Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2026. 01. 16Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete 22/2021. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és 53. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. §1 Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Budapest Főváros IV. kerület Újpest (a továbbiakban: Újpest) épített környezetének és sajátos településképének megőrzése, valamint szakszerű alakítása érdekében, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § A településképi szempontból meghatározó területekként kijelölt területek Újpest olyan településképben meghatározó karakterű területei, ahol a településkép védelme és szakszerű alakítása kiemelt cél. Ezen területeken a településkép formálásakor cél a meglévő építészeti és településképi értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.
2. A rendelet hatálya
3. § Jelen Rendelet területi hatálya Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) teljes közigazgatási területére kiterjed.
4. § Jelen Rendelet hatálya nem terjed ki általános körben a mindenkor hatályos
a) a választási eljárásról szóló törvény, valamint
b) a választási plakátok egyes középületeken és a közterület meghatározott részein történő elhelyezésének tilalmáról szóló Fővárosi Közgyűlési rendeletben előírtakra.
5. § Jelen Rendelet hatálya alá tartozó területen
a) a településtervek tartalmáról, készítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,
b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) mindenkor hatályos előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
3. A rendelet alkalmazása
6. § E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete és Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése által elfogadott hatályos településrendezési eszközökkel és Budapest Főváros Önkormányzata mindenkor hatályos településkép védelméről szóló rendeletével együtt kell alkalmazni.
7. § E rendelet előírásait
a)2 az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőzrésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben meghatározott eljárások során,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló, és
c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén
kell alkalmazni.
8. § E rendelet mellékleteivel együtt alkalmazandó:
a)3
b)4
c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképe
d) 4. melléklet: Javasolt és tiltott növényfajok jegyzéke, valamint ültetési és telepítési távolságok
e) 5. melléklet: Közmű légvezetékek elhelyezhetőségével kapcsolatos térkép
f) 6. melléklet: Településképi eljárás – kérelem
g) 7. melléklet: A szakmai konzultáció, a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás tervdokumentációjának tartalmi követelményei
h) 8. melléklet: Településképi bejelentési eljárásra kötelezett tevékenységek.
i)5
j) 10. melléklet: Hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem.
4. Értelmező rendelkezések
9. § E rendelet alkalmazásában:
1. Ajánló tábla: valamely vendéglátó üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, a bejáratnál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett mobil eszköz.
2. Cégér: településtervek tartalmáról, készítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott épülettartozék a tevékenység helyén, amely reklámot nem tartalmaz.
3. Cégtábla: a tevékenység helyén, székhellyel, telephellyel rendelkező cég (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vállalkozás) nevét, címét, jelképét, logóját, címerét tartalmazó, legfeljebb 2 m2 felületű tájékoztató eszköz, amely reklámot nem tartalmaz.
4.6
5. Építészeti egység: többszintes, zártsorú lakóépületek esetében a teljes épületet jelenti, az egységesen kialakított lakóparkok esetén egy utcaszakaszra értelmezett meghatározás.
6.7
7.8
8. Hirdetmény: minden olyan a lakosság részére közérdekű információt közvetítő közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe.
9. Illeszkedési vizsgálat: a jelen Rendelet hatálya alá tartozó eljáráshoz szükséges tervdokumentáció része, amellyel igazolható, hogy a védett építményen történő átalakítás az épülethez és környezetéhez illeszkedik.
10.9
11. Konténer: jellemzően fém anyagú és doboz jellegű, előre gyártott szerkezet, építmény.
12. Közérdekű információ: olyan nem reklám célú tájékoztatás, amely
a) a település szempontjából jelentős eseményekkel,
b) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel,
c) idegenforgalmi és közlekedési információkkal,
d) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami vagy önkormányzati információkkal
kapcsolatos.
13. Közérdekű molinó: közérdekű információt tartalmazó molinó.
14. Közterület felőli homlokzat: az ingatlan közterületi telekhatára felőli olyan homlokzat, mely a közterület felőli telekhatárral 90°-nál kisebb szöget zár be.
15.10 Más célú berendezés: jelen Rendelet cégér, cégtábla, cégfelirat és egyéb műszaki berendezés településképi követelményeiről szóló VI. fejezetének alkalmazásában pad, kerékpártámasz, hulladékgyűjtő; telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés; közmű szerelvények, közműépítmény, korlát és közterületi illemhely.
16.11
17.12
18. Meglévő épület, építmény: építési engedély, egyszerű bejelentés vagy településképi bejelentés alapján létesített, fennmaradási, vagy használatbavételi engedéllyel, vagy használatbavétel tudomásulvétellel, vagy felépítést igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy – az építés ideje alapján hatályos jogállapot szerinti – építési szabályoknak megfeleltethető épület, építmény.
19. Mobil ház, árusító konténer: épületnek minősülő, előregyártott berendezés, építmény, amely rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, rendeltetését helyhez kötötten tölti be.
20. Molinó: nem merev anyagból készült hordozófelülettel rendelkező hirdetőeszköz, amely falra, más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának részét.
21.13
22.14
23.15
24.16
25. Totemoszlop, pilon: egy vagy több cégért, cégtáblát tartalmazó legalább 2,0 m magasságú önálló, tájékoztató oszlop, amely reklámot nem tartalmaz. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagárat tartalmazó oszlop.
26. Utcafronti homlokzat: az ingatlan közterületi telekhatárán álló, valamint a közforgalom elől el nem zárt területtel határos homlokzat.
27. Útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
28. Üzleti információs célú berendezés: cégtábla, cégér, megállító tábla, egyéb grafikai megjelenés.
29. Testvérház: két olyan épület, melyek a közös oldalsó telekhatáron egymáshoz önálló határfallal csatlakoznak és a tömegformálás, építészeti kialakítás és az épület magasság alapján nem számítanak ikerháznak, valamint a nem közös telekhatár mellett oldalkert vagy épülethézag van.
30.17
31. Vendéglátó terasz: vendéglátás céljára szolgáló rendeltetési egységhez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, külső tartózkodó terület.
32. Védett érték: országos, helyi fővárosi, helyi kerületi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem, valamint természeti érték.
33. Védett terület: helyi kerületi területi védelem alatt álló építési telkekből és közterületekből álló terület, valamint országos és helyi fővárosi természetvédelemi terület.
5-14.19
10-31. §20
TELEPÜLÉSKÉP SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ KARAKTERTERÜLETEK
15. A településkép szempontjából meghatározó karakterterületek
32. § Az Önkormányzat a Településképi Arculati Kézikönyv eltérő karakterű területek lehatárolásával összhangban településkép szempontjából meghatározó karakterterületeket jelöl ki az alábbiak szerint (a 3. számú mellékletben):
a) „A” jelű ÚJPEST VÁROSKÖZPONT karakterterület,
b) „B” jelű MODERN NAGYVÁROS, LAKÓTELEPEK karakterterület,
c) „C” jelű KÁPOSZTÁSMEGYERI POSZTMODERN LAKÓTELEP karakterterület,
d) „D” jelű HAGYOMÁNYOS, INTENZÍV KISVÁROSIAS karakterterület,
e) „E” jelű EGYÉB KISVÁROSIAS karakterterület,
f) „F” jelű KERTVÁROSI karakterterület,
g) „G” jelű HAGYOMÁNYOS GAZDASÁGI karakterterület,
h) „H” jelű ÚJ GAZDASÁGI TERÜLETEK, IPARI PARKOK karakterterület,
i) „I” jelű JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYEK karakterterület,
j) „J” jelű ÁTALAKULÓ TERÜLETEK karakterterület,
k) „K” jelű KÖZMŰTERÜLET karakterterület,
l) „L” jelű KÖZPARK, ZÖLDFELÜLET TERÜLETEK karakterterület,
m) „M” jelű PARKERDŐ, TERMÉSZETI TERÜLET karakterterület,
n) „N” jelű VÍZFOLYÁSOK karakterterület.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
33. § Az épületeket a mindenkor hatályos kerületi építési szabályzatokban előírt beépítési mód szerint kell elhelyezni.
34. § A tömbre jellemző, kialakult telekstruktúrát telekalakítás során jelentős mértékben megváltoztatni nem lehet, a jelentős mértékben átépítésre kerülő, és a „J” jelű ÁTALAKULÓ TERÜLETEK karakterterület kivételével.
35. § (1) Az utcakép karakterének megőrzése érdekében az építési tevékenység során illeszkedni kell a kialakult állapot szerinti gerinc- és párkánymagassághoz, tetőhajlásszöghöz, a tetőhéjazat anyagához és színvilágához.
(2) Ikres beépítés esetén úgy kell az új épületet vagy a meglévő épület bővítését, átalakítását megvalósítani, hogy az ikresen csatlakozó szomszédos épülettel együtt egységes épület képét mutassa tömegében, tetőképzésében, anyaghasználatában, színeiben.
(3) Zártsorú beépítés esetén az újonnan, vagy meglévő épület tetőtéri bővítéseként épülő magastető hajlásszöge illeszkedjen a szomszédos telken meglévő, csatlakozó épülethez.
36. §21
37. §22
38. § Kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetésű lakókocsi, utánfutó, mobil árusítóhely
a) közterületen, közhasználat céljára átadott magánterületen kizárólag rendezvény időtartamára,
b) építési telken ideiglenes jelleggel, határozott időre
helyezhető el.
39. § (1) Vendéglátó egységhez tartozó terasz közterületi járdán kizárólag akkor létesíthető, ha
a) ideiglenes, határozott idejű elhelyezés történik,
b) a terasz által elfoglalt terület mellett a berendezési és biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett visszamaradó gyalogos járdafelület akadálymentes szélessége nem lesz kisebb az eredeti szélesség felénél.
(2) Vendéglátó egységhez tartozó teraszon mobil árusítóhely elhelyezhető.
40. § (1) Közterületen műfű nem helyezhető el.
(2) Közterületre dézsás növény kizárólag akkor helyezhető el, amennyiben a növényzet kihelyezése nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, és a gyalogos közlekedés helyigénye továbbra is biztosított.
41. § Építési tevékenység idejére telepített felvonulási konténer kivételével konténerépítmény és mobilház közterületen vagy közterületről látható helyen kizárólag ideiglenes jelleggel, határozott időre helyezhető el. A konténer szerkezetét takarva, a közterületek felől látható oldalakat tervezett homlokzatként, környezetbe illeszkedő módon kell kialakítani.
42. § (1) A közterületi határon kerítés az alábbi általános előírások szerint alakítható ki, a karakterterületeknél meghatározott egyedi eltérések figyelembevételével:
a) 2,0 méternél magasabb közterület felőli kerítés nem építhető, kivéve rendvédelmi vagy sportolási célú épület, építmény, veszélyes üzem védelme érdekében,
b) szögesdrót a kerítésen nem helyezhető el, kivéve rendvédelmi épület, építmény, veszélyes üzem védelme érdekében,
c) nem létesíthető tükröződő felületű, üveg, hullámlemez, trapézlemez, műanyag lemezburkolatú, valamint rikító, a környezettel nem harmonizáló színű kerítés,
d) saroktelek esetében – a közlekedési felületek megfelelő beláthatósága érdekében – a kerítéseket a szükséges mértékben, de legalább a kerítés sarkától mért 5,0 –5,0 méteres hosszban 80%-ban áttörten kell kialakítani, amennyiben az útpálya széle a kerítés sarkától 5,0 méternél kisebb távolságra van.
