28/2014. (X. 21.)
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 12. 01Szervezeti és Működési Szabályzatról
Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározatott feladatkörében eljárva, Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 19. § d) pontja szerinti véleményező jogkörében eljáró Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
1/A. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kisújszállás Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5310 Kisújszállás Szabadság tér 1.
(3) Az önkormányzat portál címe: www.kisujszallas.hu
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: kisujph@kisujszallas.hukisujszallas.hu~
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét, a polgármesteri lánc, a jelzőcsengő.
2. Az önkormányzat feladatai
2. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) államháztartáson kívüli személyek, szervezetek támogatása,
b) bentlakásos személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény üzemeltetése,
c) kiegészítő egészségügyi alapellátási szolgálat működtetése,
d) járó beteg szakorvosi ellátás, és gondozás,
e) vásár, piac fenntartása,
f) tűzoltás és műszaki mentés,
g)1
h) mezei őrszolgálat működtetése,
i) közterület-felügyelet működtetése,
j) városi hírlevél kibocsátása Kisbíró címmel.
(2) Kisújszállás Város Önkormányzata szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölését a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
3. Az önkormányzat kapcsolatai
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn más országok önkormányzataival.
(2) Az önkormányzat feladatai ellátására társul más helyi önkormányzatokkal. Az ilyen módon a képviselő-testület szerveként működő társulásokat, és a társulás útján ellátott feladatokat a rendelet 2. melléklete állapítja meg.
4. A polgármester
4. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3)2 A polgármester átruházott hatáskörei a következők:
A közművelődési intézmények vonatkozásában
meghatározza a használati szabályokat,
kibocsátja a működési engedélyeket,
jóváhagyja az éves munkatervet.
2. Jóváhagyja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát.
3. Jóváhagyja a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal, mint kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és az önkormányzat által alapított, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó munkamegosztási megállapodást.
4. Jóváhagyja a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az annak mellékletét képező pénzügyi ügyrendet.
5. Dönt az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok ügyvezetői részére a prémium kifizetéséről.
6. Dönt a sportingatlan alap, és a sportorvosi támogatási keret felosztásáról és a döntés alapján támogatási szerződést köt.
7. Dönt az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásnak módjáról.
8. Dönt a költségelvű, a piaci alapú, a szolgálati lakások és a helyiségek, továbbá a garzonházi lakás bérlő kijelöléséről, valamint a piaci alapon történő bérbeadás esetén a második, vagy további pályázati eljárás során a díjcsökkentés mértékéről.
9. Meghatározza a bérlemény felújítására vonatkozó megállapodás feltételeit a bérlővel.
10. Dönt a lakásbérlet esetén más személy befogadásához való hozzájárulásról.
11. Dönt a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi nyilatkozatok megtételéről.
12. Dönt a 20.001-100.000 Ft érték közötti behajthatatlan követelés törléséről.
13. Dönt az önkormányzat öröklése, illetve az önkormányzat részére történő ingatlan ajándékozás esetén a vagyon elfogadásáról, megteszi a vagyon megszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat, intézkedik annak átvételéről.
14. Dönt az 50.000 Ft, vagy az alatti általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékű ingó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, a reprezentációra elkülönített keret terhére.
15. Dönt a Kisújszállás névhasználat engedélyezése, az engedélyezés megtagadása, az engedély visszavonása és a névhasználat megtiltása ügyében.
16. Elbírálja az önkormányzati beszerzéseket és dönt az eredményéről.
17. A közbeszerzési felhívás műszaki tartalma és a kiviteli tervek alapján készített közbeszerzési dokumentáció műszaki tartalma közötti ellentmondás esetén a felhívás pontosításával összhangba hozza annak műszaki tartalmát az elkészült tervekkel, és így módosítja a közbeszerzési felhívást.
18. A dolgozók lakáscélú munkáltató támogatása ügyében dönt
törlesztés legfeljebb két évre történő felfüggesztéséről;
az elidegenítési tilalom fennállása alatt hozzájárulhat a lakás elidegenítéséhez;
a munkáltatói támogatás visszavonásáról;
a kölcsönszerződés felmondásáról;
a munkáltatói kölcsönszerződés felmondása esetén - amennyiben a dolgozó határidőre nem teljesít - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében megállapodásról;
a hozzájárulásról a kölcsönben részesült dolgozó közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyának, munkaviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozás teljesítésének a házastárs által változatlan feltételekkel történő átvállalásáról.
19. A város címere díszítő és utaló jelképként a polgármester esetenként adott engedélyével felhasználható:
a várossal összefüggő kiállításokon;
a várossal összefüggő jelvényeken;
a városra utaló emlék- és ajándéktárgyakon.
