Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában,  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdése g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (5) bekezdésében származékos jogalkotási hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában, a 131. § (1) bekezdésében és a 151. §-ában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (4) bekezdésében  meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága, a Pénzügyi Ellenőrző, Foglalkoztatáspolitikai és Településfejlesztési Bizottsága által az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló  14/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 23. § (4)  bekezdés b) pontja, a  24. § (2) bekezdés e) pontja alapján kiadott véleményére alapozva, továbbá a Csanyteleki Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-ába foglalt jogon formált egyetértésével a következőket rendeli el:

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

1.  Eljárási szabályok

1. §

(1) A   Képviselő-testület  e rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreiből

a) a rendkívüli települési támogatás pénzbeli, vagy természetbeni ellátásként való nyújtása joga gyakorlását,

b) a köztemetés, benne a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett számára előírt fizetési kötelezettség alóli részben, vagy egészben való visszafizetés alóli mentesítésről e rendelet 9. §-ában rögzítettek szerinti döntés hozatal jogát a település önkormányzata polgármesterére,

c) a rendszeres települési támogatás pénzbeli,  vagy természetbeni  ellátásként   való nyújtása joga   gyakorlását a település önkormányzata jegyzőjére (továbbiakban:  az a)-c) pont együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv)átruházza.

(2) A Képviselő-testület az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás fenntartásában működő szociális- és nevelési intézmények által (az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló hatályos önkormányzati rendelet 1. melléklete 1.1. pontja da) alpontjában és az 1.2. pontjában rögzítetten,  az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulásra átruházott feladat- és hatáskörében) eljárva, személyes gondoskodás keretében:

a) a gyermekek napközbeni ellátásához;

b) a család- és gyermekjóléti szolgálat szolgáltatói tevékenysége  nyújtásához  (a szociális intézmény alapfeladatai közé integráltan)

biztosítja az intézmények működéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket egyrészt a központi költségvetés feladatfinanszírozása támogatásából, másrészt a hiányzó forrást pedig kiegészíti az intézményt fenntartó számára az önkormányzat és az önkormányzati hivatal adott évi költségvetéséből nyújtott keretéből, véglegesen átadott  támogatásként.

(3) A rendkívüli és a rendszeres települési támogatás (továbbiakban  együtt: szociális ellátások, külön: szociális ellátás) való jogosultsági feltételeinek e rendeletben a szociális ellátások megállapítása, fizetetése, folyósítása, a szociális ellátások felhasználása ellenőrzése szabályozása során,  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) által definiáltakat kell alkalmazni és értelmezni:  a vagyon, a jövedelem, a család, a közeli hozzátartozó, egyedül élő, egyedül álló, háztartás,  jövedelemszámítás  esetén.

2.  Eljárási határidők

2. §

A szociális ellátások iránt, az e rendelethez csatolt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) előterjesztett kérelem benyújtásától, vagy az eljáró szerv hivatalos tudomásszerzésétől számítva azonnal, de legkésőbb 5 napon belül intézkedés szükséges

a) a rendkívüli települési támogatás megállapítására és kifizetésére, továbbá

b) környezettanulmány felvételére,

c) a rendszeres települési támogatás megállapítására 8 nap áll  rendelkezésére, míg

d) a c) pont szerinti szociális ellátás átutalására a  tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kerül sor.

3. A környezettanulmány készítésének szabályai

3. §

(1) Amennyiben a döntéshozatal előkészítése során a szociális hatáskört gyakorló szerv számára rendelkezésre álló iratok kiegészítésre szorulnak és a kérelmező szociális helyzete, életkörülményei, a tényállások helyszíni bejárással tisztázhatóak, továbbá az egyes szociális ellátási formák odaítélésékor az érdemi döntéshozatalhoz az elengedhetetlenül szükséges, akkor környezettanulmány felvételére sor.

(2) Amennyiben a kérelmező (jogosult) nem teszi lehetővé, vagy megakadályozza a szociális hatáskört gyakorló szerv általi környezettanulmány készítését, úgy a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátás ügyében indított eljárását megszünteti.

