Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (II.24.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről
Hatályos: 2024. 06. 25Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (II.24.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről
Herend Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamit egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított jogkörében eljáró: Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat Megyei Főépítész, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Veszprémi Bányafelügyeleti Osztály a Tfr. 28. § (1) bekezdése alapján Márkó Község Önkormányzata, Bánd Község Önkormányzata, Szentgál Község Önkormányzata véleményének kikérésével továbbá Herend Város Önkormányzata 11/2017.(VII.14.) számú a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. Az előírások alkalmazása
1. § Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei a BSZA-1 jelű 1. melléklet; BSZA-2 jelű 2. melléklet; KSZA-1 jelű 3. melléklet; KSZA-2 jelű 4. melléklet; KSZA-3 jelű 5. melléklet; KSZA-4 jelű 6. melléklet; KSZA-5 jelű 7. melléklet; valamint az építési telekre vonatkozó részletes övezeti előírásokat tartalmazó 8. melléklet.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) beépítésre szánt, beépítésre nem szánt területek határa, valamint a belterület határa,
c) területfelhasználási egységek határa,
d) telekre vonatkozó szabályozási elemek az OTÉK 7. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint,
e) műemléki környezet határa,
f) régészeti terület határa,
g) védett természeti területek,
h) sajátos jogintézmények határvonalai.
i)2 terepszint alatti beépítés határa.
(2) Irányadó szabályozási elemek:
a) ajánlott telekhatár,
b) megszüntető jel,
c) épület kontúrok,
d) út, gyalogút és
e) közmű-vezeték nyomvonala.
(3) Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az engedélyhatározat az egyéb előírások betartása mellett eltérhet.
3. Területfelhasználás
3. §3 (1) A beépítésre szánt területek az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:
a) lakó
aa) kisvárosias lakó Lk
ab) kertvárosias lakó Lke
b) vegyes
ba) településközpont jellegű vegyes Vt
bb) központi vegyes Vk
c) gazdasági
ca) kereskedelmi, szolgáltató Gksz
cb) ipari Gip
d) különleges
da) sport terület Ksp
db) temető terület Kt
dc) mezőgazdasági ütemi Kmü
dd) szennyvíztisztító terület Kszt
e) üdülő (hétvégi házas üdülőterület Üh).
(2) A közigazgatási terület beépítésre nem szánt területei az építési használatnak általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint:
a) közlekedési területek
aa) általános közlekedési területek KÖu
ab) kötöttpályás közlekedési területek KÖk
b) zöldterületek (közkert Z-kk)
c) erdőterületek
ca) gazdasági erdő Eg
cb) szociális és turisztikai erdő Ee
cc) védő erdő Ev
cd) honvédelmi erdő Ehv
d) mezőgazdasági területek (általános mezőgazdasági terület Má)
e) vízgazdálkodási terület V
f) különleges beépítésre nem szánt terület
fa) sport terület Kk-sp
fb) egészségügyi terület Kk-e
fc)4 megújuló energiapark Kk-mue
g)5
4. Telekalakítás és építés engedélyezése
4. § (1)6 A település belterületén építési engedély csak akkor adható, ha közüzemi ivóvíz, közüzemi szennyvízelvezetés és – tisztítás, közterületi nyílt vagy zárt csapadékvíz-elvezetés, valamint közüzemi villamos energiaellátás rendelkezésre áll, vagy annak kiépítése megkezdődött, és a munkaterület a beruházó részéről átadásra került a kivitelező részére. Ez esetben használatbavételi engedély csak akkor kerülhet kiadásra, ha a közüzemi ivóvíz, közüzemi szennyvízelvezetés és – tisztítás, közterületi nyílt vagy zárt csapadékvíz-elvezetés, valamint közüzemi villamos energiaellátás ténylegesen rendelkezésre áll.
(2) A külterületi beépítésre szánt területen építési engedély csak akkor adható, ha közüzemi ivóvíz, legalább egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és -elhelyezés, közterületi nyílt vagy zárt csapadékvíz-elvezetés, valamint közüzemi villamos energiaellátás rendelkezésre áll.
(3) A KSZA és a BSZA jelű tervlapokon „alábányászott terület”, „aktív felszínmozgásos terület”, „potenciálisan felszínmozgásos terület”-ként lehatárolt területeken az építési engedélyezési dokumentációnak geotechnikai munkarészt kell tartalmaznia, mely meghatározza a teherbíró talaj elhelyezkedését és az alkalmazható alapozási technológiákat.
(4) Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre
a) olyan telek, amely nem rendelkezik a megközelítést biztosító, jogszabályokban előírt közterületi kapcsolattal,
b) nyúlványos telek.
(5)7 Új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméreteknek megfelelően lehet. A kialakult telkek esetében azok Szabályozási terv szerinti kialakítása, továbbá telekhatár rendezés végrehajtható, ha a korábbinál kedvezőbb állapot jön létre. Ezen felül úszótelek nem maradhat, azokat meg kell szüntetni.