(2) Az előkertben hulladéktartály tároló csak az utcai kerítéssel együtt épített kialakítással és ahhoz anyagában is illeszkedően létesíthető.
43. § A közterületi zöldterületek határán és területén legalább 80%-ban áttört kerítés létesíthető.
44. § Az élhető környezet biztosítása és a túlzott felmelegedés elkerülése érdekében a telek kötelező növénytelepítésére, beültetésére vonatkozó előírások az alábbiak:
a) a kötelező növénytelepítés a telken belül természetes talajon és zöldtetőn egyaránt elhelyezhető,
b) a meglévő és megmaradó egészséges fák a kötelezően előírt faültetés mértékébe beszámíthatók.
17. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
45. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a kialakult városszerkezet, beépítési karakter megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a településképi illeszkedés szabályait be kell tartani.
(2) A településrendezési eszközök és az illeszkedés tekintetében a településképi eljárás során vizsgálni kell az utcai telekhatár 20,0–20,0 méteres körzetében álló 1–1 szomszédos épületet, és a tervezett építési tevékenységgel együtt látható környezetben az építészeti tömegformálást, homlokzat, tető arányrendszerét, anyag- és színhasználatot valamint az épített környezet architektúrájának főbb elemeit.
(3) Az új beépítéssel létrejövő új épület, építmény a meglévő beépítéshez, környezethez illeszkedve feleljen meg az építészeti elvárásoknak.
(4) Átépítés esetén az átépített épületnek, építménynek illeszkednie kell a környezetében álló épületek arculatához, az azokon használt építőanyagokhoz, színekhez, és velük egységes építészeti kompozíciót kell alkotniuk.
46. § Az épület legmagasabb pontja a mindenkor hatályos kerületi építési szabályzatban meghatározott építési övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasságnál legfeljebb 8,0 méterrel lehet nagyobb, kivéve templomtorony, ipari épület, középmagas és magas épület, továbbá ha a mindenkor hatályos kerületi építési szabályzat erre lehetőséget ad.
47. § Minden új, legalább négyszintes épülethez tartozó 200 m2-nél nagyobb üvegezett felület esetében a beruházás során kötelező a madarak repülésével kapcsolatos madárvédelmi szempontok betartása.
48. § (1) A közterülettel vagy a közhasználatra átadott magánúttal közvetlenül határos építési vonalon létesített épület esetében építményrész (épületkiugrás, zárterkély, loggia, erkély, előtető) a közterület, és a közhasználat céljára átadott terület fölé a rendezett terepszinttől mérve 3,5 méteres magasság felett az alábbi feltétekkel nyúlhat be:
a) legfeljebb 12,0 méter szélességet elérő közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló építmény esetén a közhasználatú terület fölé épületrész – a legfeljebb 0,5 méteres kiülésű eresz, párkány, és a legfeljebb 30 cm épületdísz kiugrás kivételével – nem nyúlhat,
b) 12,0 méter szélességet meghaladó, de legfeljebb 16,0 m szélességet elérő közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölé az a) pontban foglaltakon túl csak erkély vagy loggia és ezek előtetői nyúlhatnak be a telekhatártól legfeljebb 1,0 méter távolságra, ha az épülettől a meglévő közúti űrszelvény távolsága legalább 3,5 méter,
c) 16,0 m szélességet meghaladó közterület és közhasználat számára megnyitott magánút fölé az a) és b) pontokban foglaltakon túl legfeljebb 1,0 méter kinyúlású épületkiugrás vagy zárterkély, továbbá legfeljebb 1,5 méter kinyúlású erkély vagy loggia és ezek előtetői is létesíthetők, ha az épülettől a meglévő közúti űrszelvény távolsága legalább 5,0 méter.
(2) Közterület és közhasználat számára megnyitott magánút felőli határvonalon álló épület esetén az (1) bekezdésben szereplő kinyúló épületrészek együttes szélessége szintenként nem haladhatja meg a közhasználatú terület határvonalán álló homlokzat hosszának 40%-át.
(3) Zártsorú beépítés esetén a telekhatártól számított 1,5–1,5 méteren belül közhasználatú terület fölé – a legfeljebb 0,5 méteres kiülésű eresz, párkány kivételével – építményrész nem nyúlhat.
49. § A közterülettel, vagy a közhasználatra átadott magánúttal közvetlenül határos építési vonalon létesített épületekben új lakás bejárata, meglévő lakás új bejárata az utcáról közvetlenül nem nyitható.
18. Az épületek homlokzatára vonatkozó általános követelmények
50. § (1) Az épület homlokzatán megjelenő alábbi kiegészítő szerkezetek és egyéb felületek kialakításának, anyaghasználatának, színezésének összhangban kell lennie a homlokzat egészével:
a) lábazat,
b) nyílászáró, kirakat, portál,
c) redőny, árnyékoló, rácsozat, előtető,
d) eresz,
e) erkély, loggia mellvédje és korlátja,
f) lépcsőház egyedi szerkezete,
g) építészeti tagozat.
(2) Az előző bekezdés szerinti munkák kivitelezése csak az egész homlokzatra vonatkozó egységes terv alapján végezhető.
(3) Az épület homlokzatszínezése során fekete, harsány, rikító színek nem használhatók.
(4) Közterület felőli homlokzaton nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílászáróját csak abban az esetben lehet elhelyezni, ha az a nyílászáró-kiosztáshoz illeszkedik.
(5) Épület falazatán meglévő építészeti tagozat és 50 m2-nél nagyobb tégla- vagy kőburkolat felületének legalább 40%-a hőszigetelés után is látványában megőrzendő.
(6) Épület falazatán meglévő sgraffitto művészeti alkotás hőszigeteléssel nem takarható el.
(7) Épület falazatán meglévő, fémből hajlított homlokzati díszítőformát a hőszigetelés elkészítését követően eredeti helyére kötelező visszaszerelni.
(8) A homlokzat felújítása során minden a homlokzaton lévő kábel, közmű, elektromos és gépészeti elem, szekrény, vezeték kerüljön süllyesztésre, vagy eltakarásra, valamint a felesleges, használaton kívüli szerelvényeket el kell bontani.
(9) Új épület létesítése, meglévő épület utcafronti homlokzatának felújítása során a földszinti homlokzatsávot anti-graffiti bevonattal kell ellátni.
(10) Meglévő épület nemes anyagú lábazata megtartandó, anyagazonos módon javítandó vagy az eredetivel megegyező esztétikai és műszaki módon visszaállítandó, lefestése, eltakarása nem megengedett.
(11) Szerelt kémény, szellőzőcső a közterület felőli homlokzaton takarva sem vezethető.
(12) Épület homlokzatán graffiti nem helyezhető el.
(13) Épület homlokzatán emlékmű, emlékjel, emléktábla és egyéb művészeti alkotás elhelyezése az épület architektúrájához illeszkedve, a műszaki adottságok figyelembevételével – a szükséges hozzájárulások, engedélyek beszerzését követően és az eljárási szabályok betartásával – lehetséges.
(14) Meglévő épület utólagos hőszigetelése abban az esetben lehetséges, ha a beavatkozás a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.
(15) Épület üvegfelületeit a környezetet zavaró, tükröző, fényvisszaverő anyagból kialakítani, fóliával ellátni nem lehetséges.
19. Az épületek tetőzetére vonatkozó általános követelmények
51. § Újpest teljes területén új manzárdtető, alpesi, donga és mediterrán tetőforma nem létesíthető.
52. § (1) Magastető beépítése esetén a tetőtérbe vezető lépcsőt az eredeti épülettömegen belül, vagy a meglévő épülethez szervesen csatlakoztatva, kizárólag zárt lépcsőházként lehet megvalósítani.
(2) A magastetők hajlásszöge, anyaghasználata és színezése illeszkedjen az épület környezetében álló épületekéhez.
(3) Magastető héjalásaként nem alkalmazható:
a) bitumenes szigetelőlemez,
b) bitumenes zsindely,
c) műanyag szigetelőlemez,
d) polikarbonát lemez,
e) hullám keresztmetszetű fémlemez,
f) trapéz keresztmetszetű fémlemez a G” jelű HAGYOMÁNYOS GAZDASÁGI TERÜLETEK, „H” jelű ÚJ GAZDASÁGI TERÜLETEK, IPARI PARKOK, „J” jelű ÁTALAKULÓ TERÜLETEK, és a „K” jelű KÖZMŰTERÜLET karakterterület kivételével,
g) hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemez,
h) cserepes lemez és más jellegű héjalás elemeit utánzó héjalás.
(4) Egy épületen a tetősíkok azonos héjalással alakítandók ki.
(5) Ikres, ikres jellegű beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől azonos legyen.
53. § (1) Többlakásos, vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lapostetős épület vagy ikresen csatlakozó épületek magastetővel történő kiegészítése – függetlenül attól, hogy a tetőtér beépítésére sor kerül-e, vagy sem – kizárólag egy ütemben történhet.
(2) Közterületről látható tetőzeten a tetőablakokat több sorban, egymás felett nem lehet beépíteni, azokat egy sorban kell elhelyezni.
(3) Tetőtérben legfeljebb két tetőtéri építményszint létesíthető, oly módon, hogy a második tetőtéri építményszint kizárólag az alatta, vagy mellette lévő tetőtéri építményszint rendeltetésének bővítéseként alakítható ki.
(4) A tetőidomok tömegének kialakításakor és megváltoztatásakor egyszerű és hagyományos formákat kell alkalmazni, a tetőfelületek és párkányok egységét meg kell őrizni.
(5) A tetőfelépítménynek összhangban kell lennie az épület meglévő homlokzati architektúrájával és az épített környezet adottságaival.
(6) Az épület egy tetősíkján csak azonos kialakítású tetősíkablak, tetőfelépítmény alkalmazható.
20. Az építményen elhelyezhető egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények
54. § (1) Új épület csak központi klímaberendezéssel létesíthető, vagy rendeltetési egységenként megtervezetten, az épület eredeti tervdokumentációjában szerepeltetett helyen, egyedi klímaberendezéssel látható el.
(2) Meglévő, több rendeltetési egységet magába foglaló épület közterület felőli homlokzatán klímaberendezést elhelyezni a teljes homlokzatra készített terv alapján lehet.
(3) Meglévő erkéllyel, terasszal rendelkező rendeltetési egységet kiszolgáló klímaberendezés kizárólag a korlát által takart módon helyezhető el.
(4) Klímaberendezést a homlokzati tagozatot sértő módon, és nyílászárót takaró módon elhelyezni nem lehet.
(5) Meglévő, több rendeltetési egységet magába foglaló épület közterület felőli homlokzatának felújítása, hőszigetelése és színezésének megváltoztatása esetén a klímaberendezéseket az épület homlokzatszínezési tervével összhangban elkészített építészeti terv alapján kell elhelyezni.
(6) Magastetőre klímaberendezés közterület felőli tetősíkon nem helyezhető el.
(7) Lapostetőn, a közterület felőli homlokzatsíktól mért 3,0 m-en belül gépészeti berendezés nem helyezhető el.
(8) A keletkező kondenzvíz megfelelő elvezetéséről épületen, rendeltetési egységen belül kell gondoskodni úgy, hogy az közterületre, szomszéd telekre vagy eltérő rendeltetési egységre nem folyhat.
(9) Gépészeti berendezés épületen kívül, felszín felett, közterület felől csak takartan telepíthető.
(10) Magastetőn napelem, napkollektor csak a tető síkjával megegyező hajlásszöggel telepíthető.
(11) Közterület felőli homlokzaton árusító automata berendezés nem helyezhető el.
(12) Bankautomata csak üzletportálba szerelten, vagy falsíkba süllyesztetten létesíthető.
(13) 50 cm magasságot/átmérőt meghaladó antenna berendezés nem helyezhető el az épület közterületi homlokzatán, továbbá a közterületre néző erkélyén, loggiáján, teraszán.
(14) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélkerék, szélgenerátor és szélerőmű kizárólag az ingatlan ellátására, közterületről nem látható helyen telepíthető, magassága legfeljebb
a) terepszinten 4,0 m,
b) épületen az épület magasságának 10%-a
lehet.
21. Az „A” jelű – ÚJPEST VÁROSKÖZPONT karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
55. § Az „A” jelű ÚJPEST VÁROSKÖZPONT karakterterület településképi szempontból meghatározó terület Újpest hagyományos beépítésű, változó magasságú, jellemzően zártsorú beépítésű, vegyes-, lakó- és intézményi funkciójú területe, amely a mai korban jelentősen átépül. A meglévő beépítések integrálása és lehetőség szerinti megtartása érdekében az új fejlesztéseknek a terület kialakult jellegét tiszteletben tartva kell megvalósulniuk. A területen található örökségvédelmi értékek megőrzendők.
56. § (1) Az utcafronti telekhatárra illeszkedően magastetős épületet kell építeni, amennyiben a zárófödém felső síkjának a járdaszinttől mért távolsága kisebb, mint 9,0 méter. A magastető gerince az utcával párhuzamosan alakítandó ki, a szomszédos csatlakozó tetőzet hajlásszögéhez illeszkedve.
(2) Egy épületen a tetősíkok – a tetőfelépítmény kivételével – azonos hajlásszöggel és héjalással alakítandók ki.
(3) Épület felújítása során az egyedi építészeti stílusjegyek megtartandók, felújítandók.
(4) A meglévő többszintes épületek utcai homlokzataira vonatkozó előírások:
a) meglévő loggia és erkély beépítése egyedileg nem megengedett,
b) árnyékoló-berendezés, esővédő szerkezet elhelyezése, nyílászáró, kiegészítő szerkezet színezése csak azonos építészeti karakterű kialakítással megengedett.
(5) Többszintes épületen
a) árnyékoló-szerkezet abban az esetben helyezhető el, ha a homlokzat egész felületén a nyílászárókra azonos szerkezeti megoldású és színezésű árnyékolók kerülnek kialakításra,
b) loggiákat és erkélyeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy minden elem fölött azonos építészeti karakterű árnyékoló szerkezet kerüljön kialakításra.
(6) Gépészeti berendezést, fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezését közterület felőli homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(7) A kiemelt útvonalak keresztezésénél a saroképületeket építészetileg hangsúlyozni szükséges.
22. A „B” jelű – MODERN NAGYVÁROS, LAKÓTELEPEK karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
57. § (1) A „B” jelű MODERN NAGYVÁROS, LAKÓTELEPEK karakterterület településképi szempontból meghatározó terület, Újpest magasházas, jellemzően betonpaneles lakóterületei, amelyben az utcahálózat és a városrész szintű közintézmény-hálózat hagyományos városi örökség. Az épületek homlokzati felújításánál, átépítésénél, a közterületek átépítésénél a lakóterület használati értékének és településképi megjelenésének javítását kell szem előtt tartani.
(2) A lakótelep egységét, karakterét meg kell őrizni.
(3) A földszinti, fogadószinti gyalogos átjáró még ideiglenesen sem építhető be.
(4) Az épület utólagos hőszigetelése, homlokzatszínezése annak egészére, a csak végfalon végzett munka esetén az összes végfalára, készített egységes színdinamikai koncepció, homlokzati terv alapján végezhető.
(5) A földszint + négy szintnél magasabb épület homlokzatszínezése során tagolatlan, egyszínű, árnyalás nélküli épülethomlokzat kialakítása nem megengedett.
(6) A legfeljebb földszint + négyszintes lakóépület lefedése, magastetős ráépítéssel történő bővítése során:
a) csak 25–45° közötti tetőhajlásszög létesíthető,
b) a tetőhéjalás anyaga cserép- és fémlemez fedés lehet,
c) a lépcsőházi blokk kivételével tetőfelépítmény a tetősíkból nem emelkedhet ki,
d) térdfal nem építhető.
(7) A földszint + négy szintnél magasabb épület lefedése magastetővel nem megengedett.
(8) Nyílászáró csere esetén csak az eredetivel megegyező osztású és színű nyílászáró építhető be kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.
(9) A loggiák, erkélyek utólagos – részleges vagy teljes – beépítése, továbbá az épület homlokzatán eső-, vagy napvédő tető, valamint hasonló célú rögzített ernyőszerkezet csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve a teljes homlokzati felületre vonatkozó tervdokumentáció alapján létesíthető.
(10) A korlát eredeti jellege, színe, átláthatósága csak a teljes homlokzati felületre vonatkozó tervdokumentáció alapján, egységes kialakítással változtatható meg.
(11) Az épülethez kapcsolódóan, lépcsőházanként egy kommunális hulladék tárolására szolgáló bővítmény egységes építészeti kialakítással, az épület formavilágához illeszkedve alakítható ki.
(12) Közterületen legfeljebb kétszintes, a környezetéből 1,0 méternél jobban nem kiemelkedő parkoló-lemez helyezhető el.
58. § (1) A 2. számú, Újpest lakótelep városrész területén:
a) a tetőszint felett zöldtető, a ház lakóinak közösen használható terei közösségi kert, napozó terasz, medence – alakítható ki,
b) zöldtető létesítése esetén az épület arányainak megváltoztatása nem megengedett,
c) előtetőn nem alkalmazható az épület formavilágától eltérő, íves kialakítású, polikarbonát vagy műanyag hullámlemez, és pikkelylemez fedés.
(2) A 6. számú, Északi kertváros városrész területén:
a) úszótelken álló épülethez utólagosan külső lift elhelyezésére szolgáló bővítmény az épület formavilágához illeszkedő építészeti megjelenéssel alakítható ki,
b) a meglévő csoportos gépjárműtárolókon fejlesztés csak egységes építészeti terv alapján kivitelezhető.
23. A „C” jelű – KÁPOSZTÁSMEGYERI POSZTMODERN LAKÓTELEP karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
59. § (1) A „C” jelű KÁPOSZTÁSMEGYERI POSZTMODERN LAKÓTELEP karakterterület településképi szempontból meghatározó terület Újpest egyedi koncepcióval és építészeti részletekkel felépített betonpaneles lakóterülete, amelyben az épületek egyedi posztmodern építészeti részleteinek összhangja, a telepítési koncepció a területen belül egységes. Az épületek homlokzati felújításánál, átépítésénél, a közterületek fejlesztésénél a lakóterület használati értékének és településképi megjelenésének megőrzését és javítását kell szem előtt tartani.
(2) Az egy tömbben lévő épületek építészeti formálását és színezését össze kell hangolni, a lakótelep egységességét meg kell őrizni.
(3) Az épület földszinti, fogadószinti gyalogos átjáró még ideiglenesen sem építhető be, nem zárható el a közforgalom elől.
(4) A beépítetlen terület fejlesztésénél új épület, építmény arculatát az építészeti követelményeknek figyelembevételével, a meglévő építészeti környezettel összhangban kell kialakítani.
(5) Az épület utólagos hőszigetelése, homlokzatszínezése annak egészére, vagy csak végfalon végzett munka esetén az összes végfalára készített, egységes színdinamikai koncepció, homlokzati terv alapján végezhető.
(6) A homlokzatszínezést követően nem jöhet létre tagolatlan, egyszínű, árnyalás nélküli épülethomlokzat.
(7) A legfeljebb földszint + négyszintes lakóépületek lefedése, magastetős ráépítéssel történő bővítése során:
a) 25–40° közötti tetőhajlásszög létesíthető,
b) a tetőhéjalás anyaga cserép- és fémlemez fedés lehet,
c) a lépcsőházi blokk kivételével tetőfelépítmény a tetősíkból nem emelkedhet ki,
d) térdfal nem építhető.
(8) A földszint + négy szintnél magasabb épület lefedése magastetővel nem megengedett.
(9) Tetőzeten kizárólag tetősík ablak létesíthető.
(10) Nyílászáró csere esetén csak az eredetivel megegyező osztású és színű nyílászáró építhető be kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.
(11) A loggiák, erkélyek utólagos – részleges vagy teljes – beépítése, továbbá az épület homlokzatán eső-, vagy napvédő tető, valamint hasonló célú rögzített ernyőszerkezet csak az épület építészeti megjelenéséhez, a meglévő és érintett épületrészek, szerkezeti elemek kialakításához, tagolásához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedve a teljes homlokzati felületre vonatkozó tervdokumentáció alapján létesíthető.
(12) A korlát eredeti jellege, színe, átláthatósága csak a teljes homlokzati felületre vonatkozó tervdokumentáció alapján, egységes kialakítással változtatható meg.
(13) Az épülethez kapcsolódóan, lépcsőházanként egy kommunális hulladék tárolására szolgáló bővítmény egységes építészeti kialakítással, az épület formavilágához illeszkedve alakítható ki.
(14) A földszinti lakásokhoz tartozó külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,2 méter magas kerítéssel vagy sövénnyel lehet elválasztani környezetbe illeszkedő, egységes módon. A meglévő kerítést megmagasítani nem lehet, átépítése, felújítása csak a környezetbe illeszkedően, egységes anyaghasználat megtartásával lehetséges.
(15) A földszinti lakáshoz tartozó külön használatú lakókertben melléképítményt, lábon álló tetőt elhelyezni nem lehet.
(16) A Külső Szilágyi út, Megyeri út és az Óceán-árok út mentén meglévő felszíni parkolók területén többszintes parkoló épület, építmény helyezhető el.
24. A „D” jelű – HAGYOMÁNYOS, INTENZÍV KISVÁROSIAS karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
60. § (1) A „D” jelű HAGYOMÁNYOS, INTENZÍV KISVÁROSIAS karakterterület településképi szempontból meghatározó, Újpest kialakulása óta beépült, szabályozott, zártsorú beépítésű terület, ahol a telekosztás, utcai megjelenés meghatározott előírások alapján épült ki, amely ma – az elavult beépítési forma ellenére is – a részletgazdag településképi megjelenése miatt részlegesen megőrzésre javasolt, a hely identitásának figyelembevételével. A meglévő értékes beépítések integrálása és élhetőbb környezet kialakítása érdekében az új fejlesztésnek a terület kialakult jellegét, az átalakulás egységes irányát tiszteletben tartva kell megvalósulnia. A területen található örökségvédelmi érték megőrzendő.
(2) A történetileg kialakult, meglévő településszerkezet, tömb- és telekstruktúra megőrzendő.
(3) A meglévő épület átépítése az utcai homlokzat arányrendszerének, építészeti tagozatainak, nyílásrendszerének, tetőformájának megőrzésével lehetséges.
(4) Új, a teljes utcavonalon épített épület esetén, a közterülettel határosan létesített garázsbejárót az utcai homlokzat síkjától legalább 1,0 méterrel beljebb kell építeni.
(5) Az utcafronti telekhatárra illeszkedően magastetős épületet kell építeni, amennyiben a zárófödém felső síkjának a járdaszinttől mért távolsága kisebb, mint 15,0 méter.
(6) Az utcafronti épületrész magastető gerincvonala az utcával párhuzamosan építendő.
(7) A tetőgerinc és a párkányvonal közötti távolság legfeljebb 6,0 méter lehet.
(8) A meglévő többszintes épületek utcai homlokzataira vonatkozó előírások:
a) meglévő loggia és erkély beépítése egyedileg nem megengedett,
b) árnyékoló-berendezés, esővédő szerkezet elhelyezése, nyílászáró, kiegészítő szerkezet színezése csak azonos építészeti karakterű kialakítással megengedett.
(9) Többszintes épületen
a) árnyékoló-szerkezet abban az esetben helyezhető el, ha a homlokzat egész felületén a nyílászárókra azonos szerkezeti megoldású és színezésű árnyékolók kerülnek kialakításra,
b) loggiákat és erkélyeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy minden elem fölött azonos építészeti karakterű árnyékoló szerkezet kerüljön kialakításra.
(10) Gépészeti berendezést, fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezését közterület felőli homlokzatra nem lehet elhelyezni.
25. Az „E” jelű – EGYÉB KISVÁROSIAS karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
61. § (1) Az „E” jelű EGYÉB KISVÁROSIAS karakterterület településképi szempontból meghatározó jellemzője, hogy területén egységes koncepcióval és arculattal többlakásos lakóházak, lakóparkok épültek. A meglévő értékes arculat megtartása érdekében az új fejlesztésnek a terület kialakult jellegét tiszteletben tartva kell megvalósulnia.
(2) Az egy egységben lévő épületek építészeti formálását és színezését össze kell hangolni, egységességét meg kell őrizni.
(3) A beépítetlen területek fejlesztésénél az új épületek, építmények arculatát a mai kor követelményeinek figyelembevételével, a meglévő építészeti környezettel összhangban kell kialakítani.
(4) Az épület utólagos hőszigetelése, homlokzatszínezése annak egészére készített, egységes színdinamikai koncepció, homlokzati terv alapján végezhető.
(5) A földszinti lakáshoz tartozó külön használatú telekrészt legfeljebb 1,2 méter magas áttört kerítéssel, vagy sövénnyel lehet elválasztani környezetbe illeszkedő, egységes módon.
(6) A meglévő közterületi telekhatáron álló kerítést megmagasítani nem lehet, átépítése, felújítása csak a környezetbe illeszkedő, egységes anyaghasználat megtartásával lehetséges.
(7) A földszinti lakáshoz tartozó saját használatú lakókertben melléképítményt, lábon álló tetőt elhelyezni nem lehet.
(8) Gépjármű tárolására szolgáló építmény csak egységes építészeti terv alapján építhető.
(9) A meglévő többszintes épületek utcai homlokzataira vonatkozó előírások:
a) meglévő loggia és erkély beépítése egyedileg nem megengedett,
b) árnyékoló-berendezés, esővédő szerkezet elhelyezése, nyílászáró, kiegészítő szerkezet színezése csak azonos építészeti karakterű kialakítással megengedett.
(10) Többszintes épületen
a) árnyékoló-szerkezet abban az esetben helyezhető el, ha a homlokzat egész felületén a nyílászárókra azonos szerkezeti megoldású és színezésű árnyékolók kerülnek kialakításra,
b) loggiákat és erkélyeket úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy minden elem fölött azonos építészeti karakterű árnyékoló szerkezet kerüljön kialakításra.
(11) Gépészeti berendezést, fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezését közterület felőli homlokzatra nem lehet elhelyezni.
26. Az „F” jelű – KERTVÁROSI karakterterület településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
62. § (1) Az „F” jelű KERTVÁROSI karakterterület Újpest településképi szempontból meghatározó hagyományos kertes, családi házakkal, többféle beépítési móddal beépült területe. A meglévő, kialakult beépítés megőrzése, gazdagítása érdekében az új fejlesztést a terület kialakult jellegét, karakterét tiszteletben tartva kell megvalósítani.
(2) A történetileg kialakult, meglévő településszerkezet, tömb- és telekstruktúra megőrzendő.
(3) Új épület építése, meglévő lakóház bővítése, átalakítása, felújítása, tetőtér beépítése esetén a környező beépítés jellegét és az illeszkedés szabályait figyelembe kell venni,
(4) Fedett-nyitott gépjárműtároló az elő- és oldalkertben nem helyezhető el.
(5) Az épület oldal- vagy hátsó épületszárnyának gerincvonal-magassága nem haladhatja meg az épület utcai gerincvonal-magasságát.
(6) A főrendeltetésű épületet, az ingatlanon álló egyéb épületet és építményt, valamint az utcafronti kerítést egységes építészeti megjelenéssel kell kialakítani.
(7) Az előkertben, az utcai telekhatártól mért 5,0 méteres mélységben telkenként kettőnél több felszíni parkoló nem alakítható ki.
(8) Kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó létesítése csak az előírt mértékű zöldfelület megtartásával lehetséges.
63. § (1) Az 1. számú Dél-Újpest, a 2. számú Újpest-lakótelep és az 5. számú, Újpest kertváros városrész területén:
a) a beépítés módja vegyes, a telekformától és mérettől függően, valamint a szomszédos ingatlanok beépítéséhez igazodóan szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres,
b) a telek beépítése során az egységes előkert-kialakítást meg kell tartani,
c) az épületek szintszáma jellemzően földszint + tetőtér, amely legfeljebb egy emeleti szinttel növelhető amennyiben a szomszédos ingatlanok fejlesztését, építési és egyéb jogait nem korlátozza,
d) alapvetően 35–45° tetőhajlásszög közötti domináns tetőformájú magastetős épületek építhetők az illeszkedés szabályainak betartásával.
(2) A 6. számú Északi kertváros városrész területén:
a) a beépítés módja vegyes, jellemzően ikres, de a többszintes átalakulás elősegítése érdekében testvérházas épületkialakítás is megengedett,
b) a telek beépítése során az egységes előkert-kialakítást meg kell tartani,
c) az épületek szintszáma jellemzően földszint + tetőtér, amely legfeljebb egy emeleti szinttel növelhető amennyiben a szomszédos ingatlanok fejlesztését, építési és egyéb jogait nem korlátozza,
d) alapvetően 35–45° tetőhajlásszög közötti domináns tetőformájú magastetős, vagy 8° tetőhajlásszög alatti modern, lapostetős épület építhető az illeszkedés szabályainak betartásával.
(3) A 7. számú Megyer kertváros városrész területén:
a) a beépítés módja vegyes, a telekformától és mérettől függően, valamint a szomszédos ingatlanok beépítéséhez igazodóan szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres, csoportházas,
b) a telek beépítése során az egységes előkert-kialakítást meg kell tartani,
c) az épületek szintszáma jellemzően földszint + tetőtér, amely legfeljebb egy emeleti szinttel növelhető, amennyiben a szomszédos ingatlanok fejlesztését, építési és egyéb jogait nem korlátozza,
d) alapvetően 35–45° tetőhajlásszög közötti domináns tetőformájú magastetős, vagy 8° tetőhajlásszög alatti modern lapostetős épület építhető az illeszkedés szabályainak betartásával.
(4) A 9. számú Káposztásmegyer lakótelep városrész területén:
a) a beépítés módja jellemzően ikres, sorházas,
b) az egy egységben épült épületek építészeti formálását és színezését össze kell hangolni, egységességét meg kell őrizni,
c) az új épület, építmény arculatát az építészeti követelmények figyelembevételével, a meglévő építészeti környezettel összhangban kell kialakítani,
d) alapvetően 25–40° tetőhajlásszög közötti domináns tetőformájú magastetős, vagy 8° tetőhajlásszög alatti modern, lapostetős épület építhető az illeszkedés szabályainak betartásával,
e) a meglévő közterületi telekhatáron álló kerítést megmagasítani nem lehet, átépítése, felújítása csak a környezetbe illeszkedő, egységes anyaghasználat megtartásával lehetséges,
f) melléképítményt, lábon álló tetőt elhelyezni nem lehet.
(5) A 10. számú Székes-dűlő és Megyeri hídfő városrész területén:
a) a beépítés módja vegyes, a telekformától és mérettől függően, valamint a szomszédos ingatlanok beépítéséhez igazodóan szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres,
b) az épületek szintszáma jellemzően földszint + tetőtér, amely legfeljebb egy emeleti szinttel növelhető, amennyiben a szomszédos ingatlanok fejlesztését, építési és egyéb jogait nem korlátozza,
c) alapvetően 35–45° tetőhajlásszög közötti domináns tetőformájú magastetős, vagy 8° tetőhajlásszög alatti modern, lapostetős épület építhető az illeszkedés szabályainak betartásával.
27. A „G” jelű – HAGYOMÁNYOS GAZDASÁGI karakterterület településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
64. § (1) A „G” jelű HAGYOMÁNYOS GAZDASÁGI karakterterület településképi szempontból Újpest fejlődését meghatározó területe. Az értékes beépítés megőrzése érdekében az új fejlesztést a városi szövetbe történő integrálással, a terület kialakult jellegét, karakterét tiszteletben tartva kell megvalósítani.
(2) A régi, hagyományos falazott szerkezetű ipari épületek megtartása, újrahasznosítása, és a régi tartószerkezetek megőrzése szükséges, amennyiben statikai és állagvédelmi szempontok ezt nem zárják ki.
(3) A meglévő épületek felújításánál, átépítésénél a teljes ingatlan építészeti egységét vizsgálni kell.
(4) A használaton kívüli vezetékeket, gépészeti berendezéseket, kisebb épületeket, építményeket, technológiai berendezéseket, toldalék építményeket új épület építésével egy időben le kell bontani.
(5) A hagyományos gazdasági területek jelentős része lakókörnyezetbe ágyazottan helyezkedik el, így a környezetterhelési paraméterek betartása mellett az épületeket, építményeket a közterületek felé az alábbi módon, humanizált arculattal kell megjeleníteni:
a) a bejárati kapuzatot, a gépkocsi behajtót, a kerítést egységes építészeti megjelenéssel, összehangolt anyaghasználattal és színezéssel kell kialakítani, a cég logójának élénk színét a kerítés teljes hosszában nem lehet alkalmazni,
b) a portaépület illeszkedjen a főépülethez,
c) a közterület melletti új kerítésen 120,0 méterenként legalább 2,0 méter hosszú áttört kerítésszakaszt kell kialakítani, kivéve rendvédelmi vagy veszélyes üzem védelme érdekében,
d) az ingatlan közterület felőli részén technológiai épület, építmény csak a főépülettel összeépítve, azzal összehangolt építészeti megjelenéssel helyezhető el,
e) a személybejárat közelében és a kerítés áttört részén legalább kétszintes növénytelepítést kell az ingatlanon belül alkalmazni.
28. A „H” jelű – Új GAZDASÁGI TERÜLETEK, IPARI PARKOK karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
65. § (1) A „H” jelű Új GAZDASÁGI TERÜLETEK, IPARI PARKOK karakterterület településképi szempontból meghatározó területek Újpest gazdasági és ipari jövőjét biztosító területei. A karakterterület egységes arculatának megteremtése érdekében az új fejlesztés a funkciójának megfelelően legyen kialakítva, modern munkahelyi környezetet biztosítva.
