Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2016 (V.27.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról

Hatályos: 2022. 02. 26

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2016 (V.27.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról

2022.02.26.

Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, 6. § (5) és (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya, az önkormányzati vagyon működtetése

1. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel a Budaörs Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szerinti nemzeti vagyonra (a továbbiakban: vagyon) és a vagyonnal való rendelkezési jogra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra, a lakáshoz tartozó egyéb helyiségekre, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre és a közterületek rendeltetéstől eltérő használatára csak a vonatkozó külön rendeletekben nem szabályozott kérdések tekintetében terjed ki.

2. § (1) Amennyiben jogszabály, vagy intézményi alapító okirat, vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött vagyonkezelési, vagy vagyonhasznosítási szerződés másként nem rendelkezik, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti működtetését a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal útján látja el.

(2) A vagyon működtetői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint eljárni a vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, gazdasági társaságok vezetői, valamint a vagyonkezelők, haszonélvezők, vagyonhasznosítók felelnek.

2. Az önkormányzati vagyon és értékének meghatározása

a) forgalomképtelen törzsvagyonként az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülnek a rendelet 2. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

4. § (1) A vagyon nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, vagy azon haszonélvezeti jog alapítására irányuló tulajdonosi döntést megelőzően a vagyon, valamint a hasznosítás, vagyonkezelésbe adás, haszonélvezeti jog díját, vagy értékét

a) ingatlan vagyontárgy esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján kell megállapítani,

b) olyan tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedés, értékpapír esetében, amely a tőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyam alapján kell megállapítani,

c) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír esetében az értékpapír kereskedők által közzétett vételi középárfolyam alapján kell megállapítani,

d) a b) és c) pontokba nem tartozó üzletrész esetében 3 hónapnál nem régebbi vagyonértékelés alapján kell megállapítani,

e) a hasznosítás, a vagyonkezelésbe adás, a haszonélvezeti jog díja esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogok értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani, ide nem értve az értékek felső határaira vonatkozó rendelkezéseket,

f) a koncesszió kivételével a vagyoni értékű jog értéke esetében 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy az illetékekről szóló törvény vagyoni értékű jogok értékére vonatkozó szabályai alapján kell megállapítani,

g) az a-f) pontokba nem besorolható vagyon esetében a számviteli nyilvántartás, vagy az adott piacon általában kért, vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított teljes ellenszolgáltatás alapján kell megállapítani.

(2) Az intézményekhez tartozó sportpályák, tornatermek és más sportlétesítmények hasznosítása esetében a hasznosítás adott időszakra vonatkozó díját a Képviselő-testület önköltségszámítás alapján, időszakonként előre határozattal megállapíthatja.

(3) A vagyon elidegenítésének, hasznosításának, vagyonkezelésének díjába, vagy értékébe az Önkormányzat számára nem pénzben teljesített szolgáltatások is beszámíthatók, amelyek figyelembe vételéről és értékeléséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A tulajdonosi döntésre jogosultat a vagyon e szakasz szerint megállapított értékének figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) Amennyiben a tulajdonosi döntés tárgya egyszerre több vagyonelem, a döntésre jogosult megállapításakor a vagyonelemek együttes értéke irányadó.

(6) A tartós, vagy forgatási célú tulajdon-, vagy hitelviszonyt megtestesítő részesedések, értékpapírok esetében

a) egyedi értékesítésnek kell tekinteni az egy adott gazdasági társaságban meglévő részesedések, értékpapírok tulajdonjogának átruházását.

b) együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő részesedések, értékpapírok tulajdonjogának egy szerződés keretében történő átruházását, ideértve az egy pályázat keretén belüli megvételre történő felajánlást is.

5. § Vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntést a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörében a Képviselő-testület bizottsága, vagy a polgármester hozhat. A tulajdonosi döntésről szóló, vagy az alapján tett nyilatkozatokat az Önkormányzat nevében a polgármester bocsátja ki.

