Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018.(VIII.31.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 08. 01Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018.(VIII.31.) önkormányzati rendelete
Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
11/2018.(VIII.31.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya Sárosd Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélessége
c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
d) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyárikonyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, állattartó épület, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület.
e) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek a táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztését látványtervvel kell igazolni.
f) Telken belüli kötelező zöldfelület: a szabályozási terveken lehatárolt zöldfelületként hasznosítandó telekrész, amelyen épület nem helyezhető el.
g) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A telek legnagyobb beépítettsége és az építménymagasság „K” jelölés esetén legfeljebb az övezetre jellemző mértékszámtól + 10 %-al térhet el. A kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, telekhatár-rendezés és szabályozás a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.
3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. § (1) Gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(2) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. RÉGÉSZETI TERÜLETEK
5. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
5. MŰEMLÉK VÉDELEM
6. § (1) A település egyedi védett műemlékein és a műemlékek környezetben történő építés
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
7. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó (továbbiakban: országos ökológiai hálózat területe) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az országos ökológiai hálózat területén500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
7. KÖRNYEZETVÉDELEM
8. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha
8. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
9. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Sárosd
9. A LEVEGŐ VÉDELME
10. § (1) Sárosd Nagyközség az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a jogszabályokban
10. A TERMŐFÖLD VÉDELME
11. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
11. A ZAJ ELLENI VÉDELEM
12. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
12. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
13. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező,
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
13. TELEKALAKÍTÁS
14. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Meglevő, már kialakult és beépített lakótelek megosztása akkor is engedélyezhető, ha a kialakult telekszélesség nem éri el az építési övezetre előírt méretet.
(3) A település közigazgatási területén nyeles telek csak kivételes esetben, műszaki szükségszerűség miatt alakítható ki.
(4) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(5) Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(6) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(7) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
14. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
15. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
15. VÍZELLÁTÁS
16. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
16. SZENNYVÍZELVEZETÉS
17. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település beépítésre szánt területein tilos.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
18. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
(2) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják
ac) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.
17. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS
19. § (1) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 10 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
18. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
20. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Sárosd település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
21. § (1) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
22. § (1) Vízjárta területeken önálló terepszint alatti építmény (pince) nem építhető.
(2) Vízjárta területen valamennyi építési övezetben és övezetben történő építés esetén a keletkező csapadékvíz nem szivárogtatható el, a csapadékvíz elvezetése csak kiépített csapadékvíz-elvezető rendszerbe történhet.
19. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
23. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom céljára el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
20. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
24. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) pont figyelembevételével,
b) Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
c) silók, tornyok, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
25. § (1) Ahol a szabályzatban és a szabályozási tervlapon az övezeti előírás a minimális építési telekméretre vonatkozóan „K” kialakult jelölést tartalmaz, ott az övezetben található ingatlanok tovább nem oszthatóak.
(2) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
26. § (1) Az állattartó épületet az utcafronti építési vonaltól számított 20 m-en túl, építési helyen belül lehet elhelyezni.
(2) A meglevő, jelen rendelet előírásainak nem megfelelő állattartó épületek felújíthatók, azonban bővítésük nem lehetséges.
27. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(3) Melléképület építési helyen belül építhető.
(4) Belvízzel veszélyeztetett területen az épületek földszinti padlóvonalát a mértékadó belvízszint felett kell kialakítani. Az érintett területen pinceszint nem építhető.
22. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
28. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(2) Az előkert mérete és az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
(3) Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége min. 5 m.
(4) Az építési övezetekben az előkert mérete:
a) vegyes- és lakó építési övezetben: a telektömbben kialakult, ha ez nem határozható meg, akkor legalább 5 m. A lakófunkciótól eltérő rendeltetésű épületek az utcai telekhatártól 5 m-nél távolabb is elhelyezhetők.
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m, kivéve ha az utca beépítettsége más építési vonalat határoz meg.
c) egyéb övezet esetében: min. 5 m.
(5) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
aa) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult vagy 4,5 m,
ab) a többi építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m.
(6) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 m kell legyen.
(7) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult.
c) Fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 4 m is lehet.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
23. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
29. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő
24. FALUSIAS LAKÓTERÜLET
30. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
d) szállás jellegű;
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
f) kulturális, közösségi szórakoztató;
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. A lakófunkciótól eltérő rendeltetésű főépület száma nem korlátozott, azok önállóan is építhetők az építési övezet előírásai szerint.
(4) A két utcára nyíló telkeknél több önálló lakóépület is elhelyezhető, de a 2000 m2-nél kisebb telkeken legfeljebb 2 lakás építhető. Több önálló lakóépület esetén nem építhető a lakófunkciót kiegészítő funkció számára önálló melléképület.
(5) A 2000 m2-nél nagyobb telkek esetében a beépítési % keretein belül több főépület is elhelyezhető. Több főépület építése esetén a lakófunkciót kiegészítő funkciókat a lakóépülettel egy épülettömegben kell elhelyezni, kivétel a több gépkocsi elhelyezésére szolgáló garázsépület.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 1,5 m-rel túlléphető.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.
