1. § (1) Tázlár település község.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tázlár Község Önkormányzata.

(3) Az Önkormányzat székhelye: 6236 Tázlár, Templom köz 2.

(4)² Az Önkormányzat működési területe: Tázlár Község közigazgatási területe.

(5)³ A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás és a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás.

2. § Az önkormányzat címeréről, zászlójáról és használatuk rendjéről szóló rendelkezéseket a Képviselő-testület az erről szóló önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

4. § (1) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását az 1. melléklet és a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról, elsősorban az általa létrehozott intézmények és külső gazdasági társaságok útján gondoskodik.

5. § (1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4)⁴ A Képviselő-testület munkatervének elfogadásáról a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a polgármester javaslatára a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

(6) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

6. § (1) A Képviselő-testület üléseinek típusai:

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester (alpolgármester) hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére.

7. § Az alakuló ülés napirendje:

8. § (1)¹⁰ A Képviselő-testület ülésének száma évente legalább 10, azok napirendjére, tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) Az üléseket rendszerint szerdai munkanapra, tizenhét órára kell összehívni. A Képviselő-testület rendes üléseit úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző, vagy azt követő napra. Az elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

(3a)¹¹ A Képviselő-testület az ülését a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal Tázlári Kirendeltsége Tanácstermében tartja.

(4)¹² A Képviselő-testület július 1-től augusztus 25-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik (nyári szünet).

9. § (1)¹³

(2) A polgármester köteles jelen rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

(3)¹⁴ A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, valamint a testületi határozat nélkül, átruházott hatáskörében hozott forrásfelhasználásról szóló döntésekről.

10. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző három nappal korábban kézbesíthető.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

11. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülést megelőző napon kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.

(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével –, a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, telefonon és elektronikus úton is összehívható.

12. § (1) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott.

(2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

13. §¹⁵ (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, de a beszámoló szóban is előterjeszthető.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek általában tartalmaznia kell:

(4) A Képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult:

(5)¹⁶ Az előterjesztéseket az ülés napját megelőzően 10 nappal a jegyzőnél kell írásban benyújtani.

(6) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az Önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a Képviselő-testület ülésére.

(7) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön szakértőt jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.

14. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 4 munkanappal kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus úton és nyomtatott formában (a megadott e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.

(2) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az érintetteknek az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés külön kézbesítését.

(3)¹⁷ A meghívó tartalmazza a Képviselő-testületi ülés napjának, helyének, kezdési időpontjának pontos megjelölését, a napirendi pontok tárgyát, az előterjesztő nevét a polgármester kivételével.

(4) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

(5)¹⁸ A meghívottakat a nyílt Képviselő-testületi ülésen – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg, tanácskozási jog illeti meg továbbá a településen bejegyzett cívil- és önszerveződő közösségek képviselőit.

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról Tázlár lakosságát (a nyilvánosságot), a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével kell értesíteni.

(7) Ahol a jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Tázlár Község Önkormányzata székhelyén a hirdetőtáblán és a www.tazlar.net honlapon történő közzététel értendő.

15. § (1) A Képviselő-testület ülései - a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(1a)¹⁹ Az érintett az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben előzetesen írásban kérheti a zárt ülés tartását.

(2) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(3)²⁰ A nyilvánosság a nyílt üléseken, az ülésteremben történő személyes részvételi lehetőség biztosításával, továbbá az ülésen videofelvétel készítésével biztosított, amely -felvétel készítése esetén- az ülést követő naptól a youtube.com oldalon kerül feltöltésre.

16. § (1)²¹ A polgármester, a jegyző, az aljegyző, a Képviselő-testület állandó bizottságai, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend kiegészítését (sürgősségi javaslat).

(2)²² A javaslatot indokolni kell. A sürgősségi javaslatot az ülés napját megelőző nap 12.00 óráig kell a jegyzőnek átadni.

(3) A sürgősségi javaslat napirendre történő felvételéről - amennyiben a polgármesteren kívül más előterjesztésre jogosult javasolja - a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4)²³ Sürgősséggel rendelettervezet nem tárgyalható.

(5)²⁴ A sürgősségi javaslatot a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

17. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

18. § (1) A munkatervben szereplő, illetve a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő, képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően 10 nappal írásban beterjeszteni. (A sürgősséggel beterjesztett önálló indítvány esetében a 16. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.)

(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

(3) A Képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 14. §-ban foglaltaknak megfelelően:

19. § (1) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén a

(2) Ha a képviselő a kapott felvilágosítást nem fogadja el, interpellációt terjeszthet elő.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(5) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

(6) Sürgős esetben az ülés elnökének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére, az interpelláció engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen kell nyilatkoznia a válasz elfogadásáról.

