1. § A rendelet hatálya Neszmély község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. § A meglévő és tervezett belterületi határvonal a szabályozási terven kerül megállapításra.

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

(2) Jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:

1. § (1) ^{[1] ,} [2]

(2) A közlekedési övezetekben a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(4) A védőterület értéke a 10. sz. főút külterületi szakaszán az úttengelytől mérve 100- 100 m .

(5)¹ l. A külterületi önkormányzati utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén, amennyiben építési hely nem került a szabályozási terven szabályozásra, az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(6) A tervezett közutak kiépítéséhez legalább az OTÉK 26. §. (2) szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó méretezés alapján lehet. E rendeletben biztosított kötelező eltérés kiszolgáló utaknál: gazdasági övezet esetén a minimális szabályozási szélesség 16,0 méter .

(7) Az egyéb külterületi önkormányzati utak szabályozási szélessége min. 12 m (amennyiben az érintett területre szabályozási terv nem készül, az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani). A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli.

(8) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak jogszabály alapján előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény.

5. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával lehetséges.

(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésekor a védőtávolságokat biztosítani kell.

(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(4) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

6. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem építhető.

(2) A védelmet igénylő építményektől 100 m-en belül tűzcsap elhelyezése szükséges.

(3) A mértékadó külső tüzivíz szükségletet a jogszabályok figyelembevételével biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

(4) A vízbázisok védelmének biztosítására kijelölt hidrogeológiai védőterületen belül a jogszabályok által előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

7. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(2) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie az jogszabályokban szereplő szennyezettség mértékének, valamint a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(3) Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belül lakó, üdülő, egyéb emberi tartózkodást szolgáló épület nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható.

8. § (1) A Duna és a Dunába torkolló vízfolyások mederben tartását, ha védmű (akár magas-part, akár gát) biztosítja, akkor a védmű és a meder közötti sávban, a védmű mentetlen oldalán, amely hullámtérnek minősül, csak a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével létesíthető építmény.

(2) A védmű mentett oldalán, a magas part-éltől, illetve a gáttest lábától 10 m-es sávot építési tilalommal kell védeni, azt árvízi védekezésre szabadon kell hagyni, azon és alatta semmilyen építmény, közmű el nem helyezhető, azon átmeneti tárolás, átmeneti hasznosítása sem lehetséges.

(3) A védmű mentett oldalán, a magas part-éltől, illetve a gáttest lábától a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvizek előfordulásával kell számolni. Fakadóvízzel veszélyeztetett területen a mértékadó árvízszint alatti építkezés csak annak figyelembe vételével lehetséges.

(4) A védmű vízoldalán 60 m-es, mentett oldalán 110 m-es anyaggödröt nyitni, kutat létesíteni, vagy fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet végezni a jogszabályok által előírt vizsgálatok alapján, a védvonal kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(5) A Duna mentén 10, az állami karbantartású vízfolyások mentén 6-6, további patakok part éleitől, a vízfolyás és az egyéb árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(6) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás,) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni jogszabályoknak megfelelő engedély birtokában lehet.

(7) Belvizes területen csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehetséges építés.

(8) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű zárt, vagy nyílt árkos vízelvezetést kell kiépíteni.

(9) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás építési tevékenysége akkor folytatható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(10) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése nem megengedett.

(11) Csapadékvíz a későbbiekben építendő szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(12) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és max 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(13) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem lehetséges, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

10. § (1) Az új fejlesztésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat lehetőleg földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) Ahol a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, ott is a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan bekötést már csak föld alatti csatlakozás kiépítésével lehetséges.

11. § (1) ³

(2) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(3) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése nem tervezett, de nem tiltott.

12. § (1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként –ha ezen rendelet másként nem rendelkezik– csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes vetületének területe vehető számításba.

(2) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.

(3) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

13. § (1) A település területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági területen, ha a kialakult állapotú tömb valamely, a rendelet hatályba lépésekor meglévő telkének a közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

(2) A telekcsoport újraosztással (SZT-n --T--” jellel) körülhatárolt telektömbben szabályozási terv készítése nélkül, de csak a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási javaslat alapján hajtható végre bármilyen, a meglevő telekállapotot érintő változtatás (telekegyesítés, telekfelosztás) illetve új beépítés.