(5a)8 Telekcsoport újraosztás jelöléssel ellátott telektömb esetén a tervezett telekalakítások megvalósítása csak a teljes tömb fekvéshatár módosítása után történhet.
(6) Telek közműterület céljára az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(7) A beültetési kötelezettséggel érintett telkek beépítésénél használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha a beruházó a beültetési kötelezettséggel érintett határok mentén az előírt növénytelepítést elvégezte. Az út- és vasút fejlesztéséből adódó többletterhelés miatt kialakított ültetési kötelezettségű területen a kötelezettség az út- és vasút fejlesztőjét terheli.
(8) A szabályozási előírásoknak nem megfelelő, de a szabályozási tervlapon kiszabályozott telekalakítások végrehajthatók.
(9) Beépítésre szánt területen a közterület felőli kerítések kialakítása, amennyiben a telket szabályozási vonal érinti, csak a szabályozási vonal mentén, vagy az építési telken belül lehetséges.
(10)9 A szabályozási vonal vagy övezeti határ miatti kötelező telekalakítás esetén a rendezett telek kialakítása érdekében a kialakuló telekre / építési övezetre megállapított legkisebb telekméretet nem kell tartani.
5. Általános előírások
5. § (1) Az előkertben nem helyezhető el nyitott-fedett építmény.
(2) Nem országos külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, támfalat, bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6- 6 méter távolságra lehet újonnan elhelyezni.
(3) A már kialakult, az egyes övezetekre előírt beépítési százalékot meghaladó beépítettségű ingatlanokon a telek beépítettségét nem növelő építési engedélyhez kötött tevékenységek is végezhetők az övezetre előírt egyéb paraméterek betartásával.
(4) Telepített lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(5) A meglévő, vízelvezetésre szolgáló árkok minden övezetben megtartandók és karbantartandók.
(6)10
6. Általános építészeti előírások
6. § (1)11
(2)12
(3)13
(4)14
(5) A kerítések magassága nem lehet nagyobb 180 cm-nél.
(6)15
(7)16
(8)17
(9) Beépítésre nem szánt területen kerítés csak annyiban létesíthető, amennyiben az igazoltan a telepített növényállomány vagy épített környezet védelmében, vagy pályázati előírás teljesítéseként készül. Csak lábazat nélkül, vadvédelmi drótháló vagy huzal alkalmazható.
(10)18
(11)19
(12) A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani, de amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor a járművek elhelyezéséről és a parkolóhelyek biztosításáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell megoldani.
(13) Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak a helyi állattartási rendelet figyelembevételével létesíthetők a lakóépületekre érvényes építészeti előírások betartásával.
Közművesítés, közműlétesítmények
7. Általános előírások
7. § (1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.
(2) Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell.
(4) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, vagy bevezetni.
(5) Az ivóvíz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(6) A település csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű üzemeltetőkkel.
(8) Útépítésnél a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(9) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.
(10) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való bevezetés előírásainak meg kell felelnie, a nagyobb szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – az előírt szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.
(11) A közművezetékek telepítésénél, átépítéskor, és új vezeték létesítésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(12) A magas talajvízállású településrészeken a terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj- vagy rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani.
(13) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésére, esztétikai követelmények és látványvédelem betartására is figyelemmel kell lenni.
(14) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(15) Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.
8. Vízellátás – tűzvédelem
8. § (1) A csatornahálózat megvalósulását követően házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéssel együtt engedélyezhető.
(2) A mértékadó oltóvíz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a hálózaton biztosítani kell.
(3) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.
(4) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.
(5) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(6) A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől maximum 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.
(7) A tűzcsapokat egymástól minimum 5,0 m távolságra szabad telepíteni.
(8) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.
(9) Védőtávolságok az érvényes szabvány szerint biztosítandók ivóvíz vezeték esetén, az épület alapjától minimum 3,0 m 300 mm átmérőig, 5,0 m 301- 700 mm átmérőig.
9. Szennyvízelvezetés
9. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.
(2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani.
(3) A még csatornázatlan épületeknél a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvízszállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.
(4) Védőtávolságok Gravitációs csatorna esetén az épület alapjától, Szennyvíz nyomócső esetén 300 mm átmérőig 3,0 m .
(5) A szennyvízátemelők környékén esetlegesen jelentkező szaghatás megszűntetéséről gondoskodni kell.
10. Csapadékvíz elvezetés
10. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok és folyóka kombinációjával kell megoldani.
(3) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék-és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(5) Védőtávolságok csapadékcsatorna esetén az épület alapjától 3,0 m , felszíni vízfolyás patak part élétől 6,0 m .