20. Dönt az első lakáshoz jutók támogatására benyújtott kérelmekről.
21. Dönt a képzési támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelmekről.
22. Dönt az önfoglalkoztatóvá válás támogatására benyújtott kérelmekről.
23. Dönt a hiányszakmák támogatására benyújtott kérelmekről.
24. Dönt a városi ösztöndíjról.
25. Dönt a településrendezési eszköz tárgyalásos vagy állami főépítészi eljárásban történő lefolytatása esetén a beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról, az el nem fogadás indokolásáról;
26. Egyezteti a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tervét.
27. Dönt a kiváló tanulmányi eredményt és kiváló sporteredményt elért tanulók, valamint felkészítő tanáraik díjazásáról.
28. Dönt a likvid hitelfelvételről, az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetéséről és a devizaügyletekről.
29. Dönt - az önkormányzati feladatok ellátása érdekében - feladatonkénti 4 000 000 Ft-ig az előirányzatok közötti átcsoportosításról.
30. Dönt az egészségügyi járóbeteg-szakellátási óraszám átcsoportosítás, módosítás, többletkapacitás igényléséről.
31.3 Dönt ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi megszerzése ügyében önkormányzati érdeksérelem – azaz, ha az ingatlanszerzés a települési önkormányzat törvényben meghatározott kötelező vagy az általa önként vállalt helyi közügyet érintő önkormányzati érdekét sért – fennállásáról vagy annak nemleges voltáról.
5. § Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat.
6. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyek, melyekben a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet:
a) a közbeszerzések végrehajtása körében
aa) intézkedik a közbeszerzési hirdetmények közzététele körében a Közbeszerzési Hatóság által kibocsátott hiánypótlási felhívásban foglaltak közbeszerzési dokumentumokban történő átvezetéséről, a felhívás és a dokumentáció hiánypótlásnak megfelelő módosításáról,
ab) az eljárás ajánlattételi szakaszában dönt az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció módosításáról, kivéve ha a módosítás a közbeszerzés tárgyának, vagy a közbeszerzésben alkalmazott bírálati szempontnak a megváltozását eredményezi,
ac) dönt az ajánlattételi határidő módosításáról,
ad) megadja a kiegészítő tájékoztatást,
ae) a képviselő-testület által kijelölt bírálóbizottságot szükség esetén további legfeljebb két taggal kiegészíti,
af) tárgyalásos eljárásban dönt az ajánlatok érvényességéről és a tárgyalásra felkért ajánlattevők köréről.
b) az önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságok taggyűlésén a képviselő-testület által előzetesen nem ismert javaslatokról való szavazás.
5. Az alpolgármester
7. § A képviselő-testület tagjai közül egy főállású, valamint egy társadalmi megbízatású nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választ.
6. A bizottságok
8. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Humán Erőforrás Bizottság 7 fő taggal;
b) Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság 7 fő taggal;
c) Ügyrendi és Jogi Bizottság 3 fő taggal.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek.
(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.
(4) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg.
7. A bizottságok működésének szabályai
9. § (1) A bizottság működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg.
(2) A bizottságok a képviselő-testület munkatervével összhangban, és szükség szerint tartanak ülést.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottságok feladataik eredményesebb ellátása érdekében szakértőket is igénybe vehetnek.
(5) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza.
10. § (1) A bizottságok feladatai:
a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
b) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben;
c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;
d) előkészíti vagy véleményezi a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteit;
e) véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.
(2) A bizottság elnökének feladatai a következők:
a) összehívja a bizottság üléseit;
b) vezeti a bizottság üléseit;
c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról;
d) kapcsolatot tart és koordinál a bizottsági ülések szervezésében, szükség esetén együttes ülés tartását kezdeményezi;
e) dönt a tíz oldal lapterjedelmet meghaladó előterjesztések bizottsági tagok részére papíralapon történő eljuttatásáról;
f) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel.
11. § (1) Legfeljebb kettő bizottság együttes ülést is tarthat.
(2) Az együttes bizottsági üléseket a jelenlévő elnökök megegyezése szerinti elnök, egy elnök megjelenése esetén a jelenlévő elnök vezeti.
(3) Amennyiben az együttes bizottsági ülésen egyik bizottság elnöke sem vesz részt, a jelenlévő bizottsági tagok a képviselő-testületi tagok közül választanak levezető elnököt.
(4) Az együttes bizottsági ülésen a résztvevő bizottságok határozatképességére, döntésére vonatkozó feltételeket, szabályokat külön-külön kell vizsgálni, alkalmazni.
