1. § A rendelet hatálya Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában és rendelkezése alatt álló bérlakás-állományában lévő lakásokra terjed ki.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) A bérbeadással összefüggő kezelői feladatokat a Csepeli Ingatlanhasznosítási Nonprofit Kft. (továbbiakban: Kezelő) látja el.

3. § (1) Lakást bérbeadni kizárólag természetes személynek (bérlő) vagy személyeknek (bérlőtársak) lehet.

(2) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság a polgármester előterjesztése alapján határozza meg, hogy az adott évben várhatóan megüresedő lakások bérbeadásánál a 4. § (2) bekezdésében megjelölt jogcímek közül melyeknek kell elsőbbséget biztosítani.

(3) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság (2) bekezdésben említett határozatának keretei között a polgármester határozza meg az üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának jogcímét, a teljesítés ütemezését vagy konkrét időpontját kivéve, ha a lakást bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog alapján kell bérbeadni.

(4) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság a polgármester előterjesztésére, a Kezelő javaslata alapján dönt arról is, hogy a megüresedő lakásállományból melyek hasznosíthatók e rendelet 24. § (4) bekezdés a) pontja szerint ún. „fecskelakás”ként.

(5) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság a polgármester előterjesztésére, a Kezelő javaslata alapján dönt arról, hogy hány db lakást tart fent e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja szerint ún. „krízislakásként” történő hasznosításra. A krízislakásként történő hasznosításra fenntartott lakásokat a polgármester jelöli ki a kezelő javaslata alapján.

(6) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság 2 db, legfeljebb 2 szobás összkomfortos önkormányzati tulajdonban álló és a vagyonkezelő szervezet kezelésében lévő lakást szolgálati lakásnak minősíthet, a lakás bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulás feltételeit az 51. § határozza meg.

(7) A Képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján - a bérbeadás e rendeletben meghatározott feltételeitől és jogcímeitől minősített többségű döntéssel eltérhet.

4. § (1) A lakásokat:

(2) A lakások bérbeadása

(3) Szociális bérlet – a rendelet szerinti eltérésekkel – pályázat útján létesíthető.

(4) Költségelven a bérlőkijelöléssel érintett lakások, valamint a szolgálati lakások adhatóak bérbe.

5. § (1) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság határozata alapján azon magánszemélyek esetében, akik a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) kényszerbérlőre vonatkozó szabályainak megfelelnek, de az elhelyezésüket az Ltv-ben biztosított határidőn belül nem kérték, a bérbeadó egy lakást ajánl fel bérbevételre. A felajánlott lakás elfogadásáról a felajánlást követő 15 napon belül nyilatkozni kell.

(2) Indokolt esetben, kérelemre a polgármester legfeljebb 6 hónapig terjedő határozott időtartamra dönthet az üresen álló egyes lakások – ideértve az időskorúak bérlakását is – bérbeadásáról azon, Budapest XXI. kerület közigazgatási területén lakástulajdonnal rendelkező magánszemélyek részére, akik átmenetileg lakástulajdonuk használatában akadályozottak.

(3) Az (2) bekezdés tekintetében indokolt esetnek tekinthető, ha

6. § (1) Szociális helyzete alapján, vagyoni és jövedelmi körülményeire tekintettel – pályázat útján – lehet a lakást bérbeadni annak a pályázónak

(2) Pályázat útján szociális bérlet – az e rendeletben és a pályázatban rögzített feltételeken túl - csak azzal létesíthető, aki

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó

(4) A bérleti szerződés fennállása alatt az (1) bekezdés c)-e) pontjainak alkalmazása során az egy főre jutó havi jövedelem, illetve a vagyoni helyzet megállapításánál a bérlakásban életvitelszerűen tartózkodó valamennyi személy szociális helyzete szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyait kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel, illetve hogy a bérbeadó a bérlemény közös használatához hozzájárult-e. Amennyiben a bérlő a bérleményben életvitelszerűen tartózkodó személyt a bérbeadó felszólítása ellenére sem jelenti be, vagy részére befogadási engedélyt nem kér, úgy a szerződés felmondásának van helye.

(5) A lakáspályázaton nem vehet részt az, illetve a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni akkor, ha a pályázó

(6) A 6. § (1) bekezdés alkalmazásában

(7) A (2) bekezdés g) pont alkalmazásában pályázat útján szociális bérlet azzal is létesíthető, aki e rendelet hátralékkezelésre vonatkozó szabályai szerint bérbeadóval részletfizetési megállapodást kötött, illetve amennyiben valamennyi további hátralékaival érintett közüzemi szolgáltatóval hátralékkezelési megállapodást kötött, és ezt a kezelő előtt hitelt érdemlően igazolja.

7. § (1) A pályázatok rangsorolásához szükséges pontrendszert a kezelő dolgozza ki és az Ingatlanhasznosítási Bizottság fogadja el a pályázat kiírásával egyidejűleg. Az Ingatlanhasznosítási Bizottság a pontrendszer elfogadásával egyidejűleg dönt arról is, hogy pontegyenlőség esetén mely részszempontra kapott pontszám alapján dönt a pályázatok sorrendjéről.

(2) Pontegyenlőség esetén a pályázatok sorrendjének meghatározásakor az az irányadó, hogy melyik pályázat kapott – a (1) bekezdés alapján meghatározott sorrendben – az adott részszempontra magasabb részpontszámot.

(3) A pontrendszer alapján az egyes pályázatok pontozásáról, a javasolt sorrendről a kezelő javaslatára az Ingatlanhasznosítási Bizottság dönt. A döntésről az Ingatlanhasznosítási Bizottság elnöke értesíti a Kezelőt.

8. § (1) A pályázat útján történő bérbeadásra vonatkozó pályázat kiírása – az e rendeletben meghatározott kereteken belül – az Ingatlanhasznosítási Bizottság hatáskörébe tartozik. Az Ingatlanhasznosítási Bizottság által kiírt pályázaton az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehet részt. A pályázati kiírásakor az Ingatlanhasznosítási Bizottság figyelembe veszi a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság véleményét.

(2) Szociális bérlet esetében a rendelet 30. §-át és 31. § (1) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a rendeltetésszerű alkalmassá tételt az Ingatlanhasznosítási Bizottság is előírhatja határozatában. Ebben az esetben a 31. § (1) bekezdés a)-f) pont szerinti adatokat a pályázati kiírásnak is tartalmaznia kell.

(3) A pályázati kiírásról szóló hirdetményt helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és egyidejűleg a kiírástól számított 30 napra az önkormányzat, illetve a kezelő hirdetőtábláin ki kell függeszteni. A pályázó az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján a pályázati kiírásban meghatározott számú lakásra pályázhat, megjelölve a bérelni kívánt lakások sorrendjét.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

9. § (1) A pályázatokat a pályázat kiírásától számított 30 napon belül kell a Kezelőnél benyújtani. A pályázatok benyújtását a Kezelő elismervénnyel igazolja. A benyújtott pályázatokról a Kezelő nyilvántartást vezet, amelyet a benyújtási határidő lejártakor a Kezelő vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy köteles lezárni.

(2) A pályázatot a kezelő által előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani, amely a kezelő székhelyén papír alapon, valamint elektronikusan is elérhető és térítésmentesen letölthető. A kezelő a nyomtatvány papíralapú példányát igény szerint – önköltségi áron – biztosítja a pályázó részére. A korábbi pályázatra benyújtott pályázati nyomtatvány a később kiírásra kerülő pályázaton nem vehető figyelembe.

(3) A pályázónak az e rendeletben és a pályázati feltételekben meghatározott igazolásokat is be kell nyújtania.

(4) A pályázatban szereplő adatok valóságtartalmának ellenőrzésére szolgál különösen a közhiteles hatósági nyilvántartás, az önkormányzat, illetve annak intézményei, gazdasági társaságai által kezelt adatok, valamint a környezettanulmány.

(5) A hiányos pályázatok benyújtóit a kezelő a hiányok pótlására egy alkalommal – legfeljebb 30 napos határidő tűzésével - írásban felszólítja. A pályázatot érvényessé nyilvánítani kizárólag a hiányok pótlása után lehet.

(6) A döntést a kezelő függeszti ki saját és az önkormányzat hirdetőtáblájára a döntést követő 8 napon belül, valamint a nyerteseket postai úton értesíti. A pályázatok elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

(7) A nyertes pályázat estében a Kezelőnek a pályázat mellékleteként benyújtott igazolások tartalmát minden esetben, az Ingatlanhasznosítási Bizottság részére történő javaslatkészítést megelőzően ellenőriznie kell. Amennyiben a benyújtott igazolásokban foglaltakat a Kezelő megalapozatlannak tartja, arról írásban értesíti a pályázót, aki a megadott, minimum 5 napos határidőn belül a felhívásban foglaltakra nyilatkozhat. Ha a pályázó nem nyilatkozik, vagy a nyilatkozatban foglaltak nem alkalmasak a megalapozatlanság kimentésére, úgy a rangsorban következő pályázó lép előre.

10. § (1) A rendelkezésre álló lakások függvényében a Ingatlanhasznosítási Bizottság dönti el, hogy mely lakások piaci bérbeadására írható ki versenytárgyalás.

