1. § (1) A rendelet hatálya a Budaörs Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) kizárólagos tulajdonában lévő lakásokra, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő önálló lakásként hasznosított ingatlanrészekre (továbbiakban együtt: lakás) valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(1a) E rendelet alkalmazásában a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályok nem vonatkoznak az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények, illetve az önkormányzat tulajdonában álló iskolaépületek helyiségeire.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és helyiség bérlője e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet lehet.

(3)

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) továbbá a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

2. § (1) Budaörs Város Önkormányzat képviselő-testületét (továbbiakban: Képviselő-testület) megilleti és terheli az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadására vonatkozó hatáskörét - jelen rendeletben foglalt feladatmegosztásban – az alábbi szervezetekre, személyekre ruházza át:

(3)¹ A vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe adott lakásokkal kapcsolatos bérbeadói feladatokat az Önkormányzat és a vagyonkezelő közötti szerződés tartalmazza.

3. § (1) A lakások bérbeadásának jogcímei

(2) Rendkívüli méltányosság alapján a Képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is dönthet.

4. § (1) Önkormányzati lakás szociális helyzet alapján meghatározott időre, legfeljebb 2 évre adható bérbe, kivéve felújítási kötelezettséggel és piaci alapon történő bérbeadás esetén.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásról, valamint az ilyen jogcímen bérbe adott lakás ismételt bérbeadásáról a SZEB dönt.

(3) Szociális helyzet alapján lakás bérletére az a nagykorú személy jogosult,

5. § A SZEB a bérleti jogviszony feltételeként a bérlő(k) részére előírhatja a lakástakarék pénztári szerződés megkötését.

6. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szociális helyzet alapján nem lehet a lakás bérlője az a személy, akire a kérelem benyújtásának, vagy a lakás bérbeadásának időpontjában az alábbi kizáró tényezők valamelyike fennáll:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kizáró tényezőket az együttköltöző személyek vonatkozásában is vizsgálni és alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alól kivételt képez az a személy, aki az e rendeletben meghatározottak szerint lakás ismételt bérbeadására, cseréjére jogosult.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja alól kivételt képez az 1/1 arányban haszonélvezeti joggal terhelten örökölt és a haszonélvező által lakott lakás, illetve önálló lakásegységnek minősülő, használat szerint megosztott lakásrész.

7. § (1) A lakás bérbeadására vonatkozó kérelmet jelen rendelet 2. sz. függelékét képező nyomtatványon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Azt a lakásigénylőt, aki a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek megfelel, a Polgármester a névjegyzékbe felveszi és erről a lakásigénylőt határozatban értesíti.

(3) Azt a lakásigénylőt, aki nem felel meg a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételének a Polgármester a névjegyzékbe történő felvételét határozattal elutasítja.

(4)

(5) Önkormányzati bérlakás megüresedése esetén a névjegyzékbe felvett kérelmezők közül a bérlőt a SZEB jelöli ki.

(6) A SZEB a bérlő kijelölésnél a jövedelmi, élet- és lakáskörülmények valamint környezettanulmány alapján dönt.

(7)⁸ Lakásokat - komfortfokozattól függetlenül - a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

(8) Bérbeadási névjegyzékbe való felvétel mellőzésével teljesíthető a bérbeadás, ha az igénylő nagyobb lakás visszaadása ellenében kisebb, vagy az általa bérelt lakásának komfortfokozatánál alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér és szociális bérlakásra jogosult. Egyéb irányú lakáscsere kérelem a névjegyzékbe történő felvétel esetén bírálható el.

(9) Házastársak, élettársak kérelmet kizárólag együttesen nyújthatnak be.

8. § A Vagyonkezelő az üres lakásokról a lakás megüresedését követő 10 napon belül tájékoztatást küld postai úton vagy elektronikus formában a Polgármesteri Hivatal részére. Vagyonkezelő tájékoztatja továbbá a Polgármesteri Hivatalt, amennyiben a bérlemény kapcsán a bérleti jogviszony megszűnt, de a bérleményben jogcím nélküli lakáshasználók tartózkodnak.

9. § (1) Üres lakások bérbeadásáról a SZEB legkésőbb a 8. § szerinti tájékoztató kézhezvételét követő harmadik – munkaterv szerinti – ülésén dönt. A SZEB a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek megfelelő, névjegyzékbe felvett kérelmezők közül, lakásonként, az első három helyre bérlőjelöltet sorol.

(2) Bérleti szerződés abban az esetben köthető a kérelmezővel, ha a 4. §-ban meghatározottak szerint a lakás bérbeadásakor arra jogosult, továbbá a 6. §-ban felsorolt kizáró okok a lakás bérbeadásakor sem állnak fenn.

(3) A kérelmező a jogosultság fennállását a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles igazolni a 8. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint. A jogosultság fennállásáról a bérbeadó 10 napon belül értesítést küld a kérelmezőnek és a Vagyonkezelőnek.

(4) A második és harmadik helyre sorolt kérelmezőt értesíteni kell arról, hogy amennyiben a szerződés megkötése a SZEB által első helyre sorolt kérelmező (2) bekezdésben meghatározott jogosultsága hiányában, vagy visszalépése miatt meghiúsul, a második, ennek a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsága hiányában, vagy visszalépése esetén a harmadik helyre sorolt kérelmezővel köti meg a szerződést a Vagyonkezelő.

(5) A kérelmező visszalépésének minősül az is, ha a szerződést azért nem lehet határidőben megkötni, mert a kérelmező a szerződéskötés helyén nem jelenik meg, és távolmaradását előre nem jelzi, illetve 10 napon belül nem igazolja.

(6) A bérleti szerződést a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül kell megkötni.