8. A bizottságok feladatai
12. § A Humán Erőforrás Bizottság feladatai:
a) figyelemmel kíséri a város területén az egészségügyi és szociális ellátottságot, valamint a sport lehetőségeket, javaslatokat dolgoz ki azok fejlesztésére;
b) koordinálja a sporttevékenységet,
c) figyelemmel kíséri a város foglalkoztatási helyzetének alakulását, feltárja a foglalkoztatási feszültségekből, munkanélküliségből és egyéb szociális körülményekből eredő gondokat, ezek megoldását segítő lehetőségeket;
d) részt vesz a város civil szervezetei tevékenységének összehangolásában;
e) figyelemmel kíséri a város oktatási, közművelődési lehetőségeit, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását, javaslatot dolgoz ki ezek fejlesztésére;
f) segíti tevékenységi körében az egyházakkal való együttműködést;
13. § A Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság feladatai a következők:
a) véleményezi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket;
b) figyelemmel kíséri az önkormányzati tulajdon helyzetének alakulását;
c) a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan:
ca) javaslatot tesz az eljárás megindítására,
cb) javaslatot tesz az eljárás fajtájának kiválasztására,
cc) javaslatot tesz a külső szakértőként igénybe venni kívánt személyek vagy szervezetek megbízására,
cd) javaslatot tesz az eljárásokban érvényesíteni kívánt pénzügyi, gazdasági, műszaki és jogi követelményekre,
ce) javaslatot tesz az elbírálás szempontjaira és az értékelés rendszerére,
cf) javaslatot tesz a bírálati határidő meghosszabbítására, amennyiben a beérkezett ajánlatok a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott határidőn belül nem bírálhatók el;
cg) értékeli a beérkezett ajánlatokat, részvételi jelentkezéseket;
ch) a kijelölt bírálóbizottság döntési javaslata alapján javaslatot tesz az ajánlatkérőnek a nyertes részvételi jelentkezés, illetve ajánlat kiválasztására, az ajánlattevők sorrendjére, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalára;
d) figyelemmel kíséri és javaslataival támogatja a város vállalkozásainak fejlődését;
e) figyelemmel kíséri a város terület- és településfejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának alakulását;
f) közreműködik a területfejlesztést célzó programok kidolgozásában;
g) részt vesz a város agrártermelésének, értékesítési, feldolgozási lehetőségeinek, környezetvédelmének, vízgazdálkodásának fejlesztésében;
h) vizsgálja az infrastruktúra, az ellátás és a szolgáltatások városi helyzetét,
i) részt vesz az idegenforgalomhoz kapcsolódó programok kialakításában.
14. § Az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladatai a következők:
a) a szavazatszámláló rendszer működésképtelensége esetén ellátja a képviselő-testület működéséhez kapcsolódó titkos szavazás lebonyolítását;
b) ellátja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bizottsági feladatokat;
d) figyelemmel kíséri a képviselők kötelezettségének teljesítését, szükség esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek a tiszteletdíj csökkentésére;
e) koordinálja a nemzetközi, partnervárosi kapcsolatokat, együttműködést;
f) részt vesz a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban.
9. A bizottságok átruházott hatáskörei
15. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben hozott döntéseiről, azok eredményeiről a következő, munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
16. § A Humán Erőforrás Bizottság átruházott hatáskörei a következők:
a) végzi a társadalmi szervezetek önkormányzati támogatásának pályáztatását és felosztását;
b) dönt a sportalap működési alap, az utánpótlás-nevelési, a szabadidősport programok, a Ligeti Sportfesztivál támogatási keretek felosztásáról, továbbá a sportalap tartalékalapjának felhasználásról;
c) dönt az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás bérlőkijelöléséről;
d) dönt a Bursa Hungarica pályázatokról;
e) dönt a nyári táborok támogatására tervezett forrás odaítéléséről;
f) dönt a helyi kiadványok támogatására tervezett forrás odaítéléséről;
g) dönt a parlagfű-mentesítési pályázatra tervezett forrás odaítéléséről.
10. A bizottságok véleménye kikérése nélkül a képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek
17. § A Humán Erőforrás Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek:
a) az önkormányzat költségvetése;
b) a zárszámadásról szóló rendelet;
c) az éves városi rendezvény- és kiadványterv;
d) a tevékenységi körével kapcsolatban az önkormányzat elé terjesztett javaslatok, így különösen:
da) az önkormányzat egészségügyi, szociális intézményeinek alapítására, megszüntetésére, átszervezésére, beszámolóira vonatkozó döntés tervezete,
db) egészségügyi, szociális intézmények esetében a vezetői megbízásokra tett javaslatok,
dc) az egészségügyi, szociális és a sport ágazatot érintő önkormányzati rendelet-tervezetek,
dd) a nehéz szociális körülmények között élők - különösen az időskorúak, a fogyatékkal élők, a csökkent munkaképességűek, a nagycsaládosok - helyzetének javítását szolgáló kezdeményezések,
de) a művelődési, nevelési, oktatási intézmények alapítására, megszüntetésére, és tevékenységének módosítására, vezetői megbízásokra, beszámolóira tett döntéstervezetek,
e) a Kisújszállás Város Sportjáért Díj adományozásáról szóló előterjesztés;
f) a nemzetiségi önkormányzattal kötendő megállapodások tervezete;
g) a Dr. Petkovich Tamás Egészségügyi és Szociális Díj adományozására szóló javaslat;
h) a "Kisújszállás Város Arany János Pedagógiai, Kulturális, Művészeti Díja" odaítélésére vonatkozó javaslat.