11. Villamos-energia ellátás
11. § (1) A nagyfeszültségű, a középfeszültségű oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az ágazati szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
(2)20 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében, valamint az országos ökológiai hálózat magterületén a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
12. Földgáz ellátás
12. § (1) Gázelosztó- és csatlakozó vezeték csak földalatti vezetéssel létesíthető.
(2) Homlokzati, közterületről látszó gázvezeték nem létesíthető.
(3) Gáznyomászabályozó-gázmérő állomások előkertes kivitelűek legyenek, közterületről nézve takarással létesüljenek.
13. Távközlés
13. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.
(2) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, rekonstrukciójakor földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(3) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak az ide vonatkozó jogszabályok szerint helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez előzetesen településképi és sziluettvizsgálat készüljön, az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásával.
Az épített és természeti környezet védelme
14. Általános előírások
14. § (1) A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet károsító épületek körül takarófásítás szükséges.
(2)21
15. Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása
15. § (1) A műemléki környezet a szabályozási terv szerint – MK – lehatárolással jelölt terület.
(2) A Belterületi tervlapokon lehatárolt műemléki környezeti területen a műemléki környezet védelméről a kulturális örökség védelméről szóló hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete szerint kell gondoskodni.
(3)22
(4)23
(5) Műemléki védelemre javasolt épület a Római katolikus templom.
(6)24
(7) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója: pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, a közlekedési területek és közműsávokon túlmenően.
(8) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén előzetesen írásban, már a tervezés fázisában meg kell keresni a KÖH illetékes Regionális Irodáját a szakhatósági állásfoglalás ügyében. A földmunkával járó tevékenységet csak a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén szabad elkezdeni.
(9) Helyi értékvédelmi területen új épület kialakítása esetén a tervezett új épület, valamint a környezete közötti építészeti összhangot, illeszkedést, utcakép alakulását bemutató tervet kell csatolni az engedélyezési dokumentációhoz.
(10)25
16. A levegő védelme
16. § (1) Levegőterhelést okozó légszennyező forrásokra az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, és a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kerülnek megállapításra a kibocsátási határértékek a vonatkozó jogszabály szerint.
(2) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik:
a) kéndioxid: F,
b) nitrogéndioxid: F,
c) szénmonoxid: F,
d) szilárd (PM10): E,
e) benzol: F,
f) talajközeli ózon: B.
(3) Amennyiben a légszennyezettség mértéke a zónában a megengedett határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a vonatkozó jogszabály szerint.
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint a közigazgatási területen nem engedélyezhető.
(5) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.
17. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
17. § (1) A felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából a település besorolása fokozottan érzékeny terület. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.
(2) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, és előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű szennyvizek vezethetők.
(3) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabály szerint az 1. vízminőség-védelmi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelel.
(4) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.
(5) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
a) állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható,
b) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 200 m-en belül korlátozottan folytatható a vonatkozó jogszabály szerint.
(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(7) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata kizárólag vízjogi engedély alapján történhet.
18. A termőföld védelme
18. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
(2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján lehet. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(3) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(4) A tájkarakter védelme miatt egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, vagy bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
(5) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(6) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.
19. Hulladék-elhelyezés
19. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
(2) Lakó- és településközponti vegyes területen a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály jegyzékében felsorolt veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők. Üdülőterületen veszélyes hulladékot eredményező tevékenység nem folytatható.
(3) A gazdasági területeken keletkező veszélyes hulladékokat ártalmatlanításig, elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(4) A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.
(5) Az állattenyésztésből és feldolgozásból származó hulladékok ártalmatlanításakor a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
(6) A veszélyes hulladékokat ártalmatlanításig, elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
20. Környezeti zaj elleni védelem
20. § (1) Herend beépítésre szánt területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a) 2. zajvédelmi kategóriába – kisvárosias, kertvárosias, telepszerű beépítésű területek: Lk, Lke, Z, Kte övezetekbe sorolt területek,
b) 3. zajvédelmi kategóriába – vegyes területek: Vt, Vk övezetekbe sorolt területek,
c) 4. zajvédelmi kategóriába – gazdasági terület, különleges terület: Gksz, Gip, K-sp övezetekbe sorolt területek.
(2) Meglévő épületek átépítése esetén amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, helyiségek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek nappali és éjjeli időszakban egyaránt teljesülnek. Ennek igazolására az engedélyezési tervnek zaj- és rezgésvédelmi munkarészt - mely a védelem módját meghatározza - tartalmaznia kell.
(3) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken környezeti zaj ellen védendő homlokzattal rendelkező épületek kizárólag a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajvédelmi határértékek betartásának figyelembevételével építhetők.
21. Táj- és természetvédelem
21. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) Az egyedi tájértékek védelméről, folyamatos karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell.
22.26 Egyéb környezetvédelmi előírások
22. § (1)27
(2) A gazdasági és mezőgazdasági területeken robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható.
