1. § (1) A rendelet hatálya Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában és rendelkezése alatt álló lakásokra terjed ki.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerve használatában vagy kezelésében lévő épületben található, szolgálati lakásnak minősülő lakás bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulás feltételeit a Kt. határozza meg.

(3) A Kt. 2 db, legfeljebb 2 szobás összkomfortos önkormányzati tulajdonban álló és a vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő lakást szolgálati lakásnak minősíthet, a lakás bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulás feltételeit az 51. § határozza meg. A szolgálati lakásokat e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

(4) A rendelet hatályba lépését követően megüresedő szolgálati férőhelyre a bérlővel bérleti szerződést kötni az e rendelet által meghatározott feltételek alapján lehet.

(5) A vagyonátadó bizottság hatáskörével vagy tulajdoni igény alapján induló bírósági eljárással érintett lakás bérbeadására, az említett eljárásokban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig e rendeletet kell alkalmazni, ha a bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor az önkormányzat költségvetési szerve vagy a volt kerületi Ingatlankezelő Vállalat Kt. által létrehozott jogutódja.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2)² A bérbeadással összefüggő kezelői feladatokat alapító okiratában rögzített módon a Csepeli Ingatlanhasznosítási Nonprofit Kft. (továbbiakban: kezelő) látja el.

3. § (1) Lakást bérbeadni kizárólag természetes személynek (bérlő) vagy személyeknek (bérlőtársak) lehet.

(2) A Kt. a polgármester előterjesztése alapján minden év február 28-ig meghatározza, hogy az adott évben várhatóan megüresedő lakások bérbeadásánál a 4. § (2) bekezdésében megjelölt jogcímek közül melyeknek kell elsőbbséget biztosítani.

(3) A Kt. (2) bekezdésben említett határozatának keretei között a polgármester határozza meg az üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának jogcímét, a teljesítés ütemezését vagy konkrét időpontját kivéve, ha a lakást bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog alapján kell bérbeadni.

(4) A Kezelő a (2) bekezdésben meghatározott előterjesztés előkészítéséhez minden év január 31. napjáig javaslatot tesz a polgármesternek arra, hogy a megüresedett lakásállomány részét képező egyes, más lakásgazdálkodási feladatra nem elkülönített lakások bérleti jogát a Kt. ajánlja fel azon bérlők részére, akik a tárgyévet megelőző év folyamán jelezték kisebb lakás bérbevételére vonatkozó igényüket, tekintettel arra, hogy az általuk bérelt lakás fenntartására, költségeinek viselésére anyagi helyzetükre tekintettel képtelenek.

(5) A Kt. a polgármester (2) bekezdésben meghatározott előterjesztése, a Kezelő javaslata alapján dönt arról is, hogy a megüresedő lakásállományból melyek hasznosíthatók e rendelet 25. § (2) bekezdés a) pontja szerint ún. „fecskelakásként”.

(6) A Kt. a polgármester (2) bekezdésben meghatározott előterjesztése, a Kezelő javaslata alapján dönt arról, hogy hány db lakást tart fent e rendelet 25. § (2) bekezdés b) pontja szerint ún. „krízislakásként” történő hasznosításra. A krízislakásként történő hasznosításra fenntartott lakásokat a polgármester jelöli ki a kezelő javaslata alapján.

3/A. §³ A Képviselő-testület – a polgármester indokolással ellátott előterjesztése és a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság⁴ javaslata alapján – a bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeitől és jogcímeitől minősített többségű döntéssel eltérhet.

(2)⁵ Az (1) bekezdés esetén, amennyiben a Képviselő-testület határozatában másként nem rendelkezik, a bérlő jövedelmétől függetlenül az adott lakásra irányadó legalacsonyabb bérleti díjat fizeti meg.

4. § (1) A lakásokat:

(2) A lakások bérbeadása

(3) Az Önkormányzat által újonnan épültként szerzett a 4. sz. mellékletben meghatározott épületekben lévő önkormányzati bérlakások bérbeadása kizárólag költségalapon, illetve piaci bérletként történhet.

(4) Szociális bérlakás – ide nem értve a 25. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket – pályázat útján adható bérbe.

(5) Költségelvű, illetve piaci bérlet a (2) bekezdés alapján létesíthető, kivéve a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának szervei által gyakorolt bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog esetét.⁶

5. § (1) A Kt. határozata alapján azon magánszemélyek esetében, akik az Ltv. kényszerbérlőre vonatkozó szabályainak megfelelnek, de az elhelyezésüket az Ltv-ben biztosított határidőn belül nem kérték, a bérbeadó egy lakást ajánl fel bérbevételre. A felajánlott lakás elfogadásáról a felajánlást követő 15 napon belül nyilatkozni kell.

(2) ^- Lakásbérleti szerződés köthető azzal, aki a 40. §-ban szabályozott határozott idejű egyéves lakáshasználati szerződés időtartama alatt valamennyi e szerződésből eredő kötelezettségének – különös tekintettel a lakáshasználati és közüzemi díjak havi rendszerességgel történő megfizetésére – maradéktalanul, határidőben eleget tett.

5/A. § (1) Indokolt esetben, kérelemre a polgármester legfeljebb 6 hónapig terjedő határozott időtartamra dönthet az üresen álló egyes lakások – ideértve az időskorúak bérlakását⁷ is – bérbeadásáról azon, Budapest XXI. kerület közigazgatási területén lakástulajdonnal rendelkező magánszemélyek részére, akik átmenetileg lakástulajdonuk használatában akadályozottak.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében indokolt esetnek tekinthető, ha

(3) A polgármester az e § alapján hozott döntéséről köteles a képviselő-testületet a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen tájékoztatni.

6. §⁸ (1) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján – pályázat útján – lehet a lakást bérbeadni annak a pályázónak

(2) Pályázat útján szociális bérlet – az e rendeletben és a pályázatban rögzített feltételeken túl - csak azzal létesíthető, aki

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó

6/A. §⁹ (1) A lakáspályázaton nem vehet részt az, illetve a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni akkor, ha a pályázó

(2) A 6. § (1) bekezdés alkalmazásában

(3) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltételt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

7. §¹⁰ (1) A pályázatok rangsorolásához szükséges pontrendszert a kezelő dolgozza ki és a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság fogadja el a pályázat kiírásával egyidejűleg. A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a pontrendszer elfogadásával egyidejűleg dönt arról is, hogy pontegyenlőség esetén mely részszempontra kapott pontszám alapján dönt a pályázatok sorrendjéről.

(2) Pontegyenlőség esetén a pályázatok sorrendjének meghatározásakor az az irányadó, hogy melyik pályázat kapott – a (1) bekezdés alapján meghatározott sorrendben – az adott részszempontra magasabb részpontszámot.

(3) A pontrendszer alapján az egyes pályázatok pontozásáról, a javasolt sorrendről a kezelő javaslatot készít a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság felé, amelyről a bizottság dönt. A döntésről a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke értesíti a kezelőt.

(4) A 8. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a lakás helyreállítási munkák e rendeletben foglaltak szerinti, határidőben való, kezelő által elismert és elfogadott elvégzését követően a kezelő a pályázóval maximum 4 éves lakásbérleti szerződést köt.

