Sióagárd Község Önkormányzat Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bek. c.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg:

PREAMBULUM

Az önkormányzati rendszer biztosítja a helyi önkormányzatok autonómiához való jogát és a demokratikus helyi önrendelkezést. Ezek révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Így a települési önkormányzatok képesek arra, hogy a településeken önfejlődési folyamatokat indítsanak el, és a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóan kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A települési önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi közérdekeket.

Ezeket alapul véve és szem előtt tartva Sióagárd Község Önkormányzat önállóan, demokratikus módon és széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, és a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban állapítja meg szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat.

I. F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI

1. §

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sióagárd Község Önkormányzata, székhelye: 7171 Sióagárd, Kossuth utca 9.

(2) Az önkormányzat létrehozására a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezése alapján került sor. Az alapítás dátuma: 1990. szeptember 30., a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzés dátuma: 1978. július 11.

(3) Az önkormányzat törzskönyvi azonosító száma: 414193.

(4) Az önkormányzat adószáma: 15414193-2-17.

(5) Az önkormányzat statisztikai számjele: 15414193-8411-321-17.

1/A.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete: Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. (A továbbiakban: képviselő-testület)

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés vonatkozásában az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, valamint a képviselő-testület hivatala, a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal Sióagárdi Kirendeltsége,-  a továbbiakban: Hivatal -  látja el.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.

E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

2. §

Jelképek és kitüntetések

2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer, a zászló, polgármesteri vállszalag, a községi szárazbélyegző és a díszpecsét, amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat minden év Pünkösdöt követő pénteki napját községi ünnepnappá nyilvánítja.

(3) Az önkormányzat kitüntető díjakat, valamint díszpolgári címet alapíthat, adományozhat, melyekről, valamint az adományozás rendjéről külön rendeletet alkot.

(4) Az önkormányzat az alábbi pecséteket használja:

a)      Képviselő-testület Sióagárd,

b)      Sióagárd Község Önkormányzat

c)       Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal

d)     Sióagárd Község Polgármestere

e)      Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.

(5) Sióagárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:

-          a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

-          a testület által adományozott okleveleken,

-          az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

 (6) Sióagárd község testvértelepülése:

- Malschwitz (Németország) – 2003-tól,

- Gromatka (Lengyelország) – 2006-től

II. F E J E Z E T

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK

3. §

Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

4.§

Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester és a jegyző –, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

5.§

A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően– az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

6.§

(1) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.

(2) Önként vállalt feladatokat a jelen rendelet 1. melléklete általánosan rögzíti, míg az aktuális időszak önként vállalt feladatait az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

7.§

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével - az önkormányzat feladata különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások – szociális étkeztetés estén helyben fogyasztás biztosítása a helyi általános iskola konyháján;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. hulladékgazdálkodás;

(3) Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

8.§

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint társulására ruházhatja át.

E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(3) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre és az állandó bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. és 3. melléklet tartalmazza.

9.§

A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
11. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
12. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
13. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
14. területszervezési kezdeményezés;
15. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

III. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

10. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes és rendkívüli ülést tart.

a)      A képviselő-testület – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.

b)      A Képviselő-testület az általa meghatározott események alkalmából ünnepi ülést tarthat.

c)      A képviselő-testület rendes ülését adott hónap második keddjén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.

d)     A munkatervben, illetve a 10. § (3) bekezdés c) pontjában nem szerepelő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

e)      Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(5) A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyal meg minden olyan kérdést, amelyet polgármester, bizottság, vagy a képviselők legalább egynegyede így indítványoz megtárgyalni.

(6) A képviselő-testület ülésszak-szünetet nem rendel el.

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a polgármester által meghatalmazott képviselő feladata.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják. A képviselők nyilatkozhatnak, hogy a testületi ülés anyagát elektronikusan kérik kézbesíteni. Az ezt a formát írásban megjelölő képviselő csak technikai problémák esetén, vagy egyedi esetben kifejezett, külön kérésre kapja papír alapon a meghívót és a testületi anyagot.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

12. §

(1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt a közös önkormányzati hivatal helyi hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a község honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

a.) az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

-          a jegyző,

-          a képviselő-testület döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személy vagy szervezet képviselője

b.) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

-          a napirendi pontok előterjesztői és

-          a kérelmező, továbbá

-          a tárgyban illetékes szervezet vezetője.

c.) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével, tanácskozási joggal:

-          a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A nyilvános ülésre meg kell hívni a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához

a)      a közszolgáltatást végző szerv vezetőjét,

b)      az önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság vezetőjét,

c)      az általuk képviselt érdekeket érintő napirendek tárgyalásához a községben működő civil szervezetek vezetőjét

d)     a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót

e)      akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(4) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

a)      a jegyzőt,

b)      az előterjesztéssel érintett, önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság képviselőjét, önkormányzati költségvetési szervek vezetőjét,

c)      szükség esetén a közreműködő szakértőt,

d)     nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

13. §

A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

a)      rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

b)      gazdasági, vagyoni ügyek,

c)      választási, kinevezési ügyek,

d)     a polgármester és a jegyző munkatervben rögzített előterjesztései,

e)      interpellációk, közérdekű bejelentések,

f)       testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

A MUNKATERV

14. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évente egy alkalommal hagyja jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a)      valamennyi képviselő-testületi tagtól, 

b)      a jegyzőtől,.

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 14 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)      az ülésnapok időpontját,

b)      a napirendi pontok tárgyát és az előkészítésért felelős nevét,

c)      a közmeghallgatás időpontját.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

15. §

(1) A polgármester a község honlapján közzéteszi azoknak a gazdasági, vagyonkezelési és költségvetési előterjesztéseknek a jegyzékét, amelyeknek a naptári év során történő tárgyalását tervbe vette a képviselő-testület. A jegyzékben fel kell tüntetni az előterjesztés tárgyát és a benyújtás várható időpontját.

(2) Az érdekelt és érintett szervek a jegyzék közzétételétől számított 30 napon belül közölhetik, melyek azok az előterjesztések, amelyekkel kapcsolatban igényt tartanak véleményük megkérésére, továbbá véleményt nyilváníthatnak a jegyzék tartalmával kapcsolatban, javaslatot tehetnek annak kiegészítésére.

AZ ELŐTERJESZTÉS

16. §

(1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

a)      előterjesztés,

b)      beszámoló,

c)      tájékoztató,

d)     interpelláció.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat hozatalára. Képviselő-testületi ülésre előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet, de az írásos előterjesztések elkészítésére törekedni kell.

(3) A képviselő-testület elé írásban kerülő előterjesztés két részből áll:

a.) Első rész:

-    az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása, az előadó és az előterjesztő megjelölése

-    utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

-    lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,

-    különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,

-    tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.

b.) Második rész:

-    egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

-    indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

-    a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

-    végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).

(4) Egyedi hatósági ügyekben helybeli írásbeli előterjesztést kapnak a képviselők, illetve, amennyiben a téma lehetővé tesz, a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést kiadásra alkalmas formában, személyiségi jogokat nem sértve kell előkészíteni és előterjeszteni.

(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

a)      Az előterjesztés határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre történő elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.

b)      Az előterjesztés előkészítése során a közös önkormányzati hivatal köteles az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani.

c)      Az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt, meglévő véleménykülönbségeket az előterjesztésnek tartalmazni kell.

(6) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 10 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni, az e határidő után leadott előterjesztéseket a képviselő-testület nem tárgyalja.

(7) Előterjesztést tehetnek:

a)      polgármester

b)      bizottsági elnökök ,

c)      jegyző,  

d)     valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

17.§

BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ

(1) Beszámoló készíthető:

a)      önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b)      a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,

c)      interpelláció kivizsgálásáról,

d)     a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,

e)      jogszabály által előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről.

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, a jegyző, az intézményvezetők és a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

18. §

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

 (1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, a jegyző és a képviselők egynegyede.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

19. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a)      zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b)      zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c)      zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (3) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

20. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester - vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén az ülés vezetését a polgármester által meghatalmazott képviselő látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van.

Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni, és 8 napon belül ismét össze kell hívni. A határozatképességet az ülés egész tartama alatt vizsgálni kell.
(7) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

21. §

(1) Az egyes napirendi pontok feletti tanácskozás a napirend ismertetéséből, az írásos előterjesztéshez tett szóbeli kiegészítésből, a tárgyalásból és a döntésből áll.

