Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(III.10.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2018. 03. 10- 2023. 02. 17

Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(III.10.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2018.03.10.

Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény, (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

1. Az önkormányzat

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kovácsvágás Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 3992 Kovácsvágás, Fő utca 63.
(3) Működési területe: Kovácsvágás közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat tagként részt vesz a Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) fenntartásában és működtetésében az arra kötött megállapodás alapján.
(5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:
Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a jegyző, a bizottság, a közös hivatal, és a társulás.

2. Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a Magyarország címerével ellátott „Kovácsvágás Községi Önkormányzat” körfelirat található.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(3) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Kovácsvágás Község Polgármestere,
b) Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője.

5. § A képviselő-testület a helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására, és adományozására vonatkozó szabályokra önálló rendeletet alkot.

II. Fejezet

A helyi önkormányzat alapjogai, együttműködés a megyei és nemzetiségi önkormányzattal

6. § (1) A képviselő-testület hatáskörét az Alaptörvényben és a Mötv-ben meghatározott módon gyakorolja.

(2) A helyi képviselő-testület alapvető jogait és kötelezettségeit az Alaptörvény és a Mötv. állapítja meg.

7. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában együttműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés megvalósításáért a polgármester felelős. A Községet érintő megyei önkormányzati koncepció, terv kidolgozásában részt vesz, egyeztet.

8. § A képviselő-testület tevékenysége során az egyéni és közösségi nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében együttműködik a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Kovácsvágás.

III. Fejezet

Részletes rendelkezések

3. Az önkormányzat feladata hatásköre, szervezete

9. § Az önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatásköreit a mindenkori hatályos jogszabályi hatásköri jegyzék alapján gyakorolja.

10. § (1) A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását a Mötv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Az önként vállalt feladatról hozott képviselő-testületi döntést megelőzően kötelezően vizsgálja a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás rendelkezésre állását.

11. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat a Mötv. határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója átruházott hatáskörében hozott döntéseiről beszámol a képviselő-testület által meghatározott időpontban.

(5) A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

12. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

13. § (1) Az alakuló ülést a választás jogerős eredményének megállapítását követő 15 napon belülre a polgármester hívja össze és vezeti az SZMSZ általános szabályainak betartásával.

(2) Figyelemmel az ülés ünnepélyes jellegére, csak kivételesen indokolt esetben tárgyalható a kötelező napirenden kívüli napirendi pont.

5. Az előterjesztés

14. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről;

b) döntést igénylő javaslat, amely határozathozatalra irányul;

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult a 34. §-ban foglalt korlátozásokkal:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság elnöke,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző,

f) akit jogszabály felhatalmaz.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 5 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel 15 percre megváltoztathatja.

(4) Amennyiben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előterjesztések együttes terjedelme a 6 gépelt oldal mértéket meghaladja, a polgármester engedélyezheti annak elektronikus úton történő kiküldését.

16. § Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,

ad)az előzetes hatásvizsgálat eredményét, mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,

ae)az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
af)döntési alternatívát.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba)az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb)a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,

6. A sürgősségi indítvány

17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt a sürgősségi indítvány napirendre vételéről.

(3) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő

d) a jegyző.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

7. A képviselő-testületi ülés összehívása

18. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti.

(4) A testületi ülés megtartására az önkormányzat székhelyén kerül sor.

Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható. A nyilvánosság biztosításának feltételeiről, a lakosság megfelelő tájékoztatásáról ebben az esetben is gondoskodni kell.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a jegyzőt;
c) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Kovácsvágás elnökét;
d) az önkormányzati intézmény vezetőt, az intézményt érintő napirend tárgyalásánál;
e) akit a polgármester, képviselő-testület szükségesnek tart.
(6) A képviselő-testületi ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(7) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a képviselőt;
b) a jegyzőt;
c) nemzetiségi önkormányzat elnökét, az Mötv.-ben foglalt korlátozással.
(8) Tanácskozási jog illeti meg az adott napirendi pontok tárgyalásánál:
a) az önkormányzati intézmény vezetőt;
b) akit a polgármester a (5) bekezdés e) pontja alapján meghívott.

19. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják, kivéve a 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület az ülések időpontjáról, helyéről, és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja.