(8) Ha az interpellációra adott szóbeli vagy írásbeli választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. Abban az esetben, ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni.

20. § (1) A képviselő a testületi ülésen, önkormányzati ügyekben, kérdéssel, észrevétellel fordulhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez. Részére a választ lehetőleg azonnal, de legkésőbb a következő ülésen meg kell adni.

(2) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában, az ülés végén, közérdekű ügyekről tájékoztatást adhat, illetve bejelentéssel élhet.

21. § (1) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől írásban bármelyik képviselő, a felszólalás tárgyának megjelölésével, engedélyt kérhet.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

22. § (1) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(2) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőkön túl az előterjesztéshez hozzászólhat az, akinek a polgármester indokolt esetben szót ad.

(3) Az ülés elnöke:

23. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

24. § Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést félbeszakíthatja.

25. § (1) Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, jelen rendeletnek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, az elnök rendre utasítja.

(2) A testületi ülésen tilos felhangosított mobiltelefonnal részt venni. E tilalom megszegőjét az elnök rendre utasítja.

26. § (1) Az elnök napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását. Megadja a szót az előterjesztőnek, aki az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhet. Az előterjesztő az előterjesztést a vita lezárásáig módosíthatja, visszavonhatja, átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek a válaszadásra.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnöke ismerteti az előterjesztésekkel kapcsolatos – bizottsági ajánlást, a bizottság esetleges módosító javaslatát.

(4) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely önkormányzati képviselő, a Képviselő-testület állandó bizottságai, a polgármester, a jegyző és az aljegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot indokolni kell.

(5) A módosító javaslat benyújtója módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, illetőleg visszavonhatja.

(6)²⁵ A hozzászólásra jelentkezőnek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(7) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga.

27. § (1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat)

(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőnek, hozzászólás engedélyezhető. Egyébként a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

28. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

29. § (1) A Képviselő-testület, döntést igénylő kérdésben, határozatot – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3)²⁶ A minősített többséghez a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének (4 fő) igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban, valamint a törvényben és az Önkormányzat rendeletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(5)²⁷ A rendelet- és határozat-tervezeteket a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi. A Szociális és Gazdasági Bizottság állásfoglalása szükséges: a költségvetés és a zárszámadás elfogadásához, valamint a Szociális és Gazdasági Bizottság véleményezi a szociális és egészségügyi témájú rendelet tervezeteket és a szociális tűzifa kérelmeket.

(6) Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalása szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásához.

(7)²⁸

29/A. §²⁹ (1) Az Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:

(2) A Képviselő-testület állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. A rendelet előkészítésével megbízhatja valamely bizottságát, vagy az előkészítésre külön bizottságot hozhat létre.

(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése, véleményeztetése a jegyző feladata. A jegyző a rendelettervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokairól.

(4) Az Önkormányzat rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.

30. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző – törvényességi kérdésben – jelzéssel élhet.

(3) A Képviselő-testület először – benyújtásuk sorrendjében – a módosító javaslatról, majd a rendeleti vagy határozati javaslat egészéről dönt.

31. § (1) A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követő ülésen a Képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.

(5) Amennyiben az Ügyrendi Bizottság a személyes érintettséget megállapítja, javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a személyes érintettséggel hozott határozatnak a megsemmisítésére vagy hatályában való fenntartására.

32. § (1) A Képviselő-testület döntéseit, jelen rendeletben és más jogszabályban, meghatározott kivételekkel, - különös tekintettel a közbeszerzési eljárás eredményeként az eljárást lezáró döntés tárgyában- nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézemeléssel történhet.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (például módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(4) Nyílt szavazás esetén, legalább egy képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, - név szerinti szavazást kell tartani.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jelenlévő jegyző vagy aljegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

33. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

34. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

35. § (1)³⁰ A határozatok jelölése a következő formában történik: évente 1-gyel kezdődő sorszám/év, zárójelben az ülés hónapja és napja (hónap római számmal, nap arab számmal) KT HATÁROZAT.

(1a)³¹ Az önkormányzati rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(1b)³² A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül hagyja jóvá:

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet az aljegyző vagy a jegyző a kihirdetés napján Tázlár Község Önkormányzata hirdető tábláján kifüggeszti.

36. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)³³ A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

(3)³⁴ A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, valamint két képviselő hitelesíti.

(4)³⁵ A nyílt ülés jegyzőkönyvét a titkárságon lehet megtekinteni.

37. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi a helyi választópolgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat.

(2) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, az éves munkatervében külön meghatározott döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében, településpolitikai fórumot hívhat össze. Kötelező a fórum összehívása, ha azt a helyi választópolgárok legalább 1 %-a kéri.

