Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 3000. 01. 02Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével, a következőket rendeli el:
Első Rész
Általános Előírások
Általános Előírások
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya Martonvásár város közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. sz. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1 1-7., SZT-2 jelű tervlapok)
2. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
1. sz. függelék: Művi értékvédelem
2. sz. függelék: Régészeti területek
3. sz. függelék: Természetvédelem
4. sz. függelék: Mintakeresztszelvények
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
b)
c) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
d) Fedett hely: legalább 1 m2 alapterületű, épületszerkezettel fedett terület, melynek egyik vízszintes irányú mérete legalább:
3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határa, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) telek be nem építhető része;
e) a kötelező erejű megszüntető jel;
f) közműsáv.
g) építési hely.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok;
b) műemlék;
c) műemléki környezet;
d) régészeti terület;
e) helyi védett épület, műtárgy;
f) Országos ökológiai hálózat magterület;
g) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
h) Természetvédelmi terület határa;
i) Tájképvédelmi terület;
j) elkerülő út számára fenntartott terület;
k) kerékpárút.
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ;
b) helyi védelemre javasolt épületek;
c) parkoló;
d) javasolt megszüntetés;
e) javasolt telekhatár;
f) meglévő-megtartandó és tervezett fasor;
g) gyalogút;
h) híd, átkelő;
i) vasúti csomópont.
(4) Sajátos jogintézmények:
a) elővásárlási jog;
b) beültetési kötelezettség.
4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS
4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a terület belterületbe vonását követően történhet.
(3) A belterületbe-vonás telekcsoportonként ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztása.
Közterület alakítására vonatkozó Előírások
5. § Közterület alakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
10. § (1) A település területén található természet közeli élőhelyek, tájképi értékek, védett területek megóvását biztosítani kell.
(2)
11. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Védett területen
a) tájba illő épület helyezhető el;
b) szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.
(3)
12. §
Környezetvédelmi előírások
9. KÖRNYEZETVÉDELEM
13. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 25 m-nél távolabb kell elhelyezni.
b) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
c) Állattartó épület a felszíni vizek part élétől számított 50 méteren belül nem létesíthető.
10. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
14. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
(2) A település a felszín alatti vízminőség-védelmi előírások alapján az „érzékeny” kategóriába tartozik.
(3) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a 24855/06 (ikt.sz.: 20329/2008.) ügyszámú kijelölő határozatban foglaltak figyelembe vételével, és a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.
11. A LEVEGŐ VÉDELME
15. § A település területén telken kívüli védelmet igénylő tevékenység csak a Szabályozási terven védőtávolsággal rendelkező területek esetén folytatható.
12. A TERMŐFÖLD VÉDELME
16. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(4) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
13. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS
17. §
14. A ZAJ ELLENI VÉDELEM
18. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, Katasztrófavédelem
15. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
19. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő
d)
(2) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 28. § előírásai az irányadók.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
19/A. § A település önkormányzata a vonatkozó törvényben meghatározott sajátos jogintézményeket alkalmazhatja a településrendezési feladatok végrehajtása érdekében.
16. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG
20. § A település területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában.
17. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG
21. § A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.
18. TELEKALAKÍTÁS
22. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik, s alakja az övezetnek, építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Új közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánút szélességi mérete nem
lehet kisebb
Közműellátás és Hírközlés
19. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítését,
b) a meglevő közművek szükséges felújítását,
c) a csapadékvizek elvezetését,
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítését
meg kell oldani.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
bc) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
19/A. A KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA
23/A. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított – mely teljes és részleges közműellátottság kötelezettsége esetén történhet a közüzemi energiaellátással egyenértékű alternatív energiaellátással is,
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
20. VÍZELLÁTÁS
24. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,
c) a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.
21. SZENNYVÍZELVEZETÉS
25. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
26. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bd) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
ac) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
ad) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
22. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS
27. § (1) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
23. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
28. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
(2) Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.
29. § (1) A parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni.
