Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 01. 12Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály, HM Állami Légügyi Főosztály Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Főépítésze, Szomor Község Önkormányzata, Tarján Község Önkormányzata, Héreg Község Önkormányzata, Bajna Község Önkormányzata, Epöl Község Önkormányzata, Máriahalom Község Önkormányzata, Mány Község Önkormányzata, Csabdi Község Önkormányzata, valamint Gyermely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép alakításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelet szerinti véleményezési eljárásban részt vevő partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet mellékletei
1. § A mellékletek az alábbiak:
a)1 1. melléklet: SZT-1/23 jelű szabályozási terv – A közigazgatási terület külterületére, vonatkozó, egységes szerkezetű szabályozási terv,
b)2 2. melléklet: SZT-2/23/2 jelű szabályozási terv – A központi belterületre vonatkozó, egységes szerkezetű szabályozási terv,
c) 3. melléklet: Jelmagyarázat az SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervhez,
d) 4. melléklet: sajátos jogintézményekkel érintett területek.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó telek;
2. Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület;
3. Kézműipari építmény: olyan gazdasági, elsősorban üzemi rendeltetésű építmény, ahol az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket és bruttó alapterülete nem haladja meg a 200 m2-t;
4. Kialakult, beépített tömb: a belterületen, a beépítésre szánt területeken a telektömbben 75%-ban beépültek a telkek a földhivatali nyilvántartás szerint;
5. Kialakult állapot: 2-2 szomszédos telken kialakult beépítés figyelembe vételével meghatározott épület elhelyezés, illetve az ingatlan-nyilvántartás szerint jelölt közterület, telek;
6. Melléképület: a telek és a telken álló főépületek rendeltetésszerű használatát, működtetését segítő, kiegészítő hasznosítású épület:
a) járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs),
b) nyári konyha, mosókonyha, szárító,
c) tárolóépület (kamra, szín, fészer, csűr vagy egyéb tároló),
d) kézműipari építmény;
7. Szolgálati lakás: alapvetően gazdasági, vagy turisztikai célra hasznosított telken létesített lakás, mely az ott működő gazdasági szervezet tulajdonában van, és annak működését szolgálja;
8. Telekigényes közműlétesítmény: nem vonalas jellegű közüzemi közműlétesítmények (elektromos alállomás, gázfogadó, vezetékes hírközlési központ, szennyvíz átemelő),
9. Terepszint alatti beépítettség: az épület alatti pinceszint és a terepszint alatti építmények bruttó alapterületének együttese;
10. Védőfásítás: legalább kétszintű növényzet, ahol gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa telepítendő 150 m2-ként;
11. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. Szabályozási elemek és alkalmazásuk
3. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) meglévő közterületi telekhatár és szabályozási vonal (tervezett közterületi telekhatár);
b) szabályozási szélesség, kiszabályozott közterületi szélességek, vagy a földhivatali nyilvántartás szerinti közterületi szélesség és azok méretezése;
c) építési övezet, övezet határa és a hozzá rendelt, építési övezeti, övezeti paraméterek, melyeket az építési övezethez, övezethez tartozó telekrészre kell kötelezőnek tekinteni. A belterületi határt, a szabályozási vonalat és a szabályozási terven eltérő színnel jelölt területhasználatot egyben építési övezet, övezet határként kell értelmezni;
d) az építési határvonal, építési hely rajzi és szöveges rendelkezése, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan;
e) a telek be nem építhető része,
f) telken belüli védőfásítás,
g) beültetési kötelezettség.
(2) A szabályozási terven jelölt más jogszabály által elrendelt kötelező erejű szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek (műemlék, műemléki környezet, régészeti lelőhely, helyi védelem);
c) táj- és természetvédelmi elemek (Natura 2000, ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület);
d) védőterületek, védősávok, (közlekedési és közműlétesítmények, felszíni és felszínalatti vízvédelmi területek határa).
(3) A szabályozási terven alkalmazott javasolt szabályozási elemek az alábbiak:
a) tervezett belterületi határ,
b) javasolt telekhatár,
c) javasolt megszüntető jel,
d) kerékpárút közterületen belüli nyomvonala,
e) vegyes használatú út.
(4) A szabályozási terv, sajátos jogintézményként jelöli a Gyermely Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) elővásárlási jogával, és a beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok határát.
(5) A szabályozási terven jelölt egyéb, az (1)–(3) bekezdésben nem szereplő elemek, tájékoztató elemek, melyek a tájékozódást és a szabályozási terv értelmezését segítik.