(5) Szociális bérlet esetén legfeljebb az 1. sz. melléklet szerinti méltányolható lakásigény lakószobák száma szerint meghatározott mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(6) A méltányolható lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele együttköltöző azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

8. §¹¹ (1) A pályázat útján történő bérbeadásra vonatkozó pályázat kiírása – az e rendeletben meghatározott kereteken belül – a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság hatáskörébe tartozik. A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság által kiírt pályázaton az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehet részt.

(2) Szociális bérlet esetében a rendelet 30. §-át és 31. § (1) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a rendeltetésszerű alkalmassá tételt a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság is előírhatja határozatában. Ebben az esetben az a)-f) pont szerinti adatokat a pályázati kiírásnak is tartalmaznia kell.

(3) A pályázaton benyújtott lakásigények az üres illetve megüresedő, valamint az önkormányzat tulajdonába újonnan bekerült lakásállományból elégíthetők ki.

(4) A szociális bérlakások bérbeadására vonatkozó pályázatokat a mindenkor megüresedő lakásállomány függvényében kell kiírni. A pályázati kiírásról szóló hirdetményt helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és egyidejűleg a kiírástól számított 30 napra az önkormányzat illetve a kezelő hirdetőtábláin ki kell függeszteni. A pályázó a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság döntése alapján a pályázati kiírásban meghatározott számú lakásra pályázhat, megjelölve a bérelni kívánt lakások sorrendjét.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

9. §¹² (1) A pályázatokat a pályázat kiírásától számított 30 napon belül kell a kezelőnél benyújtani. A pályázatok benyújtását a kezelő elismervénnyel igazolja. A benyújtott pályázatokról a kezelő nyilvántartást vezet, amelyet a benyújtási határidő lejártakor a kezelő vezetője köteles lezárni.

(2) A pályázatot a kezelő által előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. A nyomtatvány a kezelőnél szerezhető be a pályázati kiírásban meghatározott összeg ellenében. A korábbi pályázatra benyújtott pályázati nyomtatvány a később kiírásra kerülő pályázaton nem vehető figyelembe.

(3)¹³ A pályázónak az e rendeletben és a pályázati feltételekben meghatározott igazolásokat is be kell nyújtania.

(4) A pályázatban szereplő adatok valóságtartalmának ellenőrzésére szolgál különösen a közhiteles hatósági nyilvántartás, az önkormányzat, illetve annak intézményei, gazdasági társaságai által kezelt adatok, valamint a környezetanulmány.

(5)¹⁴ A hiányos pályázatok benyújtóit a kezelő a hiányok pótlására egy alkalommal – legfeljebb 30 napos határidő tűzésével - írásban felszólítja. A pályázatot érvényessé nyilvánítani kizárólag a hiányok pótlása után lehet.

(6) A döntést a kezelő függeszti ki saját és az önkormányzat hirdetőtáblájára a döntést követő 8 napon belül, valamint a nyerteseket postai úton értesíti. A pályázatok elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

(7) A nyertes pályázat estében a Kezelőnek a pályázat mellékleteként benyújtott igazolások tartalmát minden esetben, a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság részére történő javaslatkészítést megelőzően ellenőriznie kell. Amennyiben a benyújtott igazolásokban foglaltakat a Kezelő megalapozatlannak tartja, arról írásban értesíti a pályázót, aki a megadott, minimum 5 napos határidőn belül a felhívásban foglaltakra nyilatkozhat. Ha a pályázó nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozatban foglaltak nem alkalmasak a megalapozatlanság kimentésére, úgy a rangsorban, vagy a sorrendben kisorsolt következő pályázó lép előre

(8)

(9)

(10)

(11)

10. § (1) A rendelkezésre álló lakások, valamint a Kt. 3. § (2) bekezdésben meghatározott döntése függvényében a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság dönti el, hogy mely lakások piaci, illetve költségelven történő bérbeadására írható ki versenytárgyalás.

(2)¹⁵¹⁶¹⁷ A költségelven történő bérbeadás esetén a versenytárgyalás alapján annak kell a lakást bérbeadni,

(3)¹⁸¹⁹²⁰ A piaci alapon történő bérbeadás esetén a versenytárgyalás alapján annak kell a lakást bérbeadni, aki a versenytárgyalási felhívás szerint

(4) A versenytárgyalás elbírálását követően a nyertes viszalépése esetén, illetve a bérleti szerződés megkötésére nyitvaálló határidőnek a bérbevételi ajánlatot tevő hibájából eredő eredménytelen eltelte esetén a rangsorban következő helyezett lép előre. A rangsorban következő helyezettel csak azt követően köthető bérleti szerződés, ha a korábban részére visszautalt bánatpénzt teljes egészében, egyösszegben ismételten befizeti a Kezelőhöz. ²¹Amennyiben az ajánlat összege nem felel meg a (3) bekezdésben leírtaknak, akkor a megajánlott összeget úgy kell tekinteni, mintha a pályázó az ahhoz legközelebb eső (3) bekezdés szabályainak megfelelő összeget ajánlotta volna meg lefelé kerekítve.

11. § (1) A versenytárgyalást a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság írja ki, a versenytárgyalási felhívás, valamint a szükséges nyomtatványok tartalmát a kezelő javaslata alapján a Szociális, Egészségügyi és Fogyastékosügyi Bizottság határozza meg.

(2)^22232425 A piaci alapú, illetve költségelven történő bérletre kiírt versenytárgyaláson bárki részt vehet, aki a verseny kiírásában meghatározott regisztrációs díjat az ajánlat benyújtását megelőzően a pályázati kiírás szerint a Kezelő számlájára megfizette és megfelel a 10. § előírásainak. A versenytárgyaláson nyertes személy által befizetett regisztrációs díj teljes összege a bérleti szerződés megkötését követően óvadékká válik. A versenytárgyaláson nem nyert személyek részére a Kezelő a regisztrációs díjat visszafizeti, a pályázó visszafizetés részleteiről szóló nyilatkozatának beérkezését követő 30 napon belül.

(3)²⁶ A nyertes visszalépése esetén, vagy ha a bérleti szerződés megkötésére az ajánlattevő hibájából nem kerül sor, a befizetett regisztrációs díjból az általa megajánlott, vagy a kiírásban megállapított 1 havi lakbérnek megfelelő összegét elveszti, az bánatpénz címén a bérbeadót illeti meg.

(4) A versenytárgyalás kiírásakor a versenytárgyalási felhívást legalább 15 napra az Önkormányzat, valamint a kezelő hirdetőtábláján ki kell függeszteni, honlapján közzétenni. A versenytárgyalásra történő jelentkezés és az elbírálás határidejét a versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell.

(5) A versenytárgyalás tárgyát képező bérlakás helyszíni megtekintését – amennyiben a bérbeadandó lakás még nem épült meg, annak alaprajzi elrendezésének megtekintését – a kezelőnek biztosítania kell.

(6) A versenytárgyalási felhívásra benyújtott bérbevételi ajánlatot zárt, megcímzetlen, feladót s más jelet nem tartalmazó borítékban a kezelőnél kell leadni. Az ajánlatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, a kezelő bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az ajánlatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a kezelő illetékes szervezeti egységének vezetője zárja le. A versenytárgyalási felhívás, valamint a benyújtandó ajánlat elkészítéséhez szükséges a nyomtatványok a kezelő ügyfélszolgálatán szerezhetők be.

(7) A piaci alapú bérletre vonatkozó ajánlatokat a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság és a kezelő vezérigazgatója, vagy az általa meghatalmazott személy jelenlétében kell felbontani. A felbontást a benyújtási határidőt követően haladéktalanul, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell elvégezni, és a benyújtott ajánlatokat lehetőség szerint azonnal el kell bírálni.

