Fürged Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól a következőket rendeli el:

1. fejezet
   

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az önkormányzat
   

1.§.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fürged Község Önkormányzata

Az önkormányzat székhelye: 7087 Fürged, Kossuth u.18

(2) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Fürgedi Kirendeltsége

     Székhelye: 7087 Fürged, Kossuth u.18

2.§.

(1) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(2) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Fürged Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

2. Az önkormányzat jelképei, honlapja

3.§.

(1) Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló

Az önkormányzat jelképeinek leírását és használatuk rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Helyi önkormányzati kitüntető cím alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat

külön rendelet tartalmazza.

4.§.

Fürged Község Önkormányzatának hivatalos honlapja: www.fürged.hu

                                                              II.fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖREI

5.§.

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat a Mötv.-ben meghatározott kötelező feladatain túlmenően az alábbi szabadon választott közfeladatokat látja el:

a.)családsegítés [ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény  ( továbbiakban: Szt.)  64.§.]

b.)helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása,

c.)napközis konyha működtetése saját feladat-ellátásban.

(3) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha

a.)ellátása nem sérti más település érdekeit,

b.)megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és határkörök ellátását,

c.)az ellátáshoz szükséges feltételek fennállnak.

(4) Közfeladat önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat előterjesztésében be kell mutatni a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(5) Az önkormányzat a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjét költségvetési rendeletében szabályozza.

6.§.

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv. 42.§.-ába foglaltakon túlmenően:

a.)helyi közügy megoldásának vállalása, illetve erről történő lemondás,

b.)saját munkaprogramjának, munkatervének elfogadása,

c.)önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet,

d.)intézményei térítési díjak összegének megállapítása,

e.)önkormányzati vállalkozás alapítása,

f.)gazdasági társaságba való belépés, kilépés,alapítás, megszüntetés.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre, a bizottságára, részönkormányzat testületére, jegyzőre és társulásra ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket az SZMSZ 1.számú  melléklete tartalmazza .

(4)  Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, a hozott döntésekről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

III.fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. Általános szabályok
   

7.§.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A határozatképességhez szükséges mindenkori létszám: 3 fő. A minősített többséghez 3 igen szavazat szükséges.

(2) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki

munkásságát, és gyakorolja jogkörét.

8.§.

(1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül- gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, mely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásánakidőtartamára.

(2) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi munkáját. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(3) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

- valamennyi képviselő-testületi tagtól,

- a képviselő-testület bizottságaitól,

- a jegyzőtől,

- a polgármester által meghatározott szervektől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

- az ülések tervezett időpontját, helyét,

- a tervezett főbb napirendi javaslatokat,

- a napirendek előadóját,

- a közmeghallgatás időpontját.

2. A képviselő-testület ülései
   

9.§.

(1) A képviselő-testület döntéseit az ülésein hozza meg.

Az ülések típusai:a.) alakuló ülés

b.) rendes ülés

c.) rendkívüli ülés

d.) együttes ülés

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(3) Az alakuló ülés menete:

a.) Napirend előtt:

1.Helyi választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről

2.A képviselő-testület és a polgármester eskütétele

b.) Napirend:

1.A polgármesteri program ismertetése

2.A polgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása

3.Szavazatszámláló bizottság létrehozása

4.Alpolgármester választása titkos szavazással

5.Az alpolgármester illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása

6.Megbízás adása SZMSZ felülvizsgálatára

7.Bizottságok tagjainak megválasztása

10.§.

(1)A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart. Üléseit – a közmeghallgatás kivételével- a községháza tanácskozótermében tartja.

(2)A képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-

     ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(4) Az (2) és (3) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirend vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

11.§.

(1) A Képviselő-testület Ozora Község Önkormányzatának Képviselő-testületével az Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal ( továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) munkájával kapcsolatos kérdések megtárgyalása érdekében szükség szerint, de legalább évente egyszer együttes ülést tart.

(2) A Képviselő-testületek együttes ülésen döntenek különösen az alábbi előterjesztésekről:

a.) Önkormányzati Hivatal költségvetésének megállapítása, zárszámadás elfogadása,

b.) Önkormányzati Hivatal munkájáról szóló éves beszámoló.