23. Zöldfelületek védelmére vonatkozó előírások
23. § (1) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell.
(2) A megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia.
(3) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese.
(4) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. Ez lehetőséget ad a szabályzatban vagy a szabályozási tervlapokon előírt építési hely vagy beépítési vonal megváltoztatására.
(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani.
24. Építési tilalmak, korlátozások
24. § (1) Közintézmények és közösségi zöldterületek céljára fenntartott területeket más célra felhasználni nem szabad.
(2) Törmeléket lerakni csak az arra kijelölt területen szabad.
25. Sajátos jogintézmények
25. § (1) Beültetési kötelezettségű területen
a) út, parkoló, épület, építmény, - maximum 15 m 2 alapterületű portaépület kivételével - nem helyezhető el.
b) A terület keresztirányban megtörhető úttal, maximum 10 m szélességben.
c) Külterületen a területet többszintű, minden megkezdett 100 m2-enként minimum 5 nagy lombkoronát nevelő fa és 50 db cserje, és gyep vagy talajtakaró, vagy erdészeti módszerekkel, erdő jellegűen kialakított növényzettel kell betelepíteni.
d) Belterületen fasor és cserjesáv, vagy többszintű növényzet telepítendő.
(2)28
Beépítésre szánt területek
26. A lakóterületek általános előírásai
26. § (1)29
(2)30
(3) A lakóterületen lakással egybeépített kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók egy építészeti egységben helyezhetők el,
(4)31
(5)32 A beépíthetőség szabályainak nem megfelelő, de már jogszerűen beépített telek a létesített épület méretétől, illetve az övezeti beépítési paraméterek teljesülésétől függetlenül helyben az eredeti épület alaprajzi kontúrján belül felújítható, átépíthető bővíthető vagy újjáépíthető, az övezetre vonatkozó egyéb paraméterek betartása mellett.
(6) Új épület létesítése esetén az oldalhatárra előírt beépítésnél - kivéve az Lke1 és Lke2 övezetekben - az épületek legszélső szerkezeti eleme, eresz széle nem nyúlhat át a telekhatáron. Meglévő épület esetén, amennyiben annak szerkezeti eleme átnyúlik a telekhatáron, az megtartható, a csapadékvíz azonban a saját telekre vissza kell vezetni.
(7)33
(8)34
27. Kisvárosias lakóterület
27. § (1) Az építési övezet területén az OTÉK 35vonatkozó pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) Nem helyezhető el – a gépkocsi-tároló kivételével – önálló mellékfunkciójú épület.
(4)36
(5) Az úszótelekkel kialakított meglévő épületek felújítására, bővítésére, átépítésére építési engedély kiadható az övezetben meghatározott maximális építménymagasság és egyéb előírások betartásával, függetlenül az előírt maximális beépíthetőségtől. Az úszótelkes épületeket közvetlenül körülvevő telken további építmények kialakítása csak telekrendezés és az összes beépítési paraméter betartásával lehetséges.
(6) Az úszótelkes épületeket közvetlenül körülvevő telkek rendezése során csak a környezetükben kialakult, beépült tömbökben szokásos alakú telkek alakíthatók ki. Új úszótelek nem alakítható ki.
28. Kertvárosias lakóterület
28. § (1) Az építési övezet területén az OTÉK 37vonatkozó pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el. 38Minden olyan kisipari tevékenység engedélyezhető belterületen, amely az adott terület-felhasználási funkciókra káros hatással nem bír.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) Az övezetben kialakítható lakóépületek maximális lakásszáma:
a)39 Az övezetben kialakítható lakóépületek maximális lakásszáma Lke-1, Lke-3 és Lke-8 övezetben maximum egylakásos lakóépület.
b)40 Lke-2, Lke-4, Lke-4* és Lke-5 övezetben maximum kétlakásos lakóépület.
(4) Az Lke-1 és Lke-2 övezetben, a Kossuth és Diófa utcára nyíló telkek esetén a kialakult beépítés megőrzése érdekében
a) a beépítés módja kötelezően oldalhatáron álló,
b) az előkert nagysága 1- 6 m között változhat,
c)41
(4a)42
(5)43
(6) Az övezetben kialakítandó előkert méretek:
a)44 Az Lke-3 és Lke-8 övezetben 3 méter, a már beépített területen a kialakult utcában jellemző előkertméret alkalmazandó. Lke-4, Lke-4*, Lke-5 övezetben: 5 m, beállt területen az illeszkedés érdekében az utcában jellemző előkertméret alkalmazandó.
b) Lke-4, Lke-5 övezetben: 5 m , beállt területen az illeszkedés érdekében az utcában jellemző előkertméret alkalmazandó.
c) Lke-6 övezetben: 10 m .
