Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (V.31.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XVIII. kerület Cziffra György utca – Margó Tivadar utca –Városház utca – Szélmalom utca – Kiss István utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2017. 07. 01- 2022. 04. 07Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (V.31.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XVIII. kerület Cziffra György utca – Margó Tivadar utca –Városház utca – Szélmalom utca – Kiss István utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és a rendelet mellékletei
1. § (1) A rendelet területi hatálya a 2. melléklet szerinti szabályozási tervben meghatározott területre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni a rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.
2. § A rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei;
b) 2. melléklet: Szabályozási terv;
c) 3. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek;
d) 4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsitárolók száma;
e) 5. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpártárolók száma.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Gyalogos járdafelület: a járdának kizárólag a gyalogos közlekedés számára igénybe vehető – berendezési-, valamint zöldsáv keresztmetszetével csökkentett – része, amely közterületi parkolásra még részlegesen sem vehető igénybe.
2. Közhasználat céljára átadott terület: telek - erről szóló külön szerződés keretei között – közhasználat számára korlátozás nélkül vagy időbeli korlátozással megnyitott része.
3. Közműmentes élettér: a fa tövének közepe és a közművezeték tengelye közti távolság, amely a fa gyökerének védelmét biztosítja a közművezeték fektetésével és cseréjével járó földmunka ellen. A közműmentes élettér felszíni vetületének legfeljebb 60%-án lehet vizet át nem eresztő burkolatot létesíteni.
4. Mélygarázs: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a terepszint alatt parkolás céljára kialakított önálló építmény vagy épületrész, amely épület alatt is létesíthető.
5. Pavilon: közterületen lévő, szilárd térelemekkel körülhatárolt, alapozás nélküli, talajhoz rögzített, vagy azon álló, legfeljebb 20 m2 alapterületű építmény.
6. Szintterületi mutató (szm): az összes építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és – kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók és azok kiszolgáló közlekedési területei számára igénybe vehető – parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).
3. Közterületen lévő építmény elhelyezésére vonatkozó előírások
4. § (1) Közterületen kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
a) távbeszélő fülke, épületben elhelyezett illemhely, és utasváró,
b) pavilon, árusítófülke,
c) a zöldterületi övezetek területén zenepavilon.
(2) Lakókocsi, mobil árusítóhely, utánfutó közterületen vagy nem közterületen a közterületről látható helyen – rendezvényhez kötött ideiglenes elhelyezés kivételével – nem telepíthető.
(3) A közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.
(4) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen építmény kizárólag akkor helyezhető el, ha a környező épületek földszinti és földszint feletti helyiségeinek, valamint rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(5) Közterületi járdákon a köztárgyak kivételével állandó jellegű építmény csak akkor helyezhető el, ha az építmény elhelyezésével visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége legalább 3,0 m. Amennyiben a teljes járda szélessége 5,0 m-nél nagyobb, akkor a visszamaradó összefüggő gyalogos járdafelület szélessége legalább 70%-a kell legyen a teljes járda szélességének.
(6) Közterületen vagy közhasználatra átadott magánterületen pavilon jellegű építmény ideiglenes jelleggel – külön önkormányzati rendelet alapján kiadott közterület használati engedély alapján, legfeljebb 180 napig – helyezhető el, kizárólag 5,0 m-nél szélesebb gyalogos járdafelülettel rendelkező utca esetén, akkor
a) ha az építményt körülvevő járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1,5 m, továbbá
b) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át.
(7) A 2. mellékletben megjelölt védett épületek, épületegyüttesek homlokzata előtti vagy annak kétoldali telekhatárától 20-20 m-es távolságban lévő közterületén pavilon, árusító fülke, mobil árusító hely sem állandó jelleggel, sem ideiglenesen nem helyezhető el.
4. Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre és az országos, valamint helyi védettségű építményekre és környezetükre
5. § (1) Védett épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak az eredeti funkcióval és architektúrával összhangban történhet. Az átalakítás során a védett épülettől idegen anyag, szerkezet, színezés nem alkalmazható.
(2) A védett építmény környezetében minden változtatást, beavatkozást a védett építmény városképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(3) Védett épület homlokzatán bankautomata, hirdető berendezés nem helyezhető el.
(4) A városkép szempontjából kiemelt területek és a védett építmények esetében a technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:
a) klímaberendezés kültéri egysége és kivezetése, szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet konvektor, parabolaantenna, egyéb technikai berendezés a riasztó kivételével az épület közterületről nem látszó homlokzatára telepíthető;
b) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel, lapostető esetén az épület tömegének irányába legfeljebb 45 fokos dőlésszöggel telepíthető;
c) gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el;
d) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor, szélrotor) kizárólag építési helyen belül helyezhető el, a magassága – az építési övezetben – a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületre meghatározott legnagyobb építménymagasságot vagy gerincmagasságot nem haladhatja meg.