18. § A Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek:
a) az önkormányzat költségvetése;
b) a zárszámadásról szóló rendelet;
c) az éves városi rendezvény- és kiadványterv;
d) az önkormányzat ellenőrzési terve és a végrehajtásról szóló beszámoló;
e) a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználásra irányuló javaslatok;
f) a helyi adó kivetésére és mértékére vonatkozó önkormányzati rendelet tervezete;
g) a helyi vállalkozások fejlesztésére, támogatására vonatkozó javaslat;
h) a város épített környezete védelme érdekében teendő intézkedések;
i) a város természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedések;
j) a helyi természeti értékek védelmére tett javaslat;
19. § Az Ügyrendi és Jogi Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek a következők:
a) az önkormányzat költségvetése;
b) a zárszámadásról szóló rendelet;
c) az éves városi rendezvény- és kiadványtervre készült javaslat;
d) a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelettervezet, kivéve az alakuló ülést;
e) törvényességi felhívás alapján készült előterjesztés;
f) a felterjesztési jog gyakorlásáról szóló előterjesztés;
g) a polgármester illetményének, egyéb juttatásának megállapításáról szóló előterjesztés, kivéve az alakuló ülést;
h) az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapításáról szóló előterjesztés kivéve az alakuló ülést;
i) a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről szóló előterjesztés;
j) az önkormányzat elé kerülő Díszpolgári Cím, Pro Urbe Díj, Pro Communitate Urbis Díj,
k) Dr. Petkovich Tamás Szociális és Egészségügyi Díj, Nagykunságért Díj, Kisújszállás Város Tiszteletbeli Polgára Cím és Jász-Nagykun-Szolnok megyei díj adományozására vonatkozó javaslatok.
11. Az önkormányzati képviselő
20. § Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a polgármesteri hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja.
12. A Polgármesteri Hivatal
21. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Kisújszállási Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal hatósági ügyekkel foglalkozó szervezeti egységének vezetője látja el.
22. §4 (1) A jegyző a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal 35. életévét nem betöltött közszolgálati tisztviselői közül ifjúsági referenst bíz meg.
(2) Az ifjúsági referens véleményezi az ifjúsági feladatok ellátásához kapcsolódó, így különösen az oktatással, a közművelődéssel, az egészségüggyel, a szociál- és foglalkoztatáspolitikával, az otthonteremtéssel összefüggő előterjesztéseket.
13. A jegyző átruházott hatáskörei
23. §5 ,6,7 A jegyző átruházott hatáskörébe tartozik:
a) a mezőőri járulék kivetésével;
b) a közútkezelői hozzájárulások kiadásával;
c) az eltérő közterület-használat tudomásul és nyilvántartásba vételével;
d) a közterület karbantartásának a tulajdonos költségére történő elvégzésének elrendelésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, továbbá
e) a rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának;
f) a köztemetéssel kapcsolatos döntések meghozatalának;
g)8
h) a helyi közlekedési támogatásra való jogosultság megállapításának;
i) a közszolgáltatások díjának támogatására való jogosultság megállapításának;
j) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése méltányosságból történő elengedéséről és mérsékléséről szóló döntés meghozatalának hatásköre,
k)9 a hagyományos ünnephez kapcsolódó természetben nyújtott élelmiszer támogatás,
l)10 a mezőgazdasági termékellátás.
14. A képviselő-testület működésének általános szabályai
24. § (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével előkészített, legalább tíz képviselő-testületi ülést tartalmazó éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések tervezett napirendi pontjait és azok előterjesztőit,
c) napirendi pontonként a véleményező bizottságok megnevezését,
d) a napirendi ponthoz meghívottakat,
e) szükség esetén a tárgyaláshoz szükséges szervezési kérdésekről szóló rendelkezést.
(3) A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének keddi, vagy csütörtöki napján, július hónapban szükség szerint tartsa ülését.
(4) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól,
c) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetőitől,
d) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaságok vezetőitől,
e) az önkormányzattal kötött megállapodás alapján közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől,
f) a képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottaktól.
(5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
25. §11 A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a választópolgárok 20 %-ában határozza meg.
15. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok
26. § (1)12 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (általános helyettes), együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke, végső soron a korelnök (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, vagy vezeti.
(1a)13 A polgármesteri tisztség és az alpolgármesteri tisztség (általános helyettes) egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén az (1) bekezdésben rögzített szabály alkalmazandó a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére.
