Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete

a Budapest XVIII. kerület, Közdűlő út - (156103) hrsz-ú út - (156097) hrsz-ú út - 156099 hrsz-ú erdő által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2017. 08. 01- 2022. 04. 07

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete

a Budapest XVIII. kerület, Közdűlő út - (156103) hrsz-ú út - (156097) hrsz-ú út - 156099 hrsz-ú erdő által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2017.08.01.

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya és a rendelet mellékletei

1. § (1) A rendelet területi hatálya a 2. melléklet szerinti szabályozási tervben meghatározott területre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni a rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján lehet.

2. § A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei;

b) 2. melléklet: Szabályozási terv;

c) 3. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsitárolók száma;

d) 4. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpártárolók száma.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Szintterületi mutató (szm): az összes építhető szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és – kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók és azok kiszolgáló közlekedési területei számára igénybe vehető – parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).

2. Áttört kerítés: a kerítés akkor minősül áttörtnek, ha egységes szerkezetű vagy azonos ritmusú kialakítás mellett felületének több mint 50 %-át átlátszó szerkezetek és anyagok határolják.

3. Közterületen lévő építmény elhelyezésére vonatkozó előírások

4. § (1) Közterületen kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) távbeszélő fülke,

b) épületben elhelyezett illemhely,

c) utasváró.

(2) Köztárgy és egyéb építmény, építményrész a közterületen csak akkor helyezhető el, ha megfelel a közlekedésbiztonsági feltételeknek.

(3) Lakókocsi, mobil árusítóhely, utánfutó közterületen, vagy nem közterületen a közterületről látható helyen nem telepíthető.

(4) Vendéglátó terasz közterületen nem helyezhető el.

(5) A közterületbe benyúló építményrész, építményre erősített szerkezet a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl csak akkor helyezhető el, ha az épület architektúrájába illeszkedik és az épített környezethez alkalmazkodik.

4. A városkép alakításának általános szabályai

5. § (1) A portálok, reklámhordozók kialakításánál, postaláda, bankautomata elhelyezésénél az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz – ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez – illeszkedő módon kell megvalósítani.

(2) Új épület utcai homlokzatán ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, a kondenzvíz a közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át.

(3) Épület részeként megvalósuló árnyékoló vagy esővédő szerkezet az épület architektúrájához, színezéséhez illeszkedően létesíthető.

(4) A lakófunkciótól eltérő rendeltetési egységekben folytatott tevékenység gyakorlása során keletkező hulladékok, göngyölegek tárolása átmenetileg sem eredményezhet kedvezőtlen városképi megjelenést.

5. Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések

6. § (1) A szabályozási terven jelölt és a területek feltárását szolgáló közlekedési területek telekalakítása az előírt nyomvonal egy részére is történhet abban az esetben, ha az a tervezett nyomvonal kezdeti szakasza vagy annak folyamatos folytatása.

(2) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, magánutak számára az építési övezetre, övezetre az 1. mellékletben meghatározott kialakítható legkisebb telek területére vonatkozó előírásoktól eltérő – műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható, de kizárólag abban az esetben, ha

a) a közműberendezés részére kialakított önálló telek közúthoz vagy magánúthoz közvetlen kapcsolattal rendelkezik, és

b) a közüzemi berendezés előírt védőtávolsága nem korlátozza a telekalakítással érintett további tel(k)ek meglévő épületeinek rendeltetésszerű használatát és az övezeti előírásoknak megfelelő fejlesztését.

(3) Övezet, építési övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki. Az érintett telken új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni kizárólag a telekalakítást követően lehet.

(4) A különböző építési övezetekbe, vagy övezetekbe sorolt telkek, területek nem egyesíthetők.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó területen új nyúlványos telek nem alakítható ki.

6. Közművek előírásai

7. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület építési övezeteiben a közműellátás mértéke és módja a teljes közművesítettség.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen

a) közműpótló;
b) házi szennyvíztisztító kisberendezés
átmenetileg sem alkalmazható.
(3) Az építési telken keletkező csapadékvíz közterületre nem vezethető ki, a csapadékvizet építési telken belül kell helyben tartani, elszikkasztani.
(4) Új villamos energia elosztóvezeték, elektronikus hírközlési és egyéb gyengeáramú hálózatépítés föld felett nem kivitelezhető.
(5) Megújuló energiatermelő berendezések közül:
a) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)
aa) magastetős épületnél a tetősíkba, vagy attól legfeljebb 20o-kal eltérően telepíthető,
ab) lapostetős épületnél a tetősíktól legfeljebb 45o-kal eltérően telepíthető;
b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) berendezés úgy telepíthető, hogy a berendezés
ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített beépítési magasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg, és
bb) a dőlési távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

7. A beépítésre vonatkozó előírások

8. § (1) A terepszint alatti beépítés helye megegyezik a beépítési módnak megfelelő építési hellyel.

(2) Melléképítmény kizárólag az építési helyen belül vagy a hátsókertben – az építési övezetre, övezetre vonatkozó egyéb előírások keretei között – helyezhető el.

(3) Az egyes építési övezetekhez meghatározott beépítési módtól csak az adott építési övezetben meghatározottak alapján lehetséges eltérni.

(4) Meglévő épületnek az ingatlan beépítettségét növelő bővítése az építési övezetre vonatkozó előírások keretei között abban az esetben lehetséges, ha a bővítés eredményeként kialakuló beépítés módja illeszkedik a környező ingatlanok kialakult vagy átalakuló beépítéséhez.

(5) Az egyes építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeknél a párkánymagassággal szabályozott telkeken a magassági érték az építészeti koncepciónak megfelelően 20%-kal meghaladható a homlokzat hosszának legfeljebb 30%-án, oly módon, hogy az épület párkánymagassága továbbra is domináns maradjon.

(6) A meglévő épületek rendeltetése kizárólag az építési övezetben megengedett rendeltetésekre változtatható meg.

8. Terepkialakítás, tereprendezés szabályai

9. § (1) Tereprendezés építési helyen kívül a telekhatártól 1,0 méteres távolságban nem történhet, kivéve:

a) az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének előkertben történő biztosítását,

b) előkerti gépjárműbeálló létesítését,

c) kerti szabadlépcső létesítését,

d) kerti tereplépcső létesítését.

(2) Építési helyen kívül kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki, a támfal külső síkja telekhatártól legalább 0,5 méter távolságban építhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti támfal kialakítása során a természetes terepszint:

a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, de
c) mindösszesen legfeljebb 2,0 méterrel
változtatható meg.
(4) A (2) bekezdés szerint kialakított támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb – a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez mért – 1,5 méternél.

9. Önálló, gépjármű tárolására szolgáló építmények elhelyezése

10. § (1) Közterületi telekhatáron, valamint az előkert felé sorgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen önálló parkolóház nem létesíthető.

10. A gépjárművek és kerékpárok elhelyezésének helyi szabályai

11. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a gépjármű elhelyezés szempontjából a lakóterületi parkolási zónába tartozik.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettséget a 3. mellékletben meghatározottak szerint, a rendeletben meghatározott esetek kivételével az ingatlanon belül kell teljesíteni. A számítással kapott parkolóhely értékek egész számra felfelé kerekítendők.

(3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó kerékpártároló-létesítési kötelezettséget a 4. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség a (2) bekezdésben felsorolt esetekben részben vagy teljes egészében pénzben megváltható.

(2) A parkolóhely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését nem kell biztosítani, ha:

a) meglévő, lakás célú rendeltetési egységet, vagy azt is magába foglaló épületet lakás célú rendeltetési egységgel bővítenek, amelynek önálló, személygépjármű behajtásra alkalmas közterületi kapcsolata nincsen, és az az átalakítással, bővítéssel összefüggésben nem alakítható ki.

b) a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okból nem engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az új épület (létesítmény) létesítésének, meglévő épület (létesítmény) rendeltetése megváltoztatásának vagy bővítésnek megfelelően számított parkolóhelyek számának egésze vagy annak egy része az építés helye szerinti telken kívül is biztosítható. Az ilyen módon engedménnyel érintett épület (létesítmény) építtetőjét telken kívüli parkolóhely-építési kötelezettség terheli.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a megváltható parkolóhelyek száma a létesítendő helyek 100 százaléka, de legfeljebb 2 parkolóhely lehet.

(5) A parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltására, telken kívüli megvalósítására a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – van lehetőség.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai

11. Az építési övezeti előírások alkalmazása

13. § (1) Az övezeti kód által jelölt építési övezetek és övezetek szabályozási jellemzőit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

12. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület (Lke-1/XVIII/2)

14. § (1) Az Lke-1/XVIII/2 jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(2) Az építési övezet területén az 500 m2 - nél kisebb telkeken legfeljebb egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység alakítható ki, ennél nagyobb telkek esetében minden további 150 m2 telekterület után további egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el a lakásfunkció dominálása mellett.

(3) Az övezet telkein legfeljebb 2 lakást tartalmazó lakóépületek helyezhetőek el.

(4) Alapellátást biztosító, legfeljebb 250 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, szolgáltató funkciójú épület kizárólag a Közdűlő út menti telkeken létesíthető.

(5) Kisipari- szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha

a) a tevékenység folytatása – ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést – a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti, és

b) az előírt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.

(6) Jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, vagy veszélyes anyag keletkezésével együtt járó tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. Rendeltetése az övezetben előírtakkal összhangban változtatható.

(7) Az övezetben a melléképítmények közül:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgyak közül ciszterna, csapadékvíz tartály,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) zászlótartó oszlop a rendezett terepszinttől számított legfeljebb 6,0 m magassággal
helyezhető el.
(8) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül
a) járműtároló,
b) háztartással kapcsolatos tároló épület,
c) legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető,
d) pergola,
e) gépjármű árnyékoló tető,
f) kerti épített tűzrakóhely (a telekhatártól legalább 0,75 m távolságra),
g) kerti víz- és fürdőmedence
helyezhető el.
(9) Az övezet telkein átmeneti jelleggel sem tárolható kettőnél több nehézgépjármű.

15. § (1) Az építési övezetben a 15,0 métert meg nem haladó telekszélesség esetén az épületek oldalhatáros és ikres beépítési mód szerint is elhelyezhetők.

(2) Új épület építése esetén a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni.

(3) Új lakóépület elhelyezése esetén a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított zárt vagy nyitott gépjárműtárolókban kell biztosítani.

(4) Az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméret háromszorosát meghaladó építési telek beépítését több épület elhelyezésével, építészetileg tagoltan kell megvalósítani.

(5) Hátsókertben újonnan elhelyezett melléképítmény(ek) és kiszolgáló funkciójú építmények összevont szélessége nem lehet nagyobb, mint a hátsó telekhatár szélességének 50 %-a.

(6) Az építési övezetben az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 métert.

(7) Az építési övezet előírásainak nem megfelelő, kialakult állapotú meglévő épület jókarbantartható, felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető az építészeti és településképi illeszkedést egyaránt biztosító módon. A meglévő épület bővítése során a szomszédos telkeken meglévő épületektől az építési tevékenységgel érintett épület távolsága nem lehet kisebb az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben meghatározott előírásoknál.

16. § (1) Új beépítés esetén az előkert minimális mérete 3,0 méter.

(2) Az övezetben meghatározott legkisebb zöldfelület mértékének minden megkezdett 100 m2-e után telken belül legalább egy nagy vagy közepes lombkoronát növelő, környezettűrő, a helyi sajátosságoknak megfelelően megválasztott fajú lombos fát kell ültetni.

(3) Saroktelek kerítése – a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak áttört kerítés lehet, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt övezetek részletes előírásai

13. Közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőterületek (Ek/XVIII/1)

17. § (1) Az Ek/XVIII/1 jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(2) Az övezetbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek tartoznak.

(3) Az övezet területén az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetőek el:

a) sport,

b) rekreáció,

c) turisztikai, üdülés,

d) oktatás, ismeretterjesztés, erdészeti kutatás,

e) a terület fenntartásához szükséges építmények,

f) az erdő területek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek,

g) közlekedési építmények,

h) távvezetékek.

(4) A parkolást terepszinten, fásított parkolóban kell megoldani. A fásított parkolót csak az erdőterületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése érdekében szabad létesíteni.

(5) Belterületi erdőterületen épület kizárólag teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(6) A területen elhelyezhető építmények céljára telket alakítani – ha azoknak az erdőterületen belüli elkülönítése szükséges – az alábbiak szerint lehet:

a) a kialakítandó telek mérete nem lehet kisebb 3000 m2-nél,

b) a kialakított telek legfeljebb 3%-a építhető be,

c) egyenként legfeljebb 300 m2 bruttó beépített alapterületű épületek helyezhetők el rajta.

14. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-KÖu/XVIII)

18. § (1) A Kt-KÖu/XVIII jelű övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtő utak és a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén megengedett építmények elhelyezésére a rendelet közterületen lévő építmények elhelyezésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2017. augusztus 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésétől a rendelet területi hatálya alá tartozó területen

a) Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendeletben; valamint
b) Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló 44/2007. (XII.21.) önkormányzati rendeletnek 3. §-ában, 4. § (1)-(3) bekezdésében, 5. §-ában és 1. mellékletében
szereplő rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

20. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 60/2006. (IX.12.) önkormányzati rendelet a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § A Budapest XVIII. kerület, Közdűlő út – (156103) hrsz-ú út – (156097) hrsz-ú út – 156099 hrsz-ú erdő által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 17/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 95. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre a PPVSZ rendelkezéseit a 95. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”

21. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre parkolási rendjéről és a parkolóhelyek megváltásáról szóló 44/2007. (XII.21.) önkormányzati rendelet a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § A Budapest XVIII. kerület, Közdűlő út – (156103) hrsz-ú út – (156097) hrsz-ú út – 156099 hrsz-ú erdő által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 17/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: 95. számú szabályozási tervről szóló rendelet) területi hatálya alá tartozó területre e rendeletnek a 3. §-ában, 4. § (1)-(3) bekezdésében, 5. §-ában és 1. mellékletében szereplő rendelkezéseit a 95. számú szabályozási tervről szóló rendelet hatálybalépésétől nem lehet alkalmazni.”

1-4. melléklet