Viszák község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 143.§ (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§    A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2.§    (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Községi Önkormányzat Viszák (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)    Az Önkormányzat székhelye: 9932 Viszák, Fő út 59.

(3)    Az Önkormányzat hivatala

a)      Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9931 Ivánc, Kossuth u. 119. (a továbbiakban: Hivatal).

b)      kirendeltség működik: Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal Pankaszi Kirendeltsége, székhelye: 9937 Pankasz, Fő út 64. (a továbbiakban: Kirendeltség)

(4)    Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetve a Hivatal útján gyakorolja.

(5)    Az Önkormányzat illetékessége Viszák község közigazgatási területére terjed ki.

(6)    Az Önkormányzat által ellátott szakfeladatok rendjét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(7)    Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a címer és zászló leírását és használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

A nyilvánosság biztosítása

3.§    (1) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - kölcsönös érdekek alapján együttműködik a Viszáki székhelyű társadalmi szervezetekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Képviselő-testület feladata.

(2)    A Képviselő-testület a lakosság önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás során tanácskozási jogot biztosít a község illetékességi területén bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezetek képviseletére jogosult személy részére a Képviselő-testület üléseire, az őket érintő napirendek vonatkozásában, amennyiben azt az adott szervezet külön írásban kéri.

(3)    A Képviselő-testület eseti döntéssel határozza meg a (2) bekezdésben említett társadalmi szervezetekkel való, e rendeletben nem szabályozott együttműködési formák részleteit egy-egy konkrét, az adott szervezetet is érintő kérdéskör tekintetében.

II. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

4.§    (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 4 helyi képviselőből és e feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterből áll.

(2)    A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3)    Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben hozott döntéseiről, azok eredményeiről a következő ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése, összehívása

A Képviselő-testület ülése

5.§    (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés helye a Viszáki Önkormányzat székhelyének épülete.

(2)     A Képviselő-testület munkáját a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével, szükség szerint, de évente legalább 6 képviselő-testületi ülés megtartásával végzi.

(3)     A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

A testületi ülés összehívása

6.§    (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2)     Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3)     Rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(4)     Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.

(5)     Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

A meghívó

7.§    (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(a)     állandó meghívottként:

(aa)   a képviselőket,

(ab)   a jegyzőt, aljegyzőt,

(ac)   akit a polgármester megjelöl.

(b)     eseti meghívottként:

(ba)   a napirendi pont előterjesztőjét,

(bb)   az önkormányzati intézmények vezetőit,

(bc)   a napirend előterjesztésében érdekelt bizottság nem képviselő tagjait,

(bd)   a településen bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezet képviseletére jogosult személyt e minőségében

(be)   minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.

(2)     Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(3)     A meghívó tartalmazza:

(a)     a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

(b)     a napirendi pontok felsorolását.

(4)     A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(5)     A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.

(6)     A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (5) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

A Képviselő-testületi ülés előterjesztései

8.§    (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2)     Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

(3)     Írásban kizárólag a rendelet-tervezeteket kell előterjeszteni.

(4)     Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt''  minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően, ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

Zárt ülés elrendelésének módja

9. § (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat vagy a nyilvános napirendi pontokat megelőzően vagy azt követően kell megtárgyalni, melyről a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak elfogadásakor dönteni kell.

(2) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyilvános ülés szabályaival.

A tájékoztatók és beszámolók

10.§  (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

 (2)    A tájékoztatás, beszámoló szóban történik.

Az előterjesztők

11.§  (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2)     Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

A Képviselő-testület ülése, a jelenlét megállapítása

12.§ (1) A Képviselő-testület ülésének összehívására e rendelet 7.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(3) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető – a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(4)   Amennyiben az ülés határozatképes, az ülést vezető előterjeszti a napirendi javaslatát.

(5)   A napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6)   Az ülést vezető vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.

(7)     Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a polgármester hívja össze. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

A testületi ülés lefolytatása

13.§  (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(a)     az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

(b)     az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(2)     A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3)     Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

(4)     A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező - megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel, ha ehhez az ülés elnöke hozzájárul. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.

Az ülés rendjének fenntartása

14.§  (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(a)     figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

(b)     rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

(2)     Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(3)     Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről az ülés vezetőnek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testület döntést követően válik valószínűsíthetővé, az ülés vezető a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elé terjeszti az előterjesztést.

A szavazás módja

15.§  (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2)     A Képviselő-testület döntéseit egyszerű és minősített szótöbbséggel hozza.

(3)     A Képviselő-testület a vita lezárása után dönt, rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(4)     A képviselők a szavazás során igen, nem vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket.

(5)     A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6)     A határozathozatal után az érintett napirendi pont további tárgyalására nincs lehetőség.

(7)     Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

16. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha:

a) azt a törvény előírja,

b) azt a megválasztott képviselők több mint a fele indítványozza,

(3)     A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(4)     Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

17. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást

a) tart, ha azt a törvény előírja,

b) tarthat az önkormányzati törvény 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

(2)     A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3)     A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4)     Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-jelbe rajzolt X jellel, majd a szavazócédulát borítékba kell helyezni.

(5)     A titkos szavazást követően a jegyző megszámolja a szavazatokat, az eredményt ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6)     A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

A képviselő-testületi határozat

18.§  (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……(sorszám)/...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.

(2)     A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3)     A határozatokat a végrehajtási határidőt megelőzően meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző köteles gondoskodni.

(4)     A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a Kirendeltségen megtekinthetők.

IV. fejezet

Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai 

19.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(a)     a Képviselő-testület tagja, 

(b)     az önkormányzati bizottság elnöke, 

(c)     a jegyző,

(d)     a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2)     A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.