3. A vagyonkezelés

6. §1 (1) Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására a Képviselő-testület jogosult. A Képviselő-testület a döntésében meghatározza a vagyonkezelés időtartamát, díját, térítésmentességét és a jogviszony további feltételeit. A vagyonkezelői jog gyakorlásának részletes szabályait a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A vagyonkezelő köteles

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a központi berendezésekkel és felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a vagyonkezelési szerződésnek, a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, a vagyonra vonatkozó jogszabályokban leírt és egyéb előírások betartásával, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül birtokolni, használni, szedni hasznait.

b) a vagyonkezelésbe vett vagyon teljes egészét kizárólag a vagyon működtetésével fenntartott szolgáltatások helyben történő nyújtása érdekében felhasználni.

c) betartani és betartatni a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban a tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi jogszabályokban és más előírásokban foglaltakat.

d) viselni a vagyonkezelésbe vett vagyonnal összefüggő költségeket, díjakat, közterheket, és gondoskodni a vagyon biztosításáról, vagyonvédelméről.

e) legalább az évenként elszámolt értékcsökkenés összegének mértékéig gondoskodni a vagyonkezelésbe vett vagyon karbantartásáról, pótlásáról, felújításáról, lehetőség szerinti gyarapításáról, bővítéséről. Vagyonkezelő e kötelezettsége teljesítéséről köteles az Önkormányzat felhívására soron kívül tájékoztatást adni.

f) teljesíteni a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, és elszámolási kötelezettségét.

g) a vagyonkezelésbe vett vagyont, annak értékét és változásait nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nyilvánosak.

h) az Önkormányzatot haladéktalanul értesíti a vagyonkezelésbe vett vagyont fenyegető veszélyről, a beállott károkról, és a tudomására jutott minden olyan tényről, adatról, körülményről, amely a vagyon rendeltetésszerű, zavarmentes használatát akadályozza, kár bekövetkezésével fenyeget, a vagyon értékének, állagának romlásához vezethet, valamint arról, ha őt jogai gyakorlásában harmadik személy akadályozza.

i) a tárgyévet megelőző év december első munkanapjáig a tárgyévre vonatkozóan selejtezési, karbantartási, felújítási, pótlási tervet bemutatni, amely tartalmazza a vagyonkezelésbe vett vagyon értékcsökkenésének felhasználását is.

j) a vagyonkezelésbe vett vagyont érintően az i) pont szerinti terven felüli értékcsökkenést, selejtezést, felújítást, beruházást, pótlást és egyéb lényeges változásokat azok bekövetkezésétől számított 10 napon belül jelenteni az Önkormányzatnak.

k) évente legkésőbb a tárgyévet követő év márciusának első munkanapjáig beszámolni a vagyonkezelési kötelezettsége teljesítéséről és a jogviszonnyal kapcsolatos egyéb tevékenységéről. Az éves beszámoló keretében a vagyonkezelő köteles az Önkormányzat részére adatot szolgáltatni a vagyonkezelésbe vett vagyon tárgyévi változásairól, a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről, köteles továbbá bruttó és nettó érték egyeztetést elvégezni az Önkormányzattal a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés által előírtak teljesítése, betartása érdekében.

(3) Vagyonkezelő a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségei teljesítése és a vagyonellenőrzés során köteles a valóságnak megfelelően adatot szolgáltatni, e kötelezettség megszegése jogszabályban előírt kötelezettség megszegésének minősül, amelyre tekintettel Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a vagyonkezelési szerződést megszüntetheti.

(4) A vagyonkezelésbe vett vagyonban a vagyonkezelő bővítést csak az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával végezhet. A vagyonkezelésbe vett vagyon bővítésével létrejött vagyon az átadását követően térítés nélkül az Önkormányzat vagyonába kerül, közös tulajdon nem keletkezik.

(5) A vagyonkezelésbe vett vagyon karbantartáson túli beruházásai, pótlása során létrejövő új vagyonelemek az átadásukat, vagy üzembe helyezésüket követően térítés nélkül az Önkormányzat vagyonába kerülnek, közös tulajdon nem keletkezik.

7. §2 (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait az számvitelről szóló törvény, az államháztartás számviteléről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény alapján a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a Képviselő-testület, vagy felhatalmazása alapján annak bizottsága, vagy a polgármester jogosult a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzésére.

(3) Az ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, a szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, vagy az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(4) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat, vagy képviselője jogosult

a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni, a számára szolgáltatott adatok valóságáról meggyőződni,

c) vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(5) Az ellenőrzés körében az Önkormányzat, vagy képviselője

a) jogait úgy gyakorolja, hogy a vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) helyszíni ellenőrzésének megkezdéséről a vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést a vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(6) A vagyonkezelő, vagy képviselője

a) jogosult a helyszíni ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni,

c) köteles az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

d) köteles az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

e) köteles az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentumok teljességéről nyilatkozni,

f) köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

g) köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

4. A vagyonnal való rendelkezés szabályai

8. § A forgalomképtelen vagyon 1 évet meg nem haladó időtartamú hasznosításba adásáról a hasznosítás nettó díját figyelembe véve 10 millió forint értékhatárig a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság3 jogosult dönteni.

9. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon 1 évet meg nem haladó időtartamú hasznosításba adásáról a hasznosítás nettó díját figyelembe véve 3 millió forint értékhatárig a polgármester dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosításba adásáról, azon vagyonkezelői jog, vagy haszonélvezeti jog alapításáról

a) 5 évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony létesítése esetén annak éves nettó díját figyelembe véve 5 millió forint értékhatárig,
b) 5 évet meghaladó határozott idejű jogviszony teljes tartama alatti, összes nettó díjat figyelembe véve 20 millió forint értékhatárig,
c) határozatlan idejű jogviszony létesítése esetén annak ötéves nettó díját figyelembe véve 15 millió forint értékhatárig
a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság4 dönt.
(3) 5 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására, cseréjére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.
(4) 6 A (3) bekezdésben foglaltakról a kötelező önkormányzati feladat ellátója, vagy hatáskör gyakorlója nyilatkozik a vagyon tulajdonjogának átruházására, cseréjére tett javaslatában, illetve előterjesztésében.
(5) 7 Az (3) bekezdésben tett javaslat alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházásáról, cseréjéről
a) nettó 5 millió forint értékhatárig a polgármester,
b) nettó 15 millió forint értékhatárig a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
c) nettó 15 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.
(6) 8 A Képviselő-testület a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság által előterjesztett javaslata alapján dönt a tulajdonjog átruházásáról, cseréjéről.
(7) 9 A Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság és a Képviselő-testület az (5) bekezdés szerinti döntéseit minősített többséggel hozza meg.

10. § (1) Az üzleti vagyon 1 évet meg nem haladó időtartamú hasznosításba adásáról a hasznosítás éves nettó díját figyelembe véve 5 millió forint értékhatárig a polgármester dönt.

(2) Az üzleti vagyon hasznosításba adásáról, azon vagyonkezelői jog, vagy haszonélvezeti jog alapításáról

a) 5 évet meg nem haladó határozott idejű jogviszony létesítése esetén annak éves nettó díját figyelembe véve 15 millió forint értékhatárig,
b) 5 évet meghaladó, határozott idejű jogviszony teljes tartama alatti, összes nettó díjat figyelembe véve 25 millió forint értékhatárig
c) határozatlan idejű jogviszony létesítése esetén annak ötéves nettó díját figyelembe véve 20 millió forint értékhatárig
a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság10 dönt.
(3) Az üzleti vagyon tulajdonjogának átruházásáról, cseréjéről a vagyon nettó díját figyelembe véve
a) 5 millió forint értékhatárig a polgármester,
b) 15 millió forint értékhatárig a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság11 dönt.

11. § (1) Ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjogának adásvétel, csere, vagy más jogcím alapján történő megszerzéséről annak nettó díját figyelembe véve

a) 1 millió forint értékhatárig a polgármester,

b) 15 millió forint értékhatárig a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság12 dönt.

(2) A vagyonba tartozó ingatlanon, vagy idegen ingatlanon vagyoni értékű jog alapításáról, annak díjáról, vagyoni értékű jogról való lemondásról 15 millió forint értékhatárig a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság13 dönt.

12. §14 (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a polgármester jogosult

a) az Önkormányzat beruházásai kapcsán tulajdonosi hozzájárulás megadására építési, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásban és a kivitelezés során, építési engedélyezési és kapcsolódó hatósági eljárás kezdeményezésére,

b) a vagyonba tartozó ingatlanon, vagy annak közvetlen szomszédjában harmadik személy által végzett beruházás kapcsán tulajdonosi hozzájárulás megadására és a feltételek meghatározására hatósági engedélyezési eljárásban, valamint a kivitelezés során,

c) a tulajdonost megillető birtokvédelem igénybevételére, szolgalmi jogok érvényesítésére, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítésére,

d) a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat, vagy vele jogviszonyban álló közszolgáltatója javára alapított vezetékjog alapítására,

e) az Önkormányzatot megillető jelzálogjog, terhelési, vagy elidegenítési tilalom esetén a tulajdonos írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelmére a rangsorban az Önkormányzatot követően történő bejegyzéshez való hozzájárulás kiadása,