(2) Az elő-, oldal- és hátsókertek zöldfelületeinek legalább az 1/3-án várostűrő háromszintes növénytelepítés szükséges.
(3) Az előkertre néző homlokzaton legfeljebb 3 teherforgalmi bejárat alakítható ki.
(4) A homlokzatok kialakítása során
a) építészetileg alárendelt homlokzat nem alakítható ki,
b) a homlokzat minden 100,0 m-es hosszán legalább egy, karakteres tagolást kell alkalmazni,
c) iroda rendeltetéshez tartozó homlokzat felület legalább 50%-át üveg felületként kell kialakítani,
d) színes, fém homlokzati burkolat alkalmazása is megengedett.
(5) Csillogó hatású burkolat, fedés nem alkalmazható.
(6) A környezetet figyelembe véve jellemzően lapostetős épület építhető.
(7) A csarnokszerkezetek tetőfelületeit ötödik homlokzatként kell kialakítani.
(8) A portaépület illeszkedjen a főépülethez.
(9) Az utcai kerítés legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, és az egész felület minimum 75%-án áttörten létesíthető.
(10) A bejárati kapuzatot, a gépkocsi behajtót, a kerítést egységes építészeti megjelenéssel, összehangolt anyaghasználattal és színezéssel kell kialakítani, a cég logójának élénk színét a kerítés teljes hosszában nem lehet alkalmazni.
(11) Az ingatlan közterület felőli részén technológiai épület, építmény csak a főépülettel összeépítve, azzal összehangolt építészeti megjelenéssel helyezhető el.
(12) A személybejárat közelében és a kerítés áttört részén legalább kétszintes növénytelepítést kell az ingatlanon belül alkalmazni.
29. Az „I” jelű – JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYEK karakterterület településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
66. § (1) Az „I” jelű JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ INTÉZMÉNYEK karakterterület településképi szempontból meghatározó terület a szabadidős, rekreációs, valamint kegyeleti épületek, építmények területe, ahol a beépítettség másodlagos szempontként jelenik meg. A karakterterület egységes arculatának megteremtése érdekében városképileg meghatározó a funkciónak megfelelő gyalogos használat és a zöldfelületi fedettség.
(2) A homlokzatok kialakítása során
a) építészetileg alárendelt homlokzat nem alakítható ki,
b) a homlokzat minden 100,0 m-es hosszán legalább egy, karakteres tagolást kell alkalmazni,
c) a b) pont szerinti tagolt felületek legalább 50%-án üveg, üveg hatású vagy átlátszó felületképzést kell kialakítani,
d) színes, fém homlokzati burkolat alkalmazása is megengedett.
(3) Csillogó hatású burkolat, fedés nem alkalmazható.
(4) A környezetet figyelembe véve jellemzően lapostetős épület létesíthető. Az épületet korszerű anyagok és épületszerkezeti megoldások alkalmazásával, egyedi építészeti elemekkel kell kialakítani.
(5) A lapostető felületét építészetileg ötödik homlokzatként kell kialakítani.
(6) A portaépület illeszkedjen a főépülethez.
(7) A telek be nem épített, és burkolatlan felületein növénytelepítés szükséges 4. számú melléklet szerinti fajtákkal.
(8) A gyalogutat akadálymentesen, legalább 1,2 méter szélességgel és egy oldalán növény beültetéssel kisérve kell kialakítani.
(9) Hullámtéren kizárólag áttört kerítés létesíthető.
(10) Kerítés mentén, a telek kerületének legalább 50%-án, szakaszosan örökzöld cserjéket is tartalmazó fasort kell kialakítani, kivéve a temetőt és a sportpályát.
30. A „J” jelű – ÁTALAKULÓ TERÜLETEK karakterterület, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
67. § (1) A „J” jelű ÁTALAKULÓ TERÜLETEK karakterterület településképi szempontból meghatározó területein középtávon új fejlesztések várhatók, a meglévő épületállomány, értékes növényzet megóvásával és a korszerű fejlesztés megvalósításával. Az átalakulás során a terület egységes arculatának megteremtése érdekében az új fejlesztésnek a meglévő, értékes környezeti elemek megtartásával kell megvalósulnia.
(2) A terület a meglévő értékes és a védett épületállomány, értékes növényzet felmérésének, értékelésének figyelembevételével fejleszthető.
(3) Az új beépítésnél az építészeti követelmények szerint kell modern, új beépítést létrehozni, amely a fenntartható építészet elvárásainak megfelel.
(4) A homlokzatok kialakítása során
a) építészetileg alárendelt homlokzat nem alakítható ki,
b) a homlokzat minden 100,0 m-es hosszán legalább egy, karakteres tagolást kell alkalmazni,
c) a b) pont szerinti tagolt felületek legalább 50%-án üveg, üveg hatású vagy átlátszó felületképzést kell kialakítani,
d) színes, fém homlokzati burkolat alkalmazása is megengedett.
(5) Csillogó hatású burkolat, fedés nem alkalmazható.
(6) A lapostető felületét építészetileg ötödik homlokzatként kell kialakítani.
(7) A telek be nem épített, és burkolatlan felületein növénytelepítés szükséges 4. számú melléklet szerinti fajtákkal.
31. A „K” jelű – KÖZMŰTERÜLET karakterterület, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
68. § (1) A „K” jelű KÖZMŰTERÜLET karakterterület településképi szempontból meghatározó területe egyedi funkciójú, a kerületet és a főváros környező területeit kiszolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál. A sok esetben értékes beépítés megőrzése érdekében az új fejlesztésnek a folyamatos, megfelelő működés biztosítása és a terület városi szövetbe történő integrálása mellett a kialakult jellegét, karakterét tiszteletben tartva kell megvalósulnia.
(2) A terület a meglévő értékes és a védett épületállomány, értékes növényzet felmérésének, értékelésének figyelembevételével fejleszthető.
(3) A fejlesztés során a meglévő légvezeték föld alá süllyesztésének lehetőségét biztosítani szükséges.
(4) Az új beépítésnél az építészeti követelmények szerint kell modern, új beépítést létrehozni, amely a fenntartható építészet elvárásainak megfelel.
(5) Csillogó hatású burkolat, fedés nem alkalmazható.
(6) A lapostető felületét építészetileg ötödik homlokzatként kell kialakítani.
(7) A telek be nem épített, és burkolatlan felületein növénytelepítés szükséges 4. számú melléklet szerinti fajtákkal.
32. Az „L” jelű – KÖZPARK, ZÖLDFELÜLET TERÜLETEK karakterterület, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
69. § (1) Az „L” jelű KÖZPARK, ZÖLDFELÜLET TERÜLETEK karakterterület településképi szempontból meghatározó területein az utcák, terek, patakpartok, parkok helyezkednek el. A közösségi zöldterületek egységes arculatának megteremtése érdekében az új fejlesztésnek a meglévő, értékes környezeti elemek megtartásával kell megvalósulnia.
(2) A területen középtávon az új fejlesztést a meglévő értékes növényzet megóvásával, korszerűen, a fenntarthatóság figyelembevételével kell megvalósítani.
(3) A közparkok, zöldfelületek kialakításánál törekedni kell az élő természeti, biodiverz felületek alkalmazására.
(4) A közterületeken, ahol a közművek engedik, fákat, fasorokat kell telepíteni, törekedni kell az őshonos, nagy lombozatú fafajták telepítésére.
(5) A parkokban csak kiszolgáló/fenntartó, közcélú épület helyezhető el, tájba illeszkedő, modern, jellemzően lapostetős építészeti karakterjegyek alkalmazásával.
(6) A parkok és terek növényzetének védelmére és állagának megóvására létesítendő parkrácsok és kerítések, a vízzáró burkolatok színezésére egységes, egymással harmonizáló, figyelemfelkeltő színek is alkalmazhatók.
33. Az „M” jelű – PARKERDŐ, TERMÉSZETI TERÜLET karakterterület, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
70. § (1) Az „M” jelű PARKERDŐ, TERMÉSZETI TERÜLET karakterterület településképi szempontból meghatározó területein erdők, természeti területek találhatók. Az erdőterületek egységes arculatának megteremtése érdekében az új fejlesztésnek a meglévő, értékes környezeti elemek megtartásával kell megvalósulnia.
(2) A területen a természeti, táji elemek megőrzése az elsődleges feladat, ezért fejlesztés során a terület beépíthetősége, használata és közfunkciója erősen korlátozható a kezelési tervben meghatározottak szerint.
34. Az „N” jelű – VÍZFOLYÁSOK karakterterület, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
71. § (1) Az „N” jelű VÍZFOLYÁSOK karakterterület településképi szempontból meghatározó területei a Duna, a Szilas-patak és az Óceán-árok / Mogyoródi-patak természetes vízfolyások. A vízfolyások értékes arculatának megőrzése, és természetes arculatának megteremtése érdekében az új fejlesztésnek a meglévő, értékes környezeti elemek megtartásával kell megvalósulnia.
(2) A területen a természeti, táji elemek megőrzése az elsődleges feladat, ezért fejlesztés során a terület beépíthetősége, használata és közfunkciója erősen korlátozható a kezelési tervben meghatározottak szerint.
EGYÉB TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
35. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
72. § (1) Új közművezetéket kizárólag térfelszín alatt lehet elhelyezni.
(2) A már térfelszín alatt lévő közművezetéket rekonstrukció esetén továbbra is térfelszín alatt kell tartani.
(3) A meglévő térfelszín feletti vezetékhálózatra új elektronikus vezeték
a) az 5. számú mellékletben meghatározott közterületeken nem helyezhető el,
b) az a) pontba nem tartozó közterületeken térfelszín feletti hírközlési vezetékként is elhelyezhető.
(4) A már meglévő térfelszín feletti közművezetéket a vezeték rekonstrukciója esetén az 5. számú mellékletben meghatározott közterületeken a térfelszín alá kell helyezni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott rekonstrukciós munkálatoknál biztosítani kell, hogy az érintett szakaszon meglévő térfelszín feletti valamennyi közművezeték át legyen helyezve a térfelszín alá. Az áthelyezés során el kell távolítani az ott található, meglévő, használaton kívüli vezetékeket, a felszín feletti közműelhelyezést szolgáló műtárgyakat és – a közvilágítási célt szolgáló oszlopok kivételével – a vezetéktartó oszlopokat is.
(6) Gáznyomás-szabályzó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület nem közterület felőli homlokzatára helyezhető.
(7) A legfeljebb 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható mobilhálózati bázisállomás, mikrocella kizárólag meglévő közműoszlopon helyezhető el.
(8) Önálló antennatartó szerkezet, torony és lakóterület között legalább 500,0 méteres távolságnak kell lennie. Ilyen szerkezet védett természeti területen nem helyezhető el.
(9) A teljes település ellátását biztosító energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos műtárgy felszín felett kizárólag a „G” jelű HAGYOMÁNYOS GAZDASÁGI TERÜLETEK, a „H” jelű ÚJ GAZDASÁGI TERÜLETEK, IPARI PARKOK, valamint a „J” jelű ÁTALAKULÓ TERÜLETEK és a „K” jelű KÖZMŰTERÜLET településképi szempontból meghatározó karakterterületein helyezhető el.
