Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (V. 5.) önkormányzati rendelete

Terézváros fás szárú növényeinek védelméről, pótlásáról

Hatályos: 2022. 11. 01

Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (V. 5.) önkormányzati rendelete

Terézváros fás szárú növényeinek védelméről, pótlásáról

2022.11.01.

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdése c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdése szerinti szervek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. § A fás szárú növények védelme mind a közterületek, mind a közterületnek nem minősülő ingatlanok esetében is kiemelt fontosságú, különösen a jövő nemzedékek iránti felelősség tekintetében. A rendelet célja a terézvárosi fás szárú növények védelme, károsodásuk megelőzése, kivágásuk szabályozása, valamint megfelelő ápolásukról és szakszerű pótlásukról való gondoskodás követelményeinek rögzítése.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén található fás szárú növényekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a tartóedénybe (pl. növényládába, planténerbe) ültetett, a talajkapcsolattal nem rendelkező (pl. épületekből, épületrészekből kinőtt) és a más jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a pótlási kötelezettséggel kapcsolatos kompenzációs intézkedés tekintetében a magán- és közterületen lévő fás szárú növények kivágására.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. fás szárú növény: fa, bokor, cserje;

2. fahely: fa ültetésére fenntartott, burkolt felülettel határolt víz- és légáteresztő felület;

3. fakataszter: az Önkormányzat által vezetett, az egyes fák azonosítására és értékelésére alkalmas adatokat tartalmazó nyilvántartás;

4. faültetési terv: táj- és kertépítész tervezői jogosultsággal rendelkező szakember által készített, fa ültetésére vagy átültetésére irányuló, tervdokumentáció;

5. favédelmi terv: építési területen az építési munka megkezdése előtt minősített favizsgáló és faápoló szakképzettséggel, táj- és kertépítész tervezői jogosultsággal rendelkező szakemberek, szakmérnökök közreműködésével készített, a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket azonosító és a veszélyek ellen szükséges védelmi intézkedéseket tartalmazó tervdokumentáció;

6. favédelmi szakfelügyelet: a favédelmi tervben rögzített favédelmi, faápolási, fapótlási és kapcsolódó kertészeti munkák és előírások szakszerű elvégzését ellenőrző, az érintett terület tulajdonosa által megbízott zöldfelület-kezelői szakszemélyzet;

7. favizsgálati szakvélemény: minősített favizsgáló és faápoló szakmérnök, vagy minősített favizsgáló és faápoló szakképzettséggel rendelkező szakember által készített, a fa általános adatait (faj, fajta, fakataszteri azonosító), fizikai paramétereit, a farészek állapotmutatóit, a fa vitalitási értékét (életképességét), a fahibákat, a fa ápolási munkálataira vonatkozó javaslatot, valamint a fa vagyoni értékét is tartalmazó vizsgálati dokumentáció;

8. használó: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult személy;

9. inváziós fajú: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Kormányrendelet 1. melléklete és jelen rendelet 1. melléklete szerinti fás szárú növények és azok kertészeti változatai;

10. kék fa: egy terület átmeneti hasznosítása érdekében ideiglenes jelleggel ültetett és az Önkormányzathoz bejelentett fa;

11. közterület: az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;

12. magánterület: közterületnek nem minősülő földterület;

13. pótlás mértéke: a pótlási kötelezettségként telepítendő fák, facsemeték törzsátmérőinek összege centiméterben kifejezve;

14. törzsátmérő: a fa törzsén a földfelszíntől számított 1,0 m magasságban, bokorfa esetén az első elágazás alatt mért kör átmérője, centiméterben kifejezve.

15. vagyonvédelmi okból történő fakivágás: amennyiben a kár másként nem hárítható el, csak a fa kivágásával.

16. zoológiai szakvélemény: okleveles biológus által készített, a fás szárú növényt élő- vagy fészkelőhelyként használó, védett állatokra vonatkozó szakvélemény

A fás szárú növények védelmének általános követelményei

4. § (1) Terézvárosban fát kivágni – az e rendeletben foglalt esetek kivételével – tilos.

(2) Meglévő fahelyet faültetés számára, közműmentesen, hosszú távra meg kell őrizni, és csak kivételesen indokolt esetben lehet megszüntetni.

(3) Közterületen és magánterületen fás szárú növényt ültetni, kivágni, meglévő fás szárú növény részeit eltávolítani kizárólag az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával lehet.