(3) A közmeghallgatás, valamint a településpolitikai fórum idejéről, helyéről, illetve a településpolitikai fórum tárgyáról a lakosságot, legalább 15 nappal korábban Tázlár Község Önkormányzata hirdető tábláján történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.

(4)³⁶ A közmeghallgatásról szóló kifüggesztést követően a lakosság előzetesen írásban észrevételt tehet vagy kérdést tehet fel. Az írásbeli kérdésfeltevést benyújtani a közmeghallgatás napját megelőző napig személyesen a BKÖKH Tázlári Kirendeltségén kihelyezett gyűjtődobozba lehet, vagy e-mailben a polgarmester@tazlar.hu e-mail címre megküldve.

38. § (1) Helyi népszavazást a helyi választópolgárok legalább 10%-a kezdeményezheti.

(2) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt legalább a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte.

39. § (1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A Képviselő-testület támogatja a választó-polgárok, gazdasági szervezetek, civil szerveződések olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

40. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, a település fejlődésének elősegítését szolgálja.

(2) A vagyonnal való gazdálkodás szabályait a Képviselő-testület az erről szóló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben, vagy külön rendeletben határozza meg.

41. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak. A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a Mötv. 63. §-a szerinti esküt tesz.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

42. §³⁷ (1) Az Mötv. alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok átadása, átvétele, nyilvántartása és ellenőrzése az Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A Mötv. 49. § (2) bekezdésben meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása a szavazat figyelmen kívül hagyását eredményezi, amennyiben ezáltal nincs meg a legalább 4 egyforma szavazat, akkor a döntés érvényét veszti, joghatás kiváltására alkalmatlanná válik. A bejelentés elmulasztásából eredő, érvénytelen döntéssel összefüggésben keletkezett költségekért a mulasztó fél megtérítési kötelezettséggel tartozik.

43. § (1)³⁸ A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatait névvel ellátott borítékban az Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatait zárt borítékban kell benyújtani, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke zárópecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3)³⁹

44. § (1)⁴⁰ A polgármester a megbízatását főállású megbízatásban látja el.

(1a)⁴¹ A polgármester a település első tisztségviselője, polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Tázlár község fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a Képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak és a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.

(3) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.

(4)⁴² A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné és a képviselő-testületet nem lehet időben összehívni (kiemelkedő közérdek).

(5) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

(6) Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

(7)⁴³ Testületi határozat nélkül alkalmanként 1.000.000.- Ft összeghatár alatti kiadásról dönt átruházott hatáskörben.

(7a)⁴⁴ A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket.

(8)⁴⁵ Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati közalkalmazottak és az önkormányzat által alapított intézmények intézményvezetői tekintetében,

(9) Az összeférhetetlenség, megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak kivizsgálásra átadja.

(10) A polgármester jogosult Tázlár Község Önkormányzatát érintően külső személy, jogi személy részére adatot, információt szolgáltatni, sajtónak nyilatkozni.

45. § A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, - minősített többséggel - egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

46. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a Képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően, arról a bizottság beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

(3)⁴⁶ A bizottság nem képviselő-testületi tagjainak, a bizottság feladatköre szerinti jelentősebb szervezet képviselőjét, szakemberét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybevevők képviselőjét, a terület szakértőjét célszerű megválasztani. A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a Képviselő-testület előtt és évente vagyonnyilatkozatot benyújtani.

(4) A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

47. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

(2)⁴⁹ A Képviselő-testület a települési támogatások és a Bursa Hungarica támogatás elbírálását a Szociális és Gazdasági Bizottságra ruházza át.

(3) A vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos feladatokat a Mötv. alapján az Ügyrendi Bizottság látja el.

48. § (1) A bizottságok – jogszabályok keretei között – határozzák meg működésük szabályait. A bizottságok üléseinek vezetésére a Képviselő-testület üléseinek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok nem rendelkeznek éves munkatervvel.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel.

(4) A bizottságok legalább évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a Képviselő-testületnek beszámolni.

(5) A bizottságok évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülést tartanak.

(6) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a Képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(7) Az állandó bizottságok rendes üléseit általában a testületi ülés hetében az ülést megelőzően kell megtartani.

(8) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

(9)⁵⁰ A bizottságok elnökét - akadályoztatásuk esetén - a rangidős képviselő bizottsági tag helyettesíti.

49. § (1) A bizottság tagja köteles a bizottság ülésén részt venni.

(2) Ha a bizottság tagja a rendes bizottsági ülésekről naptári éven belül négy alkalommal hiányzik, a Bizottság elnöke köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

50. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3)⁵¹ A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről Tázlár lakosságát a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével kell értesíteni.

