Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (VI.19.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 03. 11Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (VI.19.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Zánka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Borturizmust szolgáló épület: a bor helyben való fogyasztását, értékesítését szolgáló gazdasági épület, amely rendelkezik a gazdasági épület funkciója mellett a vendégek fogadására alkalmas borkóstoló helyiséggel, a szükséges szociális helyiségekkel és szállásférőhelyekkel.
b) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
c) Fő rendeltetésű épület: az építési övezetben vagy övezetben meghatározott rendeltetést tartalmazó épület.
d) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
e) Látványterv: Számítógépes modellezéssel és/vagy képszerkesztő eljárással, az épület térbeli megjelenését, tömegalakítását és anyaghasználatát bemutató terv.
f) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
g) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
h) Szakrális építmény: kápolna, kereszt, kőkép.
i) Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
j) Telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség
k) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
l) Utcavonalon elhelyezett épület: az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
m) Út céljára fenntartott terület: telken kijelölt terület, amelyen távlatban út alakítandó ki.
n) Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) telek be nem építhető része;
e) a kötelező megszüntető jel;
f) méretezés;
g) út céljára fenntartott terület;
h) elővásárlási joggal érintett terület határa;
i) megszűnő korábbi jogi partvonal;
j) tervezett új szabályozási partvonal;
k) közhasználat elől el nem zárható terület;
l) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa;
m) hajózási, sport és idegenforgalmi cél kikötők létesítésére felhasználható partszakasz;
n) strand létesítésére alkalmas partszakasz.
o)1 telken belüli kötelező zöldfelület.
p)2 telekcsoport újraosztással érintett terület határa.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolság;
c) művi értékvédelem
ca) műemlék épület és telke;
cb) nyilvántartott műemléki érték;
cc) műemléki környezet határa;
cd) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
ce) világörökségi helyszín határa;
d) táj- és természetvédelem
da) Natura2000 terület határa;
db) Balaton-felvidéki Nemzeti Park határa és területe;
dc) ex lege védett természeti érték - forrás;
dd) ex lege védett természeti érték - földvár;
de) országos ökológiai hálózat magterület övezet határa és területe;
df) országos ökológiai hálózat pufferterület övezet határa és területe;
dg) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa és területe;
dh) természetes és természetközeli állapotú vízfolyások védőtávolsága.
e) egyéb korlátozó tényezők
ea) vízbázis belső védőövezet határa;
eb) vízbázis külső védőövezet határa;
ec) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa;
(3)3 Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, az 4.-6. melléklet szerinti Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek.
2/A.4 Közterület alakításra vonatkozó előírások
2/A. § „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt területen utakat kétoldali fasorral és az azt kísérő zöldsávval kell megtervezni és kialakítani.
3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
3. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását az alábbiak betartásával:
a) az utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, telepítendők;
b) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
c) a Balaton vízpart melletti, szárazulati és a mederben lévő természetes nád és vízparti növényzet megőrzését biztosítani kell.
(3) A település területén a Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az ex lege védett források és földvár, valamint a nemzeti park területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni, építési tevékenység a területre vonatkozó természeti kezelésnek megfelelően végezhető.
(4) Beépítésre nem szánt területen új épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a meglévő területhasználathoz való illeszkedést kell bemutatnia.
(5) Beépítésre szánt területen új épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A tájba illeszkedés érvényesítéséhez a látványtervnek a főbb megközelítési irányok felőli látványkapcsolatokat, a szomszédos épületekhez és a kialakult utcaképhez való illeszkedést kell bemutatnia.
(6) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások védőtávolságán belül - a jogszerűen beépített területek és a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos új építmény elhelyezése.
4. A környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(3) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról, és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(4) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(5) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
5. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
5. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
6. Az elővásárlási jog
6. § Elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot a 3. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában, a megjelölt településrendezési célok érdekében.
7. A telekalakítás
7. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.
(3) Közműterület vagy közműlétesítmény céljára az építési övezet vagy övezet telekalakítási előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása vagy közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(6) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(7) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(8) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.
(9) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(10)5 Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telektömbre egyidejűleg történhet.