(8) A nyertes ajánlat sorszámát a kezelő hirdetőtábláján 5 napra ki kell függeszteni.

(9) Költségelven, vagy piaci alapon történő bérbeadás esetén a versenytárgyalási felhívásban elő kell írni, hogy a pályázó és a vele együttköltözők együttesn havi nettó jövedelmének meg kell haladnia a versenytárgyalás tárgyát képező bérlakás havi lakbérének háromszorosát, és az együttköltözők egy főre eső havi nettó jövedelmének meg kell haladnia a versenytárgyalás tárgyát képező bérlakás havi lakbérének összegét. Bérleti szerződés csak azzal a bérlővel köthető, aki e bekezdésben foglaltaknak történő megfelelését igazolja.

12. § (1) A versenytárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét a kezelő lakásonként külön-külön jegyzőkönyvvel állapítja meg, a jegyzőkönyvet a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság elnöke és a kezelő szervezet képviselője írja alá.

(2) Eredményesség esetén az azt megállapító jegyzőkönyv, valamint a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság vonatkozó határozata alapján a bérbeadó a bérleti szerződést az abban foglaltaknak megfelelően köti meg.

(3) A versenytárgyalás eredménytelensége esetén a polgármester a kezelő javalata alapján dönt a további hasznosítás módjáról.

(4)²⁷ A versenytárgyalás elbírálását követően a nyertes visszalépése esetén, illetve a bérleti szerződés megkötésére nyitvaálló határidőnek a bérbevételi ajánlatot tevő hibájából eredő eredménytelen eltelte esetén a rangsorban következő helyezett lép előre. A rangsorban következő helyezettel csak azt követően köthető bérleti szerződés, ha a 29. § szerinti óvadék összegét teljes egészében, egyösszegben ismételten befizeti a Kezelőhöz.

(5)²⁸ A piaci- és költségelven történő bérlet esetén, ha egy lakásra több, azonos összegű ajánlat – ideértve a 10. (4) bekezdésében lefelé kerekített ajánatokat is – érkezett, akkor a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság a 11. § (7) bekezdés szerinti bírálattal egyidőben sorolással állapítja meg a nyertes pályázót, és a sorrendet.

13. § (1) Bérlőkijelölési jog

(2)²⁹ A Kt. a polgármester előterjesztése alapján dönt arról, hogy mely állami, államigazgatási, közhatalmi, más önkormányzati szerv, intézmény, illetve más önkormányzat, továbbá a kerületben működő civil szervezet részére biztosít bérlőkijelölési jogot, és mely önkrományzati tulajdonában álló bérlakásra.

(3)^{30 31}A (2) bekezdésben felsorolt szervek részére bérlőkijelölési jog abban az esetben biztosítható, ha a szervvel az Önkormányzat az önkormányzati érdekkörbe tartozó feladatellátást is magában foglaló együttműködési megállapodást kötött, illetve a szerv az általa ellátott feladat jellege alapján önkormányzati feladatot lát el. Bérlőkijelölési jog abban az esetben is biztosítható, amennyiben a civil szervezettel az Önkormányzat stratégiai együttműködési megállapodást kötött.

14. § (1) A bérlőkijelölési jog fennállásának időtartama alatt ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat a kezelő felhívja arra, hogy 30 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy más megállapodás feljogosítja. Amennyiben a bérlőkijelölési jog a szervet a Kt. döntése alapján illeti meg és bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás kezelőnek számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni.

(3) A bérbeadó a kijelölt személlyel csak akkor köthet bérleti szerződést, ha a kijelölt személy

(4) A Ltv. 87. § (1) bekezdésében meghatározott szervek valamely lakásra meglévő szolgálati jelleg törlésére vonatkozó értesítése alapján a kezelő igazolást állít ki. Az igazolás kiadása után a bérbeadó a bérleti szerződést módosítja.

15. § Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Ltv. 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg a jogerős és végrehajtható határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a kezelő az elhelyezésre jogosult személyt nyilvántartásba veszi és erről értesíti.

16. § (1) A Ltv. 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy más elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a bérbeadó teljesíti.

(2) A másik lakás bérbeadásának kötelezettsége, illetve az egy felajánlott lakás bérbevételének visszautasítása esetén az 3. § (3) bekezdésben foglaltak alapján kell eljárni.

(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget – a jogosulttal való megállapodás alapján – pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosultnak a (4) bekezdésben meghatározott összegű pénzbeli térítés jár.

(4) A pénzbeli térítés mértéke az adható – a méltányolható lakásigény mértéke alsó határának megfelelő szobaszámú, és az általa használt lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatú – átlagos lakás beköltözhető forgalmi értékének 65%-ánál magasabb nem lehet.

17. § (1) Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az elhelyezésre jogosult személyek elhelyezésekor a 16. § szabályait kell alkalmazni.

(2) Az Ltv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat vagy jogelődje javára nem tehető másik lakás bérbeadására ajánlat.

18. § (1) A lakás jogcímnélküli használói azok a személyek, akik a lakásbérleti jogviszony megszűnése után az önkormányzati lakásban visszamaradtak és a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak.A jogcímnélküli lakáshasználó a lakást a jogcímnélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül köteles elhagyni.

(2) A lakás bérbeadására kell ajánlatot tenni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki – a rendelet hatálybalépését követően – a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha :

(3) Költségelven, illetve piaci alapon bérbeadott lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználót az általa használt lakásra előbérleti jog illeti meg.

(4) Költségelven, illetve piaci alapon bérbeadott lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó előbérleti jogát akkor gyakorolhatja, ha e rendeletben foglaltak teljesítését, a a versenytárgyalási eljárásban legjobb ajánlatot tevő pályázó által ajánlott feltételek mellett vállalja, a 11. § (9) bekezdésében meghatározottak szerinti fizetőképességét igazolni tudja.

19. § (1) Nem lehet a lakás bérbeadására ajánlatot tenni a 18. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult lakik a lakásban, illetve szociális bérlet esetén abban az esetben, ha a visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználónak – kiskorú esetében szülőjének – bármilyen jogcímen lakása, vagy legalább ½-ed hányadban lakástulajdona, illetve haszonélvezete van.

(2) A 18. § (2) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására akkor tehető ajánlat, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakás bérbevételére nem jogosult – személy lakásba történő állandó jellegű befogadását. Az érintettek esetében a befogadási hozzájárulást a bérbeadási igazolás pótolja.

(3) Ha a 18. § (2) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbeadni.

(4) Amennyiben jogcím nélküli lakáshasználó a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, de az általa használt lakás bérbevételére a 7. § (1) bekezdésben foglaltak alapján nem lennének jogosultak, másik, a 7. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakás bérbeadására tehető ajánlat. A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók, illetve akik befogadására a (2) bekezdésben foglaltak alapján köteles.

(5) A lakásra vagy másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével a kezelő hívja fel. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a lakás vagy a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani. A kezelő a lakás kiürítése iránt intézkedik, és erről a polgármestert tájékoztatja.

(6) A jogcím nélküli lakáshasználó lakásban hátrahagyott ingóságait a kezelő a jogcím nélküli lakáshasználó költségére és veszélyére a lakásból elszállíttatja és 30 napi őrzés után értékesíti, a nem értékesíthető ingóságokat megsemmisíti.