(7) Az Lke-1 és Lke-2 övezetben a kialakított épület előkert felőli maximális szélessége a telekhatártól számított 10 méteres sávon belül 9,0 m . Saroktelek esetén csak az egyik előkert felé kell teljesülnie a maximum 9,0 m-es épületszélességnek.
(8) Lke-3 övezetben a beállt területen a tömb azon részén amelyen az építési tevékenység történik a kialakult jellemző beépítési módhoz való illeszkedés kötelező.
(9) Az Lke-6 jelű övezetben különálló mellékfunkciójú épület nem építhető.
(10) Az Lke övezetbe sorolt telkek területének minimum 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(11) Kialakult beépítésű területeken az építési hely meghatározásánál az illeszkedés szabálya alapján el lehet térni az övezetre általánosan előírt építési helytől.
(12)45 Az Lke-4* övezetben kizárólag lakó funkciójú épület és a lakó funkciót közvetlenül kiszolgáló melléképület építhető.
29. Településközpont vegyes terület
29. § (1)46 Az építési övezet területén az OTÉK vonatkozó pontjaiban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el. 47Az övezetben piac kialakítható.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3)48 Az övezetbe sorolt építési telkek területének minimum 30%-át zöldfelületként kell kialakítani, a Vt-3. övezetben a zöldfelület minimális értéke 10%.
(4)49 Vt-1 és Vt-2 övezetben a Kossuth és Vasút utcára nyíló telkek esetén, a kialakult beépítés merőrzése érdekében
a) a beépítés módja olalhatáron álló,
b) az előkert nagysága 0 méter is lehet a kialakult állapotnak megfelelően.
c)50
(5) Vt-1 övezetben a kialakított építmény előkert felőli maximális szélessége a telekhatártól számított 10 méteres sávon belül 9,0 m . Saroktelek esetén csak az egyik előkert felé kell teljesülnie a maximum 9,0 m-es épületszélességnek.
(6)51
(7)52
(8) Az úszótelekkel kialakított meglévő épületek felújítására, bővítésére, átépítésére építési engedély kiadható az övezetben meghatározott maximális építménymagasság és egyéb előírások betartásával, függetlenül az előírt maximális beépíthetőségtől. Az úszótelkes épületeket közvetlenül körülvevő telken további építmények kialakítása csak telekrendezés és az összes beépítési paraméter betartásával lehetséges.
(9) Az úszótelkes épületeket közvetlenül körülvevő telkek rendezése során csak a környezetükben kialakult, beépült tömbökben szokásos alakú telkek alakíthatók ki. Új úszótelek nem alakítható ki.
(10) A területen az elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek legnagyobb építménymagassága 10 m lehet.
(11)53
(12)54
(13)55
(14)56 Vt-5 és Vt-6 jelű övezetben az ültetési kötelezettségű területen belül a meglévő fás szárú növényállomány kivágására kizárólag veszély esetén kerülhet sor, és pótlásukról gondoskodni kell.
(15)57
30. Központi vegyes terület
30. § (1) Az építési övezet területén az OTÉK 58vonatkozó pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3)59
(4)60
(5) Az építési övezetben maximum 1000 m 2 alapterületű épület helyezhető el egy épülettömegben.
(6) Az övezetbe sorolt építési telkek be nem épített területének minimum 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(7)61
(8)62 A Gip-1 övezetben, magánút kialakítása során az út telkének nagysága az övezeti előírásoktól eltérő lehet.”
31. Gazdasági – Kereskedelmi, szolgáltató terület
31. § (1) A Gksz-1 jelű övezetben az OTÉK 63vonatkozó pontjában meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) Az övezetbe sorolt építési telkek területének minimum 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(4) A Gksz-1 jelű övezetre vonatkozó előírások:
a)64
b) Az épületek rövidebb homlokzatának maximális szélessége 16 m .
c) Az előkert nagysága 5 m .
d)65
e) Maximum 1000 m 2 épület helyezhető el egy épülettömegben.
f) A nem közterülettel határos telekhatár mentén minimum egy cserjesáv ültetése kötelező.
(5) A Gksz-2 övezetre vonatkozó előírások:
a)66
b) Maximum 3000 m 2 épület helyezhető el egy épülettömegben.
c) A minimális zöldfelületi mértéken belül az övezet határa mentén lévő telekhatárokon kötelező háromszintű növényzet telepítése.
(6) Gazdasági területen helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. A kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:
a) A meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm , vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak;
b) A telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására, például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége, a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege.
32. Gazdasági – Ipari terület
32. § (1) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(2)67 Az övezetbe sorolt építési telkek területének minimum 25%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(3)68
(4)69
(5)70
(6)71 Gip-1 övezetben maximum 5000 m 2 épület helyezhető el egy épülettömegben.
(7)72
(8)73 A Gip-1* övezetben szolgálati lakások is elhelyezhetőek.