(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(3) A kocsibehajtó
a) a szélessége ne legyen 3,5 m-nél nagyobb,
b) a szegély magassága legfeljebb 10 cm-es lehet,
c) közbenső telkenként legfeljebb 1, saroktelkenként legfeljebb 2 behajtó létesíthető.
24. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
30. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2)
(3) Külterület beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.
(4)
25. FÖLDGÁZELLÁTÁS
31. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
26. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
32. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, de azok hálózati rekonstrukciója a 32. § (1) bekezdése alapján csak földalatti elhelyezéssel építhető, ott új elektronikus hírközlési hálózatokat, vagy meglevő rekonstrukcióját is csak földalatti hálózatfektetéssel szabad kivitelezni.
(3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterület beépítésre nem szánt területein új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
27. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
33. § (1)
(2)
(3) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(4) Beépítésre nem szánt és a (1) bekezdésben nem szereplő területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők.
(5)
Építés általános szabályai
28. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
34. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de bővítése csak építési helyen belül lehetséges, amennyiben megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(3) Két építési övezetbe ill. övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső részének arányában.
(4) Az építési övezetben, övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telek is beépíthető.
(5) A Szabályozási terven jelölt, elkerülő út céljára fenntartott területen épület, úthoz nem kapcsolódó egyéb műtárgy nem helyezhető el.
(6)2 Új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén minden üdülő és lakórendeltetési egység után telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
35. §
29. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK
36. §
37. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) és ipari terület (Gip) építési övezeteiben, valamint általános mezőgazdasági terület (Má) övezeteiben toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén;
b) valamennyi övezetben szélerőmű elhelyezése esetén;
c) ha az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek.
(2) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül
a)
b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy
c) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
d) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
(3)
30. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS
38. § (1) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez - legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.
(2) Tereprendezés építési helyen kívül – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése céljából lehetséges.
(3) Támfal kialakítása a természetes terepszintet
a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel
de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtathatja meg.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsi tároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki.
39. § (1)
(2) Kerítés magassága – intézményi rendeltetés, továbbá Gksz, Gip, Gip-e, K-t, K-sp, K-mü, K-bü jelű építési övezetek kivételével - nem haladhatja meg az 1,8 m-t, a lábazat legfeljebb 0,6 m magas lehet.
(3) Sportpályák mellett elhelyezett labdafogó háló, labdafogó kerítés 6,0 m magasságig valamennyi építési övezetben illetve övezetben elhelyezhető.
(4)
(5) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.
31. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
40. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell, legyen.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési határvonalat, amely egyben építési vonal is – az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében – úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. Ebben az esetben az építési övezet, övezet oldalhatárára vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.
(4) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége 5 m.
(5) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) kisvárosias lakóövezetek esetében: 5 m;
b) kertvárosias és falusias lakóövezetek esetében 5m, mely egyben kötelező építési vonal is;
c) ipari övezetek esetén 10 m;
d) egyéb övezet esetében 5 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 m, 13 m szélességet el nem érő telek esetében 4,0 m.
(7) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m kell, legyen.
(8) Az építési telkek hátsókertje minimum 6,0 m.
(9) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 3,0 méterre csökkenthető.
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
32. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
41. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Kisvárosias lakóterület (Lk)
b) Kertvárosias lakóterület (Lke)
c) Falusias lakóterület (Lf)
d) Településközpont terület (Vt)
e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
f) Ipari terület (Gip)
g) Ipari terület – egyéb ipari terület (Gip-e)
h)3 Különleges területek
ha) temető (K-t)
hb) sportterület (K-sp)
hc) mezőgazdasági üzem (K-mü)
hd) büntetésvégrehajtási üzem (K-bü)
he) kastély (K-k)
hf) közműterület (K-Kö)
32/A. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
41/A. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) kulturális
d) szállás jellegű
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein kereskedelmi rendeltetés legfeljebb bruttó 200 m2 szintterületen helyezhető el.
(4a)4 Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein munkásszállás rendeltetés nem helyezhető el.
(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c) állatól, állatkifutó;
d) trágyatároló, komposztáló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
f) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.
