1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőörs Község Önkormányzata

(2)¹ Az Önkormányzat és az Önkormányzat Képviselő-testületének székhelye: 8227 Felsőörs, Szabadság tér 2. (Községháza)

(3)² A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Felsőörsi Polgármesteri Hivatal (rövidítve: Polgármesteri Hivatal), székhelye: 8227 Felsőörs, Szabadság tér 2.

(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. A képviselő-testület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselő-testület más szervek előtti képviseletének ellátására.

(5) A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselő-testület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselő-testületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje. Ezen képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel.

2. § (1) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen Felsőörs község címere látható, a köríven pedig „Felsőörs község Pecsétje” felirat olvasható.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a képviselő-testület által adományozott okleveleken. Ezen túlmenően a pecsét akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(3)³ Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal Magyarország címerével ellátott kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

3. §⁴ Felsőörs Község Önkormányzata évente - lehetőség szerint - a július hónapban a Magdolna napi Búcsúval együtt Falunapokat tart.

4. § (1)⁵ Felsőörs Község Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatokat.

(2) Az önkormányzat külföldi önkormányzattal akkor létesít kapcsolatot, ha az közvetve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2)⁶

6. § (1)⁷ A képviselő-testület önkormányzati feladat és hatásköreinek ellátása során együttműködik a Kelet-Balatoni térségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, a Veszprém Vármegyei Önkormányzattal, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatallal, feltéve, ha az együttműködést a feladatellátás hatékonysága indokolttá teszi.

(2) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására, az önként vállalt feladat ellátása veszélyezteti-e a törvény által kötelezően előírt feladat és hatáskörök gyakorlását. Ennek érdekében új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság. Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának előzőekben említett részletes feltételeit.

(3) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja. A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. § (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke beszámol a képviselő-testületnek a választás eredményéről, fogadja a polgármester és a képviselő-testület tagjainak eskütételét.

(2)⁸ Az alakuló ülésen a képviselő-testület a polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) megállapított illetményét határozatában rögzíti és - erre irányuló polgármesteri javaslat esetén - az alpolgármestert megválasztja és megállapítja illetményét.

9. § (1)⁹ Felsőörs Község Önkormányzata egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester az eskütételt követően azonnal hivatalba lép.

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést köteles tartani. A képviselő-testület általában havonta egy rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének időpontját a polgármester határozza meg úgy, hogy arra a megelőző rendes ülést követő legalább 3 hét múlva, hétköznap a pénteki nap kivételével kerüljön sor.

11. §¹⁰ (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének, a képviselő-testület bármelyik bizottságának, vagy a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester a (2) bekezdés szerinti esetben az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(5)¹¹ A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét, valamint az indítványozó személyét. Rendkívüli ülés esetén az előterjesztést a feladatkörük szerint érintett bizottságok nem véleményezik.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a település közigazgatási határain belül máshová is összehívható (kihelyezett ülés).

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a településgazdasági bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3)¹² A képviselő-testület ülésének meghívóját - a napirendek írásos anyagával együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 120 órával, a meghívottak legalább 120 órával megkapják.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az ülés jellegét, valamint a napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - a napirendek írásos anyagával együtt - lehetőség szerint 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

(6) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése más módon (telefonon) az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.

13. §¹³ A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni az ülést megelőző 120 órával.

14. §¹⁵ (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb négy órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról, egyben a polgármester meghatározza a folytatólagos ülés összehívásának időpontját, az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra.

(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelenné vált, az ülés félbeszakad.

(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.

(4)¹⁶ A határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését összehívni, az ilyen ülés összehívására a 12. §, 13. § szabályai irányadók azzal, hogy elegendő az eredeti meghívó alapján az elmaradt napirendek sorszámát megjelölni.

15. § (1) A Képviselő-testület nyílt ülésére meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak - a képviselők kivételével - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az a) – b) pontban felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést.

(4) A d) pontban felsoroltaknak csak a meghívót, a c) pontban megjelölt személyeknek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kaptak.

(5) A képviselő-testületi ülésre az (1) bekezdés d) pontja szerint meghívottakat a meghívóban fel kell tüntetni.

(6)¹⁸

16. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó.

(2)¹⁹ A képviselő-testület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással - visszavonhatja. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.

(3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.

(4) Korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester, a képviselő-testület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot. Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra. A napirendre való felvételről a képviselő-testület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor. Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt három nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehetett készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon.

(5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében illetve a meghívott vendégek (15. §. (1) bekezdésének d) pontja) érkezésére tekintettel, a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók. Ebben az esetben a képviselő-testület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben a napirend megállapításánál fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrend-változás, napirend összevonás tényét.