(11)6 A „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt területen a 2/A. § szerinti közterület alakításra vonatkozó szabályokat kell betartani.
(12)7 Telekcsoport újraosztás az Önkormányzat által jóváhagyott telekalakítási terv alapján történhet.
Közműellátás és hírközlés
8. A közműellátás általános előírásai
8. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építése vagy útrekonstrukció esetén:
a) közforgalmú út esetén
aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
ac) a csapadékvizek elvezetéséről és
ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
b) magán út esetén
ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni;
bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni és
bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról
kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg,
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) Közcélú, napenergiát hasznosító energiatermelő berendezés létesítése akkor lehetséges, ha az építési övezetre vagy az övezetre vonatkozó előírás azt lehetővé teszi.
9. A közművesítés mértékének előírása
9. § (1) Új épület építése vagy rendeltetésének megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) beépítésre szánt területen:
aa) a telek teljesen közművesített,
ab) a telken a jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
b) beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén:
ba) az ivóvíz biztosított;
bb) a villamos energia ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással biztosított;
bc) a telken a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
10. Vízellátás
10. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.
11. Szennyvízelvezetés
11. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.
(2) Beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható az alábbiak betartásával:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,
bc) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bd) ha a tisztítóberendezéssel a megfelelő tisztítási hatásfokot lehet teljesíteni,
be) ha nem létesíthető helyi szennyvíztisztító kisberendezés, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(3) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.
(4) Szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m, amelyet csökkenteni a telep hatásterületének megállapításával lehet, a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet a környezeti hatásvizsgálat megenged.
(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított méret esetén a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet a környezeti hatásvizsgálat megenged.
12. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
12. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(2) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
Az építés általános szabályai
13. Általános előírások
13. § (1) A III. fejezetben foglalt általános jellegű előírásokat a település teljes területén kell alkalmazni, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(2) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.
(3)8 Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de csak építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi előírások figyelembe vételével, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.
(4) Az építési övezetekben az épületmagasság számításánál a csatlakozó terepszintet kell figyelembe venni.
(5)9
14. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve a (3) bekezdésben foglaltak esetén.
(3) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
14. A tereprendezésre, rézsű, támfal kerítés építésére vonatkozó előírások
15. § (1) A természetes terepszint a telekhatárok melletti 1,0 méteres sávban nem változtatható.
(2) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint felfelé legfeljebb 1,0 méterrel, lefelé legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg, de a támfal magassága mellvéddel együtt sem haladhatja meg az 1,5 m-t.
16. § (1) Kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
(2) Az építési telken belül az egyes külön használatú telekrészeket elválasztó kerítés
a) legfeljebb 1,8 m magassággal,
b) legfeljebb 0,4 m-es lábazattal,
alakítható ki.
(3) A Szabályozási terven jelölt út céljára fenntartott területen épület, úthoz nem kapcsoló egyéb építmény nem helyezhető el.
15. A beépítési mód és az építési hely
17. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza, a beépítést nem nehezíti.
(2) Ikres beépítési mód esetén fennmaradó páratlan telek oldalhatáron álló módon építhető be.
(3) Saroktelek előkerti építési vonala igazodjon a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához.
(4) Új épület előkerti építési vonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos két-két beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel.
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák telkein álló épületek által kijelölt építési vonalhoz;
c) utcavonalon elhelyezett épületek közötti foghíjtelek esetén a közterülettől legfeljebb 1,0 m-ig visszahúzható.
(5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg vagy a terület újonnan beépítésre kerülő terület, úgy az előkert mérete 5 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) az építési övezetben szabályozott épületmagasság,
b) 14,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 4,0 m,
c) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó és üdülő rendeltetésű épület
a) telekhatáron helyezhető el,
b) az oldalsó telekhatártól számított 0,8-1,5 m távolságra helyezhető el,
c) ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m, az építési helyen belül szabadon elhelyezhető.
(8) Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Az építési telek hátsókertje a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m, kivéve, ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.
(10) Legfeljebb 25 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter, de legalább olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
16. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
18. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Lakóterületen és üdülőterületen legfeljebb összesen 50 m2 alapterületű melléképület, melléképítmény helyezhető el.
(3) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a fő rendeltetésű épülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(4) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 4,0 m lehet.
(5) Építési helyen kívül melléképítmény az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.
(6) Az építési telek oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(7) Az építési telek hátsókertjében
a) tárolóépület;
b) mosókonyha;
c) nyárikonyha;
de legfeljebb 2 melléképület helyezhető el.
(8) A település területén támfalgarázs nem építhető.
(9) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
(10) Lakó- és egyéb konténer, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként.
(11) Lakóterület, településközpont terület, intézményterület és üdülőterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
b) állatól, állatkifutó;
c) trágyatároló, komposztáló;
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
17. A beépítésre szánt területek
19. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Intézmény terület (Vi)
e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
f) Üdülőházas terület (Üü)
g) Hétvégiházas terület (Üh)
h) Különleges területek
ha) kikötő (K-Ki)
hb) turisztikai terület (K-Tur)
hc) szabadidőközpont (K-Szk)
hd) strand terület (K-St)
he) szennyvíztisztító (K-Szt)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
18. Kertvárosias lakóterület
20. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
d) kulturális;
e) szállás jellegű;
f) sport.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 2 lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület esetén a beépíthető alapterületből önálló rendeltetési egységenként legalább 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.
(7) Lke1 építési övezet építési telkein legfeljebb egy épület helyezhető el.
(8) Lke2 építési övezet építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(9) Lke2 építési övezete építési telkein legfeljebb két önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.
19. Falusias lakóterület
21. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport.
(3) Falusias lakóterület építési övezet építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy épület tartalmazható lakó rendeltetést.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási és hitéleti épületek esetében 2,5 méterrel túlléphető.
(8) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein az épületek egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(9) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg melléképületként helyezhető el. Az állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületű lehet.
(10)10 Lf2 építési övezet építési telkein legfeljebb egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(11)11 Lf2 építési övezet telkein legfeljebb 250 m2 bruttó alapterületű épület helyezhető el.
(12)12 Lf1 építési övezet „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telekrészen építeni a lehatárolt területre egyidejűleg megvalósult telekcsoport újraosztást követően lehet. A „Telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt telken a meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de nem bővíthető.
(13)13 Lf3 építési övezet építési telkein legfeljebb egy főépület és legfeljebb négy önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.
20. Településközpont terület
22. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.
(4)14 Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein - Vt5 építési övezet kivételével - legfeljebb két önálló lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(6) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.
(8)15 Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein - Vt5 építési övezet kivételével - 2 lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület esetén a beépíthető alapterületből önálló rendeltetési egységenként legalább 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.
(9)16 Vt5 építési övezeteinek építési telkein legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység létesíthető.
(10)17 Vt5 építési övezeteinek építési telkein új épület létesítése vagy új rendeltetési egység kialakítása esetén minden önálló lakó vagy üdülő rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül.
(11)18 Vt5 építési övezeteinek építési telkein kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
21. Intézmény terület
23. § (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) igazgatási, iroda;
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
c) kulturális, közösségi szórakoztató;
d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
e) lakó (a (4) bekezdés figyelembevételével);
f) sport.
(3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.
(4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés csak a (2) bekezdés a)-d) pont szerinti rendeltetések megléte esetén vagy azzal egyidejűleg helyezhető el a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.
(5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(6) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság hitéleti épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.
22. Kereskedelmi, szolgáltató terület
24. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) szállás jellegű;
e) sport és
f) borturizmust szolgáló.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság értéke 7,5 m.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
23. Üdülőházas terület
25. § (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) üdülő;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) igazgatási, iroda;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) oktatási és
g) sport.
(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein épület - eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén - a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.
(4) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.
(5) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(6) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(7) Üü1, Üü2 és Üü5 építési övezetekben a beépíthető telek legkisebb területe 50.000 m2.
(8)19 Üü7 építési övezet telkén
a) egy épület terepszint alatti része – a b) pontban foglaltak kivételével – nem haladhatja meg a bruttó 250 m2-t,
b) legfeljebb egy épület bruttó alapterülete haladhatja meg a 250 m2-t, melynek alapterülete, terepszint alatti része nem lehet nagyobb bruttó 400 m2-nél.
(9)20 Üü7 építési övezet telkén az épület
a) párkánymagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg;
b) szintszáma a Földszint +1 szintet nem haladhatja meg;
c) legmagasabb pontja legfeljebb 8,0 m a természetes terepszinttől mérve.
(10)21 Üü7 építési övezet telkének országos ökológiai hálózat magterületével érintett részén
a) építmény nem helyezhető el,
b) a természetvédelmi célokkal egyeztetett módon alakítható ki a zöldfelület.
(11)22 Üü7 építési övezet telkén építési tevékenység az országos ökológiai hálózat magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldásokkal végezhető.
24. Hétvégiházas terület
26. § (1) Hétvégiházas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Hétvégiházas terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) üdülő;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) sport.
(3) Hétvégiházas terület építési övezet építésinek telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(4) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két épület helyezhető el, melyből legfeljebb egy lehet fő rendeltetésű épület.
(5) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb egy önálló üdülő rendeltetési egység helyezhető el.
(6) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(7) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.
(8) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein az épületek egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.
(9) Üh3 építési övezetben nyúlványos telek kialakítható.
(9a)23 Üh6 építési övezetben ikres beépítési mód esetén a kialakult építési helyen belül az illeszkedés szabályai szerint a meglévő épület építése és bővítése megengedett.
(9b)24 Üh6 építési övezet új épület létesítése esetén az oldalkert minimális mérete a homlokzatmagasság fele, de legalább 2,5 m, a hátsókert minimális mérete igazodjon a kialakult állapothoz, ami a telektömbben beépített telkek hátsókertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel figyelembe véve a telepítési távolságot.
(10)25 Üh7 építési övezetben, kialakult beépítés esetén, bővítés során a kialakult oldalkerti határvonalat kell figyelembe venni.
25. Különleges terület – kikötő
27. § (1) Különleges terület - kikötő a Szabályozási terven K-Ki jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges terület – kikötő terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közlekedési;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) egészségügyi, szociális;
e) szállás;
f) az a)-e) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló.
(3) Különleges terület – kikötő területen építési övezeteiben önálló szállás épület nem helyezhető el, szállás rendeltetés a beépített bruttó szintterület legfeljebb 30%-án helyezhető el.
(4) Különleges terület – kikötő terület építési övezeteinek építési telkein figyelembe kell venni a Szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot.
(5) Különleges terület – kikötő építési övezeteinek építési telkein épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor készített látványterv esetén, az 5. § (5) bekezdésben foglaltakon túl, a látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
26. Különleges terület – turisztikai terület
28. § (1) Különleges terület – turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, amely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) turisztikai;
b) közösségi szórakoztató, kulturális;
c) sport;
d) kereskedelmi, szolgáltató;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) szállás jellegű és
h) lakó.
(3) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés csak a (2) bekezdés a)-g) pont szerinti rendeltetések megléte esetén vagy azzal egyidejűleg helyezhető el a fő rendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.
(4) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.
(5) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.
(6) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület - a lovassporthoz kapcsolódó épületek kivételével - nem helyezhető el.
27. Különleges terület – szabadidőközpont
29. § (1) Különleges terület - szabadidőközpont a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális;
b) sport;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó.
(3) Különleges terület – szabadidőközpont építési övezeteinek építési telkein épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor készített látványterv esetén, az 5. § (5) bekezdésben foglaltakon túl, a látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
28. Különleges terület – strand terület
30. § (1) Különleges terület – strand terület a Szabályozási terven K-St jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – strand terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a strand rendeltetéshez kapcsolódó kiszolgáló,
b) a strand rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
c) a strand rendeltetéshez kapcsolódó vendéglátó,
d) szabadtéri sport és
e) egyéb közösségi szórakoztató
(3) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein figyelembe kell venni a Szabályozási terven jelölt beépítetlenül megőrzendő parti területsávot.
(5) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein feltöltés nem lehet.
