Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 02. 13Csopak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról1
Csopak Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9/B. § (2) bekezdés b) pontban és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek (Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltség, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási és Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság, Veszprémi Bányakapitányság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala), valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
általános Rész
Általános előírások
1. A szabályzat hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Csopak község közigazgatási területére terjed ki.
(2)2 Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási terv (SZT-1/M12, SZT-2/M1)
2. melléklet: Sajátos jogintézmények
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
1. függelék: Művi értékvédelem
2. függelék: Régészeti lelőhelyek
3. függelék: Természetvédelem
4. függelék: Mintakeresztszelvények
5. függelék: A Balaton-felvidéken általában javasolt, honos növényzet
6. függelék: Pinceépítés méretei3
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) belterülethatár, amely egyben övezethatár is,
c) építési övezet, övezet határa és jele,
d) építési határvonal,
e) a kötelező erejű megszüntető jel,
f) közműsáv,
g) magánút céljára fenntartott terület,
h) kilátópont, és
i) kilátóponthoz kapcsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek.
j) építési hely12
(2) Más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ,
b) védőtávolságok,
c) művi értékvédelem
ca) műemlék, műemlék telke,
cb) műemléki környezet határa,
cc) régészeti lelőhely határa,
cd) karakterhordozó terület határa és területe,
ce) településképvédelmi terület határa,
d) táj- és természetvédelem
da) országos ökológiai hálózat magterület határa és területe,
db) nemzeti park terület határa,
dc) országos jelentőségű természetvédelmi terület határa,
dd) tájképvédelmi terület határa,
de) Natura2000 terület határa és területe,
df) ex lege védett természeti érték,
dg) helyi jelentőségű védett természeti terület határa,
dh) vízbázis belső védőövezet határa,
di) vízbázis külső védőövezet határa,
dj) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa,
dk) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa,
e) vízpart-rehabilitációs terv
ea) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa,
eb) megőrzendő természetes partvonal,
ec) megszűnő, korábbi jogi partvonal,
ed) tervezett új szabályozási partvonal,
ee) engedély nélkül létesült, megszüntetendő feltöltés,
ef) építési hatósági intézkedést igénylő, engedély nélkül, ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített terület,
eg) tómederben megtartható feltöltés, móló,
eh) hajózási, sport idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakasz,
ei) strandolásra alkalmas partszakasz,
ej) meglévő hajóállomás,
ek) meglévő, engedéllyel rendelkező vitorláskikötő,
el) elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonal,
em) zöldterületen elhelyezhető építmények számára kijelölt terület,
f) nyílt karsztos terület és határa,
g) szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete,
h) felszíni vízminőség-védelmi terület övezete,
i) vízeróziónak kitett terület övezete, és
j) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatóak.
4. § Sajátos jogintézmények:
a) beültetési kötelezettséggel érintett terület határa, és
b) elővásárlási joggal érintett terület határa.
4. Belterülethatár módosítás
5. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt építési telkeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
6. §
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
5. Országos művi értékvédelem
7. §
6. Régészeti lelőhelyek
8. §
7. Helyi védelem
9. §
10. §
11. §
Reklám, hirdetőtábla
12. §
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8. Táj- és természetvédelem
13. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat – Magterület övezetére, az országosan védett természeti területekre, a Natura2000 hálózathoz tartozó területekre, ex lege védett természeti értékekre, helyi jelentőségű természetvédelmi területekre – megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő, és
c) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges.
(3) A település közigazgatási területén – a települési és tájkarakter védelme érdekében – 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épület nem építhető.
14. § (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat - Magterülethez tartozó területek, az országosan védett természeti területek, és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett területen
a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók,
b) tájba illeszkedő épület helyezhető el,
c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak, és
d) szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.
(3) Védett területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(4) A településen meglévő helyi jelentőségű védett természeti területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(5)15
9. Tájképvédelem, látványvédelem
15. § (1) Tájképvédelmi terület pontosított határa a Szabályozási terven feltüntetésre került.
(2) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(3) A kilátópontokat és az ehhez kapcsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(4) A látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területeken új épület építése vagy egyéb épületnek nem minősülő építmény elhelyezése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell bizonyítani, hogy a kilátás nem sérül.
környezetvédelmi előírások
10. Környezetvédelem
16. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata akkor folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
11. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
17. § (1) A település a felszín alatti vízminőség-védelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik.
(2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
(3) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenység csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytatható.
12. A levegő védelme
18. § A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
13. A termőföld védelme
19. § (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése és a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítéssel el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.
(5) A telkeken rézsű oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
14. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés
20. § (1) Szelektív hulladékgyűjtő sziget karakterhordozó területen és műemléki környezetben nem helyezhető el.
(2) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Gip építési övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével.
15. A zaj elleni védelem
21. § Zajt és rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, katasztrófavédelem
16. Nyílt karszt területek
22. § (1) A nyílt karszt területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani.
(2) A Szabályozási tervlapon jelölt nyílt karszt területek veszélyes környezetnek minősülnek, ennél fogva a területen építési tevékenységet folytatni csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges.