(7) Ha a Vagyonkezelő a szerződést az első helyre sorolt kérelmezővel köti meg, a második és harmadik helyre sorolt kérelmezőt, amennyiben a szerződést a második helyre sorolt kérelmezővel köti meg, a harmadik helyre sorolt kérelmezőt értesíteni kell erről a tényről.

9/A. §¹⁰ (1) Az a bérlő, akinek a korábbi szociális helyzet alapján megkötött bérleti szerződése a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem mértékének meghaladása miatt került módosításra költségelvű lakbér ellenében történő bérbeadásra, kérelmezheti a bérleti szerződésének szociális helyzeten alapuló bérleti szerzpdésre történő módosítását abban az esetben, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemről a SZEB dönt.

10. § (1) A jogosultsági feltételek igazolása az alábbiak szerint történik:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem elbírálására szolgálnak. Nem hozhatók nyilvánosságra a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyát, családi állapotát érintő, az egészségi állapotra vonatkozó, valamint egyéb személyes adatai. Személyazonosító adatok nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

(3) A kérelemben szereplő adatok valódiságát a Polgármester i Hivatal jogosult ellenőrizni.

(4) Az ellenőrzés a munkáltató, és az igazolásokat kiállító szervek megkeresésével, helyszíni adategyeztetéssel, illetve a kérelmező meghallgatásával történhet.

11. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap között írásban, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) kérelmezheti a lakás ismételt bérbeadását. Erről a jogosultságáról Vagyonkezelő a bérleti szerződés megszűnését megelőző kilencvenedik napig értesíti a bérlőt. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2)¹² A bérlakás ismételt bérletére jogosult bérlő:

(2a) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez az a bérlő, aki a bérleti szerződés lejártakor adósságkezelési szolgáltatásban részesül vagy a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött, amelyeket maradéktalanul teljesít.

(3) A bérlő az ismételt bérbeadásra irányuló kérelemhez köteles csatolni

(4) Amennyiben a bérlő a kérelem benyújtásának időpontjában a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a SZEB a lakást a kérelmező részére ismételten bérbe adja. Az ismételt bérbeadásra vonatkozó szerződést a bérlő a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Vagyonkezelővel megköti.

(5) Amennyiben ismételt bérbeadásra nincs lehetőség, a bérlő a lakást a határozott idő lejártakor köteles üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Vagyonkezelő rendelkezésére bocsátani.

(6) Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony ismételt bérbeadásra irányuló kérelme alapján szociális helyzetére tekintettel nem jogosult a lakás további bérletére és a piaci alapon történő bérbeadás jövedelmi feltételeinek sem felel meg, akkor a bérlő a Bizottság döntése alapján a bérleti jogviszonyt a piaci lakbér megfizetése mellett folytathatja.

(7) Az ismételt bérbeadásra irányuló kérelem elbírálása előtt a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít.

19. § (1) A SZEB rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, átmeneti jelleggel,

(2) Az (1) bekezdés esetében bérleti szerződés csak meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 6 hónapra köthető.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő körülményre tekintettel a SZEB dönt az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen bérbeadott lakás további legfeljebb 2 évre, határozott időre történő bérbeadásáról.

(4) Amennyiben önkormányzati lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, megrongálódik, illetve az építési hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendeli el, az Ltv. 23. § (4) bekezdése az irányadó.

(5) A (4) bekezdésében foglaltak esetében a Polgármester szociális alapú lakbér megállapításáról dönthet.

20. § (1) Amennyiben a 19. § (1) bekezdésében foglalt körülmény bekövetkezik, és a kérelmező önmaga oldja meg a lakhatását, a SZEB a kérelmező jövedelmi, élet-, és lakáskörülményei, valamint a környezettanulmány figyelembevételével albérleti támogatást állapíthat meg részére.

(2) Az albérleti támogatás összege nem haladhatja meg az albérleti díj 50%-át.

(3) Az albérleti támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

(4) Albérleti támogatásra jogosult a kérelmező, ha

(5) Az albérleti támogatás időtartama legfeljebb 6 hónap, melyet a kérelemre a SZEB egy alkalommal legfeljebb további 6 hónapra meghosszabbíthat. A támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától lehet megállapítani.

(6) A jogosultsági feltételekben beálló bárminemű változást a bérlő köteles 15 napon belül írásban a Polgármester i Hivatal felé bejelenteni.

(7) A Polgármester i Hivatal a kérelmezőnél környezettanulmányt készít.

20/A. § (1) Költségelvű lakbér ellenében történő bérbeadásra vonatkozó bérleti szerződéssé kell módosítani a szociális helyzetre tekintettel bérbeadott lakás bérlőjének a bérleti szerződését, ha az átlag jövedelme 6 hónapon keresztül folyamatosan meghaladja a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagjövedelem mértékét. Ha a bérlő átlag jövedelme 6 hónapon keresztül folyamatosan meghaladja a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott átlagjövedelem kétszeresét, a lakás bérleti díja az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott mértékű bérleti díj.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosításról a SZEB dönt.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a Képviselő-testület egyedi határozatával dönthet a lakás költségelvű lakbér ellenében történő bérbeadásáról.

21. § Bérleti jogviszony folytatásához az Ltv. 32. §-ában meghatározottak esetében a SZEB járul hozzá.

22. § Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulás kizárólag az Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében megjelölt esetekben adható, a Polgármester i Hivatalhoz benyújtott kérelem alapján, melyről a benyújtást követő soron következő rendes ülésén a Képviselő-testület dönt.

23. § (1) Ha a lakás az Ltv. 85/F. §-a alapján került az önkormányzat tulajdonába az Vagyonkezelő határozatlan idejű bérleti szerződést köt a kérelmezővel.

(2) Ha a kérelmező szociális lakbér megállapítására jogosult, kérelmére, vele a jelen rendelet alapjáén létesített szociális lakbér megállapításával bérleti szerződést kell kötni.

