Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2015. (IV.2.) önkormányzati rendelete
Szeged városképi védelméről
Hatályos: 2015. 09. 01- 2017. 09. 29Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2015. (IV.2.) önkormányzati rendelete
Szeged városképi védelméről
2015-09-01-tól 2017-09-30-ig
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 3-4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.
1. §
A rendelet célja
A rendelet célja Szeged Megyei Jogú Város településképi védelme érdekében
a) az épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése,
b) a meglévő városépítészeti értékek és a tervezett városképi elemek, településfejlesztési célok harmonikus összehangolása az illeszkedési elvárásokra tekintettel
és az ezekkel összefüggő eljárási szabályok megalkotása.
2. §
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásokra terjed ki.
3. §
Településképi véleményezési eljárás
(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az 1. sz. melléklet szerinti esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 2. sz. melléklet szerinti esetekben a helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva.
(3) Amennyiben a helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjának kialakításában akadályoztatva van határozatképtelenség miatt, ezáltal a polgármester által meghatározott határidőben a (2) bekezdésben meghatározott véleményét nem alakítja ki, ebben az esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul a településképi vélemény.
(4) Az eljárás a 4. sz. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
4. §
A véleményezés részletes szempontjai
(1) A telepítéssel kapcsolatosan vizsgálni kell a telek beépítési módját
(a) az esetleges távlati ütemezés lehetőségére tekintettel, valamint
(b) a környezetbe való illesztést a szomszédos ingatlanok beépítésének, rendeltetésének, és léptékének figyelembe vételével,
(c) védett építészeti érték érintettsége esetén annak érvényesülését, a méltó környezet fenntartása, megteremtése érdekében.
(2) Vizsgálni kell az építészeti összhangot
a) az alaprajzi elrendezés és a homlokzat,
b) az alaprajzi elrendezés és az építészeti tömeg között.
(3) Az épület külső megjelenésével kapcsolatosan (homlokzat, tetőforma) vizsgálni kell, hogy
(a) a terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információs berendezés megjelenésére, elhelyezésére javaslatot, továbbá
b) tartalmaz-e a telek vagy felépítmény vonatkozásában látható épületgépészeti vagy közmű megoldásokat.
(4) Az ingatlan közterületi kapcsolatánál vizsgálni kell, hogy
(a) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül, vagy közvetlen érintő beavatkozásokra, továbbá
(b) biztosítja-e a biztonságos közlekedés feltételeit, jelent-e korlátozást a forgalomban résztvevők számára.
5. §
Településképi bejelentési eljárás
(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 3. sz. melléklet szerinti esetekben.
(2) A településképi bejelentés tárgyáról szóló polgármesteri döntés az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az 5. sz. melléklet szerint benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(4) A tervdokumentációnak tartalmaznia kell – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket
a) a 3. sz. melléklet I. pontja esetében:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) alaprajzot,
ad) valamennyi homlokzatot,
ae) utcaképben való megjelenés esetén utcaképi vázlatot vagy látványtervet, színtervet.
b) a 3. sz. melléklet II. pontja esetében:
ba) műszaki leírást,
bb) közterületet érintő elhelyezés esetén m=1:500 léptékű helyszínrajzot,
bc) a reklám berendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását,
bd) az érintett felület egészét érintő homlokzatot,
be) fotómontázst vagy látványtervet, világító reklámeszköz esetén éjszaki látványtervet is.
c) a 3. sz. melléklet III. pontja esetében:
ca) műszaki leírást, mely tartalmazza
caa) az új rendeltetésnek megfelelő használatot, technológiai leírást,
cab) a szomszédos és környező ingatlanokat érintő változásokat és hatásokat,
cac) továbbá a szükségessé váló esetleges beavatkozásokat,
cb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
cc) szükség szerint alaprajzot, valamint
cd) szükség szerint homlokzatot és/vagy látványtervet, amely a közterületről látható változást mutatja be.
(5) A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) az építési szabályok teljesítése,
b) védett környezethez illeszkedés,
c) településképi összhang,
d) szerkezeti és funkcionális megfelelőség,
e) távlati fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása.
(6) Az igazolás érvényességi ideje a tudomásulvételtől számítva:
a) állandó építmény esetén határozatlan idejű,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése esetén 1 év,
d) cégér, valamint cégjelző és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,
e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.
6. §
Településképi kötelezés
(1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a reklámok, cégérek
a) jó műszaki állapotát fenntartani,
b) az idejétmúlt vagy használaton kívüli információkat tartalmazóakat megszüntetni,
c) a megváltozott környezethez illeszkedést biztosítani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a helyi építészeti értékvédelem érvényesítése céljából
a) biztosítani a helyi építészeti értékvédelmi rendeletnek való megfelelést a karbantartás és használat során,
b) biztosítani a jó műszaki állapotot,
c) felújítás vagy építés során alkalmazni az Önkormányzat által készíttetett színdinamikai tervet.
(3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
7. §
Tervtanács
(1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.
(2) A Tervtanács tagjait a Polgármester nevezi ki az elnök javaslata alapján.
(3) A kinevezés 4 évre szól, amely meghosszabbítható.
(4) A Tervtanács 5 taggal határozatképes.
(5) A Tervtanács ülésein tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak:
a) a városkép védelmében, a városfejlesztésben, a városüzemeltetésben és a környezetvédelemben illetékes közgyűlési bizottság által delegált tag,
b) a Polgármesteri Hivatal városfejlesztéssel érintett irodájának képviselője,
c) a Polgármesteri Hivatal építéshatósági ügyekkel érintett irodájának képviselője,
d) a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetéssel érintett irodájának képviselője,
e) érintettség esetén a járási hivatal építéshatósági ügyekben illetékes irodájának képviselője,
f) állami főépítész,
g) megyei főépítész,
h) a területileg illetékes önkormányzati képviselő,
i) védett terület vagy objektum esetén a szakterületileg illetékes szerv/szervek képviselője.
8. §
(1) A Tervtanács működési költségeit a Közgyűlés az éves költségvetésében biztosítja.
(2) A tervtanácsi eljárás díjmentes.
(3) A tervtanácsi tagokat az ülésen való részvételért, a szakbírálót (opponenst) a véleményezendő tervdokumentáció tartalmától, jellegétől és a ráfordított időtartam nagyságrendjétől függően szakértői díj illeti meg, amelynek mértékét a költségvetés figyelembevételével a Polgármester állapítja meg.
9. §
(1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a munkával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerinti illetékes szervezete látja el.
(2) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg, amelyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester egyetértésével a Tervtanács fogad el.
10. §
Záró rendelkezések
(1) Ezen rendelet 2015. szeptember 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt kihelyezett reklámok, cégérek további fennmaradása érdekében az ügyfél a rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül településképi bejelentési eljárást köteles kezdeményezni.