1. § (1) A rendelet hatálya Gönyű község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3) A rendeletet mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához, vagy ilyen új elem beillesztéséhez – kivéve az a) és a b) pontban szabályozott eseteket – a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.

4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) A kialakult telekosztású telektömbben, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.

(3) Telekcsoport újraosztással érintett terület telekalakítása telektömbönként történhet szakaszosan is.

(4) Az SZ-J terven az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára való lejegyzést, a telekhatár kiigazítást.

(5) Lakó- és vegyes területfelhasználású területen a kialakult telekosztású telektömb saroktelkei vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezeti jeltől eltérő mérettel és módon is alakítható. Ebben az esetben a telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe lakóterületen 600 m², településközpont területen 600 m². A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési teleknek kiszolgáló lakóutcáról megközelíthetőnek kell lennie. Amennyiben az új telek csak mezőgazdasági útról lesz megközelíthető, a telekalakításra a saroktelek alakítás szabályai nem alkalmazhatók.

(6) Lakó és vegyes területfelhasználású területen nyeles telek nem alakítható.

(7) Rendezett a telek, ha a helyi építési szabályzat és az SZ-J terv szerint alakították ki a kiszolgáló út és a telekméretek tekintetében. Nem feltétele a telek rendezettségének, beépíthetőségének a telek kiszolgálását közvetlenül nem szolgáló út kialakítása. Az út kialakításáig az érintett teleksávot a telek be nem építhető, a beépíthetőség és a zöldfelületi arány számításánál figyelembe nem vehető részének kell tekinteni.

5. § (1) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.

(2) Közterület bővítéssel vagy kialakítással érintett, beépített teleknek azon a részén, amely a közterület bővítése vagy kialakítása után is beépített marad, a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása nélkül is építhető épület. A beépíthetőség és a zöldfelületi arány mértékének megállapításánál a közterület bővítés vagy kialakítás végrehajtása utáni telekméretet kell figyelembe venni.

(3) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.

(4) Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó (kialakult) telek, ha az érintett telket magába foglaló övezetre, építési övezetre előírt telekméreteknek nem felel meg, a telket magába foglaló övezetre, építési övezetre előírt beépítési szabályok és az építményekre vonatkozó előírások betartásával beépíthető.

(5) A be nem építhető teleksáv jellel megjelölt telekrészen épület nem építhető.

6. § (1) Kialakult beépítésű lakó és vegyes területfelhasználású telektömbökben az építési hely előkerti határvonala a telekkel szomszédos, vagy ahhoz legközelebbi beépített telkek előkertjeinek mérete. Méretbeli eltérés esetén a két méret valamelyikével megegyező, vagy a kettő közötti tartomány. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra kell építeni. Előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.

(2) Saroktelek megosztásából létrejövő új, beépítetlen telkek építési helyének határai:

7. § (1) Ha az övezeti előírások szerinti kötelező fásítás meglévő épületet érint, az felújítható és a fásítás területén kívül bővíthető.

(2) Gazdasági, különleges és mezőgazdasági területen technológiai építmény megengedett legnagyobb magasságára az építési övezet, övezet megengedett legnagyobb épületmagassága nem vonatkozik.

(3) Különleges és ipari területen a telekhatárhoz épület a telekhatárra néző, attól legfeljebb 10 m-en belül álló homlokzat épületmagasságának mértékénél közelebb nem építhető.

8. § Az építési övezetek telkein a háromnál több garázst vagy parkolóhelyet és az ezek megközelítésére szolgáló burkolatot szilárd burkolattal kell ellátni.

9. § (1) Állattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:

10. § (1) A belterületi közterületeken, közlekedési területeken – eltérő rendelkezés hiányában – a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

11. § (1) Települési védőterület a település védendő területe körüli 500 m széles terület, amelyen belül állattartó épület a 9. § szerint építhető.

(2) Vízgazdálkodási terület 50 m széles védőterületének mezőgazdasági övezeti telekrészén épület nem építhető.

12. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete

13. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet határát az SZ-J terv tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeket a településkép védelméről szóló 16/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A helyi védelem elemeit a településkép védelméről szóló 16/2018.(IX.27.) önkormányzati rendelet alapján az SZ-J terv tartalmazza.

(4) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv tartalmazza.

14. § (1) A NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(2) A védett természeti területek felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) A fokozottan védett természeti területeket, az erdőrezervátumot, az országos ökológiai hálózatba tartozó területeket, az egyedi tájértékeket a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

15. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.

(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.

(3) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.

(4) Lakóterületen az előkertnek és az oldalkert előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 60%-a burkolható le. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.

16. § (1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.

(2) Vízvédelemi besorolás:

17. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:

18. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:

19. § (1) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

20. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

21. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

22. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:

23. § (1) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

24. § (1) Az intézmény terület igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

25. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó, termelő gazdasági tevékenységi célú épületek építhetők.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül

26. § (1) Az ipari területen az energiaipar, a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények, az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.

(2) Az ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Az ipari területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4) A terület telkei kiszolgálására magánút létesíthető.