(3) a (2) bekezdéstől eltérő esetben a kérelmezővel az Ltv.-ben meghatározott piaci alapon kell bérleti szerződést kötni.

24. § A bérlő és házastársa közös kérelmére - a házastársnak a lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a Vagyonkezelő a házastárssal bérlőtársi szerződést köt.

25. § (1) A bérlő és élettársa közös kérelmére - az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor – a Vagyonkezelő az élettársakkal bérlőtársi szerződést köt.

(2) A bérlő és élettársa közös kérelmére a Vagyonkezelő a SZEB hozzájárulása alapján a bérlőtársakkal bérlőtársi szerződést köt, ha az élettárs jogszerű befogadása a lakásba a kérelem benyújtás előtt legalább 6 hónappal megtörtént.

26. § A bérlő és a vele együttlakó (örökbefogadó, mostoha- és nevelő) szülője közös kérelmére a SZEB hozzájárulása alapján a Vagyonkezelő a kérelmezőkkel megköti a bérlőtársi szerződést. Hozzájárulás abban az esetben adható, ha a kérelmezők együttlakását egészségi állapotuk indokolttá teszi.

27. §¹⁵ A bérlő és vele együttlakó gyermeke, továbbá befogadott gyermekének gyermeke közös kérelmére a SZEB hozzájárulása alapján a Vagyonkezelő a kérelmezőkkel bérlőtársi szerződést köt, ha a gyermek(ek), illetve a bérlő befogadott gyermekének gyermeke:

28. § (1) A bérlőtársi jogviszonyhoz történő hozzájárulás csak az önkormányzat vagy illetékes bizottsága által meghozott döntés alapján lehetséges.

(2) A leendő bérlőtársnak a szerződéskötés előtt írásban nyilatkoznia kell a bérleti szerződés megkötéséhez szükséges személyes adatairól, továbbá arról, hogy a bérleti szerződésben meghatározott feltételeket vállalja, és az ország területén másik, beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, továbbá önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik. Ha e nyilatkozatot nem teszi meg, illetve a nyilatkozatban valótlant állít, a bérlőtársi szerződés megkötése kizárt.

29. § A bérlőtársi szerződés megkötésére vonatkozó kérelmet a Polgármester i Hivatalhoz kell benyújtani.

30/A. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon meghatározott időre, legfeljebb 5 évre adható bérbe.

(2) Piaci alapon bérbe adott lakás ugyanazon bérlőnek történő bérbeadásáról és lakás piaci alapon, versenyeztetés útján történő bérbe adásáról a TFKVB dönt.

(3)

(4) Piaci alapon lakás bérletére az 1. § (2) bekezdésétől eltérően természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek pályázhatnak.

(5) Piaci alapon történő lakás bérletére az a nagykorú természetes személy pályázhat,

(6) Piaci alapon történő lakás bérletére - igazolhatóan Budaörsön munkát végző alkalmazottaik átmeneti lakhatásának biztosítása céljára - azok a nem természetes személyek pályázhatnak, amelyek

(7) A piaci alapon bérbe adható lakásokat a Képviselő – testület jelöli ki.

(8) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására a Képviselő – testület pályázatot ír ki.

(9) A lakás bérbeadására vonatkozó pályázatot a Polgármester i Hivatalnál kell benyújtani.

(10) A beérkezett pályázatokat – az esetleges hiánypótlások teljesítését követően – a TFKVB bírálja el.

(11)

(12) A piaci alapon történő bérbeadás esetén a pályázatban minimum 2 havi lakbérnek megfelelő óvadékot kell kikötni.

(13) A pályázatok elbírálásánál szempont különösen a megajánlott óvadék mértéke.

(14) Nem természetes személy bérlők a részükre bérbe adott lakásban tartózkodó személyek adatait, a személyi változásokat a beköltözés előtt 3 munkanappal kötelesek a Vagyonkezelőnek írásban bejelenteni.

(15) A piaci alapon bérbe adott lakás bérlője a bérleti szerződés lejártát megelőzően legalább 4 hónappal kérelmezheti a lakás piaci alapon további 5 éves időtartamra történő bérbeadását.

(16) Az ismételt bérbeadásra az ismételt bérbeadásról szóló döntés időpontjában hatályos, vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti feltételek mellett kerülhet sor, különös tekintettel a bérleti díjra. Amennyiben a bérlő által a bérleti szerződés megkötésekor megfizetett óvadék összege kevesebb, mint az óvadék hatályos rendelkezések szerinti mértéke, abban az esetben a bérlőnek a már megfizetett óvadék összegét ki kell egészítenie a hatályos rendelkezések szerinti mértéknek megfelelő összegre.

(17) A (15) bekezdés szerinti kérelmében a bérlőnek nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a (16) bekezdés szerinti feltételeket, különös tekintettel a bérleti díj megfizetésére és a kérelemhez csatolnia kell az óvadék kiegészítésének megfizetéséről szóló igazolást.

(18) A lakás bérbeadására a (15) bekezdés szerinti kérelem alapján legfeljebb 2 alkalommal kerülhet sor.

31. § (1) A bérlő az általa használt lakásba az Ltv.-ben meghatározott személyek körén kívül a SZEB hozzájárulásával élettársát és annak gyermekeit fogadhatja be, feltéve, ha a befogadással a lakásban élők száma nem haladja meg a 7. § (7) bekezdésében szabályozott lakásigény mértékének felső határát.

(2) A hozzájárulást az önkormányzat írásban, a bérlő és az általa befogadni kívánt személy közösen ugyancsak írásban benyújtott kérelmére adhatja meg.