(2) A piaci alapon történő bérbeadás esetén a versenytárgyalás alapján annak kell a lakást bérbeadni, aki a 41. §-ban foglalt feltételeknek megfelel és aki a versenytárgyalási felhívás szerint

(3) A versenytárgyalás részletes szabályait és a kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt a versenykiírás tartalmazza. A versenykiírásban meg kell határozni a lakbér legkisebb összegét, mely nem lehet kevesebb, mint az e rendelet szerinti, ténylegesen fizetendő piaci lakbér. A pályázati lapon megajánlható lakbér összege a minimum lakbér összege vagy annak 10 Forinttal, illetve a 10 Forint többszörösével megemelt összege lehet.

(4) Amennyiben az ajánlat összege nem felel meg a (3) bekezdésben leírtaknak, akkor a megajánlott összeget úgy kell tekinteni, mintha a pályázó az ahhoz legközelebb eső (3) bekezdés szabályainak megfelelő összeget ajánlotta volna meg lefelé kerekítve.

(5) A versenytárgyalás elbírálását követően a nyertes visszalépése esetén, illetve a bérleti szerződés megkötésére nyitvaálló határidőnek a bérbevételi ajánlatot tevő hibájából eredő eredménytelen eltelte esetén a sorban következő helyezett lép előre.

11. § (1) A versenytárgyalást a Ingatlanhasznosítási Bizottság írja ki, a versenytárgyalási felhívás, valamint a szükséges nyomtatványok tartalmát a kezelő javaslata alapján a Ingatlanhasznosítási Bizottság határozza meg.

(2) A piaci alapú bérletre kiírt versenytárgyaláson bárki részt vehet, aki a versenytárgyalási felhívásban meghatározott regisztrációs díjat az ajánlat benyújtását megelőzően a pályázati kiírás szerint a Kezelő számlájára megfizette és megfelel a 10. § előírásainak. A versenytárgyaláson nyertes személy által befizetett regisztrációs díj teljes összege a bérleti szerződés megkötését követően óvadékká válik. A versenytárgyaláson nem nyert személyek részére a Kezelő a regisztrációs díjat visszafizeti, a pályázó visszafizetés részleteiről szóló nyilatkozatának beérkezését követő 30 napon belül.

(3) A nyertes visszalépése esetén, vagy ha a bérleti szerződés megkötésére az ajánlattevő hibájából nem kerül sor, a befizetett regisztrációs díjból az általa megajánlott összeget elveszti, az bánatpénz címén a bérbeadót illeti meg.

(4) A versenytárgyalás kiírásakor a versenytárgyalási felhívást legalább 15 napra az Önkormányzat, valamint a kezelő hirdetőtábláján ki kell függeszteni, honlapján közzétenni. A versenytárgyalásra történő jelentkezés és az elbírálás határidejét a versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell.

(5) A versenytárgyalás tárgyát képező bérlakás helyszíni megtekintését – amennyiben a bérbeadandó lakás még nem épült meg, annak alaprajzi elrendezésének megtekintését – a kezelőnek biztosítania kell.

(6) A versenytárgyalási felhívásra benyújtott bérbevételi ajánlatot zárt, megcímzetlen, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a kezelőnél kell leadni. Az ajánlatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, a kezelő bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az ajánlatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a kezelő illetékes szervezeti egységének vezetője zárja le. A versenytárgyalási felhívás, valamint a benyújtandó ajánlat elkészítéséhez szükséges a nyomtatványok a kezelő ügyfélszolgálatán is elérhetőek.

(7) A piaci alapú bérletre vonatkozó ajánlatokat a Ingatlanhasznosítási Bizottság és a kezelő vezetője, vagy az általa meghatalmazott személy jelenlétében kell felbontani. A felbontást a benyújtási határidőt követően haladéktalanul, de legkésőbb az azt követő munkanapon kell elvégezni, és a benyújtott ajánlatokat lehetőség szerint azonnal el kell bírálni.

(8) A nyertes ajánlat sorszámát a kezelő hirdetőtábláján 5 napra ki kell függeszteni.

(9) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a versenytárgyalási felhívásban elő kell írni, hogy a pályázó és a vele együttköltözők együttes havi nettó jövedelmének meg kell haladnia a versenytárgyalás tárgyát képező bérlakás havi lakbérének háromszorosát, és az együttköltözők egy főre eső havi nettó jövedelmének meg kell haladnia a versenytárgyalás tárgyát képező bérlakás havi lakbérének összegét. Bérleti szerződés csak azzal a bérlővel köthető, aki e bekezdésben foglaltaknak történő megfelelését igazolja.

12. § (1) A versenytárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét a kezelő lakásonként külön-külön jegyzőkönyvvel állapítja meg, a jegyzőkönyvet a Ingatlanhasznosítási Bizottság elnöke és a kezelő szervezet képviselője írja alá. A bérbeadásról az Ingatlanhasznosítási Bizottság dönt.

(2) Eredményesség esetén az azt megállapító jegyzőkönyv, valamint a Ingatlanhasznosítási Bizottság vonatkozó határozata alapján a bérbeadó a bérleti szerződést az abban foglaltaknak megfelelően köti meg.

(3) A versenytárgyalás eredménytelensége esetén a polgármester a kezelő javaslata alapján dönt a további hasznosításról.

(4) A versenytárgyalás elbírálását követően a nyertes visszalépése esetén, illetve a bérleti szerződés megkötésére nyitvaálló határidőnek a bérbevételi ajánlatot tevő hibájából eredő eredménytelen eltelte esetén a rangsorban következő helyezett lép előre. A rangsorban következő helyezettel csak azt követően köthető bérleti szerződés, ha a 29. § szerinti óvadék összegét teljes egészében, egyösszegben befizeti a Kezelőhöz.

(5) A piaci bérlet esetén, ha egy lakásra több, azonos összegű ajánlat – ideértve a 10. § (3) bekezdésében lefelé kerekített ajánlatokat is – érkezett, akkor a Ingatlanhasznosítási Bizottság sorsolással állapítja meg a nyertes pályázót, és a sorrendet.

13. § (1) Bérlőkijelölési jog

(2) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság a polgármester előterjesztése alapján dönt arról, hogy mely közigazgatási szerv, intézmény, állami, önkormányzati gazdálkodó szervezet, továbbá a kerületben működő civil szervezet részére biztosít bérlőkijelölési jogot, és mely önkormányzati tulajdonában álló bérlakásra.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek részére bérlőkijelölési jog abban az esetben biztosítható, ha a szervvel az Önkormányzat az önkormányzati érdekkörbe tartozó feladatellátást is magában foglaló együttműködési megállapodást kötött, illetve a szerv az általa ellátott feladat jellege alapján önkormányzati feladatot lát el. Bérlőkijelölési jog abban az esetben is biztosítható, amennyiben a civil szervezettel az Önkormányzat stratégiai együttműködési megállapodást kötött.

(4) A bérlőkijelölési megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérlőkijelölési jog gyakorlója köteles a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor a lakás kiürített állapotban történő visszaadásáról gondoskodni és helytállási kötelezettsége van az Önkormányzat felé a bérleti jogviszonyból eredő követelések tekintetében.

(5) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján a bérlőkijelölési jog a szerv vezetőjét illeti meg, aki az általa vezetett szervvel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, azzal azonos tartalmú, rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) álló személyt jelölhet bérlőnek, civil szervezet esetén a civil szervezet vezetőjét illeti meg, aki az általa vezetett szervvel tagsági viszonyban, vagy szerződéses jogviszonyban álló személyt jelölhet bérlőnek.

(6) A bérlet ideje a jelölt személy jelölő szervvel fennálló munkaviszonya, illetve tagsági, szerződéses viszonya idejéig tart, de nem tovább, mint bérlőkijelölési megállapodásban rögzített maximális bérleti idő.

(7) A bérlőkijelölési jog az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján lehet egyszeres, vagy többszörös, de 10 évnél hosszabb ideig nem gyakorolható. Az egyszeres bérlőkijelölési jog alapján megkötött bérleti szerződés a megállapodásban meghatározott időtartamon belüli bármely okból történő megszűnése esetén a bérlakás az általános szabályok szerint adható ismételten bérbe.

14. § (1) A bérlőkijelölési jog fennállásának időtartama alatt, ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére jogosultat a kezelő felhívja arra, hogy 30 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy más megállapodás feljogosítja. Amennyiben a bérlőkijelölési jog a szervet az Önkormányzat döntése alapján illeti meg és bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(2) A Jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérleti díját köteles megtéríteni.

(3) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság – a bérleti szerződés megkötése előtt, illetve annak megszűnése esetére - jogosult korábbi döntését módosítani, valamint a kijelölt lakás helyett másik lakást kijelölni akként, hogy az érintett lakás helyett más, hasonló adottságokkal rendelkező, megfelelő lakást biztosít a Jogosult részére.

(4) A bérbeadó a kijelölt személlyel csak akkor köthet bérleti szerződést, ha a kijelölt személy

(5) A Ltv. 87. § (1) bekezdésében meghatározott szervek valamely lakásra meglévő szolgálati jelleg törlésére vonatkozó értesítése alapján a kezelő igazolást állít ki. Az igazolás kiadása után a bérbeadó a bérleti szerződést módosítja.

(6) A rendelet hatályba lépését követően megüresedő bérlőkijelölési joggal érintett lakásokra a bérlővel bérleti szerződést kötni az e rendelet által meghatározott feltételek alapján lehet.