27. § (1) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen (legfeljebb 500 m sugarú), a külön jogszabály szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenységek és kiszolgáló infrastrukturális építményeik számára alakítható telek, építhető épület.

(2) Az építési hely határai a telekhatártól mért 10,0 m , azzal, hogy az építmények a telekhatárhoz (kivéve a közterületi telekhatárt) a tényleges építménymagasságuk felénél közelebb nem kerülhetnek.

(3) Az övezet telkeit teljes közművel el kell látni.

(4) Részletes övezeti előírások

28. § A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:

29. § (1) Az idegenforgalmi területen (Postakocsi fogadó területe) a vendéglátás, kereskedelem, szálláshely szolgáltatás, turisztikai szolgáltatás építményei, szociális épület helyezhetők el.

(2) Az idegenforgalmi területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) Az idegenforgalmi terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 100 m²-ként egy lombos fát kell elültetni. Nem kell a faültetés szempontjából beszámítandó területek között figyelembe venni a későbbi beruházási ütemekben megvalósuló, átmenetileg zöldfelületként kialakítandó területeket.

(4) Az idegenforgalmi területen az építési hely határai:

30. § (1) Az övezetben a hulladékgazdálkodás, valamint szelektív hulladékgyűjtés építményei helyezhetők el.

(2) Az övezetben

31. § (1) A vízügyi telephely területén a telephely működéséhez szükséges üzemi épületek, tároló épületek, adminisztráció és szociális épületek helyezhetők el.

(2) Az övezeti határok mellett legalább 8,0 m széles, háromszintes, legalább 75% fedettségű, a tájra jellemző őshonos fafajokból álló fásítást kell létrehozni.

(3) A vízügyi telephely területén az építési hely határai:

32. § (1) A területen a temető működéséhez szükséges igazgatási, kereskedelmi, fenntartó épületek építhetők.

(2) Az építési övezet építményeinek pakolási igénye 500 m-en belüli közterületi parkoló felhasználásával is biztosítható.

(3) Az építési övezet telkeinek zöldfelületét legalább kétszintű növényzetként kell kialakítani (gyep és 40 db cserje/150 m², vagy gyep és 1db nagy lombkoronájú fa/150 m².)

33. § (1) A területen sportolási, kereskedelmi, vendéglátó, szociális épületek építhetők.

(2) A sportterületi építési hely határai, ha az SZ-J terv nem jelöli:

34. § (1) A rekreációs övezetben (Dózsa major területe) területen rekreációs tevékenység, lovaglás folytatásához szükséges állattartó, takarmánytároló, szálláshely szolgáltató, vendéglátó és szociális rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) A rekreációs övezetben az építési hely határai:

35. § A kikötő övezetében épület nem építhető.

36. § (1) A horgásztó övezetében sportolással kapcsolatos építmények, játék- és pihenést szolgáló kerti építmények, horgászállások és a horgászáshoz kapcsolódó tároló építmények, helyezhetők el.

(2) Építési hely határai: a telekhatároktól mért 5,0 m.

(3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%

37. § (1) Az árvízi védekezési övezet területe közterület.

(2) Az árvízi védekezés övezetében épület nem helyezhető el, a védekezésnél igénybe vehető területet, a védelmi szakaszok szabadon hagyását biztosítani kell.

38. § (1) A közút területek szabályozási szélessége:

39. § (1) A lakó és vegyes területfelhasználású területen közforgalom elől elzárt magánút nem alakítható ki.

(2) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése:

40. § (1) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építményei, igazgatási, kereskedelmi, vendéglátási, szállásférőhely szolgáltatási és szociális rendeltetésű épületek építhetők.

(2) Az építési hely határai:

41. § A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények és a közműellátás műtárgyai helyezhetők el.

42. § (1) A közparkban elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. A melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

(1) A közparki építési hely határai:

43. § (1) A közkertben épület nem építhető.

(2) A játszó- és pihenőtéri közkertben a melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.

(3) A díszkerti közkertben szobrok, padok helyezhetők el.

44. § (1) Erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt területek.

(2) Az erdőterület övezeti felosztása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

45. § (1) A védelmi erdők övezetében – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.

(2) A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 m.

46. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:

47. § Má jelű övezet tekintetében

48. § Mkf jelű övezet tekintetében

49. § A vízgazdálkodási területen épület nem építhető.

50. § (1) A strand övezetében a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 10 % beépítettséggel.

(2) A terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények: sportolással kapcsolatos építmények, játék- és pihenést szolgáló kerti építmények, a strand funkcióját kiegészítő építmények.

50/A. § (1) A Különleges beépítésre nem szánt napelem park övezetében a napelem-park és alállomás rendeltetéshez kapcsolódó építmények, berendezések, és szociális, központi, karbantartó épület helyezhető el.

(2) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 5,0 m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.

(3) Különleges beépítésre nem szánt napelem park övezetében belül, alállomás vagy energiatároló számára létesítendő önálló telek kialakítható legkisebb telek területe 3000 m².

51. § (1) Jelen rendelet 2021. február 15-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének Gönyű Építési Szabályzata és a Szabályozási Terv jóváhagyásáról szóló 28/2003. (XII. 19.) önkormányzati rendelete és annak módosításai.