33. Hétvégi házas üdülőterület
33. § (1) Az övezet maximum kétegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál, kivételesen elhelyezhetők a terület rendeltetésével összhangban álló és azt szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, vendéglátó funkciójú épületek.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3)74
(4) Az övezetbe sorolt építési telkek területének minimum 60%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(5)75
(6) Az építési övezetekben állattartó épület – a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével – nem helyezhető el.
(7)76 Az Üh1 övezetben új épület nem építhető.
34. Különleges – sport terület
34. § (1)77 Az övezetben sportolási célú létesítmények épületei, lovarda létesítményei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetőek el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) Az övezetbe sorolt építési telkek területének minimum 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
(4)78
(5)79 A Ksp-2 jelű építési övezetben a kialakítandó építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványtervet kell késízteni.
35. Különleges – temető terület
35. § (1) Az övezetben ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3)80
(4) Új építmény kialakítása esetén az elő- oldal- és hátsókertet minimális mérete 10 m .
(5) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telek területének minimum 60 %-át zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
b) a temető telekhatárai mentén többszintű növényzetből álló növénysáv telepítendő.
c) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell.
(6) A területen az elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek legnagyobb építménymagassága az építmény tornyának méretével növelhető.
(7) A temető területén, annak minden 150 m2-re után legalább 1 db lombos fát kell telepíteni.
36. Különleges – mezőgazdasági üzemi terület
36. § (1) Az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgáló terület.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) A területen a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges épületek, építmények:
a) állattartó épületek,
b) terménytárolók,
c) szerszám- és géptárolók,
d) mezőgazdasági gépjavító,
e) terményfeldolgozó,
f) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek,
g) biztonsági okokból szükséges őrházak,
h) termékvezetékek és műtárgyaik,
i) komposztáló telepek építményei,
j) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
(4)81
(5) Az övezetben több főfunkciójú épület is elhelyezhető.
(6) Új épületek kialakítása esetén legalább 10 m elő-, oldal- és hátsókertet kell biztosítani.
(7) A mezőgazdasági üzemi területen létesítmények jelen rendelet környezetvédelmi előírásai és az alábbi környezeti feltételek együttes biztosítása esetén engedélyezhetők, és üzemeltethetők:
a) önellátást meghaladó állattartás kizárólag a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint történhet.
b) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített – más hulladéktól elkülönítetten – zárt rendszerű, szivárgásmentes trágyakezelési módszerrel történhet.
c) trágyatároló nem létesíthető vízfolyástól számított 100 m-n belül, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 8. § szerinti parti és védősáv területen.
37. Különleges – szennyvíztisztító terület
37. § (1) Az övezetben csak a szennyvíztisztással kapcsolatos technológiai és kezelő építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben több főfunkciójú épület is elhelyezhető.
(3)82
(4) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani lehetőség szerint a telekhatár mentén.
Beépítésre nem szánt területek
38. Közlekedési területek és létesítmények
38. § (1) A közlekedési területek közé nyertek besorolást az országos főútvonalak, mellékútvonalak, helyi gyűjtőutak, valamint a vasútvonal és területei.
(2) A települést érintő országos közutak:
a) 8 sz. Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes I. rendű, kiemelt főút, 2x2 sávos, fizikai elválasztású, emelt sebességű 110 km/ó, új külön szintű csomópontokkal
b) 73115 sz. Szentgáli bekötő út
c) 8313 sz. Bánd-herendi bekötő út
d) 83305 sz. Herend vasútállomáshoz vezető út
(2a) Tervezési osztály jele
e) 8 sz. főút külterületen K.III.B külterületi közút
f) Összekötőút 8. sz. főút felett K.V.B külterületi közút
g) 73115 sz. út K.V.B külterületi közút
h) 8313 sz. út
ha) lakott területen kívül K.V.B külterületi közút
hb) lakott területen belül B.V.c B belterületi közút
i) 83305 sz. út lakott területen belül B.V.c B belterületi közút
j) 380/2, 522/2, /4, 581/2, 619, 650, 656, 702, 745/3, 747/4, 818/2 hrsz belterületi gyűjtőutak B.V.c B belterületi közút
(3) A települést érintő vasútvonalak: 20 számú Székesfehérvár-Szombathely vasútvonal
(4) Az országos közutak jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége, az összekötőutak kivételével, a kialakult marad. A 8. sz. főút szabályozási szélessége a 2x2 sávos, fizikai elválasztás szélesítésének mértékével és a külön szintű csomópont helyigényének megfelelően nő. Az összekötőút 8. sz. főút felett, az útterv szerint részben új nyomvonalon halad mindkét oldalon.
(5) Külterületen az utak mentén a tengelytől számított 50-50; a 8 sz. I. rendű főút vonatkozásában 100-100 méteres védőtávolság van érvényben.
(6) A kiszolgáló lakóutak - B. VI. d C - szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerint változó, a meglevő, kialakult beépítésekre tekintettel. Az új kialakítású területeken jellemzően 16 és 12 m .