20. § A jogcím nélküli lakáshasználó a bérbeadás elmaradása esetén a jogcím nélküli lakáshasználat 61. napjától kezdődően e rendelet 67. §-a szerinti összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

21. § (1) A bérlőnek nem felróható okból előállt, bizonyított egészségügyi ok (okok) alapján pályázaton kívül a már lakással rendelkező bérlő részére, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik, a 7. § (1) bekezdés szerinti méltányolható lakásméretnél nem nagyobb lakás ajánlható bérbevételre, ha a korábbi és a felajánlott lakás

(2) Amennyiben a bérlő rendkívüli élethelyzet fennállását a kezelő felé igazolja, a kezelő kezdeményezésére az Intézményfelügyeleti Ágazat szociális és egészségügyi referense környezettanulmánnyal alátámasztott javaslatára a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság az üresen álló lakásokból a bérlő indokolt lakácsere-igényét kielégítheti. A döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság ülése elé.

(3) Nem alkalmazhatók az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezések, ha a bérlőnek lakbér és/vagy közüzemi díj tartozása van – kivéve, ha fennálló tartozása megszüntetése érdekében a 38. § (1) bekezdése szerinti hátralékkelezlési szolgáltatások valamelyikében teljes hatállyal részt vesz -, továbbá – a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában – ha nem vállalja a felajánlott lakás 30 napon belül történő helyreállítását és beköltözhető állapotban történő átadását.

(4) A lakásgazdálkodási feladat keretében biztosított másik lakás(ok) bérbeadási időtartama tekintetében a bérlő nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint amilyenben korábban volt.

(5) A kérelmekről a kezelő nyilvántartást vezet.

22. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás, felmondás, illetve a kisajátítási eljárást megelőző megállapodás megkötésére irányuló eljárás eredményeként másik lakást kell bérbevételre felajánlani.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a Kt. az önkormányzat szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, állami szerv alkalmazásában álló közalkalmazottnak ajánl fel lakást bérbevételre, illetve ha a lakás bérbeadási ajánlatra más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, továbbá megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakás használóját kell elhelyezni.

23. § (1)³⁴ A lakásbérletre vonatkozó szerződést megkötni és módosítani – kivéve az 1. §-ában, 5/A. §-ában, valamint a 25. § (2a) bekezdésében meghatározott esetet – csak a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottságának jóváhagyásával lehet.

(2)³⁵ A bérleti szerződést közokiratba kell foglalni, melynek előkészítése és lebonyolítása a kezelő feladata. A szerződés közokiratba foglalásának költségei – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a bérlőt terhelik. A szerződés aláírásakor a bérbeadó önkormányzatot a polgármester képviseli.

(2a)³⁶ A (2) bekezdéstől eltérően a 26. § (1a) bekezdésben foglaltak alapján megkötött szerződés módosításokat nem kell közjegyzői okiratba foglalni.

(3)³⁷ A szociális bérleti jogviszonyra irányuló szerződés közokiratba foglalásának költsége a szerződés megkötésének kivételével a bérlőt terhelik.

24. § (1) A lakást határozott időre kell bérbeadni.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbeadni, ha a Kt, illetőleg a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

25. § (1) Szociális bérlet létesítése esetén a határozott időre szóló bérbeadás időtartama – a (2) bekezdésben foglalt eseteket és a felek eltérő megállapodását kivéve – legfeljebb öt év, amelynek lejártakor a bérlőt előbérleti jog illeti meg.

(2) Kt. döntése alapján

(2a)³⁹ Különösen indokolt, azonnali intézkedést igénylő esetben a polgármester a Humán Szolgáltatások Igazgatósága, valamint a Polgármesteri Hivatal szociális és egészségügyi referensének együttes javaslatára a (2) bekezdés b) pontjában foglalt döntést meghozhatja. A meghozott döntést a polgármester köteles a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság, valamint a Képviselő Testület elé terjeszteni utólagos jóváhagyás céljából.

(3)⁴⁰ A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a határozott idejű bérleti szerződés lejárta esetén indokolt esetben, a Humán Szolgáltatások Igazgatóságának indokolással alátámasztott javaslata alapján a Kt. erre vonatkozó döntése szerint a szerződés további 3 hónappal meghosszabbítható.

(4)⁴¹ Szociális bérlet esetén az előbérleti jog feltétele, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlővel szociális bérletre vonatkozó szabályok szerint újabb szerződés köthető.A bérlő köteles az újabb bérleti szerződés megkötése előtt a nem a kezelőn keresztül megfizetett közüzemi szolgáltatások tekintetében igazolni, hogy díjtartozással nem rendelkezik, melyet a szolgáltató által 15 napnál nem régebben kiállított igazolással kell igazolnia.

(5) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel – szociális bérletre nem jogosult, kérelmére a piaci bérletre vonatkozó rendelkezések szerint kell a lakást bérbeadásra felajánlani. Amennyiben a bérlő a lehetőséggel nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni, ismételt bérbeadásra alkalmas állapotba helyreállítani és az önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

26. § (1)⁴² A 4. mellékletben meghatározott ingatlanban található, költségelven bérbeadott, az Önkormányzat tulajdonába új építésű lakásként került, támogatásból finanszírozott építésű bérlakásokat legfeljebb 2024. december 31-ig lehet bérbe adni, mely időszak alatt a bérlakás nem idegeníthető el.

(1a)⁴³ Az (1) bekezdésben meghatározott lakásokra vonatkozó bérleti szerződésekben meghatározott, 2023. december 31. napjáig tartó határozott időtartam a bérlő nyilatkozata alapján – a szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlanul hagyása mellett – szerződésmódosítással legfeljebb 2024. december 31-ig meghosszabbítható.

(2)^{44 45}Az (1) bekezdésben meghatározott bérlakásokon kívüli, költségelven, vagy piaci alapon bérbeadott bérlakásokat 5 évre kell bérbeadni annak a személynek, aki a bérleti jogot versenytárgyalás során nyerte el. A határozott idő leteltét megelőző 90 napon belül Bérlő írásbeli nyilatkozattal kezdeményezheti a bérleményre újabb bérleti szerződés megkötését határozott időre, de legfeljebb 5 évre, az alábbi feltételek fennállása esetén:

27. § A megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakás bérlője részére az azonnali elhelyezésként biztosított lakás a véglegesen bérbeadható lakás felajánlásáig – de legfeljebb egy évre – adható bérbe, kivéve, ha elhelyezési kötelezettség áll fenn és a felajánlott lakás e kötelezettség teljesítéséhez megfelel.

28. § A lakást határozatlan időre kell bérbeadni

29. § (1)⁴⁶⁴⁷ Költségelven, illetve piaci alapon bérbeadott bérlakások esetében a bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötését megelőzően – az (1a) bekezdés szerinti kivétellel - óvadékot kell fizetnie. Az óvadék a 10. § (2) a) pont és a 10. § (3) a) pont szerint megajánlott összegnek megfelelő összeg.

(1a) A 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben nem kell az (1) bekezdés szerinti óvadékot megfizetnie annak, akivel a bérleti szerződést 2011. március 1-jét megelőzően gyakorolt bérlőkijelölési jog alapján kötik meg.⁴⁸

(2) Az óvadékból a bérbeadó azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt, a bérlet fennállása alatt, vagy a bérlakás visszaadása, a bérleti jogviszony megszűnése során felmerült, ideértve a lakás helyreállításával kapcsolatos költségeket is.

(3) Az óvadékot a kezelő számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni.

(4)⁴⁹ Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnésekor a bérlőnek – a kezelési költségek levonásával – a (3) bekezdésben hivatkozott pénzintézet tárgyi óvadékra biztosított kamatával együtt a bérlemény a kezelő részére történő átadást követő 30 napon belül vissza kell fizetni a bérlő részére. A visszafizetésről a kezelő rendelkezik.

(5) Az óvadékot meghaladó mértékű helyreállítási költség megfizetésére vonatkozó igényét a bérbeadó a bérlővel, illetve a volt bérlővel egyezség útján fizetési megállapodásban, ennek eredménytelensége esetén polgári peres úton köteles érvényesíteni.

(6) A bérleti jogviszony fennállása alatt az óvadék igénybevétele esetén a bérlő köteles az óvadék összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegnek megfelelő összegre a kezelő felszólitását követő 30 naptári napon belül kiegészíteni.

(7) A megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakás bérlője a részére azonnali elhelyezésként biztosított lakásért óvadékot nem fizet.

30. § A lakást a bérbeadó rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban.

31. § (1)⁵⁰⁵¹ A bérbeadó és a bérlő – a bérlő kérelme, vagy a pályázati, illetve versenytárgyalási kiírás alapján – a bérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a Kezelő folyamatos műszaki ellenőrzése mellett. Ebben az esetben a lakásbérleti szerződésnek a bérletre vonatkozó szabályokon túl tartalmaznia kell:

(1a)⁵² Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a bérlő, illetve a vele együttköltözők a helyreállítás megkezdésekor, illetve annak ideje alatt nem laknak a lakásban, és bérleti szerződéssel igazoltan életvitelszerűen más ingatlanban laknak, melyért díjat fizetnek, a szerződés bérletre vonatkozó része akkor lép hatályba, amikor a bérlő a lakást a Kezelőtől lakhatás céljából is átveszi, de legkésőbb az (1) bekezdés c) pontja alapján a Kezelő által meghatározott határidőben. Ebben az esetben a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel feltételeiről is a bérleti szerződésben kell rendelkezni.

(2)⁵³ Az (1) bekezdésben foglalt esetben a helyreállítás során felmerült és indokolt, kezelő műszaki ellenőre által jóváhagyott (a kezelő által elismert és befogadott) számlákkal igazolt anyagköltséget a havi bérleti díj 50 %-ig a kezelő jóváírja. Erről a kezelő e rendelet 5. és 6. melléklete szerinti dokumentumot állítja ki. A műszaki átvételt követő 15 napon belül a kezelő írásban köteles tájékoztatni a bérlőt arról, hogy a bérleti díj 50%-ának megfizetése alól a bérlő mely időpontig mentesül a lakás műszaki átadását követően.

(3) Amennyiben a felújítási munkák elvégzése során olyan előre nem látható, de a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges munka elvégzése válik indokolttá, mely az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felmérés elvégzésekor még nem volt ismert, a bérlő köteles erről haladéktalanul értesíteni a kezelőt. Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges, a kezelő műszaki ellenőre által igazolt többletkiadásainak a megtérítésére tarthat igényt.

(4) A kezelő a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal – további 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – az Ltv. 24. § (1) bekezdésének b) pontja alapján – felmondja.

32. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezésének karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére az Ltv. 13. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezési tárgyainak rongálása idézte elő, azok elvégzését, illetőleg a költségek megtérítését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti, és a kezelő által elvégzett munkák ellenértékét köteles a bérbeadónak az erre vonatkozó felszólítást követő 30 napon belül megfizetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák ellenértéke – amennyiben azokat a kezelő elvégeztette – e rendelet 29. §-a szerint befizetett óvadék terhére kiegyenlíthető. Erről a bérlőt írásban, haladéktalanul értesíteni kell.

33. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a bérlő átalakítással, korszerűsítéssel kapcsolatos költségeit nem téríti meg, de kötelezettséget vállal arra, a bérleti szerződés hatálya alatt a bérleti díj összegét a komfortfokozat esetleges változására tekintettel nem emeli meg.

(5) E § szerinti hozzájárulás az önkormányzat tulajdonába újonnan épültként került, a 15 sz. mellékletben meghatározott épületekben lévő bérlakások esetében nem adható.

34. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és okát köteles a Bérbeadó részére írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolás) igazolni.

(2) A bérbeadó a kezelő útján naptári évenként egyszer köteles és jogosult bérleményellenőrzést végezni, mely során köteles ellenőrizni e rendeletben és a bérleti szerződésben foglaltak betartását.

(3)⁵⁴ Panasz beérkezése esetén a kezelő az (1) bekezdésében meghatározotton kívül további ellenőrzést lefolytathat le. A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon beadványos által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz kivizsgálását a kezelő mellőzheti.

35. § (1) Költségelven, illetve piaci bérleti díj ellenében bérbe vett lakások esetén a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakás helyreállítása a volt bérlő kötelezettsége. A bérlő e kötelezettségének a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles eleget tenni, mely időszakra lakáshasználati díjat és a felmerülő közüzemi költségeket köteles megfizetni Bérbeadó részére. E határidőt a kezelő a bérlő erre irányuló kérése esetén, indokolt esetben, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő által e rendelet 29. §-a alapján nyújtott óvadék összege a lakás helyreállítására elengendő.

(4) E § szerinti megállapodás hiányában, illetve amennyiben a bérlő a lakás helyreállítására vonatkozó kötelettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a helyreállítási költség megtérítése iránt köteles pert indítani. A vonatkozó keresetlevelet a kezelő készíti elő, azt a polgármester írja alá.

36. § (1)⁵⁵ A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a bérlő köteles a bérlakás birtokbaadásának időpontjáig intézkedni a lakásba bejelentett valamennyi személy más lakcímre történő bejelentése iránt.A lakcím módosítását a bérlő a kezelő felé a szerződés megszűnését követő 30 napon belül igazolni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén

36/A. §⁵⁷ (1) A Bérlő a bérlemény címét jogi személy székhelyeként, telephelyeként nem jegyeztetheti be.

(2) A Bérlő köteles a Kezelő külön felhívása nélkül minden év január 31. napjáig igazolni, hogy a nem a Kezelőn keresztül megfizetett közüzemi szolgáltatások tekintetében díjtartozása nincs, melyet a szolgáltató által 15 napnál nem régebben kiállított igazolással kell igazolnia.

(3)⁵⁸ A (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén Kezelő külön felhívás nélkül is jogosult a közüzemi szolgáltatótól adatot kérni a fennálló díjtartozásról. Az ehhez szükséges, személyes adatok kezeléséhez való írásos hozzájárulást a bérleti szerződés tartalmazza.

37. § (1) Az Ltv24-26. §§-aiban szabályozott felmondás jogát a bérbeadó gyakorolja.

(2) A bérbeadó a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést rendkívüli hatállyal – az Ltv. 25. §-ában meghatározott módon – felmondja az Ltv. 24. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.

(3) A bérleti szerződés azonnali felmondására vonatkozó nyilatkozatot a bérbeadó nevében a polgármester írja elá.

(4)⁵⁹ A bérbeadó nem él a felmondás jogával, illetve a már kibocsátott felmondást visszavonja, amennyiben

(5) Amennyiben a bérlő a 38. §-ban meghatározott adósságkezelési vagy otthonmegőrző programba utóbb nem kerül felvételre, és az erről szóló határozat keltét követő 8 naptári napon belül nem rendezi hátralékát a bérbeadó felé, a bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint jár el.