17. § A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:

18. § (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőzően - a felszólalás tárgyának megjelölésével - az elnöknek bejelentette.

(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével kapcsolatos.

(3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.

19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentéseket. A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.

(2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás.

(3) A bizottsági elnökök, a polgármester tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.

(4) A képviselő-testület rendes ülésén a polgármester, - szükség szerint az alpolgármester - a jegyző feladatkörét is érintve - összefoglaló tájékoztatót ad az előző ülés óta eltelt idő alatt tett fontosabb vezetői intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.

20. § (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok.

(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez, amennyiben azt nem a polgármester kezdeményezi.

(3)²⁰ A polgármester - amennyiben lehetséges - írásbeli, illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.

(4) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(6) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet.

21. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.

(2)²¹ A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Településgazdasági bizottság elnöke (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell.

(3)²² Az ülés elnökének munkáját a jegyző, akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatal igazgatási ügyintézője segíti.

(4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet és az ülést megnyitja. Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.

(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

22. § (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.

(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet. A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.

(3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik, amennyiben az adott napirendet a bizottság korábbi ülésén megtárgyalta.

(4) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni.

(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket és módosító indítványokat, javaslatokat terjeszthetnek be.

(6)²³ Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha az ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni. Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról minden esetben szavazni kell.

23. § (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő legfeljebb háromszor szólhat hozzá. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.

(2) A polgármester felszólalási jogot adhat az ülésén jelen lévő állampolgároknak.

(3) A vita elhúzódása esetén bármely képviselő javasolhatja a hozzászólások számának korlátozását, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(4) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

24. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezését, amelyre hivatkozva ügyrendi kérdésben szót kért.

(3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót. Ha a képviselő a szómegvonást sérelmezi, a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel.

25. § (1) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő is javasolhatja, ez esetben e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ez utóbbi esetben is szót kell adni azonban a hozzászólásra korábban már jelentkezetteknek.

(2) A vita lezárása után egy alkalommal, legfeljebb 3 percben személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket kívánja eloszlatni.

(3) A szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő szünet elrendelését kérheti a polgármestertől, aki a szünet időtartamát napirendként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, ezen döntését a testület egyszerű többséggel felülbírálhatja.

26. § (1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szavazás szabályai szerint - hozza meg.

(2) A képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. Az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni. Az elnök ügyel a módosító indítványok és a határozati javaslatok precíz megfogalmazására. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.

(3) A képviselő-testület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni. Ezen leggyakrabban előforduló ügyek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 2. melléklete tartalmazza.

(4) Az ülést vezető elnök a szavazás során véleményt már nem nyilváníthat.

27. § (1)²⁴ A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A kizárásról a képviselő-testület alakszerű határozatot hoz.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

28. § (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(2) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, továbbá a szervezeti és működési szabályzat 3. mellékletében felsorolt kérdésekben való döntéshozatalhoz. A képviselő-testület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt. A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell.

(3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására.

(4) Amennyiben a módosító, kiegészítő javaslat az előterjesztett javaslat lényegének megváltoztatására irányul, úgy azt új javaslatként kell értékelni. Amennyiben kétség merülne fel, hogy a javaslatot módosító javaslatként vagy új javaslatként kell értékelni, e kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A javaslatokat előterjesztésük időbeli sorrendjében kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha korábban szavazásra bocsátott javaslatot a képviselő-testület nem fogadta el.

(6) A szavazás nyíltan és titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerint is történhet.

29. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét. (A javaslat mellett és ellene leadott szavazatok, valamint a tartózkodások száma, továbbá az érdemi döntés.)

(2) Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek. Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni.

30. § (1)²⁵ Név szerinti szavazást a polgármester vagy bármely képviselő indítványozhat. Az indítványról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A képviselő-testület az Mötv. ében meghatározott esetben név szerint szavaz.

(2)²⁶ Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a Polgármesteri Hivatal jegyzője olvassa és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazást a szavazási íven. A szavazási ívet - a szavazatok összeszámlálása után - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

31. § (1)²⁷ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazásra a képviselő-testület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből.

32. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés elnöke:

(3) Az ülés elnökének a rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselő-testülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

33. § (1) A képviselő-testület legalább megbízatásának idejére szóló időtartamú gazdasági programot fogad el.

(2)²⁹ A programban az Mötv-ben meghatározottakon kívül meg kell határozni a feladatok megvalósításának eszközrendszerét és időbeni ütemezését.

