„(1) Azon jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakásbérleti jogviszony megszűnése után az önkormányzati lakásban visszamaradt, korábbi befogadásához bérbeadó szükség esetén előzetesen írásban hozzájárult, illetve hozzájárulás nélkül befogadható személy esetén befogadását korábbi bérlő bejelentette és a lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján, kérelmére, bérleti szerződés köthető, ha a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, és a bérlő elhalálozását ennek bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentette, és a visszamaradt személy:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti lakáshasználó kérelmet akkor nyújthat be, ha

„(1) A bérbeadó jogosult a megállapodás tartalmának meghatározására. A bérleti szerződést írásba kell foglalni, melynek előkészítése és lebonyolítása a kezelő feladata.”

„(3) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama – a (4) bekezdésben foglalt eseteket és a 27. § (4) bekezdést kivéve – a szerződés megkötésekor legfeljebb 1 év, amelynek lejártát megelőzően a bérlő bérleti jogviszony-hosszabbítási kérelmet nyújthat be, a 25. §-ban és a 26. § (1) bekezdésben foglaltak szerint. A költségelvű lakásokat és a bérlőkijelöléssel érintett lakásokat ettől eltérően legfeljebb 5 évre lehet bérbeadni. Ezt követően bérlőt bérleti jog illeti meg a 27. § (1)-(2) bekezdés szerint.”

„(3) Azon lakásokat, melyet a bérlő tesz rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a 24. § (3) bekezdés első fordulatától eltérően legfeljebb 18 hónapra lehet bérbeadni, mely a 25. §-tól és az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 54 hónappal hosszabbodhat meg.”

„(3) E rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkező lakáshasználó korábbi bérlő, illetve lakáshasználó személy, továbbá hatályos szerződéssel rendelkező bérlő a határozott idő leteltét legalább 90 nappal megelőzően kezdeményezheti új bérleti szerződés megkötését, azzal, hogy amennyiben a szerződés 2026. június 30-ig jár le, vagy a jogosult e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkezik, akkor a kérelmet 2026. március 31. napjáig nyújthatja be. Ezen bérlővel – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a 24. § (3) bekezdés szerint, újabb szerződést kell kötni amennyiben a 25. §-ban, illetve a 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.”

„(3a) A (3) bekezdés alkalmazása során akkor lehet az új bérleti szerződést szociális bérleti díjon megkötni, amennyiben a kérelmezett lakásra vonatkozó lejárt, vagy hatályban lévő szerződés szociális bérleti díjon került megkötésre és a kérelmező a szerződés megkötése előtt igazolja a 48. § (2) bekezdés szerint, hogy a 6. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti feltéteknek megfelel.”

„(4) E rendelet hatálybalépésekor a 2. sz. melléklet szerinti lakásokra 2025. június 30. napján hatályos szerződéssel rendelkező bérlőt a (3) bekezdés szerinti jog azzal az eltéréssel illeti meg, hogy a 25. §-ban, illetve a 26. § (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén versenyeztetés nélkül a korábbi bérlővel bérleti szerződés köthető 2030. szeptember 30. napjáig a rendeletben meghatározott mindenkori piaci bérleti díjon és feltételekkel.

(5) Az a (3) bekezdés szerinti személy, akinek a szerződése 2026. április 30-ig jár le, vagy e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkezik, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bérlő, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőben nem kezdeményezi az új bérleti szerződés megkötését, köteles a bérleményt kiürített állapotban 2026. április 30. napjáig a Kezelő részére visszaadni.

(6) Ha (3) bekezdés szerinti személy, akinek a szerződése 2026. április 30-ig jár le, vagy e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkezik, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bérlő a (3) bekezdésben meghatározott határidőben kezdeményezi az új bérleti szerződés megkötését, de vele a rendelet szerint bérleti szerződés nem köthető, erről a Kezelő értesíti, és köteles a bérleményt kiürített állapotban 2026. április 30. napjáig, ha ez későbbi a Kezelő erről szóló értesítésében meghatározott határidőben a Kezelő részére visszaadni.

