1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pázmánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2476 Pázmánd, Fő utca 80.

(3) Az önkormányzati testület hivatalos megnevezése: Pázmánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Pázmándi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

(5) A polgármesteri hivatal székhelye: 2476 Pázmánd, Fő utca 80.

(6) Az önkormányzat működési területének megnevezése: Pázmánd község közigazgatási területe.

(7) Az önkormányzat intézményei:

• a) Polgármesteri Hivatal,
• b) Pázmándi Pitypang Óvoda- és Bölcsőde,
• c) Királyi Konyha Gyermekeinkért.

2. § (1) Pázmánd Község címere A klasszikus formájú csücskös lapú pajzs három mezőre osztott. Az első mező kék, háttérben lebegő, természetes színű szőlőtőke, szőlőindákkal, szőlőlevelekkel és szőlőfürtökkel. A zöld színű szőlőinda barna színű, szőlőkarót fut körül, a szőlőindából jobbra és balra egy-egy zöld színű szőlőlevél és két-két ezüst színű /fehér/ szőlőfürt növekszik. A második mező ugyancsak kék háttérben lebegő, aranyszínű gabonakalász található. A csücskös talpú pajzs harmadik mezőjében zöld színű hármashalom emelkedik, a halmokon ezüst /fehér/ színű keresztekkel. A harmadik mező háttere ugyancsak kék. A három címerkép vágás és hasítás együttes alkalmazásával jött létre, a címerképeket fekete pálya választja el egymástól. A pajzsfőt nyitott, háromágú, aranyszínű, vörös és kék színű ékkövekkel díszített korona ékesíti. A korona fejpántjában elhelyezett évszám: 1517 az első ismert írott forrásra utal. A csücskös talpú pajzsot jobbról ezüst és kék, balról ezüst és vörös takarók díszítik. A takarók között helyezkedik el ívelt alakban a település elnevezése: PÁZMÁND. A címer képét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Pázmánd Község zászlója középen mélyzöld szín, a két hosszanti oldalán fehér színű sávok, függőleges téglalap alakú zászlón függőlegesen elhelyezett címer. A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat helyi kitüntetéseinek és elismerő címeinek alapítását, adományozásának részletes szabályait a helyi kitüntetések és elismerő címek tárgykörben alkotott rendeletében szabályozza.

3. § Az önkormányzat az alábbi településekkel tart fenn kapcsolatot:

• a) Pázmándfalu – Magyarország,
• b) Nyékvárkony – Szlovákia,
• c) Csíkpálfalva – Románia.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője: kör alakú, szimpla keret, amelynek közepén Magyarország címere helyezkedik el. A címer felett „PÁZMÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA” felirat, a címer alatt „PÁZMÁND” felirat látható. Lenyomatát a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A címbélyegző: téglalap alakú, keret nélküli, melynek felső sorában „Pázmánd Község Önkormányzata”, középső sorában „2476 Pázmánd, Fő utca 80.”, az alsó sorában „Adószám: 15362993-2-07” felirat látható. A címbélyegző nem használható a hivatalos bélyegző helyett. Lenyomatát az 4. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a rendelet polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A lakosság tájékoztatásának további módja: az önkormányzat hivatalos honlapján (www.pazmand.hu) történő tájékoztatás

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti általános közzétételi lista, illetőleg az egyedi közzétételi lista az önkormányzat hivatalos online oldalán, a www.pazmad.hu oldalon kerül közzétételre.

(4) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik, a www.pazmand.hu oldalon, az Mötv. 52. § (3) bekezdés szerint.

6. § Tanácskozási joggal a képviselő-testület és bizottsága ülésein azok az önszerveződő közösségek képviselői vehetnek részt, amely közösségek jogát, jogos érdekét vagy kötelezettségét a tárgyalandó napirend érinti.

7. § (1) Az önkormányzat lakossági fórumot tart a polgármester által meghatározott esetekben a lakosság, az egyesületek, a közösségek közvetlen tájékoztatásának és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonásának céljából.

(2) A lakossági fórum összehívására és menetének meghatározására a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a lakossági fórumra nem kell előterjesztést készíteni és közzétenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fórumokon elhangzottakról, illetve a hozott döntésekről a polgármester soron következő rendes vagy rendkívüli képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

8. § A képviselő-testület rendes nyilvános ülésére – a kötelezendően meghívandó személyeken kívül – szükség esetén meg kell hívni:

9. § Az önkormányzat hivatalos online lapja (felülete): www.pazmand.hu.

10. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 5. melléklet tartalmazza.

11. § Az önkormányzati feladatellátásban közreműködik a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület és bizottsága(i), a polgármesteri hivatal, valamint az 1. § (7) bekezdésében meghatározott intézmények.

12. § Az önkormányzat a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

• a) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális, sport, nevelési, kulturális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, munkatervének, házirendjének, rendezvénytervének, szakmai beszámolóinak jóváhagyása, továbbá az intézményi dolgozók jogszabály alapján kötelezően szervezett képzési rendszerével kapcsolatos tervek jóváhagyása,
• b) civil és egyéb szervezetek támogatás elszámolásának elfogadása,
• c) külsős szervezetek pénzügyi beszámolóinak elfogadása,
• d) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,
• e) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,
• f) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,
• g) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,
• h) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,
• i) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,
• j) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör,
• k) a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 10/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendeletében meghatározott ellátásokra vonatkozó hatáskör.

13. § A képviselő-testület létszáma 7 fő.

14. § A képviselő-testület a nyilvánosságot a nyilvános ülésre vonatkozó meghívó és az előterjesztések, valamint a nyilvános ülésen hozott döntések önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével, ezenfelül a nyilvános ülésen való személyes megjelenés lehetőségének megteremtésével biztosítja.

15. § A képviselő-testület ülései:

• a) rendes ülés,
• b) rendkívüli ülés,
• c) alakuló ülés,
• d) közmeghallgatás.

16. § (1) A képviselő-testület rendes ülése a munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés. A rendes képviselő-testületi ülésre a meghívót az ülést megelőző 5 munkanappal korábban kell megküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. A meghívó szerinti napirendek előterjesztéseit és a vonatkozó határozati javaslatokat vagy rendelet-tervezeteket az ülést megelőző 2. napig kell megküldeni.

(2) A képviselő-testület rendes ülést minden tárgyévben legalább 6 alkalommal tart. A képviselő-testület az alábbi időszakokban nem tart rendes ülést június, július, augusztus és december hónapokban.

(3) A rendes ülés napirendjének kiegészítésére bármely képviselő tehet indítványt úgy, ha a 6. melléklet szerinti előterjesztést és határozati javaslatot elkészíti és azt az ülést megelőző 3. munkanapig megküldi a polgármesternek elektronikus úton vagy személyesen adja át a Polgármesteri Hivatalban.

17. § A képviselő-testület rendes ülésén szünetet a polgármester rendelhet el, valamennyi olyan helyzetben, melyben a szünet elrendelése indokolt (például: gázszivárgás, rosszullét, hosszúra nyúlt képviselő-testületi ülés, sorozatos rendbontás, áramszünet).

18. § Félbeszakadt ülés miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat legkésőbb 5 napon belül kell megtárgyalnia a képviselő-testületnek.

19. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdek sérelmének megítéléséről a polgármester dönt.

20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülése a munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.

(2) A képviselő-testület nem tart rendkívüli ülést – kivéve, ha más módon el nem hárítható emberi életet, egészséget vagy súlyos anyagi kárt veszélyeztető körülmény merül fel – július, augusztus hónapban, illetve december 10. és január 15. között időtartamban.

21. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását a képviselő-testület tagja, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél a javasolt napirend és a 6. melléklet szerint elkészített előterjesztés és határozati javaslat polgármester részére történő megküldésével, ideértve az elektronikus levelet is.

(2) A rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány benyújtásától számított 3 munkanapon belül kell összehívni.