f) az Önkormányzat felé fennálló, jelzálogjoggal biztosított tartozás átvállalásakor a jelzálogjog átjegyzéséről, a szerződés teljesülése esetén a jelzálogjog törléséről szóló nyilatkozat kibocsátására,

g) a Képviselő-testület, vagy bizottsága szerződéskötésről szóló döntése alapján, a határozat keretei között a szövegszerűen nem elfogadott szerződés szövegének megállapítására, elfogadására, a szerződés aláírására,

h) az Önkormányzat vagyonának, vagy érdekeinek védelme, vagy érvényesítése céljából

ha) szerződés felbontására, megszüntetésére irányuló, vagy

hb) az Önkormányzat igényeinek, követeléseinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok megtételére,

hc) közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítására.

i) döntés meghozatalára a településrendezési eszközökben szabályozási vonallal érintett ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjogának térítésmentes megszerzéséről, az erről szóló szerződés megkötésére,

j) döntés meghozatalára, valamint a szükséges eljárások megindítására és lefolytatására a Képviselő-testület által a településrendezési eszközökben elfogadott szabályozások végrehajtásához,

k) a víziközmű hálózattal ellátott területen fekvő, idegen tulajdonú ingatlan, vagy ingatlanrész térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételére,

l) a vagyonba tartozó ingatlanon létesülő vonalas közműlétesítmény megvalósításához szükséges, terület igénybevételre vonatkozó megállapodás megkötésére,

m) tulajdonostársi hozzájárulás és nyilatkozat megadására a közös tulajdonban lévő vagyon hasznosítására, működtetésére, a vagyonon végzett beruházásokra vonatkozóan, amennyiben az ügylet nem eredményezi a közös tulajdon tárgyának elidegenítését, megterhelését, értékének csökkenését, állagának romlását,

n) tulajdonközösség esetében a bruttó 1 millió forintot meg nem haladó értékű tulajdonrész értékesítésére a tulajdonostársak részére,

o) döntést hozni az Önkormányzat követeléseivel kapcsolatos részletfizetési és egyéb tartalmú megállapodásról, beleértve a követelésről részben, vagy egészben történő lemondást is, bruttó 3 millió forint értékhatárig, az alábbi esetekben

oa) csődegyezségi megállapodásban,

ob) perbeli, peren kívüli és ide nem tartozó egyéb egyezség során,

oc) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,

od) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,

oe) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,

of) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,

og) a költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő követelések esetében, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.

(2) Az (1) bekezdés ob) alpontja szerinti részletfizetési megállapodás megkötése esetén a kamat minimális mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke évente.

13. §15 (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság16 jogosult

a) tulajdonosi hozzájárulás megadására

aa) lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kialakításának engedélyezéséhez a vagyonba tartozó épületek tetőterében,

ab) lakás és helyiség rendeltetésének megváltoztatására,

ac) a vagyonba tartozó ingatlan székhelyként, telephelyként, vagy fióktelepként történő bejegyzéséhez,

ad) a vagyonba tartozó ingatlanok használatára rendezvények megtartása céljából.

b) döntést hozni az Önkormányzat követeléseivel kapcsolatos részletfizetési és egyéb tartalmú megállapodásról, beleértve a követelésről részben, vagy egészben történő lemondást is, bruttó 5 millió forint értékhatárig, az alábbi esetekben

ba) csődegyezségi megállapodásban,

bb) perbeli, peren kívüli és ide nem tartozó egyéb egyezség során,

bc) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,

bd) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,

be) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, vagy aránytalan költségráfordítással érvényesíthető,

bf) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított,

bg) a költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő követelések esetében, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett,

c) döntést hozni az Önkormányzat által megállapított és szerződésben rögzített részletfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételek megváltoztatásáról, a vonatkozó szerződés szükség szerinti módosításáról.”

(2) Az (1) bekezdés bb) alpontja szerinti részletfizetési megállapodás megkötése esetén a kamat minimális mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértéke évente.

14. § A 13. § b) pontja szerinti esetekben bruttó 5 millió forint értékhatártól Képviselő-testület dönt.

15. § A vagyon hasznosítására, vagy tulajdonjogának átruházására vonatkozó, nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti versenyeztetés értékhatárát a nemzeti vagyonról és a költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A versenyeztetés indokolt esetben a résztvevők meghatározásával, zártkörűen is kiírható, amennyiben a vagyon jellege, jelentősége, leghatékonyabb hasznosítása indokolja.