(7) A bérlőkijelölési jog jogosultja által kijelölt bérlő a feltételeknek való megfelelése esetén szociális lakbért, egyebekben a mindenkori költségelvű lakbért köteles megfizetni. A 2026. január elsejét megelőzően piaci alapon így bérbeadott lakások bérleti díjára e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. § Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Ltv. 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg a jogerős és végrehajtható határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a kezelő az elhelyezésre jogosult személyt nyilvántartásba veszi és erről értesíti.

16. § (1) A Ltv. 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy más elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a bérbeadó teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget – a jogosulttal való megállapodás alapján – pénzbeli térítéssel meg lehet váltani. A jogosultnak a (3) bekezdésben meghatározott összegű pénzbeli térítés jár.

(3) A pénzbeli térítés mértéke az adható – a méltányolható lakásigény mértéke alsó határának megfelelő szobaszámú, és az általa használt lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatú – átlagos lakás beköltözhető forgalmi értékének 65%-ánál magasabb nem lehet.

17. § (1) Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az elhelyezésre jogosult személyek elhelyezésekor a 16. § szabályait kell alkalmazni.

(2) Az Ltv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat vagy jogelődje javára nem tehető másik lakás bérbeadására ajánlat.

18. § (1)⁴ Azon jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakásbérleti jogviszony megszűnése után az önkormányzati lakásban visszamaradt, korábbi befogadásához bérbeadó szükség esetén előzetesen írásban hozzájárult, illetve hozzájárulás nélkül befogadható személy esetén befogadását korábbi bérlő bejelentette és a lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján, kérelmére, bérleti szerződés köthető, ha a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, és a bérlő elhalálozását ennek bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentette, és a visszamaradt személy:

(2)⁵

(3)⁶ Az (1) bekezdés szerinti lakáshasználó kérelmet akkor nyújthat be, ha

(4) A Ingatlanhasznosítási Bizottság határozata alapján, kérelemre bérleti szerződés köthető azzal, aki a bérleti szerződés bérleti díj meg nem fizetése okán történő felmondása miatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá, és

(5) Amennyiben a jogosult korábbi szociális bérlő a szerződés megkötése előtt a 48. § (2) bekezdés szerint igazolja, hogy a 6. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti feltéteknek megfelel, akkor a mindenkori szociális lakbért és bérleti díjat köteles megfizetni a szociális bérletre vonatkozó szabályok szerint.

19. § (1) Nem lehet a lakás bérbeadására ajánlatot tenni a 18. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult is lakik a lakásban, és ő a bérleti jogviszonyt folytatja.

(2) A 18. § (2) bekezdése alapján bérbeadására akkor tehető ajánlat, ha a jogosult vállalja a 18. § (2) bekezdés szerinti jogosultsággal nem rendelkező jogcím nélküli lakáshasználó lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(3) Ha a 18. § (2) és (4) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen lehet a bérbeadására ajánlatot tenni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbeadni.

(4) Amennyiben jogcím nélküli lakáshasználó a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, de az általa használt lakás bérbevételére – a (2) bekezdésére figyelemmel - a 1. mellékletben meghatározott méltányolható lakásigény alapján nem lennének jogosultak, másik, a 1. mellékletben meghatározott méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás bérbeadására tehető ajánlat. A lakásigény mértékének megállapításánál azon személyeket kell figyelembe venni, akik befogadására lakáshasználó a (2) bekezdésben foglaltak alapján köteles.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás nem ajánlható fel, úgy jogosult az Ltv. 32. § (3) bekezdés és a 18. § (2) bekezdés szerinti sorrend alkalmazásával annyi jogcím nélküli lakáshasználót köteles befogadni, amennyi az 1. mellékletben meghatározott, lakószobák számához rendelt létszámnak megfelel.

(6) A jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat legalább 15 napos határidő megjelölésével a kezelő hívja fel. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a lakás vagy a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultság megszűnik, és a kezelő a lakás kiürítése iránt intézkedik.

(7) A jogcím nélküli lakáshasználó lakásban hátrahagyott ingóságait a kezelő a jogcím nélküli lakáshasználó költségére és veszélyére a lakásból elszállíttatja és 30 napi őrzés után értékesíti, a nem értékesíthető ingóságokat megsemmisíti.

20. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó – több jogcím nélküli lakáshasználó esetén együttesen, egyetemleges felelősséggel – az e rendelet 65. §-a szerinti összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) Amennyiben nem kerül sor a 18. § szerinti a szerződés megkötésére, úgy a lakáshasználó a lakást kiürített állapotban köteles a kezelő részére visszaadni.

21. § (1) A bérlőnek nem felróható okból előállt, bizonyított egészségügyi ok (okok) alapján pályázat és versenytárgyalás nélkül a már lakással rendelkező bérlő részére, kérelmére, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik, az 1. mellékletben meghatározott lakásigény szerinti méltányolható lakásméretnél nem nagyobb lakás ajánlható bérbevételre, ha a korábbi és a felajánlott lakás

(2) Amennyiben a bérlő rendkívüli élethelyzet fennállását a kezelő felé igazolja, a kezelő kezdeményezésére – környezettanulmány alapján – az Ingatlanhasznosítási Bizottság az üresen álló lakásokból a bérlő indokolt lakácsere-igényét kielégítheti. A döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti az Ingatlanhasznosítási Bizottság elé.

(3) A Kezelő javaslatot tehet arra, hogy a megüresedett lakásállomány részét képező egyes, más lakásgazdálkodási feladatra nem elkülönített lakások bérleti jogát az Önkormányzat az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján ajánlja fel azon bérlők részére, akik kérelmet nyújtottak be kisebb, vagy nagyobb lakás bérbevételére arra hivatkozva, hogy az általuk bérelt lakás fenntartására, költségeinek viselésére anyagi helyzetükre tekintettel képtelenek, illetve a háztartás létszáma és összetétele a jelenlegi lakásmérethez képest indokolttá teszi a lakáscsere iránti kérelem teljesítését.

(4) A bérbeadásra az (1)-(3) bekezdése alapján bérleti szerződés akkor köthető, ha a bérlő egyébként a bérleti jogra vonatkozó 27. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel, továbbá – a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában – ha Bérlő vállalja a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadását a cserelakás birtokbavételével egyidejűleg.

(5) A kérelmekről a Kezelő nyilvántartást vezet.

22. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás, felmondás, illetve a kisajátítási eljárást megelőző megállapodás megkötésére irányuló eljárás eredményeként másik lakást kell bérbevételre felajánlani.

(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha az elhelyezés olyan, az életet, testi épséget vagy lakhatást veszélyeztető haváriahelyzet miatt válik szükségessé, amely haladéktalan intézkedést igényel.

23. § (1)⁷ A bérbeadó jogosult a megállapodás tartalmának meghatározására. A bérleti szerződést írásba kell foglalni, melynek előkészítése és lebonyolítása a kezelő feladata.

(2)⁸

(3) Ha a birtokba adás- birtokba vétel során megállapításra kerül, hogy az ingatlanon belül vagy annak egyéb területén vélhetően harmadik személy tulajdonában álló, vagy vélhetően uratlan dolgok, ingóságok találhatóak, vagy az ingatlanon vélelmezhetően jogellenes külső beavatkozások nyomai érzékelhetőek, vagy az ingatlan fertőtlenítő takarítása és hulladékmentesítése megalapozott az eljárás során, a Kezelő döntése alapján az ingatlan és annak környezetének állapotát közjegyzői ténytanúsítványban kell rögzíteni.

(4) Amennyiben az ingatlanban vagy annak egyéb területén a bérlő, vagy bármely olyan harmadik személy ingóságai lelhetőek fel, melyek esetében a kezelőnek őrzési és/vagy tárolási vagy elidegenítési, megsemmisítési kötelezettsége áll fenn, közjegyzői ténytanúsítványban a fellelt ingóságokat tételesen rögzíteni kell.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott eljárás költségeit a Kezelő előlegezi meg, és a bérlő vagy az eljárásban érintett harmadik személy viseli.

24. § (1) A lakást határozott időre kell bérbeadni e rendelet előírásai szerint.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbeadni, ha az Ingatlanhasznosítási Bizottság, illetőleg a bérlőkijelölési jog jogosultja így rendelkezik.

(3)⁹ A határozott időre szóló bérbeadás időtartama – a (4) bekezdésben foglalt eseteket és a 27. § (4) bekezdést kivéve – a szerződés megkötésekor legfeljebb 1 év, amelynek lejártát megelőzően a bérlő bérleti jogviszony-hosszabbítási kérelmet nyújthat be, a 25. §-ban és a 26. § (1) bekezdésben foglaltak szerint. A költségelvű lakásokat és a bérlőkijelöléssel érintett lakásokat ettől eltérően legfeljebb 5 évre lehet bérbeadni. Ezt követően bérlőt bérleti jog illeti meg a 27. § (1)-(2) bekezdés szerint.

(4) Az Ingatlanhasznosítási Bizottság döntése alapján

(5) Különösen indokolt, azonnali intézkedést igénylő esetben a polgármester a Humán Szolgáltatások Igazgatósága javaslatára a (4) bekezdés b) pontjában foglalt döntést meghozhatja.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a határozott idejű bérleti szerződés lejárta esetén indokolt esetben, a Humán Szolgáltatások Igazgatóságának indokolással alátámasztott javaslata alapján az Ingatlanhasznosítási Bizottság erre vonatkozó döntése szerint a szerződés további 3 hónappal meghosszabbítható.