20. § (1) Rendkívüli testületi ülést hív össze a polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület ülése telefonon is összehívható. Az ülés napirendjén csak a rendkívüli ülés összehívásának alapjául szolgáló előterjesztés szerepelhet. A lakosságot az összehívással egy időben, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja.

(3) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni legkésőbb 15 napon belül:

a) az Mötv.-ben meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más, hivatalos szervek jogszabályi felhatalmazás alapján kezdeményezik.

21. § A közmeghallgatás időpontját, helyét, előterjesztésének témáját a képviselő-testület éves munkaterve tartalmazza. A közmeghallgatás időpontját, helyét, előterjesztésének témáját legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

8. Gazdasági program és munkaterv

22. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a község fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely legalább a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.

23. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első ülésére a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkatervre javaslatot tehet

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a települési képviselő,

c) a jegyző,

d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

e) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

f) a település önszerveződő közössége.

(4) A munkatervi javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

24. § (1) A munkaterv főbb tartalmi eleme

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) a napirend előterjesztőjének megjelölése, az előterjesztés elkészítésében, véleményezésében

közreműködő személy, szervezet,
c) a közmeghallgatás időpontja, helye, témája.
(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni az önkormányzat hirdetőtábláján.

9. A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

25. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat, amennyiben a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával ehhez hozzájárul.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, és a Közös Hivatal ügyintézője, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

26. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülésének vezetése során:

a) megnyitja, szükség esetén félbeszakítja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja az ülés határozatképességét a hiányzó képviselők személyét, és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet;

c) előterjeszti a napirendi javaslatot;

d) határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra összehívja.

(2) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

10. A tanácskozás rendje, szavazás

27. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket,

tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(2) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja

28. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a döntés előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

29. § (1) A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra, a benyújtás, majd az elhangzás sorrendjében, ezt követően bocsátja szavazásra a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot.

(2) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármelyik képviselő javaslatára a polgármester a szavazást megismételteti.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárás eseteit és eljárási rendjét a Mötv. tartalmazza.

(4) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.

30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Név szerinti szavazás a Mötv.-ben meghatározott esetben rendelhető el.

(3) Ügyrendi kérdésben, valamint bizottság létszáma, és összetétele tekintetében nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben, a jelen lévő tagok szóban “igen”-nel, tartózkodással, vagy “nem”-mel fejezik ki álláspontjukat.

(5) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

31. § .

Titkos szavazás tartásának eseteit a Mötv. tartalmazza.
A titkos szavazást
a polgármester,
a képviselő,
a jegyző, és
az érintett kezdeményezheti.
A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
Titkos szavazás esetén a polgármester ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, és annak idejére a polgármester szünetet rendel el.
A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(7) A titkos szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.
(8) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
11. A tanácskozás rendjének fenntartása

32. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

12. A képviselő-testület határozatai

33. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét,

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését.

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a Közös Hivatal betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

(6) A határozatok végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

13. Az önkormányzati rendeletalkotás

34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) pénzügyi és ügyrendi bizottság,

e) a jegyző,

f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a Közös Hivatal végzi, megbízható az előkészítéssel ideiglenes bizottság, külső szakértő is. A Közös Hivatal részt vesz a kodifikációs munkában abban az esetben is, ha a tervezetet ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

35. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) Az elfogadott rendeletet a polgármester, és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. E szabályt kell alkalmazni a normatív határozatok közzétételére is.

A Közös Hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. Az önkormányzat honlapján az önkormányzati rendeletet az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint közzé teszi.
(6) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a Közös Hivatalban naprakész állapotban vezeti.

14. Kérdésfeltevés napirenden kívül

36. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, 30 napon belül, írásban kell a választ megadni.

15. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

37. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban a Mötv. előírásai szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet. Az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást a képviselő kérésére kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A jegyző a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a kormányhivatalnak.

(6) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, évente bekötteti, illetőleg nyilvántartásba veszi és elhelyezi a Közös Hivatal irattárában.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülések jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

V. Fejezet

Az önkormányzat szervei

16. A települési képviselő

38. § A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

39. § A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást önálló rendelet állapítja meg.

17. A képviselő kötelezettségei

40. § A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

f) a képviselő-testület, illetve a bizottság munkájában való közreműködés, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban való részvétel,

g) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.

