az elhelyezendő épületek igényes kialakítással, magastetővel létesíthetők. Az építő-anyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell használni.
(4) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
b)
c)
(5) Az övezetben építmények, létesítmények biztonságos elhelyezése érdekében az építési engedélyezési tervnek geotechnikai munkarészt kell tartalmaznia, mely a teherbíró talaj elhelyezkedését és az alkalmazható alapozási technológiát meghatározza.
31. Egészségügyi, szociális létesítmények övezete (Keg)
33. § (1) Az építési övezetben egészségügyi és szociális létesítmények, épületek helyezhetők el, valamint zöldfelületi építmények és pihenőhelyek alakíthatók ki, de elhelyezhetők még szállásférőhely, vendéglátási, szolgáltatási és kereskedelmi építmények is.
32. Mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
34. § (1) A mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) az üzemi méretű árutermelő mezőgazdasági tevékenység: állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben:
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények,
b) állattartó épületek,
c) terménytárolók,
d) szerszám- és géptárolók,
e) vegyszertároló,
f) terményfeldolgozó,
g) mezőgazdasági gépjavító,
h) biztonsági okokból szükséges őrházak,
i) termékvezetékek és műtárgyaik,
j) komposztáló telepek építményei,
k) a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények
helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek.
(4) Az építési övezetben az épületeket legalább 10 m-es előkert, 10 m-es hátsókert és 5 m-es oldalkert betartásával kell elhelyezni.
(5) A mezőgazdasági üzemi területen a telekhatár mentén tájképvédelmi céllal honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
33. Közműterület övezete (Kkö)
35. § (1) Az építési övezetben a vízgazdálkodás, vízszolgáltatás, szennyvíz-elvezetés, valamint energiaszolgáltatás (gáz- és villamos energia) létesítményei, épületei helyezhetők el.
Beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai
34. Közlekedési és közműterület (Köu)
36. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.
(2) A közlekedési területek szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti. A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos út területe.
(3)
(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.
(5)
(6) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. A 8126 j. összekötő út mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 50- 50 m .
(7) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
1. jelenlegi 8126j. út: K.V.C., B.V. b-C.,
2. helyi kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D.,
3. önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.
4. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.
5. helyi külterületi utak: K.VI.C.
(8) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.
35. Zöldterületek, közterületi zöldfelületek
37. § (1) Zöldterület övezetbe a település belterületétől délre található, Z szabályozási jellel jelölt, elsősorban sportolási, szabadidős funkciójú zöldterület tartozik.
(2) A zöldterület övezetben a pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, tornapálya stb.), sportpályák, sportpályák kiszolgáló létesítményei (pl. öltözők, lelátók stb.), vendéglátó épület, a rendezvényturizmushoz kapcsolódó ideiglenes építmények (pl. sátor, színpad stb.), valamint a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.
(3) A zöldterület övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
|---|---|---|---|---|---|
Z-1 |
5000 |
50 |
SZ |
2 |
4,5 |
36. Erdőterületek
38. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek elsődleges rendeltetésük és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Ev-1: védelmi (természetvédelmi, Natura 2000) erdő
b) Ev-2: védő erdő
c) Eg: gazdasági erdő
(2) Az erdőterületek övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
|---|---|---|---|---|---|
Ev-1 |
– |
– |
– |
– |
– |
Ev-2 |
– |
– |
– |
– |
– |
Eg |
10 ha |
100 |
SZ |
0,5 |
4,5 |
37. Mezőgazdasági területek
39. § (1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:
a) kertes és
b) általános mezőgazdasági területek.
(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:
a) lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
b) vízfolyások mentén 50-50 m-es sávban épületek, építmények nem helyezhetők el, a gyep, nádas művelésű területhasználat megőrizendő.
c) az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesíthetők.
d) kerítés csak sövényből, vagy sövénnyel, vagy cserjesávval takart drótfonatból, vagy fából létesíthető, legfeljebb 180 cm magasságú lehet.
(3) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.
38. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
40. § (1) Az övezetben kizárólag a szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.
(2) Az övezetben lakóépület nem létesíthető, lakófunkció nem engedélyezhető.
(3) A kertes mezőgazdasági övezet részletes előírásai az alábbiak:
övezeti jel |
kialakítható/ |
kialakítható/ |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
|---|---|---|---|---|---|
Mk |
3000 |
14 |
SZ |
3 |
4,5 |
39. Általános mezőgazdasági terület (Má)
41. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe a kertes területen kívüli mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) Má-1: korlátozott használatú,
b) Má-2: hagyományos árutermelő
mezőgazdasági övezet.
(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
övezeti jel |
épület típus |
beépíthető min. teleknagyság |
beépíthető min. telekszélesség |
beépítés módja |
max. beépítési |
max. építmény magasság (m) |
|---|---|---|---|---|---|---|
Má-1 |
G |
5 ha |
50 |
SZ |
3 |
5,5 |
Má-2 |
G |
10 ha |
50 |
SZ |
3 |
7,5 |
40. Vízgazdálkodási terület
42. § (1) A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen az alábbi övezetbe tartoznak:
a) V-1: vízfolyások, csatornák medre és parti sávja,
b) V-2 horgásztó és parti sávja.
(2) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban [17] meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő fasorok, facsoportok megtartandók, fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
(4)
41. Beépítésre nem szánt különleges terület
43. §4 (1) A beépítésre nem szánt különleges területek a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Kkmo: gazdálkodási és oktatási központ övezete,
b) Kkp: pincés övezet,
c) Kkr: rekreációs, szabadidő funkciójú övezet.
(2) A beépítésre nem szánt különleges terület övezeteinek részletes előírásai a 6. melléklet tartalmazza.
(3) A beépítésre nem szánt pincés övezetben épületek, építmények elhelyezésére a 30. § előírásai érvényesek.
(4) A beépítésre nem szánt rekreációs, szabadidő funkciójú övezetben épületek, építmények elhelyezésére a 31. § előírásai érvényesek.
(5) A Kkr övezet területén a telek területének legalább 60%-a zöldfelületként alakítandó ki. A Kkr övezet területén a „telek kötelezően zöldfelületként megtartandó része” jellel jelölt, a Boglári-vízfolyás partjától mért 20 m széles területsávban a vízfolyás ökológiai kapcsolattartó képességének megtartása érdekében:
a) épület nem helyezhető el,
b) burkolt felület nem alakítható ki,
c) a terület zöldfelületként megtartandó.
(6) A Kkr övezet területén naperőművek közül kizárólag háztartási méretű kiserőmű létesíthető.
42. Gazdálkodási, oktatási központ övezete (Kkmo)
44. § (1) Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló gazdasági épületek, létesítmények, továbbá vendéglátási, oktatási létesítmények (erdei iskola) helyezhetők el.
(2) Az övezetben az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert betartásával kell elhelyezni.
(3) Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók.
Záró rendelkezések
45. § (1) A jelen rendelet 2010. október hónap 15. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 6/2008.(IX.15.) sz. önkormányzati rendelet.
1. függelék5
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
5. melléklet7
1. Műemléki védettség:
1.1. Római katolikus templom, MJ 1621, Kossuth Lajos utca hrsz.: 1
1.2. Nepomuki Szent János szobor, MJ 1622, a templom előtt
1.3. Szent Flórián szobor, MJ 1623, a templom előtt
1.4. Szent Vendel szobor, MJ 9692, templom előtt
2. Védett helyi művi érték:
2.1. Plébánia épülete, Alkotmány utca, hrsz.: 44
2.2. Tájház, Petőfi S. utca 53., hrsz.: 169
2.3. Zsellérház, Rákóczi F. utca 13., hrsz.: 9
2.4. Volt uradalmi kocsma épülete, Kossuth L. utca 108., hrsz.: 50
2.5. Kálvária, hrsz. 314/8
2.6. Szent Erzsébet sírkápolna a temetőben, hrsz.: 313
2.7. Mária szobor, Kossuth L. utca, hrsz.: 89
2.8. Utcai, út menti keresztek, Kossuth L. utca, hrsz.: 2/3, 092/1, 025
2.9. Képes oszlopok, a temetői út mellett, hrsz.: 314/2, külterületen hrsz.:039
2.10. Kőhíd, hrsz.: 06
2.11. Artézi kutak, 7 darab, hrsz.: 2/2, 79, 89, 203, 251, 354
3. Helyi értékvédelmi területek:
3.1. a Kossuth Lajos utca, annak mindkét oldali utcaképe a Rákóczi F. és a Dózsa György utcák közötti szakaszon
3.2. a Petőfi S. utca, és annak észak oldali utcaképe
3.3. a Rákóczi F. utca és mindkét oldali utcaképe,
3.4. a Dózsa Gy. utca és mindkét oldali utcaképei,
3.5. Temető, hrsz.:313
3.6. Présházak, pincék területei: a 286/23 hrsz. közterület jelölt részei, a 267, 268, 270, 272, 273, 274, 277, 278, 280, 281/1, 281/2, 282, 285, 286/13, 286/14, 287, 288, 289, 290, 291, 294, 295, 296, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303, 304, 305, 307, 308, 309, 310 és 411 hrsz. présházak, a 314/8 hrsz. közterület jelölt része, a 315, 316, 317, 318, 319, 322, 323, 324, 325, 328, 329 és 330 hrsz. présházak
6. melléklet8
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
övezeti jel |
beépíthető |
beépíthető |
beépítés módja |
beépítettség max. mértéke |
max. |
2 |
Kkmo |
1 ha |
50 |
SZ |
5 |
7,5 |
3 |
Kkp |
K |
K |
SZ |
2* |
3,5 |
4 |
Kkr |
5 000 m2 |
50 |
SZ |
10 |
4,5 |
1. K: kialakult állapot, tovább nem osztható
2. SZ: szabadonálló
3. *: a teljes telekterületre vonatkoztatva
A 2. § (1) bekezdése a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdését a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
1 312/2012. (XI.08.) Korm.rendelet
A 43. § a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. függeléket a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Vértesboglár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.