(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
Lk1 |
SZ |
2000 |
30 |
30 |
9,0 |
50 |
30 |
4 |
Lk2 |
SZ |
1200 |
25 5 |
30 |
9,5 |
30 6 |
30 |
5 |
SZ szabadonálló beépítés |
33. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
42. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4)9 Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek telkein munkásszállás rendeltetés nem helyezhető el.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein elhelyezett épület főbejáratát fedett helyről kell nyitni.
(5a)10
(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei: lakocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
(7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
d) építménynek minősülő antennaszerkezet.
(8) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) állattól;
b) mosókonyha;
c) nyárikonyha;
d) zárt és nyitott gépjármű- és egyéb tároló épület.
(9) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 2 vagy több lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület esetén a beépíthető alapterületből rendeltetési egységenként legalább 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.
(10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.
(11) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
Lke1, Lke1* |
O |
800 |
16 |
30 |
5,0 |
50 |
30 |
4 |
Lke2 |
O |
1000 |
14 |
30 |
5,0 |
50 |
30 |
5 |
Lke3 |
SZ |
800 |
18 |
30 |
5,5 |
50 |
30 |
6 |
Lke4 |
SZ |
3000 |
30 |
20 |
6,0 |
60 |
20 |
7 |
Lke5 |
Z |
250 |
24 |
30 |
5,5 |
50 |
30 |
8 |
Lke6 |
SZ |
10000 |
80 |
30 |
6,5 |
60 |
30 |
9 |
Lke7 |
SZ |
800 |
16 11 |
30 |
5,5 12 |
50 |
30 |
9a 13 |
Lke8 |
Sz |
1000 |
16 |
30 |
6,5 |
50 |
30 |
10 |
O - oldalhatáron álló beépítés |
34. FALUSIAS LAKÓTERÜLET
43. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
d) szállás jellegű;
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
f) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein újonnan legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(4a)20 Falusias lakóterület építési övezeteinek telkein munkásszállás rendeltetés nem helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein elhelyezett épület főbejáratát fedett helyről kell nyitni.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben, a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 1,5 m-rel túlléphető, amennyiben az a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.
(7a)21
(8) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(10) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
d) építménynek minősülő antennaszerkezet.
(11) Falusias lakóterület építési övezeteiben elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) állattól;
b) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak;
c) mosókonyha;
d) nyárikonyha;
e) zárt és nyitott gépjármű- és egyéb tároló épület.
(12) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.
(13) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
Lf1, Lf1* |
O |
800 |
16 |
30 |
5,0 |
50 |
30 |
4 |
Lf2, |
O |
1200 |
18 |
25 |
5,0 |
60 |
25 |
5 |
Lf3, |
SZ |
1200 |
24 |
30 |
5,0 |
60 |
30 |
6 |
O oldalhatáron álló beépítés |
35. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET
44. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(3a)22 Településközpont terület építési övezeteinek telkein munkásszállás rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(6) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állattól, állatkifutó;
c) trágyatároló, komposztáló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
e) építménynek minősülő antennaszerkezet.
(7) Településközpont terület építési övezeteiben elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:
a) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak;
b) mosókonyha;
c) nyárikonyha;
d) zárt és nyitott gépjármű- és egyéb tároló épület.
(8) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
Vt1 |
O |
800 |
16 |
40 |
6,0 |
30 |
40 |
6 |
Vt2 |
SZ |
2000 |
30 |
40 |
6,0 |
30 |
40 |
4 |
Vt3 |
SZ |
1000 |
20 |
30 |
9,0 |
40 |
30 |
5 |
Vt4 |
SZ |
5000 |
50 |
25 |
10,5 |
40 |
25 |
7 |
Vt5 |
Z |
800 |
14 |
50 |
7,5 |
20 |
50 |
7a |
Vt5* |
Z |
800 |
14 |
50 |
7,5 |
10 |
50 |
8 |
Vt6 |
Z |
2000 |
30 |
60 |
9,5 23 |
25 |
60 |
9 |
Vt7 |
SZ |
5000 |
50 |
40 |
10,5 |
30 |
40 |
9a |
Vt8 |
Z |
800 |
14 |
65 |
7,5 |
10 |
65 |
10 |
K - kialakult állapot |
36. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
45. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) gazdasági épületen belül lakó;
rendeltetést is tartalmazhat
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. Amennyiben a területen a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem került kiépítésre, úgy az építési övezetek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén is beépíthetők.
(3a)24 Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek telkein munkásszállás rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
Gksz1 |
SZ |
1000 |
25 |
50 |
6,0 |
20 |
50 |
4 |
Gksz2, Gksz2* |
SZ |
3000 |
30 |
40 |
7,5 |
20 |
40 |
6 |
Gksz3 |
SZ |
5000 |
50 |
30 |
7,5 |
30 |
30 |
7 |
Gksz4 |
SZ |
1500 |
25 |
50 |
7,5 |
20 |
50 |
8 |
SZ - szabadonálló beépítés |
37. IPARI TERÜLET
46. §
38. EGYÉB IPARI TERÜLET
47. § (1) Az egyéb ipari terület a Szabályozási terven Gip-e jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények és az energiaszolgáltatás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Egyéb ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület elhelyezhető:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
b) kereskedelmi, szolgáltató
c) energiaszolgáltatási, üzemeltetési;
d) igazgatási, iroda;
e) gazdasági épületen belül lakó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(3a)25 Egyéb ipari terület építési övezeteinek telkein munkásszállás rendeltetés nem helyezhető el.
(4) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.
(5a) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(6) Az egyéb ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
Gip-e1 |
SZ |
5000 |
80 |
40 |
9,0 |
40 |
30 |
4 |
Gip-e2 |
Sz |
10000 |
80 |
50 |
12,0 |
25 |
50 |
5 |
Gip-e3 |
Sz |
5000 |
50 |
10 |
6,0 |
60 |
10 |
6 |
SZ - szabadonálló beépítés |
39. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
48. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) temető (K-t)
b) sportterület (K-sp)
c) mezőgazdasági üzem (K-mü)
d) büntetés-végrehajtási üzem (K-bü)
e) kastély (K-k)
(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.
40. KÜLÖNLEGES TERÜLET – TEMETŐ
49. § (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-t jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A különleges terület - temető építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
K-t |
SZ |
K |
K |
10 |
5,0 |
40 |
10 |
K - kialakult állapot |
41. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET
50. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
K-sp |
Sz |
3000 |
30 |
10 |
7,5 |
40 |
10 |
4 |
SZ - szabadonálló beépítés |
42. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET
51. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) nagyüzemi állattartó és ehhez kapcsolódó;
b) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) igazgatási, iroda;
e) lakó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület vagy lakás.
(5) Különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5a) Különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteinek építési telkein – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik – állattartó épület nem helyezhető el.
(6) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
K-mü1 |
SZ |
10 000 |
80 |
40 |
6,0 |
40 |
30 |
4 |
K-mü2 |
SZ |
5000 |
50 |
40 |
6,0 |
40 |
30 |
5 |
K-mü3 |
SZ |
3000 |
30 |
40 |
6,0 |
40 |
30 |
6 |
K-mü4 |
SZ |
10000 |
80 |
30 |
7,5 |
40 |
30 |
7 |
K-mü5 |
SZ |
5000 |
50 |
40 |
12,0 |
40 |
30 |
8 |
SZ szabadonálló beépítés |
épületmagasság 9,0 m
épületmagasság 9,0 m.
épületmagasság 9,0 m.
43. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI TERÜLET
52. § (1) Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület a Szabályozási terven K-bü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a büntetés-végrehajtás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület –büntetés-végrehajtási terület övezeteiben elhelyezhető épület:
a) büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó szállás;
b) büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó gazdasági;
c) igazgatási, iroda;
d) lakó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteinek építési telkein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület vagy lakás.