41. § A törvényben, és az SZMSZ-ben szereplő kötelezettségeit ismételten megszegő képviselővel szemben

a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti az érintett tiszteletdíjának csökkentését, amelynek időtartama 1 hónap, mértéke a képviselő tiszteletdíjának 25%-a, ismételt kötelezettségszegés esetén 2 hónap, mértéke 50 %. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeként is, amennyiben a figyelmeztetés nem vezet eredményre.

18. A képviselő-testület bizottságai, a bizottságok típusai, feladatai és szervezete

42. § (1) A képviselő-testület a pénzügyi előterjesztések véleményezése, és az ügyrendi feladatok ellátására tagjai sorából állandó bizottságként Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.
(2) Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi, és méltatlansági ügyeit és erről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) Közreműködik a Szervezeti-és Működési Szabályzat kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, vagy új szabályzat alkotására.
(4) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
(5) Figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveinek szabályszerű működését.
(6) Átveszi az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatot a települési képviselőtől.
(7) Ellátja az önkormányzati képviselők, a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
(8) Az állandó bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 2. melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

43. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

19. A bizottságok működése

44. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület elé csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be:

a) költségvetési rendelet,

b) zárszámadási rendelet,

c) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, abban való részvétel.

E meghatározott előterjesztéseket a bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak a feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

45. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.

(3) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg.

(4) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki.

46. § (1) A bizottság üléseiről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről 5 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Hivatal látja el.

20. Tisztségviselők

47. § A képviselő-testület tisztségviselői: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és aljegyző.

21. A polgármester

48. § (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv.63. §-a szerint esküt tesz a testület tagjai előtt.

(2) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester illetményét a képviselő-testület alakuló ülésén állapítja meg.

49. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

b) képviseli az önkormányzatot;

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a község fejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését.

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propagandatevékenység kialakításáról;

e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;

g) dönt a képviselőtestület által polgármesterre ruházott hatáskörökben. Ennek terjedelmét a rendelet 2.melléklete tartalmazza.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit a jogszabályok határozzák meg.

(5) A polgármester az önkormányzat székhelyén minden héten pénteken 8-12 óráig fogadónapot tart.

22. Az alpolgármester

50. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásúként látja el.

51. § Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

23. A jegyző és az aljegyző

52. § A jegyzői feladatokat Felsőregmec, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta, Kovácsvágás, Nagyhuta, Vágáshuta községi önkormányzatok polgármesterei által – jogszabály, illetve pályázat alapján, - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő, kinevezett jegyző látja el.

53. § (1) A jegyző vezeti a Közös Hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői és munkavállalói

tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük,
működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a Közös Hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat;
l) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, ellátja a testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
m) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és azt a polgármesterrel együtt aláírja;
n) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő új vagy módosított jogszabályokról, a Közös Hivatal munkájáról.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a Közös Hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
(5) A jegyző köteles gondoskodni a hatásköri jegyzék folyamatos figyelemmel kíséréséről.
(6) A jegyző - a helyettesítésre vonatkozó szabályok betartásával - az önkormányzat székhelyén minden héten hétfőn 8-10 óráig fogadónapot tart.
(7) A jegyző köteles részt venni mindegyik képviselőtestületi ülésen és ott a szükséges tájékoztatást megadni.
(8) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közös Hivatal személyi állományába tartozó, képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselő kerül megbízásra.
VI. Fejezet

A Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal

54. § Felsőregmec, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Kishuta, Kovácsvágás Nagyhuta, Vágáshuta községek képviselő-testületei a Mötv. szabályai szerint egységes hivatalt hoztak létre Kishutai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

A Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodást a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
A Közös Hivatal székhelye: 3994 Kishuta, Kossuth u. 51. sz.
Telephelye, Feladat ellátási helye: 3994 Pálháza, Dózsa Gy, u. 34.sz.
(4) A polgármesterek évente, a költségvetés tervezésekor előkészítik a Közös Hivatal működési, és fenntartási költségeinek tervezetét, melyet az érintett képviselő-testületek együttes ülésükön tárgyalnak meg és fogadnak el.
(5) A Közös Hivatal belső szervezeti felépítését, az általa ellátandó feladatokat a Közös Hivatal SZMSZ-e határozza meg, amely a rendelet 3. függeléke. Az SZMSZ naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
VII. Fejezet

Önkormányzati társulás

55. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulásban, valamint az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásban vesz rész.