(6) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein épület létesítésekor vagy meglévő épület átalakításakor, bővítésekor készített látványterv esetén, az 5. § (5) bekezdésben foglaltakon túl, a látványterveken be kell mutatni az épület Balaton felőli látványát is.
29. Különleges terület – szennyvíztisztító
31. § (1) Különleges terület – szennyvíztisztító a Szabályozási terven K-Szt jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet építési telkein a telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
30. A beépítésre nem szánt területek
32. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Közjóléti (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Erdőtelepítésre alkalmas általános mezőgazdasági terület (Má-E)
cb) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület (Má-Korl)
cc) Egyéb általános mezőgazdasági terület (Má)
cd) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Tómeder (Vtb)
db) Egyéb vízfelszín (Vf)
dc) Vízbeszerzési terület (Vb)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Borgazdasági terület (Kb-B)
eb) Lovasturisztikai terület (Kb-L)
ec) Temető (Kb-T)
ed) Turisztikai terület (Kb-Tur)
ee) Nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Kb-Sp)
f) Közlekedési terület
fa) Közúti (KÖu)
fb) Kötöttpályás (KÖk)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
31. Zöldterület
33. § (1) Zöldterület a Szabályozási Zkk jellel jelölt közkert és Zkp jellel jelölt közpark övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) vendéglátó,
c) a terület fenntartásához szükséges.
(3) Zkk2 övezetben építmény nem helyezhető el, burkolat nem létesíthető, a meglévő természetes növényzet megőrzendő és feltöltés nem létesíthető.
(4)26 Zkk3 övezetben sétány, járda, utcabútor és fa vázszerkezetű fahíd létesíthető.
32. Védelmi erdőterület
34. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterület övezetében az OTÉK által meghatározott valamennyi övezetben elhelyezhető építményeken túl a természetvédelmi kezeléssel összefüggő és szakrális építmény is elhelyezhető.
33. Közjóléti rendeltetésű erdőterület
35. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, elsősorban rekreációs célokat szolgáló erdőterület.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) rekreációs, turisztikai,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szálláshely szolgáltató,
d) erdő- és vadgazdálkodási célú és
e) szakrális célú.
(3) Közjóléti rendeltetésű erdőterület országos ökológiai hálózat magterület övezetével érintett telkein új építmény kizárólag a természetvédelmi kezelés és fenntartás céljából, valamint szakrális építményként helyezhető el.
34. Általános mezőgazdasági terület
36. § (1) Az általános mezőgazdasági terület elsősorban a növénytermesztés, a bortermelés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági területek a következők:
a) Egyéb általános mezőgazdasági terület (Má)
b) Erdőtelepítésre alkalmas általános mezőgazdasági terület (Má-E)
c) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület (Má-Korl)
(3) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben épületet kizárólag 80%-ban művelt telken lehet elhelyezni.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein - a birtokközpont kivételével - lakó- és üdülő rendeltetési egység nem helyezhető el.
(5) Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(6) Általános mezőgazdasági terület telkein kerti víz- és fürdőmedence, nyílt tűzivíz tározó nem létesíthető.
(7) Általános mezőgazdasági terület telkein borturizmust szolgáló épület a beépített szintterület legfeljebb 20%-án helyezhető el.
(8) Má1, Má2 övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) gyümölcstermesztéshez kapcsolódó;
c) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
d) szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz kapcsolódó;
e) bortároláshoz, borturizmushoz kapcsolódó és
f) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító.
(9) Má1, Má2 övezetek országos ökológiai hálózat magterület övezetével érintett telkein új építmény a természetvédelmi kezelés és fenntartás céljából, valamint szakrális építményként helyezhető el.
(10) Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki - a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva legfeljebb 1%-os beépíthetőséggel - abban az esetben, ha
a) a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha (500.000m2) összterületű, s a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó földrészletek a település és a szomszédos települések közigazgatási területén találhatók;
b) a birtokközpont telkének területe legalább 20.000 m2;
c) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 10%;
d) a birtokközpont telke csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető.
(11) Má2 övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.
(12) Má3 övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) szőlőműveléshez, szőlőfeldolgozáshoz kapcsolódó,
b) bortároláshoz, borturizmushoz kapcsolódó.