16. § A vagyon hasznosításának, vagy tulajdonjoga átruházásának térítésmentességét, vagy kedvezményességét a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti korlátozásokkal az e rendelet 4. alcíme szerint döntésre jogosultak állapíthatják meg.

5. Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban

17. § Gazdasági társaságban meglévő üzletrész, vagy tulajdonviszonyt megtestesítő részesedés, értékpapír (a továbbiakban: érdekeltség) kezelésével szolgáltató is megbízható.

18. § (1) Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége a 75%-ot eléri, vagy meghaladja, a Képviselő-testület dönt a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:

a) a társaság üzleti tervének, számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyása,

b) alaptőke felemelése, leszállítása,

c) az ügyvezető, igazgatósági tag megválasztása, visszahívása,

d) a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

e) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása,

f) az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása,

g) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

h) a társasági szerződés módosítása, ide nem értve a tevékenységi körök, a telephely, vagy a tisztségviselők változása miatti módosításokat, vagy ha a módosításra jogszabály előírása miatt van szükség,

i) a társaságnál a döntések előkészítése érdekében társasági szervek mellett működő más szervek, bizottságok, tanácsadó testületek létrehozása, tagjainak kiválasztása, megszüntetése,

j) az egész társasági vagyon elidegenítése,

k) osztalékelőleg fizetésének elhatározása,

l) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

m) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, az elővásárlásra jogosult személy kijelölése,

n) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (3) bekezdése szerinti szabályzat jóváhagyása,

o) mindazon ügyek, amelyeket törvény, vagy a társaság alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,

(2) Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége a 75%-ot eléri, vagy meghaladja a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, (1) bekezdésben nem felsorolt ügyekben a döntéshozatalra a polgármester jogosult. Az e hatásköre gyakorlásához kapcsolódó adminisztratív teendők ellátására a polgármester írásbeli megbízása alapján megbízott személy is jogosult.

19. § Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége az 50%-ot meghaladja, de a 75%-ot nem éri el, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogokat a polgármester az alábbiak kivételével gyakorolja:

a) alaptőke felemelése, leszállítása,

b) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

c) az egész társasági vagyon elidegenítése,

d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

e) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, az elővásárlásra jogosult személy kijelölése,

f) a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása.

20. § Amennyiben a gazdasági társaságban az Önkormányzat érdekeltsége az 50%-ot nem haladja meg

a) de az érdekeltség értéke a 20 millió forintot eléri, vagy meghaladja, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogokat a polgármester az alábbiak kivételével gyakorolja:

aa) alaptőke felemelése, leszállítása,

ab) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,

ac) az egész társasági vagyon elidegenítése,

ad) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

ae) elővásárlási jog gyakorlása a társaság által, az elővásárlásra jogosult személy kijelölése.

b) és a 20 millió forintot nem éri el, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja, ide nem értve a társasági szerződés módosítását, amennyiben arra nem a tevékenységi körök, a telephely, vagy a tisztségviselők változása, vagy jogszabály előírása miatt van szükség.

21. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy személyesen, vagy megbízottja útján képviselje az Önkormányzatot a közreműködésével működő gazdasági társaságok taggyűlésében, vagy közgyűlésében. E felhatalmazása körében a polgármester, vagy megbízottja a Képviselő-testület hatályos határozataival és rendeleteivel összhangban, az Önkormányzat érdekében látja el feladatát, a taggyűlésen, vagy közgyűlésen részt vehet, szavazhat, a szükséges jelenléti íveket, jegyzőkönyveket, dokumentumokat aláírhatja, hatásköre gyakorlásáról pedig a beszámolójában számol be a Képviselő-testület számára.

6. Az Önkormányzat képviselete társasházakban

22. § (1) A társasházakban az Önkormányzatot a Polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy, vagy szervezet képviseli (a továbbiakban: meghatalmazott).

(2) A meghatalmazott a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos jognyilatkozat tételére jogosult, de a közös költség elfogadásán kívül többlet befizetéssel járó pénzügyi kötelezettséget nem vállalhat.