(2) A társulások létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodást a rendelet 4. függeléke képezi.

VIII. Fejezet

Az együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó külön szabályok

56. § (1) Az együttes ülés megtartását a napirend megjelölésével kezdeményezheti a tagtelepülés

a) önkormányzatának képviselő-testülete,

b) a polgármestere.

(2) Együttes ülés megtartására kerül sor:

a) a Közös Hivatal költségvetésének elfogadása, módosítása, zárszámadása ügyében,

b) a Közös Hivatal éves beszámolójának elfogadásakor,

c) a Közös Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás módosítása, illetőleg megszüntetése

tárgyában.

57. § .

(1) Az együttes ülést a Közös Hivatal székhelye szerinti település önkormányzatának polgármestere, akadályoztatása esetén az általa felkért község polgármestere hívja össze.

(2) Az együttes ülést össze kell hívni

a) az indítvány, kezdeményezés megtételétől számított 15 napon belül,

b) rendkívüli esetben 3 napon belül.

(3) Az együttes ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit.

(4) Az együttes ülés meghívóját legalább 3 nappal az ülés előtt meg kell küldeni az érintett települések képviselőinek, valamint a meghívottaknak.

(5) Rendkívüli ülés összehívása rövid úton, telefonon is történhet.

(6) Az együttes ülés időpontját és helyét a képviselő-testület ülésének közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

58. § Az együttes ülésre meghívást kapnak

a) a képviselő-testületek tagjai,

b) a jegyző, az aljegyző,

c) az intézményvezető,

d) a napirendi pont tárgyalásában érintett.

59. § (1) Az együttes ülést a Közös Hivatal székhely településének polgármestere, akadályoztatása esetén a felkért község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülés határozatképes, ha a képviselő-testületek külön-külön határozatképesek.

60. § Az együttes ülés nyilvánosságára és a zárt ülés elrendelésére, a kizárásra vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

61. § (1) A polgármester feladatai az ülésvezetés során

a) külön-külön megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testületek

határozatképességét,
b) vitát nyit az egyes előterjesztések felett, összefoglalja a vitában lehangzottakat,
c) a vita lezárása után először a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel külön-
külön szavazásra, majd külön-külön megállapítja a szavazás eredményét.
(2) Az ülést vezető polgármester
a) megadja a szót,
b) biztosítja az ülés zavartalan lefolyását,
c) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér az adott témától,
d) rendreutasítja azt, aki képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az ülésen,
e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a települési
képviselők kivételével a rendbontót.

62. § (1) Az írásbeli előterjesztést szóban az előterjesztő kiegészítheti.

(2) A napirendi pontokkal kapcsolatban a képviselő-testületek tagjai, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz. Az előterjesztő a kérdésekre válaszol.

(3) Az észrevételekkel, hozzászólásokkal összefüggésben az előterjesztő kifejtheti álláspontját.

63. § (1) Az együttes ülésről egységes jegyzőkönyv készül, települési önkormányzatonként megfelelő példányban, a 37. §-ban foglalt szabályok szerint.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza.

(3) Az együttes ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az együttes ülés jegyzőkönyvéhez csatolásra kerül

a) a jelenléti ív,

b) a meghívó.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

64. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

65. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat önálló önkormányzati rendeletben határozza meg.

24. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, annak ellenőrzése

66. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, és annak zárszámadásáról önálló önkormányzati rendelet alkot.

(2) Az önkormányzati gazdálkodás szabályait az Államháztartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendeletei, valamint az önkormányzat önálló rendelete állapítják meg.

(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Hivatal látja el.

(4) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék, és Magyar Államkincstár ellenőrzi. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a közös hivatal által kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelő módon belső ellenőr igénybevételével gondoskodik

(5) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet

5. függeléke tartalmazza.

XI. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

25. Közmeghallgatás

67. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon

hirdetőtáblán tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról a jogszabályban meghatározott tartalommal írásos jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

26. Bel- és külföldi kapcsolatok

68. § (1) A helyi közoktatás, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat körében a nemzetiségi lakosságot ebben a minőségében érintő rendelet csak a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérésével alkotható meg.