17. Vízeróziónak kitett területek
23. § (1) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín
a) külterületen legalább 80%-os, és
b) belterületen legalább 30%-os
növényborítottságát.
(2) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.
18. Felszíni vízminőség-védelmi terület
24. § (1)16 A felszíni vízminőség-védelmi terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2)17
(3) Az (1) bekezdés szerinti területen tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni. A területen kizárólag a terület élőhelyi adottságait, vízháztartását, természetes növényzetet figyelembe vevő területhasználat lehet.
(4) A Szabályozási tervlapon jelölt felszíni vízminőség-védelmi területek veszélyes környezetnek minősülnek, ezért a területen építési tevékenységet folytatni csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján lehetséges.
19. Védőterületek, védőtávolságok
25. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő,
d) természetközeli folyóvizek.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 31. § előírásai az irányadók.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
20. Beültetési kötelezettség
26. § Beültetési kötelezettség jegyezhető be - önkormányzati hatósági döntés alapján - a 2. melléklet 2.2. pont szerinti ingatlanokra.
21. Elővásárlási jog
27. § Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet 2.1. pont szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.
22. Telekalakítás
28. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, ha a telek alakja egyszerű geometriájú, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(3) Közműterület és magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet illetve övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.
(5) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
közműellátás és hírközlés
23. Általános előírások
29. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), és
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a)18
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), és
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről, és
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, és
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az autak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, és
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, vagy
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.
24. Vízellátás
30. § (1) Belterületen új vízhálózat
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, és
b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad, és
c) a tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon.
25. Szennyvízelvezetés
31. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz:
a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, és
b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos.
(3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha:
26. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
32. § (1) A felszíni vizek, vízfolyások, állandó és időszakos hasznosítású árkok mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni, a csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(3) A csapadékvíz (nyílt árokrendszerrel illetve zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell
a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
b) új telekosztású terület esetén.
(5) Az (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.
33. § (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.
(2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.
(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) szélessége ne lépje túl a 3,5 m-t,
c) szegélye 10 cm-nél nem lehet magasabb, és
d) minden telekre csak egy kocsi behajtó létesíthető – saroktelek kivételével.
27. Villamosenergia ellátás
34. § (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben,
b) karakterhordozó területen,
c) településkép védelmi területen,
d) sétáló utcává alakítandó utcában, és
e) tájképvédelmi területen
a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
(5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad - amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha a közterületi útburkolat bontására lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.
28. Földgázellátás
35. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
29. Vezetékes elektronikus hírközlés
36. § (1) A belterületen, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Beépítésre szánt területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Külterület beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetők. Amennyiben egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető.
30. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
37. § (1) Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.
Építés általános szabályai
31. Építés általános feltételei
38. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.
(2) Két építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(3) Két építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(4) A Séd-patak partján elhelyezkedő, meglévő építési telkek közterületi kapcsolata a patak felett létesített, legfeljebb 3,0 m széles hídon keresztül is biztosítható.
(5) Övezetekben jogszerűen meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
39. § (1) A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el, és
b) egyéb területeken a (2) bekezdés figyelembe vételével helyezhető el, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(2) A település területén 10 méternél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el.
(3) A település területén – K-kemp építési övezet kivételével - lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, mobil épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
32. Általános építészeti előírások
40. § (1)19
(2)20
(3)21
(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(5) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.
(6) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül
a)22
b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy
ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen, és
c)23
(7)24
(8)25
(9) A település beépítésre szánt területén csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazoltan, vagy növényzettel takartan helyezhető el.
(10)26 Karakterhordozó területen az épület párkánymagassága
a) nem haladhatja meg a 3,5 métert,
b) legalább 80%-ban igazgatási, oktatási, kulturális rendeltetést tartalmazó épületek esetén az 5,5 métert.
(11)27 A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a karakterhordozó területen fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 méteren túli épületrészen alakítható ki.
33. Tereprendezés, rézsű, támfal, kerítés
41. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) Tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben lehetséges, az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása céljából.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,
de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.
(4) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.
(5) A közúttal határos telken az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.
(6)28 Támfalgarázs kizárólag építési telken helyezhető el akkor, ha az eredeti terepszint tereplejtése a telek egészére vonatkozóan a 15%-ot meghaladja.
(7)29 Karakterhordozó területen támfalgarázs kivételesen sem helyezhető el.
42. § (1) A település teljes területén tömör kerítés – terméskőből rakott kerítés kivételével - nem építhető. Terméskőből rakott kerítés kizárólag karakterhordozó területen építhető, legfeljebb 1,8 m magassággal.
(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet, legfeljebb 0,5 m magas lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron a kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
(3)30
(4)31
(5) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.
(6) Zöldterületen épített kerítés legalább 90 %-ban áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal.
(7) Sportpálya területén labdafogó háló, kerítés valamennyi építési övezetben, övezetben 6,0 m magasságig építhető.