(1b)14 Tartós akadályoztatásnak minősül, ha a polgármester, alpolgármester (általános helyettes) 10 munkanapot meghaladóan nem képes ellátni a tisztségéhez kapcsolódó feladatokat. (Pl. szabadság, keresőképtelenség, felfüggesztés)
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselőket,
b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt,
c) szükség szerint az érintetteket,
d) a tanácskozási joggal rendelkező
da) jegyzőt és aljegyzőt,
db) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetőjét,
dc) a kisújszállási választópolgárok szavazataival megválasztott, egyéni országgyűlési képviselőt,
dd) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
de) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit.
(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 5 nappal kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket.
(4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton - a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül, vagy telefon, telefax, e-mail küldése útján - is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható.
(5) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit,
c) a meghívottakat,
d) az interpelláció és kérdés lehetőségét,
e) a meghívó mellékletét képező beterjesztéseket.
27. § (1) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit az önkormányzati képviselők nyilatkozata alapján, papíralapon vagy elektronikus úton kell megküldeni.
(2) A nagy terjedelmű, 10 oldal lapterjedelmet meghaladó beterjesztések csak elektronikus úton kerülnek megküldésre, kivéve, ha a polgármester a papíralapú kiküldésről külön határoz.
(3) Amennyiben az beterjesztés kizárólag elektronikus úton küldhető meg, a képviselők részére biztosítani kell, hogy azt az önkormányzat székhelyén, munkaidőben megtekinthessék. Erről a tényről a meghívóban tájékoztatást kell adni.
28. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével, az önkormányzati portálon való közzététellel, rövid úton történő képviselő-testület összehívását kivéve, az ülést megelőző piaci napon a piaci hirdetőben történő közzététellel - az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható beterjesztéseket is közzé kell tenni.
16. Beterjesztések
29. § (1) A beterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni.
(2) A beterjesztés lehet
a) előterjesztés, mely valamilyen önkormányzati ügyben való döntés kezdeményezésére tesz indítványt döntési javaslattal;
b) beszámoló, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt feladat-végrehajtásról szól annak értékelése mellett, döntési javaslattal;
c) tájékoztató, mely jogszabály, vagy a képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati ügyben történt tevékenységről szól döntési javaslattal, vagy anélkül.
30. § Beterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) települési képviselő,
e) a jegyző,
f) az aljegyző,
g) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői,
h) a városi főépítész,
i) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetői,
j) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
k) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaság vezetője.
31. § (1) Az előterjesztés három részből áll.
a) Az első résznek tartalmaznia kell:
aa) a tárgy pontos meghatározását,
ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét,
ac) a döntés tárgykörét szabályozó jogszabályok bemutatását,
ad) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a döntési javaslatot,
ae) az előterjesztés előkészítésében és végrehajtásában résztvevőket.
b) A második rész a döntési javaslat,
ba) mely határozat esetén tartalmazza a megjelölésének tervezetét, melynek rendelkező részét egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni,
bb) az eltérő tartalmú javaslatokat - döntési változatokat -, külön-külön kell megfogalmazni,
bc) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, az értesülők megnevezését.
c) A harmadik rész tartalmazza
ca) a készítés időpontját,
cb) a készítő nevét és aláírását,
cc) ha az előterjesztés készítője, a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal nem vezető beosztású köztisztviselője, a szervezeti egység vezetőjének nevét és aláírását,
cd) az előterjesztő nevét és aláírását.
(2) A beszámoló, és a döntési javaslatot tartalmazó tájékoztató részei megegyeznek az előterjesztés részeivel, míg a döntési javaslat nélküli tájékoztató nem tartalmazza az (1) bekezdés ad) alpontját és b) pontját.
(3) A döntési javaslat nélküli tájékoztatót tudomásul vétel érdekében kell szavazásra bocsátani. A tudomásul vétel azt jelenti, hogy a döntéshozó a tájékoztatót megtárgyalta, és azt tudomásul vette. Tudomásul vétel hiányában döntési javaslatot kell kialakítani a tudomásul vétel hiányának okáról.
32. § (1) Az beterjesztést az beterjesztő, vagy a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal köztisztviselője készíti el.
(2) Az beterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 5 nappal kell az beterjesztőnek, vagy az előkészítőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja az beterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.
(3) A jegyző a beterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja a készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Az általa jogszerűnek ítélt beterjesztéseket „Az előterjesztés törvényes” megjelöléssel látja el. Amennyiben a beterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja az beterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző „az előterjesztés nem törvényes” megjelöléssel látja el a beterjesztést.
33. § (1) A sürgősségi indítvány olyan előterjesztés, melyet a döntéshozó szerv az általános szabályoktól eltérően tűz napirendjére.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottság elnöke, valamint a képviselő terjeszthet elő írásban.