23. § (1) A Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Vagyongazdálkodási Bizottság17 jóváhagyása szükséges

a) a társasházi alapító-okirat olyan módosításához, amelynek alapján a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a társasház tulajdonostársainak közössége gyakorolhatja, vagy a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakásra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási vagy előbérleti jogot enged

b) a szervezeti és működési szabályzat olyan módosításához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati lakás használatának és hasznosításának szabályaira is kiterjed,

c) olyan közgyűlési határozat elfogadásához, amely a külön tulajdonban lévő önkormányzati, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítási módjának megváltoztatását megtiltaná

d) az épület vagy egy részének felújításáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, valamint – a közös költséget kivéve – a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról szóló döntéshez, amennyiben azok az adott évben az ötszázezer forintot meghaladják,

e) közös tulajdon(rész) elidegenítéséről, vagy más módon való megszüntetéséről szóló döntéshez, ideértve az alapító okirat e kérdésekben való módosítását is.

(2) Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni hányada a társasházban a 10%-ot nem haladja meg, az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az ott nem szabályozott tulajdonosi döntések esetében a döntési jogot a polgármester gyakorolja.

7. Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

24/A. §18 E rendelet az önkormányzat vagyonáról szóló 20/2016. (V.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 6-7. §-ának rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően megkötött vagyonkezelési szerződésekre kell alkalmazni.”

25. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 60/2004. (X. 20.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet19

A nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (2) bekezdése szerinti forgalomképtelen törzsvagyonként természetbeli állapotuknak megfelelően az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek
a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott ingatlanok,
b) az alábbi táblázatokban szereplő vagyonelemek:

A

B

C

Sorszám

Helyr.szám

Megnevezés

1

4002/31

mocsár

2

175/19

beépítetlen terület

3

348

saját használatú út

4

490/2

beépítetlen terület

5

503/7

beépítetlen terület

6

718/4

beépítetlen terület

7

718/11

beépítetlen terület

8

1036/55

beépítetlen terület

9

1202/3

mocsár

10

1245/1

saját használatú út

11

1298/1

magánút

12

1311/8

saját használatú út

13

1633/1

beépítetlen terület

14

1634/1

beépítetlen terület

15

1730

beépítetlen terület

16

1758

beépítetlen terület

17

1759

beépítetlen terület

18

2069/1

beépítetlen terület

19

2139/2

közforgalom számára megnyitott magánút

20

2192/3

vízmosás

21

2192/5

vízmosás

22

2259/5

saját használatú út

23

2271/3

beépítetlen terület

24

2283

beépítetlen terület

25

2386/2

beépítetlen terület

26

3081

emlékmű

27

3573/4

saját használatú út

28

3649/5

saját használatú út

29

3802/8

beépítetlen terület

30

3853/8

beépítetlen terület

31

4001/34

beépítetlen terület

32

4001/58

beépítetlen terület

33

4002/30

mocsár

34

4002/6

saját használatú út

35

4007/5

mocsár

36

4008

csatorna

37

4019

beépítetlen terület

38

4026/18

csatorna

39

4027

csatorna

40

4043

csatorna

41

4054

csatorna

42

4099/4

saját használatú út

43

4114/2

beépítetlen terület

44

4121/2

beépítetlen terület

45

4122/1

beépítetlen terület

46

4123/13

beépítetlen terület,üzemi épület

47

4123/17

rendezetlen funkciójú épület

48

4126/1

beépítetlen terület

49

4126/4

beépítetlen terület

50

4127/1

csatorna

51

4127/2

beépítetlen terület

52

4129/1

beépítetlen terület

53

4129/3

beépítetlen terület,rendezetlen funkciójú épület

54

4129/5

rendezetlen funkciójú épület,út

55

4130/4

beépítetlen terület

56

4132/1

csatorna

57

4132/2

beépítetlen terület

58

4146/18

saját használatú út

59

4146/20

beépítetlen terület

60

4146/22

beépítetlen terület

61

4146/23

beépítetlen terület

62

7168/18

saját használatú út

62

7168/19

saját használatú út

63

7349

beépítetlen terület

64

7355/3

beépítetlen terület

65

7504/2

beépítetlen terület

66

7819

mocsár

67

7859/2

saját használatú út

68

7973/3

saját használatú út

69

8948/9

vízmosás

70

9021/4

beépítetlen terület

71

9021/5

beépítetlen terület

72

9021/11

beépítetlen terület

73

9062

vízmosás

74

9089/2

beépítetlen terület

75

9091/2

kivett, vízmosás

76

9136/1

mocsár

77

9136/3

vízmosás

78

9151

rendezetlen funkciójú épület,árok

79

9183

mocsár

80

9249

mocsár

81

9351

mocsár

82

9365

mocsár

83

9366

mocsár

84

9522/1

vízmosás

85

9575

mocsár

86

9599

mocsár

87

9696/2

vízmosás

88

9714/1

saját használatú út

89

9801/2

beépítetlen terület

90

10355/2

csatorna

91

11486

saját használatú út

92

11487

saját használatú út

93

11488

saját használatú út

94

7281/3

csatorna

95

7304/2

saját használatú út

96

8346/8

saját használatú út

97

8601

mocsár

98

8602

rét

99

9684/2

beépítetlen terület

100

9685/2

beépítetlen terület

101

9686/2

beépítetlen terület

102

9687/2

beépítetlen terület

103

9689/2

beépítetlen terület

104

11152

beépítetlen terület

105

586

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

106

1566

kivett lakóház, udvar

107

1588

kivett, beépítetlen terület

108

1648

kivett, udvar

109

4130/1

rét

110

4451

kivett, beépítetlen terület

111

7276/1

kivett, udvar, gazdasági épület

112

8456/1

kivett, udvar, hétvégi ház

113

9607

kivett, beépítetlen terület

114

10033/10

kivett, beépítetlen terület

115

10846

kivett, beépítetlen terület

116

11188

kivett, beépítetlen terület

117

4129/3

kivett, beépítetlen terület, rendezetlen funk. épület

118

4121/2

kivett, beépítetlen terület

119

3853/8

kivett, beépítetlen terület

2. melléklet20

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonába tartoznak
a) azok a vagyonelemek, amelyek a nemzeti vagyonról szóló törvény 5. § (5) bekezdése szerintinek minősülnek,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) a természet védelméről szóló törvény szerinti védett természeti értékek és területek,
d) az alábbi táblázatban szereplő vagyonelemek:
1. számú táblázat