(7) A krízislakásban való elhelyezés a Humán Szolgáltatások Igazgatóságához benyújtott kérelem alapján biztosítható. A Humán Szolgáltatások Igazgatósága az Ingatlanhasznosítási Bizottság ülését megelőző 10. napig benyújtott kérelmekről a Bizottságot tájékoztatja és javaslatot tesz 4. bekezdés b) pontja szerinti magánszemélyre.

(8) Amennyiben a kérelem benyújtásakor nem áll rendelkezésre üres krízislakás, úgy a Humán Szolgáltatások Igazgatósága – a kérelmező tájékoztatása mellett – a kérelmet elutasítja.

25. § Szociális bérlet esetén bérlőt a bérbeadó írásos hozzájárulása esetén Bérleti jogviszony-hosszabbítási lehetőség akkor illeti meg, amennyiben a határozott idő leteltét legalább 30 nappal megelőzően Bérlő írásbeli nyilatkozattal kezdeményezi a bérleményre a bérleti szerződés meghosszabbítását határozott időre, de legfeljebb 5 évre, az alábbi feltételek fennállása esetén:

26. § (1) A piaci alapú bérlet esetén bérlőt a bérbeadó írásos hozzájárulása esetén Bérleti jogviszony-hosszabbítási lehetőség akkor illeti meg, amennyiben a határozott idő leteltét legalább 30 nappal megelőzően Bérlő írásbeli nyilatkozattal kezdeményezi a bérleményre a bérleti szerződés meghosszabbítását határozott időre, de legfeljebb 5 évre, az alábbi feltételek fennállása esetén:

(2)¹¹ 25. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony-hosszabbítási jog nem illeti meg a bérlőt akkor, ha a bérlemény az Önkormányzat által meghozott döntés értelmében fejlesztési területen fekszik, ilyenkor az Önkormányzat bérlő részére cserelakást ajánlhat fel a rendelkezésre álló lakások függvényében.

(3)¹² Azon lakásokat, melyet a bérlő tesz rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a 24. § (3) bekezdés első fordulatától eltérően legfeljebb 18 hónapra lehet bérbeadni, mely a 25. §-tól és az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 54 hónappal hosszabbodhat meg.

27. § (1) A bérlőt e rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződések lejártára tekintettel a határozott idő leteltét legalább 90 nappal megelőzően benyújtott írásbeli kérelme alapján legfeljebb 5 évre bérleti jog illeti meg, amennyiben megfelel a 25. §(1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek azzal, hogy szociális bérlet esetén a bérlő köteles a szerződés megkötése előtt a 48. § (2) bekezdés szerint igazolni, hogy a 6. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti feltételeknek megfelel.

(2)¹³ Ha a szociális bérlő a határozott idő lejártakor a szociális bérletre vonatkozó feltételeknek nem felel meg, de 25. §szerinti feltéteknek megfelel, kérelmére a piaci bérletre vonatkozó rendelkezések szerint kell a lakást bérbeadásra felajánlani. Amennyiben a bérlő a lehetőséggel nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek átadni.

(3)¹⁴ E rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkező lakáshasználó korábbi bérlő, illetve lakáshasználó személy, továbbá hatályos szerződéssel rendelkező bérlő a határozott idő leteltét legalább 90 nappal megelőzően kezdeményezheti új bérleti szerződés megkötését, azzal, hogy amennyiben a szerződés 2026. június 30-ig jár le, vagy a jogosult e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkezik, akkor a kérelmet 2026. március 31. napjáig nyújthatja be. Ezen bérlővel – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a 24. § (3) bekezdés szerint, újabb szerződést kell kötni amennyiben a 25. §-ban, illetve a 26. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(3a)¹⁵ A (3) bekezdés alkalmazása során akkor lehet az új bérleti szerződést szociális bérleti díjon megkötni, amennyiben a kérelmezett lakásra vonatkozó lejárt, vagy hatályban lévő szerződés szociális bérleti díjon került megkötésre és a kérelmező a szerződés megkötése előtt igazolja a 48. § (2) bekezdés szerint, hogy a 6. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti feltéteknek megfelel.

(4)¹⁶ E rendelet hatálybalépésekor a 2. sz. melléklet szerinti lakásokra 2025. június 30. napján hatályos szerződéssel rendelkező bérlőt a (3) bekezdés szerinti jog azzal az eltéréssel illeti meg, hogy a 25. §-ban, illetve a 26. § (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén versenyeztetés nélkül a korábbi bérlővel bérleti szerződés köthető 2030. szeptember 30. napjáig a rendeletben meghatározott mindenkori piaci bérleti díjon és feltételekkel.

(5)¹⁷ Az a (3) bekezdés szerinti személy, akinek a szerződése 2026. április 30-ig jár le, vagy e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkezik, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bérlő, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőben nem kezdeményezi az új bérleti szerződés megkötését, köteles a bérleményt kiürített állapotban 2026. április 30. napjáig a Kezelő részére visszaadni.

(6)¹⁸ Ha (3) bekezdés szerinti személy, akinek a szerződése 2026. április 30-ig jár le, vagy e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződéssel nem rendelkezik, valamint a (4) bekezdésben meghatározott bérlő a (3) bekezdésben meghatározott határidőben kezdeményezi az új bérleti szerződés megkötését, de vele a rendelet szerint bérleti szerződés nem köthető, erről a Kezelő értesíti, és köteles a bérleményt kiürített állapotban 2026. április 30. napjáig, ha ez későbbi a Kezelő erről szóló értesítésében meghatározott határidőben a Kezelő részére visszaadni.

(7)¹⁹ A (3)-(4) bekezdés szerinti bérlő, illetve bérleti szerződéssel nem rendelkező lakáshasználó a 65. §-tól eltérően a teljes bérleti szerződés nélküli használat idejére a bérleti szerződés megkötéséig, illetve a Kezelő értesítésében a visszaadásra meghatározott határidőig a kérelmezett lakásra vonatkozó lejárt szerződés szerint szociális vagy piaci alapon, a mindenkori szociális vagy piaci bérleti díjnak megfelelő összeg megfizetésére köteles.

(8)²⁰ A (3) bekezdés szerinti jog a jogosultakat a következő sorrendben illeti meg: bérlő, volt bérlő, a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható hozzátartozó, a bérbeadó hozzájárulásával befogadható hozzátartozó, egyéb lakáshasználó. Amennyiben a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult több bérlőnek, volt bérlőnek nem minősülő személy kérelmezi a bérleti szerződés megkötését, akkor velük bérlőtársi szerződés akkor köthető, amennyiben ebben a felek megállapodnak. Ezen kérelmezők a lakással kapcsolatos tartozás megfizetésére egyetemlegesen kötelezettek. Ilyen megállapodás hiányában a lakás egyik kérelmező részére sem adható bérbe.

(9)²¹ Amennyiben a (7) bekezdés szerinti személlyel e rendelet (3) bekezdése szerinti határidőig benyújtott kérelmére az Önkormányzat bérleti szerződést köt (ideértve a (8) bekezdés szerinti bérlőtársi szerződés megkötését is), a Kezelő által kiállított számla alapján a bérleti szerződés nélküli használat időszaka alatt befizetett összeget a Kezelő a bérleti díj teljesítésére történő elszámolás keretében a (7) bekezdés szerinti díjon számolja el, és a teljes bérleti szerződés nélküli használat időszaka rendezettnek tekintendő. Szerződéskötés bármely okból történő elmaradása esetén a záró elszámolást a (7) bekezdésben meghatározott díj alapján kell végrehajtani.

(10)²² Az Ingatlanhasznosítási Bizottság kérelemre, minősített többséggel hozott döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, kivételesen felmentést adhat a 25. §-ban, a 26. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése alól.

28. § (1) A megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakás bérlője részére az azonnali elhelyezésként biztosított lakás a véglegesen bérbeadható lakás felajánlásáig – de legfeljebb egy évre – adható bérbe, kivéve, ha elhelyezési kötelezettség áll fenn és a felajánlott lakás e kötelezettség teljesítéséhez megfelel.

(2) A lakást határozatlan időre kell bérbeadni

29. § (1) Költségelven, illetve piaci alapon bérbeadott bérlakások esetében a bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek óvadékot kell fizetnie a szerződés megkötését megelőzően, illetve a lakbéralap változást követő 30 napon belül. Az óvadék 3 havi ténylegesen fizetendő lakbérnek megfelelő összeg.

(2) Az óvadékból a bérbeadó és a kezelő azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt, a bérlet fennállása alatt, vagy a bérlakás visszaadása, a bérleti jogviszony megszűnése során felmerült, ideértve a lakás helyreállításával kapcsolatos költségeket is.

(3) Az óvadékot a kezelő számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni.

(4) Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnésekor a bérlőnek – a kezelési költségek levonásával – a (3) bekezdésben hivatkozott pénzintézet tárgyi óvadékra biztosított kamatával együtt a bérlemény a kezelő részére történő átadást követő 30 napon belül vissza kell fizetni a bérlő részére a bérlő által megadott számlaszámra. A visszafizetésről a kezelő rendelkezik.