(13) Má3 övezetben épületet kizárólag szőlő művelési ágban lévő, legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet.
(14) Má3 övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(15) Má-Korl1, Má-E1 övezetekben épület nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható ki.
(16) Má-Korl2 övezetben vízgazdálkodással kapcsolatos, valamint régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmény helyezhető el.
35. Kertes mezőgazdasági terület
37. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) kertészeti termeléshez kapcsolódó;
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakó- és üdülőrendeltetésű épület nem helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(6) Kertes mezőgazdasági terület országos ökológiai hálózat magterület övezetével érintett telkein új építmény a természetvédelmi kezelés és fenntartás céljából, valamint szakrális építményként helyezhető el.
(7) Kertes mezőgazdasági terület övezetinek telkein elhelyezhető építmény legmagasabb pontja a 6,0 m-t nem haladhatja meg.
(8) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető.
(9) Kertes mezőgazdasági terület telkein kerti víz- és fürdőmedence, nyílt tűzivíz tározó nem létesíthető.
(10) Mk1 övezetben épületet kizárólag 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet elhelyezni.
(11) Mk1 övezetben szántó művelési ágú telken építmény nem helyezhető el.
(12) Mk2, Mk3 övezetben épületet kizárólag 80%-ban művelt telken lehet elhelyezni.
36. Vízgazdálkodási terület
38. § (1) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(2) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
37. Különleges beépítésre nem szánt terület – borgazdasági terület
39. § (1) Különleges terület beépítésre nem szánt – borgazdasági terület a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület beépítésre nem szánt – borgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) vendéglátó;
d) oktatási, kulturális;
e) borturizmust szolgáló;
f) szállás.
(3) Kb-B1 övezetben szállás rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(4) A Szabályozási terven jelölt telek be nem építhető részén burkolat nem létesíthető és a területen meglévő fás növényzet megőrzendő.
38. Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai terület
40. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai terület a Szabályozási terven Kb-L jellel jelölt övezet, amely a lótartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – lovasturisztikai terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) lótartáshoz kapcsolódó,
b) vendéglátó,
c) szálláshely szolgáltató,
d) idegenforgalmi,
e) bemutató,
f) oktatási
g) lakó.
(3)27 Kb-L1 és Kb-L2 övezet telkein lakóépület csak a (2) bekezdés a)-f) pontjai szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a megengedett beépítettség 50%-án helyezhető el.
(4)28 Kb-L2 jelű övezetben az út céljára fenntartott területen vendéglátáshoz kapcsolódó építmények ideiglenesen, az út kiépítéséig elhelyezhetőek.
39. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
41. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-T1 övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
40. Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület
42. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel jelölt övezet, amely elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális;
b) sport;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) igazgatási, iroda;
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális.
41. Különleges beépítésre nem szánt terület – nagy kiterjedésű sportolási célú terület
43. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagy kiterjedésű sportolási célú terület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban a sportolási célú, a szabadidős tevékenységet kiszolgáló és a rekreáció céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – nagy kiterjedésű sportolási célú terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) sport;
b) rekreációs célú.
(3) Kb-Sp1 övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete 50.000 m2.
42. Közlekedési terület, parkolás
44. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt közúti közlekedései terület és KÖk jellel jelölt kötöttpályás közlekedési terület övezete, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményei, valamint utcabútorok, helyezhetők el, utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen
a) a telkek biztonságos megközelítése,
b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.
(4) 8 méternél keskenyebb közterületi szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(5) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
(6) Közlekedési terület övezeteiben elhelyezett épület az alábbi rendeltetéseket tartalmazhatja:
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató.
(7) Az építési övezetekben az OTÉK által előírt várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. Kivételt jelent ez alól
a) a Vi1, Vt1, Vt2, Vt3 és Vt4építési övezet, ahol az OTÉK által előírt várakozóhelyek 80%-a közterületen is biztosítható,
b) a K-Tur1 építési övezet, ahol az OTÉK által előírt várakozóhelyek 20%-a közterületen is biztosítható.
Záró rendelkezések
45. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2008. (VII.01.) rendelete Zánka Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről.