(5) A városkép szempontjából kiemelt területeken, valamint védett építmények környezetében járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő. A Szent Lőrinc kápolna műemléki környezetében kizárólag természetes anyagú díszburkolat alkalmazható.
5. Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések
6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új
6. A településrendezési feladatok megvalósulását szolgáló sajátos jogintézmények
7. § Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján elővásárlási jogát biztosítja a tulajdonában nem álló, a településrendezési célok megvalósításához szükséges, 3. mellékletben meghatározott ingatlanokra.
7. Közművek előírásai
8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen
8. A beépítésre vonatkozó előírások
9. § (1) A meglévő épületek rendeltetése kizárólag az építési övezetben megengedett rendeletetésekre változtatható meg.
(2) Az egyes építési övezetekhez meghatározott beépítési módtól csak az adott építési övezetben meghatározottak alapján lehetséges eltérni.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetek és övezetek területén a melléképítmények közül
9. Önálló, gépjármű tárolására szolgáló építmények elhelyezése
10. § (1) Közterületi telekhatáron, valamint az előkert felé sorgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen önálló parkolóház nem létesíthető.
10. A gépjárművek és kerékpárok elhelyezésének helyi szabályai
11. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület – az egyes építési övezeteknek megfeleltetve – a gépjármű elhelyezés szempontjából két parkolási zónára oszlik:
a) Városias parkolási zóna: a Vi-3 jelű építési övezetek és határoló közterületeik;
b) Lakóterületi parkolási zóna: Lke-1 jelű építési övezetek és határoló közterületeik.
(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 4. mellékletben meghatározottak szerint, a rendeletben meghatározott esetek kivételével az ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhely értékek egész számra felfelé kerekítendők.
(3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó kerékpártároló-létesítési kötelezettséget az 5. melléklet tartalmazza.
12. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség a (2) bekezdésben felsorolt esetekben részben vagy teljes egészében pénzben megváltható.
(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítésétől el lehet tekinteni a következő esetekben, ha:
a) meglévő, lakás célú rendeltetési egységet, vagy azt is magába foglaló épületet lakás célú rendeltetési egységgel bővítenek, amelynek önálló, személygépjármű behajtásra alkalmas közterületi kapcsolata nincsen, és az az átalakítással, bővítéssel összefüggésben nem alakítható ki;
b) a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okból nem engedélyezhető;
c) a telek kizárólag meglévő, vagy a kerületi szabályozási tervben tervezett gyalogos utcáról közelíthető meg gépjárművel;
d) a telken értékvédelem alatt lévő épület áll, és az nem teszi lehetővé a parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését;
e) a telken meglévő értékes vagy védelem alatt lévő növényzet nem teszi lehetővé a parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését;
f) a telken meglévő értékes vagy védelem alatt lévő növényzet csak mélygarázs kialakításával tenné lehetővé a parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését, de az az értékes vagy védelem alatt lévő növényzet károsodásával vagy annak veszélyével járna.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az új épület (létesítmény) létesítésének, meglévő épület (létesítmény) rendeltetése megváltoztatásának vagy bővítésnek megfelelően számított parkolóhelyek számának egésze vagy annak egy része az építés helye szerinti telken kívül is biztosítható. Az ilyen módon engedménnyel érintett épület (létesítmény) építtetőjét telken kívüli parkolóhely-építési kötelezettség terheli.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megváltható parkolóhelyek száma a létesítendő helyek 100 százaléka, de legfeljebb 2 parkolóhely lehet.
(5) A (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti esetekben a megváltható parkolóhelyek száma a létesítendő helyek akár 100 százaléka, de legfeljebb a tervekkel és parkolóhely számítással igazolt szükséges parkolóhelyek ingatlanon belül el nem helyezhető része lehet.
(6) A parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltására, telken kívüli megvalósítására a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – van lehetőség.
Beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai
11. Az építési övezeti előírások alkalmazása
13. § (1) Az övezeti kód által jelölt építési övezetek szabályozási jellemzőit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
14. § Az egyes építési övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték szerinti zöldfelületet az alábbiak szerint kell kialakítani:
12. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület (Lke-1/XVIII/1)
15. § Az Lke-1/XVIII/1 jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.
16. § (1) Az építési övezet telkein szálláshely-szolgáltató épület, valamint legfeljebb 250 m2 bruttó szintterülettel a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, kereskedelem célú épület is elhelyezhető.