(5) Az óvadékot meghaladó mértékű helyreállítási költség megfizetésére vonatkozó igényét a bérbeadó a bérlővel, illetve a volt bérlővel egyezség útján fizetési megállapodásban, ennek eredménytelensége esetén polgári peres úton köteles érvényesíteni.

(6) A bérleti jogviszony fennállása alatt, illetve új bérleti szerződés megkötésekor az óvadék igénybevétele, illetve lakbéremelkedés esetén a bérlő köteles az óvadék összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegnek megfelelő összegre a kezelő felszólítását követő 30 naptári napon belül kiegészíteni.

(7) A megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakás bérlője a részére azonnali elhelyezésként biztosított lakásért óvadékot nem fizet.

(8) Amennyiben a szociális bérletből piaci alapúvá vált bérlet ismét szociális bérletté válik, úgy az óvadékot a (4) bekezdés szerint vissza kell fizetni.

30. § A lakást a bérbeadó rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban.

31. § (1) A bérbeadó és a bérlő – a bérlő kérelme, vagy a pályázati, illetve versenytárgyalási kiírás alapján – a bérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a Kezelő folyamatos műszaki ellenőrzése mellett. Ebben az esetben a lakásbérleti szerződésnek a bérletre vonatkozó szabályokon túl tartalmaznia kell:

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti esetben a bérlő, illetve a vele együttköltözők a helyreállítás megkezdésekor, illetve annak ideje alatt nem laknak a lakásban, és bérleti szerződéssel igazoltan életvitelszerűen más ingatlanban laknak, melyért díjat fizetnek, a szerződés bérletre vonatkozó része akkor lép hatályba, amikor a bérlő a lakást a Kezelőtől lakhatás céljából is átveszi, de legkésőbb az (1) bekezdés c) pontja alapján a Kezelő által meghatározott határidőben. Ebben az esetben a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel feltételeiről is a bérleti szerződésben kell rendelkezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a helyreállítás során felmerült és indokolt, kijelölt műszaki ellenőr által jóváhagyott (a kezelő által elismert és befogadott) számlákkal igazolt anyagköltséget a havi bérleti díj 50 %-ig a kezelő jóváírja. A műszaki átvételt követő 15 napon belül a kezelő írásban köteles tájékoztatni a bérlőt arról, hogy a bérleti díj 50%-ának megfizetése alól a bérlő mely időpontig mentesül a lakás műszaki átadását követően.

(4) Amennyiben a felújítási munkák elvégzése során olyan előre nem látható, de a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges munka elvégzése válik indokolttá, mely nem volt ismert, a bérlő köteles erről haladéktalanul értesíteni a kezelőt. Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges, a kezelő műszaki ellenőre által igazolt többletkiadásainak a megtérítésére tarthat igényt.

(5) A kezelő a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal – további 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(6) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a bérbeadó által az (5) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

(7) Amennyiben bérlő bérleti szerződése azelőtt megszűnik, hogy a (3) bekezdés szerinti anyagköltséget részére a kezelő teljes egészében jóváírta volna, akkor az Önkormányzat a fennmaradó anyagköltséget (beszámítva a bérlő Önkormányzat felé fennálló, lakással kapcsolatos tartozásait) azt követő 30 napon belül téríti meg a bérlő által megjelölt számlaszámra történő utalással, hogy a bérlő a lakást a kezelőnek visszaadta, kivéve, ha a bérlővel ezen idő alatt újabb bérleti szerződést köt az Önkormányzat, mely bérleti díjában a jóváírás folytatódik.

32. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezésének karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére az Ltv. 13. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezési tárgyainak rongálása idézte elő, azok elvégzését, illetőleg a költségek megtérítését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti, és a kezelő által elvégzett munkák ellenértékét köteles a bérbeadónak az erre vonatkozó felszólítást követő 30 napon belül megfizetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák ellenértéke – amennyiben azokat a kezelő elvégeztette – e rendelet 29. §-a szerint befizetett óvadék terhére kiegyenlíthető. Erről a bérlőt írásban, haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Amennyiben a bérlő a kezelő előzetes hozzájárulása alapján, a 31. § és 33. § körén kívül eső, energiahatékonyságot növelő külső nyílászáró cserét végez, úgy a költségei megtérítésére a 31. § (3) bekezdés az irányadó, ha a bérbeadó és a bérlő erről írásban megállapodnak.

33. § (1) A bérbeadó és a bérlő a bérbeadó hozzájárulása esetén írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) A hozzájárulás megadásáról a bérbeadói jogokat gyakorló dönt, a bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, különösen, ha

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a bérlő átalakítással, korszerűsítéssel kapcsolatos költségeit nem téríti meg, de kötelezettséget vállal arra, a bérleti szerződés hatálya alatt a bérleti díj összegét a komfortfokozat esetleges változására tekintettel nem emeli meg.

34. § (1) A lakást a bérlő a szerződés megszűnésekor rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadó részére a lakásbérleti szerződés megszűnésének időpontjában.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő által e rendelet 29. §-a alapján nyújtott óvadék összege a lakás helyreállítására elegendő.

(4) A (2) bekezdés szerinti megállapodás hiányában, illetve amennyiben a bérlő a lakás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a helyreállítási költség megtérítése iránt pert indít.

35. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, megfelelve a 67. § g) pontjában foglaltaknak, és erről nyilatkozatot tenni. A bérlő köteles a bérleményt lakó- vagy tartózkodási helyként bejelenteni, kivéve, ha a Központi Címregiszterben a cím rendezetlennek minősül és ezt a tényt a bérlő igazolja. A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és okát köteles a Bérbeadó részére írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolás) az Ltv. 3. § (2) bekezdésének megfelelően igazolni.

(2) A Bérlő a bérlemény címét jogi személy, egyéni vállalkozó székhelyeként, telephelyeként nem jegyeztetheti be.

(3) A bérbeadó a kezelő útján naptári évenként egyszer köteles és jogosult bérleményellenőrzést végezni, mely során köteles ellenőrizni e rendeletben és a bérleti szerződésben foglaltak betartását az Ltv. 12. § (4) bekezdése szerint. A bérbeadó indokolt esetben kezelő útján soron kívüli, előzetes értesítés nélküli ellenőrzést is tarthat.

(4) Panasz beérkezése esetén, vagy egyéb indokolt esetben a kezelő a (3) bekezdésében meghatározotton kívül további ellenőrzést lefolytathat le. A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon beadványos által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz kivizsgálását a kezelő mellőzheti.

(5) Kezelő évente, illetve szükség esetén esetileg adatot kér a közüzemi szolgáltatóktól a Bérlő esetleges díjtartozására vonatkozóan, amennyiben ezen adatot a szolgáltató határidőben nem küldi meg, vagy egyéb indokolt esetben, illetve ahol e rendelet így rendelkezik, Kezelő felhívására Bérlő köteles igazolni, hogy a nem a Kezelőn keresztül megfizetett közüzemi szolgáltatások tekintetében díjtartozása nincs, melyet a szolgáltató által 15 napnál nem régebben kiállított igazolással kell igazolnia.

(6) A bérleti díj tekintetében fizetési késedelembe esett bérlőt terhelik a behajtással összefüggően felmerült igazolt költségek.

36. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a bérlő köteles haladéktalanul intézkedni a lakásba bejelentett valamennyi személy más lakcímre történő bejelentése iránt, kivéve, ha a személy a 18-19. § alapján, illetve jogviszony folytatóként jogosult a lakásban maradni. A lakcím módosítását a bérlő a kezelő felé a szerződés megszűnését követő 30 napon belül igazolni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kezelő a lakcím fiktiválása iránt eljárást kezdeményez.

37. § (1) Az Ltv. 24-26. §-aiban szabályozott felmondás jogát a bérbeadó gyakorolja.

(2) A bérbeadó a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést– az Ltv. 25. §-ában meghatározott esetekben és módon – felmondja különösen az alábbi esetekben:

(3) A (2) bekezdés szerinti felmondás esetén a felmondással összefüggésben keletkezett költségek az érintett bérlőt terhelik.

(4) A bérbeadó nem él a felmondás jogával, illetve a már kibocsátott felmondást visszavonja, amennyiben

(5) A (4) bekezdés b) és c) pont szerinti lehetőséggel a bérlő egy szerződés alatt csak egy alkalommal élhet. Amennyiben a bérlő a 38. §-ban meghatározott adósságkezelési vagy otthonmegőrző programba utóbb nem kerül felvételre, és az erről szóló határozat keltét követő 8 naptári napon belül nem rendezi hátralékát a bérbeadó felé, illetve a részletfizetési megállapodást megsérti, a bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint jár el, ezt követően a (4) bekezdés már nem alkalmazandó.

(6) Felmondott bérleti szerződéssel rendelkező bérlők esetében a felmondás akkor vonható vissza és csak akkor nyújtható be vételi szándéknyilatkozat az ingatlan elidegenítése céljából, ha a volt bérlő

(7) A bérlő a bérleti díj emeléséről szóló értesítést követő 8 napon belül legkésőbb a következő év január 1. napjával felmondhatja a szerződést.

38. § (1) Amennyiben a bérlő vagy a lakáshasználó a bérleti díj, illetve egyéb közüzemi díjak tekintetében fizetési késedelembe esik, a következő lehetőségeket veheti igénybe:

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletfizetési megállapodás a bérlővel egy naptári évben legfeljebb egyszer köthető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások megkötésétől számítva a bérbeadó kamatot a hátralékra nem számít fel, kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet.

(4) A lakáshasználó akkor jogosult az (1) bekezdés b) pontjában foglalt részletfizetési lehetőség igénybevételére, amennyiben valamennyi további hátralékaival érintett közüzemi szolgáltatóval hátralékkezelési megállapodást kötött, vagy hátralékát feléjük rendezte, és ezt a kezelő előtt hitelt érdemlően igazolja.

(5) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott megállapodások hatálybanléte alatt, a hátralék teljes összegének kifizetéséig köteles az aktuális havi bérleti és közüzemi díjakat határidőben megfizetni és azt a kezelő felszólítására hitelt érdemlően igazolni. Az aktuális havi bérleti és közüzemi díjak megfizetésének elmulasztása, illetve a (4) bekezdés megsértése esetén a bérbeadó jogosult a részletfizetési megállapodás azonnali hatályú felmondására.

(6) A hátralékkezelési megállapodás felmondása esetében a hátralék teljes összege kamataival növelten egyösszegben esedékessé válik. A bérleti szerződés felmondására a 37. §-ban meghatározott szabályok az irányadók. A lakáshasználati díj megállapítása a jogcím nélküli állapot keletkezése óta eltelt időtartam alapján történik a 65. § figyelembevételével.

39. § (1) Amennyiben a bérlő a 38. § (1) bekezdésben meghatározott lehetőségek valamelyikével élni kíván, úgy kérelemmel kell fordulnia a kezelő útján a bérbeadóhoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontja szerint becsatolt igazolásokból megállapítható, hogy a bérlőnek egy vagy több közszolgáltatóval is közüzemi díjhátraléka áll fenn, úgy a bérlő a megállapodásban köteles vállalni, hogy ezen közszolgáltatókkal a megállapodás aláírását követő 30 napon belül megállapodást köt és a megállapodás eredeti példányát a kezelőnek a határidő leteltét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bemutatja.

(4) Amennyiben a bérlő a közszolgáltatókkal kötött megállapodások eredeti példányát a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem mutatja be a kezelőnek, úgy a bérbeadó jogosult a részletfizetési megállapodás azonnali hatályú felmondására.

40. § (1) Amennyiben a bérbeadó a lakásbérleti szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglaltak alapján felmondja, a bérlő erre irányuló kérelme esetén a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérbeadó cserelakás felajánlása helyett a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértékét a kezelő állapítja meg, azonban az a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének 50 %-ánál magasabb nem lehet. A megállapodásról szóló döntés meghozatala az Ingatlanhasznosítási Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A pénzbeli térítés az önkormányzat költségvetését terheli, fedezetül a lakás elidegenítéséből befolyó, önkormányzatot illető összeg szolgál. A bérleti jog megváltás céljára felhasználható keret mértékét az önkormányzat a tárgyévi költségvetésében határozza meg.

(3) A megállapodás előkészítéséről és pénzbeli térítés kifizetéséről a kezelő gondoskodik a lakás átadását követő 15 napon belül.

(4) A kezelő a felajánlott pénzbeli megváltás összegébe a bérlő lejárt bérleti díj tartozását beszámítja, és a fennmaradó összeg bérlő részére történő kifizetése iránt intézkedik.

41. § (1) Bérleti szerződés csak azzal a természetes személlyel köthető:

(2) Bérleti szerződés nem köthető azzal a személlyel, aki önkényesen, vagy jogszabályt sértő módon költözött be az önkormányzat tulajdonában álló lakásba.

(3)²⁴ Amennyiben bérleti szerződés korábbi bérlővel, vagy a lakást használó, szerződéssel nem rendelkező személlyel kerülne megkötésre, úgy a 41. § (1) bekezdés b) pont alkalmazásában bérleti szerződés továbbá csak akkor köthető, ha a szerződni kívánó személy más személy adott lakásra fennálló tartozását is átvállalja és a szerződéskötést megelőzően megfizeti.

42. § (1) Jogosult a 41. § (1)-(2) bekezdés szerinti feltételeket, a szerződéskötést megelőzően, hitelt érdemlő módon köteles igazolni,

(2) A 41. § (1) bekezdés alkalmazásában beköltözhető lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként vagy lakásként feltüntetett olyan ingatlan, amelyben a bérlőnek vagy a vele együtt lakóknak, illetve együtt költözőknek összességében legalább ½-ed tulajdoni részilletőséget meghaladó mértékű tulajdona van Budapest, illetve Pest Vármegye területén, és amelyet más haszonélvezeti joga nem terhel.

(3) A 41. § (1) bekezdés a) pont szerinti feltétel alkalmazása során, amennyiben a bérlő bérleti szerződése meghosszabbításra kerül, illetve vele új bérleti szerződés megkötésére kerül sor, a bérlővel együtt a bérlakásban életvitelszerűen tartózkodó valamennyi személyt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel, illetve, hogy a bérbeadó a bérlemény közös használatához hozzájárult-e.

43. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni

(2) Az önkormányzati lakás bérleti díjának megfizetése ellenében az önkormányzati tulajdonban álló épületekben lévő lakások esetében a bérbeadó köteles gondoskodni az épület üzemeltetéséről, karbantartásáról, ezen belül

(3)²⁵ Külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

(3a)²⁶

(4)²⁷ Társasházi lakásban lévő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a (3) bekezdésben meghatározott, a bérbeadó vagy a kezelő által viselt külön szolgáltatások díjának tényleges havi mértéke a társasházközösség által megállapított mindenkori közös költség összege a felújítási alap és a célbefizetések kivételével.

(5)²⁸ A nem társasházban lévő lakások esetében a (3) bekezdésben meghatározott, a bérbeadó vagy a kezelő által viselt külön szolgáltatások díjának tényleges havi mértéke

(5a)²⁹ A (3) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatások bérlő által megfizetendő díja (a továbbiakban: közös költség átalány) – az (5b) és (5c) bekezdésekre is figyelemmel - 250,- Ft/m²/hó díj alapján kerül meghatározásra, melyet havonta köteles a bérlő megfizetni minden önkormányzati tulajdonú lakás esetében, függetlenül attól, hogy a lakás társasházban vagy nem társasházban található.

(5b)³⁰ Amennyiben a társasházközösség által megállapított közös költség – a felújítási alap és célbefizetések nélkül – tényleges havi mértéke igazolhatóan alacsonyabb, mint az (5a) bekezdésben meghatározott átalánydíj, abban az esetben a közös költség átalány fizetendő mértékét ennek megfelelően a bérleti szerződés egyedileg állapítja meg.

(5c)³¹ Ha az adott lakásban a társasházközösség által megállapított közös költség részét képezi a bérlemény használatával kapcsolatos közszolgáltatási díj is, akkor a bérlő az (5a) bekezdés szerinti közös költség átalányon felül ezen közszolgáltatási díjak megfizetésére is köteles a bérleti szerződésben foglaltak szerint.

(6) Nem tartalmazza a bérleti díj az önkormányzati lakások üresen tartásából, illetve az elmaradt felújításokból adódó ráfordításokat.

(7) A bérleti díj megfizetését a kezelő szervezet felé kell teljesíteni, amelyek beszedésére a kezelő köteles.

44. § A távfűtéssel ellátott lakás bérlője (használója) a távhődíj bérlő (lakáshasználó) részére történő számlázása iránt ún. együttes kérelemmel fordulhat a távhőszolgáltatóhoz a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. A kérelmet a kezelő útján kell benyújtani a távhőszolgáltatóhoz.

45. § A bérleti díjat a lakás bérlője a számlán szereplő határidőben köteles megfizetni a kezelő részére csoportos beszedési megbízás útján. Azon bérlők, akik ezt kérik, beszedési megbízás helyett egyéb, a kezelő részére benyújtott kérelemben jelzett módon - bankszámlára történő átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással – kötelesek megfizetni a bérleti díjat.

46. § A szociális bérletként bérbeadott lakások bérlői részére nyújtandó önkormányzati lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait a szociális ellátások rendszeréről szóló helyi önkormányzati rendelet szabályozza.

47. § (1) Az önkormányzat, mint az önkormányzati tulajdonú lakásállomány tulajdonosa, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (5) bekezdés 14. pontja alapján közfeladatként látja el az önkormányzati lakásgazdálkodást, ideértve a bérlakásállomány kezelését, a bérleti jogviszonyok ellenőrzését és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodást, a rendeletben meghatározott kezelő útján.