(4) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt, továbbá a Képviselő-testület tagjait meg kell hívni.

(5)⁵² A bizottsági ülés időpontját és iratait az elnök megbízásából a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal Tázlári Kirendeltsége veszi nyilvántartásba és gondoskodik az őrzéséről.

51. § (1)⁵³ A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal Tázlári Kirendeltsége látja el.

(2)⁵⁴ A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés vezetője írja alá és egy bizottsági tag hitelesíti. Az önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

52. § (1) A polgármester illetményéről – a jogszabály keretei között – a Képviselő-testület alakuló ülésén dönt.

(2) A Képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a megválasztásával egyidejűleg – jogszabály keretei között – összegszerűen állapítja meg.

(3)⁵⁵ Az önkormányzati képviselőt megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke havi 38 450 Ft (alapdíj).

(4)⁵⁶ Az állandó bizottság elnökét az alapdíj 150 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(5)⁵⁷ Az állandó bizottság képviselő és nem képviselő tagját az alapdíj 45 %-ának megfelelő összegű havi tiszteletdíj illeti meg.

(6) Ha a képviselő, naptári éven belül, a Képviselő-testület négy rendes üléséről távol marad, a polgármester köteles őt írásban felszólítani az üléseken való részvételre.

53. §⁵⁸ A közművelődési feladatellátás formája a Művelődési Ház elnevezésű közösségi színtér, a Tázlári Tájház, a Felsőtelepi Közösségi Színtér, a Tázlári Közösségi Ház, a Sportpálya és a Park közösségi színterek, amelyek működtetője az Önkormányzat.

54. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hozott létre „Bócsai Közös Önkormányzati Hivatal” (a továbbiakban: BKÖH) elnevezéssel Bócsa Község Önkormányzatának Képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A BKÖH működése során a Mötv. 85. – 86. § szerint és a BKÖH ügyrendje szerint kell eljárni.

(2) A BKÖH székhelye: 6235 Bócsa, Rákóczi utca 27.

(3) A BKÖH Tázlári Kirendeltségének címe: 6236 Tázlár, Templom köz 2.

(4) A Bócsa Község polgármestere a BKÖH vezetőjének jegyzőt, annak helyettesítésére aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8:00 órától 12:00 óráig, illetve egyeztetett időpontban ügyfélfogadást tart a BKÖH Tázlári Kirendeltségén.

(5) A közös hivatal alapításáról, működéséről, szervezeti felépítéséről és működésének finanszírozásáról Tázlár és Bócsa községek képviselő-testületei megállapodást kötöttek, illetve azt módosíthatják.

55. § A Hivatal létszáma, belső szervezeti felépítése, a működés részletes szabályai, valamint a részletes feladat- és hatáskörök a két település képviselő-testületei által kötött megállapodás és a BKÖH ügyrendjében kerül szabályozásra.

56. § (1) Bócsa Község polgármestere a BKÖH vezetőjének a jogszabályi követelményeknek megfelelő jegyzőt, helyettesítésére és a részére delegált jogkörökben a kiadmányozási jog gyakorlására, illetve feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki. Bócsa Község polgármestere Tázlár Község polgármestere véleményének kikérésével gyakorolja felettük a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás, a munkáltató jogokat a Mötv-ben és a közös hivatalt létrehozó megállapodásban foglaltak szerint. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a köztisztviselők felett.

(2)⁶⁰ A jegyző szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei tevékenységét, és ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni a testületi ülésen szóban vagy azt követően írásban a polgármester felé.

(3)⁶¹ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra - a gesztor településen foglalkoztatott gazdálkodási vezető gondoskodik.

57. § Az aljegyző annak távollétében és akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, ellátja a munkaköri leírásában foglalt feladatokat, gyakorolja a BKÖH Tázlári Kirendeltségének köztisztviselői felett az egyéb munkáltatói jogokat.

58. § (1) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző jogszabályban meghatározott képesítésű külső ellenőr igénybevételével, szerződéses megbízás útján gondoskodik.

(2)⁶² A Tázlár Község Önkormányzata felett a törvényességi felügyeletet a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztálya látja el.

(3) A BKÖH-t érintő ügyekben a jegyző a tázlári Kirendeltség aljegyzőjét – a rá ruházott ügykörökben szakmailag segíti, vele együttműködik, mulasztás vagy jogsértés esetén a törvényes állapot helyreállítására szólítja fel.

59. § (1) Ez a rendelet 2022. október 01. napján lép hatályba

(2)⁶³ Hatályát veszti Tázlár Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2021. (VIII.30.) önkormányzati rendelete 2022. október 01. napján.