(6)⁶¹ Felmondott bérleti szerződéssel rendelkező bérlők esetében a felmondás akkor vonható viszza és csak akkor idegeníthető el az ingatlan, ha a volt bérlő

38. § (1) Amennyiben a bérlő vagy a lakáshasználó a lakásbérleti díj, a távhőszolgáltatási díj, illetve a bébeadó által továbbszámlázott közüzemi díjak tekintetében fizetési késedelembe esik, a következő lehetőségeket veheti igénybe:

(1a)⁶⁶ Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési megállapodás a bérlővel egy naptári évben legfeljebb egyszer köthető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások megkötésétől számítva a bérbeadó kamatot a hátralékra nem számít fel.

(3) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások hatálybanléte alatt, a hátralék teljes összegének kifizetéséig köteles az aktuális havi bérleti és közüzemi díjakat határidőben megfizetni és azt a kezelő felszólítására hitelt érdemlően igazolni. Az aktuális havi bérleti és közüzemi díjak megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a megállapodások azonnali hatályú felmondására.

(4) A hátralékkezelési megállapodás (3) bekezdésben meghatározott felmondása esetében a hátralék teljes összege kamataival növelten egyösszegben esedékessé válik. A bérleti szerződés felmondására a 37. §-ban meghatározott szabályok az irányadók. A lakáshasználati díj megállapítása a jogcím nélküli állapot keletkezése óta eltelt időtartam alapján történik a 67. §⁶⁷ (1)-(2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.

(5) A lakáshasználó akkor jogosult az (1) bekezdés b) pontjában foglalt részletfizetési lehetőség igénybevételére, amennyiben valamennyi további hátralékaival érintett közüzemi szolgáltatóval hátralékkezelési megállapodást kötött, vagy hátralékát feléjük rendezte, és ezt a kezelő előtt hitelt érdemlően bizonyítja.

39. § (1) Amennyiben a bérlő a 38. § (1) bekezdésben meghatározott lehetőségek valamelyikével élni kíván, úgy kérelemmel kell fordulnia a kezelő útján a bérbeadóhoz a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatvány igénybevételével.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontja szerint becsatolt igazolásokból megállapítható, hogy a bérlőnek egy vagy több közszolgáltatóval is közüzemi díjhátraléka áll fenn, úgy a bérlő a megállapodásban köteles vállalni, hogy ezen közszolgáltatókkal a megállapodás aláírását követő 30 napon belül megállapodást köt és a megállapodás eredeti példányát a kezelőnek a határidő leteltét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bemutatja.

(4) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, illetve a közszolgáltatókkal kötött megállapodások eredeti példányát a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be a kezelőnek, úgy a bérleti szerződés felmondására a 37. §-ban meghatározottak az irányadók.

39/A. §⁶⁹ A bérleti díj, a távhőszolgáltatási díj, továbbá a bérbeadó által továbbszámlázott közüzemi díjak tekintetében fizetési késedelembe esett bérlőt terhelik a kezelőnek a behajtással összefüggően felmerült igazolt költségei.

40. § (1) A Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság határozata alapján egy éves, határozott időtartamú lakáshasználati szerződés köthető azzal, aki a bérleti szerződés lakbér, illetve közüzemi díj(ak) meg nem fizetése okán történő felmondása miatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá, de minden hátralékát, kamataival együtt kiegyenlítette – ide értve az esetleges per- és végrehajtási költségeket is.

(2) A polgármester egy éves, határozott időtartamú lakáshasználati szerződést köt azzal a 18. § (1) bekezdése szerinti jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakást nem önkényesen foglalta el és nincs a lakásra vonatkozóan lakáshasználati díj, illetve közüzemi díj tartozása.

(3)⁷⁰ Az (1)és (2) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben nem kerül sor az 5. § (2) bekezdés szerinti szerződés megkötésére, a határozott idő lejártakor a lakáshasználó a lakást kiürített állapotban köteles a kezelő részére visszaadni.

41. § (1) Amennyiben a bérbeadó a lakásbérleti szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglaltak alapján felmondja, a bérlő erre irányuló kérelme esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérbeadó cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértékét a kezelő állapítja meg, azonban az a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének 50 %-ánál magasabb nem lehet. A megállapodásról szóló döntés meghozatala a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A pénzbeli térítés az önkormányzat költségvetését terheli, fedezetül a lakás elidegenítéséből befolyó, önkormányzatot illető összeg szolgál. A bérleti jog megváltás céljára felhasználható keret mértékét az önkormányzat a tárgyévi költségvetésében határozza meg.

(3) A megállapodás előkészítéséről és pénzbeli térítés kifizetéséről a kezelő gondoskodik a lakás átadását követő 15 napon belül.

(4) A kezelő a felajánlott pénzbeli megváltás összegéből a bérlő közüzemi és lakbértartozását levonja, a levont összeg jogosult felé történő továbbításáról gondoskodik. Az adósság rendezése után a fennmaradó maradék összeg bérlő részére történő kifizetése iránt intézkedik.

(5) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a kezelő készíti elő és a bérbeadó képviseletében a polgármester írja alá.

42. § (1) A bérbeadó a bérlakás bérleti szerződését azonnali hatállyal felmondja az Ltv. 24. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2) A bérleti szerződés azonnali felmondására vonatkozó nyilatkozatot a polgármester írja alá.

43. § Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lakbér, illletve közüzemi díj(ak) meg nem fiztése miatt történő felmondása miatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá, a bérleti és lakáshasználati díjhátralék és azzal egy tekintet alá eső, a kezelő által számlázott díjhátralékai tekintetében a 38. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt módon részletfizetési lehetőséget vehet igénybe, amennyiben valamennyi további hátralékkal érintett közüzemi szolgáltatóval hátralékkezelési megállapodást kötött, vagy hátralékát rendezte, és ezt a kezelő előtt hitelt érdemlően bizonyítja.

44. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megtéríteni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, ezen belül:

(2) Az önkormányzati lakás lakbérének megfizetése ellenében az önkormányzati tulajdonban álló épületekben lévő lakások esetében a bérbeadó köteles gondoskodni az épület üzemeltetéséről, karbantartásáról, ezen belül

(3) Külön szolgáltatások körébe tartozik:

(4) Társasházi lakásban lévő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a társasházi közös költség megfizetésére az önkormányzat köteles.

(5) Nem tartalmazza a lakbér az önkormányzati lakások üresen tartásából, illetve az elmaradt felújításokból adódó ráfordításokat.

(6) A lakbér fizetését a kezelő szervezet felé kell teljesíteni, a lakbér beszedésére a kezelő köteles.

45. § A távfűtéssel ellátott lakás bérlője (használója) a távhődíj bérlő (lakáshasznáó) részére történő számlázása iránt ún. együttes kérelemmel fordulhat a távhőszolgáltatóhoz a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. A kérelmet a kezelő útján kell benyújtani a távhőszolgáltatóhoz.

46. §⁷¹ A lakbért a lakás bérlője a számlán szereplő határidőben köteles megfizetni a kezelő bankszámlájára történő átutalással, illetve postautalványon.

47. § A szociális bérletként bérbeadott lakások bérlői részére nyújtandó önkormányzati lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait a szociális ellátások rendszeréről szóló helyi önkormányzati rendelet szabályozza.