(2) E közfeladatok ellátása érdekében az önkormányzat, illetve a nevében eljáró kezelő jogosult adatot igényelni a közüzemi szolgáltatóktól az önkormányzati tulajdonú bérlakásokhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatásokkal összefüggésben az alábbiakról:

(3) Az önkormányzat, valamint kezelő az így megismert adatokat kizárólag az önkormányzati lakásgazdálkodással kapcsolatos közérdekű feladatai ellátásához használhatja fel, különösen:

48. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke (a továbbiakban szociális lakbéralap) az egy főre eső nettó jövedelem függvényében:

(2)³² Szociális bérleti szerződés esetén, a bérlő, a szociális bérletre való 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti jogosultágát 2026. január 1. napjától minden év (tárgyév) június 30. napjáig köteles kezelő részére igazolni, mely alapján felülvizsgálatra kerül a fizetendő lakbéralap is, kivéve, ha tárgyévben a bérlő az ezen bekezdés szerinti igazolásokat az új szerződés megkötésére tekintettel akár tárgyévre, akár a tárgyévet megelőző évre már benyújtotta. A jövedelmi feltételt a tárgyévet megelőző év összjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem alapján kell vizsgálni, melyet bérlőnek a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan kiállított NAV jövedelemigazolással és a 6. § (6) bekezdés c) pont szerint kell igazolni. A bérlő a NAV jövedelemigazolás benyújtása mellett a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, 6. § (6) bekezdés c) pontja szerinti munkáltatói jövedelemigazolás helyett nyilatkozhat arról, hogy az érintett időszakban társadalombiztosítási járulékot fizetett-e vagy sem, kivéve, ha a kezelő a munkáltatói jövedelemigazolás benyújtására hívja fel a bérlőt. Ezen túlmenően a bérlőnek a szerződés megkötésekor és a felülvizsgálat alkalmával kötelessége nyilatkozni a vagyoni helyzetéről. Az egyéb feltételeket Bérlő a nyilatkozatával igazolja.

(3)³³ Amennyiben a bérlő a szociális bérletre való 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti jogosultágát igazolja, de a szociális lakbéralap mértéke a 48. § (1) bekezdés a) és b) pontján belül az egy főre eső nettó jövedelem változása miatt módosul, akkor a lakbéralap a tárgyévet követő év január 1. napjától a Bérlő értesítésével a rendelet szerint automatikusan változik az (1) bekezdés szerint.

(4) Amennyiben szociális bérlet esetében a bérlő a 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti feltételeknek már nem felel meg, vagy a rendeletben meghatározott határidőig nem igazolja hitelt érdemlően a szociális bérletre való jogosultsága feltételeinek fennálltát, úgy az Önkormányzat a ténylegesen fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő értesítésével a tárgyévet követő év január 1. napjától a piaci lakbéralapnak megfelelő lakbér összegére módosítja.

(5) A (3) és (4) szerinti lakbéralap módosításról a kezelő tárgyév október 31-ig értesíti a bérlőt az általa megadott kapcsolattartási elérhetőségen. Ha a bérlő az emelést az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – a szociális bérletre való jogosultsága fennálltának (2) bekezdés szerinti igazolása mellett - írásban nem kifogásolja, a közölt, ténylegesen fizetendő lakbért köteles fizetni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6)³⁴ Amennyiben a szociális bérleti díjból piaci bérleti díjra átsorolt a bérlő az átsorolást követően esedékes következő adatszolgáltatási időpontban benyújtott hiánytalan adatközlésével igazolja, hogy ismételten jogosult szociális bérleti jogviszony alapján lakbér visszasorolásra, az Önkormányzat a fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő értesítésével az adatszolgáltatást követő év január 1. napjától az egy főre eső jövedelem szerinti szociális lakbéralapnak megfelelő lakbér összegére módosítja, melyről a kezelő tárgyév október 31-ig értesíti a bérlőt.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárok felső határát egyedül költöző vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő bérlő esetén 20 %-al megnövelt összegben kell alkalmazni.

49. § (1) A költségelven bérbe adott lakások esetében a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke (a továbbiakban költségelvű lakbéralap):

(2) A piaci alapon bérbe adott lakások esetében a ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke (a továbbiakban piaci lakbéralap):

50. § (1)³⁶ A 48-49. §-okban meghatározott lakbéralap alapján a fizetendő lakbér mértékét a lakás energetikai jellemzője alapján az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

(2)³⁷ A lakbéralap és a lakbéralapot módosító tényező szerinti emelés együtt a ténylegesen fizetendő lakbér összege, mely pontos összegét a szerződéskötéskor a szerződésben, majd változás esetén értesítéssel kell meghatározni.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében fizetendő lakbéralap és a piaci alapon bérbe adott lakások esetében fizetendő lakbéralap közötti különbözet az adott bérlő lakbértámogatásának minősül.

(4)³⁸ A bérleti díj értékállandóságának biztosítása érdekében a lakbéralap összege, valamint a 43. § (5a) bekezdésben meghatározott 250 Ft/m²/hó díj 2027. évtől minden évben január elsejétől a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évben közzétett éves fogyasztói árindex mértékével növekszik, azzal, hogy amennyiben ennek az értéke 12 százalék, vagy annál alacsonyabb, akkor a növekedés mértéke legfeljebb 7 százalék lehet; ha az érték 12 százaléknál magasabb, akkor a növekedés mértéke annak az 5 százalékponttal csökkentett értéke (továbbiakban: árindexálás), kivéve, ha Képviselő-testület tárgyév június 30-ig az árindexálás mértékét eltérően határozza meg.

(5) Az (4) bekezdés szerinti árindexálásról a kezelő tárgyév október 31-ig értesíti a bérlőt az általa megadott kapcsolattartási elérhetőségen.

51. § (1) Szolgálati lakás az az önkormányzati tulajdonban álló lakás:

(2) A szolgálati lakásban bérlővé csak az a személy válhat, akivel a vagyonkezelő szervezet, az önkormányzati intézmény vezetője munkaszerződést kötött gondnoki feladatok ellátására, illetve aki az Önkormányzattal közszolgálati jogviszonyt létesített, vagy munkaszerződést kötött hivatali feladatok ellátására. Lakásbérleti szerződés azzal a személlyel köthető, aki:

(3) Bérleti szerződés köthető azzal is, aki korábbi bérlakása bérleti jogát - az érintett szervek hozzájárulása után - a szolgálati lakás bérleti jogára elcseréli és vállalja a szolgálati lakás bérletével együtt járó munkaszerződés megkötését és az abban foglaltak teljesítését.

(4) A szolgálati lakásba az Ltv. által meghatározott bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyeken kívül más személyt befogadni nem lehet, ilyen bérbeadói hozzájárulás nem adható.

(5) A lakásbérleti szerződés megkötésére a bérbeadó köteles

(6) A szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jog megszűnésekor a lakás helyreállítása a volt bérlő kötelezettsége. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a leltár szerinti átvétel lebonyolítása a lakás kezelőjének feladata.

52. § (1) Időskorúak bérlakását a rendelet 4. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott bérbeadási jogcím alapján, illetve magántulajdonú lakás esetén adásvétellel vegyes csereszerződés, továbbá pénzbeli térítés megfizetése alapján lehet bérbe adni.

(2) Az időskorúak bérlakása bérlője (bérlőtársa) az lehet

(3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásakor a bérbeadás jogcíme lakáscsere, melynek során a bérlő az általa bérelt ingatlan kezelőnek történő visszaadása ellenében időskorúak bérlakása bérlőjévé válik.

(4) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor az önkormányzat részére eladásra kerülő és a bérbe adandó időskorúak bérlakása forgalmi értékének 100%-a az elszámolás alapja. Ha az eladott lakás forgalmi értékének 100%-a meghaladja a bérbevenni kívánt időskorúak bérlakására vonatkozó (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget, a különbözet a kijelölt bérlőt illeti, fordított esetben a különbözet megtérítésére a bérlő köteles.

(5) Az időskorúak bérlakásába történő elhelyezés iránti kérelmet az erre vonatkozó – kezelőnél beszerezhető – formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmeket a kezelő nyilvántartásba veszi és az elhelyezés biztosításának lehetősége esetén a bérbeadásról intézkedik.

(6) Az időskorúak bérlakása bérleti szerződését határozatlan időre szólóan kell megkötni, a szerződés megkötésére a bérbeadó jogosult és köteles.

(7) Az a bérlő, aki az időskorúak bérlakására megállapított pénzbeli térítés összegének 100 %-át pénzbeli térítésként befizette, felmondása esetén a befizetett összeg

(8) Az időskorúak bérlakásába befogadáshoz hozzájárulás nem adható.

(9) Az időskorúak bérlakásáért fizetendő bérleti díj mértékét a mindenkori szociális lakbér alapján kell megállapítani.

53. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös köteles a lakásban maradt hagyatéki ingóságokat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül elszállítani. Ha az örökös a hagyatéki ingóságokat a lakásból határidőben nem szállítja el, azokat - az örökös költségére és veszélyére - a kezelő raktárba helyezi el és a hagyaték átadó jogerős végzés kézhezvételétől számított 30 napig őrzi. A határidő eltelte után a kezelő a hagyatékot értékesíti.

(2) A hagyatékkal terhelt lakásra vonatkozó lakáshasználati díjat az örökös mindaddig köteles fizetni, amíg a hagyaték a lakásban van.

54. § (1) A kezelő, ha tudomására jut, hogy a lakásban a bérlő halála után olyan személy maradt vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult lenne, de jogát nem érvényesítette, 15 napos határidő biztosításával felhívja az érintettet a joga gyakorlásának lehetőségére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult hibájából eredő elmulasztása esetén, valamint más visszamaradt személyek esetében a bérbeadó a 18. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

55. § (1) A bérbeadó a házastársak közös írásbeli kérelme alapján a lakás bérlőtársi jogviszonyban történő bérbeadását elismeri.

(2) A bérlőtársi jogviszonyt el kell ismerni a bérlő és

(3) A szerződés módosításához szükséges igazolást a kezelő készíti elő és a bérbeadó adja ki.

56. § (1) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni, amennyiben a 18. §-ban biztosított jogával nem él.