(7) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek, úgy mint közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat kialakítását részleteiben kidolgozott terv alapján kell megépíteni.
(8) A csomóponti rálátási háromszögeket minden új szabályozású területen és a vasúti kereszteződésekben biztosítani kell. Útcsatlakozásoknál és a vasúti átjáróknál a szabadlátást gátló létesítményt elhelyezni 0,8 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
39. Zöldterületek
39. § (1) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(2) Az övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmények,
b) vendéglátó épületek,
c) rendezvényeket kiszolgáló épületek,
d) a terület fenntartásához szükséges épületek.
(3)83
(4)84
(5) Az övezetben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzettel kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
(6) Allergiát okozó, termésükkel szemetelő, valamint mérgező növények nem ültethetők.
(7) A meglévő természetes növényzetet, jellemző növénytársulásokat meg kell őrizni, a növénytelepítés során a természetes galérianövényzethez hasonló természet-közeli növényzetet kell kialakítani.
(8)85
40. Erdőterület
40. § (1) Ev jelű övezetben kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, nyomvonal jellegű létesítmények helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.
(2) Ehv jelű övezetben kizárólag honvédelmi célú, nem épület jellegű építmények, nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények helyezhetők el.
(3)86 Ee jelű övezetben a vonalas létesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, létesítmények is elhelyezhetőek, de csak turisztikai és kereskedelmi szállásépület, kilátó épület, valamint az erdő rendeltetésének megfelelő épületek építhetők.
(4) Eg jelű övezetben kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.
(5) Az egyes övezetek részletes előírásait a 8. számú melléklet tartalmazza.
(6) Az Eg és Ee övezetben egy tömegben maximum 300 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.
(7) Az Eg és Ee övezetben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete 20 m .
(8)87
(9) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során valamennyi erdőterületen a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.
(10)88 Ee jelű övezetben kilátó építmény a 0167/1 hrsz.-ú ingatlan legmagasabb pontjának 30 méteres környezetében alakítható ki. A kilátó tájba illeszkedésének bemutatására látványtervet kell készíteni.
41. Általános mezőgazdasági terület
41. § (1) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(1a)89 Az övezetben elhelyezhető építmények maximális építménymagassága 4,0 m lehet, kivétel a technológiai okból indokolhatóan magasabb mezőgazdasági célú építmények esetén, ahol a maximális kialakítható építménymagassága 5,5 m lehet.
(2) A beépíthető legkisebb telek nagysága 1 ha .
(3)90 Birtokközpont telkén az alábbi előírások alkalmazandók:
a) Ökológiai magterületen a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.
b) Települési tájképvédelmi területen elhelyezésre kerülő épületek tájba illeszkedését az építési engedélyezés során látványtervvel kell igazolni.
c) Települési tájképvédelmi területen az eredeti terepszint alakítása csak indokolt esetben és csak a telek feltárása, a csapadékvíz elvezetése és építmény elhelyezése és megközelítése céljából végezhető.
d)91
e)92
f)93
(4) Birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani, valamint tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv létesítendő.
(5) Kizárólag fából, cserjesávval takart drótfonatból készült, lábazat nélküli vadvédelmi kerítés létesíthető. Tömör kerítés az általános mezőgazdasági övezetekben nem alakítható ki.
(6)94 Az övezetben a KSZA-4 jelű tervlapon körbehatárolt max. 30 000 m3-es záportározók területén belül kizárólag a záportározók technológiai építményei helyezhetők el és a meglévő csapadékelvezető rendszerbe kötendők. A záportározók területe a tározási időszakon kívül mezőgazdasági műveléssel hasznosítandó.
42. Vízgazdálkodási terület
42. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi területekre tagolódnak:
a) vízfolyások medre és partja
b) vízbeszerzési és vízmű területek
(2) A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6- 6 m , az állóvizek parti sávja 3 m .
(3) A folyóvizek parti sávjában kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki. A parti sávban épületek nem létesíthetők.
(4) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
(5) A vízgazdálkodási övezetekben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.
(6) A folyóvizek mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.
(7) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.
43. Különleges sportterület
43. § (1) Az övezetben sportolási és rekreációs célú létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3)95
(4) Az övezetben több főfunkciójú épület is elhelyezhető egy telken.
(5) Az építési övezetben az elő- oldal- és hátsókertek nagyságának igazodnia kell a kialakult állapothoz.
(6)96
(7)97
(8)98 az övezetben új épület nem építhető.
44. Különleges egészségügyi terület
44. § (1) Az övezetben gyógyszálló, gyógyüdülő, sportolási célú építmények, továbbá az ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3)99
(4) Az övezetben több főfunkciójú épület is elhelyezhető egy telken.
(5) Az építési övezetben az elő- oldal- és hátsókertek nagyságának igazodnia kell a kialakult állapothoz.