(2) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben ( a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat, tárgyában történő döntéshozatal, illetve tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(3) A nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni úgy, hogy az a képviselő-testületi ülés előtt 5 nappal rendelkezésre álljon.

(4) Az önkormányzat a székhelyén lévő épületében a nemzetiségi önkormányzat számára külön bejárattal rendelkező irodahelységet biztosít a működéséhez, amely rendelkezik az önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A helyiséghasználattal kapcsolatos rezsiköltségeket-ide nem értve a nemzetiségi önkormányzati tisztségviselők telefonhasználatának díját- a helyi önkormányzat viseli.

(5) A Közös Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének személyi és egyéb tárgyi feltételeit az alábbi módon:

a) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével és valamennyi hivatalos levelezése előkészítéséről, postázásáról,

b) előkészíti a testület és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.

(6) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Közös Hivatal. A községi, és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött külön megállapodás tartalmazza a gazdálkodás végrehajtására vonatkozó részletes előírásokat.

69. § Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési, megyei önkormányzatokkal. Együttműködik az 6. függelékben szereplő partner szervezetekkel.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

70. § (1) Ez a rendelet 2018.március 15.-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kovácsvágás Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete.

Jegyző megbízásából:
Harangozóné Vitális Márta Sándor Endre
aljegyző polgármester
Kihirdetve: 2018.március 10-én.
Harangozóné Vitális Márta
aljegyző

Mellékletek:

1. melléklet
2. melléklet

A képviselő-testület átruházott hatáskörei
A képviselő-testület állandó bizottsága által ellátandó feladatok jegyzéke.

Az SZMSZ függelékei:
1.függelék a képviselő-testület tagjainak névsora
2.függelék a Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás
3.függelék a Közös Hivatal SZMSZ-e
4.függelék az Önkormányzati társulások létrehozásáról szóló megállapodások és
SZMSZ-ük
5.függelék az önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok államháztartási kormányzati funkció szerinti besorolása.
6.függelék partner szervezetek jegyzéke
A) A képviselő-testület társulásra átruházott hatáskörei:
A Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás által:
a) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján az étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, szenvedélybetegek nappali ellátása;
b) a gyermekek óvodai nevelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev.tv.)8. § (1) bekezdése alapján. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált együttnevelése óvodai fejlesztő programmal. Egységes óvoda-bölcsődei ellátás a Köznev. tv. 20. § (10) bekezdésében foglaltak szerint. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése a Köznev. tv. 47. §(3) bekezdése alapján. Gyermekétkeztetés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 21/A.-21/B. §-ok alapján.
c) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi alapellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás által a Hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény 33. §-a szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás.
B.)A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörei.
1. Kovácsvágás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 4/2009.(III.19.) önkormányzati rendeletében a rendkívüli települési támogatás.
A képviselő-testület állandó bizottsága által ellátandó feladatok jegyzéke:
1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
Feladata: a) pénzügyi előterjesztések véleményezése
b) ügyrendi bizottsági feladatok
A képviselő-testület tagjainak névsora:
Sándor Endre polgármester
Bodnár Zoltán alpolgármester
Kovács László képviselő
Sándor Balázs képviselő
Tóth József képviselő
A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás
A Közös Hivatal SZMSZ-e
Az Önkormányzati társulások létrehozásáról szóló megállapodások és SZMSZ-ük
Megállapodás a Kishutai Közös Önkormányzat Hivatal létrehozásáról
Megállapodás a Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás létrehozásáról
Megállapodás az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásról
1. Az önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok államháztartási kormányzati funkció szerinti besorolása:
1.1 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
igazgatási tevékenysége
1.2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
1.2 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
1.3 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
1.4 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
1.5 041236 Országos közfoglalkoztatási program
1.6 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
1.7 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
1.8 064010 Közvilágítás
1.9 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
1.10 082044 Könyvtári szolgáltatások
1.11 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
1.12 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
Partner szervezetek jegyzéke:
1. Református Egyházközség Kovácsvágás
2. Kovácsvágás Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület
3. Kovácsvágásért Alapítvány
4. Kovácsvágási Községi Spotkör
1

Az önkormányzati rendeletet a Kovácsvágás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 16.) önkormányzati rendelete 13. §-a hatályon kívül helyezte 2023. február 18. napjával.