(3) A fentieken kívül együttes ülést bármelyik képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni, a kezdeményező önkormányzat képviselő-testületének minősített többséggel hozott határozata alapján.

(4) Az együttes ülést a Közös Hivatal székhelye szerinti település polgármestere hívja össze.

3. A képviselő-testületi ülés összehívása, vezetése

12.§.

(1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű be töltetlensége, akadályoztatása esetén  a korelnök hívja össze. 

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.) képviselőket,

b.) jegyzőt,

c.) napirendi pontok előadóit,

d.) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

e.) akinek meghívását  - tárgyalt napirend alapján – a polgármester indokoltnak tartja.

(3) A meghívottak közül szavazati jog csak a képviselőket illeti meg, a többi meghívott tanácskozási joggal vehet részt az ülésen.

13.§.

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, az ahhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját,

- a javasolt napirendeket és az előterjesztők nevét,

- mellékletként az előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet-tervezetet.

(3)A képviselő-testületi ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő, döntést igénylő esetben – formális meghívó nélkül, telefonon vagy egyéb úton
( elektronikus levél) is összehívható, a sürgősség okát azonban a meghívottal közölni kell.

 (4) A képviselő-testület rendes és rendkívüli üléseinek időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendekről – meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján hirdetmény formájában történik.

14.§.

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely helyi választópolgár részt vehet, a napirendi ponthoz a szavazás megtörténte előtt, az ülésvezető előzetes engedélyével hozzászólhat.

(2)  A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(3) A hallgatóság soraiból az ülés munkáját zavaró személyt, illetve azt, akinek állapota vagy megjelenése folytán a testületi ülés méltóságát sérti, a polgármester az ülésteremből kiutasíthatja.

15.§.

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§.(2) bekezdés a.) és b.) pontjába meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testület – minősített többséggel- az érdekelt, az előterjesztő vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§.(2) bekezdés c.) pontjába meghatározott esetekben.

(3) Zárt ülésen a Mötv. 46.§. (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(4) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

16.§.

 (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén korelnöke vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy az ülés vezetése során:

a.) megállapítja,  hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, az ülést megnyitja,

b.) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásától,

c.) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d.) előterjeszti az ülés napirendjét,

e.) napirendi pontként megnyitja, vezeti illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,

f.) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól,

g.) tárgyalási szünetet rendelhet el, ha a tanácskozás hosszúra nyúlik,

h.) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít,

i.) az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri határozatképesség fennállását.

(3)  A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület  ülése határozatképtelenség miatt nem tartható meg, a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirenddel ismét össze kell hívnia.

4. Az előterjesztés

17.§.

(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:

- beszámolók,

- tájékoztatók,

- rendelet- és határozattervezetek.

(2) A Képviselő-testületi ülések előterjesztései lehetnek írásbeliek és szóbeliek.

(3) Írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni:

a.) a költségvetést és a zárszámadásról szóló beszámolót,

b.) bármely területet érintő rendelet-tervezetet, hatályos rendelet felülvizsgálatáról szóló előterjesztést,

c.) át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket,

d.) önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztés két részből áll.

a.) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyek lehetővé teszik a döntés meghozatalát;

b.) a második rész egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmaz a végrehajtásért felelősök megnevezésével és végrehajtási határidők megjelölésével

5. A vita és a döntéshozatal

18.§.

(1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, mely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,

b.) az előterjesztőhöz a képviselők, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2)  A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de az ülésvezető soronkivüli felszólalást is engedélyezhet.

(3)  Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(4)  Az önkormányzat bizottságai valamint a képviselők a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(5)       Az előterjesztő –figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja

19.§.

(1)  Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.

(2)       A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3)  A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

20.§.

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.

(2) A javaslat elfogadásához – egyszerű többséget igénylő javaslat esetében- a jelenlevő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(3)  A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(4)  A képviselő-testület név szerint szavaz a Mötv. 48.§. (3) bekezdésben meghatározottak szerint. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem lehet.

(5)       A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazás tényét és eredményét mindig jegyzőkönyvbe kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21.§.

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni- közeli hozzátartozójára is kiterjedően a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.