(3)     A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására. 

(4)     A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezetet vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a polgármester a jegyzőt értesíti. 

(5)     A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(6)     Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot.

(7)     A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján (Viszák, Fő út 59.) történő kifüggesztéssel történik.

(8)     A rendeleteket a jegyző tartja nyilván. 

A jegyzőkönyv

20.§ (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyző 2 példányban jegyzőkönyvet készít

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az elfogadott rendeleteket

d) előterjesztéseket

e) ülésen kiosztott anyagokat.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a törvényben meghatározottakat, valamint

b) az ülés vezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit.

V. Fejezet

A települési képviselő

21.§  (1) A települési képviselőt a törvényben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2)    Valamennyi települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3)    A települési képviselő főbb kötelezettségei:

(a)     tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában, felelősségteljes közéleti szerepvállalás;

(b)    a Képviselő-testület munkájának az ülésen való részvétellel és véleményezéssel történő segítése;

(c)     az ülésen való részvételének akadályoztatása esetén e ténynek az ülést összehívó személy részére történő bejelentése; 

(d)    olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára; 

(e)     felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban; 

(f)     a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése, titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll; 

(g)     kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel; 

(h)    a személyes érintettség bejelentése.  

22. § Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak az Önkormányzat székhely épülete helyiségeinek, valamint a Hivatal, illetve Kirendeltség munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó bizottság

23. §  (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

a) Ügyrendi bizottság 3 fő taggal.

(2) Az állandó bizottság feladatait, valamint a véleményük kikérése nélküli képviselő-testület által nem tárgyalható ügyeket a rendelet 2. melléklete határozza meg. A bizottság tagjairól a rendelet 2. függeléke ad tájékoztatást.

(4) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(5) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj nem illeti meg.

(6) A bizottsági működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg.

(7) A bizottságok, a képviselő-testülettel összhangban, és szükség szerint tartanak ülést.

(8) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(9) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevét tartalmazza.

(10) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül 3 példányban kell elkészíteni. Egy példányt a bizottság elnökének, egy példányt a Vas Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni, egy példányt irattárba kell helyezni.

(11) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(12) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

24. § (1) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság végzi.

(2) A bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Hivatal, illetve a Kirendeltség látja el.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlásara. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

Összeférhetetlenség

25. § (l) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló Ügyrendi bizottsághoz kell benyújtani.

(2) A bizottság elnöke köteles a bejelentés vizsgálatának eredményéről szóló előterjesztést a legközelebbi képviselő-testületi ülésre benyújtani.

Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok

26.§  (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. 

(2)    A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és e rendelet keretei között - maga állapítja meg.  

(4)    Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:  

(a)     a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait, 

(b)    az elnök és a bizottsági tagok nevét, 

(c)     feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.

VII. Fejezet 

 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző  

    A polgármester, alpolgármester  

27. §  (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el; illetményét, költségátalányát a Képviselő-testület határozza meg.^[1]

(2) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

(3) A polgármester átruházott hatáskörét a rendelet 3. melléklete sorolja fel.

A jegyző, aljegyző   

28. §    (1) A jegyző

a) ellátja a megállapodás szerint érintett Képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) köteles a Hivatalhoz tartozó települések Képviselő-testületi ülésein részt venni, és ott a szükséges felvilágosításokat megadni

d) jelzi a Képviselő-testület és szervei felé a jogszabálysértő döntést, működést.

(2)    A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, együttes akadályoztatásuk esetén a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

(3)    A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.

A Hivatal

29. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátásra Felsőmarác, Hegyhátszentmárton, Ivánc, Viszák, Viszák, Szaknyér és Viszák községek képviselő-testületeivel megállapodás alapján egységes hivatalt hozott létre, Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal néven.

VIII. Fejezet  

A társulások  

A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok  

30. § (1)  Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. 

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményez

Lakossági fórumok, közmeghallgatás, információáramlás

31. § (1)  A Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

32. §  (1) A Képviselő-testület

a) szükség szerint, de legalább évente egy közmeghallgatást tart, melyen a lakosság és a településen működő gazdasági, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

b) A kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatás során érdemi választ kell adni, amennyiben ez nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell tájékoztatni a felvetőt.

(2)    A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell. 

(3)    A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

33.§  (1) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt. 

(2)  A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.  

34. § (1) Az Önkormányzat a lakosság tájékoztatására elsősorban a település hirdetőtábláit használja.

(2)    Az észrevételek, igények, kritikák, javaslatok megismerésére – a közmeghallgatáson kívül – az érdekképviseletek, egyesületek, egyéb civil szervezetek, társadalmi, gazdasági szervezetek hatékony együttműködésére számít az Önkormányzat.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodásának alapjai

35. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország  költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal, illetve Kirendeltsége látja el.

(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet. 

XI. Fejezet 

      Záró rendelkezések 

36. § (1)  E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)    Hatályát veszti Viszák község Önkormányzatának a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2007. (XII.10.), a 5/2009. (IX.25.), valamint a 4/2011. (V.10.) számú önkormányzati rendelete.

Viszák, 2013. december 17.

                                                           Avas József s.k.                               Hollósiné Botka Ildikó s.k.

                                                             polgármester                                              jegyző 

Záradék:   

E rendelet  kihirdetésre  került 2013. december 31. napján az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel. 

Viszák, 2013. december 31.

                                                                                                 Hollósiné Botka Ildikó s.k.

                                                                                                              jegyző