(3) Ha a polgármester megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés oka kiemelkedő közérdek vagy önkormányzati érdek, a kezdeményezés tudomására jutásától számított 48 órán belül összehívja a képviselő-testületet.

22. § A rendkívüli képviselő-testületi ülésnek azonnali, 2 órán belüli időpontra történő összehívásának emberi életet, egészséget veszélyeztető vagy jelentős vagyoni kár megakadályozása esetben van helye.

23. § A 22. § szerinti esetben rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

24. § Rendkívüli képviselő-testületi ülésre a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 8. §, 28. §, 30. §, 35. §, 40. § és a 41. §-ban foglaltak alkalmazása mellőzhető.

25. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az alakuló képviselő-testületi ülésre, a rendkívüli képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

26. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásról a lakosságot a közmeghallgatás napját megelőző 15. napig tájékoztatni kell meghívó útján a helyben szokásos módon.

(3) A közmeghallgatásra szóló meghívóra a rendes képviselő-testületi ülés meghívójára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a meghívónak nem kell tartalmaznia a javasolt napirendet és a napirendi pontok előterjesztőit.

(4) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testület ülésének rendjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. Mindkettőjük tartós, 1 hónapot meghaladó időtartamú akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés vezetésével, összehívásával kapcsolatban, ahol e rendelet polgármestert említ, ott értelemszerűen az alpolgármestert és korelnököt is érteni kell.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülését az ülést megelőzően legalább 5 nappal elektronikus levélben kiküldött és az önkormányzat hivatalos honlapján közétett meghívóval kell összehívni.

(2) A képviselő-testület előterjesztéseit, határozati javaslatait és rendelet tervezeteit a meghívó megküldése után, az ülést megelőző 2. napig kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak elektronikusan, a képviselők részére létrehozott hivatalos email címre.

(3) A zárt képviselő-testületi ülés előterjesztéseit olyan technikával kell közzétenni, hogy az biztosítsa, hogy az előterjesztésekbe kizárólag az arra jogosultak tekinthessenek bele.

(4) A polgármester, a képviselők, és gazdasági bizottsági tagok részére egyetlen elfogadott elektronikus kapcsolattartás a részükre létrehozott elektronikus zárt rendszer, amely saját névre szóló és @pazmand.hu végződésű e-mail címen keresztüli kommunikáció útján valósul meg. Minden más elektronikus e-mail cím használata nem hivatalos és nem elfogadott hivatalos önkormányzati ügyekben.

29. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• a) a képviselő-testület tagjait,
• b) a jegyzőt,
• c) az érintett napirendi pont tárgyalására a döntés meghozatalához szükséges speciális ismerettel rendelkező személyt, szakértőt,
• d) nyilvános rendes ülés megtartása esetén – szükségesség szerint – a 8. §-ban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésére meghívható az érintett napirendi pont tárgyalására valamennyi olyan természetes személy, vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselője, akinek jogát vagy jogos érdekét a napirendi pont érinti. A meghívott érintettek az őket érintő napirendi pontokhoz hozzászólhatnak két alkalommal három perces időkeretekben.

30. § A 6. §-ban meghatározott közösségek az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett meghívó útján értesülnek a képviselő-testületi ülésről.

31. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg.

(2) A képviselő-testületi ülés szabályszerű összehívásának megállapítása a polgármester feladata.

(3) A határozatképesség megállapítása és folyamatos figyelemmel kisérése a polgármester feladata a képviselő-testületi ülés folyamán. A tanácskozási szünet után a polgármester ismételten megállapítja a határozatképességet. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti. A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést legkésőbb 5 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

• a) határozattal megválaszttatja a jegyzőkönyv hitelesítő képviselő-testületi tagot,
• b) a napirend érdeméhez hozzászólhat és összefoglalhatja a vitát,
• c) ismerteti az előterjesztést, vagy megkéri az előterjesztőt az általa előterjesztett téma ismertetésére legfeljebb három perces időkeretben,
• d) megállapítja a szavazás eredményét,
• e) kimondja a képviselő-testület döntését,
• f) szót ad vagy megvonja a szót,
• g) biztosítja az ülés folyamatosságát, rendjének fenntartását,
• h) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
• i) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
• j) napirend előtt felszólalhat,
• k) engedélyezi vagy megtiltja a napirend előtti felszólalás lehetőségét,
• l) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tárgyra térésre felszólíthatja. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

32. § Az a képviselő-testületi tag, aki a 31. § (8) bekezdés g) vagy h) pont szerinti figyelmeztetés vagy rendreutasítás után a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület tagjaira, a tanácskozáson résztvevőkre vagy velük kapcsolatban sértő kifejezéseket használ vagy sértő kifejezéssel illeti – ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja és nem kér bocsánatot – a polgármester az ülésteremből kivezettetheti.

33. § A polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Ha az ülés, rendzavarás miatt félbeszakad, csak a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint újból összehívott képviselő-testületi ülésen lehet megtárgyalni az elmaradt napirendi pontokat.

34. § (1) A (12) bekezdésben meghatározottak kivételével a polgármester a jelentkezés sorrendjében ad szót a tárgyalási szakaszban.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő három perces időkeretben kiegészítheti.

(3) A bizottság elnöke jogosult a bizottság álláspontját, állásfoglalását, javaslatait 3 perces időkeretben ismertetni.

(4) A tárgyalási szakaszhoz a képviselő legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 perces időkeretben szólhat hozzá a vitához vagy intézhet kérdéseket az előterjesztőhöz.

(5) A tanácskozási joggal részt vevők a tárgyalási szakaszban legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 perces időkeretben szólhatnak hozzá a vitához.

(6) A (4) bekezdés szerinti kérdések elhangzása után a megkérdezettek legfeljebb 3 perces időkeretben válaszolnak.

(7) A (4) bekezdés szerint meghatározott kérdések és a (7) bekezdés szerinti válaszokat követően újabb kérdésfeltevésre és viszontválaszra nincs lehetőség.

(8) Rendelettervezethez, határozati javaslathoz, a polgármester, a képviselők, a jegyző és az előterjesztő módosító javaslatot tehetnek. A módosítójavaslat időkerete 3 perc. A módosító javaslatra minden képviselőt megilleti a hozzászólás 3 percben. A módosító javaslatot előterjesztőt 3 perces viszontválasz illeti meg.

(9) A módosító javaslatokat a szavazás megkezdéséig meg lehet változtatni és vissza lehet vonni. Módosító javaslatot személyenként az adott rendelettervezethez vagy határozati javaslathoz csak egyszer lehet benyújtani és csak egyszer lehet megváltoztatni.

(10) A polgármester és a jegyző a döntéshozatalt megelőzően bármikor felszólalhat legfeljebb 5 perc időtartamban.

(11) A szavazás lezárását követően a napirendhez már nem lehet újból hozzászólni.

(12) A napirend megtárgyalásának bármely szakaszában soron kívül szót kell adni a jegyzőnek, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

35. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban bármely képviselő kérhet engedélyt a képviselő-testület ülésének kezdetéig. Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a felszólalás tárgyát, amely nem lehet napirendhez kapcsolódó.

(2) A polgármester abban az esetben engedélyezi a napirend előtti felszólalást, ha az közérdeket vagy jelentős önkormányzati érdeket érint.

(3) A felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. Bármely képviselő egy alkalommal kérdést tehet fel a felszólalóhoz, vagy a felszólaláshoz megjegyzést tehet 3 percben. Az elhangzott kérdésekre és a megjegyzésekre adott válasz összesen 3 percnél nem lehet hosszabb.

(4) A napirend előtti felszólalásokra fordított idő összesen nem haladhatja meg a 30 percet.

36. § A napirend megtárgyalásának szakaszai:

• a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése;
• b) az előterjesztést megtárgyaló bizottság véleményének ismertetése;
• c) tárgyalási szakasz;
• d) az írásban az ülést megelőző nap 12:00 óráig benyújtott módosító javaslatok ismertetése;
• e) döntéshozatal előtti felszólalás;
• f) döntéshozatal;
• g) napirendi pont lezárása.

37. § A meghívóban meghirdetett napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására a polgármester tehet javaslatot.

38. § A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

39. § A polgármester az egyes napirendek felett külön-külön megnyitja és lezárja a vitát. A vitát akkor lehet lezárni, ha az adott napirendi ponthoz nincs több 34. § szerinti felszólalásra jelentkező, illetve az időkereteket kimerítették.

40. § Előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be a 6. mellékletben meghatározottak szerint.

41. § A képviselő-testület munkaterv szerinti havi ülésére előterjeszteni kívánt dokumentumot úgy kell benyújtani, hogy az a rendes ülést megelőző 8. munkanapig megérkezzen a polgármesteri hivatalhoz.

42. § Előterjesztést a polgármester, a jegyző, a képviselő, bizottsági elnök és a bizottsági tag nyújthat be a képviselő-testülethez.

43. § A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, határozatot hoz.

44. § (1) A polgármester a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendelettervezeteket vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület először az egyes módosító javaslatokról szavaz, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután a rendelettervezet, vagy határozati javaslat egészéről dönt.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti módosító javaslatot a képviselő-testület nem támogatta, arról nem kell külön alakszerű határozatot hozni.

45. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

(2) A képviselő-testület döntéseit jogszabályban meghatározott kivétellel nyílt szavazással hozza meg.

(3) A polgármester a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadására irányuló kérdésére "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező kézfelemeléssel lehet szavazni.

(4) A polgármester minden esetben olyan módon teszi fel a (3) bekezdés szerinti kérdést, hogy arra a képviselők egyértelműen jelezhessék, hogy a (3) bekezdés szerint melyik nyilatkozattal élnek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel - bármelyik képviselő vagy a jegyző kérésére – a polgármester köteles a szavazást megismételni.

(7) Név szerinti szavazás esetén a jegyző - a polgármester (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után - betűrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselő – miután a nevét hallotta – szóban érthetően "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot tesz. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti és a jegyzőkönyvhöz csatolja.

46. § (1) A titkos szavazás a polgármester 45. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott kérdése után borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) Egy szavazólapon érvényesen csak "igen", "nem", vagy „tartózkodom” nyilatkozatot kifejező jelölést tehet a képviselő a választási eljárás tárgykörében megalkotott törvény szerint meghatározott módon.

(3) A szavazatokat a képviselő-testület által – a polgármester javaslatára, vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntéssel - kijelölt 3 képviselő a jegyző jelenlétében számolja meg, akik beszámolnak a szavazatszámlálás eredményéről a képviselő-testületnek, a polgármester ezután hirdeti ki a szavazás eredményét.

47. § Egyszerű többséggel hozott támogató döntéshez a jelenlévő képviselők több, mint felének az "igen" szavazata szükséges. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének az "igen" szavazata, azaz legalább 4 "igen" szavazat szükséges.

48. § Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározottakon felül

• a) a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással és
• b) a testvérközségi kapcsolatok létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához.

49. § (1) A képviselő köteles a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségét a tárgyalási szakasz kezdete előtt bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét teljesítő képviselő napirendet lezáró döntéshozatalból való kizárásáról a képviselő-testület az érintettséget bejelentő képviselő részvételével vita nélkül dönt.

50. § (1) Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy az érintett önkormányzati képviselőt – ismétlődő mulasztás esetén ismétlődően – figyelmeztetésben részesíti, és fokozottan felhívja a mulasztót a személyes érintettség bejelentése iránti kötelezettség megtartására.

(2) Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és részt vesz a döntéshozatalban, a meghozott döntés érvénytelen.

51. § Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult

• a) a polgármester,
• b) a jegyző,
• c) a képviselő-testület tagja,
• d) a képviselő-testület bizottsága.

52. § A rendelettervezet előkészítője a polgármester vagy a jegyző lehet.

53. § Az alakuló képviselő-testületi ülésre előterjesztett rendelettervezet kivételével, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezetet annak a bizottságnak kell véleményeznie, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti.

54. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a rendelettervezet véleményeztetésébe be kell vonni valamennyi pázmándi székhelyű vagy telephelyű adószámmal rendelkező szervet vagy szervezetet, amelynek a feladat-, hatáskörét a szabályozási tárgykör érinti, amennyiben a szerv vagy szervezet a véleményeztetésben való részvételre irányuló szándékot a rendelettervezetet tartalmazó bizottsági meghívó közzétételétől a rendelettervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés kezdetéig a polgármesternek írásban bejelentette.

55. § Nem kell alkalmazni az 53. §-ban és az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket, ha a rendelettervezet sürgős elfogadásához kiemelt közérdek fűződik.

56. § A rendelettervezet tárgyalásának menetére a 34., 36., 43-45. és 47. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

57. § Határozat meghozatalát kezdeményezheti

• a) a polgármester,
• b) a jegyző,
• c) a képviselő-testület tagja,
• d) a képviselő-testület bizottsága.

58. § (1) A határozat meghozatalára irányuló kezdeményezést rendes képviselő-testületi ülés esetén az 57. § c) és d) pontjában meghatározott személyek és bizottság a polgármesternek írásban nyújtják be a 41. §-ban meghatározott határidőben.

(2) A határozati javaslatok vonatkozásában benyújtott, elmondott módosító javaslatokról a határozat meghozatala előtt egyenként kell szavazni.

59. § A határozat meghozatalának menetére a 34., 36., és a 43-49. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

60. § Az önkormányzati határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

61. § (1) A jegyzőkönyv mellékletei:

• a) a meghívó,
• b) a jelenléti ív,
• c) az előterjesztések,
• d) határozat, rendelet,
• e) a 35. § (1) bekezdés szerinti kérelem,
• f) a határozat melléklete.

(2) A jegyzőkönyv a témához történő hozzászólások lényegi elemeit tartalmazza. A jelen rendeletben meghatározott időtartamon kívül elmondottak nem képezik részét a hozzászólásnak, így azokat nem kell jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és egy képviselő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

62. § A választópolgárok az előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe az önkormányzat hivatalos honlapján tekinthetnek be.

63. § A zárt ülések jegyzőkönyveit olyan módon kell tárolni, hogy jogosultság nélkül ne lehessen betekinteni.

64. § A képviselő köteles

• a) olyan magatartást tanúsítani, amellyel megőrizhető a képviselő-testület méltósága, tekintélye,
• b) a képviselői esküjében foglaltakat és a közjót maradéktanul szem előtt tartani,
• c) a képviselő-testület ülését vezető személy a képviselő-testület méltóságának érdekében tett intézkedését tiszteletben tartani.

65. § (1) Amennyiben a képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a testületi üléseken való megjelenési, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában való részvételi kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget, úgy a mulasztást követő hónapban a képviselő mulasztását, polgármesteri közlemény útján közhírré kell tenni az önkormányzat hivatalos online oldalán.

(2) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás akkor nem felróható, ha távolmaradását a képviselő a következők szerint igazolja:

• a) az ülést megelőzően a polgármesternek jelenti be,
• b) írásban, ideértve az elektronikus levelet is,
• c) alapos indokkal alátámasztva.

(3) Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra

• a) méltányolható magánérdek, különösen betegség, közeli hozzátartozó halála vagy
• b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság, különösen kiküldetés, rendezvényen való megjelenés vagy
• c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy
• d) objektív körülmény akadályozása, különösen baleset miatt kerül sor.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szankciót a mulasztó képviselővel szemben egy hónapban egyszer lehet alkalmazni.

(5) A távolmaradás igazolásának elfogadásáról a polgármester dönt. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a távolmaradás igazolt, ezt a tényt a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a távolmaradó képviselő neve mellett a „Távol (igazoltan)” szöveg feltüntetésével kell rögzíteni.