(5) Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) A különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
K-bü |
SZ |
10 000 |
80 |
30 |
6,0 |
40 |
30 |
4 |
SZ - szabadonálló beépítés |
44. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KASTÉLY
53. § (1) Különleges terület – kastély terület a Szabályozási terven K-k jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kutatás-fejlesztés, oktatás és idegenforgalom építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – kastély terület övezeteiben elhelyezhető épület:
a) idegenforgalmi;
b) kutatás-fejlesztési;
c) oktatási;
d) közösségi szórakoztató, kulturális;
e) igazgatási, iroda;
f) szállás jellegű;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – kastély terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Különleges terület – kastély terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A különleges terület – kastély terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb épületmagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%) |
3 |
K-k |
SZ |
K |
K |
40 |
13,0 |
40 |
40 |
4 |
K kialakult állapot |
44/A.26 KÜLÖNLEGES TERÜLET- KÖZMŰ TERÜLET
53/A. § (1) Különleges terület – közmű terület a Szabályozási terven K-Kö jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a közmű létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges terület – közmű terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
Beépítésre nem szánt területek
45. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
54. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Zöldterület (Közkert) (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
bc) Közjóléti (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín (V)
db) Vízbázis (Vb)
dc) Horgásztó céljára hasznosítható terület (Vh)
e) Természetközeli terület (Tk)
f) Különleges beépítésre nem szánt terület
fa) Turisztikai terület (Kb-tur)
fb) Kastély terület (Kb-k)
fc) Állatklinika (Kb-áll).
fd) Vadaspark (Kb-vad)
g) Közlekedési terület
ga) Közúti (Köu)
gb) Kötöttpályás (Kök)
46. ZÖLDTERÜLET
55. § (1) Zöldterület - közkert a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezeteinek telkein föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, és annak műtárgyai – közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.
(2a) Zöldterület övezeteinek telkein a szomszédos építési telkek feltárását szolgáló útkapcsolat biztosítható.
(3) Zkk1 övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(4) Zkk1 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
(5) Zkk2 övezetben a megújuló energiaforrás műtárgyai közül a napelemes kiserőmű műtárgyai, s az ahhoz kapcsolódó épületek elhelyezhetők, egyéb épület nem helyezhető el.
(6) Zkk3 övezet telkein épület nem helyezhető el.
47. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ
56. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
48. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ
57. § (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezet, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.
(3) Eg övezet telkein az építés feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 200.000 m2 (20 ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5 %,
d) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m,
e) közművesíttség mértéke: legalább részleges.
(4) Eg övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.
(5) Eg övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.
49. ERDŐTERÜLET – KÖZJÓLÉTI ERDŐ
58. § (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt övezet, mely egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgál.
(2)27 Közjóléti erdő övezeteiben elhelyezhető:
a) erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó;
b) szállás, vendéglátó;
c) oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kutatási;
e) közösségi szórakoztató, kulturális;
f) hitéleti;
g) sportoláshoz kapcsolódó építmény.
(3) Ek övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 30.000 m2 (3 ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb: 5 %,
d) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m.
e) közművesítettség mértéke: legalább részleges, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történő bekötése mellett.
(4)28 Ek2 övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 1500 m2 ,
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítés mértéke legfeljebb: 5 %,
d) a megengedett maximális épületmagasság: 7,0 m. közművesítettség mértéke: legalább részleges, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történő bekötése mellett.
(5)29 Ek2 övezet telkein a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetések mellett kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés is elhelyezhető.
50. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
59. § (1) A Szabályozási terven Má1, Má2 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2)
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(4) Má1 övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
d) lakó építmény.
(5) Má1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében:
A |
B |
C |
|
---|---|---|---|
1 |
Szántó |
Szőlő, gyümölcs |
|
2 |
Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret |
10 ha |
2 ha |
3 |
Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség |
80 m |
50 m |
4 |
Beépítési mód |
szabadon álló |
szabadon álló |
5 |
Legnagyobb beépíthetőség |
1,5% |
3% |
6 |
Legnagyobb épületmagasság |
4,5 m |
4,5 m |
7 |
Közművesítettség mértéke |
részleges |
részleges |
51. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
60. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.
(2) Mk övezetben elhelyezhető építmények:
a) kertészeti termelés építményei;
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.
(3) Mk övezet telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület nem helyezhető el.
(4)
(5) Mk övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 14 m
c) a beépítés módja: szabadonálló
d) legnagyobb beépíthetőség: 3% (max. 25 m2)
e) legnagyobb épületmagasság: 3 m
(6) Mk övezet telkein lakóépület nem építhető.
(7) Ivóvízhálózatra történő rákötés csak a szennyvízkezelés egyidejű – a környezetet nem terhelő – megoldása esetén létesíthető.
52. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
61. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V, Vb illetve Vh jellel jelölt övezet.
(2) V övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(3) Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízmű-kutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
(4) Vh övezetbe a település területén horgásztó céljára hasznosítható vízfelület tartozik.
(5) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint.
(6) Vh övezet telkein legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
52/A. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET
61/A. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, amely kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és amely területen a természeteshez közelítő állapot jött létre.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
62. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) turisztikai, rekreációs terület (Kb-tur)
b) kastély (Kb-k)
54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TURISZTIKAI, REKREÁCIÓS TERÜLET
63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs területen elhelyezhető építmény:
a) turisztikai;
b) szállás jellegű, vendéglátó;
c) közösségi szórakoztató, kulturális;
d) oktatási, egészségügyi;
e) hitéleti
f)
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteinek telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.
(6) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.
(8) Kb-tur1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke 10%;
e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 7,5 m;
f) minimális zöldfelület arány 70%
(9) Kb-tur1 övezet telkein elhelyezett épület szintszáma terepszint felett nem haladhatja meg a 3 szintet.
(10) Kb-tur2 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10.000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke 10%;
e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 12,0 m;
f) minimális zöldfelület arány 70%.”
(11) Kb-tur2 övezet telkein elhelyezett épület szintszáma terepszint felett nem haladhatja meg a 3 szintet.
(12) Kb-tur2 övezetben a Szabályozási terven jelölt telek be nem építhető részén a meglévő fásszárú növényállomány megőrzendő, s burkolt felület nem alakítható ki.
55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KASTÉLY
64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – kastély a Szabályozási terven Kb-k jellel szabályozott övezet, mely a védett kastélypark területe.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - kastély területen elhelyezhető építmény:
a) idegenforgalmi;
b) kutatás-fejlesztés;
c) oktatási;
d) közösségi szórakoztató, kulturális;
e) szállás jellegű;
f) lakó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kb-k övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kb-k övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke 4,5%;
e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 9,0 m;
f) minimális zöldfelület arány 80%
(5) Kb-k övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(6) Kb-k övezet telkein új épület a szabályozási terven jelölt építési helyen építhető. Az építési helyen kívül kizárólag a turizmushoz és a rekreációhoz kapcsolódó kiszolgáló- és fedett, nyitott létesítmény, ennek kiszolgáló helyiségei és nyilvános illemhelyiség helyezhető el.
(6a) Kb-k övezet telkein elhelyezett épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg
a 11,0 m-t.
(7) Kb-k övezet telkein a szabályozási terven jelölt építési helyen kívül eső meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, de nem alakítható át, s nem bővíthető.
(8)
55/A. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – ÁLLATKLINIKA
64/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – állatklinika terület a Szabályozási terven Kb-áll jellel szabályozott övezet, mely az állatorvoslással kapcsolatos építmények és annak működését kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - állatklinika területen elhelyezhető építmény:
55/B. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – VADASPARK
64/B. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – vadaspark a Szabályozási terven Kb-vad jellel szabályozott övezet, mely az állatok bemutatásával, tartásával kapcsolatos építmények, kifutók és azok működését kiszolgáló állatkerti létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – vadaspark területen elhelyezhető építmény:
56. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
65. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
A |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|---|
1 |
Út |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
2 |
M7 autópálya |
Autópálya |
Meglévő |
100 m – 100 m |
3 |
7.sz. főút |
Országos főút |
Meglévő |
100 m – 100 m |
4 |
6204 j. összekötő út |
Országos mellékút |
Meglévő |
50 m – 50 m |
5 |
81108 j. bekötő út |
Országos mellékút |
Meglévő |
50 m – 50 m |
6 |
7.sz. főút belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
7 |
6204 j. összekötő út belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
8 |
81108 j. bekötő út belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
9 |
Lakó és kiszolgáló utak |
Meglévő |
- |
|
10 |
Tervezett lakó- és kiszolgáló utak |
12 m |
||
11 |
MÁV 30a sz. |
- |
Meglévő |
50 m-50 m |
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. § (1) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének
a) Martonvásár város helyi építési szabályzatáról szóló 43/2004. (XII.22)
b) Martonvásár város helyi építési szabályzatáról szóló 43/2004. (XII.22) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2010. (II.2.)