48. §⁷² (1) A lakbér mértéke az egy főre eső nettó jövedelem függvényében:

(2)⁷³ A lakbér mértéke az egy főre eső nettó jövedelem változásával – a változás igazolható időpontjától - automatikusan változik.

(2a)⁷⁴ Amennyiben a bérlő szociális bérletre való jogosultsága a bérleti szerződés hatályának fennállta alatt megszűnik, továbbá ha a kezelő második felhívására sem igazolja hitelt érdemlően a szociális bérletre vonatkozó feltételek fennálltát, úgy az Önkormányzat a fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő egyidejű értesítése mellett – legfeljebb a piaci bérleti díjnak megfelelő bérleti díj összegére – a változással érintett időszakra módosítani jogosult. A jövedelmi és vagyoni feltételek megváltozásának a rendelkezésre álló adatok alapján igazolható időpontjára tekintettel visszamenőleg köteles a Bérlő megfizetni a piaci bérleti díjnak megfelelő bérleti díjat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott késedelmi kamattal növelten.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárok felső határát egyedülálló, vagy a lakásban egyedül élő bérlő esetén 20 %-al megnövelt összegben kell alkalmazni.

(4) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell:

(5) A lakbér csökkentésének mértéke a csökkentő százalékok összeadása után sem haladhatja meg a 30%-ot.”

49. § (1)⁷⁵⁷⁶ A költségelven bérbeadott bérlakások lakbérének összege 828,- Ft/m²/hó.

(2) A lakbér értékállandóságának biztosítása érdekében a lakbér összegét minden év februárjában a polgármester előterjesztése alapján.a Kt. határozza meg.

50. §⁷⁷⁷⁸ A piaci alapon bérbeadott lakások lakbérének legkisebb összegének a 49. § alapján meghatározott lakbéren felül 20 % nyereséget is tartalmaznia kell.

51. § (1) Szolgálati lakás az az önkormányzati tulajdonban álló lakás:

(2) A szolgálati lakásban bérlővé csak az a személy válhat, akivel a vagyonkezelő szervezet, az önkormányzati intézmény vezetője munkaszerződést kötött gondnoki feladatok ellátására, illetve aki az Önkormányzattal közszolgálati jogviszonyt létesített, vagy munkaszerződést kötött hivatali feladatok ellátására. Lakásbérleti szerződés azzal a személlyel köthető, aki:

(3) Bérleti szerződés köthető azzal is, aki korábbi bérlakása bérleti jogát - az érintett szervek hozzájárulása után - a szolgálati lakás bérleti jogára elcseréli és vállalja a szolgálati lakás bérletével együtt járó munkaszerződés megkötését és az abban foglaltak teljesítését.

(4) A szolgálati lakásba, férőhelyre az Ltv. által meghatározott bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyeken kívül más személyt befogadni nem lehet, ilyen bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(5) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, továbbá a lakás egésze illetve egy része nem lakás céljára nem hasznosítható.

(6) A lakásbérleti szerződés megkötésére a bérbeadó köteles

(7) A szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jog megszűnésekor a lakás helyreállítása a volt bérlő kötelezettsége. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a leltár szerinti átvétel lebonyolítása a lakás kezelőjének feladata.

52. § (1) Időskorúak bérlakását⁸⁰ a rendelet 4. § (2) bekezdés i.) pontjában meghatározott bérbeadási jogcím alapján, illetve magántulajdonú lakás esetén adásvétellel vegyes csereszerződés, továbbá pénzbeli térítés megfizetése alapján lehet bérbe adni.

(2) Az időskorúak bérlakása⁸¹ bérlője (bérlőtársa) az lehet

(3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor a bérbeadás jogcíme lakáscsere, melynek során a bérlő az általa bérelt ingatlan kezelőnek történő visszaadása ellenében időskorúak bérlakása⁸⁵ bérlőjévé válik.

(4) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor az önkormányzat részére eladásra kerülő és a bérbe adandó időskorúak bérlakása⁸⁶ forgalmi értékének 100%-a az elszámolás alapja. Ha az eladott lakás forgalmi értékének 100%-a meghaladja a bérbevenni kívánt időskorúak bérlakására⁸⁷ vonatkozó (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget, a különbözet a kijelölt bérlőt illeti, fordított esetben a különbözet megtérítésére a bérlő köteles.

(5) Az időskorúak bérlakásába⁸⁸ történő elhelyezés iránti kérelmet az erre vonatkozó – kezelőnél beszerezhető – formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmeket a kezelő nyilvántartásba veszi és az elhelyezés biztosításának lehetősége esetén a bérbeadásról intézkedik.

(6) Az időskorúak bérlakása⁸⁹ bérleti szerződését határozatlan időre szólóan kell megkötni, a szerződés megkötésére a bérbeadó jogosult és köteles.

(7)^{90 91}Az a bérlő, aki az időskorúak bérlakására megállapított pénzbeli térítés összegének 100 %-át pénzbeli térítésként befizette, felmondása esetén a befizetett összeg

(8) Az időskorúak bérlakása⁹² csak lakás céljára használható, egyéb módon történő hasznosításához, tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

(9) Az időskorúak bérlakásába⁹³ a bérlőn és házastársán kívül más személy bejelentéséhez hozzájárulás nem adható.

(10)^{94 95}Az időskorúak bérlakásáért fizetendő bérleti díj mértékét a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet alapján kell megállapítani, mely nem lehet kevesebb, mint a 48. §-ban megállapított bérleti díj. A külön szolgáltatások díja a bérleti díjba nem számít bele.

53. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös köteles a lakásban maradt hagyatéki ingóságokat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül elszállítani. Ha az örökös a hagyatéki ingóságokat a lakásból határidőben nem szállítja el, azokat - az örökös költségére és veszélyére - a kezelő raktárba helyezi el és a hagyaték átadó jogerős végzés kézhezvételétől számított 30 napig őrzi. A határidő eltelte után a kezelő a hagyatékot értékesíti.

(2) A hagyatékkal terhelt lakásra vonatkozó lakáshasználati díjat az örökös mindaddig köteles fizetni, amíg a hagyaték a lakásban van.

54. § (1) A kezelő, ha tudomására jut, hogy a lakásban a bérlő halála után olyan személy maradt vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult lenne, de jogát nem érvényesítette, 15 napos határidő biztosításával felhívja az érintettet a joga gyakorlásának lehetőségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult hibájából eredő elmulasztása esetén, valamint más visszamaradt személyek esetében a bérbeadó a 18. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

55. § Önkormányzati tulajdonú lakást egészét vagy annak egy részét nem lakás céljára bérbeadni, használni nem lehet.

56. § (1) Ha a rendelet hatálybalépésekor, vagy azt követően a lakás egészét vagy egy részét nem lakás céljára használják, az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a kezelő köteles az állapot megszüntetésére a bérlőt felhívni. Ennek eredménytelensége esetén a kezelő a lakásbérleti jogviszony felmondását kezdeményezi és erről a polgármestert tájékoztatja.

57. § (1) A bérbeadó a házastársak közös írásbeli kérelme alapján a lakás bérlőtársi jogviszonyban történő bérbeadását elismeri.

(2) A bérlőtársi jogviszonyt el kell ismerni a bérlő és

(3)⁹⁶ A (2) bekezdésben meghatározott esetben szociális bérlet esetén a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyainak felülvizsgálatát a kezelő soron kívül köteles elvégezni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlő a továbbiakban szociális bérleményre nem jogosult, úgy a bérbeadó a 25. § (5) bekezdésben foglaltak szerint jogosult és köteles eljárni.

