1. § (1) Jelen rendelet hatálya Beled Város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), ágazati szabványok stb.), Beledtelepülésképi rendeletének és ezen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Beled Helyi Építési szabályzata (továbbiakban: Rendelet) az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

4. § A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az 1. és 2. mellékletben szabályozott övezetekre bontja.

5. § A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető.

6. § A rendelet 1. mellékletében javasolt telekhatárral, javasolt megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

7. § Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők, azonban azon telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

8. § Épület, építmény beépítésre szánt területen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

9. § Azokon a területeken, amelyekben a rendelet 1. mellékletben építési hely határát jelölnek meg, épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

10. § Azokon a területeken, amelyeken a rendelet 1. melléklete nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

11. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, az alábbi módon kell az épületeket elhelyezni:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető.

12. § Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

13. § A vonatkozó jogszabályban meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

14. § Lakóterületen, Lf övezetben, telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet.

15. § Településközpont vegyes és falusias lakóterületen az egyes telkek és a saroktelkek minimum 16 méteres mélység esetén oszthatók meg, az övezeti paraméterek figyelembevétele mellett és un. fekvőtelekként építhetők be, a beépítési magassággal megegyező méretű oldal és hátsó kert figyelembevételével. Az épület előkert elhagyásával is elhelyezhető, ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 12 méter.

16. § A szabályozási terven nem szereplő, de kialakult telekszerkezetet érintő telekosztás akkor valósítható meg, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, oldal és hátsókert mérete) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

17. § Az építési telek ill. a létrejövő új telkek akkor tekinthetők rendezettnek, ha rendelkeznek telekjogilag megfelelő közterületi szélességű és gépjárművel használható útkapcsolattal, és az építési övezetre meghatározott telekmérettel.

18. § Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti előírásokat nem kell alkalmazni. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, épitményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.

19. § Amennyiben a telekalakitásra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó épitési telek, telek akkor is kialakitható, ha annak paraméterei az épitési övezetre, övezetre vonatkozó előirásoktól eltérnek.

20. § Magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet illetve övezet előírásainál kisebb telek is kialakitható. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új magánút csak zsákutcaként alakitható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.

21. § Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

22. § Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem a beépítési magasság nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

23. § Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető.

24. § Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult beépítési magasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de a beépítési magasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő beépítési magasságot kell az építési telken alkalmazni.

25. § Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméreteknek a telek még beépíthető. Új telekosztást azonban csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni.

26. § Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, maximálisan 20 méter eltérés engedélyezett.

27. § Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges.

28. § A település közterületein felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kivül elhelyezhető

29. § A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az akadálymentes útmenti 0,5m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv.

30. § A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

31. § A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a következők szerint:

32. § Utcafronti kerítés legfeljebb 1,8 magasságig létesíthető.

33. § A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

34. § A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

35. § Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

36. § Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

37. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

38. § A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

39. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

40. § Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

41. § Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

42. § Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

43. § (1) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(2) A nagyközépnyomású gátvezeték tengelytől mért 46 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

44. § Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

45. § A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.

46. § Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, vagy meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

47. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha annak védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.

48. § A település területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

49. § Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az épitési hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el

50. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, ílletve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető

51. § A település területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

52. § Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

53. § A település területén talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

54. § A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

55. § A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

56. § A település területén fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

57. § Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

58. § A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.

59. § A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

60. § A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

61. § A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

62. § A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe a vonatkozó jogszabály szerinti 3. általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

63. § Nem burkolt felületen hulladék, vagy a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

64. § Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

65. § A lakóterületek, településközponti vegyes és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

66. § Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

68. § Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

69. § A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

70. § A település beépített és beépítésre szánt területétől számított 1000 méteres védőtávolságán belül hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) vagy más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely (kivéve mezőgazdasági üzemi terület) újonnan nem létesíthető.

71. § A természeti területeket, Natura 2000 területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

72. § A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.

73. § Védett természeti területen a területhasználat és az építés a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok (országos hatókörű jogszabályok, helyi természetvédelmi értékvédelmi rendelet), kezelési tervek előirásainak betartásával, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

74. § A területhasználat és épités során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vizfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

75. § A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A természetközeli állapotú mederszakasszal rendelkező felszíni vízfolyás rendezése csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

77. § Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása vagy turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

78. § Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától 500 méteren belül nem építhetők. Kivéve a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területeket, amelyeken pl. fertőzésveszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez kapcsolódó létesítmények is elhelyezhetők.

79. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

80. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

81. § Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

82. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

83. § A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

84. § Épületek elhelyezése:

85. § Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető.

86. § Településközpont vegyes területen és lakóterületeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.

87. § Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

88. § (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető.

(2) Lakóterületen a kerítés magassága a 1,8 métert nem haladhatja meg. (a többi előírás a tkr-ben)

89. § Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

90. § A lakóterületek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

92. § Falusias lakóterületen gazdasági tevékenységi célú és kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület megengedett legnagyobb beépítési magassága 6,0 m.

93. § Lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek (OTÉK 12. § és 14. §) helyezhetők el.

94. § (1) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

(2) Lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra.

95. § A településközpont területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

96. § A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

97. § A területen a vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

98. § A gazdasági területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

99. § Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

100. § Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

101. § (1) Általános esetben az övezetekben az előírt maximális beépítési magasságot meghaladó, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

(2) Az általános gazdasági területeken terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók a telek területének 10%-án magasság korlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek az építmény beépítési számítása során figyelmen kívül hagyandók.