(2) Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról kap írásban vagy szóban tájékoztatást. A témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére a 23. § rendelkezései szerint biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(3) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 20. § (2) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

22. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

-          figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

-          rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA

23. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A felszólalás időtartama első ízben – az előterjesztőnek az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül – legfeljebb 5 perc lehet. Ugyanazon napirend keretében két ismételt felszólalásra van lehetőség, az első időtartama legfeljebb 2 perc, a másodiké pedig legfeljebb 1 perc lehet. További hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként legfeljebb 2 perc időtartamban – rövid választ adni.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(7) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(8) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) Bármikor szót kérhet:

a)      az előterjesztés készítője,

b)      ügyrendi kérdésben bármely képviselő,

c)      a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

ÜGYRENDI KÉRDÉS

24. §

(1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja, a polgármester szavazásra bocsátja.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a

hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

SZAVAZÁS RENDJE

25. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti annak megállapítását, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület szükség esetén döntését felülvizsgálja.

26. §

(1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül az alábbi esetekben:

a)      a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,

b)      a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene – a tisztségének megszüntetésére irányuló – kereset benyújtására irányuló döntés,

c)      közfeladat önkéntes vállalása, ill. vállalásának megszüntetése,

d)     hatáskör átruházása,

e)      ideiglenes (ad-hoc) bizottság, munkacsoport létrehozása,

f)       helyi népszavazás kiírása.

(2) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges. 

27. §

(1) A képviselő-testület döntése a rendelet és a határozat. 

(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(3) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(5) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(6) A titkos szavazást a Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)      a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b)      a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)      a szavazás során felmerült körülményeket,

d)     a szavazás eredményét,

e)      a jegyzőkönyvvezető nevét,

f)       a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

28. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

29. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését (Sióagárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete), a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját római, és a napját arab számmal), továbbá az „önkormányzati határozat” megjelölést és a határozat címét.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

a)      napirend elfogadása,

b)      napirendi pont levétele,

c)      lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

d)     a polgármester előző rendes testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,

e)      a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,

f)       interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,

g)      döntés elhalasztása.

INTERPELLÁCIÓ

30. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

a)      polgármestertől

b)      az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

c)      jegyzőtől,

d)     az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetőjétől,

e)      önkormányzati költségvetési szerv vezetőjétől

önkormányzati ügyekben maximum 10 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 48 órával megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell a polgármesterhez eljuttatni.

A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)      az interpelláló nevét

b)      az interpelláció tárgyát és címzettjét

c)      annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert, vagy a bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A JEGYZŐKÖNYV

31. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a)      a meghívót

b)      az írásos előterjesztéseket

c)      az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d)     az elfogadott rendeleteket

e)      jelenléti íveket

f)       titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g)      névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,

h)      a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(4) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét 3 példányban kell elkészíteni, melyből:

-          egy eredeti példányt évente be kell köttetni, és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni,

-          egy további eredeti példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

-          egy másolati példányt iktatásban meg kell őrizni.

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Sióagárd község honlapján és a közös önkormányzati hivatal titkárságán van lehetőség.

A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a közös önkormányzati hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(7) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a közös önkormányzati hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak.

(8) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdetheti ki:

a)      önkormányzati kitüntetés adományozásakor hozott határozat kihirdethető,

b)      az összeférhetetlenségi ügyben hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,

c)      az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat nem hirdethető ki,

d)     a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása ügyében hozott határozat (illetmény nélkül) kihirdethető,

e)      fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,

f)       a Mötv. 46.§ (2) c.) pontja szerint megtartott zárt ülésről csak a képviselő-testület döntésében meghatározott információ hirdethető ki.

(9) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal.

HANGFELVÉTEL

32. §

(1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt lehet készíteni. A hanganyag a jegyzőkönyv hiteles elkészítését segíti elő, a hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A hanganyag – az (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a továbbiakban közérdekű adatnak minősül, azt bárki a közös önkormányzati hivatalban a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzatban foglaltaknak megfelelően – igénybejelentés, költségtérítés mellett – meghallgathatja, az elhangzottakat jegyzetelheti, felhasználhatja, másolatot kérhet.

(3) A hanganyagot a közös önkormányzati hivatalban zároltan kell kezelni, annak megőrzéséről a felvétel keletkezésének időpontjától a választási ciklust követő egy évig kell gondoskodni.

(4) A zárt ülésekről készített hangfelvételt elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésekről készült hangfelvétel nem minősül közérdekű adatnak, belehallgatásra csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek és az érintett jogosultak. 

IV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

33. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a)      a polgármester,

b)      a bizottságok elnöke,

c)      a képviselő,

d)     a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e)      a jegyző,

f)       a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelettervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a község honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(6) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a)      a fizetési kötelezettségekről,

b)      az önkormányzati támogatásokról,

c)      a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

d)     szervezet és intézmény alapításáról, szervezeti és működési szabályait megállapító,

e)      a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról szóló rendelettervezetet.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani továbbá a rendelettervezetet akkor sem, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(7) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

34. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni.