(10) Nem a teljes település ellátását biztosító új, vagy régi helyén újra cserélt transzformátor állomás és kapcsolószekrény –- a közlekedési célú és az ideiglenes határozott idejű elhelyezés kivételével – kizárólag terepszint alatt, vagy épületen belül helyezhető el
a)23 a helyi kerületi területi védettség alá tartozó területeken,
b) a védett érték telkén,
c) az „A” jelű ÚJPEST VÁROSKÖZPONT karakterterületen,
d) az 5. számú mellékletben meghatározott közterületeken, valamint a közterületek mentén elhelyezkedő ingatlanokon.
(11) Térfigyelő rendszer, fizető parkoláshoz tartozó berendezés, közösségi közlekedést szolgáló berendezés, elektromos töltőállomás, valamint ezek tartozékainak és légvezetékeinek elhelyezése megengedett.
(12) Új nagyfeszültségű vezeték légvezetékes kialakítással kizárólag külterületen, de természetvédelmi oltalom alatt nem álló területen és lakóterülettől legalább 120,0 méterre létesíthető.
(13) Új épület létesítésénél kizárólag terepszint alatti közművezeték-bekötés létesíthető.
(14) Közműépítmény
a) növényzettel történő takarása nyírható, örökzöld cserjével biztosítható,
b) tereprendezéssel történő takarása esetén a földrézsű gyeppel, talajtakaró cserjével fedhető,
c) önálló takarást biztosító szerkezettel fedhető,
d) festése közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket nem tartalmazhat.
(15) A járdán, valamint a járda és a telekhatár közötti sávban elhelyezett felszíni közműépítmény és annak takarását biztosító szerkezet kialakításával a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez illeszkedni kell. A takarást biztosító szerkezet az épület díszítőelemét, nyílását, portálját részben sem takarhatja el.
(16) A közműépítmény takarását biztosító szerkezet fényvisszaverő anyagból nem készülhet.
CÉGÉR, CÉGTÁBLA, CÉGFELIRAT ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI24
36. Cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
73. § (1) Az épület homlokzatán cégért, cégtáblát és cégfeliratot úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak a teljes homlokzati felület arculatához, stílusához, anyaghasználatához, továbbá szervesen illeszkedjenek a homlokzat meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(3) Egy homlokzatra rendeltetési egységenként, vállalkozónként, legfeljebb 1 db cégér és cégfelirat helyezhető el. Cégtábla mérete portálonként a hozzá tartozó portál felületének legfeljebb 25%-a lehet.
(4) Épület homlokzatára kerülő cégér, cégtábla, cégfelirat, információs célú berendezés épületdíszítő tagozatot, vagy egyéb értékes homlokzati részletet, nyílászárót nem takarhat el, továbbá a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen – indokolatlanul elütő, vagy erős – színeket nem tartalmazhat.
(5)25 Cégér, cégtábla, cégfelirat, elhelyezése, kialakítása, színe, anyaga és mérete a homlokzattal együtt, egységesen tervezendő.
(6)26 Az épület egészére vonatkozó felirat kivételével cégér, cégtábla, cégfelirat
a) legfeljebb a földszint szintmagasságában helyezhető el,
b) összfelülete nem lehet nagyobb
ba)27
bb) Újpest Városközpont karakterterületen az épület közterületről látható homlokzat földszinti felületének 10%-ánál,
bc)28 a bb) alpontba nem tartozó esetben az épület közterületről látható homlokzat földszinti felületének 15%-ánál.
(7)29 Cégér, cégtábla, cégfelirat (6) bekezdésbe beszámított felületeként a betűk és ábrák befoglaló formájának területét betűkkel és sorközökkel együtt kell figyelembe venni.
(8) A cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem korlátozhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti a saját és a szomszédos épületek használatát nem zavarhatja. Cégért a földszint szintmagasságában, a járda szintjéhez viszonyítva 2,5 méter felett lehet elhelyezni, homlokzati falra merőleges kinyúlása legfeljebb 0,5 méter lehet.
(9) Berendezéshez tartozó vezetéket, kábelt az épület homlokzati falán belül vagy a homlokzati anyaghasználathoz igazodó takarással kell vezetni.
(10) A homlokzaton lévő használaton kívüli vagy elavult, idejétmúlt, aktualitását vesztett cégjelzéseket és tartozékaikat az eredeti állapot helyreállításával el kell bontani.
(11)30 Fotó, fotó hatású cégér, cégtábla, cégfelirat épület homlokzatára nem, kizárólag kirakatába, portáljába, annak felületének legfeljebb 25%-ig helyezhető el.
(12) A kirakatportálok felületét nem átlátszó felületű anyaggal – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy egyéb dekorációs felülettel – takarni nem lehet. Hatását tekintve homokfúvott vagy fényáteresztő, az épület homlokzati színezésével harmonizáló fóliával a kirakatportál felületének legfeljebb 20%-a takarható.
37. Egyéb műszaki berendezés elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények31
74. § (1)32
(2)33
(3)34
(4)35
(5)-(9)36
(10)37
(11)38
(12)39
(13) Telken belül legfeljebb 2 db totemoszlop helyezhető el, magassága nem lehet nagyobb 10,0 m-nél.
(14) Ingatlan eladását, bérbeadását hirdető tábla legfeljebb 0,5 m2-es nagyságban az épületen vagy kerítésén helyezhető el. Új többlakásos lakóház építését 1 db, legfeljebb 6 m2 felületű táblával lehet hirdetni, ideiglenesen, legfeljebb 9 hónap időtartammal.
(15)40
75. § (1)41
(2) Építési tevékenység idejére építési védőháló helyezhető ki az építményen vagy építési állványzaton.
(3)42
76. §43
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
38. A szakmai konzultáció részletes szabályai
77. § A településkép védelme érdekében a főépítész szakmai konzultációt biztosít a településképi és az értékvédelmi követelményekről.
78. § Építtető köteles szakmai konzultációt kérni a főépítésztől az alábbi eljárásokat megelőzően:
a) településképi véleményezés,
b) településképi bejelentés,
c)44 az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek tudomásulvétele,
d) műemléki, fővárosi helyi védelem alatt álló értéket érintő munka.
79. § (1) A 78. § szerinti esetekben a tervezett tevékenység végzéséhez főépítészi ajánlással záruló szakmai konzultáció lefolytatása kötelező.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető vagy az általa megbízott tervező és a főépítész több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A hiányosan benyújtott kérelemre konzultációs időpont nem adható. A hiányosságokról főépítész tájékoztatja a kérelmezőt. Újabb konzultációs időpont a hiányosságok pótlása után kérhető.
(4) A főépítész a 6. sz. melléklet szerinti kérelemre szakmai konzultációt biztosít a készülő építészeti-műszaki tervdokumentáció munkaközi és/vagy végleges egyeztetésére.
(5) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi és/vagy végleges egyeztetésére a tervezőnek – a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció idejére dátumozott – tervdokumentációt kell készíteni, amelyet elektronikus úton és papír alapon, legalább 5 munkanappal a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldeni, továbbá papír alapon a konzultációra személyesen be kell mutatni a főépítész részére.
(6) A kérelem tárgyának megfelelően, a megértéshez szükséges mértékben kidolgozott, a településképi követelmények megfelelését igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációnak a 7. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.
(7) A szakmai konzultáción ajánlott az építtető és a tervező együttes jelenléte.
(8) A szakmai konzultáció az Önkormányzat hivatalos helyiségében vagy elektronikusan, illetve kérésre, a főépítész egyetértésével a helyszínen is lefolytatható.
(9) Szakmai konzultációt a főépítész, vagy az általa kijelölt munkatárs folytatja le.
(10) A szakmai konzultáción megfogalmazott főépítészi szakmai véleményt, az emlékeztetőben foglaltakat a tervvel kapcsolatos minden további eljárási szakaszban figyelembe kell venni.
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
39. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
80. §45 A Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester településképi véleményét a helyi építészeti tervtanács szakmai véleményére alapozva alakítja ki
a) építési engedélyhez kötött épület építésére, bővítésére irányuló,
b) fennmaradási engedélyhez kötött épület építésére, bővítésére irányuló,
c) egyszerű bejelentéssel épített új lakóépület,
d) összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasz
építészeti-műszaki tervdokumentációjára vonatkozóan, abban az esetben, ha a területi- vagy az országos építészeti tervtanácsnak nincs hatásköre.
81. §46
40. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai és szempontjai
82. § (1) A településképi véleményezési eljárás a 78. és 79 §‑ban előírt kötelező főépítészi szakmai konzultáció lefolytatását követően kérelmezhető.
(2) A településképi véleményezési eljárást megelőzően tervtanácsi konzultációs eljárás kezdeményezhető, amely nem tartozik a településképi véleményezési eljárás körébe.
(3) Településképi véleményezési eljárást a mindenkor hatályos újpesti építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról szóló önkormányzati rendelettel összhangban kell lefolytatni.
83. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (a továbbiakban: ÉTDR) a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A 6. számú melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a 7. számú mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű – tervdokumentációt.
(2) A kérelmet és a 2 példány tervdokumentációt a Főépítészi Irodához is be kell nyújtani elektronikus formában és papír alapon.
(3) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
84. § A településképi véleményezési eljárás részletes szempontjai:
a) az építési telek rendezettsége,
b) az építésügyi jogszabályok és jelen Rendeletben foglalt kötelező előírások, a hatályos településrendezési eszközök, településképi előírások és arculati javaslatok érvényesülése,
c) a szakmai konzultáció javaslatainak figyelembevétele,
d) a városképi és utcaképi megjelenés megfelelősége,
e) a beépítés módja, a környezetbe illeszkedés,
f) a szomszédos ingatlanok használata, beépítési lehetősége, benapozás megfelelősége,
g) a beépítés sorrendje,
h) az építészeti megoldások kialakítása: tömeg, homlokzat, tetőzet, színezés, anyaghasználat, nyílászáró kiosztás, feliratok, gépészeti berendezések,
i) az értékvédelmi előírások teljesülése,
j) a közterületi kapcsolat és közművesítettség megfelelősége,
k) a közterületi és ingatlanon belüli zöldfelület kialakításának, és a fás szárú növények telepítésének megfelelősége.
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
41. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
85. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 8. számú mellékletben meghatározott nem építési engedély köteles építési tevékenységek végzését megelőzően.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmény, építményrész, rendeltetési egység rendeltetésének – a mindenkor hatályos rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló Kormányrendelet hatálya alá nem tartozó – megváltoztatása, továbbá a rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén.
(3)47 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni totemoszlop elhelyezésénél, továbbá az alábbi esetekben:
a) védett értéken és területen cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése, felújítása, cseréje esetén,
b) településképet meghatározó területek közül az „A” jelű ÚJPEST VÁROSKÖZPONT karakterterületen 1 m2 felületet meghaladó cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése, felújítása, cseréje esetén,
c) egyéb településképet meghatározó karakterterületeken a 2 m2 felületet meghaladó cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése, felújítása, cseréje esetén.
86. §48
42. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
87. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 78. és 79. §‑ban előírt kötelező szakmai konzultáció lefolytatását követően kezdeményezhető.
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Főépítészi Irodához benyújtott elektronikus, papíralapú 6. számú melléklet szerinti kérelemre indul a tervezett tevékenység megkezdése előtt.
(3) A kérelemhez a 7. számú mellékletben meghatározott tartalmú – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – dokumentációt kell mellékelni elektronikusan és 2 példányban papíralapon.