34. Beépítési mód, építési hely
43. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) A legalább 70%-ban beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(4) Beépített utcaszakasz esetén az előkerti építési vonalnak az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzett legalább 70%-ban kialakult állapothoz kell igazodnia, kivéve, ha a Szabályozási terven előkerti építési határvonal került jelölésre.
(5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, előkerti építési határvonal 5,0 m.
(6) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méter, a hátsókert 0 méter.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 12 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 4,0 méter lehet.
(8) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9)32
(10)33
(11)34 A település területen, amennyiben egy építési telekre vagy telekre a szabályozási terven feltüntetésre került építési hely, úgy építmények csak a megjelölt helyen helyezhetők el.
különös rész
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
35. Beépítésre szánt terület
44. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Településközpont terület (Vt)
c) Intézményi terület (Vi)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Ipari terület (Gip)
f) Üdülőházas terület (Üü)
g) Hétvégiházas terület (Üh)
h) Különleges területek
ha) sportterület (K-Sp)
hb) strand terület (K-St)
hc) kikötő terület (K-Ki)
hd) kemping terület (K-Kemp)
he) borgazdasági terület (K-Bg)
hf) turisztikai terület (K-Tur)
hg) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
hh) honvédelmi terület (K-Hon)
(2) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
36. Falusias lakóterület (Lf)
45. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szálláshely jellegű,
e) igazgatási, iroda,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) kulturális, közösségi szórakoztató, és
h) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(3a)35 Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein minden teljes 300 m2 telekterület után egy a (2) bekezdés rendeltetése szerinti rendeltetési egység helyezhető el, amennyiben az építési övezeti előírások több rendeltetési egység elhelyezését megengedik.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el, amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.
(6)36
(7)37
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhető el:
a) kirakatszekrény,
b) állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló, és
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól,
b) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop, és
c) kerti építmények.
(10) Falusias lakóterület építési övezeteiben oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól,
b) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak, és
c) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop,
(11) Falusias lakóterület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól,
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, és
c) mosókonyha,
d) gépjárműtároló.
(12)38 A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Lf1 |
O / K |
800 |
16 |
30 |
5,0 |
40 |
30 |
|
2. |
Lf2 |
O / K |
800 |
16 |
20 |
5,0 |
50 |
20 |
|
3. |
Lf3 |
SZ |
800 |
20 |
30 |
6,0 |
40 |
30 |
|
4. |
Lf4 |
SZ |
800 |
18 |
15 |
5,0 |
70 |
15 |
37. Településközpont terület (Vt)
46. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató, és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein egy épületben legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén – 0,5 méterrel túlléphető.
(6)46
(7)47
(8) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhető el:
a) kirakatszekrény,
b) állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló, és
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
(9) Településközpont terület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól,
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, és
c) kerti építmények.
(10) Településközpont terület építési övezeteiben oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól,
b) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak, és
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet,
(11) Településközpont terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:
a) állatól,
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet,
c) mosókonyha, és
d) gépjárműtároló.
(12) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
|
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Vt1 |
O / K |
500 |
16 |
40 |
5,0 |
40 |
40 |
|
2. |
Vt2 |
O |
800 |
18 |
40 |
5,0 |
30 |
40 |
|
3. |
Vt3 |
O |
800 |
18 |
20 |
5,0 |
60 |
20 |
|
4. |
Vt4 |
SZ |
2000 |
25 |
20 |
6,5 |
60 |
20 |
|
5. |
Vt5 |
O |
800 |
18 |
50 |
5,5 |
15 |
50 |
38. Intézmény terület (Vi)
47. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) lakó, és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el.
(6) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Vi1 |
Z |
3000 |
40 |
40 |
7,5 |
30 |
40 |
|
2. |
Vi2 |
SZ |
K |
K |
15 |
7,5 |
50 |
15 |
39. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
48. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató, és
c) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetést is tartalmazhat
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Gksz1 |
SZ |
1000 |
18 |
50 |
6,0 |
20 |
50 |
40. Egyéb ipari terület (Gip)
49. § (1) Egyéb ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Egyéb ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari,
b) kereskedelmi, szolgáltató, és
c) igazgatási, iroda
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte mellett, vagy az illetékes vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel történik.
(4) Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Az egyéb ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Gip1 |
SZ |
1500 |
25 |
40 |
7,5 |
30 |
40 |
41. Üdülőházas terület (Üü)
50. § (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) üdülő,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) kulturális, közösségi szórakoztató, és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben – Üü2 építési övezet kivételével - eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.
(5)51
(6) Üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben gépjárműtároló önálló épületben nem helyezhető el.