(2) A személyes érintettség elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja. A képviselő-testület külön határozatban dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

22.§.

(1)  A képviselő-testület titkos szavazást tarthat e rendelet 15.§(1) bekezdésébe foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi bizottság látja el. Az Ügyrendi bizottság megválasztásáig a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:

- szavazás helyét, időpontját,

- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, tisztségét,

- a szavazás során felmerült egyéb körülményeket.

23.§.

(1) A nyílt szavazás eredményét a z ülésvezető állapítja meg.

(2)       Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő az ülésvezető szünetet rendel el, majd elrendeli a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlőség esetén a témát a következő testületi ülés napirendjére kell tűzni.

24.§.

(1) A határozati javaslat elfogadásához - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel- a jelenlevő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges ( egyszerű többség)

(2)       Minősített többség szükséges a Mötv.50.§-ában meghatározottakon kívül e rendelet 6.§.(2) bekezdés a.), c.), és e.) pontjában meghatározott ügyekben.

6. Kérdés, interpelláció

25.§

(1)  A napirendi pontok tárgyalását követően  települési képviselőt kérdezési és interpellálási jog illeti meg.

(2)  A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező   bizottságok elnökeihez önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(3) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal, vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(4)  Amennyiben az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőző 5 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 8 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(5)  A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(6)  A képviselő kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor dönt vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

7.Jegyzőkönyv

26.§.

(1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntések tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

A tanácskozás hangszalagra is rögzíthető, a hangszalag azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv.52.§.(1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

       a.) a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát,

       b.) napirendi pontok előterjesztőinek a nevét, előterjesztői kiegészítéseket,

       c.) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

       d.) kérdéseket és az interpellációkat, az azokra adott választ, a testület döntését,

       e.) az elhangzott bejelentések lényegét.

(3) Ha a képviselő kéri, felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni, illetve az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

 (4) A jegyzőkönyv mellékletei

a.) meghívó,

b.) jelenléti ív,

c.) írásos előterjesztés és határozati javaslat,

d.) kihirdetett rendelet,

e.) írásban benyújtott hozzászólások,

f.)egyéb írásos indítványok.

(5) A jegyzőkönyvet a jegyző és a polgármester írja alá.

27.§.

(1) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, melyet elektronikus úton az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Tolna megyei Kormányhivatalnak.

(2) Az eredeti jegyzőkönyv megőrzéséről, évenként beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)   A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben betekinthetnek a jegyzőkönyvbe.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melybe az érintetteken és a 15.§.
(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más nem tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagát az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(5)   A jegyző az ülésen, vagy a határozathozatalnál észlelt jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolja.

(6)       A testület határozatairól a jegyző az érintetteket a határozat kivonatának megküldésével értesíti.

IV.fejezet

A KÉPVISELŐ TESTÜLET DÖNTÉSEI

1. Határozat

28.§.

(1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, vagy nem tesz lehetővé,

a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt:

- napirend elfogadásáról,

- ügyrendi kérdésekben,

- képviselői kérdésekre, interpellációra adott válaszok elfogadásáról.

29.§.

(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a.) a képviselő-testület megnevezését,

b.) a határozat számát,

c.) a határozat meghozatalának évét,

d.) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját, napját,

e.) „határozata” kifejezést.

(3) Az egyedi határozat megjelölése:

„Ozora Község Önkormányzata Képviselő-testületének

…./2014.(…..) határozata”

(4) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a döntést szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős személy megnevezését és végrehajtás határidejét.

(5) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, mely a jegyző feladata.

(6) A nyilvántartás tartalmazza

a.) a határozat számát, tárgyát

b.) végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

2. Rendelet

30.§.

(1) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a.) a polgármester,

b.) a képviselő,

c.) képviselő-testület bizottsága,

d.) a jegyző.

(2) A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjeszteniük.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

31.§.

(1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

(2) Az önkormányzati rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha a kifüggesztés megtörtént

32.§.

(1) A rendelet megjelölése tartalmazza:

a.) a képviselő-testület megnevezését,

b.) a rendelet sorszámát arab számmal,

c.) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal

d.) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal, napját arab számmal,

e.) „rendelete” kifejezést,

f.) a rendelet címét.