(4) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
88. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester a bejelentés megérkezésétől, a jogszabályban előírt határidőn belül a bejelentést – kikötéssel vagy anélkül –tudomásul veszi, ha a kérelem és a bejelentési dokumentáció tartalmi és formai követelményei teljesülnek és a tervezett tevékenység
a) megfelel az építésügyi jogszabályokban, a településrendezési eszközökben és jelen Rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) megfelel a településtervek tartalmáról, készítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek,
c) közérdeket nem sért,
d) megfelel a környezetbe illeszkedés követelményeinek, az anyaghasználat, a színvilág harmonizál a környezet karakteréhez,
e) a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz illeszkedik,
f) a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlanul nem zavarja, nem korlátozza,
g) a szomszédos ingatlanok fejlesztését, építési és egyéb jogait nem korlátozza,
h) védett épületen vagy területen nem ellentétes a védelem céljával, szolgálja a védelem látványban is jelentkező szempontjait, biztosítja az érték megőrzését,
i) a rendeltetésmódosítással kialakításra kerülő új funkcióhoz, a rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén a szükséges többlet gépjármű elhelyezési kötelezettség – az előírt mértékű zöldfelület biztosítása mellett – teljesíthető,
j)49 a cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezése megfelel a jelen Rendeletben szereplő településképi követelményeknek,
k) közterületen történő építési tevékenység esetén megfelel az érintett közterületre készült közterület alakítási tervnek.
(2) A településképi bejelentés elbírálásáról szóló döntés a kérelemhez benyújtott tervdokumentációval együtt érvényes.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglalt bármely feltétel nem teljesül, a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja és a megtiltás indokainak ismertetése mellett figyelmezteti kérelmezőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, folytatásának jogkövetkezményeire.
(4) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester a településképi bejelentés elbírálását a főépítész vagy a tervtanács szakmai álláspontjára alapozza.
(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység csak a tudomásulvétel alapján végezhető, az abban foglalt kikötések figyelembevételével, a szükséges más hatósági engedély vagy hozzájárulás, egyéb szükséges hozzájáruló nyilatkozatok birtokában.
(6) A tudomásulvétel határozott időre is megadható. A határidő lejártát követően a kérelmezőnek intézkedni kell az eredeti állapot helyreállításáról.
(7) A településképi bejelentési eljárásban hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
43. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei
89. § Településképi követelmény megszegése településképi kötelezési eljárást von maga után az alábbi esetekben:
a) a településképi bejelentés elmulasztása,
b) a településképi bejelentés elutasító döntése ellenére végzett tevékenység,
c) a településképi bejelentési döntéstől eltérő végrehajtás,
d) a településképi előírásoktól eltérően végzett építési tevékenység,
e) az előírt zöldfelület kialakításának, a parkoló fásításának, a növényzet telepítésének, az elpusztult növényzet pótlásának elmulasztása.
90. § (1) Településképi követelmény megszegése esetén a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester az ingatlan tulajdonosával szemben településképi kötelezési eljárást folytat le az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint.
(2) Amennyiben a telek és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni.
(3)50
(4) A településképi követelmények megsértésével végzett tevékenység esetén a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésének közlésétől számított megfelelő határidő biztosításával a jogszabálysértés megszüntetésére szólítja fel a jogsértőt.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel a jogsértőt – településkép-védelmi bírság kiszabása mellett – a településképi követelmények teljesítésére kötelezi.
(6) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester a kötelezést tartalmazó döntésében foglaltak nemteljesítése esetén a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi, vagy mással elvégezteti. A Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester a kötelezettet a felmerülő költségek megfizetésére kötelezi.
(7) A településképi kötelezési eljárás keretén belül kell lefolytatni az utólagosan kezdeményezett településképi bejelentési eljárást a vonatkozó mindenkori jogszabályok figyelembevételével.
44. A településképi kötelezési eljárás szabályai
91. § (1) A településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki e magatartás elkövetőjével szemben az alábbi mértékben:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 Ft – 400.000 Ft,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 Ft – 1.000.000 Ft,
c) a településképi bejelentési döntéstől eltérő tevékenység folytatása esetén 100.000 Ft – 1.000.000 Ft,
d) a településképi előírásoktól eltérő építési tevékenység végzése esetén 100.000 Ft – 1.000.000 Ft,
e) az előírt zöldfelület kialakításának, a parkoló fásításának, a növényzet telepítésének, az elpusztult növényzet pótlásának elmulasztása esetén 100.000 Ft – 1.000.000 Ft.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabása során a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester mérlegelési jogkörében figyelembe veszi
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását, súlyát,
b) a jogsértés közterület felőli láthatóságának mértékét,
c) a jogsértéssel érintett építmény védettségét,
d) a jogsértések számát, időtartamát,
e) a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét,
f) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetése kötelezettségének teljesítése alól.
(4) A településkép-védelmi bírságot a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára.
(5) Amennyiben kötelezett a településkép-védelmi bírság befizetését nem teljesíti, a behajtás foganatosításáról a jegyző gondoskodik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. Hatályba léptető rendelkezések
92. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2021. augusztus 1. napján lép hatályba.
(2)51 E rendelet 94. § 2021. július 1. napján lép hatályba.
46. Átmeneti rendelkezés
93. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
47. Módosító rendelkezés
94. §52 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelet 4. melléklet V. pontjában foglalt táblázat a következő 20. sorral egészül ki:
|
„ |
|||
|
20. |
polgármester |
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének |
A Képviselő-testület a településkép-érvényesítési eszközök (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, rendeltetésváltozás, reklámok és reklámhordozók elhelyezése, településképi kötelezés kiadása és bírság kiszabása, településképi kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítása) alkalmazásának jogkörét átruházza |
|
” |
48.53
95. §54
1. melléklet55
2. melléklet56
3. melléklet
4. melléklet
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Latin név |
Magyar név |
|
2 |
Acer campestre |
mezei juhar |
|
3 |
Acer platanoides |
korai juhar |
|
4 |
Acer tataricum |
tatár juhar |
|
5 |
Alnus glutinosa |
enyves éger |
|
6 |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|
7 |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
|
8 |
Malus sylvestris vagy sp. |
(vad) alma |
|
9 |
Platanus x hispanica |
közönséges platán |
|
10 |
Pyrus pyraster |
vadkörte |
|
11 |
Robinia pseudoacacia sp. |
fehér akác kertészeti változatai |
|
12 |
Quercus cerris |
csertölgy |
|
13 |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
|
14 |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|
15 |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
|
16 |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
|
17 |
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
|
18 |
Ulmus glabra |
hegyi szil |
|
19 |
Ulmus laevis |
vénic szil |
|
20 |
Ulmus minor |
mezei szil |
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Latin név |
Magyar név |
|
2 |
Acer campestre |
mezei juhar |
|
3 |
Acer platanoides |
korai juhar |
|
4 |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
|
5 |
Acer tataricum |
tatár juhar |
|
6 |
Carpinus betulus |
gyertyán |
|
7 |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
|
8 |
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
|
A |
B |
|
|
1. |
Latin név |
Magyar név |
|
2. |
Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva) |
|
|
3. |
Pyrus calleryana ’Chanticleer’ |
kínai körte |
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Latin név |
Magyar név |
|
2 |
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
|
3 |
Buddleja davidii |
nyáriorgona |
|
4 |
Buxus sempervirens |
puszpáng |
|
5 |
Cornus mas |
húsos som |
|
6 |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
|
7 |
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
|
8 |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
|
9 |
Juniperus sabina ’Tamariscifolia’ |
nehézszagú boróka |
|
10 |
Hibiscus syriacus |
mályvacserje |
|
11 |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
|
12 |
Kerria japonica ’Pleniflora’ |
boglárkacserje |
|
13 |
Kolkwitzia amabilis |
kínai lonc |
|
14 |
Laburnum anagyroides |
aranyeső |
|
15 |
Ligustrum vulgare |
vesszős fagyal |
|
16 |
Philadelphus coronarius |
jezsámen |
|
17 |
Prunus tenella |
törpe mandula |
|
18 |
Spiraea cinerea ’Grefsheim’ |
hamvas gyöngyvessző |
|
19 |
Spiraea vanhouttei |
közönséges gyöngyvessző |
|
20 |
Syringa vulgaris |
kerti orgona |
|
21 |
Weigela florida |
rózsalonc |
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Latin név |
Magyar név |
|
2 |
Aster sp. |
őszirózsa |
|
3 |
Bergenia cordifolia |
szívlevelű bőrlevél |
|
4 |
Calendula officinalis |
körömvirág |
|
5 |
Chrysanthemum sp. |
krizantém |
|
6 |
Convallaria majalis |
májusi gyöngyvirág |
|
7 |
Hemerocallis sp |
sásliliom fajok |
|
8 |
Hosta sp. |
árnyékliliom fajok |
|
9 |
Iris pallida ’Variegata’ |
dalmát nőszirom |
|
10 |
Lavandula angustifolia |
levendula |
|
11 |
Rosa sp. |
rózsa fajok |
|
12 |
Salvia officinalis |
orvosi zsálya |
|
13 |
Sedum sp. |
varjúháj |
|
14 |
Sempervivum sp |
kövirózsa |
|
15 |
Yucca filamentosa |
fürtös pálmaliliom |
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Latin név |
Magyar név |
|
2 |
Robinia pseudoacacia * |
fehér akác |
|
3 |
Ailantus altissima * |
mirigyes bálványfa |
|
4 |
Morus alba * |
fehér eper |
|
5 |
Eleagnus angustifolia |
ezüstfa |
|
6 |
Acer negundo * |
zöld juhar |
|
7 |
Fraxinus pennsylvanica * |
amerikai kőris |
|
8 |
Prunus serotina / canadensis * |
kései meggy |
|
9 |
Amorpha fruticosa * |
cserjés gyalogakác |
|
10 |
Impatiens parviflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
|
11 |
lmpatiens grandiflora |
bíbor nebáncsvirág |
|
12 |
Fallopia spp. |
Japán keserűfű-fajok |
|
13 |
Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
|
14 |
Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
|
15 |
Asclepias syriaca |
selyemkóró |
|
16 |
Ambrosia artemisiiflora |
ürömlevelű parlagfű |
|
17 |
Ribes aureum |
arany ribiszke |
|
18 |
Vitis-hibridek |
adventív szőlőfajok |
|
19 |
Parthenocissus spp |
vadszőlőfajok |
|
20 |
Echinocystit lobata |
süntök |
|
21 |
Aster novi belgii |
észak-amerikai őszirózsák |
|
22 |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
olasz szerbtövis |
|
23 |
Pytholacca americana |
amerikai karmazsinbogyó |
|
24 |
Elodea canadensis |
kanadai átokhínár |
|
25 |
Elodea nuttallii |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
|
26 |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
moszatpáfrányfajok |
|
27 |
Baccharis halimifolia |
borfa, tengerparti seprűcserje |
|
28 |
Cabomba caroliniana |
kaliforniai tündérhínár |
|
29 |
Eichhornia crassipes |
vízijácint |
|
30 |
Heracleum persicum |
perzsa medvetalp |
|
31 |
Heracleum mantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
|
32 |
Heracleum sosnowskyi |
Sosnowsky-medvetalp |
|
33 |
Hydrocotyle ranunculoides |
hévízi gázló |