1. melléklet29
2. melléklet
1.30 Építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
2 |
Lke1 |
SZ |
1000 |
20 |
30 |
30 |
7,5 |
50 |
|
3 |
Lke2 |
SZ |
700 |
20 |
30 |
30 |
5,0 |
50 |
|
4 |
Lf1 |
O |
600 |
16 |
30 |
30 |
5,0 |
50 |
|
4a31 |
Lf2 |
SZ |
550 |
14 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
4b |
Lf3 |
O |
600 |
16 |
25 |
25 |
5,0 |
50 |
|
5 |
Vt1 |
O |
800 |
18 |
80 |
80 |
5,0 |
10 |
|
6 |
Vt2 |
O |
550 |
16 |
45 |
45 |
5,0 |
35 |
|
7 |
Vt3 |
o |
800 |
18 |
30 |
30 |
5,0 |
40 |
|
8 |
Vt4 |
sz |
3000 |
40 |
30 |
30 |
6,0 |
40 |
|
932 |
Vt5 |
SZ |
700 |
18 |
40 |
40 |
5,0 |
40 |
|
10 |
Vi1 |
SZ |
3000 |
40 |
35 |
35 |
9,0 |
40 |
|
11 |
Vi2 |
SZ |
1500 |
30 |
35 |
35 |
6,0 |
40 |
|
12 |
Gksz1 |
SZ |
2000 |
40 |
40 |
40 |
6,0 |
30 |
|
13 |
Üü1 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
12,0 |
60 |
|
14 |
Üü2 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
10,5 |
60 |
|
15 |
Üü3 |
Sz |
5000 |
100 |
10 |
10 |
6,0 |
60 |
|
16 |
Üü4 |
SZ |
10000 |
100 |
10 |
10 |
6,0 |
60 |
|
17 |
Üü5 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
6,0 |
60 |
|
18 |
Üü6 |
SZ |
10000 |
100 |
20 |
20 |
6,0 |
50 |
|
19 |
Üü7 |
SZ |
10000 |
100 |
10/K |
10/K |
6,0 |
55 |
|
20 |
Üh1 |
SZ |
550 |
14 |
20 |
20 |
5,0 |
60 |
|
21 |
Üh2 |
SZ |
550 |
14 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
22 |
Üh3 |
O |
- |
14 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
23 |
Üh4 |
O |
200 |
10 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
24 |
Üh5 |
Z |
200 |
10 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
25 |
Üh6 |
I |
200 |
10 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
2633 |
Üh7 |
SZ/K |
550 |
14 |
20 |
20 |
4,5 |
60 |
|
27 |
K-Ki1 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
7,5 |
40 |
|
28 |
K-Tur1 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
6,0 |
50 |
|
29 |
K-Szk1 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
5,0 |
50 |
|
30 |
K-Str1 |
SZ |
50000 |
100 |
10 |
10 |
4,5 |
65 |
|
31 |
K-Str2 |
SZ |
10000 |
100 |
10 |
10 |
4,5 |
65 |
|
32 |
K-Szt1 |
SZ |
3000 |
50 |
10 |
10 |
6,0 |
50 |
1.1. O: oldalhatáron álló
1.2. SZ: szabadon álló
1.3. I: ikres
1.4. Z: zártsorú
1.5. K: A település már beépült részén történetileg kialakult beépítettség, mely a sajátos funkció, illetve telekstruktúra miatt beállt képet mutat. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, azzal megegyező nagyságban történet, figyelembe véve az elő-, oldal- és hátsókertet, illetve egyéb beépítést korlátozó szabályozási elemet
2. Beépítésre nem szánt területek
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Övezet jele |
A kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m2) |
A beépíthető telek megengedett legkisebb területe (m2) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épület legnagyobb bruttó alap-területe (m2) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Művelési ág |
|
2 |
Zkp1 |
- |
- |
3 |
- |
70 |
3 |
5,0 |
- |
|
3 |
Zkp2 |
- |
2700 |
3 |
- |
80 |
3 |
4,5 |
- |
|
4 |
Zkk1 |
- |
- |
3 |
- |
70 |
3 |
5,0 |
- |
|
6 |
Zkk2 |
- |
- |
- |
- |
80 |
- |
- |
- |
|
7 |
Zkk3 |
- |
- |
- |
- |
80 |
- |
- |
- |
|
8 |
Ev1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
9 |
Ek1 |
3000 |
100.000 |
0,3 |
300 |
- |
0,3 |
4,5 |
erdő |
|
10 |
Má1 |
3000 |
200.000 |
0,3 |
1000 |
- |
0,3 |
4,5 |
szántó |
|
11 |
Má1 |
3000 |
50.000 |
1 |
1000 |
- |
1 |
4,5 |
rét, legelő |
|
12 |
Má1 |
3000 |
20.000 |
2 |
800 |
- |
2 |
4,5 |
szőlő |
|
13 |
Má1 |
3000 |
20.00034 |
1 |
1000 |
- |
135 |
4,5 |
gyümölcs |
|
14 |
Má3 |
3000 |
20.000 |
2 |
800 |
- |
2 |
4,5 |
szőlő |
|
15 |
Má-E1 |
3000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
16 |
Má-Korl1 |
3000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
17 |
Má-Korl2 |
3000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
18 |
Mk1 |
3000 |
3000 |
2 |
100 |
- |
2 |