14. § (1) Ha egy kialakult telek nagysága kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásban meghatározott teleknagyság, és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza, a telek az övezeti előírásban foglalt mértékig beépíthető, kivéve ahol az övezeti előírás ezt másképp határozza meg.

(2) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi, valamint az egyes építési övezetekben foglalt előírásokat kell figyelembe venni:

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért legalább 0,5 m távolságra kell elhelyezkedni.

(4) Szabályozási terv alapján újonnan lakóövezetté váló területekre vonatkozóan: ha az elő-, oldal- és hátsókert számítása során 35 méternél mélyebb építési hely adódik ki, akkor az építési hely mélysége legfeljebb 35 méter lehet.

(5) Az egyes építési övezetek előírásaiban meghatározott maximális építménymagasságok értékét egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg.

(6) Az építési övezetekben az övezetenként meghatározott építménymagasság betartása mellett a szintkülönbséggel érintett területeken, a lejtő irányú homlokzatfelületeknek a lejtő irányába csökkenni kell.

(7) Új terepszint alatti építmény különálló építményként nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények, jégverem, zöldségverem, amelynek maximális alapterülete 4m². Ezen építmények elhelyezése építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve min. 5 m .

(8) Az újonnan építési övezetekké váló területek építési telkein terepszint alatti és feletti garázs elhelyezése csak az adott övezet által meghatározott fő rendeltetési egység épülettömegén belül lehet.

(9) Az építési övezetek telkeinek maximális beépítési százalékába a terepszint alatti építmények alapterületének 50%-át is be kell számítani. A terepszint alá helyezett létesítmények (garázsok) felett zöldfelület alakítandó ki. Terepszint alatti létesítmény tetőkertje, vagy az épületen kialakított zöldtető

(10) ⁵

(11) Homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK 44. §-nak előírásai szerint szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet.

(12) A település vegyes és különleges övezeteiben nem építhető:

(13) ⁶

(14) A közterületeket és a közhasználatú építményeket úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthető legyen.

15. § (1) Ha egy kialakult telek területe kisebb, mint a fekvése szerinti tömbre vonatkozó övezeti előírásban meghatározott minimális telekterület, az egyéb paraméterek betartásával a telek az övezeti előírásban foglalt mértékig beépíthető, amennyiben az a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) A 30 fokos, vagy annál meredekebb lejtésű hátsó telkek esetében a hátsó telekhatártól mért 6 méteren belül térszín alatti építmény elhelyezése megengedett. Térszín feletti építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezetben alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(4) Az építési övezet területén az elhelyezésre kerülő épületek esetében a magastető dőlésszögének 25-45 fok között kell lennie.

(5) Kialakult állapotú, illetve a már beépült tömbök esetén az illeszkedés szabályait is figyelembe kell venni.

(6) Gazdasági célú építmény csak az utcai telekhatártól mért 20,0 m-en túli telekterülete építhető.

(7) Az építési övezetben az alábbi építmények, melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:

(8) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken bárhol - építési helyen kívül is- elhelyezhetők:

(9) Az építési övezetben az alábbi építmények, melléképítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

(10) Az építési övezetben lakásonként 1 db gépkocsi tárolónak építési helyen belül helyet kell biztosítani.

(11) Az új építési telkeket az alábbi előírások szerint kell kialakítani:

(12) Az előkert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

16. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

17. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

18. § (1) Az Lf-3 jelű építési övezet előírásai:

19. § (1) Az övezetben alábbi felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:

20. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

21. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

22. § (1) A gazdasági területek a kereskedelmi szolgáltató gazdasági (Gksz), illetve ipari (Gip) építési övezetekbe tartoznak.

(2) A Gksz építési övezetekben az alábbiak kivételével bármely melléképítmény elhelyezhető:

23. § (1) A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet előírásai:

24. § (1) A Gip-1 jelű ipari-gazdasági építési övezet előírásai:

25. § (1) A Gip-2 jelű mezőgazdasági termelés céljára szolgáló ipari gazdasági terület építési övezet előírásai:

26. § (1) Az építési övezet területén az előkert nagysága minimum 5 méter .