(3) A befogadott személy a bérlő halála esetén csak a 18. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottak teljesülése esetén tarthat igényt más elhelyezésre.

(4) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadandó személy a (2) bekezdésben előírt feltételeket tudomásul veszi és a kezelőhöz benyújtja azon lakás tulajdonosának (bérlőjének, bérbeadójának vagy más jogszerű használójának) a befogadásra kötelezettséget vállaló – közjegyző előtt tett okirati formában tett – nyilatkozatát (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat), ahová a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén költözik.

(5) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult, a megtagadást okszerűen indokolni kell.

(6) A hozzájárulás elbírálásakor az 1. melléklet szerinti méltányolható lakásigényt alkalmazni kell.

57. § Önkormányzati bérlakás egésze, vagy annak egy része nem adható albérletbe, erre vonatkozóan hozzájárulás nem adható.

58. § Önkormányzati tulajdonú lakást egészét vagy annak egy részét nem lakás céljára bérbeadni, használni nem lehet.

59. § (1) Lakáscseréhez történő hozzájárulás megadása során a bérbeadó az Ltv. 29-30. §-a alapján köteles eljárni.

(2) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult, a megtagadást okszerűen indokolni kell.

60. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások a jelen rendeletben meghatározott feltételekkel, valamint az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint idegeníthetők el.

61. § (1) A kezelő a személyes adatokat a hatályos adatvédelmi jogszabályok, különösen az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és a személyes adatok védelméről szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezései szerint kezeli.

(2) A kezelő jogosult és köteles nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv., a Fővárosi Közgyűlés rendeletei, valamint e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetőleg a hozzájárulás megadásáról történő döntés érdekében igényel.

(3) Az adatkezelés célja kizárólag a bérleti jogviszony létesítése, ellenőrzése, teljesítése és az ezzel összefüggő jogi és adminisztratív feladatok ellátása.

(4) A személyes adatok kezelésének jogalapja a bérleti szerződés megkötésével létrejövő jogviszony teljesítése, valamint az érintett önkormányzati feladatainak ellátása.

(5) A személyes adatok kezelésének időtartama a bérleti jogviszony fennállása alatt, valamint azt követően a jogszabályokban előírt irattározási és megőrzési határidők lejártáig tart.

(6) A kezelő köteles megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket tenni az adatok biztonsága érdekében, hogy megakadályozza az adatok jogosulatlan hozzáférését, módosítását, továbbítását vagy törlését.

(7) Az érintett jogosult tájékoztatást kérni a kezelés alatt álló személyes adatairól, azok helyesbítését vagy törlését kérheti, továbbá tiltakozhat az adatkezelés ellen a jogszabályban meghatározott keretek között.

(8) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni – törvényben meghatározott eseteket kivéve – kizárólag az érintett hozzájárulásával vagy jogszabályi felhatalmazás alapján lehet.

(9) Az érintett jogosult panaszt tenni az adatkezelőnél, illetve az adatvédelmi hatóságnál (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság).

(10) Amennyiben a kezelő adatfeldolgozót vesz igénybe, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogokat és kötelezettségeket szerződésben rögzíti.

62. § (1) A kezelő köteles minden kezelésében lévő lakásról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:

(2) A kezelő a lakásállományból törli azt a lakást, amely az eredeti rendeltetési céljára - a hatályos előírások alapján - nem használható és gazdaságosan nem újítható fel. A lakásállományból törölt lakás a továbbiakban az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyiségként hasznosítható, vagy a jogosult ezirányú döntése esetén a vagyonrendelet szabályai szerint értékesíthető.

63. § (1) Az Ltv. 91/A. § 6. pontja szerint meghatározott szükséglakás megüresedése esetén a közvetlenül szomszédos lakás önkormányzati bérlője kérelmére a kezelő előzetesen hozzájárulhat a kérelmező lakásának a megüresedett helyiségcsoporttal történő bővítéséhez. Az előzetes hozzájárulás a szükséglakás birtokbavételére nem jogosít.

(2) Az átalakítással, valamint társasházak esetén az Alapító Okirat módosításával kapcsolatban felmerült költségek a kérelmezőt terhelik.

(3) A kérelmezőnek a kialakított lakás után kell lakbért fizetnie, korábbi bérleti szerződésének egyidejű módosítása mellett. Amennyiben az összevonás során az eredetileg bérbeadott lakás komfortfokozata megváltozik, úgy magasabb összegű bérleti díj megfizetésének kezdő időpontjára a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása az irányadó. A bérleti szerződés módosítása során figyelemmel kell lenni a kérelmező lakás összevonás során felmerült, a lakás komfortfokozatának megváltozásával kapcsolatos igazolt költségeire.

(4) A lakás összevonása során a 33. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók azon megüresedett komfort nélküli lakások esetén is, amelyek a Kezelő által kiállított műszaki vélemény alapján ismételt bérbeadásra nem alkalmasak.

64. § Azt a személyt (személyeket), aki nem a rendeletben meghatározott jogcímen és bérleti szerződés nélkül foglalt el az önkormányzat tulajdonában álló, üres lakást, vagy olyan lakást, amelyben más személy bejelentésére jogosult nem lakik a kezelő a foglalás tudomásra jutása után azonnal a lakás, helyiség elhagyására kötelezi 24 órás határidő biztosításával. A kezelő erről az intézkedésről írásban tájékoztatja a polgármestert.

65. §⁴⁰ Lakás jogcím nélküli használata esetén, annak kezdetétől havonta – a bérbeadó eltérő döntése hiányában - a mindenkori ténylegesen fizetendő piaci bérleti díjjal egyező összegű, két hónap elteltét követően a mindenkori ténylegesen fizetendő piaci bérleti díj 200%-ával megegyező használati díjat kell fizetni bérbeadó részére, kezelő számlájára teljesítve. Több jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználati díj megfizetésére egyetemlegesen köteles.

66. § (1)⁴¹ A Bérlő címére az Önkormányzat, illetve a Kezelő által tértivevényes és ajánlott, vagy egyéb könyvelt postai küldeményként szabályszerűen postára adott iratot, ha „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlésének napján a címzettel közöltnek, kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott küldemények postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(3) A bérlő postai kézbesítési címe csak a bérlemény címe lehet, kivéve, ha a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és okát Bérbeadó részére írásban, előzetesen bejelentette.

(4) A Bérlő köteles a szerződés megkötésekor és azt követően folyamatosan biztosítani továbbá egy, a mindenkori értesítések fogadására alkalmas elektronikus levélcímet (kapcsolattartási cím), amelyen az Önkormányzat vagy a Kezelő a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos értesítéseket megküldheti, vagy közölheti.

(5) A Bérlő köteles a kapcsolattartási adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul, legkésőbb 5 munkanapon belül bejelenteni a Kezelő felé.

(6) Amennyiben a Bérlő a kapcsolattartási adatokat nem biztosítja vagy azokat nem frissíti, az (1) bekezdés szerinti közlés eredményesnek tekintendő.

(7) Az értesítések elektronikus úton történő közlése esetén az értesítés megtörténtének időpontja az e-mail elküldésének vagy egyéb elektronikus üzenet továbbításának időpontja.

67. § E rendelet alkalmazása során

68. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik rendelkezéseit a hatálybalépését követően

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra, valamint jognyilatkozatokra megfelelően alkalmazni kell.

(3)⁴² E rendelet 43. § (1) bekezdés b) pontját, (3a) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 49. §-át, valamint 50. § (1) és (2) bekezdését 2026. január 1. napjától kell alkalmazni a fennálló és újonnan létrejövő szerződésekre is, az ezt megelőző időszak bérleti díját az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló 5/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet alapján kell megállapítani.

(4)⁴³ Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a 17/2025. (IX.26.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: MódR1.) megállapított módosításait a hatálybalépésekor folyamatban lévő és az azt követően indult eljárásokban, a hatálybalépését követően keletkezett tényekre, jogviszonyokra és jognyilatkozatokra, továbbá a hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és jognyilatkozatokra is megfelelően alkalmazni kell.

69. § (1)⁴⁴ Az a bérlő, aki az egy főre eső nettó jövedelemhatár túllépése miatt e rendelet hatálybalépése előtt, de 2024. december 31. napját követően került átsorolásra piaci bérleti díjfizetésre, az 2026. február 28-ig nyújthat be kérelmet a visszasorolásra.

(2)⁴⁵ A visszasoroláshoz szükséges jövedelmi feltételt a 2024. év összjövedelméből számított egy főre jutó havi nettó jövedelem alapján kell vizsgálni a 48. § (2) bekezdés alapján.

(3)⁴⁶ Amennyiben a bérlő a rendelet szerint a szociális bérletre való 6. § (1) bekezdés c)-e) pont szerinti jogosultágát igazolja a szociális lakbéralap mértéke a 48. § (1) bekezdés a) és b) pontján belül az egy főre eső nettó jövedelem alapján kerül meghatározásra 2026. év január 1. napjától, melyről a Kezelő a bérlőt értesíti a kérelem elbírálását követően. Amennyiben a visszasorolás következtében Bérlőnek túlfizetése keletkezik, úgy azt Bérbeadó jogosult a bérlőt terhelő bérleti díjban jóváírni, vagy bármilyen jogcímen fennálló tartozására elszámolni.

70. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

72. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 71. § 23., 25. és 27. pontja 2025. december 31-én lép hatályba.