(7)52 Az üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Üü1, Üü1* |
SZ |
10 000 |
80 |
30 |
13,0 |
50 |
30 |
|
2. |
Üü2 |
SZ |
10 000 |
80 |
30 |
13,0 |
40 |
30 |
|
3 |
Üü3 |
SZ |
10 000 |
80 |
20 |
13,0 |
50 |
20 |
|
4. |
Üü4 |
SZ |
5000 |
40 |
15 |
7,5 |
50 |
15 |
|
5. |
Üü5 |
SZ |
5000 |
50 |
20 |
7,5 |
60 |
20 |
|
6. |
Üh6 |
SZ |
800 |
18 |
30 |
9,0 |
50 |
30 |
42. Hétvégiházas terület (Üh)
51. § (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) üdülő,
b) kereskedelmi, szolgáltató, és
c) szállás jellegű
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Hétvégi házas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül nem helyezhető el:
a) kirakatszekrény,
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c) állatól, állatkifutó,
d) trágyatároló, komposztáló,
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, és
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) Hétvégi házas terület építési övezeteiben előkert legkisebb méretén belül kerti építmény nem helyezhető el.
(6) Hétvégi házas terület építési övezeteiben oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül tárolásra szolgáló műtárgyak.
(7) Hétvégi házas terület építési övezeteiben hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el a kerti építmények közül tárolásra szolgáló műtárgyak.
(8) A hétvégiházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
Üh1 |
SZ / K |
800 |
18 |
15 |
5,0 |
70 |
15 |
|
2. |
Üh2 |
SZ / K |
800 |
18 |
15 |
5,0 |
70 |
15 |
|
3. |
Üh3 |
SZ / K |
800 |
18 |
15 |
5,0 |
70 |
15 |
43. Különleges területek
52. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) sportterület (K-Sp)
b) strand terület (K-St)
c) kikötő terület (K-Ki)
d) kemping terület (K-Kemp)
e) borgazdasági terület (K-Bg)
f) turisztikai terület (K-Tur)
g) mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.
44. Különleges terület – sportterület (K-Sp)
53. § (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) sport
b) a sport rendeltetést kiszolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Sp |
SZ |
3000 |
30 |
10 |
7,5 |
50 |
10 |
45. Különleges terület – strand terület (K-St)
54. § (1) Különleges terület – strand terület a Szabályozási terven K-St jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – strand terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) strand kiszolgáló létesítményei,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) vendéglátó,
d) egyéb közösségi szórakoztató és
e) az a)-d) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – strand terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Különleges terület – strand terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein figyelembe kell venni a Szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot.
(6) A különleges terület – strand terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-St |
SZ |
10 000 |
30 |
10 |
6,0 |
65 |
10 |
46. Különleges terület – kikötő terület (K-Ki)
55. § (1) Különleges terület - kikötő terület a Szabályozási terven K-ki jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges terület – kikötő terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) vízi közlekedési,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás és
d) az a)-c) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – kikötő területen építési övezeteiben önálló szállás rendeltetés nem létesíthető, szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án helyezhető el.
(4) Különleges terület – kikötő terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(5) Különleges terület - kikötő terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Különleges terület – kikötő terület építési övezeteinek építési telkein figyelembe kell venni a Szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot.
(7) A különleges terület - kikötő terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Ki |
SZ |
3000 |
30 |
10 |
7,5 |
60 |
10 |
47. Különleges terület – kemping terület (K-Kemp)
56. § (1) Különleges terület - kemping terület a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) szállás,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) közösségi szórakoztató, kulturális,
d) egészségügyi,
e) sport és
f) az a)-e) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – kemping terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges terület - kemping terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Kemp |
SZ |
10 000 |
100 |
20 |
6,0 |
60 |
20 |
48. Különleges terület – borgazdasági terület (K-Bg)
57. § (1) Különleges terület – borgazdasági terület a Szabályozási terven K-Bg jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – borgazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) gazdasági (feldolgozó),
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) vendéglátó és
d) az a)-c) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – borgazdasági terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Bg |
SZ |
5000 |
30 |
30 |
6,0 |
40 |
30 |
49. Különleges terület – turisztikai terület (K-Tur)
58. § (1) Különleges terület - turisztikai terület a Szabályozási terven K-tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - turisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) turisztikai,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) közösségi szórakoztató, kulturális,
e) oktatási, egészségügyi, szociális és
f) az a)-e) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) A különleges terület - turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Tur1 |
SZ |
10 000 |
100 |
20 |
9,0 |
60 |
20 |
|
2. |
K-Tur2 |
SZ |
2000 |
30 |
10 |
6,0 |
40 |
10 |
50. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
59. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó,
b) egyéb mezőgazdasági, és
c) kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteiben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Mü |
SZ |
1500 |
18 |
20 |
6,0 |
40 |
20 |
51. Különleges terület – honvédelmi terület (K-Hon)
60. § (1) Különleges terület – honvédelmi terület a Szabályozási terven K-Hon jellel jelölt építési övezet, amely honvédelmi tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – honvédelmi terület építési övezeteiben elhelyezhető honvédelmi tevékenységhez kapcsolódó épület:
a) üdülő,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) kulturális, közösségi szórakoztató, és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – honvédelmi terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Különleges terület – honvédelmi terület építési övezeteiben gépjárműtároló önálló épületben nem helyezhető el.