(4) Közterületen fát ültetni – a meglévő (fakataszterben nyilvántartott) fahelyre történő pótlás kivételével – kizárólag a 2. melléklet szerinti tartalommal készült faültetési terv alapján lehet.

(5) Fák esetében:

a) a lombkorona 10 térfogatszázalékot meghaladó mértékben történő eltávolítása csak favizsgálati szakvélemény alapján, a keletkező sebek szakszerű kezelésének feltételével történhet;

b) a lombkorona 50 térfogatszázalékot meghaladó eltávolítása esetén jelen rendelet fakivágásra és pótlásra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(6) Fás szárú növény kivágása, részeinek eltávolítása a rajta élő, fészkelő egyéb élőlényeket nem veszélyeztetheti. Indokolt esetben a kérelmező zoológiai szakvélemény benyújtására kötelezhető.

(7) Tilos a fahelyek és a fás szárú növényekkel beültetett zöldfelületek taposása, szennyezése, azon a járművel parkolás vagy a talaj tömörödésével, a növények sérülésével járó tevékenységek végzése. Közterületi vendéglátó teraszok és rendezvények esetében gondoskodni kell az ott lévő fás szárú növények megóvásáról, különösen a taposás és ráparkolás elleni védelméről.

(8) Tilos a fa kezelőjének hozzájárulása nélkül a fákon bármilyen tárgyat, eszközt, berendezést elhelyezni, vagy a fákhoz rögzíteni. A fán talált vagy ahhoz rögzített tárgyat, eszközt, berendezést a fa kezelője a tárgy, eszköz, berendezés tulajdonosának értesítése vagy jóváhagyása nélkül eltávolíthatja.

(9) Építési területen az építési munka megkezdése előtt a 3. melléklet szerinti tartalommal készülő favédelmi tervben meg kell határozni a megmaradó fás szárú növényzetre veszélyt jelentő tényezőket és meg kell tenni a védelmükhöz szükséges intézkedéseket.

(10) Fásított területen építési munka csak a favédelmi tervben foglalt intézkedések betartásával, favédelmi szakfelügyelet biztosítása mellett végezhető.

A fák nyilvántartása és kerületi védelme

5. § (1) Az Önkormányzat a közigazgatási területén található fákról fakatasztert vezet, továbbá biztosítja a fakataszterben nyilvántartott fák azonosítására szolgáló adatok nyilvános elérhetőségét.

(2) Az ingatlan használója az Önkormányzat megbízásából a fakataszteri felmérést végző személyeket – kizárólag a felméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra beengedni köteles.

(3) A Képviselő-testület rendeletben dönthet a Terézváros szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselőfák kerületi védelem alá helyezéséről vagy annak megszüntetéséről.

(4) Fa kerületi védelem alá helyezését vagy megszüntetését írásban bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, címét;

b) a védendő vagy védett érték megnevezését és elhelyezkedését (cím, helyrajzi szám, telekrész);

c) a kezdeményezés indoklását.

(5)1 A kerületi védelem alá helyezésére irányuló eljárás megindításával egyidejűleg a Környezetvédelmi és Településképi Bizottság az eljárás tárgyát az eljárás lezárásáig, de legfeljebb 180 napig ideiglenes védelem alá helyezheti.

(6) A kerületi védelemmel kapcsolatos eljárás megindításáról és – amennyiben erre sor került – az ideiglenes védelem elrendeléséről az Önkormányzat írásban értesíti

a) az érintett ingatlan tulajdonosát (társasház esetén a közös képviselőn keresztül),

b) az eljárás kezdeményezőjét,

továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján.

(7) Faegyed kerületi védelem alá helyezése vagy annak megszüntetése favizsgálati szakvéleményt is magában foglaló értékvizsgálati dokumentáció alapján történhet.

(8) Az eljárással érintett ingatlan használója az Önkormányzat megbízásából az értékvizsgálati dokumentációt készítő szakértőket – kizárólag az eljárás tárgyának állapotfelméréshez szükséges legrövidebb időtartamra – az ingatlanra beengedni köteles.

(9) Az elkészült értékvizsgálati dokumentációt az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, azzal kapcsolatban a közzétételt követő 30 napon belül írásban bárki észrevételt tehet. A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet előterjesztésének tartalmaznia kell az értékvizsgálati dokumentációval kapcsolatban határidőben benyújtott észrevételeket és az ezekre adott válaszokat.