(7) A (3)-(4) bekezdés szerinti bérlő, illetve bérleti szerződéssel nem rendelkező lakáshasználó a 65. §-tól eltérően a teljes bérleti szerződés nélküli használat idejére a bérleti szerződés megkötéséig, illetve a Kezelő értesítésében a visszaadásra meghatározott határidőig a kérelmezett lakásra vonatkozó lejárt szerződés szerint szociális vagy piaci alapon, a mindenkori szociális vagy piaci bérleti díjnak megfelelő összeg megfizetésére köteles.”

„(8) A (3) bekezdés szerinti jog a jogosultakat a következő sorrendben illeti meg: bérlő, volt bérlő, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható hozzátartozó, a bérbeadó hozzájárulásával befogadható hozzátartozó, egyéb lakáshasználó. Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult több bérlőnek, volt bérlőnek nem minősülő személy kérelmezi a bérleti szerződés megkötését, akkor velük bérlőtársi szerződés akkor köthető, amennyiben ebben a felek megállapodnak. Ezen kérelmezők a lakással kapcsolatos tartozás megfizetésére egyetemlegesen kötelezettek. Ilyen megállapodás hiányában a lakás egyik kérelmező részére sem adható bérbe.

(9) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti személlyel e rendelet (3) bekezdése szerinti határidőig benyújtott kérelmére az Önkormányzat bérleti szerződést köt (ideértve a (8) bekezdés szerinti bérlőtársi szerződés megkötését is), a Kezelő által kiállított számla alapján a bérleti szerződés nélküli használat időszaka alatt befizetett összeget a Kezelő a bérleti díj teljesítésére történő elszámolás keretében a (7) bekezdés szerinti díjon számolja el, és a teljes bérleti szerződés nélküli használat időszaka rendezettnek tekintendő. Szerződéskötés bármely okból történő elmaradása esetén a záró elszámolást a (7) bekezdésben meghatározott díj alapján kell végrehajtani.

(10) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság kérelemre, minősített többséggel hozott döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, kivételesen felmentést adhat a 25. §-ban, a 26. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése alól.”

„(3) Amennyiben bérleti szerződés korábbi bérlővel, vagy a lakást használó, szerződéssel nem rendelkező személlyel kerülne megkötésre, úgy a 41. § (1) bekezdés b) pont alkalmazásában bérleti szerződés továbbá csak akkor köthető, ha a szerződni kívánó személy más személy adott lakásra fennálló tartozását is átvállalja és a szerződéskötést megelőzően megfizeti.”

„(3a) A (3) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatások alapdíja 250,- Ft/m²/hó, melyet havonta köteles a bérlő megfizetni minden önkormányzati tulajdonú lakás esetében, függetlenül attól, hogy társasházban vagy nem társasházban található. Az így megfizetett alapdíjjal és a ténylegesen felmerült külön szolgáltatások díjával a Kezelő évente egyszer utólag köteles elszámolni.”

„(4) Társasházi lakásban lévő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a (3) bekezdésben meghatározott, a bérbeadó vagy a kezelő által viselt külön szolgáltatások díjának tényleges havi mértéke a társasházközösség által megállapított mindenkori közös költség összege a felújítási alap és a célbefizetések kivételével.

(5) A nem társasházban lévő lakások esetében a (3) bekezdésben meghatározott, a bérbeadó vagy a kezelő által viselt külön szolgáltatások díjának tényleges mértékét

„(2) Szociális bérleti szerződés esetén, a bérlő, a szociális bérletre való 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti jogosultágát 2026. január 1. napjától minden év (tárgyév) június 30. napjáig köteles kezelő részére igazolni, mely alapján felülvizsgálatra kerül a fizetendő lakbéralap is, kivéve, ha tárgyévben a bérlő az ezen bekezdés szerinti igazolásokat az új szerződés megkötésére tekintettel akár tárgyévre, akár a tárgyévet megelőző évre már benyújtotta. A jövedelmi feltételt a tárgyévet megelőző év összjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem alapján kell vizsgálni, melyet bérlőnek a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan kiállított NAV jövedelemigazolással és a 6. § (6) bekezdés c) pont szerint kell igazolni. A bérlő a NAV jövedelemigazolás benyújtása mellett a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, 6. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkáltatói jövedelemigazolás helyett nyilatkozhat arról, hogy az érintett időszakban társadalombiztosítási járulékot fizetett-e vagy sem, kivéve, ha a kezelő a munkáltatói jövedelemigazolás benyújtására hívja fel a bérlőt. Ezen túlmenően a bérlőnek a szerződés megkötésekor és a felülvizsgálat alkalmával kötelessége nyilatkozni a vagyoni helyzetéről. Az egyéb feltételeket Bérlő a nyilatkozatával igazolja.