(5) Különleges terület – honvédelmi terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(6) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható telek legkisebb területe |
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti építés mértéke (%) |
|
|
1. |
K-Hon |
SZ |
4500 |
40 |
20 |
7,5 |
50 |
20 |
Beépítésre nem szánt területek
52. Beépítésre nem szánt területek
61. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé tartoznak:
a) Zöldterület
aa) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület - szőlő (Má-sző)
cb) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má-gy)
cc) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület
da) Tómeder (V)
db) Tómedren kívüli terület (V-tk)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
eb) Turisztikai terület (Kb-Tur)
ec) Közösségi kert (Kb-Kk)
ed) Villa (Kb-Vi)
ee) Honvédelmi terület – gazdasági erdőterület (Kb-Hon-Eg)
ef)65 Kertészet (Kb-Ke)
f) Közlekedési terület
fa) Közúti (KÖu)
fb) Kötöttpályás (KÖk)
53. Zöldterület (Zkk)
62. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterület övezetekben épület csak a kijelölt helyen helyezhető el.
(3) Zöldterület övezeteinek telkeinek legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(4) Zkk1 övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b) a terület fenntartását szolgáló építmény, és
c) szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó épület.
(5) Zkk1 övezet telkein az építés feltételei:
a) a beépítés módja: szabadonálló,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m,
d) közművesítettség mértéke: teljes.
(6) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el.
(7) Zkk2 övezet telkein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, műtárgyak – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével –, valamint megújuló energiaforrás műtárgyai nem helyezhetők el.
(8) Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el.
(9) Zkk3 övezet telkein a csatlakozó építési telkekhez gépjármű-közlekedésre alkalmas kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható.
54. Erdőterület – védelmi erdő (Ev)
63. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezeteiben épület nem helyezhető el.
(3)66
55. Erdőterület – gazdasági erdő (Eg)
64. § (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdőterület övezeteiben elhelyezhető az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmény.
(3) Eg övezet telkein az építés feltételei:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 100.000m2(10 ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4)67 Eg övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése megoldott.
(5)68
56. Általános mezőgazdasági terület - szőlő (Má-sző)
65. §69 (1) A szabályozási terven Má-sző jellel jelölt terület elsősorban nagyüzemi jellegű árutermelő
57. Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má-gy)
66. § (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Általános mezőgazdasági terület – gyep övezeteiben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(3) Má-gy1 övezetben meglévő önálló rendeltetési egységek megtarthatók, azonban új rendeltetési egység nem helyezhető el.
(4) Má-gy1 övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha),
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2 (5 ha),
c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m,
d) a beépítés módja: szabadonálló,
e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(5) Má-gy2 övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha),
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 50.000 m2 (5 ha),
c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m,
d) a beépítés módja: szabadonálló,
e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(6)70
(7)71 Má-gy3 övezetben új épület nem helyezhető el, meglévő épület nem bővíthető.
(8)72
58. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
67. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, a saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhetők a szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények, és az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületet lehet építeni.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkein medence, nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a helyi védelem alatt álló szőlők területén az 1 ha-t meg nem haladó telkek esetében legfeljebb 50 m2 alapterületű gazdasági épület építhető.
(7)73
(8)74
(9)75
(10)76 Mk övezetben az építményelhelyezés feltételei – a (15)-(16) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével - a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2,
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 2700 m2,
c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m,
d) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 20 m,
e) a beépítés módja: szabadonálló,
f) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%,
g) az építhető épületek összes bruttó alapterülete legfeljebb: 200 m2,
h) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m,
i) terepszint alatti beépíthetőség legnagyobb mértéke: 2700 m2-t meghaladó
méretű telkek esetében 10%.
(11) Mk övezet telkein lakóépület nem építhető.
(12) Mk övezet telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(13)77
(14) Mk övezet telkein az épület lejtő oldali homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(15)78 Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 2000 m2-t meghaladó területű telkeken földdel borított pince/boltpince elhelyezhető.
(16)79 A földdel borított pince/boltpince nettó alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 3%-át, 2700 m2-nél kisebb méretű telkek esetében a 60 m2-t. Az oromfal teljes magassága nem haladhatja meg a 3,20 m-t. A földdel borított pince legmagasabb pontja az eredeti terepszinthez viszonyítva nem haladhatja meg az 1,0 m-t.
59. Vízgazdálkodási terület – tómeder (V)
68. § (1) Vízgazdálkodási terület - tómeder a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet.
(2) Vízgazdálkodási terület – tómeder övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint.
(3) V övezetbe a Balaton tómedre tartozik.
(4)80
(5) V övezet területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthető, üzemeltethető. A vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető.
60. Vízgazdálkodási terület – tómedren kívül (V-tk)
69. § (1) Vízgazdálkodási terület – tómedren kívül a Szabályozási terven V-tk jellel jelölt övezet.
(2) Vízgazdálkodási terület – tómederen kívül övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint.
(3)81 V-tk1 övezetbe a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv hatálya alá eső tómedren kívüli vízgazdálkodási területek tartoznak.
(4) V-tk1 övezetben építési hatósági intézkedést igénylő, engedély nélküli ill. joghatályos településrendezési tervvel ellentétesen beépített területen építési tevékenység végzése tilos.
(5) V-tk2 övezetbe a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe.
(6) V-tk3 övezetbe a vízfolyások, árkok medre és parti sávja tartozik.
(7) V-tk3 övezetben épület nem helyezhető el.
61. Különleges beépítésre nem szánt terület
70. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) temető (Kb-T)
b) turisztikai terület (Kb-Tur)
c) közösségi kert (Kb-Kk)
d) villa (Kb-Vi)
e) honvédelmi terület – gazdasági erdőterület (Kb-Hon-Eg)
62. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető (Kb-T)
71. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető terület övezeteiben elhelyezhető:
a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló építmény,
b) ravatalozó, kápolna.
(3) Kb-T övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: kialakult,
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: kialakult,
c) a beépítés módja: szabadonálló,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4) Kb-T övezetben telekalakítás telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe maximum 5%-ban módosulhat.
(5) Kb-T övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(6) Kb-T övezet telkein több épület is elhelyezhető.
63. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület (Kb-Tur)
72. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai területen elhelyezhető építmény:
a) turisztikai,
b) kereskedelmi, szolgáltató, és
c) közösségi szórakoztató, kulturális
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kb-Tur övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2,
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m,
c) a beépítés módja: szabadonálló,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m,
(5) Kb-Tur övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
64. Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert (Kb-Kk)
73. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert terület a Szabályozási terven Kb-Kk jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi kert terület övezeteiben elhelyezhető építmény:
a) közösségi épület, és
b) épületnek nem minősülő kerti építmény, tárolóépítmény.
(3) Kb-Kk övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható / beépíthető telek legkisebb területe: 2000 m2,
b) a kialakítható / beépíthető telek legkisebb szélessége: 40 m,
c) a beépítés módja: szabadonálló,
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%,
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m.
(4) Kb-Kk övezet telkein legfeljebb egy épület helyezhető el.
65. Különleges beépítésre nem szánt terület – villa (Kb-Vi)
74. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – villa terület a Szabályozási terven Kb-Vi jellel szabályozott övezet, melynek területén az egykori szőlőhegyi villaépületek helyezkednek el.
(2) Kb-Vi övezet telkein új épület nem építhető.
(3) Kb-Vi övezetben meglévő épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés végezhető – az értékvédelmi előírások betartása mellett.
66. Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület – gazdasági erdőterület (Kb-Hon-Eg)
75. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – honvédelmi terület – gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Kb-Hon-Eg jellel szabályozott övezet, amely honvédelmi tevékenységhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-Hon-Eg övezet telkein az építés feltételei:
a) a beépíthető telek legkisebb területe: 10.000m2 (1 ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(3) Kb-Hon-Eg övezetben a meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók az épület alapterületén belül.
67/A82 Különleges beépítésre nem szánt terület – kertészet (Kb-Ke)
75/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - kertészet a Szabályozási terven Kb-Ke jellel jelölt övezet, amely a kertészeti termelés, növénytermesztés céljára szolgáló, és az azokat kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-Ke övezetben az építmény-elhelyezés és a telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2;
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 4000 m2;
c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m;
d) a beépíthető telek legkisebb szélessége: 20 m;
e) a beépítés módja: szabadonálló;
f) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m;
h) terepszint alatti beépíthetőség legnagyobb mértéke: 3%.
(3) Kb-Ke övezet telkein legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető.
67. Közlekedési területek általános előírásai (KÖu)
76. § (1) Közúti közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Kötöttpályás közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖk jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(3) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.
(4) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(5) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(6) Kök övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m.
(7) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja:
|
A |
B |
C |
D |
||
|
Út |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
||
|
belterület |
külterület |
||||
|
1. |
71. sz. főút |
Országos főút |
Meglévő |
- |
100m-100m |
|
2. |
73. sz. főút |
Országos főút |
Meglévő |
- |
100m-100m |
|
3 |
7221. jelű Lovas – Csopak összekötő út |
Országos mellékút |