102. § Az általános gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

103. § Az általános gazdasági területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

104. § Az általános gazdasági területen a rendelet 1. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

105. § Az ipari területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

106. § Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

107. § Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

108. § (1) Általános esetben az övezetekben az előírt maximális beépítési magasságot meghaladó, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

(2) Az ipari területeken a terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók a telek területének 10%-án magasság korlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek az építmény beépítési számítása során figyelmen kívül hagyandók.

109. § Az ipari területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

110. § Az ipari területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

111. § Az ipari területen a rendelet 1. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

112. § Az üdülőházas területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

113. § Az üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. A területen elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló épületek, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciójú épületek, egyéb közösségi szórakoztató rendeltetésű épületek.

114. § Az üdülőházas területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

115. § Az üdülőházas területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

116. § Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el

117. § A különleges területek övezeti tagolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

118. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek ill. speciális területhasználatuk miatt nem illeszthetők az egyéb területfelhasználási kategóriák sorába.

119. § A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területeket határozza meg:

120. § A különleges sport- és szabadidős területek övezeti tagolását és részletes előírásait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

121. § (1) A különleges sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, szálláshely szolgáltató létesítmények, a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, a terület fenntartásához kapcsolódó létesítmények

(2) Az övezetben technikai sportok (motocross pálya) egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.

122. § A különleges sport- és szabadidős területen a 121. §-ban említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület és megújuló energiatermeléssel kapcsolatos épületek-építmények is elhelyezhetők.

123. § A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

124. § A sport- és szabadidős területeken a rendelet 1. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

125. § A különleges közmű és hulladéklerakó területen a közműellátáshoz, hírközléshez és hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.

126. § A különleges közműterületen a rendelet 1. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

127. § Az övezetek részletes előírásait a 2. melléklet tartalmazza.

128. § (1) A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.

(2) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

129. § A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező. A temetési helyek a telek zöldfelületének részét képezik.

130. § Az övezet részletes előírásait a 2. melléklet tartalmazza.

131. § A különleges temetőterületen a rendelet 1. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

132. § A beépítésre nem szánt különleges területek övezeti tagolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

133. § A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

134. § Különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

135. § A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre nem szánt különleges területeket határozza meg:

136. § A különleges szabadidős területek a nagy vízfelületek (felhagyott bányatavak) körüli, nagy zöldfelülettel rendelkező területek, amelyeken a sport, pihenést, testedzést, szabadidős tevékenységet (horgászatot) szolgáló épületek építmények, a terület fenntartásához, gondozásához szükséges épületek, a sport és szabadidős rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató épületek és a terület használatához szükséges fásított parkolók helyezhetők el.

137. § Az övezetben technikai sportok (motocross pálya) egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.

138. § Az övezet hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén is beépíthető, a közművesítettség mértékére vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével.

139. § Az övezet telkeinek legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

140. § Az övezet az ásványvagyon kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

141. § Az övezetben elhelyezhetők a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, az ásványvagyon kitermeléshez, feldolgozásához, bányaüzemeltetéshez szükséges gazdasági, irodai és szociális igényeket kiszolgáló, a kitermeléshez, a kitermelt anyag kezeléséhez, szállításához (aprítás, osztályozás, rakodás.) szükséges építmények.

142. § Az övezetben a közműellátás mértéke: hiányos közművesítettség.

143. § A technológiát, a telken belüli kitermelés helyét, a szállítási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy a vonatkozó zajvédelmi jogszabályokban foglalt határértékek teljesüljenek

144. § Általános esetben az övezetekben az előírt maximális beépítési magasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

145. § A területeken a technológiai célú építmények (osztályozók, rakodók stb.) a telek területének 10%-án magasság korlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek a beépítési magasság számítása során figyelmen kívül hagyandók.

146. § A közlekedési és közmű területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, ezek csomópontjai valamint a közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, termálkút és építményeinek, valamint, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt területek tartoznak.

147. § A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

148. § A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.

149. § A település területén az utak tervezési osztályba sorolását, szabályozási szélességét a rendelet 1. melléklete és 2. melléklete, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

150. § Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

151. § Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandók.

152. § A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

153. § A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

154. § Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

155. § A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

156. § A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembevételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

157. § A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

158. § A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

159. § Az övezet részletes előírásait a 2. melléklet tartalmazza.

160. § A közpark területén elhelyezhetők a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények.

161. § Közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

162. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület

(2) Az erdőterületek erdő területfelhasználási célja szerint és az elhelyezhető épületek, építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

163. § Az övezetek részletes előírásait a 2. melléklet tartalmazza.

164. § A védelmi erdőben - az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével - épületet elhelyezni nem lehet. Az övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, megújuló energiaforrások műtárgyai kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

165. § A gazdasági erdő övezetében kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei (pl: erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.

166. § A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

167. § A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

168. § A kialakult településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

169. § A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

170. § A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

171. § Az övezetek tagolását és részletes előírásait a 2. melléklet tartalmazza.

172. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) több telekből álló birtoktest kialakítása esetén birtokközpont kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetés-szerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető.

173. § A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

174. § Általános mezőgazdasági területen az építési hely határvonalai:

175. § A vízgazdálkodási területekbe (V övezet) a vízgazdálkodással összefüggő területek:

176. §¹ A vízgazdálkodási területen építési munka a vonatkozó vízügyi és természetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően végezhető.

177. § A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben lehet.

178. § Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

179. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Beled Város Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005. (VIII.01.) önkormányzati rendelete.