Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
Velem község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 10. 12Velem Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete
Velem község helyi építési szabályzatáról
Velem Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, közlekedési, örökségvédelmi, földhivatali, erdészeti és földművelésügyi, növény- és talajvédelmi feladatköreiben eljárva ,Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvédelmi, vízvédelmi és vízügyi feladatkörében eljárva, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Honvédvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Szombathelyi Rendőr-főkapitányság Közlekedés-rendészeti Osztály, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1)1
(2)2 Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: rendelet) mellékletei:
a) 1. melléklet: Belterület szabályozási terve,
b) 2. melléklet: Külterület szabályozási terve
c) 3. melléklet: Területi és helyi értékek védelméről
d) 4. melléklet: Beépítésre szánt építési övezetek
e) 5. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt földrészletek jegyzéke
f) 6. melléklet: A védett építészeti értékek felsorolásáról
g) 7. melléklet: A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége
h) 8. melléklet: Közutak mintaszelvényei
2. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
2. § (1) A település közforgalomnak megnyitott közlekedési, közmű, zöldterületei a település közterületeit alkotják.
(2) A település közterületein elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke.
(3)3
(4)
(5)
(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
3. Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
3. § (1) Helyi értékvédelmi területre az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) védelem hatálya a Rákóczi utca DNy-i oldalán a 1 hrsz-től a 109 hrsz-ig terjed ki, mélysége a meglévő telekosztások hátsókertje, a Rákóczi utca ÉK-i oldalán a 613 hrsz-től a 897 hrsz-ig terjed, hátsó kiterjedési szintén az utcai teleksor hátsó kertjének határvonala
b) helyi értékvédelem területén épület csak abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható
c)4
d) toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
e)5 hullámpala, zsindely, fém lemezfedés, valamint zsup-nád kivételével más tetőfedő anyagból készített, a hagyományos cserépfedés színárnyalataitól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el különösen: zöld, szürke, kék, fekete,
f)6 védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (különösen parabola, klíma, parapet-konvektor),
g) nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt,
h) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető,
i) a homlokzaton a kialakult helyi építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, az elpusztultak helyreállítandók
j) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani
k)7
(2) A helyi egyedi helyi védelem alatt álló és egyedi tájértékekként védelmet élvező épületek, építmények eredeti állapotukban megőrizendők, helyreállítandók. Épület bővítése csak az eredeti építészeti karakter megőrzésével, ahhoz illeszkedve lehetséges.
a) Kilátás és rálátás védelme érdekében az 5. melléklet szerinti, a közterületekről és a közhasználatú kilátóhelyekről feltáruló falukép jelentős építmény, épületegyüttes látványát, a rálátást, illetve az építési telekről és a rajta álló épületről feltáruló értékes tájrészlet látványát, a kilátást – a területfelhasználás, továbbá az építmények elhelyezése, kialakítása során – védeni kell. Ezen látképnek minél tisztább érvényesülését minden lehető módon – zavaró létesítmények megszüntetésével, a közterületek rendezésével, a térfelület és világítás alkalmas rendezésével, közművek földkábeles elhelyezésével, gépkocsiparkolás korlátozásával, építmények településre jellemző arculatának kialakításával és megőrzésével – biztosítani kell.
(3) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.
4. A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A rendelet előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.
(2) Utcafásítás:
a) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali
b) a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.
(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.
(4) A Natúrpark kerékpáros út mentén kétoldali szelíd gesztenyefasor telepítendő.
(5) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.
(6) A település természetvédelme a Kőszegi Tájvédelmi Körzet által valósul meg.
(7)8
(8)9
5. Környezetvédelem
5. § (1)10
(2) Bűzt, kellemetlen szagot okozó tevékenységek a beépítésre szánt területeken és a kiemelten védett területeken csak zárt térben folytathatók az esetben, ha a kellemetlen szaganyagok külső térbe jutása a technológiával megakadályozható.
