1. § (1) Jelen rendelet hatálya Mosonszentmiklós település közigazgatási területére terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.

(2) Jelen rendeletet mellékletei:

2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadóak.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítására a szabályozási terv módosítása vagy felülvizsgálata keretében kerülhet sor.

(4) Irányadó szabályozási elemek:

(5) Az irányadó szabályozási elemek részletes szabályozási tervek alapján, illetve az utak keresztmetszeti elemeinek méretezésével pontosíthatók, illetve módosíthatók.

(6) A Szabályozási Terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa: terület rendeltetése, beépítés módja, legnagyobb épületmagasság, legnagyobb beépítettség (%), legkisebb kialakítható telekterület (m2), legkisebb telekszélesség (m), legnagyobb szintterületi sűrűség, legkisebb zöldterület (%)

3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

4. § (1)⁷ Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, a telkek akkor is megoszthatók, ha a szélességük megengedett minimális telekszélességnél kisebb, de eléri a minimum 13 m-es átlagos telekszélességet és a telek, valamint a visszamaradó telek területe eléri az övezeti jelben szereplő értéket.

(2) A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 550 m ² területnagyságot, és átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 14,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is. Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen az övezeti jelben szereplő minimálisan kialakítható minimális teleknagyság saroktelek esetén 550 m².

5. § Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

6. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

(2) Az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

7. § (1) Az ökológiai folyosó területét a szabályozási tervlap jelöli.

(2) Ökológiai folyosó területén a 2003. évi XXVI. törvény 18. § -a szerint kell eljárni.

(3) Ex lege védett kunhalom a 035/2 és 037/2 hrsz-ú területeken található. A védett természeti érték megőrzéséről gondoskodni kell. Azokat mezőgazdasági műveléssel, szántással roncsolni nem szabad, anyagnyerő helyként használni tilos, karakterét megváltoztató tereprendezés tilos.

(4) A nádasok fenntartását, kezelését, hasznosítását úgy kell folytatni, hogy az egyidejűleg biztosítsa a természet-, környezet- és vízminőség védelmi követelményeket. A művelési ág megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha a nádas helyreállítása már nem lehetséges. A nádgazdálkodásról az ingatlan tulajdonosa/vagyonkezelő köteles gondoskodni.

(5) Helyi jelentőségű védett természeti érték a Festő utcában a 109/1 és a 110/1 hrsz-ú területeken található két tisztafa. A helyi védett értéket meg kell őrizni, kivágni csak abban az esetben lehet, ha azt a fa egészségi állapota, vagy a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi.

8. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(3) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(4) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.

(5) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.

(6) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(7) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. A település természetes víz mellett fekszik, a vízbázis védelemre megállapított ágazati előírásokat be kell tartani.

(8) Lakó- és üdülőterület, valamint az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(9) Dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

9. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(3) Építési korlátozás alá esik a szabályozási tervlapon hosszú távú területbiztosítás területe.

(4) Építési korlátozás alá esik a temetők 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.

10. § Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt területek a szabályozási tervlapon jelölt 11, 12, hrsz-ok, területek köztéri piac kialakítás lehetőségének megteremtésére.

11. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(6) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(7) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, akkor a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 8. § (2) bekezdésében részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.

(8)⁸ A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad, kivéve azokat az utcákat, ahol az utcában a villamosenergia-ellátási hálózat kiépítése légkábeles kialakítással már elindult, és az áramszolgáltató ezért indokoltnak tartja a légkábeles hálózatfejlesztést.

(9) Településrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

12. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályt kell figyelembe venni:

(4) Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.

(5) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.

(6) Az övezeten belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható.

(7) Amennyiben az építési vonal vagy a hátsó építési határvonal egy meglévő épületet keresztül vág, a meglévő épület

(8)¹¹ Beépítésre szánt területeken kerítés legfeljebb 2,00 m magassággal létesíthető. A kerítés magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni.

13. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet: falusias lakóterület (Lf)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Falusias lakóterületen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 14. § és 32. §-ban megengedett építmények helyezhetők el.

(4) Falusias lakóterületen telkenként vagy egy db legfeljebb kétlakásos lakóépület vagy 2 db egy- egy lakásos lakóépület helyezhető el.

(5)¹² A falusias lakóterületen (Lf) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet, betartva a jelen jogszabály egyéb, telekalakításra és beépítésre vonatkozó előírásait.