4,0 |
- |
|
19 |
Mk2 |
3000 |
1500 |
3 |
100 |
- |
3 |
4,0 |
- |
|
20 |
Mk3 |
3000 |
2000 |
3 |
100 |
- |
3 |
4,0 |
- |
|
21 |
Vtb1 |
3000 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
22 |
Vf1 |
3000 |
- |
2 |
- |
- |
- |
- |
- |
|
23 |
Vb1 |
3000 |
- |
10 |
- |
- |
- |
- |
- |
|
24 |
Kb-B1 |
5000 |
- |
10 |
- |
50 |
10 |
6,0 |
- |
|
25 |
Kb-L1 |
10.000 |
- |
3 |
500 |
- |
3 |
4,5 |
- |
|
25a |
Kb-L2 |
10.000 |
- |
5 |
500 |
- |
5 |
5,0 |
- |
|
28 |
Kb-T1 |
5000 |
- |
5 |
- |
- |
5 |
5,0 |
- |
|
30 |
Kb-Tur1 |
5.000 |
- |
8 |
- |
50 |
8 |
5,0 |
- |
|
31 |
Kb-Sp1 |
50.000 |
- |
8 |
- |
50 |
8 |
5,0 |
- |
|
32 |
Köu |
- |
- |
5 |
- |
- |
5 |
4,5 |
- |
|
33 |
Kök |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
4,5 |
- |
3. melléklet
1. 022/6
2. 022/7
3. 022/9
4. 022/22
5. 0175
6. 578
7. 579
8. 580/1
9. 581/2
10. 583/1
11. 586/3
12. 594/2
13. 596/1
14. 598/1
15. 601/1
16. 602/3
17. 604/1
18. 605/4
19. 606/5
20. 608/4
21. 609/1
22. 611/3
23. 616/4
24. 656/2
25. 666
26. 667
27. 668/1
28. 668/2
29. 710/1
30. 720/3
31. 720/5
32. 721/20
A 2. § (1) bekezdés o) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdés p) pontját a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (3) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 2/A. alcímet (2/A. §-t) a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7. § (10) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 7. § (11) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 7. § (12) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 13. § (3) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (5) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 21. § (10) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 21. § (11) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 21. § (12) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 21. § (13) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 22. § (4) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (8) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (9) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 22. § (10) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 22. § (11) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 25. § (8) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 25. § (9) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 25. § (10) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 25. § (11) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 26. § (9a) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 26. § (9b) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 26. § (10) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 33. § (4) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 40. § (3) bekezdése a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 40. § (4) bekezdését a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Zánka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (VII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. mellékletet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 1. pontja a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 4a. sorát a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 9a. sorát a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdés - 1. melléklet 1. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 24a. sorát a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat C:13 mezője a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat G:13 mezőjét a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 4. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdése iktatta be. Az 5. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 12.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. mellékletet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdése iktatta be. A 6. melléklet a Zánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.