(2) Az övezetben jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, valamint veszélyes anyag keletkezésével együtt járó tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. Rendeltetése az övezetben előírtakkal összhangban változtatható.
(3) A kertvárosias lakóterületen kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha
a) a tevékenység folytatása – ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést – a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti, és
b) az előírt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.
(4) Az övezetben a melléképítmények közül:
17. § (1) Új épület építése esetén a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni.
(2) Új lakóépület elhelyezése esetén a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított zárt vagy nyitott gépjárműtárolókban kell biztosítani.
(3) A melléképületben létesülő gépjárműtároló(ka)t – az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások keretei között, a helyszín adottságainak megfelelően – az építési helyen belül vagy a hátsókertben lehet elhelyezni, az alábbiak figyelembevételével
a) a szomszédos telkeken álló gépjárműtárolók lehetőség szerint tömbösített formában épüljenek, és
b) a telekhatáros takaratlan tűzfalak homlokzatmagassága legfeljebb 3,0 m lehet.
18. § Az építési övezetben a közművesítettség mértéke teljes.
19. § (1) Az építési övezetben
a) az előkert mérete legalább 3,0 m az alábbiak figyelembevételével:
aa) új beépítés esetén az előkert mérete nem lehet kisebb a szomszédos telkek előkertjének méreténél;
ab) különböző méretű szomszédos előkertek esetében a nagyobb méretet kell figyelembe venni.
b) az oldalkert mérete legalább 3,0 m,
c) a hátsókert mérete legalább 6,0 m.
(2) Hátsókertben újonnan elhelyezett melléképítmény(ek) és kiszolgáló funkciójú építmények összevont szélessége nem lehet nagyobb, mint a hátsó telekhatár szélességének 50 %-a.
20. § Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14 m, saroktelek esetében 16 m.
21. § Az építési övezet telkein minden 500 m2 telekterület után legfeljebb két lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.
22. § (1) Az építési övezet telkein ikres beépítés is alkalmazható.
(2) Az építési övezetben meghatározott beépítési módtól abban az esetben lehet eltérni, ha
a) a beépíteni kívánt telek adottságai, a meglévő építmények, valamint az előírt védőtávolságok figyelembevételével a telek nem, vagy csak az övezeti előírások szerinti beépítési mérték 10 %-ot meghaladó csökkentésével lenne beépíthető; vagy
b) a beépíteni szándékozott bármely ingatlan környezetének kialakult beépítettsége az építési övezetre előírt beépítési módtól jellegzetesen eltérő, és a kialakult beépítéshez való illeszkedés azt indokolja.
13. Intézményi helyi lakosság alapellátását biztosító területek előírásai (Vi-3/XVIII)
23. § A Vi-3/XVIII jelű építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.
24. § (1) A Vi-3/XVIII építési övezetek területei több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, kifejezetten a helyi lakosság ellátását szolgáló intézmények elhelyezésére szolgálnak, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára biztosítanak helyet.
(2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – az intézményterületeken az alábbi rendeltetések helyezhetők el:
a) iroda,
b) kereskedelem, szolgáltatás, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés,
d) hitéleti rendeltetés,
e) sport, valamint
f) a fentiekben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületekben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb két lakás.
(3) Az övezetek területén önálló lakóépület nem helyezhető el.
(4) Az építési övezetek területén
25. § A Vi-3/XVIII jelű építési övezetekben a közművesítettség mértéke teljes.
26. § A Vi-3/XVIII/IZ-1 jelű építési övezet a Bókay-kert építési övezete, amely elsősorban jelentős zöldfelületű kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenység céljára szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál, ahol az épületnek nem minősülő építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6,0 m lehet.
Beépítésre nem szánt övezetek részletes előírásai
14. Közlekedési területek
27. § (1) A Kt-KÖu/XVIII/1 jelű övezet a közutak területe, amely az utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén megengedett építmények elhelyezésére a rendelet közterületen lévő építmények elhelyezésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.
Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet 2017. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésétől a rendelet területi hatálya alá tartozó területen
29. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelet a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § A Budapest Főváros XVIII. kerület Cziffra György utca – Margó Tivadar utca – Városház utca – Szélmalom utca – Kiss István utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2017. (V.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Bókay-kert szabályozási tervéről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a Bókay-kert szabályozási tervéről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”
30. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló 44/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelet a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § A Budapest Főváros XVIII. kerület Cziffra György utca – Margó Tivadar utca – Városház utca – Szélmalom utca – Kiss István utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2017. (V.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Bókay-kert szabályozási tervéről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre e rendeletnek a 3. §-ában, 4. § (1)-(3) bekezdésében, 5. §-ában és 1. mellékletében szereplő rendelkezéseit a Bókay-kert szabályozási tervéről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet