1. § (1) Jelen rendelet hatálya Bezenye község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), ágazati szabványok stb.), Bezenye településképi rendeletének és ezen rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. §² Bezenye Helyi Építési szabályzata (továbbiakban: Rendelet) az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

4. § (1)⁴ A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az 1., 2. és 2/1. mellékletben szabályozott övezetekre bontja.

(2) A szabályozási tervlapon rögzített, telek határra nem illeszkedő, azonos területfelhasználási egységbe tartozó lakóövezetek között lévő övezethatárt, annak 5-5 m-es sávjában, telekhatárra illeszkedőnek kell tekinteni.

5. § A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak megfelelően végezhető.

6. § A rendelet 1. és 2. mellékletében javasolt telekhatárral, javasolt megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás.

7. § (1) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők, azonban azon telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(2) Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás vagy az övezetre előírt minimális telekterület kialakítása a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető.

8. § Épület, építmény beépítésre szánt területen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

9. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, az alábbi módon kell az épületeket elhelyezni:

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető.

(3)⁵ Azokban a tömbökben, ahol a telkeknek már több mint 50%-a be van építve, ott a tömbön belül kialakult meglévő beépítési oldalhoz kell alkalmazkodni az építési oldal meghatározásánál.

10. § Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

11. § A vonatkozó jogszabályban meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

12. § A falusias, valamint kisvárosias lakóterületen az egyes telkek és a saroktelkek minimum 16 méteres mélység esetén oszthatók meg, az övezeti paraméterek figyelembevétele mellett és un. fekvőtelekként építhetők be, a épületmagassággal megegyező méretű oldal és hátsó kert figyelembevételével. Az épület előkert elhagyásával is elhelyezhető, ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 12 méter.

12/A. §⁶ A be nem építhető teleksáv jellel jelölt területen építmény nem építhető, kivéve az út, út műtárgyai és tartozékai, valamint a nagysebességű vasútvonal és annak műtárgyai és tartozékai.

13. § A szabályozási terven nem szereplő, de kialakult telekszerkezetet érintő telekosztás akkor valósítható meg, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, oldal és hátsókert mérete) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

14. § Az építési telek ill. a létrejövő új telkek akkor tekinthetők rendezettnek, ha rendelkeznek telekjogilag megfelelő közterületi szélességű és gépjárművel használható útkapcsolattal, és az építési övezetre meghatározott telekmérettel.

15. § Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti előírásokat nem kell alkalmazni. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.

16. § Amennyiben a telekalakitásra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.

17. § Magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, illetve övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható. Magánút, ha közforgalom elől elzárt akkor minimum 8m szélességgel engedélyezhető. Ha közforgalom számára nyitott, akkor minimális szélessége 12m-er kell, hogy legyen. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.

18. § Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg jelen rendelet közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

19. § Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem a épületmagasság nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

20. § Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető.

21. § Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult épületmagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az épületmagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő épületmagasságot kell az építési telken alkalmazni.

22. § Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméreteknek a telek még beépíthető. Új telekosztást azonban csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni.

23. § Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges.

24. § Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, maximálisan 5 méter eltérés engedélyezett.

25. § A település közterületein felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kívül elhelyezhető

26. § A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjárműforgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az akadálymentes útmenti 0,5 m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5m széles járdaszakasz, vagy gyalogos sáv.

27. § A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

28. § A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a következők szerint:

29. § A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

30. § A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

31. § Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

32. § Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

33. § Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

34. § Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, vagy szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

35. § A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

36. § Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

37. § Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közmű-bekötések létesítendők.

38. § (1) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(2) A 220 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20-20 méteres, a szélső száltól mért 13-13 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(3) A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20-20 méteres, a szélső száltól mért 13-13 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(4) A nagynyomású gátvezeték tengelytől mért 20-20 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

(5) A nagyközépnyomású gátvezeték tengelytől mért 6-6 méteres védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

39. § Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni.

40. § A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.

41. § Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, vagy meglévő közterületek felújításánál a függelékben megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

42. § A teleülés területén saját telken belül egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás, és üdülő önálló rendeltetési egysége után.

43. § Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha annak védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület) nem érint.

44. § A település területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, vagy a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

45. § Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.

46. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

47. § A település területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

48. § Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

49. § A település területén talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

50. § A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

51. § A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

52. § A település területén fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

53. § Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

54. § A termőföldet a mező- és erdőgazdálkodási területeken, valamint más rendeltetésű területek zöldfelületein meg kell védeni, és azokon növényt telepíteni csak a termőföld értékének fenntartása mellett lehet.

55. § A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

56. § A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály előírásait be kell tartani.

57. § A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

58. § A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe a vonatkozó jogszabály szerinti 3. általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

59. § Nem burkolt felületen hulladék, vagy a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

60. § Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

61. § A lakóterületek, településközponti vegyes és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

62. § Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

63. § Állami kezelésű vízfolyások mentén 6-6 méteres, önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén 3-3 méteres sávot szabadon kell hagyni. Ezen sávokon belül fákat sem lehet telepíteni.

64. § Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

65. § (1) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, lakossági hulladékudvar területén történhet. A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül, gazdasági építési övezetben üzemeltethető.