(6)100
(7)101
44/A.102
44/A. §103
45.104
45. §105
45/A.106 Különleges gazdasági terület (Kk-g)
45/A. § (1) Az övezetben a gazdasági tevékenységet kiszolgáló tároló, raktározási célú építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a 8. számú mellékletben meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.
(3) Az övezetben több főfunkciójú épület is elhelyezhető egy telken.
(4) Az övezetben az érintett területen új épület kizárólag a szabálytalan építmények elbontását követően létesíthető.
46. Záró rendelkezések
46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a „Herend Helyi Építési Szabályzatáról, és Szabályozási Tervéről” szóló 10/2008 (V.30.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az ügyfél számára kedvezőbb.
9. melléklet114
|
Építménymagasság (H): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. |
A bevezető a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 2/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 7/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 3.§ (a) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 8/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos a rendelet kihirdetését követő 15. napon. Hatályon kívül helyezte a 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetését követő 30. napon.
A 4. § (5) bekezdése a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (5a) bekezdését a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ a) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2013.(IX.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ c) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ d) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ d) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ e) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ e) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ f) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ g) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Kiegészítette a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ h) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ h) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ h) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
A 26. § (5) bekezdése a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ h) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ h) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ i) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Kiegészítette 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon.
Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ j) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ j) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 8/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet 2.§. Hatályos a rendelet kihirdetését követő 15. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ j) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 8/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos a rendelet kihirdetését követő 15. napon.
Módosította a 21/2020.(IX.21.) 1.§ (4) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (4) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1.§ (5) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon.
Módosította a 19/2013.(IX.31.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ k) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ l) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ l) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ l) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ l) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Kiegészítette a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ l) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Kiegészítette a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Kiegészítette a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Kiegészítette a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ m) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ m) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ m) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Kiegészítette a 19/2013.(IX.30.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ n) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ n) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ n) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (5) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ o) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (5) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ o) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (5) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ o) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (6) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 3.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
A 32. § (8) bekezdését a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ p) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ p) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
A 33. § (7) bekezdését a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ q) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Kiegészítette a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ r) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ s) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ t) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 12/2018. (VII.2.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2018. július 3-tól.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ u) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 3.§ c) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ v) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Kiegészítette a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ w) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ w) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ w) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (7) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ x) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ x) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ x) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
A 43. § (8) bekezdését a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ y) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ y) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 9.§ y) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Hatályon kívül helyezte a 10/2017.(VI.12.) önkormányzati rendelet 3.§ a) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Kiegészítette a 7/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon.
Hatályon kívül helyezte a 10/2017.(VI.12.) önkormányzati rendelet 3.§ b) pontja. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Kiegészítette a 7/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon.
Törölte a 18/2019.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2019. augusztus 28-tól. Módosította a 10/2017.(VI.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (8) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Törölte a 18/2019.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2019. augusztus 28-tól. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (9) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
A 45/A. alcímet (45/A. §-t) a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 8.§ (1) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 12/2018. (VII.2.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2018. július 3-tól. Módosította a 8/2014.(VII.28.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Az 1. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 8.§ (2) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 12/2018. (VII.2.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2018. július 3-tól. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 8/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos a rendelet kihirdetését követő 15. napon. Módosította a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. A 2. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 18/2019.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. augusztus 28-tól. Módosította az 5/2018. (III.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2018. március 21-től. Módosította a 25/2015.(XI.23.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. november 24-től. Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. A 3. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 8.§ (2) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 18/2019.(VIII.27.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2019. augusztus 28-tól. Módosította az 5/2018. (III.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2018. március 21-től. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 25/2015.(XI.23.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2015. november 24-től. Módosította a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 2/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. A 6. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 7/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 15/2014. (X.1.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2014. október 2-től. Módosította a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. A 7. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. A 7. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 21/2020.(IX.21.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 16/2020.(VII.24.) önkormányzati rendelet 8.§ (5) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 7/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 22/2016.(XII.12.) Önkormányzati rendelet 1.§ (10) bekezdése. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 8/2015.(III.20.) önkormányzati rendelet 4.§. Hatályos a rendelet kihirdetését követő 15. napon. Módosította a 19/2015.(VIII.31.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Módosította a 8/2014.(VII.28.) önkormányzati rendelet1.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 15. napon. Módosította a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. A 8. melléklet a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette a 19/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon. Kiegészítette a 19/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelet 10.§-a. Hatályos a kihirdetést követő 30. napon.
A 9. mellékletben foglalt táblázat „Építménymagasság (H): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak. b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával. c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni. d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. Többszintes tetőterű épület: Olyan épület ahol a tetőtérben egynél több építményszint található. Újjáépítés: az új épület létesítése a meglévő építmény elbontása után, annak helyén és nagyságában, f…” sora a Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VI. 24.) önkormányzati rendelete 6. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.