(10) A kerületi védelemmel kapcsolatos eljárásban született döntéséről és – amennyiben erre sor került – az ideiglenes védelem megszűntetéséről az önkormányzat írásban értesíti

a) az érintett ingatlan tulajdonosát (társasház esetén a közös képviselőn keresztül),

b) az eljárás kezdeményezőjét,

c) az értékvizsgálati dokumentációval kapcsolatban észrevételt tevők mindegyikét

továbbá hirdetményt tesz közzé az önkormányzat honlapján.

(11) A kerületi védelem tényét a fakataszterben rögzíteni kell. Jelen rendelet hatálybalépésekor külön döntés nélkül kerületi védelem alatt állónak kell tekinteni a 4. melléklet szerint fákat.

(12) Kerületi védelem alatt álló fát kivágni, vagy annak részeit eltávolítani – a közvetlen életveszély elhárítását szolgáló és favizsgálati szakvélemény alapján a fa állapotát javító beavatkozás kivételével – tilos.

(13) Nem indítható kerületi védelem alá helyezésre irányuló eljárás a véglegessé vált engedély alapján kivágható fák esetében.

(14) A kerületi védelmet a Képviselő-testület indokolt esetben, favizsgálati szakvélemény alapján, kérelem nélkül is megszüntetheti.

A magánterületi faállomány védelmét szolgáló támogatási rendszer

6. § (1) Az Önkormányzat évente költségvetési forrást biztosít a magánterületi fák vizsgálatára, valamint ápolásuk, megőrzésük, bemutatásuk és pótlásuk érdekében szükséges tevékenységek támogatására.

(2) A támogatást a külön rendelet szerint meghirdetett pályázatok útján lehet igénybe venni.

Magánterületen lévő fák kivágása

7. § (1) Magánterületen lévő fa kivágását a jegyző engedélyezi.

(2) A fa kivágásának engedélyezését legalább a kivágás tervezett időpontját 60 nappal megelőzően, az 5. melléklet szerinti nyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal kell az ingatlan használójának kérelmeznie.

(3) A fa kivágása – az élet- és vagyonbiztonság megóvását szolgáló beavatkozások kivételével – csak november 1. és március 15. között történhet.

(4) Magánterületen fa csak akkor vágható ki, ha nem áll kerületi védelem alatt és megfelel az alábbi feltételek egyikének:

a) inváziós fajú vagy erősen allergén;

b) elhelyezkedése, kiterjedése vagy egészségi állapota más fa egészségét, életképességét veszélyezteti,

c) cseréje favizsgálati szakvélemény alapján indokolt,

d) kivágására hatóság kötelez;

e) kék fának minősül, vagy

f) más jogszabály alapján lehatárolt építési helyen belül található és a jogszerű építési munka érdekében a kivágása elkerülhetetlen.

(5) Az elhalt, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotú fa kivágásáról az ingatlan használója köteles gondoskodni.

(6) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák esetében:

a) A kivágást – amennyiben más lehetőség nincs a veszély elhárítására – a használó köteles haladéktalanul elvégezni és a veszély elhárítása érdekében elvégzett munkát 3 napon belül írásban, a 4. melléklet szerinti nyomtatványon bejelenteni a jegyzőnek;

b) A bejelentésben a veszélyhelyzet indokoltságát fotóval és okfeltáró favizsgálati szakvéleménnyel igazolni kell.

c) Az indokolatlan – vagy utólag határidőn belül be nem jelentett – kivágás engedély nélküli kivágásnak minősül.

(7) A fa kivágására irányuló kérelemhez, bejelentéshez minden esetben mellékelni kell favizsgálati szakvéleményt és faültetési tervet, valamint építési területen a megmaradó fák esetében favédelmi tervet.

(8) A jegyző a fa kivágása iránti kérelmet elutasíthatja, ha

a) a kérelmező a fa pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott;

b) a használó a számára előírt kompenzációs intézkedést nem tette meg;

c) ha a kivágás természetvédelmi, környezetvédelmi vagy településképi érdeket sért.