Meglévő |
- |
50m-50m |
|
4. |
7303. j. Csopak – Balatonfüred összekötő út |
Országos mellékút |
Meglévő |
- |
50m-50m |
|
5. |
71.sz. főút belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
6. |
73. sz.főút belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
7. |
7303. jelű út belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
8. |
7221. jelű út belterületi szakasza |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
9. |
Kossuth u. |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
10. |
Minden egyéb út melyről ingatlanok nyílnak |
Meglévő |
- |
- |
|
|
11. |
Gyalogutak |
Meglévő |
|||
|
12. |
29 Székesfehérvár - Tapolca vasútvonal |
- |
- |
50m-50m |
50m-50m |
77. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a község helyi építési szabályzatáról szóló, többször módosított 16/2003. (XI.01.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
|
Ambrus Tibor polgármester |
Dr. Szántód Anita jegyző |
1. melléklet84
2. melléklet
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
Ssz |
Helyrajzi szám |
Fekvés |
Településrendezési cél |
|
1. |
35, 36, 37 |
Kossuth u. 97, 99, 101 |
Településközpont kialakítása |
|
2. |
1171-1176 |
Kisfaludy utca |
Közösségi turisztikai célú terület kialakítása |
1. függelék
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
Ssz. |
Funkció |
Cím |
Hrsz |
Törzs-szám |
Műemléki környezet |
|
1. |
Budai-villa |
Füredi utca 85. |
1846/1 |
5475 |
1830/2, 1831/12, 1831/13, 1831/14, 1831/16, 1831/17, 1831/18, 1831/19, 1831/20, 1831/25, 1831/26, 1831/27, 1845, 1853/3, 1854 |
|
2. |
Harangtorony |
Kossuth utca 128. |
1110/2 |
5479 |
15, 16, 18, 29/1, 32/1, 30/2, 31, 162, 1081/1, 1081/4, 1104, 1106, 1107, 1109, 1144, 1111/1, 1142, 1145/2, 1180/2, 1189, 1193 |
|
3. |
Lakóház |
Budai utca |
1845 |
5476 |
1831/8, 1831/16, 1831/25, 1844/1, 1846/1 1853/3 |
|
4. |
Lakóház |
Kossuth utca 58. |
1010 |
5481 |
122, 123, 162/3, 1009, 1012, 1026, 1027, 1030 |
|
5. |
Lakóház |
Dózsa György utca 5. |
99 |
9038 |
80/1, 81/1, 95, 98, 100, 109, 110 |
|
6. |
Lakóház |
Dózsa György utca 3. |
98 |
8649 |
78/1, 78/2, 79/1, 80/1, 95, 97, 99, 110, 111 |
|
7. |
Lakóház |
Szérűskert utca 45. |
1128 |
5474 |
0134/1, 1126, 1127/2, 1127/3, 1129, 2490, 2492, 2493, 2497, 2498/1, 2488 |
|
8. |
Présház |
Kossuth utca 27. |
140 |
9039 |
136, 137/1, 139/1, 141/5, 141/6, 162/3, 951/6, 951/9 |
|
9. |
Présház |
Füredi utca 27. |
1126 |
5480 |
1117, 1123, 1125, 1127/1, 1127/2, 1128, 1130/11, 2490 |
|
10. |
Eőry-villa (présház és pince) |
Kishegyi utca 7. |
19, 20/1, 21-23 |
8689 |
10, 18, 20/9, 20/17, 20/18, 20/27, 20/28, 20/29, 20/30, 20/31, 24, 25/2, 26, 27, 2605, 2606, 2612 |
|
11. |
Ranolder-kastély |
Kishegyi utca 13. |
031/1, 031/3-6 |
5483 |
021/12, 021/13, 023, 024/5, 0246/1, 029/2, 030/11, 030/3, 031/2, 034/2, 043, 18, 20/3, 20/7, 20/32, 20/33, 20/34, 20/35, 20/36, 20/37, 20/38, 20/39, 20/40, 2620/3, 2621 |
|
12. |
Református templom |
Paloznaki utca 2. |
65 |
5477 |
61, 62/2, 63, 64, 66, 74, 112, 113, 117, 118 |
|
13. |
Szent Miklós templom romjai |
Kossuth utca 41. |
125 |
5478 |
114, 115, 124, 126, 162, 965, 973 |
|
14. |
Vincellérház |
Berekháti utca 54. |
778 |
5484 |
769/2, 775, 776, 777, 779, 780/2 |
|
15. |
Vízimalom |
Kisfaludy utca |
1179 |
9036 |
1146, 1147/1, 1147/6, 1149/2, 1150, 1151/1, 1151/2, 1152, 1175, 1176, 1180/1, 1180/2, 1181, 1182, 1183, 1184, 1189, 1190/2 |
2. függelék
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
Ssz |
Lelőhely neve |
Hrsz |
Azonosító |
|
1. |
Kövesdi templomrom |
125 |
7704 |
|
2. |
Kövesd - középkori településmag |
024/2, 02/5, 028/15-21, 52-71, 74, 7/1, 78/2, 79/1, 80/1-2, 81/1, 82/1, 95-129, 162/2, 954/1-9, 955, 959, 965-969, 972-979, 983-993, 999-1000, 1001, 1005-1018, 1021-1046, 1050/4, 1052/1, 1053 |
7703 |
|
3. |
Harangtorony, Kossuth u. 128. |
1110/2, 1111/1 |
7702 |
|
4. |
Csopak - középkori településmag |
6, 7, 8, 10/1, 12-16, 28-47, 20/41-45, 25/2, 1063/3-4, 1065/1, 106-1080, 1104, 1107, 1109, 1180/2, 1148-1157 |
sz.n. |
|
5. |
Kőkoporsó-domb |
159/16, 157/1, 161/1, 163/6, 476/2, 472/6, 476/1, 470, 467/1, 397-399, 401, 402, 406, 407/1, 408/2, 409, 412, 413-414, 417, 420, 421, 422, 426, 428, 430, 431, 434/2, 436, 438, 439, 42, 443, 446, 447, 450-457, 309, 480-536, 539-558/3, 576/3, 560-575, 735-745, 746/1-2, 762-763, 712, 716, 717, 718, 719,729, |
7705 |
|
6. |
Üdülőtelep |
277, 279, 281, 283, 285, 287, 288, 291, 292, 304, 316, 319, 320-350, 351/1-3, 418, 421, 42/2,4, 423, 424, 426, 428, 429, 431, 433, 435, 437, 440, 441 |
7706 |
|
7. |
Sóstói-domb |
579-609, 626-665, 667-670, 672/1, 672/3-4, 673-694 |
7707 |
|
8. |
Haraszt-dűlő |
02221/50, 02221/3-10, 13-14, 20, 25, 0223/3-4, 0222, 0225/126 |
7708 |
|
9. |
Lőcze-domb |
08/3-4 |
7709 |
|
10. |
Temető felett |
014/9-13, 72-73, 024/1, 015 |
7710 |
|
11. |
Öreg-hegy |
174, 176-182, 1223-1299/1-18, 1707/1-4, 1704/1-2, 1705, 1718, 0131/27-49 |
7711 |
|
12. |
Nosztori |
086 |
7712 |
|
13. |
Nosztori kőfejtő |
0117/2, 083/3, 0109/1, 0107/1 |
7713 |
|
14. |
Sportpálya |
1084 |
35024 |
|
15. |
Középterv Üdülő |
2046, 2047 |
59011 |
|
16. |
Nosztori (Nosztre) |
069/7/3, 068, 069, 076/5, 077, 078, 079/1, 081 |
7714 |
3. függelék