(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(4)11
(5) A talajeróziónak kitett és csúszásveszélyes terület övezetébe eső területeken:
a) Az 5%-nál enyhébb lejtésű területeken alapvetően nincs szükség különleges talajvédelemre.
b) Az 5–12% közötti lejtés esetében, ha a lejtő hosszú és az erózióra hajlamos, célszerű a tereprendezés, amelynek célja a nagyobb vízmosásos erózió, a lefutó víz összefutásának csökkentése, megakadályozása.
c) A 12–17%-os lejtésű területeken célszerű a teraszok kialakítása. Szántógazdálkodást ajánlott gyepgazdálkodással, vagy erdőgazdálkodással felváltani. Szántó művelés megtartása esetén agrotechnikai módszerekkel kell megvédeni a talajt.
d) A 17-25%-os lejtésű területeken célszerű a teraszok kialakítása. A teraszok segítségével megosztjuk a lejtő hosszát, így csökkentjük a lefutó víz energiáját, s ezzel együtt a talajlehordást. Szántógazdálkodást a gyep, szőlő-gyümölcs, vagy erdőgazdálkodásnak kell felváltani.
e) A 25 %-nál meredekebb lejtésű területeket erdősíteni kell.
f) Az eróziónak kitett területeken törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és az őszi csapadékos időszakokban.
6. A tájkép védelméről
6. § A község teljes igazgatási területén a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:
7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
7. § (1) A község a jogszabály adta felhatalmazás alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
8. Közművek előírásai
8. § (1) Beépítésre szánt területen teljes közművesítettség biztosítandó.
(2)13
(3)14
(4)15
(5) A beépítésre nem szánt terület övezeteiben tervezett épületek elhelyezése esetén a használatnak megfelelő közművesítettség biztosítása szükséges.
(6)16
(7) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(8) Községkép védelme érdekében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Nem létesíthető földfeletti vezetés a Pákó réten és a település új beépítésű jelenleg zártkerti funkciójú területekből kialakítandó hétvégi házas területeken és lakóterületeken, valamint ezen terület és a mai község közötti összeköttetésen.
9. Telekalakítás
9. § Telekalakítás szabályai:
(1) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új építési telket alakítani, telket megosztani – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(2)17 A telekalakítás akkor is megvalósítható kialakult építési telek esetében, ha szabályozási vonal érinti a telket és az így kialakult telek nagysága, illetve előkertjének mérete kisebb, mint az építési övezeti előírásban rögzített minimális telekméret.
(3)18 Ha a telek mérete meglévő beépítés esetén nem érinti el az övezeti előírásban rögzített minimális értéket, vagy út céljára történt szabályozás érinti, vagy a telek beépítését a szabályozási terv jelöli a rendezett telek vagy rendezett építési telek ekkor kialakul és a telekalakítás megvalósítható.
(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.
(5) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 5,0-5,0 m-es sávban elmozdítható a szabályozási terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a domborzati viszonyok és a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások indokolttá teszik, és a telekalakítást megelőzően út engedélyezési terve azt indokolja.
10. Kerítés
10. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) Az Mk jelű mezőgazdasági kertes területeken, valamint Mák jelű mezőgazdasági övezetben lévő telek határvonalain kerítés legfeljebb élősövénnyel létesíthető, 1,2 m magasságban. Tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.
(2)19 Egyéb mezőgazdasági területen a természetes élővilág vándorlási útvonalának keresztezésben kerítés csak úgy létesülhet, hogy az állatvilág részére az átjárás továbbra is biztosítható legyen.
(3) A építési telek utcavonalán áttört és tömör kerítés egyaránt létesíthető legfeljebb 1,8 m magassággal. Az áttört kerítés magasságán belül max. 80 cm magas tömör lábazattal. Tömör kerítést a helyi hagyományok alapján nyers kőfalazatként vagy az épülettel egységes színezéssel kell kialakítani.
(4) Az utcai kerítést a közterület és magánterület határán kell elhelyezni. Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni, egyéb esetben telekhatáron helyezhető el.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.
(6)20
11. Részletes övezeti előírások
11. § Általános előírások:
(1) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(2)21 A terület közművesítettsége: teljesen közművesített.
(3)22
(4)23
(5)24 Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját telken belül.
12. Beépítésre szánt területek
12. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat – a (2) bekezdés kivételével - építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.
(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén a szabályozási terven rögzített, annak hiányában legalább 5,0 m.