(2)  A rendelet megjelölése:

„Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének

…./2014.(…..) rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével”

(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3) A rendeletek nyilvántartása tartalmazza:

a.) a rendelet számát, tárgyát,

b.) hatálybalépés időpontját ( év, hó, nap)

c. ) a rendeletet módosító illetve hatályon kívül helyező rendelet számát,

d.) hatályon kívül helyezés időpontját.

V.fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAIRA, TISZTSÉGVISELŐIRE, SZERVEIRE, VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Polgármester
   

33.§.

(1) A polgármester a település választó polgárai által közvetlenül választott, főállásban dolgozó tisztségviselő.

(2)  A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, határozza meg munkabérét, költségtérítését jogszabály keretei között az alakuló ülésen, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen. A polgármester jutalmazásra az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester szabadságigényét köteles írásban bejelenteni, melyet az alpolgármester, akadályoztatása esetén az Ügyrendi bizottság elnöke ellenjegyez.

34.§.

(1) A polgármester lemondását az alpolgármesternek, e tisztség betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, e tisztségek betöltetlensége esetén az Ügyrendi bizottság elnökének adja át.

35.§.

(1) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A polgármester a Mötv. 68.§.(2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan ügyekben, ahol a döntés elmaradása miatt az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(3) A polgármester a Mötv. 68.§.(3) bekezdése alapján eljárva a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett  a Mötv. 42.§.ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

2. Alpolgármester

36.§.

(1)  A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A polgármester tartós távolléte miatt a polgármester helyettesítő  alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A képviselő-testület az alpolgármesterre nem ruházhat át hatáskört.

3. A jegyző

37.§.

(1) A jegyző, mint a Közös Önkormányzati Hivatalt vezetője, felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és a bizottságok tevékenységét, ha működésüknél, döntéseiknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni.

(2) A jegyzőt –pályázat alapján- a Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei lakosságszám-arányos, többségi döntéssel határozatlan időre nevezik ki.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, kiemelt köztisztviselője látja el.

38.§.

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

a.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,

b.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

c.) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

d.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

e.) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel;

f.) elősegíti a bizottságok hatékony működését, gondoskodik a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről;

(2) A  jegyző egyéb feladatai:

e.) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági jogköröket;

b.)  ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;

c.) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;

d.) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;

e.) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról;

f.) igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről.

4. Bizottságok

39.§.

(1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi bizottságokat hozza létre, létszámukat a következők szerint állapítja meg:

- Ügyrendi bizottság                                                               3 fő

 (2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ. 1 számú függeléke, a bizottságok által ellátandó feladatok részletes felsorolását az SZMSZ. 2.számú melléklete tartalmazza

40.§.

(1)       A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2)       A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3)       Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

41.§.

(1)       Az állandó és ideiglenes bizottságok elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani.

(2) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(3)       A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4)       A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

42.§.

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ. keretei között – maga állapítja meg.

(2)  Munkájukhoz – a jegyző segítségével – igénybe vehetik a Közös Hivatal személyi és tárgyi eszközeit.

43.§.

(1)  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2)  A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 15.§.-ban meghatározottak alkalmazásával tarthat.

44.§.

(1) A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, az e rendelet 26.§. és 27.§-ában meghatározottak szerint. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(2) A bizottságok 2 évente beszámolnak tevékenységükről a képviselő-testületnek.

5. Képviselő

45.§.

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelőséggel képviseli a  választóinak az érdekeit.

(2) A képviselőt az Mötv. 32.§-á-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelességek illetik meg, illetve terhelik.

(3) A képviselő köteles

a.) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

b.) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c.) a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(4) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát nem köteles megindokolni, döntése miatt semmiféle hátrány nem érheti.

(5) A képviselő a (4) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, és a Közös Önkormányzati hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

46.§.

(1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását, a képviselő-testületbe történő behívását követő ülésen esküt tesz. A képviselő az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2.számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő képviselői jogait nem gyakorolhatja.

(3) A képviselő a Mötv. 38.§.(4) bekezdésében meghatározottak szerint köteles kérelmezni felvétel a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(4) A képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Az összeférhetetlenségi eljárás során a Mötv. 37.§-ába foglaltak szerint kell eljárni.