B

C

Helyr.szám

Megnevezés

1

60

udvar,rendezetlen funkciójú épület,gazdasági épület

2

110/6

kivett, vegyes funkciójú épület

3

275

lakóház,udvar,gazdasági épület

4

372

udvar,filmszínház,gazdasági épület

5

584/

könyvtár

6

596

udvar,bölcsőde,gazdasági épület

7

1036/42

közterület

8

1236/5

Kopárság

9

2057

kultúrház, udvar, konténer épület és gazdasági épület

10

2085

temető

11

3148

lakóház,udvar,gazdasági épület

12

3547

szociális otthon, udvar

13

3567/1

udvar,közösségi ház

14

4099/5

sportcsarnok

15

4153/89

épület

16

4175/3

sporttelep

17

4289

erdő

18

4302/2

anyagbánya

19

4304

rét

20

4316

beépítetlen terület

21

4317

anyagbánya

22

4319/2

beépítetlen terület

23

4320/3

erdő

24

7766

erdő

25

8436/2

udvar,mentőállomás

26

9528/2

beépítetlen terület

27

9759/1

erdő

28

10357/5

járási mintatér és udvar

29

2018

kivett, udvar, 2 óvoda

30

024

rét

31

097/1

kivett temető, ravatalozó - Törökbálint

32

097/120

gyümölcsös -Törökbálint

33

097/121

gyümölcsös - Törökbálint

34

097/122

gyümölcsös - Törökbálint

35

0126/4

erdő

2. számú táblázat

B

C

D

Helyr.szám

Megnevezés

Tulajdoni hányad

1

9

kivett 2 lakóház, udvar, gazdasági épület 3 db és általános iskola 2 db

5 db lakás
301/5160

2

14

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 3 db

1 db lakás
II/35. sorszám alatt 206/848

3

66

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 2 db

1 db lakás
II/18. sorszám alatt 84/268

4

67

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 2 db

2 db lakás
II/17. sorszám alatt 76/200
II/20. sorszám alatt 80/200

5

113/A/2

lakás

1/1

6

113/A/4

lakás

1/1

7

115/A/2

lakás

1/1

8

145/2

kivett lakóház 4 db, udvar, gazdasági épület

1/1

9

146

kivett 2 lakóház, udvar, 2 gazdasági épület

4 db lakás
II/46. sorszám alatt 599/646

10

151

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

2 db lakás
II/21. sorszám alatt 132/376
II/22. sorszám alatt 67/376

11

152/1

kivett lakóház 2 db, udvar, gazdasági épület

2 db lakás
II/3. sorszám alatt 56/100
II/5. sorszám alatt 39/100

12

153/A/1

lakás, garázs

1/1

13

173/4

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

1/1

14

323

kivett lakóház, udvar

1 db lakás
II/10. sorszám alatt 204/400

15

581

kivett lakóház 7 db, udvar gazdasági épület 4 db

1 db lakás
II/41. sorszám alatt 1803/24300

16

855

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 2 db

1 db lakás
II/12. sorszám alatt 340/1000

17

996/2/A/1

lakás

1/1

18

996/2/A/2

lakás

1/1

19

996/2/A/3

lakás

1/1

20

996/2/A/4

lakás

1/1

21

996/2/A/5

lakás

1/1

22

996/2/A/6

lakás

1/1

23

996/2/A/7

lakás

1/1

24

1036/1/A/36

lakás

1/1

25

1036/3/A/14

öröklakás

1/1

26

1036/3/A/37

öröklakás

1/1

27

1036/3/A/38

öröklakás

1/1

28

1036/3/A/40

öröklakás

1/1

29

1036/3/A/57

öröklakás

1/1

30

1036/3/A/69

öröklakás

1/1

31

1036/3/A/84

öröklakás

1/1

32

1036/3/A/92

öröklakás

1/1

33

1036/3/A/93

öröklakás

1/1

34

1036/3/A/97

öröklakás

1/1

35

1036/7/A/11

lakás

1/1

36

1036/7/A/45

lakás

1/1

37

1036/7/A/66

lakás

1/1

38

1036/8/A/50

lakás

1/1

39

1036/8/A/95

lakás

1/1

40

1036/10/A/43

lakás

1/1

41

1036/11/A/11

öröklakás

1/1

42

1036/11/A/22

öröklakás

1/1

43

1036/11/A/30

öröklakás

1/1

44

1036/11/A/72

öröklakás

1/1

45

1036/12/A/16

lakás

1/1

46

1036/12/A/22

lakás

1/1

47

1036/12/A/31

lakás

1/1

48

1036/12/A/36

lakás

1/1

49

1036/12/A/73

lakás

1/1

50

1036/71

kivett iskola

1 db lakás
72/6130

51

1036/72

kivett iskola 2db, udvar

1 db lakás
131/10099

52

1193/0/B/2

öröklakás

1/1

53

1323/1

kivett lakóház és udvar és gazdasági épület

1/1

54

1504

kivett lakóház 2 db, udvar, gazdasági épület 2 db

2 db lakás
II/30. sorszám alatt 152/800
II/31. sorszám alatt 208/800

55

1701/1

kivett lakóház és udvar

1/1

56

1764

kivett lakóház és udvar

1/1

57

2053

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

1/1

58

2054

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

1/1

59

2328

kivett lakóház és udvar

1/1

60

2440

kivett lakóház, udvar, gazdasági épület 2 db

1/1

61

2685/2

kivett óvoda, 2 db lakóház, 2 db gazdasági épület, udvar

3 db lakás
218/4068

62

3401/1/A/1

lakás

1/1

63

3401/1/A/3

lakás

1/1

64

3428/5/A/2

lakás

1/1

65

3428/5/A/4

lakás

1/1

66

3428/5/A/6

lakás

1/1

67

3428/5/A/8

lakás

1/1

68

3703/6/A/1

lakás

1/1

69

3703/6/A/3

lakás

1/1

70

3703/6/A/7

lakás

1/1

71

3703/6/A/11

lakás

1/1

72

4153/127

kivett udvar és szociális épület

1/1

73

4502/1

kivett általános iskola, udvar

1 db lakás
53/6008

74

8457

kivett gimnázium, udvar

1 db lakás
70/24119


1

A 36/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése által módosítva. Hatályos 2016 december 16. napjától.

2

A 36/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése által módosítva. Hatályos 2016. december 16. napjától

3

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

4

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

5

A 9. § (3) bekezdését a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 9. § (4) bekezdését a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

7

A 9. § (5) bekezdését a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

8

A 9. § (6) bekezdését a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

9

A 9. § (7) bekezdését a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

10

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

11

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

12

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

13

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

14

A 10/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a által módosítva. Hatályos 2018. május 1. napjától.

15

A 10/2018. (IV.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a által módosítva. Hatályos 2018. május 1. napjától.

16

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

17

Az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja által módosított szövegrész. Hatályos 2020. január 29. napján 10 órától.

18

A 36/2016. (XII.15.) önkormányzati rendelet 2. § által beiktatva. Hatályos 2016. december 16. napjától.

19

Módosította a 33/2016. (IX.23.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2016. szeptember 24. napjától. Az 1. melléklet a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Módosította a 33/2016. (IX.23.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2016. szeptember 24. napjától. A 2. melléklet a Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.