(3) Az építési övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növelhető, törekedni kell a csökkentésre, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az építési övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(4) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be.
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 3,0 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén az építmény magasságánál, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.
(6) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.
(7) A község területén csak magas tetős épület létesíthető 30-45° közötti tető hajlásszöggel.
(8) Telekhatáron álló, a rendelet hatálybalépésekor meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.
(9) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... csak saját telken belül létesülhet.
13. Kertvárosias lakóterület
13. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2)25
(3) A kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb 2 lakásegység helyezhető el.
(4) Lejtős területen az övezetileg előírt építménymagasságot kell figyelembe venni úgy, hogy a legmélyebb terepszinttől mért homlokzati oldal építménymagassága 6,0 m-t nem haladhatja meg. Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület megtartható, felújítható, bővíthető az építmény lebontásig.
14. Falusias lakóterület
14. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m26-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)27
(3) A falusias lakóterületen telkenként legfeljebb 3 lakásegység helyezhető el.
(4) Lejtős területen az övezetileg előírt építménymagasságot kell figyelembe venni úgy, hogy a legmélyebb terepszinttől mért homlokzati oldal építménymagassága 6,0 m-t nem haladhatja meg. Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület megtartható, felújítható, bővíthető az építmény lebontásig.
(5) a) Rákóczi utca O jellel jelölt építési övezetében az oldalkert mérete a telek utcai homlokvonalától mért 10 m-es mélységig 0 m és az épületek telekhatárra eső homlokzatán nyílás nem alakítható ki. A 10 m-es telekmélységet követően az oldalkert mérete kialakult vagy legalább 3 m.
b) A zártsorú beépítés oldalhatáron hátranyúló szárnyán nyeregtető és félnyeregtető egyaránt kialakítható.
15. Településközpont terület
15. §28
16. Üdülőházas terület
16. §29
17. Hétvégi házas terület
17. §30
18. Különleges terület
18. § (1) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:
19. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
19. §31 Beépítésre nem szánt területeken a közművesítettségi szint: részlegesen közművesített.
20. Közlekedési területek
20. § Általános előírások:
(1) A Kö-1 és Kö-2 jelű közlekedési területeket az OTÉK 26. §(1) és (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetőek el.
(2) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(3) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
(4) A domborzati adottságok miatt a telkek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... csak saját telken belül, a vonatkozó közterület szabályozási tervnek vagy részletes úttervnek megfelelően létesülhet.
(5)32 A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a Rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(6) Kerékpáros nyomvonal a Natúrpark kerékpárút nyomvonala Bozsok-Velem-Cák közötti szakasza.
(7) Forgalom csillapított övezetként kell kialakítani a kialakult keskeny úthálózattal feltárt területeket: - Dózsa utca –Rózsa utca;
21. Zöldterület
21. §33 (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A Z-Kp jelű zöldterületi park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
22. Erdőterület
22. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket rendeltetésük szerint:
1. gazdasági rendeltetésű Eg jelű
2. védelmi /védő és védett/ rendeltetésű Ev jelű
3. közjóléti rendeltetésű Ek jelű.
(3)34 A szabályozási terven gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:
23. Mezőgazdasági terület
23. § (1) A mezőgazdasági terület az OTÉK előírása szerinti építmények helyezhetőek el.
24. Vízgazdálkodási terület
24. §39
25. Védőtávolságok
25. § (1)40
(2)41 A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
a) önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3- 3 m
b) vízműterületek hidrogeológiai védőidomát.
26. Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének Velem község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2003.(IX. 04.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 5/2014.(III. 04.) önkormányzati rendelet.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Az utolsó mondatot hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Kiegészítve a 14/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2023. október 12-től.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
OTÉK 14.§ (1) bek. szigorítása
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
A (2) bekezdés utolsó szövegrészét hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
A 22. § (3) bekezdéséből a "Beépítettség (maximum): 0,5% szövegrész hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 29.§ (5) bekezdés és OTÉK 1. számú melléklet 55/A pontjának szigorítása
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Hatályon kívül helyezve a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatálytalan 2016. december 30-tól.
Módosítva a 17/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelettel, hatályos 2016. december 30-tól.