6. Közös  Önkormányzati Hivatal
   

47.§.

(1) A képviselő-testület a Mötv. 85.§-ában meghatározottak szerint Ozora Község Önkormányzatával közösen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését, létszámát, munka és ügyfélfogadási rendjét az Ozorai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
(továbbiakban: Hivatali SZMSZ ) tartalmazza. A Hivatali SZMSZ e rendelet 3.számú melléklete

(4) A Hivatali SZMSZ jóváhagyásához, módosításához mindkét képviselő-testület döntése szükséges.

48.§.

(1)  A Közös Hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.

(2)  A képviselő a Közös Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

6. Társulások
   

49.§.

(1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására a Mötv. által meghatározott szabályok szerint szabadon társulhat más települési önkormányzat képviselő-testületével.

(2) A társulás írásbeli megállapodással hozható létre. A társulási megállapodás jóváhagyásához a társulásban résztvevő képviselő-testület mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(3) A társulási megállapodás helyi önkormányzati feladat és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat és határköre ellátására köthető.

(4) A megállapodást – a képviselő-testületi jóváhagyást követően - a polgármester írja alá.

(5) A Képviselő-testület által a Társulásokra átruházott hatáskörök:

            a.) óvodai nevelés,

            b.) egészségügyi alapellátáson belül a sürgősségi betegellátás,

            c.) települési szilárd hulladékgazdálkodás,

            d.)szociális és gyermekjóléti szolgáltatások.

(6) Azon társulások felsorolását, melyben az Önkormányzat tagként vesz részt, Társulások által ellátott feladatokat valamint a gesztortelepüléseket a rendelet 3.számú függeléke tartalmazza.

VI. fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS

 50.§.

(1) A helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013.évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak szerint a település 80 választópolgára aláírásával kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a település választópolgárai közül 160 fő kezdeményezte.

(3) A népszavazásra javasolt kérdést- a kérdés hitelesítése céljából – a helyi választási bizottsághoz kell benyújtani.

51.§

(1) Helyi népszavazás kezdeményezése esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor az aláírásgyűjtő ív átadásával egyidejűleg a helyi választási iroda vezetője írásban tájékoztatja a kezdeményezőt arról, hogy mennyi aláírás esetén lesz kötelező a népszavazás kiírása.

(2)A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő 30 napon belül, egy alkalommal lehet benyújtani a helyi választási bizottsághoz az aláírások ellenőrzése céljából.

(3) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(4) A helyi népszavazásról szóló döntés meghozatalát követően a választópolgárokat a jegyző helyben szokásos módon és a honlapon történő közzététellel minden részletre kiterjedően tájékoztatja.

VII. fejezet

LAKOSSÁGI FORÚMOK

1. Közmeghallgatás
   

52.§.

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

a.) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői a képviselő-testülethez, képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b.) a közmeghallgatás helyét, idejét témáját a képviselő-testület határozza meg a munkatervének elfogadásakor;

c.) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, napirendekről a Községháza hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményen, illetve szórólapokon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

53.§.

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

2. Falugyűlés

54.§.

(1)       A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében a lakosság tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés összehívásának fontosabb szabályai :

a.) gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Községháza hirdetőtábláján, szórólapokon tájékoztatást kell adni a rendezvény előtt legalább öt nappal.

b.) a gyűlést a polgármester vezeti; erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal dolgozóit.

c.) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE,  VAGYONA ÉS

GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLNŐRZÉSE

1. Az önkormányzat költségvetése
   

55.§.

(1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV.törvényben ( továbbiakban: Áht.) meghatározottaknak megfelelően készíti elő. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben meghatározottak az irányadók.

(4) Az önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati funkciók megnevezését, számát a rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza.

2. Az önkormányzat vagyona

56.§

A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendeletben határozza meg.

3. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

57.§.

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes, utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. 

(3) Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti.

(4) Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a jegyző külső szakmai szervezet bevonásával gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervei ellenőrzéséről is.

IX.fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007.(IV.2) rendelete

Barkóczi József                                                                                 Németh Györgyné

polgármester                                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetése 2014.december 5.napján megtörtént.

                                                           Németh Györgyné

                                                           jegyző