(3) A környezettanulmány felvétele akkor mellőzhető, ha a kérelmező lakásán (a szociális hatáskört gyakorló szervhez benyújtott kérelem elbírálását megelőzően, legfeljebb 6 hónappal korábban) már készült szociális eljárás keretében általa, vagy általa megbízott közreműködésével környezettanulmány.

4.  A szociális ellátások megállapításához szükséges nyilatkozat, igazolás benyújtásának szabályai

4. §

(1) A szociális ellátások megállapításához, valamint az arra való jogosultság felülvizsgálatához a kérelmező, ellátásra jogosult köteles:

a) az e rendelethez csatolt formanyomtatványon szereplő adatokról, a kérelmező és vele egy háztartásban élő, életvitelszerűen ott tartózkodó személyekről nyilatkozni,

b) a szociális ellátás megállapítása előtt és alatt az eljáró szerv számára a környezettanulmány felvételét biztosítani.

(2) A szociális ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelemhez mellékelni kell: 

a)     a  kérelmező és a vele együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakára jutó jövedelméről szóló  igazolásokat, így többek között:

aa) a munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolást,

ab) az álláskeresési járadékban részesülő, vagy  ellátásban nem részesülő kérelmező esetén az illetékes   munkaügyi hatóság által kiállított igazolást,

ac) a nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén  a kifizetést igazoló szelvényt, banki átutalási igazolást, amennyiben az ellátást levonás terheli, úgy a felsorolt igazolásokon túl, a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított, megküldött elszámolási lapot, vagy az ellátást megállapító iratot,

ad) a családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolást, vagy a folyósítást tanúsító szelvényt, vagy bankszámlakivonatot,

ae) őstermelő esetén a bevételéről vezetett dokumentumból, vagy az állami adóhatóság által az őstermelő lezárt adóévéről kiállított igazolást,

af) vállalkozásból eredő jövedelem esetén a lezárt adóévéről az állami adóhatóság által kiadott igazolást, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolást, vagy a vállalkozó jövedelmére tett nyilatkozatát,

ag) ösztöndíjból a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, bankszámlakivonatot, vagy az átutalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartamot,

ah) tartásdíj esetén a felvett, vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvényt, vagy  bankszámlakivonatot, vagy átvételi elismervényt, ezek hiányában a tartásdíjra jogosult jövedelem- nyilatkozatát,

ai) az aa)-ah) pontokba  nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolást,

b) a 30 napnál nem korábban kelt igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint

c) a  lakásfenntartási  támogatás   iránti  kérelem  esetén  a  közüzemi  közszolgáltató  által  kiállított, a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül kiállított számla másolatát,

d) a gyermekvárás időszaka alatt  terhességet igazoló helyi területi védőnő által kiadott igazolást és a 7. § (5) h) pontjában írt dokumentumot, továbbá

e) a szociális ellátás megállapítása tárgyában központi jogszabályokban meghatározott igazolásokat.

5. A  szociális  ellátások kifizetésének rendje

5. § 

(1) A szociális ellátások pénzbeli kifizetése az irányadó jogerős határozatban foglaltak szerint:

a) postai küldeményként, vagy

b) a  hivatal meghatalmazott kézbesítője közreműködésével, a jogosult által bejelentett lakcímére, vagy banki átutalással (a szociális ellátásra jogosult által megadott közszolgáltatói folyószámlára, vagy

c) a hivatal házi pénztárából készpénz felvételével, a szociális ellátásra jogosult, vagy általa meghatalmazott személy részére

adható át.

(2) A szociális ellátások közül természetbeni juttatásának minősül a vonatkozó jogerős határozatban foglaltak szerinti, e rendelet 7. § (3) bekezdésében szabályozottak esetében, amennyiben

a) a szociális hatáskört gyakorló szerv által, vagy általa megbízott ügyintéző közreműködésével

aa) Erzsébet utalvány,

ab) közfoglalkoztatással előállított mezőgazdasági termékek,

ac) téli tüzelő,

ad) tartós élelmiszerek,

ae) ruhaneműk,

af) gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, homeopátiás szerek,

ag) köziskolai tanuló, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató utazási bérlet, étkezési utalvány,  jegyzet vásárlása,

jogosultnak való átadása,

b) a szociális hatáskört gyakorló szerv által felmért, a család- és gyermekjóléti szolgálat közalkalmazottai bevonásával

ba) ruhaneműk (gyermekek és felnőttek részére) szétosztása,

bb) óvodai és általános iskolai szünidei és nyári  szociális étkeztetés lebonyolításában való részvétel,

bc) tartós élelmiszerek átadása,

bd) mezőgazdasági termékek szétosztása,

be) a téli tüzelőre való jogosultság feltételeinek helyszíni szemléje   

végrehajtása,  továbbá

c) a rendszeres települési támogatás körébe tartozó lakásfenntartási támogatás, amely a közüzemi közszolgáltató  számlájára  történő havi átutalással valósul meg.

6. Rászorultságról függő szociális pénzbeli ellátások

6. §

(1) A szociálisan rászorultként jogosult számára a szociális hatáskört gyakorló szerv  szociális ellátásként rendkívüli, vagy rendszeres települési támogatást  nyújt.

(2) A szociális ellátás pénzbeli ellátáson túl, természetbeni ellátásként is nyújtható az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

7. Települési támogatás  megállapítása szabályai

Rendkívüli települési támogatás

7. §

(1) Ezen szociális ellátás nyújtására akkor kerül sor, ha az adott személy önmaga ellátását, vagy családja létfenntartását más módon nem képes biztosítani  és a családban élők egy főre jutó havi jövedelemének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (az a)-b) és d)-f) pontok kivételével), továbbá különösen ha

a) az egyedül élő, az egyedülálló  kérelmezőt, vagy családot elemi kár éri és az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) az egyedül élő, az egyedülálló kérelmező, vagy családtagja egy hetet meghaladóan kórházi ellátásban részesül és az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át,

c) a kérelmező hajléktalan, jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezik,

d) az elhunyt eltemettetésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

e) az elhunyt eltemettetésére kötelezett egyedül élő, egyedülálló személy havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 400 %-át,

f) kiskorú gyermeket nevelő családban a rászoruló gyermek, fiatal felnőtt és gyermekét egyedül nevelő szülő havi egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 250 %-át.

(2) A  szociális ellátás:

 a) alkalmanként, vagy

 b) havi rendszerességgel

pénzben, vagy természetbeni ellátás formájában nyújtható.

 (3) Az alkalmanként nyújtott szociális ellátás:

a)  gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, alternatív gyógymódok, homeopátiás szerek,

b) gyermekek beiskolázásához szükséges tankönyvek, tanszerek, ruhaneműk, egyéb felszerelések,

c) téli tüzelő (tűzifa, szén),

d) felnőttek számára ruhaneműk,

e) óvodás korú gyermekek részére felszerelések, ruhaneműk,

f) tartós élelmiszerek

vásárlására,  természetben való juttatására, továbbá

g) oktatási- nevelési intézmények étkezési térítési díja, térítési díj hátraléka részbeni, vagy teljes  összegének kiegyenlítésére,

h) felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók számára költségtérítés teljes, vagy egy része kifizetésének átvállalására,

i) közüzemi számlák (ivóvíz, közművel és nem közművel begyűjtött szennyvíz, villany, vezetékes gáz, hulladékszállítási díjak) hátralékos összegének részbeni, vagy teljes  összegének átvállalására,

j) elemi kár (árvíz, belvíz, tűzvész, viharkár, jégeső, stb.) rendkívüli időjárási viszonyokból eredő  hátrányok enyhítésére, vis maior helyzet kezelésére,

k) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére,

l) a legszükségesebb tavaszi, nyári, őszi és téli ruhaneműk beszerzésére,

m) Erzsébet-utalvány formájában,

n) közfoglalkoztatás keretében előállított mezőgazdasági termékekben (zöldségfélék),

o) az elhunyt temetési költségei (részbeni) fedezetére,

p) középiskolai tanuló és felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató számára utazási, étkezési, jegyzet vásárlására,

q) a gyermekvárás  és a gyermek születését követő időszak alatti  pénzbeli szociális ellátás,

(az a)-q) pont együtt: rendkívüli települési támogatás).

(4) Az alkalmanként nyújtott szociális ellátás összege  az arra irányuló  kérelemben  foglalt  szükségletekhez   igazodóan kérelmezőnként legalább                                                            5.000.- Ft, de legfeljebb    50.000,- Ft,  melyből

a) a (3) bekezdés a), f), g,) l), m) pontja esetén legalább     5.000.- Ft, de legfeljebb    25.000.- Ft,

b) a (3) bekezdés b), e), p), h) pontja esetén legalább       10.000.- Ft, de legfeljebb    30.000.- Ft,

c) a (3) bekezdés d), n) pontja esetén legalább                15.000.- Ft, de legfeljebb    35.000.- Ft,

d) a (3) bekezdés c), i) és k) pontja esetén legalább         20.000.- Ft, de legfeljebb   40.000.- Ft,

e) a (3) bekezdés j), o) és q) pontja esetén legalább         25.000.- Ft, de legfeljebb   50.000.- Ft

összegig terjedhet akként, hogy évente egy kérelmező szociális ellátásának összege nem haladhatja meg a 100.000.- Ft-ot.

(5) A szociális ellátás iránti kérelem formanyomtatványon való benyújtásakor mellékelni kell:

a) a hajléktalan személyt ellátó intézmény által a hajléktalanság tényének igazolását,

b) az érintett egészségügyi intézmény által kiállított igazolást a kórházi kezelésről,

c) a gyógyszertár által kiadott igazolást a gyógyszerköltségről,

d) a fűtési költséget (gázfűtés esetén a szolgáltató által kiadott számlát), egyéb esetben a  tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag bekerülési költségét igazoló számlát,

e) a szociális ellátás iránt kérelmet előterjesztő, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére az elhunyt temetési költségeiről a temetkezési szolgáltató által kiállított számla eredeti példányát,

f) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát (amennyiben a haláleset nem Csanytelek község közigazgatási területén történt),

g) az oktatási- nevelési intézmény tanulói, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók iskolalátogatási igazolását, bérlet, jegyzet vásárlását igazoló bizonylatot, a költségtérítés összegét igazoló dokumentumot,

h) a gyermekvárás időszakában a Csanyteleki területi védőnő terhes-gondozásról szóló igazolását, a gyermek születését követő időszakban a gyermek születési anyakönyvi kivonata másolatát és a Csanyteleki területi védőnő csecsemőgondozást alátámasztó igazolását.

(6) A szociális ellátás iránti kérelem a hivatal ügyfélszolgálatánál terjeszthető elő e  rendelet  4. § (2) bekezdésében részletezett, vonatkozó mellékletek csatolásával.

(7) Nem állapítható meg a szociális ellátás annak a személynek:

a) aki kérelmét az elhunyt temetését követő 60 napon túl nyújtotta be,

b) aki az elhalt eltemettetésére kötelezettként az elhunyt temetéséről nem gondoskodott,

c) e rendeletben szabályozott további jogosító feltételnek nem felel meg.

(8) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegére 300.000.-Ft az irányadó.

8. Rendszeres települési támogatásként nyújtható 

lakásfenntartási támogatás megállapítása

8. §

(1) A  rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatás (továbbiakban: lakásfenntartási támogatás)  a szociálisan rászoruló háztartásokban élők számára nyújtott szociális ellátás.

(2) Lakásfenntartási támogatás iránti kérelem akkor terjeszthető elő, ha a háztartás tagjai által életvitelszerűen (állandó lakóhelyként) lakott lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez szükséges pénzügyi forrás nem, vagy nem teljes egészében áll a kérelmező rendelkezésére.

(3) Lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelemének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetét kifejező arányszám, ahol a háztartásban

a) az első nagykorú tagjának arányszáma                                                1,0,

b) a második nagykorú tagjának arányszáma                                           0,9,

c) minden további nagykorú tag arányszáma                                            0,8,

d) az első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként          0,8,

e) minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként                        0,7,

f) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő (gyám, nevelőszülő) él,             0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartási támogatás

a) villanyáram,

b) vezetékes gázfogyasztás,

c) hulladékgazdálkodási közszolgáltatás,

d) ivóvíz- és közműves szennyvízszolgáltatás,

e) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtése,

f) albérleti díj,

g) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részlete,

h) téli tüzelőanyag (tűzifa, szén)

költségeihez való hozzájárulásként nyújtott szociális ellátás.

(6) A lakásfenntartási támogatás elismert havi költsége: az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.  Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450.- Ft.

(7) A lakásfenntartási támogatás nyújtása esetén a háztartás elismert lakásnagysága

a) ahol a lakásban   1 személy lakik                     35 m2,

b) ahol a lakásban   2 személy lakik                     45 m2,

c) ahol a lakásban   3 személy lakik                     55 m2,

d) ahol a lakásban   4 személy lakik                     65 m2,

e) minden további személlyel növelten          5 – 5 m2-rel növekszik.

(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, amennyiben a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költsége és a támogatás mértékének (továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásban  az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb havi 2.500.- Ft-nál, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásban egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a hivatal ügyfélszolgálatánál nyújtható be a 4. § (2) bekezdésében írt, vonatkozó mellékletek csatolásával.

(11) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül attól, hogy a lakásban hány fő él.

(12) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, amely kizárólag természetben nyújtható az 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti módon és a 2. § c) pontjában rögzített határidőn belül.

(13) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás  annak a kérelmezőnek, aki ezen rendeletben foglalt jogosító feltételeknek nem felel meg, a kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat, közüzemi számlákat kérelmével együtt, vagy hiánypótlásként megadott határidőre nem csatolta be.

(14) A kérelmezőt a lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(15) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, akkor a változás és a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben való folyósítását követően, a további folyósítást meg kell szüntetni.

(16) Meg kell szüntetni  a lakásfenntartási támogatás folyósítását, ha az arra való jogosultság a jogosultság ideje alatt megszűnik, annak bejelentése, vagy a hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával.

9.  Köztemetés költségei viselése alóli mentesítés szabályozása

9. §

Köztemetés esetén az elhunyt eltemettetésére kötelezett számára a köztemetés megtérítése alóli mentesítés szempontjából különös méltányosságot érdemlő körülmények:

a) kiskorú, vagy

b) gyámolt, vagy

c) átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek, vagy

az elhalt az a)-c) pontokban írt gyermek neveléséről saját háztartásában önhibájából folyamatosan nem gondoskodott, vagy

d) az elhalt eltemettetésére kötelezett személy havi jövedelme, a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, egyedül élő személy esetén a 250 %-át és az egyedül élő, vagy a családban élők vagyonnal nem rendelkeznek,

ezért a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátás visszafizetését elrendelő határozata jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kötelezett által a hivatalnál benyújtott kérelmére, 6 havi részletfizetést, vagy a fizetési kötelezettség teljes összegének törlését engedélyezi. 

10. Szociálpolitikai Kerekasztal tagságába delegálás

10. § 

A testület az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás Szociális Kerekasztala működése érdekében

a) a hivatal vezetőjét,

b) a területi védőnőt,

c) a Remény Szociális Alapszolgáltató Központ Vezetőjét,

d) a család- és gyermekjóléti szolgálat családsegítőit

jelöli a kerekasztal működési idejére, mely megbízás annak visszavonásáig érvényes.

11. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

Család- és Gyermekjóléti szolgáltatás

11. §

A testület az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló hatályos önkormányzati rendelete 1. mellékletével a gyermekjóléti alapellátások önkormányzati feladata  Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulásra  való átruházásával, hatáskörében eljárva, a Remény Szociális Alapszolgáltató Központba beintegrálva, az intézmény alapító okiratában, szakmai programjában foglaltak szerint, a szolgáltatói nyilvántartásában rögzítetteknek megfelelve biztosítja a gyermekjóléti feladatok végrehajtását, megfelelő képesítéssel rendelkező közalkalmazott családgondozók foglalkoztatásával, család- és gyermekjóléti szolgálat formájában.

12. Gyermekek napközbeni ellátása

Gyermekfelügyelet

12. §

A testület az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló hatályos önkormányzati rendelete 1. melléklete d) pontjában rögzítetten, az önkormányzati feladat- és hatáskörét az Alsó- Tisza-menti Önkormányzati Társulás átruházva, az Alsó- Tisza-menti Egyesített Óvoda Csanyteleki tagintézménye alapító okiratában, a nevelési programjában foglaltak szerint, működési engedélyének megfelelve gondoskodik az intézménybe beíratott gyermekek:

a) napközbeni ellátásaként, a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletéről,

b) szakmai elvárásoknak megfelelő gondozásáról, neveléséről, foglalkozásokon való részvételéről és

c) nappali és szünidei étkeztetésének megszervezéséről, annak lebonyolításáról.

13. Gyermekétkeztetés

13. §

(1) A testület az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetés igénybevétele ellentételezéseként e rendelet 1. mellékletében rögzítette az intézményi térítési díj fizetési kötelezettség általános forgalmi adó nélküli mértékét. A szülő ezen díjtételt ÁFA összegével emelten fizeti meg a feladatot ellátó számára, melyet az önkormányzat ÁFA összegével terhelt rezsiköltség 95 %-a értékével együtt egyenlít ki a szolgáltató számára havonta.

(2) A gyermekétkeztetést biztosító nevelési intézmény vezetője köteles negyedévente írásos tájékoztatást adni az intézményi térítési díj hátralék összegéről a szociális hatáskört gyakorló szerv képviselője számára. A nevelési intézmény vezetője a díjfizetésre kötelezett szociális, jövedelmi, vagy vagyoni helyzetének mérlegelése után, méltányosságból, a díjfizetésre kötelezett kérelmére, a fennálló térítési díj hátralék összegét

a) elengedheti (a térítési díjhátralék teljes összege törlése iránti intézkedés) kérelemre, vagy hivatalból,

b) csökkentheti (a térítési díjhátralék teljes összegéből törlés engedélyezése) kérelemre vagy hivatalból egyaránt,

c) részletfizetést állapíthat meg (a térítési díjhátralék teljes összege havi egyenlő vagy változó összegben való visszafizettetése, melynek időtartama a kérelem benyújtásától számítva maximum 6 hónapig terjedhet),

d) fizetési halasztást  (ami a vonatkozó kérelem benyújtásától számított 1 évig terjedhet)  

engedélyezhet  határozatával akként, hogy az általa elengedett, vagy csökkentett díjhátralék összegét a nevelési intézmény költségvetéséből kiegyenlíti a gyermekétkeztetést szerződés szerint végző szolgáltatónak ezen döntése meghozatalával egy-időben.

(3) Méltányolni lehet, ha a nevelési intézményben szolgáltatást igénybevevő díjfizetésre kötelezett, mint kérelmező olyan élethelyzetbe kerül (pl.: betegség, munkanélküliség, jelentős jövedelem-kiesés), hogy az intézményi térítési díj megfizetése, a díjfizetésre kötelezett gyermeke, vagy saját létfenntartását veszélyezteti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 2017. március 01. napján lép hatályba.

(2) E rendeletben szabályozott szociális ellátás iránti kérelem benyújtásához, felülvizsgálatához (a kérelmező és a szociális hatáskört gyakorló szerv számára) az alábbi formanyomtatványok alkalmazása kötelező:

a) 1/a) függelék:      rendkívüli települési támogatás  iránti kérelem,

b) 1/b)függelék:       rendszeres települési támogatásként nyújtott lakásfenntartási támogatás iránti kérelem

c) 2.függelék:          adatváltozást bejelentő lap,

d) 3.függelék:          környezettanulmány,

e) 4.függelék:          ügyfél nyilatkozata a kapcsolattartásról, jogok gyakorlásáról.

(3) Hatályát veszti  az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásról, a gyermekjóléti alapellátásról és a gyermekétkeztetés intézményi térítési díja mértékéről  szóló  4/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet.  

Forgó Henrik                                                                                  Kató Pálné

     polgármester                                                                                      jegyző

Záradék:

Az önkormányzati rendelet kihirdetése időpontja: 2017. év január hónap 31. nap.

                                                                                                                              Kató Pálné jegyző