A fás szárú növények pótlása

8. § (1) Fás szárú növény kivágása esetén a kérelmezőt, a bejelentőt pótlási kötelezettség terheli, az alábbiak szerint:

a) Közterületen lévő, valamint magánterületen a 7. § (4) bekezdés a)–d) pontjai szerinti fák kivágása esetén pótlásként legalább a kivágott fa darabszámával megegyező darabszámú fa ültetendő.

b) Egyéb esetben, továbbá ha a kivágás az ingatlanhasználónak felróható okból, vagy a favédelmi intézkedések be nem tartása miatt bekövetkező végzetes sérülés, betegség, elhalás következtében válik szükségessé, a pótlás mértéke a kivágott fa törzsátmerőjével egyezik meg. Amennyiben a kivágott fa törzsátmérője nem állapítható meg, a fakataszterben rendelkezésre álló adatot, annak hiányában legalább 30 cm törzsátmérőt kell figyelembe venni.

c) Közterületi cserjék esetében a kivágott cserjék darabszámával megegyező darabszámú cserje ültetendő. Amennyiben a kivágott cserjék darabszáma nem állapítható meg, a pótlási kötelezettség legalább 4 tő/m2.

(2) Kék fa esetében pótlási kötelezettség nincs.

(3) A pótlás helye elsősorban a kivágott növénynek helyet adó ingatlan.

(4) A pótlásként telepítendő fa méretét, mennyiségét és a pótlás határidejét a kivágást engedélyező, vagy – a kivágás tudomásul vétele esetén – a pótlást elrendelő határozatban kell előírni. Indokolt esetben a pótlásként telepítendő fa fajtája is előírható.

(5) Kivágott fa pótlása, közterületi meglévő (fakataszterben nyilvántartott) fahelyre történő pótlás kivételével, kizárólag a 2. melléklet szerinti tartalommal készült faültetési terv alapján történhet.

(6) Lombhullató fa örökzöld fával nem pótolható.

(7) Pótlásként legalább 14/16 cm-es faiskolai méretű fa ültetendő, kivéve, ha a faültetési terv alapján kisebb méretű fa ültetése indokolt.

(8) Pótlásként figyelembe vehető a kivágást megelőző öt évben ültetett fa.

(9) A pótlásra szolgáló fákat, facsemetéket az adott fajra, fajtára jellemző gyökérnövekedést lehetővé tevő, de legalább 1,5x1,5x1,5 m, földmunkát korlátozó adottságok esetén legalább 1,0 m x 1,0 m x 1,0 m befoglaló méretű ültetőgödörbe kell telepíteni. Az ültetőgödröt a telepített fa, facsemete tulajdonságainak, élettani sajátosságainak megfelelő ültetőközeggel kell feltölteni. Az ültetőgödör eredeti talaját csak legalább 50%-ban jó minőségű termőfölddel és az ültetett növény eredését segítő talajjavító anyagokkal keverve lehet visszatölteni. A kiültetésüktől számított legalább öt évig gondoskodni kell a fák intenzív fenntartásáról, rendszeres öntözéséről is.

(10) A pótlás vagy az ismételt pótlás tényét a pótlásra kötelezettnek 30 napon belül be kell jelentenie a jegyzőhöz.

(11) A jegyző a pótlás megtörténtét és annak eredményességét a bejelentéstől számított három évig ellenőrizni jogosult. Amennyiben a pótlásra kötelezett a számára előírt pótlási kötelezettséget határidőben nem teljesíti és személye nem azonos az ingatlan tulajdonosával, a pótlásra az ingatlan tulajdonosa is kötelezhető.

(12) Eredményes pótlásként az a fa, facsemete vehető figyelembe, amely az ültetéstől számított első nyugalmi időszakot követő három évben is legalább 80%-ban kihajt. Amennyiben a kivágott fa pótlása eredménytelen, a pótlást meg kell ismételni az eredeti kötelezettség szerinti feltételekkel.

(13) A pótlás valamennyi költségét a pótlásra kötelezett viseli.

(14) Az engedélyben megállapított mértékben és módon, a fás szárú növény kivágását követő egy éven belül az engedélyes köteles gondoskodni a pótlásról.

(15) Indokolt esetben, kérelem alapján, a pótlásra rendelkezésre álló időt a jegyző meghosszabbíthatja.

(16) Engedély nélküli vagy annak minősülő kivágás esetén, a pótlásra a fás szárú növényt kivágó személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját kell kötelezni.

A pótlási kötelezettség megváltása

9. § (1) Amennyiben a fás szárú növény pótlása az ingatlan adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és előreláthatólag a megismételt pótlás sem lesz eredményes, úgy a természetbeni pótlással nem teljesíthető kötelezettség helyett a jegyző az ingatlan használóját pénzbeli megváltás fizetésére (továbbiakban: kompenzációra) kötelezi.