(6) Tetőtér beépíthető.

(7) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás a saroktelkek esetén, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.

14. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Településközpont vegyes területen, egy telken elhelyezhető lakásszámot úgy kell meghatározni, hogy minden lakásra minimum 300 m² telekterület jusson.

(4) Településközpont vegyes területen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 16. § és 32. §-ban megengedett építmények helyezhetők el.

(5) A településközpont vegyes területen (Vt) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(6) Az építési övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

(7) Az építési övezetek telkein az épületek elhelyezésénél a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 35. §-a előírásait kell alkalmazni, illetve a meglévő beépítéshez kell alkalmazkodni.

(8)¹³ Településközponti vegyes területen az (1) bekezdésben említett funkciójú épületeken kívül legfeljebb 2 lakás építhető. A 2 lakás kialakítható egy tömbben vagy két különálló épületben.

15. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

16. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 19. § és 32. §-ban engedett építmények helyezhetők el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) A kereskedelmi szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos:

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül kivételesen a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára szolgálati lakások is kialakíthatók.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

17. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 20. § és 32. §-ban engedett építmények helyezhetők el.

(2) Az ipari gazdasági területen (Gip) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.

(3) Minden új létesítmény építésekor az OTÉK szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül.

(4) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.

(5) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos:

18. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

19. § (1) A különleges-temető (K-T) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

20. § A különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp) a sportolási tevékenységhez kapcsolódó, és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el a szabályozási tervlapon jelölt övezeti paraméterekkel.

21. §¹⁴ A hulladékudvar övezetében (K-Hull) 246/2014. (IX.29.) Kormányrendeletben előírt a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.

22. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) beépítethető terület 5%-ában el lehet térni.

(4) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

23. § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:

(2)¹⁵ A közúti közlekedési övezet elsősorban

(3) Közlekedési területen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 42. § (2) bekezdésében előírt parkolási igényt telken belül, vagy helyhiány esetében helyi önkormányzati parkolási rendeletben rögzített feltételekhez kötve 500 m-en belül kell kielégíteni.

(5) Üzemanyagtöltő állomás (KÖu-ü) övezetben helyezhető el, a következő övezeti paraméterekkel: építési övezet jele: KÖu-ü Sz/10 6,0/5000/30; Beépítési mód: szabadonálló; Beépítettség (%) max. 10; Szintterület-sűrűség max. 0,2; Épületmagasság (m) max. 6,0; Telekterület (m2) min. 5000; Telekszélesség (m) ---, Zöldfelület (%) min. 30

(6) Új utak és utcák kialakításánál legalább egyoldali fasorok helyét biztosítani kell. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat ki kell egészíteni. Fasortelepítéseknél kerülni kell a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) alkalmazását, ültetését. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat.

24. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet:

(2) Zöldterületen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 27. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.

(4) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

25. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

(2) Erdőterületen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 28. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

26. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:

(2) Mezőgazdasági területen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 29. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények az alábbiak szerint helyezhető el: Építési övezet jele: Má Sz/3 6,5/1500/70 Beépítési mód szabadonálló; Beépítettség (%) max. 3; Épületmagasság (m) max. 6,5; Telekterület (m2) min. 1500; Telekszélesség (m) ----; Zöldfelület (%) Min. 70; Építési övezet jele: Mk Sz/3 6,5/720/70 Beépítési mód szabadonálló; Beépítettség (%) max. 3; Épületmagasság (m) max. 6,5; Telekterület (m2) min. 720; Telekszélesség (m) ----; Zöldfelület (%) Min. 70

(4) Mezőgazdasági területen lakóépület a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 29. § (4) és (8) bekezdése szerint elhelyezhető.

(5) Birtoktest a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 29. § (5) bekezdése szerint kialakítható.

27. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok figyelembevételével.

28. § Természetközeli területen a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet 30/A. §-ban előírtakat kell figyelembe venni.

29. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet vízműterület (K-Vm)

(2) A különleges vízmű területen a termálvíz kutak és az ezek fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, maximum 10%-os beépíthetőséggel, minimum 50%-os zöldfelülettel, maximum 7,5 m-es épületmagassággal.

30. § Ez a rendelet 2017. január 22-én lép hatályba.