(4) A szerződés módosításához szükséges igazolást a kezelő készíti elő és a bérbeadó adja ki.

(5) Ha a szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1), (2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jöhet létre.

(6) A bérbeadó nem adhatja ki az igazolást, ha az (1), (2) bekezdésben említett hozzátartozónak beköltözhető lakástulajdona, illetve haszonélvezete van.

(7) A határozott időre szóló bérleti jogot a bérlőtársi jogviszony utóbb történő engedélyezése nem változtatja határozatlan idejűvé.

58. § (1) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(3) A befogadott személy a bérlő halála esetén csak a 18. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak teljesülése esetén tarthat igényt más elhelyezésre.

(4) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadandó személy a (2) bekezdésben előírt feltételeket tudomásul veszi és a kezelőhöz benyújtja azon lakás tulajdonosának (bérlőjének, bérbeadójának vagy más jogszerű használójának) a befogadásra kötelezettséget vállaló – közjegyző előtt tett okirati formában tett – nyilatkozatát (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat), ahová a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén költözik.

(5) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.

59. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén megtagadhatja. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatásához kötik, az eltartó lakásba való befogadásához a 58. § (4) bekezdése szerint járulhat hozzá a bérbeadó.

(3) Jogi személy eltartó esetében a tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.

(4) E §-ban foglaltak költségelven, illetve piaci alapon bérbeadott, az önkormányzat tulajdonába újonnan épültként került, a 4. sz. mellékletben meghatározott épületekben lévő bérlakások esetében nem alkalmazhatók.

(5) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult

60. § (1) Önkormányzati bérlakás csak és kizárólag a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása esetén adható albérletbe.

(2) A határozott ideig vagy feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakás, továbbá az egyszobás lakás, illetve a költségelven vagy piaci alapon bérbeadott lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(3) Albérletbe adáshoz a bérbeadó a bérlő kérelmére akkor adhat hozzájárulást, ha

(4) Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás a lakásba történő ideiglenes befogadást, valamint tartózkodási hely létesítéséhez történő hozzájárulást is engedélyezi.

(5) Az (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek esetén is kizárólag a határozott időre - maximum két évre - kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás. A hozzájárulás többször ismételhető.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat, az albérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a volt albérlő önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

(7) Amennyiben a lakás albérletbe adására a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül kerül sor, úgy a bérbeadó Ltv. 24. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra történő hivatkozással a bérleti jogviszonyt felmondhatja.

(8) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.

61. § (1) Lakáscseréhez történő hozzájárulás megadása során a bérbeadó az Ltv. 29-30. §-a alapján köteles eljárni.

(2) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.

62. §⁹⁷ Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint idegeníthetők el.

63. § (1) A kezelő a törvény keretei között jogosult és köteles nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv, a Fővárosi Közgyűlés rendeletei és e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetőleg a hozzájárulás megadásáról történő döntés érdekében igényel.

(2) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló adatokat kell figyelembe venni. Az adatszolgáltatási kötelezettség szociális bérlet esetén az együttélő nagykorú hozzátartozó jövedelmére is kiterjed a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletszerint.

(3) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni – törvényben meghatározott eseteket kivéve – nem lehet.

64. § (1) A kezelő köteles minden kezelésében lévő lakásról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:

(2) A kezelő - egyeztetéssel - a lakásállományból törli azt a lakást, amelyről a műszaki hatóság megállapította, hogy az eredeti rendeltetési céljára - a hatályos előírások alapján - nem használható. A lakásállományból törölt lakás a továbbiakban az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyiségként hasznosítható.

65. § (1) Az Ltv. 91/A. § 6. pontja szerint meghatározott szükséglakás megüresedése esetén a közvetlenül szomszédos lakás bérlője, vagy tulajdonosa kérelmére a kezelő előzetesen hozzájárulhat a kérelmező lakásának a megüresedett helyiségcsoporttal történő bővítéséhez. Az előzetes hozzájárulás a szükséglakás birtokbavételére nem jogosít.

(2)⁹⁸

(3) Az átalakítással, valamint társasházak esetén az Alapító Okirat módosításával kapcsolatbanfelmerült költségek a kérelmezőt terhelik.

(4)⁹⁹

(5) A kijelölt bérlőnek a kialakított lakás után kell lakbért fizetnie, korábbi bérleti szerződésének egyidejű módosítása mellett. Amennyiben az összevonás során az eredetileg bérbeadott lakás komfortfokozata megváltozik, úgy magasabb összegű bérleti díj megfizetésének kezdő időpontjára a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása az irányadó. A bérleti szerződés módosítása során figyelemmel kell lenni a bérlő lakás összevonás során felmerült, a lakás komfortfokozatának megváltozásával kapcsolatos igazolt költségeire.

(6) A lakás összevonása során a 33. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)¹⁰⁰ Az (1), (3) (5)-(6) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók azon megüresedett komfort nélküli lakások esetén is, amelyek a Kezelő által kiállított műszaki vélemény alapján ismételt bérbeadásra nem alkalmasak.

66. § Azt a személyt (személyeket), aki nem a rendeletben meghatározott jogcímen és bérleti szerződés nélkül foglalt el az önkormányzat tulajdonában álló, üres lakást, vagy olyan lakást, amelyben más személy bejelentésére jogosult nem lakik a kezelő a foglalás tudomásra jutása után azonnal a lakás, helyiség elhagyására kötelezi 24 órás határidő biztosításával. A kezelő erről az intézkedésről írásban tájékoztatja a polgármestert.

67. §^101102103 Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a mindenkori lakbérrel megegyező összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadó részére, a kezelő számlájára teljesítve. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj 30 %-kal és azt követően 6 havonta további 30 %kal emelkedik.

67/A. §¹⁰⁵ (1) A Bérlő címére az Önkormányzat, illetve a Kezelő által tértivevényes és ajánlott, vagy egyéb könyvelt postai küldeményként szabályszerűen postára adott iratot a címzettel a küldemény az első postai kézbesítése megkísérlésének napjától számított 10. munkanapon közöltnek, kézbesítettnek kell tekinteni, ha “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott küldemények postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

68. §¹⁰⁶ E rendelet alkalmazása során

69. § (1) E rendelet 2011. március 1. napján napján lép hatályba.

(2) E rendeletben foglalt rendelkeéseket a hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

(3)¹⁰⁷

(4) Azon magánszemélyekkel, akik e rendelet hatálybalépésekor az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást jogcím nélküli lakáshasználóként a lakás használatára irányuló megállapodás nélkül használnak, a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság legfeljebb 2 éves határozott idejű lakáshasználati szerződés megkötéséről dönthet, amennyiben a lakáshasználó vállalja, hogy a lakáshasználati szerződés megkötésétől számított 1 naptári éven belül valamennyi jogcímen fennálló fizetési kötelezettségének egyenlő részletekben eleget tesz és a lakáshasználati szerződés lejártakor a lakást a kezelő részére kiürített állapotban visszaadja.

(5)¹⁰⁸ E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 18/2023. (X.4.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 23. § (2a) bekezdését és 26. § (1a) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor hatályos, jogilag nem vitatott, nem peresített azon bérleti szerződésekre kell alkalmazni, melyek esetében a bérlőnek semmilyen jogcímen tartozása nem áll fenn a bérleménnyel kapcsolatosan, vagy hátraléka megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött, és ezt hitelt érdemlően igazolta Kezelő felé.

70. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.