(3) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(4) A bérlő köteles a Vagyonkezelő vagy az önkormányzat felhívására haladéktalanul tájékoztatást adni a bérleményben életvitelszerűen tartózkodó személyekről. E kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

32. § (1) Tartási (életjáradéki) szerződéshez való hozzájárulásról az Ltv.-ben meghatározott esetekben az ingatlan jogszerű bérlőjének a Polgármester i Hivatalhoz benyújtott kérelme alapján a benyújtást követő soron következő munkaterv szerinti ülésén a SZEB dönt.

(2) A tartási (életjáradéki) szerződéshez való hozzájárulás feltétele, hogy

(3) A tartás megvalósulhat együttlakás és nem együttlakás során is. Együttlakás esetén a lakásban együttlakók száma nem haladhatja meg a 7. § (7) bekezdésében meghatározott mértéket.

(4) Az eltartó kötelezettségeit az eltartási szerződésben kell rögzíteni.

(5) Az eltartott halála esetén a bérleti jogviszony folytatásának feltétele, hogy a tartás legalább egy évig teljesüljön, amely a SZEB által jóváhagyott - záradékolt – tartási szerződés dátumától számítandó.

(6) A Vagyonkezelő a tartási szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzésére jogosult. A lakásba való bejutást és annak ellenőrzését az eltartott és az eltartó köteles tűrni és biztosítani.

33. § (1) A Vagyonkezelő köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlőnek átadni.

(2)¹⁸ A birtokba adáskor a helyszínen leltárt kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat, a lakásban lévő ingóságokat, valamint a lakás közüzemi mérőóráinak számát és állását. A bérlő az átvételt - észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a lakás átadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a Vagyonkezelő köteles gondoskodni.

34. § (1) A bérlő a bérlemény birtokba adásától kezdve a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a bérlő a lakásból 2 hónapot meghaladó indokolt távollétét, annak várható időtartamát és okát köteles az önkormányzat felé írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (pl. orvosi, munkáltatói, tanintézeti igazolással) igazolni. Ezen kötelezettségek elmulasztása a bérleti szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

(2) A bérlő a bérleményben életvitelszerűen tartózkodik, ha a bérlet tárgyát képező ingatlanban tartózkodik, továbbá mindennapi életvitelhez szükséges személyes tárgyai, berendezései a bérleményben találhatóak és a bérlővel történő kapcsolatfelvétel a bérlemény címén biztosított.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a bérlő a bérleményben – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem tartózkodik életvitelszerűen, úgy ezen szerződéses kötelezettség teljesítésre az önkormányzat a bérlőt – 30 napos határidő megjelölésével - köteles felszólítani. Amennyiben a felszólítás eredménytelennek bizonyul, úgy az önkormányzat jogosult a szerződést a felmondás szabályai szerint a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondani.

(4) A szerződés felmondását követően a Vagyonkezelő az ingatlant jogosult birtokba venni. Az ingatlanban hátrahagyott ingóságokról a Vagyonkezelő vagy az önkormányzat képviselője két tanú jelenlétében köteles leltárt készíteni, s a Vagyonkezelő köteles a bérlőt – legalább 60 napos határidő megjelölésével – felszólítani az ingóságok hiánytalan elszállítására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, s a bérlő az ingóságait nem vagy hiányosan szállította el, a Vagyonkezelő és az önkormányzat a hátrahagyott ingóságokkal szabadon rendelkezhet.

34/A. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérlő gondoskodik a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről az alábbi jogcímeken történő bérbeadás esetén:

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben a bérleti szerződés megkötése előtt a bérlő részvételével fel kell mérni és a bérlő nyilatkozatát figyelembe véve a bérleti szerződés mellékletét képező megállapodásban rögzíteni kell, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel érdekében várhatóan milyen munkálatok merülnek fel, valamint azt, hogy a munkálatokat el kívánja-e végezni; ha igen, akkor tételesen meg kell határozni az elvégezni kívánt munkákat és azok várható költségének legmagasabb összegét is.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérlő által rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel érdekében elvégeztetett munkálatok hitelt érdemlően igazolt költségeinek alapul vételével havonta egyenlő arányban, legfeljebb a bérleti díj 50%-ig csökkenteni kell a fizetendő bérleti díjat. Ha a bérleti szerződés azt megelőzően megszűnik, mint ahogyan a költségek a bérleti díjba történő beszámítása megtörténik, a bérlő részére a fennmaradt összeget a lakás bérbeadónak történő vissza adásakor egy összegben meg kell fizetni.

(4) Ha a bérleményben olyan munkálatok elvégzésének a szükségessége merül fel, amelyek elvégzése a bérbeadó kötelezettsége, és amelyeket a bérleti szerződés, illetve a (2) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződés mellékletét képező megállapodás nem tartalmaznak, abban az esetben a bérlő kérelme alapján a bérbeadó és a bérlő a megállapodhatnak arról, hogy a munkálatokat a bérlő végzi el. A megállapodásban tételesen meg kell határozni az elvégezni kívánt munkákat és azok várható költségének legmagasabb összegét továbbá a (3) bekezdésben foglaltakat.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja alapján történő bérbeadás esetén az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő által elvégzendő munkálatok és azok költségének várható legmagasabb összegét a lakás bérbeadására kiírt pályázati kiírás tartalmazza.

(6) Az (1) bekezdés a)–c) pontja alapján történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés mellékletét képező megállapodást, valamint az ezeken a jogcímeken bérbe adott lakások esetében a bérleti jogviszony időtartama alatt a (4) bekezdés szerinti megállapodást a SZEB hagyja jóvá.

(7) Az (1) bekezdés d) pontja alapján történő bérbeadás esetében a bérleti jogviszony időtartama alatt a (4) bekezdés szerinti megállapodást a TFKVB hagyja jóvá.

35. § (1) A bérlő a lakást csak a Vagyonkezelő előzetes hozzájárulásával korszerűsítheti vagy alakíthatja át. A hozzájárulás kérésének elmulasztása lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

(2) A lakásbérleti szerződésben kiköthető, hogy ha a bérlő a lakást korszerűsítheti, vagy egyéb szempontból a lakás jobb használatát eredményező átalakítást végez, az nem járhat a lakás komfortfokozatának, illetve a szobaszámának csökkenésével.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben meg kell jelölni az elvégzendő munkát, befejezésének határidejét, várható költségét, azt, hogy teljes mértékben a bérlőt terheli és annak bérbeadó általi megtérítésére a bérleti jogviszony megszűnése után nem jogosult.

(4) A korszerűsítési, átalakítási munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni, a nem szakszerű munkavégzéssel okozott kárért teljes mértékben felel.

(5) A bérleményt a bérlő a korszerűsítés és átalakítás eredményeképpen létrejött állapotban köteles visszaszolgáltatni a bérbeadó részére.

36. § (1) A Vagyonkezelő köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről.

(2)

(3)

37. § (1) Ha az Ltv. 18. §-ában szabályozott okokból kifolyólag a lakásbérleti jogviszony szüneteltetésre az önkormányzat kezdeményezése miatt kerül sor, a bérlő elhelyezéséről az építés, bővítés, stb. teljes időtartamára a Vagyonkezelő az önkormányzat által megjelölt ingatlan biztosításával gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés során felmerülő, költözéssel kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik.

38. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a bérlemény rendeltetésszerű használatáról, annak tisztán tartásáról, belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek és felszereléseinek karbantartásáról, javításáról, kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási munkákkal, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor. A karbantartás, javítás kapcsán szaktudást igénylő berendezések (pld. fűtést, égéstermék-elvezetést szolgáló készülékek, elektromos berendezések, gázkészülékek) karbantartását, javítását a bérlő csak szakember, ill. szakszerviz igénybevételével teljesítheti, a bérlő a bérbeadó részére a karbantartás megtörténtét számlával köteles igazolni.

(2)¹⁹ A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetve a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) A bérleményben nem megengedett olyan (pld. zajjal, szennyezéssel, stb.) járó tevékenység folytatása, amely az együttélés követelményeivel ellentétes vagy az ingatlan állagát veszélyeztetheti.

(4) A bérlő a bérleményben állatot a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem tarthat.

(5) A 38. §-ban rögzített kötelezettségek bármelyikének a megsértése, elmulasztása lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

39. § (1) A bérleti szerződésben kiköthető, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a Vagyonkezelő végzi el.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott esetekben a bérleti szerződésben előírható olyan rendelkezés, mely az önkormányzati vagyon megóvását különösen elősegítik.

40. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő bármely bérleti szerződésből, illetve e rendeletből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén köteles a Család- és gyermekjóléti szolgálattal együttműködni.

(2) A Család- és gyermekjóléti szolgálat segíti a bérlőt különösen a takarékos háztartásvezetésben, a fűtés, világítás, energiafelhasználás hatékonyabbá tételében. Ellenőrzik a bérleti díjak és egyéb közüzemi számlák fizetésének rendszerességét.

(3) A bérlő részéről a Család- és gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés bármilyen módon történő indokolatlan akadályozása lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

41. § (1) A Vagyonkezelő a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését első alkalommal a bérbeadást követő három hónap elteltével, azt követően egy naptári éven belül legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni, melyről jegyzőkönyv készül. Ha a bérlemény ellenőrzés során rendeltetésellenes lakáshasználatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, havonta lehet bérleményellenőrzést tartani.

(2) A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni. Ennek elmulasztása lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

42. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás használatáért a bérlő köteles lakbért fizetni. A bérlőt a lakbérfizetési kötelezettség a lakás birtokba vételének napjától terheli.

(2) A bérlő az e rendeletben megállapított és a Vagyonkezelő által közölt lakbért köteles havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig megfizetni.

43. § (1) Lakbér övezetek:

(2) A lakbér mértékét – a 3. § (1) bekezdés h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogcímen bérbeadásra kerülő lakás kivételével – az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(3) Szükséglakásnak minősülő lakás lakbérét a (2) bekezdésben a komfortnélküli lakásra megállapított lakbér mértékének alapul vételével kell megállapítani.

(4) A 3. § (1) bekezdés h) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében foglalt jogcímek alapján bérbeadásra kerülő lakás lakbérének mértékét az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(5) A lakbér mértékét a 2. mellékletben rögzített csökkentő, illetve növelő tényezők figyelembevételével kell megállapítani.

(6) A lakbér és a használat díj mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel jogosult megállapítani, módosítani, mely a bérleti szerződés módosításának tekintendő.

(7) Amennyiben a lakbér változása miatt bekövetkezett lakbér emelkedésének mértéke a 25%-ot meghaladja, úgy a 25% feletti részt a lakbéremelést követő év első naptól kell érvényesíteni.

(8) A fizetendő lakbér mértékének meghatározásakor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő lakás alapterületet, ennek hiányában a lakás egyedi felmérése alapján rögzített alapterületet kell figyelembe venni.

44. § (1) A bérlő kérelmére, szociális körülményeire tekintettel, a családjában egy főre jutó jövedelemtől függően a Polgármester lakbérkedvezményt állapít meg az alábbiak szerint:

(2) A támogatás összege a Szociális Támogatások Rendszerében rögzítésre kerül, és a Vagyonkezelőhöz kerül átutalásra.

(3) A kedvezmény iránti kérelmeket jelen rendelet 3. sz. függelékét képező nyomtatványon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családtagjai jelen rendelet 10. §-a szerinti jövedelemigazolásait, és a Vagyonkezelő által megállapított lakbér összegéről szóló igazolást.

(5) A lakbérkedvezményt a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától 12 hónapra kell megállapítani. A döntésről a kérelmező és a Vagyonkezelő határozatban értesül.

(6) Nem állapítható meg lakbérkedvezmény azon kérelmező részére, aki a lakásban jogcím nélkül tartózkodik, vagy lakbérhátraléka van, és adósságkezelési szolgáltatásban nem részesül.

45. § (1) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a szolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint köteles eleget tenni, erre irányuló felhívás esetén a díjfizetést igazolni.

(2) A bérlő köteles a lakásbérleti szerződés megkötésétől számított 10 napon belül a közüzemi szolgáltatókkal külön megállapodást kötni, és azt a Vagyonkezelőnek bemutatni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben rögzítettek elmulasztás lényeges kötelezettségszegésnek minősülnek.

46. § (1) Közüzemi szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség az energia-szolgáltatás (villamos energia-, gázszolgáltatás), vízellátás, csatornahasználat, távhő- és melegvíz-szolgáltatás valamint kommunális hulladékgazdálkodási szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban terheli a bérlőt.

(2) A bérlő díjfizetési kötelezettségét a bérleti szerződés tartalmazza.

(3) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében szabályozott kérelem benyújtására az önkormányzat nevében a bérleti szerződés megkötésével egy időben a Vagyonkezelő jogosult.

47. § (1) Az önkormányzat által nyújtott külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:

(2) A külön szolgáltatások után a bérlőnek és a lakás használójának a lakbéren felül kell díjat fizetnie. Külön szolgáltatásnak minősül az is, ha a bérlő által a lakásban igénybe vett szolgáltatás díját a szolgáltató felé közvetlenül az önkormányzat fizeti meg (vagy a szolgáltató az önkormányzattól is behajthatja), és a bérlő ennek alapján fizet díjat az önkormányzatnak.

(3) A külön szolgáltatások után az önkormányzatnak fizetendő térítési díj megfizetésének késedelmét vagy fizetésének elmulasztását úgy kell elbírálni, mintha a bérlő a lakbérrel esne késedelembe (lényeges kötelezettségszegés).

(4) A bérbeadó által biztosított külön szolgáltatás díjának mértékét Vagyonkezelő a bérleti szerződésben állapítja meg. A külön szolgáltatási díjak változása a bérleti szerződés – a külön szolgáltatási díj összegére vonatkozó – módosítását eredményezi.

48. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a használatért a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. A használati díjon felül a lakás használója köteles a külön szolgáltatások díját is kiegyenlíteni.

(2) A második hónap elteltével a jogcím nélküli lakáshasználó emelt összegű használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke a lakásra megállapított lakbér kétszeresével azonos összegű.

(3) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki adósságkezelési szolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltatásban való részvétel idejére a Vagyonkezelőnek a lakbérrel azonos összegű használati díjat fizet.

(4) A használati díjat a jogcím nélküli lakáshasználó előre, egy összegben, minden hónap 15. napjáig köteles a Vagyonkezelőnek megfizetni.

(5) A fizetési kötelezettségről, esedékességének időpontjáról, valamint a fizetendő összeg mértékéről a Vagyonkezelő a jogcím nélküli használat kezdetét követő 8 napon belül írásban értesíti a lakáshasználót.

(6) Szociálisan rászoruló bérlő esetén az önkormányzat az (1) - (5) bekezdésben rögzítettektől indokolt esetben eltérhet.

49. § A lakbérrel és használati díjjal, valamint a külön szolgáltatás után fizetendő díjjal kapcsolatos pénztartozás esetére a Ptk.-ban meghatározott késedelmi kamat összegét is fel kell számítani.

50. § (1) A Vagyonkezelő és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel abban az esetben szüntetheti meg, ha a bérlő az Ltv. 23. § (3) bekezdésében meghatározott cserelakásra vagy pénzbeli térítésre nem tart igényt.

(2) A bérleti jogviszony közös megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakás használati díját és a költségeit mindaddig fizetni, amíg a lakást a Vagyonkezelőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja.

51. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a Vagyonkezelő az örökös költségére raktárban ill. erre alkalmas helyen tárolja és 90 napig gondoskodik azok őrzéséről.

(3) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása vagy az elhalt jogcím nélküli lakáshasználónak használati díjtartozása van, a polgármester hagyatéki teherként azt köteles bejelenteni.

52. § (1) A Vagyonkezelő a bérleti szerződést felmondja az alábbi esetekben:

(2) Annak a bérlőnek, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lényeges kötelezettségének nem tesz eleget, és 45 napot meghaladó fizetési kötelezettség elmaradása keletkezik, a Vagyonkezelő 30 napos fizetési határidővel és részletfizetési lehetőség felkínálását tartalmazó felszólítást küld.

(2a) A (2) bekezdés szerinti részletfizetési lehetőséget biztosító felszólítás eredménytelen eltelte esetén a Vagyonkezelő 8 napos fizetési kötelezettséggel szólítja fel a bérlőt a hátralék megfizetésére azzal, hogy a felszólítás eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a bérleti szerződés felmondásra kerül.

(2b) A (2) bekezdés alapján megkötött részletfizetési megállapodásban rögzítettek elmulasztása esetén Vagyonkezelő 8 napos fizetési kötelezettséggel szólítja fel a bérlőt a hátralék egyösszegű megfizetésére azzal, hogy a bérleti szerződést a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondja.

(2c) A (2a)-(2b) bekezdések szerinti felszólítás eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a felmondást követő hónap utolsó napjára a bérleti szerződés felmondásra kerül.

(3) Annak a bérlőnek, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb módon a bérleti szerződést megszegi, a Vagyonkezelő felszólítást küld a kötelezettség teljesítésére vonatkozóan. A felszólítást követő 30. napon a Vagyonkezelő ellenőrzi a felszólítás eredményességét. Amennyiben a felszólítás eredménytelennek bizonyul, a Vagyonkezelő 8 napos határidővel szólítja fel a bérlőt azzal, hogy ezen ismételt felszólítás eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a bérleti szerződés a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondásra kerül.

(4) Annak a bérlőnek, aki az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott egyéb módon a bérleti szerződést megszegi, a Vagyonkezelő a tudomására jutásától számított 8 napon belül felszólítást küld a cselekmény haladéktalan beszüntetésére vonatkozóan. A felszólítást követő 30. napon a Vagyonkezelő ellenőrzi a felszólítás eredményességét. Amennyiben a felszólítás eredménytelennek bizonyul, a Vagyonkezelő a lakásbérleti jogviszonyt a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy az önkormányzattól vagy Vagyonkezelőtől a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.

(5) A bérleti szerződés (1) bekezdés szerinti felmondása az önkormányzat részéről elhelyezési kötelezettséget nem keletkeztet.

(6) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak visszaadni. A visszaadással egyidejűleg a bérlő vagy az ingatlan használója köteles a közműszolgáltatoktól a tartozásmentességét igazolni.

53. § (1) Ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérleti szerződésben meghatározott határidőig a lakást nem bocsátja üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Vagyonkezelő rendelkezésére, a Vagyonkezelő a lakás kiürítése iránt peres eljárást kezdeményez.

(2) Az önkéntes lakásfoglalókkal szembeni eljárás tekintetében az Ltv., illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

54. § (1) A Vagyonkezelő rendszeres nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(2) A helyiségekre a Vagyonkezelő az önkormányzat döntése értelmében határozott időtartamú, legfeljebb 10 évre szóló bérleti szerződést köthet, melyben a bérlőnek a szerződés lejártát követően önkormányzati döntés alapján további elő bérleti jogot biztosíthat.

55. § (1) Az önkormányzat köteles a megüresedett helyiségek bérleti jogára pályázatot kiírni, ettől a Képviselő-testület alapos indokkal eltérhet. A pályázatot egy helyi médiában, elektronikus úton és kifüggesztéssel kell közzé tenni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) Nincs szükség pályázat kiírására, ha:

(4) Helyiség ingyenes használatba adásáról a Képviselő – testület dönthet a Vagyonrendeletben meghatározott esetekben.

56. § (1) A pályázat elbírálását a Képviselő-testület végzi. A bérleti szerződést a Vagyonkezelő köti meg a bérlővel.

(2) A helyiségre a bérleti szerződést azzal a pályázóval lehet megkötni, aki a pályázatban meghatározott feltételeket maradéktalanul elfogadja, és emellett a legkedvezőbb bérleti díj fizetési ajánlatot teszi.

(3) Amennyiben a szerződést a nyertes pályázónak felróható okból a kiértesítéstől számított 15 napon belül nem kötik meg, a Vagyonkezelő jogosult a 2. helyre rangsorolt pályázóval bérleti szerződést kötni.

(4) Amennyiben a 2. helyre rangsorolt pályázó bérleti díjra vonatkozó ajánlata több mint 20%-kal kevesebb az 1. helyre rangsorolt pályázó ajánlatánál, úgy a Képviselő – testület dönthet úgy is, hogy a helyiségre új pályázat kiírását rendeli el.

(5) Ha a helyiség bérleti jogára hirdetett pályázat eredménytelen, a Vagyonkezelő az önkormányzat döntése alapján a pályázati határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül bérleti szerződést köthet azzal az ajánlattevővel, aki elfogadja a pályázati eljárás során hirdetményben közzétett díjtételt.

57. § (1) A minimális bérleti díjat a PEB állapítja meg.

(2) Nem lehet a helyiséget bérbe adni annak, akinek az önkormányzattal, illetve az önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társasággal szemben bármilyen jogügyletből eredő, lejárt tartozása van mindaddig, amíg tartozását nem egyenlíti ki.

58. § A bérlő a helyiséget csak a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja, más célra történő felhasználásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

59. § (1) A bérbeadó megállapodhat bérlővel abban, hogy a helyiséget bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy egyébként előzetes bérbeadói engedéllyel, a tulajdonos helyett végez, vagy végeztet munkát, ez esetben bérlő javára a hitelt érdemlően igazolt költségek erejéig bérbeszámítási jog biztosítható. A felújítás folyamatát az Önkormányzat által kijelölt műszaki ellenőr a Vagyonkezelő szakemberének közreműködésével felügyeli.

(2) Az (1) bekezdésében foglalt bérbeszámításnál bérlő a helyiségbérleti díj ötven százalékának megfelelő összeget fizeti mindaddig, amíg költségei beszámításra nem kerülnek.

60. § (1) Az önkormányzat nem biztosíthat bérbeszámítást bérlőnek az alábbi munkák elvégzése címén:

(2)²² A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetve berendezési tárgyak cseréjéről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni az épület olyan berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan a bérlő használ, illetve tart üzemben, továbbá köteles gondoskodni az épület és a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, továbbá a tevékenysége során keletkezett nem háztartási hulladék elszállításáról.

(4) Az önkormányzat vagy megbízása alapján a Vagyonkezelő köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

61. § (1)²³ A helyiséget a bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. Az albérleti szerződést írásba kell foglalni. Az albérleti szerződést, illetve annak módosítását a bérbeadónak jóváhagyás céljából meg kell küldeni.

(2) A bérbeadó csak abban az esetben adhatja meg hozzájárulását a helyiség albérletbe adásához, ha az albérlőként szerződni kívánó félnek az Önkormányzattal, illetve az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társasággal szemben bármilyen jogügyletből eredő, lejárt tartozása nem áll fenn.

(3) Amennyiben a bérlő a helyiséget albérletbe adja, úgy az albérlet hatálya alatt az albérleti díj 50 %-ával, de legalább a helyiségbér 20 %-ával növelt összegű helyiségbért köteles fizetni a bérbeadónak. A többlet-helyiségbér összegével a bérbeadó előzetes tárgyalásokat folytathat a bérlővel és az albérlővel. Amennyiben a bérbeadó a bérlőnek bérbeszámítást engedélyez, abban az esetben a bérlő a (3) bekezdésben meghatározott helyiségbért a bérbeszámítás előtti helyiségbér alapul vételével köteles megfizetni.

(4) A bérlő a helyiséget csak saját határozott idejű bérleti jogviszonyának időtartamát meg nem haladó időtartamra adhatja albérletbe.

(5) A bérlő súlyos kötelezettségszegést követ le, ha a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja a helyiséget albérletbe, vagy az albérleti szerződés módosításáról a bérbeadót nem tájékoztatja. Erről a bérbeadó a bérlőt a bérleti szerződésben tájékoztatni köteles.

62. § Helyiségre bérlőtársi szerződés köthető, ha a helyiség egy része a bérlő számára feleslegessé vált és a helyiségrész önálló bérleményként nem hasznosítható, úgy más természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel is; ez esetben a bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele, hogy bérlők a bérleti díj, valamint a Vagyonkezelőnek teljesítendő közüzemi díj fizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak, a Vagyonkezelő hozzájárulásával.

63. § (1) Az önkormányzat vagy megbízása alapján a Vagyonkezelő akkor járulhat hozzá a bérlő részéről más személynek a helyiségbe befogadásához, ha

(2) A bérlő által a befogadott személlyel kötött szerződés díja nem haladhatja meg az önkormányzat által megállapított Ft/m2 bérleti díj összegét.

64. § (1) A bérlő a helyiségbérleti jogot, az Önkormányzat előzetes írásos hozzájárulásával akkor ruházhatja át, ha azt megelőzően legalább három éven át folyamatosan szerződésszerűen használta a bérleményt, a bérleti szerződésben rögzítetteknek maradéktalanul eleget tett, továbbá az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működtetett gazdasági társasággal szemben bármilyen jogügyletből eredő, lejárt tartozása nem áll fenn.

(2) A helyiségbérlet átruházására akkor adható hozzájárulás,

(3) Az (1) és (2) bekezdések alapján született szerződéseket írásba kell foglalni.

(4) Az 57. § (2) bekezdésben rögzített kizáró okokat a helyiségbérlet átruházása esetén is alkalmazni kell.

65. § (1) Az önkormányzat a helyiségbérleti jog átruházásához – a 64. § teljesülésén túlmenően - akkor járul hozzá, ha az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki a bérleti jog átvételéről a bérlővel szerződést kötött:

66. § Az önkormányzat az üzlethelyiség bérleti jogának elcseréléshez akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő helyiségbérleti jogot szerez és a cserélő fél a szerződéskötést megelőzően írásban nyilatkozik, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel nélkül elfogadja.

67. § Az Ltv. 24. § (1) bekezdésének b) pontjának a helyiségbérletekre való alkalmazása során lényeges kötelezettség nem teljesítésének minősül és bérbeadó felmondását vonja maga után, ha a bérlő olyan szerződésszegő magatartást tanúsít, melynek esetére a felmondás lehetőségében bérbeadóval a szerződésben megállapodott. A rendeletnek a lakások kapcsán előírt lényeges kötelezettségek köre a helyiségbérleti szerződésekre is irányadó.

68. § (1) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az önkormányzat vagy megbízása alapján a Vagyonkezelő megállapodhat bérlővel cserehelyiség biztosítása helyett, pénzbeli térítés fizetésében is.

(2) A pénzbeli térítés összegét a helyiség nagysága, újra hasznosítási lehetősége a bérlő által a tulajdonos helyett elvégzett és a szerződés megszűnésekor még el nem számolt munkák értéke, valamint a bérleti jog időtartama alapján kell megállapítani.

(3) Ha a pénzbeli térítés összege az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, az önkormányzat jogosult megállapodni bérlővel a szerződés megszűntetéséről, ezt meghaladó összegű pénzbeli térítés esetén a szerződés megszűntetéséről a megállapodás a Képviselő-testület hozzájárulásával köthető meg a bérbeadó részéről.

69. § A jelen rendelet a hatálya alatt kötött helyiségbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. 39-41. §-ában foglaltak az irányadóak.

70. § (1) E rendelet 2012. október 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 61/2004. (X.18.) rendelet valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 58/2005. (XI.30.) ÖKT, 61/2004. (X.18.), 2/2006. (I.31.), 13/2006. (II.20.), 47/2008. (XI. 27.) 54/2008. (XII.22.) és a 14/2009. (VI.23.) rendeletek hatályukat vesztik.

71. § (1) E rendelet hatályba lépésétől kezdődően önkormányzati lakás nem adható bérbe költségalapon.

(2) A 3. § (1) bekezdés h) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében foglalt jogcímek alapján bérbeadásra kerülő lakások lakbérére az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 30/2018. (XI.16.) önkormányzati rendelet által megállapított 1. melléklet 2. pontjában meghatározott összeget a 2018. november 19. napját követően megkötésre kerülő lakásbérleti szerződések esetében kell alkalmazni; az ilyen jogcímek alapján megkötött szerződések tekintetében a lakbérre továbbra is a Rendeletnek a lakásbérleti szerződés megkötése napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A legkésőbb 2019. augusztus 31. napjáig lejáró bérleti szerződések esetében a bérlők az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 23/2012. (VI.22.) önkormányzati rendelet és a Budaörs Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 36/2010. (XI.12.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet által megállapított 30/A. § (15) bekezdése szerinti kérelmet a szerződés lejáratát megelőző 4 hónapon belül is benyújthatják.