(10) Kerti építmény az oldalkert legkisebb méretén belül és a hátsókertben is elhelyezhető.
25. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET
31. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítetséggel kell ellátni.
(4) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
26. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
32. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezeiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda;
d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás;
rendeltetést is tartalmazhat
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
27. EGYÉB IPARI TERÜLET
33. § (1) Az egyéb ipari terület Gip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység céljára szolgáló;
b) ipari,
c) az ipari tevékenységhez tartozó iroda,
d) energiaszolgáltatási és településgazdálkodási
rendeltetést is tartalmazhat
(2) Az övezet építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
28. KÜLÖNLEGES TERÜLET –TEMETŐ
34. § Különleges terület - temető a K-temető jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
29. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET
35. § (1) Különleges terület - sportterület a K-sport jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények (szabadtéri sportpályák, fedett sportlétesítmények, kiszolgáló létesítmények, szabadtéri színpad, szállásépületek) elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, lakó és gazdasági rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.
(4) Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
30. KÜLÖNLEGES TERÜLET –MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET
36. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi (K-mü) jelű építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, a tevékenységhez tartozó iroda helyezhető el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Mezőgazdasági üzemi területen
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m, egyéb épület esetén 5,0 m.
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 10,0m)
c) a hátsókert legkisebb mérete: 20,0 m.
31. KÜLÖNLEGES TERÜLET –LOVARDA TERÜLET
37. § (1) Különleges lovarda (K-lov) jelű építési övezetben lótartáshoz és lovassporthoz, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és kiszolgáló építmények, a funkcióval összefüggő nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, műhely és tároló épület helyezhető el.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Az építési övezetben
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m, egyéb épület esetén 5,0 m.
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 10,0m)
c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m
(4) A területen a trágya elhelyezése kizárólag zárt trágyatárolóban történhet.
32. KÜLÖNLEGES TERÜLET – A KUTATÁS-FEJLESZTÉS, A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ TERÜLET
38. § (1) Különleges terület - a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület, a K-e jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag kutatás fejlesztés, valamint a megújuló energiaforrás hasznosításával összefüggő építmények, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) K-e jelű építési övezeteiben elhelyezhető épület kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) K-e jelű építési övezeteinek építési telkeit hiányos közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvíz-elvezetés) kell ellátni.
(4) A K-e jelű építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
33. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
39. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület
aa) Közúti (Köu)
ab) Kötöttpályás (Kök)
b) Zöldterület
ba) közkert (Z-kk)
bb) közpark (Z-kp)
c) Erdőterületek
ca) Védelmi (Ev)
cb) gazdasági célú erdő (Eg)
cc) közjóléti erdő (Ek)
d) Mezőgazdasági területek
da) Általános mezőgazdasági terület (Má)
e) Vízgazdálkodási terület: (V)
f) Természetközeli területek: (TK).
34. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
40. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
(4) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
35. ZÖLDTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
41. § (1) Zöldterület - közkert a Z-kk és zöldterület- közpark Zkp jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kk és Zkp övezetben elhelyezhető
a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(4) Z-kk és Zkp övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel és 6,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
36. ERDŐTERÜLET
42. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
43. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépíthető legkisebb telekterület: 1 ha (10 000 m2)
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legfeljebb 0,5 %, de maximum 300 m2 alapterülettel telkenként
d) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m.
44. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, melyben a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek helyezhetők el.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet.
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Beépítettség legfeljebb 5 %,
c) Épületmagasság legfeljebb 6,0 m.
37. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
45. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(3) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
d) lakóépület.
(4) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos jelentőségű védett természeti terület határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(5) Általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 5 % lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 30 m,
c) a kialakítható új telek területe legalább 1,0 ha (10 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
f) az épületmagasság legfeljebb 7,0 m.
g) lakóépület 6000 m2 telekterület felett építhető, az önálló lakóépület a telek területének legfeljebb 3 %-át foglalhatja el.
(6 ) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében 3%-os beépíthetőséggel a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
46. § (1) Az Má-2 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.
(4) Az övezetben a (3) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(5) korlátozott használatú általános mezőgazdasági területen
a) 1500 m2 telekméretig épület nem építhető, a 1500 m2-t meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 3% lehet
b) a területen önálló lakóépület nem építhető
c) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
d) a kialakítható telek területe legalább 2,0 ha (20 000 m2), a telekhatárrendezés kisebb telkek esetén is megengedett
e) a beépítés módja szabadon álló,
f) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
g) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m.
(6) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
38. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
47. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:
a) a patakok, tavak-tározók medrei
b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben
d) a felszíni vízfolyások hullámterei
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű vízmedrek övezete
(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
(6) V övezet telkein legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, 6,0 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
39. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET
48. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt
a) mocsár
b) nádas
c) sziklás területek területei
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló stb.) helyezhető el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § (1) E rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Sárosd Nagyközség helyi építési szabályzatáról szóló 11/2005.(X.1.) önkormányzati rendelete.
A 2. melléklet a Sárosd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.