(2) A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

27. § (1) A Kt jelű temető terület építési övezetének előírásai:

28. § (1) A K-kv jelű különleges kereskedelmi, vendéglátó építési övezet előírásai:

29. § (1) A Kb jelű bányaterület különleges építési övezet előírásai:

30. § (1) A Kpp jelű pinceterületek különleges építési övezetének előírásai:

31. § (1) A Kzt jelű zagytározó területének építési övezeti előírásai:

32. § (1) A K-ke jelű kemping terület építési övezeti előírásai:

33. § (1) A Kbo-1 jelű borászat területének építési övezeti előírásai:⁹

(2) Az építési telkeken elsősorban a borászati tevékenységhez, valamint a vendéglátáshoz kapcsolódó nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; üdülőépület, üdülőház, vendégláz és lakóépület, gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület; továbbá vendéglátó és szállás épület, sportépítmény helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az építési helyen kívül is elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

34. § (1) A Kbo-2 jelű borászat területének építési övezeti előírásai:

35. § (1) KÖu övezet előírásai (közúti közlekedés):

36. § (1) KÖk övezet előírásai (kötöttpályás közlekedés):

37. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

(3) Erdőterület igénybevételével járó tevékenység jogszabályban előírt hozzájárulással történhet.

(4) Azon erdőterületek (erdőtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetővé, ott is az erdőterület igénybevétele jogszabályban előírt hozzájárulással valósulhat meg

38. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezeti előírásai:

(2) Az övezet telkei nem építhetők be.

(3) A honvédelmi rendeltetésű erdőkben a honvédelmi és katonai építmények elhelyezhetők.

39. § (1) Az Eg jelű erdő övezet (gazdasági erdőterület) előírásai.

(2) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el. A vonatkozó jogszabályokban és a rendeletben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(4) Az övezetben építés csak akkor lehetséges, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van.

(5) Az övezet kialakításának elsődleges célja az erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

40. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(4) Az övezetek területén épület, építmény (kivétel a kerítés) csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

41. § Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet előírásai:

(1) Az övezet telkei nem építhetők be.

42. § (1) Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet (farm- és tanyagazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építmények elhelyezését megengedő terület) övezet előírásai.

43. § (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet általános előírásai: [17] Módosította a 9/2020. (XII. 23.) önkormányzati rendelet

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben található, művelési ágból kivett területek esetében épületek az alábbiak szerint helyezhetők el.

44. § (1) A V jelű övezetbe a vízfolyások és vízfelületek meder és part területei, valamint az árvízvédelmi töltések területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

45. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt sport-rekreációs terület Kk-sr övezet előírásai.

(2) Az övezetben turisztikai és rekreációs célú területek, oktatási, kiállítási, természetvédelmi célú épületek valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el: közműbecsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kerti építmény; kerti vízmedence, napkollektor; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m ² vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Ártéri területen csak a jogszabályok árvízvédelmi előírásaival összhangban lehet építményt elhelyezni.

49. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1/A és SZT-1/B jelű szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

50. § (1) Természeti értékvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:

51. § (1) Az érintett területek közé a tájvédelmi körzet területei tartoznak.

(2) A területeken épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a jogszabályban meghatározott hatóság, hozzájárulásával végezhető.

(3) A területeken belül bármely tevékenység csak a jogszabályban meghatározott előírások, valamint jogszabályban meghatározott, a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

52. § (1) Az egyéb természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területek közé az országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület), a Natura 2000 hálózat területei, valamint a földtani természeti értékek (nyílt karszt területek) tartoznak.

(2) Természetvédelmi kijelölés alá eső természeti és természetközeli állapotú területeket érintő építési tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott engedélyeket be kell szerezni.

53. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során jogszabályban meghatározottak szerint:

(2) Telkesítéseknél az úthálózat módosításánál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő az eróziós kártételek, valamint a szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

54. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) Hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezéséhez, mezőgazdasági célú tereprendezéshez, mélyforgatáshoz, talajjavításhoz a jogszabályban meghatározott nitrátérzékeny területeken a „Helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályainak megtartása kötelező.

55. § (1) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(2) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerő helytől számított 100m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető.

56. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

57. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg a megállapított kibocsátási határértéket.

58. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

59. § (1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtést, az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni, az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy térségi lerakón történhet.

60. § (1) E rendelet mellékletei:¹⁷