(5) A rendeletekről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a)      a rendelet számát és tárgyát

b)      meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c)      módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d)     hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

V. F E J E Z E T

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

35. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a)      a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b)      közmeghallgatás,

c)      lakossági fórum,

d)     képviselői fogadóóra.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek működését, a községnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közéletről való híradás biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

36. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

A KÖZMEGHALLGATÁS

37. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

A LAKOSSÁGI FÓRUM

38. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a fórumon vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről legalább 8 nappal annak megtartása előtt, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

39. §

(1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak. A részvétel lehetőségéről a választók a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzati honlapról tájékozódhatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít, és a közös hivatalba továbbítja azt.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

40.§

A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:

a)      az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés,

b)      az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetés.

VI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ

41. §

(1) A képviselő Sióagárd község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény szabályozza.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(4) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(5) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(6) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

42. §

(1) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

a)      a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

b)      kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c)      tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,

d)     megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

e)      a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a)      a testületi üléseken való megjelenés;

b)      tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

c)      olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

d)     felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

e)      köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit;

f)       kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

g)      személyes érintettség bejelentése;

h)      köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek;

i)        köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, melyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(4) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A jelenlétet a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.

(5) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.

43. §

(1) A képviselők társadalmi megbízatásban –tiszteletdíj nélkül- végzik képviselői munkájukat.

(2) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(3) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól.

Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

44. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(3) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(4) A bizottságok belső működési szabályaikat – a Mötv. és e rendelet keretei között – maguk állapítják meg.

(5) Létrehozásuk esetén az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:

a)      döntés a 3. számú melléklet szerint hatáskörébe átruházott ügyekben,

b)      előkészítik a feladatkörükbe tartozó testületi döntéseket,

c)      tevékenységéről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

45. §

 (1) A bizottságok működésére – a jelen rendelet 44-49. §-ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a 25. § (5) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a 19. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(8) A bizottság minden tagja köteles megőrizni az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és az Adatvédelmi törvénynek a magántitokra, üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

46. §

(1) A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be és azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

(2) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a közös önkormányzati hivatalnak a testület döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal ezirányú tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérését, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(3) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésén határoz.

(4) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(5) A bizottság nem képviselő, külső szakértő tagja a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

47. §

(1) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.

48. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

49. §

A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

VIII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER

A POLGÁRMESTER

50. §

(1) Sióagárd Község Önkormányzat vezetője a polgármester, aki megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.

Tevékenységével hozzájárul Sióagárd község fejlődéséhez, elsődleges feladata a község fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

51. §

(1) A polgármester feladatai különösen:

a)      segíti a képviselők munkáját,

b)      összehívja és vezeti a testület üléseit,

c)      képviseli az önkormányzatot,

d)     a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

e)      dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

f)       a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódásának meghatározására,

g)      a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

h)      gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 5 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(5) A polgármester ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 3. függelék rögzíti.

AZ ALPOLGÁRMESTER

52. §

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő látja el.

IX. F E J E Z E T

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, A JEGYZŐ

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

53.§

(1) A képviselő-testület – Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös önkormányzati hivatalt Kölesd község polgármestere irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá.

(4)A közös önkormányzati hivatal szervezeti felépítése:

-          Kölesdi székhely, egységes hivatal belső szervezeti tagozódás nélkül

-          Harci kirendeltség, egységes hivatal belső szervezeti tagozódás nélkül

-          Medinai kirendeltség, egységes hivatal belső szervezeti tagozódás nélkül

-          Sióagárdi kirendeltség, egységes hivatal belső szervezeti tagozódás nélkül.

(5) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségei egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és a feladatok ellátásában kötelesek együttműködni.

A JEGYZŐ

54.§

(1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, feladatát a Mötv. 81.§-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a gazdasági vezető látja el.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét és a hivatal egyéb működési szabályait a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

(4)A jegyző feletti munkáltatói jogokat a polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Kölesd község polgármestere gyakorolja.

X. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

55.§

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

KÖLTSÉGVETÉS

56.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása a következő módon történik:

a.) Elsőként a kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügy politikai irányelvek, az önkormányzat kötelező, önként vállalt, állami (államigazgatási) feladatainak körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított költségvetési koncepciót kell a testület elé terjeszteni.