66. § A képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a választópolgárokkal való kapcsolattartásra és a képviselői tevékenységéről szóló tájékoztatási kötelezettségének a képviselő-testület tárgyév utolsó rendes ülésén tesz eleget a 41. §-ban meghatározott határidő figyelembevételével.

67. § A képviselők névsorát a 7. melléklet tartalmazza.

68. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:

69. § (1) A Gazdasági Bizottság feladat- és hatáskörei:

• a) az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos feladatok,
• b) önkormányzat költségvetésének elfogadásával, módosításával kapcsolatos véleményezések,
• c) zárszámadással kapcsolatos véleményezések,
• d) az önkormányzat pénzügyi beszámolóival kapcsolatos véleményezések,
• e) az önkormányzat vagyonának és pénzeszközének változásával, ezen belül az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzés,
• f) a Gazdálkodási Bizottság értékeli a közvagyon és a közpénzek felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát,
• g) ellátja a jogszabályban a pénzügyi bizottság számára meghatározott feladatokat,
• h) az önkormányzati tulajdonosi és községüzemeltetési ügyekben végzi a vagyonrendeletben a bizottság számára meghatározott feladatokat,
• i) a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos eljárások lefolytatása, figyelemmel az Mötv. 39. §-ára.

(2) A Gazdálkodási Bizottság javaslattételi és véleményezési hatásköre kiterjed valamennyi olyan napirendi pont tárgyalására, melynek előterjesztése a költségvetési rendeletben nem szabályozott pénzügyi kötelezettségvállalás keletkezését érinti, továbbá kiterjed mindazon előterjesztésekre, mely a központi adók átengedett részével, helyi adókkal, költségvetéssel kapcsolatos.

70. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

71. § A polgármester valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, döntést hozhat, a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

72. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő valamennyi, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, amely nettó 1.000.000.- forintot meg nem haladó kötelezettségvállalást keletkeztet.

73. § A polgármester szerdánként tart fogadónapot.

74. § A képviselő-testület a következő hatásköreit ruházza át a polgármesterre:

• a) önerőt nem igénylő pályázat benyújtása,
• b) pályázat benyújtása a költségvetési rendeletben a polgármester részére meghatározott kötelezettségvállalási keretig terjedő önerő mértékéig,
• c) 1 millió forintot meg nem haladó értékű önkormányzati vagyonnal összefüggésben a tulajdonosi joggyakorlás,
• d) forgalomképtelen önkormányzati vagyonnak tulajdonjog változást nem eredményező hasznosítása,
• e) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,
• f) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés keretében beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásával vagy el nem fogadásával, az el nem fogadás indokolásával összefüggő hatáskör,
• g) a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályozási tárgykörben megalkotott jogszabályban nem szabályozott, a partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos kérdésben döntéshozatali hatáskör.

75. § A képviselő-testület tagjai közül egy főállású és egy külső megbízatású alpolgármestert választ.

76. § Az alpolgármesterek munkarendjüket kialakítják, arról Pázmánd lakosságát a Polgármesteri Hivatal útján, a jelen rendelet szerinti hirdetményi felületeken közzéteszik.

77. § Az alpolgármesterek szerdánként tartanak fogadónapot.

78. § A jegyzői betöltetlensége, illetve tartós, 1 hónapot meghaladó akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására felhatalmazza a képviselő-testület a polgármestert, hogy jelölje ki a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező helyettesítő köztisztviselőt a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül.

79. § A jegyző a hivatal tevékenységéről tárgyév utolsó rendes ülésén számol be a képviselő-testületnek.

80. § A jegyző haladéktalanul köteles jelezni, ha képviselő-testület döntése, működése jogszabálysértő.

81. § (1) A polgármesteri hivatal vezetője a jegyző. A polgármesteri hivatal látja el az önkormányzat és az önkormányzati intézmények adminisztrációját és adminisztrációs támogatását.

(2) A jegyző helyettesítésére szükség esetén aljegyző választható, ennek hiányában a jegyző helyettesítését a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.

82. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet.

83. § Ez a rendelet 2021. június 17-én lép hatályba.