(2) A település hulladékgyűjtési rendszerében kiemelt feladatként kell kezelni a szelektív hulladékgyűjtés és elszállítás fejlesztését. A hulladékgyűjtés minél szelektívebbé tételét minden lehetséges módon elő kell segíteni.

66. § A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

67. § A település beépített és beépítésre szánt területétől számított 1000 méteres védőtávolságán belül hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) vagy más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely (kivéve mezőgazdasági üzemi területeket és ipari gazdasági területeket) újonnan nem létesíthető.

68. § A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.

69. § A természetvédelemmel érintett területeken, védett területeken, valamint a vízfolyások és vízbárisok közelében talajjavításra szerves trágya és műtrágya helyett tőzeget vagy komposztot javasolt alkalmazni.

70. § Védett természeti területen a területhasználat és az építés a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok (országos hatókörű jogszabályok, helyi természetvédelmi értékvédelmi rendelet), kezelési tervek előírásainak betartásával, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

71. § A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

72. § A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A természetközeli állapotú mederszakasszal rendelkező felszíni vízfolyás rendezése csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

73. § (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető vagy üzemeltethető, határozott időtartamra.

(2) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges.

74. § Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása vagy turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

75. § Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától 500 méteren belül nem építhetők. Kivéve a mezőgazdasági üzemi területet és ipari gazdasági területeket, amelyen pl. fertőzésveszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez kapcsolódó létesítmények is elhelyezhetők.

76. § Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

77. § Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

78. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

79. § A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja

80. § Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület – a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával - szabadon állóként is elhelyezhető.

81. § Lakóterületeken a kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandók a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.

82. § Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

83. § A lakóterületek övezeti tagolását a rendelet 1. és 2. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

84. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Azokban az Lf övezetekben, ahol az övezeti előírások megengedik a 7,5 méteres épületmagasságot csak a már meglévő épületek felújítása esetén alkalmazható. Új épület csak 4,5 méteres épületmagassággal építhető.

(3) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

85. § Falusias lakóterületen:

86. § Lf-2 és Lf-9 övezeteket elválasztó építési övezet, illetve övezet határa az esetleges telekmegosztás, telekhatárrendezés szerint együtt mozoghat.

87. § Lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek (OTÉK 12. §, 13. §, 14. §) helyezhetők el.

88. § Lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs vagy önálló garázs két jármű feletti célra.

88/A. §⁷ Az 571/3, 572, 573, 574, 576, 577, 578, 579, 580, 581, 582 és 583 hrsz.-ú ingatlanokon amennyiben új lakóépület(ek) kerül(nek) kialakításra, az ingatlanok kapubejáróját a Petőfi Sándor utcára nyílóan kell kialakítani és biztosítani.

89. § A kereskedelmi szolgáltató területek övezeti tagolását a rendelet 1. és 2. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

90. § A kereskedelmi szolgáltató terület, elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

91. § A kereskedelmi szolgáltató területen lakó rendeltetés a vonatkozó jogszabály szerint (OTÉK 19. §) helyezhető el.

92. § Általános esetben az övezetekben az előírt maximális épületmagasságot meghaladó, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

93. § A kereskedelmi szolgáltató területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

94. § A kereskedelmi szolgáltató területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

95. § A kereskedelmi szolgáltató területen a rendelet 1. és 2. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

96. §⁸ A gazdasági területek övezeti tagolását a rendelet 1., 2. és 2/1. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

97. § Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

98. § Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

99. § (1) Általános esetben az övezetekben az előírt maximális épületmagasságot meghaladó, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át, kivéve amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.⁹

(2) Az általános gazdasági területeken terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók a telek területének 10%-án magasság korlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek az építmény beépítési számítása során figyelmen kívül hagyandók.

100. § Az általános gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

101. § Az általános gazdasági területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

102. § A különleges területek övezeti tagolását a rendelet 1. és 2. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

103. § A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek ill. speciális területhasználatuk miatt nem illeszthetők az egyéb területfelhasználási kategóriák sorába.

104. § A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre szánt különleges területeket határozza meg:

105. § A különleges idegenforgalmi területek övezeti tagolását a rendelet 1. és 2. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

106. § A különleges idegenforgalmi területen a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és iroda-épületek. A terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

107. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a mezőgazdasági növénytermesztés, feldolgozás, állattartás tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

108. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.

109. § A különleges mezőgazdasági üzemi területeken a telkek korlátlanul összevonhatók.

110. § (1) Általános esetben az övezetben az előírt maximális épületmagasságot meghaladó, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

(2) Az övezetben a terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók a telek területének 10%-án magasság korlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek az építmény beépítési számítása során figyelmen kívül hagyandók.