(3) Amennyiben a bérlő a szociális bérletre való 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti jogosultágát igazolja, de a szociális lakbéralap mértéke a 48. § (1) bekezdés a) és b) pontján belül az egy főre eső nettó jövedelem változása miatt módosul, akkor a lakbéralap a tárgyévet követő év január 1. napjától a Bérlő értesítésével a rendelet szerint automatikusan változik az (1) bekezdés szerint.”

„(6) Amennyiben a szociális bérleti díjból piaci bérleti díjra átsorolt a bérlő az átsorolást követően esedékes következő adatszolgáltatási időpontban benyújtott hiánytalan adatközlésével igazolja, hogy ismételten jogosult szociális bérleti jogviszony alapján lakbér visszasorolásra, az Önkormányzat a fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő értesítésével az adatszolgáltatást követő év január 1. napjától az egy főre eső jövedelem szerinti szociális lakbéralapnak megfelelő lakbér összegére módosítja, melyről a kezelő tárgyév október 31-ig értesíti a bérlőt.”

„65. § Lakás jogcím nélküli használata esetén, annak kezdetétől havonta – a bérbeadó eltérő döntése hiányában - a mindenkori ténylegesen fizetendő piaci bérleti díjjal egyező összegű, két hónap elteltét követően a mindenkori ténylegesen fizetendő piaci bérleti díj 200%-ával megegyező használati díjat kell fizetni bérbeadó részére, kezelő számlájára teljesítve. Több jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználati díj megfizetésére egyetemlegesen köteles.”

„(1) A Bérlő címére az Önkormányzat, illetve a Kezelő által tértivevényes és ajánlott, vagy egyéb könyvelt postai küldeményként szabályszerűen postára adott iratot, ha „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlésének napján a címzettel közöltnek, kézbesítettnek kell tekinteni.”

„(3) E rendelet 43. § (3a) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, valamint 49. §-át 2026. január 1. napjától kell alkalmazni a fennálló és újonnan létrejövő szerződésekre is, az ezt megelőző időszak bérleti díját az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet alapján kell megállapítani.”

„(4) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a 17/2025. (IX.26.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: MódR1.) megállapított módosításait a hatálybalépésekor folyamatban lévő és az azt követően indult eljárásokban, a hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jogviszonyokra és jognyilatkozatokra, továbbá a hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és jognyilatkozatokra is megfelelően alkalmazni kell.”

„(1) Az a bérlő, aki az egy főre eső nettó jövedelemhatár túllépése miatt e rendelet hatálybalépése előtt, de 2024. december 31. napját követően került átsorolásra piaci bérleti díjfizetésre, az 2026. február 28-ig nyújthat be kérelmet a visszasorolásra.

(2) A visszasoroláshoz szükséges jövedelmi feltételt a 2024. év összjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem alapján kell vizsgálni a 48. § (2) bekezdés alapján.

(3) Amennyiben a bérlő a rendelet szerint a szociális bérletre való 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti jogosultágát igazolja a szociális lakbéralap mértéke a 48. § (1) bekezdés a) és b) pontján belül az egy főre eső nettó jövedelem alapján kerül meghatározásra 2026. év január 1. napjától, melyről a Kezelő a bérlőt értesíti a kérelem elbírálását követően. Amennyiben a visszasorolás következtében Bérlőnek túlfizetése keletkezik, úgy azt Bérbeadó jogosult a bérlőt terhelő bérleti díjban jóváírni, vagy bármilyen jogcímen fennálló tartozására elszámolni.”