(3) A programot a polgármester - valamennyi állandó bizottság és képviselő véleményével - a választást követő hat hónapon belül köteles a képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A program időarányos végrehajtásáról a polgármester a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

34. § (1) A képviselő-testület elé csak a polgármesterrel, jegyzővel összehangolt, egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

35. § (1) Az előterjesztést általában írásban kell elkészíteni. Az előterjesztés írásbeli elkészítésének mellőzéséről a polgármester dönt. Az írásbeliség különösen rendkívüli ülés esetén, személyi ügyekben és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés egy részből áll, mely tartalmazza a döntési javaslatot.

(3)³⁰ Az elfogadott határozatokat január 1-től - a számozást minden évben újrakezdve - folyamatos sorszámmal kell ellátni. Jelölése: „Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../ év.. (.... hó.... nap) önkormányzati határozata”

(4) A határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét.

36. § (1) Testületi ülésre (képviselő-testület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

(2) Az önkormányzat intézménye, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A szervezeti és működési szabályzat 4. mellékletében felsorolt előterjesztések bizottsági tárgyalás után, csak bizottság által, bizottsági állásfoglalással, véleménnyel nyújthatók be, kivéve ha halaszthatatlan ügyben a képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet, és a polgármester rendkívüli ülést hív össze. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre az érintett bizottság nem képviselő tagját is meg kell hívni, aki tanácskozási joggal vehet részt az ülésen.

37. § (1) A képviselő-testület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtható.

38. § (1)³³ Az önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző vagy megbízásából a pénzügyi vezető készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

(2) A rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a végrehajtásban közreműködővel egyeztetni kell. Az egyeztetés tényéről, eredményéről az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. § (1)³⁵ Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester, kivételesen a jegyző köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

44. § (1)³⁶ A rendelet kihirdetéséről a jegyző a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével gondoskodik. A kihirdetés helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendelet kihirdetését követően a jegyző gondoskodik a rendeletnek a Nemzeti jogszabálytárban történő közzétételéről a nemzeti jogszabálytárról szóló kormányrendelet szerint, és a rendelet közzétételéről az önkormányzat honlapján.

(2) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.

(3)³⁷ Az önkormányzati rendeletek számozására a határozatok számozására vonatkozó szabályok az irányadók. Jelölése: „Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../év (.... hó ... nap) önkormányzati rendelete”.

45. § (1) A képviselő-testület és bizottságai üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvétellel is rögzíteni kell.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3)³⁸ A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, amely a Polgármesteri Hivatal irattárába kerül.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.

(5)³⁹ A jegyzőkönyv elektronikus példányát a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalhoz a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt.

(6) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró cédulával kell ellátni.

46. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv tartalmára, mellékleteire vonatkozó szabályokat értelemszerűen a zárt ülés jegyzőkönyvére és a bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvekre is alkalmazni kell.

47. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi határozatok teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek.

48. § (1)⁴⁴ A jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatalban - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét az érintettek és meghatalmazottjuk tekinthetik meg. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra kell hozni.

(3) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült hangfelvételről a képviselő másolatot készíthet.

(4) A jegyzőkönyv, illetve a hangfelvétel hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

(5) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt egy évig kell megőrizni.

(6) Amennyiben a képviselő-testület a nyilvános üléséről filmfelvételt készíttet nyilvános közlés céljából, akkor a filmfelvétel szerkesztésének elveit a képviselő-testület minősített többséggel elfogadott határozatban állapítja meg.

49. § (1)⁴⁵ A képviselő sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését.

(2)⁴⁶ A képviselő a képviselői munkája ellátásához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, ügyviteli közreműködést a jegyzőtől igényelheti.

(3)⁴⁷ A képviselő a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet.

(4)⁴⁸ A képviselőt a polgármester, a jegyző kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(5) A képviselő köteles:

(6) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló. törvény a szabályait.

(7) Az önkormányzati képviselő és a bizottsági tag a képviselőtestületi vagy bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik, ha távollétét nem igazolja.

50. §⁴⁹ A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (az alpolgármestertől) a jegyzőtől, vagy megbízásából az ülésen jelen lévő pénzügyi vezetőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben legfeljebb három percben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen legfeljebb három percben - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

51. § (1) Meg kell vonni az önkormányzati képviselői tiszteletdíjat, ha az önkormányzati képviselő 6 hónap alatt legalább 2 képviselő-testületi vagy 2 bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik.

(2) Meg kell vonni a bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíját, ha a bizottsági tag 6 hónap alatt legalább 2 bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik.

(3) A tiszteletdíj megvonásának mértéke 2 havi tiszteletdíj.

(4) Az önkormányzati képviselő és a bizottsági tag a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről igazolatlanul hiányzik, ha távollétét nem igazolja.

(5)⁵⁰ Az önkormányzati képviselő és a bizottsági tag képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről történő távolléte igazoltnak minősül akkor, ha a távollétet a képviselő, bizottsági tag legkésőbb az ülést megelőző munkanapon írásban bejelenti a Polgármesteri Hivatalnál. Írásban tett bejelentésnek minősül az önkormányzat központi e-mail címére (onkormanyzat@felsoors.hu) megküldött elektronikus levél is. Amennyiben az önkormányzati képviselő, bizottsági tag az előzetes bejelentés megtételére körülményei miatt képtelen (pl.: betegség, baleset), úgy e körülmény utólagos igazolása a bejelentéssel egyenértékű.

52. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

53. § (1)⁵¹ A képviselő-testület az Mötv-ben és e rendeletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, határozatlan időre állandó bizottságokat hoz létre.

(2)⁵² A képviselő-testület állandó bizottságai:

54. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

55. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a képviselő-testület alakuló ülésén, vagy azt követő ülésén dönt.

(2) A bizottsági szervezet a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt bármikor módosítható, az ideiglenes bizottság állandó bizottsággá alakítható, a bizottság elnöke, tagja bármikor felmenthető.

56. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehetnek:

(3) Ha a bizottság elnöke lemond, vagy a képviselő-testület elnöki tisztségéből felmenti, a (2) bekezdés szerint az elnök személyére 30 napon belül a polgármester köteles javaslatot tenni.

(4) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a képviselő-testület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ.

57. §⁵⁴ A bizottsági ülések előkészítéséről, a határozatok végrehajtásáról a bizottság elnöke gondoskodik.

58. § (1) A bizottság ülésein gyakorolja hatáskörét.

(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek.

(3)⁵⁵ A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább 120 órával korábban megkapják. A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Községháza hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztéssel kell értesíteni az ülést megelőzően 120 órával.

(4) Össze kell hívni a bizottság ülését, ha

(5) A meghívó egy példányát az írásbeli előterjesztéssel együtt a jegyzőnek is meg kell küldeni.

(6) A több bizottság feladatkörét is érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottsági elnökök kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésein a képviseletet biztosítani.

(7) A bizottsági elnökök megállapodhatnak adott napirend vagy napirendek együttes ülésen történő tárgyalásáról.

59. § Ahol a szervezeti és működési szabályzat a bizottságok működésére nézve külön szabályokat nem tartalmaz, ott értelemszerűen a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

60. § (1)⁵⁶ A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. A határozatképtelen és a folytatólagos ülést 4 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a bizottság által határozattal az elnök helyettesítésével megbízott képviselő-testületi tagsággal is rendelkező bizottsági tag -vezeti.

(3) A bizottság határozatát az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott, vagy a szervezési és ügyviteli feladatok ellátásával megbízott köztisztviselő kiadmányozza.

61. § (1) A bizottságot a bizottság döntései kötik.

(2) Nem hajtható végre a határozat, ha

(3) Az a), b) pontok esetében a képviselő-testület döntésétől függően, a c) pont esetében a jogszabálysértés kiküszöbölése után kezdhető meg a határozat végrehajtása.

(4) Ha a bizottsági határozat képviselő-testületi felülvizsgálatát kezdeményezték, az ügyet a legközelebbi ülésen, - sürgősségi indítvány mellőzésével - szóbeli előterjesztésben is fel lehet venni a napirendek közé, illetve a polgármester az írásban beterjesztett napirendi javaslatát kiegészítheti.

62. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyveket az elnök mellett a bizottsági tagok nevük kezdőbetűinek ABC sorrendjében írják alá, a bizottsági ülésen részt nem vevő bizottsági tagot az aláírás során figyelmen kívül kell hagyni.

(3)⁵⁹ A jegyzőkönyvet az ülés időpontját követő nyolc napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

63. §⁶⁰ A bizottságok feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat e tartalmazza. A bizottságok feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztések csak az érintett bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testület részére. A bizottság állásfoglalása mellőzhető a képviselő-testület rendkívüli ülésen történő tárgyalás esetén, ha a rendkívüli ülés összehívására azért került sor, mert a napirend tárgyalására halaszthatatlan ügyben kerül sor, és a képviselő-testület rendes ülését megvárni nem lehet.

64. § (1) A bizottság a képviselő-testület igénye szerint végzi munkáját, tevékenységéről a képviselő-testületet felhívása alapján beszámol a képviselő-testület részére.

(2) A bizottságok kötelesek tevékenységüket összehangolni.

65. § (1)⁶¹ A Polgármesteri Hivatal belső munkaszervezeti egységei szakmai tevékenységük keretei között

(2)⁶² A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői látják el a bizottsági működést segítő szervezési és ügyviteli (titkársági) feladatokat, a bizottsági elnök irányításával.

66. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabálynak megfelelően határozattal rögzíti, megállapítja a polgármestert megillető egyéb juttatásokat.

(3) A polgármester lemondását az alpolgármesternek, alpolgármester hiányában a településgazdasági bizottság elnökének adja át vagy juttatja el.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában a településgazdasági bizottság elnökének adja át.

67. §⁶⁴ A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével összefüggésben különösen:

68. § (1) A polgármester feladatai a bizottságok működésével összefüggésben:

(2)⁶⁵ A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(3)⁶⁶ A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

69. § (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármestert helyettesítő minőségben azonosak a polgármesterével.

(3)⁶⁷ Az alpolgármester feladatai:

70. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során együttműködésre kötelesek.

(2) A polgármester megbízhatja az alpolgármestert egyes önkormányzati feladatok előkészítésével, végrehajtásával.

71. § (1)⁶⁸ A jegyző feladatai a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban:

(2)⁶⁹ A jegyzőt akadályoztatása esetén a pénzügyi vezető helyettesíti. A jegyző tartós akadályoztatása esetén a polgármester a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételekkel rendelkező köztisztviselőjét, vagy belső szervezeti egységének vezetőjét bízza meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3)⁷⁰ A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat helyettesítő jegyző látja el.

72. § (1)⁷² A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésrevaló előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a Felsőörsi Polgármesteri Hivatalt hozta létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2)⁷³

(3)⁷⁴ A hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4)⁷⁵

(5)⁷⁶

73. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében részt vesz a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulásában, a Balatonalmádi Szociális Társulásban és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásban.

(2)⁷⁷ A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott házi segítségnyújtás, és nappali ellátás feladatait a Balatonalmádi Gondos Panni Család- és Gyermekjóléti Központ és Szociális Szolgálaton keresztül látja el.

(3) A Képviselő-testület a térségi és nemzetközi kapcsolatok biztosítása körében felmerülő feladatait a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társuláson keresztül látja el.

(4) A Képviselő-testület az integrált hulladék hasznosítási és kezelési feladatok ellátása érdekében, az Európai Unió Kohéziós Alapjából az elérhető pályázati források feltételrendszerének figyelembevételével az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társuláson keresztül pályázik a településen keletkező kommunális és kommunális jellegű hulladéknak az érvényes szabályok és előírások szerinti szakszerű kezelése tárgykörben.

74. § (1) Az önkormányzat vagyonával, valamint költségvetési bevételeivel és kiadásaival - közszolgáltatási feladatainak ellátása érdekében - önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának szabályait az önkormányzat vagyonrendelete és éves költségvetési rendelete tartalmazza.

75. § (1) Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv felsorolását – az általa ellátott feladatokkal (kormányzati funkciókkal) együtt – a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által ellátott alapfeladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

76. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatási feladatait elsősorban szervei és intézményei útján teljesíti.

(2) Az intézmény gazdálkodásáért annak vezetője tartozik felelősséggel.

(3)⁷⁸

77. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző gondoskodik külső szolgáltató bevonásával.

(2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a jegyzőnek küldi meg.

(3)⁷⁹

78. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2)⁸¹ A képviselők igény esetén a Polgármesteri Hivatalban történő előzetes időpont egyeztetés alapján tartanak fogadóórát.

(3) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, a községnek hírnevet szerző vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét, és velük együttműködik.

(4) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet nyilvánosságának biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

(5)⁸²

(6)⁸³

(7)⁸⁴

(8)⁸⁵

(9)⁸⁶

(10)⁸⁷

(11)⁸⁸

79. § A helyi népszavazás kitűzését a települési választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet.

80. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz és javaslatokat tehetnek.

(2)⁸⁹ A közmeghallgatás tényét legalább egy héttel a közmeghallgatást megelőzően a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatás levezetésére a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(4)⁹¹

81. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(3) A gyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület ülésére is kötelező, valamint a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait.

(4) A falugyűlés időpontjáról, helyéről és témájáról szóló meghívót a falugyűlést legalább 8 nappal megelőzően közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, a Községháza hirdetőtábláján és az önkormányzat egyéb közterületi hirdető felületein.

(5)⁹² A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző vagy megbízásából az aljegyző gondoskodik.

82. § (1) E rendelet a kihirdetését követő második napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól szóló 10/2013. (IV.04.) önkormányzati rendelet.