(2) A fás szárú növények kivágására vonatkozó kompenzáció összegét a 6. melléklet szerint kell megállapítani.

(3) A kompenzáció összege csökkenthető az ültetőgödör és a fahely kialakításának a normál piaci árnak megfelelő, a faültetési terv alapján becsült vagy számlával igazolt költségével.

(4) A kompenzáció összegét legkésőbb a fa kivágását engedélyező vagy a pótlási kötelezettséget elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 14 napon belül kell az Önkormányzat Favédelmi és zöldfelület-fejlesztési célra fenntartott számlájára megfizetni, mely összeget az Önkormányzat kizárólag fák védelmére, ültetésére, valamint zöldfelületek fejlesztésére fordíthat.

(5) A használó pénzbeli megváltásra nem kötelezhető, ha kivágásra az alábbiak miatt kerül sor:

a) természetes vagy a használón kívül álló okból bekövetkező leromlás, elhalás;

b) hatósági kötelezés;

c) az Önkormányzat megbízása;

d) inváziós fajú vagy erősen allergén növény.

Eljárási rendelkezések

10. § (1) Az e rendeletben szabályozott magánterületen lévő fás szárú növények védelme önkormányzati hatósági ügy és Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik.

(2) A Képviselő-testület e hatáskörét a jegyzőre ruházza át. A jegyző elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

Jogkövetkezmények

11. § Aki közterületen és magánterületen

a) fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása nélkül ültet, kivág, vagy annak részeit eltávolítja,

b) fás szárú növény kivágásával, részeink eltávolításával a rajta élő, fészkelő élőlényeket veszélyezteti,

c) fahelyeket és fás szárú növényekkel beültetett zöldfelületet tapos, szennyez, azon járművel parkol vagy a talaj tömörödésével, a növények sérülésével járó tevékenységet végez,

d) a fa kezelőjének hozzájárulása nélkül bármilyen tárgyat, eszközt, berendezést helyez el a fán, vagy rögzít a fához,

e) fásított területen favédelmi terv nélkül vagy az abban foglalt intézkedések megsértésével vagy favédelmi szakfelügyelet nélkül építési munkát végez,

f) bejelentési és pótlási kötelezettségének jelen rendeletben rögzített határidőben vagy az engedélyben megállapított mértékben és módon nem tesz eleget,

g) fapótlási kötelezettségének nem a faültetési tervben előírtak szerint tesz eleget, megsérti a közösségi együttélés szabályait.

Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet 2022. június 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: KT SZMSZ) 2. mellékletének IV. fejezete a következő 24. ponttal egészül ki:

„24.) Dönt egyes fás szárú növények ideiglenes kerületi védelem alá helyezéséről.”

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a KT SZMSZ 5. melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:

„7. Eljár a fás szárú növényekkel kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.”

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 25/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet a következő 6/B. §-al egészül ki:

Fás szárú növények védelméről szóló szabályok megszegése

6. § (1) Aki Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a Terézváros fás szárú növényeinek védelméről, pótlásáról szóló 12/2022. (V. 5.) önkormányzati rendelet 4. § (3), (4), (6), (7), (8) és (10) bekezdését, 7. § (2) és (6) bekezdés a) és b) pontját, 8. § (5), (10) és (14) bekezdését megszegi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértés elkövetőjét a közterület-felügyelő helyszíni bírsággal sújthatja, illetve önkormányzati hatósági eljárás során a jegyző természetes személy esetén kettőszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kettő millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki.”

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 24/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet 42. §-a a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő fásított közterületen, valamint fásított előkertekkel határolt utcaszakaszokon végzett út- és közműépítési munka esetén a tulajdonosi hozzájárulás kiadására irányuló kérelemhez mellékelni kell a külön rendelet szerinti tartalommal kidolgozott favédelmi tervet.

(8) A tulajdonosi hozzájárulás kiadásának feltételeként az építési munkákkal érintett fás szárú növények védelme, megőrzése érdekében műszaki-tervezési, mérnökbiológiai és gyökérmenedzsment eszközök alkalmazásának, valamint favédelmi szakfelügyelet biztosításának követelménye írható elő.”

13. §2

14. §3

15. §4

7. melléklet5

8. melléklet6

1

Az 5. § (5) bekezdése a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 48. §-ával megállapított szöveg.

2

A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 14. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 15. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 7. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 8. melléklet a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.