|
34 |
Lagarosiphon major |
fodros átokhínár |
|
35 |
Ludwigia grandiflora |
nagyvirágú tóalma |
|
36 |
Ludwigia peploides |
sárgavirágú tóalma |
|
37 |
Lysichiton americanus |
sárga lápbuzogány |
|
38 |
Myriophyllum aquaticum |
közönséges süllőhínár |
|
39 |
Myriophyllum heterophyllum |
felemáslevelű süllőhínár |
|
40 |
Parthenium hysterophorus |
keserű hamisüröm |
|
41 |
Persicaria perfoliata |
ördögfarok keserűfű |
|
42 |
Pueraria montana |
kudzu nyílgyökér |
|
43 |
Alternanthera philoxeroides |
aligátorfű |
|
44 |
Gunnera tinctoria |
óriás rebarbara |
|
45 |
Pennisetum setaceum |
tollborzfű |
|
46 |
Pytholacca esculenta |
kínai karmazsinbogyó |
|
47 |
Humulus japonicus |
japán komló |
|
48 |
Cenchrus incertus |
átoktüske |
|
49 |
Cabomba caroliniana |
tündérhínár |
|
50 |
Datura stramonium |
csattanó maszlag |
|
51 |
Lycium halimifolium |
ördögcérna |
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
Típus |
ültetési és telepítési távolság (m) |
|
|
épülettől |
telekhatártól |
||
|
2. |
Virág és egyéb haszonnövények |
0,5 |
0,5 |
|
3. |
1 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor |
1,5 |
1,0 |
|
4. |
2 m-nél magasabbra nem növő cserje, bokor, sövény, díszfa, szőlő |
2,0 |
1,5 |
|
5. |
3 m-nél magasabbra nem növő minden egyéb bokor és díszfa |
2,5 |
2,0 |
|
6. |
4 m-énél magasabbra nem növő, nem terebélyes díszfa |
3,5 |
3,0 |
|
7. |
4 m-nél magasabbra növő terebélyes díszfa, alacsony növésű gyümölcsfa |
4,5 |
4,0 |
|
8. |
Cseresznye, nyár, fűz, akác, fenyő és egyéb magasabb növésű gyümölcsfa |
5,5 |
5,0 |
|
9. |
Dió, szelíd és vadgesztenye |
6,5 |
6,0 |
7. melléklet
|
|
||
|---|---|---|
|
a. |
műszaki leírás |
|
|
b. |
tervezői vagy szakértői nyilatkozat |
|
|
c. |
meglévő és tervezett helyszínrajz |
M = 1:1000 |
|
d. |
meglévő és tervezett eltérő szintek alaprajzai |
M = 1:100 |
|
e. |
meglévő és tervezett metszetek |
M = 1:100 |
|
f. |
meglévő és tervezett homlokzatok |
M = 1:100 |
|
g. |
kertészeti tervdokumentáció |
M = 1:200 |
|
h. |
színterv, látványterv, fotódokumentáció |
|
|
i. |
utcakép |
|
|
j. |
a 7.2 számú pontban részletezett munkarészek |
|
|
|
||
|
k. |
30 napnál nem régebbi földhivatali tulajdoni lap |
|
|
1. |
30 napnál nem régebbi földhivatali térképmásolat |
|
|
m. |
tulajdonosi/társtulajdonosi hozzájárulás |
|
|
n. |
közműnyilatkozatok |
|
|
o. |
közútkezelői nyilatkozatok |
|
|
p. |
Budapest Főváros Önkormányzatának szakmai állásfoglalása |
|
|
q. |
az építmény eredeti tervezőjének hozzájáruló nyilatkozata, |
|
|
r. |
korábbi szakmai konzultáció során keletkezett jegyzőkönyv, emlékeztető, tervtanács közreműködése esetén tervtanácsi konzultációs vélemény, tervtanácsi állásfoglalás |
|
7.2.58 Az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma
7.2.1. Műszaki leírás, mely az alábbiakat tartalmazza:
7.2.1.1. a kérelemmel érintett épület rendeltetését, meglévő és tervezett építészeti kialakítását,
7.2.1.2. a tervezett anyaghasználat, építési technológia, szerkezeti, elektromos, és gépészeti rendszer ismertetését,
7.2.1.3. az összes jellemző egymástól eltérő térelhatároló szerkezet rétegfelépítését (rétegrend kimutatás),
7.2.1.4. az egyes helyiségek rendeltetését, alapterületét, burkolatát (helyiség kimutatás),
7.2.1.5. a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi- és kerékpár tároló elhelyezési mérleget,
7.2.1.6. a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását,
7.2.1.7. az építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket és betartásukat igazoló értékeket, a településképi követelményeknek való megfelelést,
7.2.1.8. rendeltetésmódosítás, illetve a rendeltetési egységek számának növelése esetén az új használatra való alkalmasság igazolását, az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
7.2.1.9. cégér elhelyezése esetén a cégér telepítésének és műszaki kialakításának, formájának, mennyiségének, anyaghasználatának, méretének és technológiájának leírását, megvilágítás esetén annak módját, valamint az elhelyezésükre vonatkozóan jelen rendeletben és a vonatkozó építési szabályzatban meghatározott kikötések és követelmények teljesülésének igazolását.
7.2.2. Tervezői, szakértői nyilatkozat, mely igazolja
7.2.2.1. hogy a tervezett kialakítás az általános, a helyi és a szakhatósági előírásoknak megfelel,
7.2.2.2. hogy rendeltetésmódosítás esetén, az új funkció, illetve az új rendeltetési egység kialakítása a településrendezési eszközökben meghatározott és az általános építésügyi követelményeknek megfelel (különös tekintettel a közműleválasztásra, a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelőségre, a rendeltetési egységeket határoló falak akusztikai követelményeire, előírt illemhelyek kialakítására, stb.).
7.2.3. Helyszínrajz, mely az alábbiakat tartalmazza:
7.2.3.1. a tervezett tevékenységgel érintett ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyrajzi számát,
7.2.3.2. a tervezéssel érintett és a szomszédos ingatlanok közös telekhatárát, az ingatlanokon álló építményeket, azok rendeltetését, tetőformáját, épületmagasságát, egymástól és a telekhatártól való távolságukat, égtájjelölést
7.2.3.3. terepviszonyokat, a ± 0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakat,
7.2.3.4. telken belüli zöldfelületi elemeket,
7.2.3.5. telken belüli burkolt felületeket, járdákat, kiszolgáló útvonalakat, parkolóhelyeket, a telek megközelítését biztosító behajtókat,
7.2.3.6. csapadékvíz telken történő elvezetésének, kezelésének bemutatását,
7.2.3.7. tervezett közműcsatlakozások helyét, közműpótlók esetén annak helyét és méretét,
7.2.3.8. a tervezési területre vonatkozó szabályozási paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket,
7.2.4. Alaprajz, mely tartalmazza:
7.2.4.1. az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,
7.2.4.2. a helyiségek megnevezését, alapterületét, burkolatát, a beépített berendezési tárgyakat,
7.2.4.3. a külső, belső nyílászárókat méretadatokkal,
7.2.4.4. az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,
7.2.4.5. a terepcsatlakozás, épület körüli járda, terasz előlépcső megoldásait
7.2.4.6. csapadékvíz elvezetés módját,
7.2.4.7. égéstermék elvezető rendszerek ábrázolását,
7.2.4.8. jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát, meglévő épületet érintő tevékenység esetén az elbontandó, a megmaradó és az új épületszerkezetekre vonatkozóan egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni,
7.2.4.9. rendeltetésmódosítás, illetve a rendeltetési egységek számának növelése esetén a változtatással érintett rendeltetési egységhez/helyiséghez/helyiségcsoporthoz csatlakozó (azonos és alatta/felette lévő szinti) szomszédos rendeltetési egységek/helyiségek rendeltetésének megjelölését.
7.2.5. Metszet, mely tartalmazza:
7.2.5.1. az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,
7.2.5.2. a tervezett anyagok, szerkezetek megnevezését, szerkezetek rétegrendjének felsorolását,
7.2.5.3. az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, terasz, előlépcső megoldásait.
7.2.6.1. az egyes homlokzati felületek anyaghasználatát, színskála szerinti színkódját vagy a termék pontos beazonosíthatóságát lehetővé tevő színmeghatározását,
7.2.6.2. méretekkel az építmény külső megjelenését meghatározó elemeket, így a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, gépészeti berendezéseket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,
7.2.6.3. a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát,
7.2.6.4. zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – a szomszédos épületek nézeteit.
7.2.8. Utcakép, mely tartalmazza:
7.2.8.1. a telek utcai telekhatárával párhuzamosan felvett hosszmetszetet lejtésekkel,
7.2.8.2. az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határait, az érintett telken meglévő, illetve tervezett és a közvetlenül szomszédos ingatlanokon meglévő épületek homlokzatait, szín, felület és anyag meghatározásokkal,
7.2.8.3. az építéssel érintett telek terepábrázolását, védett növényzetét, tereptárgyait, a közvetlenül szomszédos ingatlanok terepábrázolását.
7.2.9. Egyéb szöveges munkarészek, tervlapok, részletrajzok:
7.2.9.1. helyi védett érték vagy védett építmény esetén a beavatkozással érintett rész előzetes vizsgálati dokumentációja,
7.2.9.2. homlokzaton, tetőfelületen elhelyezendő előtető, árnyékoló szerkezet, gépészeti berendezés, cégér, stb. esetén az elhelyezés műszaki megoldását bemutató részletrajz, statikai nyilatkozat,
7.2.9.3. cégér elhelyezése esetén méretezett nézetrajz, melyen a berendezés formája, mennyisége, méretei, technológiája, anyaga és tervezett színei RAL számmal egyértelműen jelölve vannak,
7.2.9.4. napenergia-kollektorok, napelem elhelyezése esetén tükröződés mentesség igazolása, – klímaberendezés esetén a kondenzvíz elvezetés megoldásának bemutatása.
8. melléklet59
9. melléklet60
Módosította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § a).
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § b). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § b). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § b). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § c). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § c). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 1. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § c). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § e). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § e). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § e). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Módosította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 31. § a).
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 4. § (1). Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 4. § (1). Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § d). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Módosította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 31. § b).
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 4. § (1). Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 4. § (2). Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 3. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 3. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 3. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 3. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 3. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 4. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 4. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2024. V. 1-jétől.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 6. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 7. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 5. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 8. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 6. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 9. §. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 11. § 7. Hatálytalan: 2024. XII. 4-től.
Végre nem hajtható hatályba léptetésére lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (5).
Végre nem hajtható hatályba léptetésére lásd: 2010. évi CXXX. törvény 7. § (5).
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12–12/B. § alapján. Hatálytalan: 2021. VIII. 2-től.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12–12/B. § alapján. Hatálytalan: 2021. VIII. 2-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § f). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § f). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.
A fajlista összeállítása az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendeletet, valamint a hazai szakirodalom (Mihály Botond, Dr. Botta-Dukát Zoltán: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények 1-II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9-10., Budapest , 2004., 2006.) felhasználásával készült.* -gal jelölt taxonok kertészeti változatainak használata megengedett
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 10. § (1), 1. melléklet. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 10. § (2), 2. melléklet. Hatályos: 2024. XII. 4-től.
Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 32. § f). Hatálytalan: 2026. I. 16-tól.