Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 10. 01Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 23/2017. (IX. 1.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja és alkalmazása
1. § (1) A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Hatvan Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Hatvan Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3)1 E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
1. melléklet: Hatvan Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
2. melléklet: Hatvan Város településképi szempontból meghatározó területei
3. melléklet: Hatvan Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei
4. melléklet: Településképi véleményezési kérelem
5. melléklet: Településképi bejelentés
6. melléklet: Hatósági bizonyítvány iránti kérelem
7. melléklet: Beépítési előírás iránti kérelem
8. melléklet: Nemzetközi, országos jelentőségű művi értékek
9. melléklet: Nemzetközi, országos, helyi jelentőségű természeti értékek
10. melléklet: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
11. melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt, településre jellemző őshonos növények jegyzéke
12. melléklet: Építészeti értékvizsgálatok
(4)2
2. Értelmező rendelkezések
2. § E Rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
2.3
3. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel (közúti, vasúti, vízi, kerékpáros, vagy gyalogos) érkezők települési szövetbe való belépési pontjai.
3. Információs és más célú berendezések: az önkormányzat, vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok tulajdonában álló berendezések és eszközök.
3. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
3. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A helyi és egyedi védelem
4. A helyi védelem
4. § (1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése
(2)4 Helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést, vagy a védelem megszüntetését
aa) Hatvan Város Önkormányzata,
ab) a területileg illetékes államigazgatási szerv,
ac) a település közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
ad) a hatvani székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy
ae) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 98. § (2) bekezdés c) pontja alapján a településrendezési eszközök véleményezési eljárásába – a partnerségi egyeztetés megkezdése előtt legalább 30 napnál korábban – a polgármesternél írásban bejelentkező egyéb szervezet
kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés)
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)
bc) a kezdeményezés rövid indoklása
bd) a kezdeményező adatai
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota)
c)5 A kezdeményezést a képviselő-testületnek címezve a polgármesternek vagy a települési főépítésznek lehet benyújtani e-mailben, vagy postai úton a kezdeményező elérhetőségével és aláírásával ellátva.
(3) Helyi védelem alá helyezés, vagy megszűntetés szabályai:
a) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
b) A településképi rendelet módosítására, vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, e Rendelet módosítása, vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.
c) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:
ca) a megszűntetésre
1. műszaki indokok alapján,
2. életveszély-elhárítása miatt,
3. a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy
4. jelentős települési érdekből
5. A helyi védelem
5. § (1) Hatvan Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét az 1. melléklet 1.1. és 1.2. pontja tartalmazza.
(2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
j) utcabútorra.
6. § Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,
b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodnia kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem,
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.
A településkép szempontjából meghatározó területek
7. § (1) Hatvan Város településképi szempontból meghatározó területét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük az alábbiakban felsorolt három településrész együttes halmazát:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek,
b) a történeti települési terület, valamint
c) a településképi feltárulás szempontjából meghatározó terület.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül:
a) a műemlék területe és a műemléki környezet területe,
b) a történeti kert területe,
c) a régészeti lelőhely területe,
d) a helyi jelentőségű védett érték területe,
e) az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,
f) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
g) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(4) Történeti települési területnek minősül – a Második Katonai Felmérés idején már települési térségként ábrázolt a 2. melléklet 2.1. pontjában ekként ábrázolt terület.
(5) A településképi feltárulás szempontjából meghatározó terület a településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe, amely az alábbi településrészeket foglalja magában:
a) Az országos és helyi jelentőségű közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező legalább 1-1- teleksor.
b) A településkapuk, ahol az érkezők először lépnek be a településszövetbe.
c) A vasútvonal tekintetében a vasútállomás – mint a településszövetbe lépés pontjának – környezete, amely ugyancsak településkapunak minősül.
(6) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül, a 3. melléklet 3.1. pontjában ekként felsorolt elemek,
b) a történeti települési terület, valamint
c) a településképi feltárulás szempontjából meghatározó terület.
(7) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül, a 3. melléklet 3.2. pontjában ekként felsorolt elemek.
(8) Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.
(9) A településképi szempontból meghatározó terület – a 2. melléklet szerinti – művi elemekkel érintett részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,
c) a minőségi anyaghasználatot,
d) a harmóniát tükröző színezést,
e) az előkertek rendezettségét,
f) a kerítések összhangját,
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
el kell érni.
(10) A településképi szempontból meghatározó terület – a 2. melléklet szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) a visszafogott színezést,
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
(11) A településképi szempontból meghatározó területek – a 2. melléklet szerinti – településkapuként lehatárolt térségét üdvözlőtáblával vagy információs táblával, továbbá növénykiültetéssel javasolt jelezni.
A településképi követelmények
6.7 Építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. §8 A település teljes közigazgatási területén, felújítás, átépítés során, az alábbi általános építészeti követelményeket kell érvényesíteni:
a) anyaghasználat alkalmazása során: homlokzatképzésnél, tetőszerkezet héjalásánál, valamint nyílászáróknál nem alkalmazhatók egymással nem harmonizáló anyagok,
b) tömegformálás során: homlokzatképzésnél, tetőszerkezet héjalásánál, valamint nyílászáróknál nem alkalmazhatók az igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek,
c) a homlokzat kialakítás során kerülni kell a túlzott tördelést, nem alkalmazhatók elaprózott homlokzatképző elemek.
d) a zöldfelületek kialakítása során törekedni kell a településre jellemző növényfajok ültetésére.
7. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek – a 2. melléklet szerinti – művi elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál – műszaki lehetőség fennállása esetén – utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) a területfelhasználás függvényében az alábbi szintmagasságot kell feltételezni a beépítés jellemző, túl nem léphető szintszámának kiszámítása során:
1. lakóterületeken min. 3,0 méter
2. vegyes területen min. 3,3 méter
bb) tetőtérben több önálló szint nem alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) elő- és oldalkertben kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t az alábbiak figyelembe-vételével kell elhelyezni:
1. közmű-becsatlakozási műtárgy a közműszolgáltató által igényelt láthatóságot lehetővé téve, lehetőség szerint növényzettel takartan helyezhető el előkertben és oldalkertben.
2. pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli a környezet anyag- és színhasználatát figyelembe véve, környezetének léptékéhez alkalmazkodva helyezhető el előkertben és oldalkertben.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:
1. forgalmi terhelések mérséklésére,
2. történeti hagyományok megtartására,
3. utcaképi illeszkedés biztosítására,
4. átlátás megakadályozására, különösen kétoldalról utcával érintkező telek esetén, és
5. építészeti koncepció érvényesítésére
8. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek – a 2. melléklet szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, területi építészeti követelmények az alábbiak:
9. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – az 1. melléklet szerinti –területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő, és
ac) nem telített és környezetétől nem markánsan elütő színű.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, és
bc) funkciójával összhangot mutató
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
ce) nyílásrendszerében rendezett, és
cf) elsősorban természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, és
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolatot nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező, és
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,
fb) az antennák településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését – lehetőségek szerint – el kell kerülni,
fc) a légkondicionáló kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését – lehetőségek szerint – el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – az 1. melléklet szerinti – területén lévő védett épületek felújítása, átépítés során az alábbi követelményeket kell érvényesíteni:
a) karaktert megtartó,
b) arányrendszert megőrző,
c) új elemeiben a régihez illeszkedő,
d) esztétikát, minőséget hozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – az 1. melléklet szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző, és
f) a település karakterével összhangban lévő.
10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
12. § (1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek, és
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen a különleges beépítésre nem szánt közmű-) területek.
(2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) bekezdés d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
11. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. §13
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. §14 (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
ab) arányos, és
ac) a településképet kedvezőtlenül nem érintő
kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ba) nem rozsdásodó,
bb) minőséget képviselő,
bc) könnyen karbantartható,
bd) élénk színeket nem használó, és
be) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
(2) Cégér az alábbiak alapján létesíthető:
a) működő üzlet 1 db cégért helyezhet el az üzlet homlokzatán,
b) a cégér méretének illeszkednie kell az épület homlokzati arányaihoz, továbbá az utcában meglévő cégérek jellemző méretéhez,
c) a járda burkolati síkjától függőlegesen mérve min. 2,5 méteres szabad magasságot kell megtartani; gépkocsiforgalom által érintett közlekedési területen a közútkezelő előírásai az irányadóak,
d) cégtábla, üzletfelirat létesítése esetén javasolt az üzletfelirat épülethomlokzatra történő felfestése, az épület homlokzati színezéséhez illeszkedően, mérete és elhelyezése épület homlokzati tagozataival, homlokzati arányaival összhangban kerüljön kialakításra.
Szakmai konzultáció
15. § (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni Hatvan város közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára, kivéve, ha az:
a) közterületről nem látható változást eredményez, vagy
b) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény, vagy
c) vízfelület
létesítését eredményezi.
(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultációt a főépítész folytatja le.
Településképi véleményezési eljárás
16. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni
a) homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén, vagy
b) azon esetekben, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes.
(3) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.
17. § (1)15 A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Hatvan város polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) az országos követelményekben [a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben] és a rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést
b) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
ca) biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását,
f)16 a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását.
Településképi bejelentési eljárás
18. § (1)17 Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le a rendelet 2. mellékletében meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken megvalósuló, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 12/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében építési engedély nélkül végezhető alábbi építési tevékenységek tekintetében:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zárt sorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapos tetős épület magas tetővel történő bővítését,
c) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
d) kizárólag az épület homlokzatához rögzített elő tető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése,
e) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
f) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas,
g) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapos tetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot,
h) önálló reklámtartó építmény építése, elhelyezése,
i) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
j) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
k) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ka) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
kb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
kc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
kd) ideiglenes fedett lovarda,
ke) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése,
l) utcáról látható növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, üvegház építése, bővítése,
m) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, bővítése,
n) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése,
o) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
(1a)18 Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények, és
b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények érvényesítése érdekében.
(2)19 Az önkormányzat nem folytathat le településképi bejelentési eljárást a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetében.
(3)20 Településképi bejelentési eljárás körében a polgármester kérelemre, amennyiben a rendeltetésmódosítás az örökségvédelmi vagy a rendeltetésmódosítási hatóság engedélyéhez nem kötött, és az építmény, az építményen belüli rendeltetési egység az országos építésügyi követelményeknek, valamint a helyi építési szabályzatnak megfelel, – az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – a helyszíni szemlét követően hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli rendeltetési egység rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának megváltoztatásáról.
(4)21 A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani elektronikusan a polgármesternek.
(5)22 A hatósági bizonyítvány kiállításának feltétele, hogy
a) az érintett épület a földhivatal térképi nyilvántartásban a természetbeni állapotnak megfelelően legyen feltüntetve,
b) az új funkciójú épület feleljen meg az országos építésügyi követelményeknek, valamint a hatályos Helyi Építési Szabályzatnak (HÉSZ.), ezzel együtt a Településrendezési Terv Szabályozási Tervében jelölt építési övezetre vonatkozó előírásoknak,
c) az új funkcióval járó jogszabály szerinti parkoló többlet megléte.
(6)23 Az elektronikusan benyújtott – formanyomtatvány szerinti – kérelemhez mellékelni kell az érintett épületről készített (külső és belső) fotókat, átnézeti alaprajz a meglévő épületről, jelölve rajta a sorszámmal ellátott helyiségek új funkció szerinti megnevezését, hasznos alapterületének nagyságát, belmagasságát, padlóburkolatát, nyílászárók helyét, számozott helyiségek összterület nagyságát.
19. § (1)24 A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez az országos követelményekben [a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben] meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani..
(2) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
A helyrehozatali kötelezettség
20. § (1) A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településképi bírság).
(2) Helyrehozatali kötelezettséggel érintett a település – az 1. melléklet szerinti – helyi egyedi védelemmel érintett területe.
21. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre előírt helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez – külön kérés esetén – az önkormányzat támogatást nyújthat, melynek szabályai az alábbiak:
a) A helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlan tulajdonosa az anyagi támogatás feltételeként:
aa) hatósági határozatot kap, vagy
ab) hatósági szerződést köt az önkormányzattal.
b) A támogatás mértéke – a Képviselő-testület ettől eltérő döntése kivételével – nem haladhatja meg a helyrehozatali kötelezettség teljesítési költségeinek 50%-át.
c) A kapott támogatás visszatérítendő, vissza nem térítendő, vagy ezek kombinációja lehet.
d) A támogatás feltételeként az önkormányzat:
da) megszabhatja az anyaghasználatot,
db) részt vehet a kivitelező kiválasztásában,
dc) a finanszírozást közvetlenül a kivitelező számára teljesítheti.
A településképi kötelezés, településképi bírság
22. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
23. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
aa) előzetes szakmai konzultáció elmulasztása,
ab) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,
ac) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ad) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ae) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
af) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése, vagy
ag) helyrehozatali kötelezettség nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
ca) felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására
kötelezheti.
24. § A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) előzetes szakmai konzultáció elmulasztása,
ab) településképi véleményezési eljárás elmulasztása,
ac) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ad) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ae) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
af) településképi rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése, vagy
ag) helyrehozatali kötelezettség nem teljesítése.
b)25 A településképi bírság alsó határa 500.000,- forint, felső határa 10.000.000,- forint.
c) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
ca) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket,
cb) a jogsértéssel elért előny mértékét,
cc) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
cd) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
ce) a jogsértő állapot időtartamát,
cf) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
cg) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
ch) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
25. § (1)26 A településképi bírságot a képviselő-testület határozatban szabja ki.
(2) A bírságról szóló határozatot tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(3) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
26. § (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) adókedvezmény biztosítása,
b) anyagi támogatás nyújtása,
c) egyéb támogatási formák igénybevétele,
d) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára,
e) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
(2) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésben meghatározott keretösszeget biztosíthat.
(3) A (2) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt.
(4) Vissza nem térítendő támogatás nyerhető el pályázati úton a (2) bekezdésben meghatározottakhoz a polgármester döntése szerint. A pályázati feltételeket a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság évenként határozza meg.
(5) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ezen rendelet előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Ezen rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók e Rendelet előírásai.
28. §27
Módosította: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2021. március 8-tól. Az 1. § (3) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2021. március 8-tól. Az 1. § (4) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § 2. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdés c) pontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdés f) pontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. alcím címe a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés d) pont dd) alpontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés d) pont df) alpontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés d) pont dd) alpontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés d) pont df) alpontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. §-t a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2021. március 8-tól.
Módosította: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 3. § (1). Hatályos: 2021. március 8-tól. A 18. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 12. §-a szerint módosított szöveg. A 18. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1a) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 18. § (2) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 3. § (2). Hatályos: 2021. március 8-tól. A 18. § (3) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 3. § (2). Hatályos: 2021. március 8-tól. A 18. § (4) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 3. § (2). Hatályos: 2021. március 8-tól.
Kiegészítette: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 3. § (2). Hatályos: 2021. március 8-tól.
A 19. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 11/2021. (III. 5.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2021. március 8-tól. A 24. § b) pontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 28. §-t a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (V. 31.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (5) bekezdése iktatta be.
A 10. mellékletet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdése iktatta be.
A 11. mellékletet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (7) bekezdése iktatta be.
A 12. mellékletet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (8) bekezdése iktatta be.