(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület soron kívül tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával, az összehívott ülést megelőző ötödik napot követően, és legkésőbb az ülés napján 10 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél.
(4) Sürgősségi indítványként a képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztés bizottsági tárgyalás nélkül is tárgyalható.
(5) A polgármester röviden ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.
17. A tanácskozás
34. § (1) A polgármester a képviselőkhöz rendelt képviselői egységen (a továbbiakban: egység) történő bejelentkezés alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.
(3) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
35. § (1) A polgármester minden beterjesztés felett külön vitát nyit.
(2) A képviselő-testület először a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót tárgyalja meg, majd a bizottságok elnökei a polgármester, és a jegyző - ebben a sorrendben - tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A napirendi pontok érdemi tárgyalását - legfeljebb 5 percben - szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, vagy az általa felkért, legalább tanácskozási joggal rendelkező személy jogosult.
(4) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.
(5) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
36. § (1) A vita során a polgármester az egységen történő bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól a szót megvonhatja.
(3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az egységen történő ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót.
(4) A jegyző amennyiben az ülés során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabálytalanságot észlel, köteles azt haladéktalanul jelezni. Ennek érdekében ügyrendi hozzászólásra jelentkezik, mely alapján a polgármester minden hozzászólásra jelentkezőt megelőzően, időkorlátozás nélküli hozzászólásra adja meg a szót.
37. § (1) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben.
(2) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni.
(3) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(5) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 1 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten.
38. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra.
39. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület.
(2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.
40. § A polgármester a nyilvános ülés végén, a kérdéseket és interpellációkat megelőzően, tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez.
18. Az ülés rendje
41. §15 (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során a személyét ért támadást kívánja visszautasítani, vagy aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni.
(2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 35. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától,
b) rendre utasítja azt, aki a (4)-(6) bekezdésben foglalt szabályokat megszegi,
c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ.
(4) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre.
(5) Nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjai és más jelenlévők a tanácskozóhelyiségben csak azt az adatrögzítésre és továbbításra alkalmas elektronikai eszközt használhatják, mely képviselői, közszolgálati, meghívotti, sajtó tevékenységükhöz elengedhetetlenül szükséges.
(6) Zárt ülésen a jelenlévők a tanácskozóhelyiségben csak azt az adatrögzítésre és továbbításra alkalmas elektronikai eszközt használhatják, mely munkájukhoz, feladatellátásukhoz elengedhetetlenül szükséges. Senki nem használhat azonos idejű adattovábbítás céljából elektronikai eszközt.
(7) A képviselő-testület a vita lezárása után a döntési javaslatot nem tartalmazó tájékoztató tudomásul vételéről, rendelettervezetről, vagy határozati javaslatról szavaz.
(8) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el.
19. Az érintettség bejelentésének elmulasztása
42. § Amennyiben az önkormányzati képviselő érintettségét nem jelenti be, és erről a polgármesternek tudomása van, felhívja a képviselő figyelmét bejelentési kötelezettségére. Amennyiben az érintettség a képviselő-testületi döntést követően válik valószínűsíthetővé, a polgármester a szavazás eredményétől függően mérlegeli, hogy megtárgyalásra ismét a képviselő-testület elő terjeszti-e az előterjesztést.
20. Határozathozatal
43. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.
(2) A képviselő-testület minősített többséggel dönt
a) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról,
b) tízmillió Ft értékhatár feletti hitelfelvételről,
c) a következő költségvetési évre vagy évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról.
(3) Név szerint szavazást kell tartani a képviselő-testület bármelyik tagjának javaslatára, ha a név szerinti szavazást törvény nem zárja ki, és a képviselő-testület vita nélkül úgy határozott, vagy a megválasztott képviselők több mint fele indítványozza.
(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint „számú önkormányzati határozat” megjelöléssel, valamint a tárgyának megjelölésével kell ellátni.
44. § (1) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles gondoskodni.
45. § (1) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(2) A 41. § (4) bekezdésben megjelölt adatokat és a rendeletek megjelölését tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat időszaki kiadványában is közzé kell tenni azzal, hogy a jegyzékben szereplő határozatok a Kisújszállási Polgármesteri Hivatalban, az Arany János Városi Könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján is megismerhetők.
21. Rendeletalkotás
46. § (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti.
(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében.
(4) Ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezi rendelet megalkotását, azt úgy kell tekinteni, mintha a (3) bekezdésben foglaltak szerint járt volna el.
(5) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi.
(6) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulásának vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor.
47. § (1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, vagy szakértőt is felkérhet.
(2) A rendelettervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, vagy a jegyző terjeszti elő.
(3) Amennyiben a rendelettervezet alapján várhatóan a város lakosságának, a gazdálkodó személyeknek, szervezeteknek - vagy annak azonos tevékenységi körrel működő csoportjának - a 30 %-át a szabályozás tervezete alapján kötelezettség terheli, a tervezet egy példányának az önkormányzati portálon való közzététellel a társadalmi részvétel biztosítása érdekében vitára kell bocsátani. A beérkezett észrevételeket és javaslatokat - a névtelenül eljuttatott vélemények kivételével - a rendelettervezethez fűzött indoklásban ismertetni kell.
48. § (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját.
(2) A rendeletet az önkormányzat honlapján kell kihirdetni.
22. Végrehajtás és ellenőrzés
49. § (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtás felelőseként megjelölt más személy a felelős.
(2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.
(3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követő 14. napig készíti el a képviselő-testület részére jelentését.
23. Hallgatóság, nyilvánosság
50. § (1) A képviselő-testület ülése - a zárt ülés kivételével - nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen, erre tekintettel az ülést olyan helyiségben kell tartani, ahol a hallgatóság - figyelemmel a várható érdeklődésre is - jelen tud lenni.
(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester.
24. A szavazás
51. § (1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. A szavazás az egység szavazás felületén található gombja valamelyikének megnyomásával történik.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét betűrendben felolvassa, akik ezt követően a leadott szavazatukat hangos szóval kimondják. Utolsónak a polgármester adja le szavazatát.
(3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik, de a szavazás során a szavazat és az azt leadó képviselő kapcsolatának rögzítése nem történik meg.
(4) Amennyiben a digitális szavazatszámláló rendszer működésében üzemzavar áll be, úgy a nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani.
(5) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik, az eredményt a polgármester állapítja meg.
(6) Amennyiben a digitális szavazatszámláló rendszer üzemzavara miatt a titkos szavazást nem lehet azzal lebonyolítani, az eljárás a következő: a titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Jogi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról ebben az esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.
25. Interpelláció
52. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpelláció önkormányzati ügyekre, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyekre terjeszthető be, mely
a) problémát tár fel,
b) probléma megszüntetésére vár választ,
c) mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet,
d) másképp nem orvosolható panasz ügyében megoldást kér.
(2) Az interpellációt írásban vagy szóban lehet beterjeszteni. Az interpellációt írásban, a képviselő-testületi ülésen, vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani, melyet a polgármester a nyilvános ülés végén ismertet.
(3) Az ülésen beterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját beterjeszteni nem lehet.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésterv szerinti ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel a polgármestert, vagy a képviselő-testület bizottságát bízza meg. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vegyen.
(6) A vizsgálat megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell.
(7) Az interpellációkról és az arra adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.
26. A kérdés
53. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben az önkormányzati képviselő által tett felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdést írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.
(3) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására egyaránt 5 perc idő áll rendelkezésre. A kérdésre a válasz írásban is megadható.
(4) A kérdésekről és az arra adott válaszokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
27. A közérdekű bejelentés
54. § (1) A közérdekű bejelentés a más szervezet feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyben tett bejelentés, vagy a jegyzőhöz intézett tudakozódás.
(2) A közérdekű bejelentést szóban lehet előterjeszteni
(3) A közérdekű bejelentést a jegyző eljuttatja a feladat- vagy hatáskörrel rendelkező szervezethez, majd az arra kapott választ megküldi a bejelentőnek.
28. A jegyzőkönyv
55. § (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális formában rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az előterjesztéseket, a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket.
(2) A szószerinti jegyzőkönyv alapján a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül.
56. § A települési képviselő kérése esetén - indokolt esetben - hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni.
57. § (1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv archiválásáért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.
(3) Kizárólag a képviselő-testület nyilvános üléséről képfelvétel is készülhet, melyet a hangfelvétellel együtt közzé lehet tenni.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott - a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvény alapján - közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető.
29. A közmeghallgatás
58. § (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról.
(3) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület.
(4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.
(5)16
(6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc.
30. Lakossági fórum
59. § (1) Az önkormányzati képviselő a választók sajátos problémáinak megismerésére évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart. Az elhangzottakról a képviselő a képviselő-testületet tájékoztatja.
(2) Az egyéni választókerületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben meghatározottak keretében a választókerület sajátos problémáinak megismerésére évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart, melyen elhangzottakról a képviselő-testületet tájékoztatja.
31. Együttműködés nem önkormányzati szervekkel
60. § (1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel.
(2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.
(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
(4) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás szerinti működési feltételeket, a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
32. A tiszteletdíj
61. §17 Az önkormányzati képviselőt e minőségére tekintettel havi 104 000 Ft tiszteletdíj illeti meg. Amennyiben az önkormányzati képviselő tanácsnok, bizottság elnöke, bizottság tagja, az (1) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjon felül további tiszteletdíj illeti meg a 60.-63. §-okban foglaltak szerint.
62. §18 A tanácsnok tiszteletdíja havi 65 000 Ft.
63. §19 A bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege 65 000 Ft.
64. §20 A bizottság tagjának havi tiszteletdíja 52 000 Ft.
65. § (1) A tiszteletdíjat az érintett személy bármikor módosítható nyilatkozata alapján
a) negyedévenként, a negyedévet követő hónap 10. napjáig, vagy
b) naptári évenként egy összegben december 31-ig
kell kifizetni.
(2) Az önkormányzati képviselő, tanácsnok, bizottsági elnök, bizottsági tag megbízatásának megszűnése esetén a tiszteletdíjat a megbízatás megszűnését követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.
66. § A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület csökkenti, vagy megvonja.
33. Záró rendelkezések
67. § Ez a rendelet 2014. október 21-én 15 óra 05 perckor lép hatályba.
68. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a parkolóhelyekről szóló 28/2002. (XI. 29.) önkormányzati rendelet,
b) a tiszteletdíjról szóló 43/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelet,
c) a kincstári rendszer működéséről szóló 29/2011. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet,
d) a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 45/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.
69. § (1) Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 16/2003. (V. 30.) önkormányzati rendelet 7. § (5) bekezdésének, 9. § (2) és (4) bekezdésének „Városfejlesztési Bizottság” szövegrésze helyébe „településfejlesztéssel foglalkozó bizottság” szövegrész lép.
(2) A helyi sporttevékenység támogatásáról szóló 57/2005. (XII. 2.) önkormányzati rendelet 1. § (1) „Humán Erőforrás Bizottságának” szövegrésze helyébe „bizottságának” szövegrész lép.
(3) A Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testületének Kisújszállás Tiszteletbeli Polgára Cím alapításáról és adományozásáról szóló 24/2008. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdésének „Ügyrendi és Jogi Bizottság” szövegrésze helyébe „a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban részt vevő bizottság” szövegrész lép.
(4) A Díszpolgári Cím és a Pro Urbe Díj alapításáról és adományozásáról szóló 7/2011. (II. 23.) önkormányzati rendelet 9. § (5) bekezdésének „az Ügyrendi és Jogi Bizottság” szövegrésze helyébe „a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban részt vevő bizottság” szövegrész lép.
(5) A „PRO COMMUNITATE URBIS” DÍJ alapításáról és adományozásáról 8/2011. (II. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdésének „az Ügyrendi és Jogi Bizottság” szövegrésze helyébe „a kitüntetésekkel kapcsolatos feladatokban részt vevő bizottság” szövegrész lép.
(6) A közterületek karbantartásáról és tisztántartásáról szóló 29/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(7) Az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott pénzeszköz-átadások szabályozásáról 30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdésének „Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága” szövegrésze helyébe „oktatással foglalkozó bizottság” szövegrész lép, 15. §-ának „az önkormányzat Humán Erőforrás Bizottsága” szövegrésze helyébe „oktatással foglalkozó bizottság” szövegrész lép.
(8) A Dr. Petkovich Tamás Szociális és Egészségügyi Díj adományozásának rendjéről szóló 8/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A díj adományozásáról az önkormányzat minden év októberében dönt az egészségüggyel foglakozó és a kitüntetésekkel foglalkozó bizottság véleményének kikérésével.”
A 2. § (1) bekezdés g) pontját a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 8/2018. (II. 27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje 2018. március 1-je.
A 4. § (3) bekezdés 31. pontját a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 11/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje 2017. június 30.
Módosította a 19/2015. (V. 29. ) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályba lépés ideje 2015. június 1-je. Rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Módosította a 28/2015. (X. 30. ) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályba lépés ideje 2015. november 1-je.
Módosította a 14/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálybalépés ideje 2019. október 1-e.
A 23. § g) pontját a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 4/2021. (III. 22.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálybalépés ideje 2021. március 23-a.
Módosította a 4/2021. (III. 22.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálybalépés ideje 2021. március 23-a.
Módosította a 6/2017. (III. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje a kihirdetést követő napon, azaz 2017. március 31-e.
A 26. § (1) bekezdése a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1a) bekezdését a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. § (1b) bekezdését a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 14/2016. (V. 31.) önkormányzat rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje a kihirdetést követő napon, azaz 2016. június 1-jén.
Hatályát vesztette a 2/2020. (II. 27.) önkormányzati rendelet 1.§-a által. Hatálybalépés ideje: 2020. március 1-je.
Módosította a 23/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje: 2018. január 1-je.
Módosította a 23/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje: 2018. január 1-je.
Módosította a 23/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje: 2018. január 1-je.
Módosította a 23/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybalépés ideje: 2018. január 1-je.
Az 1. melléklet a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.