111. § A különleges mezőgazdasági üzemi területen a rendelet 1. és 2. melléklete által (a szabályozási terven) jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

112. § Az övezet részletes előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

126. § A különleges terület telkeit el kell látni:

127. §²⁴ A beépítésre nem szánt különleges területek övezeti tagolását a rendelet 1., 2. és 2/1. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

128. § A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

129. § Különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

130. § A település területén belül a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az építési sajátosságaiknak, a területek céljainak, használatának, funkciójának megfelelően a következő beépítésre nem szánt különleges területeket határozza meg:

131. § A különleges sport és szabadidős övezetben a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet, lovaglást, lovas turizmust szolgáló épületek, építmények, szálláshely szolgáltató létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató építmények, a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, a terület fenntartásához kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

132. § A z övezetben technikai sportok (motocross pálya) egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.

133. § A különleges idegenforgalmi terület övezeti tagolását a rendelet 1. és 2. melléklete, részletes előírásait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

134. § A különleges közmű területen a közműellátáshoz, hírközléshez kapcsolódó épületek és építmények helyezhetők el.

135. § Az övezet részletes előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

136. § A különleges napelempark területén napelemes kiserőművek telepítése engedélyezett. A területen keresztül húzódó közmű vezetékek védőtávolságait biztosítani kell.

137. § A területen belül létesítendő napelemek felületét depolarizációs műszaki megoldással kell ellátni.

138. § Az övezet részletes előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

139. § A temető területén a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el.

140. § A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező. A temetési helyek a telek zöldfelületének részét képezik.

141. § Az övezet részletes előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

142. § A közlekedési és közmű területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, ezek csomópontjai, valamint a közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, termálkút és építményeinek, valamint, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt területek tartoznak.

142/A. §²⁷ A régészeti területen a régészeti érték bemutatásával kapcsolatos régészeti, turisztikai rendeltetésű építmény építhető.

143. § A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

144. § A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás rendeltetést, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.

145. §²⁸ A település területén az utak tervezési osztályba sorolását, szabályozási szélességét a rendelet 1. melléklete, 2. melléklete és 2/1. melléklete tartalmazzák.

146. § Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

147. § Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandók.

148. § A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

149. § Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

150. § A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

151. § A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembevételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

152. § A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

153. § A település területén zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert) amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

154. § A közparkok-közkertek területén elhelyezhetők parkolók, a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, vagy a fenntartást szolgáló létesítmények.

155. § Közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

156. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület

(2) Az erdőterületek erdő területfelhasználási célja szerint és az elhelyezhető épületek, építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

157. § A védelmi erdőben - az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével - épületet elhelyezni nem lehet. Az övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, megújuló energiaforrások műtárgyai kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg.

158. § A gazdasági erdő övezetében kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei (pl: erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.

159. § A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

160. § A kialakult településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat megőrzése és a táji, természeti értékek védelme érdekében a mezőgazdasági területek az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

161. § A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

162. § A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

163. § Az általános mezőgazdasági és kertes mezőgazdasági területeken lakóépület az OTÉK 29. § vonatkozó előírásai betartásával helyezhető el.

164. § A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteibe a táji-, természetvédelmi vagy vízvédelmi okokból érzékeny, védendő mezőgazdasági területek tartoznak.

165. § A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem alakítható ki.

166. § A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

167. § Általános mezőgazdasági területen (Má övezetben) több telekből álló birtoktest kialakítása esetén birtokközpont kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 5 000 m²-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetés-szerű használatát nem veszélyezteti, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető.

168. § A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

169. § Általános mezőgazdasági területen az építési hely határvonalai:

170. § A vízgazdálkodási területekbe (V övezet) a vízgazdálkodással összefüggő területek:

171. § A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.

172. § A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben lehet.

173. § Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

174. § A szabályozási terveken jelölt és az 5. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon jelölt hidrogeológiai védőterületen tilos minden olyan létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzeme, illetve minden olyan tevékenység, melynek elvégzése következtében csökkenhet az ivóvízellátás céljára szolgáló vízkészlet természetes védettsége, nem lebomló károsító anyag kerülhet az említett vízkészletbe.

175. §²⁹ Hatályát veszti A helyi építési szabályzatról szóló 8/2001 (V.3.) önkormányzati rendelet.

176. §³⁰ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 9/2004 (VII.7..) önkormányzati rendelete.

177. §³¹ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 14/2004 (IX.29..) önkormányzati rendelete.

178. §³² Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 1/2007 (II.1..) önkormányzati rendelete.

179. §³³ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 7/2008 (IX.17..) önkormányzati rendelete.

180. §³⁴ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 17/2012 (XI.30..) önkormányzati rendelete.

181. §³⁵ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 12/2014 (VIII.20..) önkormányzati rendelete.

182. §³⁶ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 7/2016 (IV.29..) önkormányzati rendelete.

183. §³⁷ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 2/2017 (III.22..) önkormányzati rendelete.

184. §³⁸ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 5/2018 (III.30..) önkormányzati rendelete.

185. §³⁹ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 6/2018 (III.30..) önkormányzati rendelete.

186. §⁴⁰ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 7/2018 (III.30..) önkormányzati rendelete.

187. §⁴¹ Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 8/2018 (III.30..) önkormányzati rendelete.

188. §⁴² Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 8/2001.(V.3.) rendelet módosításáról szóló Bezenye község képviselő testületének 12/2018 (VIII.16..) önkormányzati rendelete.

189. § Ez a rendelet 2021. szeptember 10-én lép hatályba.