c) Martonvásár város helyi építési szabályzatáról szóló 43/2004. (XII.22) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2011. (XI.10.)
önkormányzati rendelete.
2. melléklet
A |
B |
C |
|
---|---|---|---|
Helyrajzi szám |
Fekvés |
Településrendezési cél |
|
1. |
189/1 |
Fehérvári út 1. |
Városüzemeltetés |
2. |
470 |
Szent László út 1. |
Városüzemeltetés |
3. |
552/1 |
Széchenyi István u. |
Közlekedési terület - parkoló kialakítása |
4. |
685 |
Deák F. u. 8. |
Közlekedési terület kialakítása |
5. |
690, 692, 693, 694/1, 726/6, 728, 732, 736, 738, 739 |
Budai úttól délre |
Városi alközpont kialakítása |
6. |
994, 1034 |
Budai út 40., Orgona u. 21. |
Tömbbelső feltárás, út kialakítása |
7. |
1016, 1017, 1018 |
Rákóczi u. 17 |
Tömbbelső feltárás, út kialakítása |
8. |
1063 |
Budai út 2. |
Városüzemeltetés |
9. |
1070/2, 1071, 1072 |
Emlékezés tere K-i oldal |
Városközponti funkció erősítése |
10. |
1077/2-3, 1077/7-8, |
Rákóczi u. |
Településközpont kialakítása |
11. |
1240/2, 1240/3 |
Temetőtől északra |
Városüzemeltetés |
12. |
1243, 1244, 1246 |
Orgona utca |
Temetőbővítés |
13. |
1251 |
Ady E. u. 24. |
Városüzemeltetés |
14. |
1298/3-7 |
Orgona u. |
Szociális lakásépítés |
15. |
0152/1 |
Autópálya-csomópont északi oldala |
Helyi gazdaság bővítése |
16. |
0172/2, 0212, 0216/4 |
Szőlőhegyi u. (külterület) |
Közjóléti erdő kialakítása |
17. |
0180/5, 0181/3-4 |
Szent László-patak északi szakasza |
Közösségi turisztikai célú terület kialakítása |
18. |
0210 |
Orbánhegy utcától délre |
Közösségi turisztikai célú terület kialakítása |
19. |
0243/7, 0243/8, 0243/9, 0243/17, 0243/18, 0243/23, |
Estike utca – Béke utca menti terület |
Városi alközpont kialakítása |
1. függelék a 2. melléklethez
2. függelék a 2. melléklethez
3. függelék a 2. melléklethez
4. függelék a 2. melléklethez
A 22. § (10) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 34. § (6) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 41. § h) pontja a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 41/A. § (4a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte. A 41/A. § (4a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 41/A. §-ban foglalt táblázat D:4 mezője a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41/A. §-ban foglalt táblázat G:4 mezője a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41/A. § (11) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 41/A. § (12) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 42. § (4) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 42. § (5a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 42. §-ban foglalt táblázat 9a. sorát a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 42. §-ban foglalt táblázat D:9 mezője a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. §-ban foglalt táblázat F:9 mezője a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (34) bekezdése a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (35) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be.
A 42. § (36) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 42. § (37) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 42. § (38) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 42. § (39) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43. § (4a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 43. § (7a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (3a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 44. §-ban foglalt táblázat F:8 mezője a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (3a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 47. § (3a) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 44/A. alcímet (53/A. §-t) a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 58. § (2) bekezdése a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 58. § (4) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 58. § (5) bekezdését a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 65. § (6) bekezdése a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 65. § (7) bekezdése a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (III. 26.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.