A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, a kötelezettségvállalásokat és más fizetési kötelezettségeket, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.

b.) Ezt követően, az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet által előirt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés az önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállat feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig.

ZÁRSZÁMADÁS

57.§

(1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

GAZDASÁGI PROGRAM

58.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a.       a fejlesztési elképzeléseket,

b.      a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c.       a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d.      az adópolitika célkitűzéseit,

e.       az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,

f.       befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,

g.      községüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI,

A GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

59.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös önkormányzati hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, átvett bevételekből, központi költségvetési feladatellátási hozzájárulásokból és támogatásokból teremti meg.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat saját bevételeinek növe­lé­se érdekében helyi adókat vezethet be, melyek szabá­lya­it külön önkormányzati rendeletek állapítják meg.

60.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

(2) A belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző gondoskodik.

XII. FEJEZET

A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

61.§

(1) Az önkormányzat a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében együttműködik a közvetlenül választott Német Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A települési és a helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló jogi személyként, Sióagárd község közigazgatási határain belül, egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.

(3) A képviselő-testület feladat - és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével – a helyi nemzetiségi önkormányzatok  testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja.

(4) A nemzetiségi önkormányzatok  elnökei  jogosultak:

a)      javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe  tartozó – a nemzetiség helyzetét érintő - ügy megtárgyalását,

b)      felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a nemzetiség helyzetét érintő önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(5) A nemzetiségi önkormányzat elnökeivel a közös önkormányzati hivatal folyamatos kapcsolatot tart.

(6) A nemzetiségi önkormányzat elnökeit tájékoztatni kell a nemzetiségi önkormányzat működését érintő kérdésekről.

(7) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére önkormányzati feladatainak elősegítése érdekében egy irodahelyiség kizárólagos és díjmentes használatát biztosítja. Az iroda a rendeltetésszerű használathoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel rendelkezik, amelyek megjelölését külön leltár tartalmazza. Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok használatában lévő irodában a vezetékes telefon és elektronikus levelezés útján történő elérhetőséget.

(8) Az önkormányzat elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok testületi és képviselői feladatainak ellátását, az önkormányzat ennek során a kapcsolatot a nemzetiségi önkormányzatokkal a közös önkormányzati hivatalon keresztül tartja. Ennek keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítése során a meghívók, előterjesztések elkészítését, a testületi anyagok, levelezés sokszorosítását, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyvének vezetését, a jegyzőkönyv elkészítését, kivonatok elkészítését, postázását, a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. A nemzetiségi önkormányzatok elnökei jogosult a testületi üléseken más jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv elkészítéséről gondoskodni.

(9) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához tárgyalóhelyiséget biztosít a közös önkormányzati hivatal épületében. A testületi ülésen az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző, akadályoztatása esetén az irodavezető, amennyiben törvénysértést észlel, azt azonnal jelzi.

(10) Az önkormányzat biztosítja a (7)-(9) bekezdésekben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolatos költségeket, beleértve a (7) bekezdésben megjelölt irodahelyiség fenntartási és rezsiköltségeit is. A nemzetiségi önkormányzatok tagjainak, képviselőinek mobiltelefon használati költségeit, továbbá a (8) bekezdés utolsó mondatában megjelölt, külön jegyzőkönyvvezető személyével, tevékenységével kapcsolatos költségeket a nemzetiségi önkormányzat saját költségvetésének terhére maga viseli.

XIII. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET

62.§

(1) A képviselő-testület megállapodhat abban, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését az 4. függelék tartalmazza.

63.§

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek a tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

(4) Az képviselő-testület által megkötött együttműködési megállapodások listáját a 4. függelék tartalmazza.

64.§

Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

XIV. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. §

(1) A jelen rendelet a kihirdetése napján 8 órakor lép hatályba. Kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(2) A jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

1. melléklet: az önkormányzat által kötelezően és önként vállalt feladat- és hatáskörök

2. melléklet: a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

(3) A jelen rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. függelék: képviselő-testületi tagok névsora

2. függelék: a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos hirdetőtábláinak jegyzéke

3. függelék: a polgármesteri és képviselői fogadóórák jegyzéke

4. függelék: az önkormányzat részvételével működő társulások és az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetek jegyzéke

(4) A rendelet függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sióagárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2003. (IX.01.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.

Háry János                                                                 dr. Baranyai Eszter

            polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2014. január 20-án 08:00 órakor kihirdetésre került.

Sióagárd, 2014.január 20.

                                                                                               Balogh Györgyi

                                                                                                      aljegyző

...