4. függelék
5. függelék85
6. függelék86
Egységes szerkezetben a 3/2025.(II.12.), 12/2023. (V.31.), 17/2022. (XI.02.), 12/2022. (VIII.01.); 13/2021. (IX.17.), 16/2020.(VI.03.), 12/2020. (V.11.) 25/2019. (XI.27.),12/2019. (V.23.), 8/2018. (VI.8.), 2/2018. (II.22.), 22/2016. (XII.19.), 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelettel. Hatályos: 2025. február 13-tól.
Módosította a 3/2025.(II.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2025. február 13. Módosította a 12/2023. (V.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2023. június 01. napjától. Módosította a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos: 2022. november 17-től. Módosította a 12/2022. (VIII.01) önkormányzati rendelet 6.§-a; Hatályos: 2022. augusztus 16-tól. Módosította a 16/2020. (VI.03.) önkormányzati rendelet 1.§-a.Hatályos: 2020. június 18-tól.
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Hatályon kívül helyezte a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatálytalan: 2016. szeptember 6-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től.
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től.
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól
Beiktatta a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Beiktatta a 12/2022. (VIII.01.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos:2022. augusztus 16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2020. (V.11.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2020. május 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 13/2021. (IX.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021.szeptember 18-tól.
Beiktatta a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Módosította a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Beiktatta a 12/2022.(VIII.01.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2022. augusztus 16-tól.
Beiktatta a 12/2022.(VIII.01.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2022. augusztus 16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
A rendelet szövegét a 2/2018. (II.22.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. március 24-től.
Módosította a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2022. november 17-től.
Beiktatta a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos: 2022. november 17-től.
Módosította a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2022. november 17-től.
Módosította a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2022. november 17-től.
Módosította a 22/2016. (XII.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017. január 3-tól.
A rendelet szövegét a 2/2018. (II.22.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2018. március 24-től.
A rendelet szövegét a 2/2018. (II.22.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2018. március 24-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Beiktatta a 13/2021. (IX.17.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 18-tól.
Beiktatta a 13/2021. (IX.17.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályos: 2019. december 12-től.
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos: 2019. december 12-től.
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos: 2019. december 12-től.
Beiktatta a 12/2019. (V.23.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2019. május 24-től.
Beiktatta a 12/2019. (V.23.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2019. május 24-től.
Beiktatta a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos: 2019. december 12-től
Beiktatta a 12/2022. (VIII.01.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2022. augusztus 16-tól.
Beiktatta a 12/2022. (VIII.01.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2022. augusztus 16-tól.
Beiktatta a 12/2022. (VIII.01.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2022. augusztus 16-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Beiktatta a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 5.-§-a. hatályos: 2022. november 17-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.
Hatályon kívül helyezte a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2019.december 12-től
Módosította a 25/2019. (XI.27.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos: 2019.december 12-től.
Beiktatta a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 6.§-a. hatályos: 2022. november 17-től.
Beiktatta a 13/2021. (IX.17.) önkormányzati rendelet 4.§-a. hatályos: 2021. szeptember 18-tól.
Módosította a 3/2025. (II.12.) Hatályos: 2025.február 13-tól. Módosította a 12/2023. (V.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2023. június 01-től. Módosította a 17/2022. (XI.02.) önkormányzati rendelet 7.§-a. Hatályos: 2022. november 17-től. Módosította a 12/2022. (VIII.01) önkormányzati rendelet 6.§-a; Hatályos: 2022. augusztus 16-tól. Módosította a 16/2020.(VI.03.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2020. június 4-től
forrás: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja. http://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/novenyjegyzek
Beiktatta a 16/2016. (VIII.22.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos: 2016. szeptember 6-tól.