(6) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a 4. §-ban meghatározott esetekben lehet, egyéb esetben a HÉSZ-t, és annak mellékletét képező szabályozási tervet előzetesen módosítani szükséges.
(7) A szabályozási terven alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, a javasolt szabályozási elemek és tájékoztató elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is változtathatók. A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek kizárólag a más jogszabályban meghatározott előírásokkal összhangban változtathatók.
4. Az egyes szabályoktól való eltérés lehetősége
4. § (1) A szabályozási terven jelölt építési övezet, övezet határa nem jelent kötelező telekosztást, kötelező telekhatárt, vagyis egy telek tartozhat több építési övezethez, övezethez is. Több építési övezetbe tartozó építési telken az építési övezeti, övezeti paramétereket a telek adott építési övezetbe, övezetbe tartozó részére kell alkalmazni.
(2) Építési övezetek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével a tulajdonosok kérelmére változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekegyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésekben foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező telek legfeljebb 15%-ig érvényesíthető a változás. Egy adott terület esetében az építési övezeti határ, övezeti határ korrigálását a rendelet hatályba lépését követő egy alkalommal lehet érvényesíteni, telekegyesítést, telekhatár-rendezést követően, azonban beépítésre nem szánt övezet területe nem csökkenhet.
(3) Telekigényes közműlétesítmény számára telek bármely övezetben és bármely építési övezetben kialakítható. A telek nagyságára és beépíthetőségére, a környezetében lévő övezeti és építési övezeti rendelkezések nem értelmezendők. A közműlétesítmény telkének nagyságát és beépítettségét, építményeit a technológiai igények, külön jogszabályok és védőtávolságok határozzák meg.
5. Belterületi határ változtatására, belterületbe vonásra vonatkozó előírások
5. § (1) A szabályozási terven jelölt, tervezett belterülethez tartozó földrészletek bevonása szakaszosan is végrehajtható, az időszerűség, a konkrét építési igények függvényében. A közműhálózat kiépítésének feltételeit külön önkormányzati döntés alapján településrendezési szerződésben kell rögzíteni.
(2) Kereskedelmi szolgáltató, ipari gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi, és különleges építési övezetbe sorolt építési telek, beépítésre szánt területként történő felhasználása belterületbe vonás nélkül is megvalósítható.
6. Közterület alakításra vonatkozó előírások
6. § (1) A település közterületein felszín felett a közlekedési és közmű létesítményeken kívül elhelyezhető:
a) reklám és reklámhordozó berendezés Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 13/2018. (XII. 18.) önkormányzati rendelete figyelembevételével,
b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények, várakozóhelyek és tartozékaik, hulladékgyűjtő edényzet,
c) alkalmi vásárok, piac építményei, pavilon, fedett árusítóhely, szociális blokk,
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
e) park és játszótér építményei,
f) szobor, díszkút, szakrális emlék,
g) távbeszélőfülke,
h) közlekedési zöldfelület, útsorfa,
i) közösségi kulturális célú épület,
j) közparkoló.
(2) A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.
(3) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az építmények közterületről való megközelítését nem akadályozza,
b) járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti, és
c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését, közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza.
(4) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
(5) A belterületen a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, a felszínivíz-elvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani, az út hálózati szerepkörétől függetlenül.
7. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék, véderdősávok megőrzendők.
(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kiemelten a vizes élőhelyek, vízfolyások és csatornák kapcsolatát az országos ökológiai hálózathoz.
(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.
8. Környezetvédelemmel kapcsolatos előírások
8. § (1) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózió elleni védelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.
(2) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell.
(3) Új, légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva helyezhető el.
(4) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, illetve szállítani, az épített környezet, a jó környezetminőség védelme érdekében csak a felporzást megakadályozó felülettakarás, és egyéb hatékony technológia megoldás (pl. felületnedvesítés) alkalmazásával lehet.
(5) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, – különösen a felszíni bányászat és az ahhoz kapcsolódó közúti szállítás, és egyéb építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg
(6) A település területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el. A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes zárt tárolóban kell összegyűjteni vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani. Szennyvíztisztító kisberendezés csak akkor létesíthető, ha védőtávolsága a telken belül biztosítható.
9. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások
9. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartás céljára szolgáló épület, épületrész (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.
(2) A központi belterületen haszonállat tartására szolgáló rendeltetésű épület, épületrész és trágyatároló a telken belüli, és a szomszédos telken álló lakóépülettől biztosított legalább 15 m-es védőtávolság megtartásával, a telek homlokvonalától számított 25 méteren kívül építhető.
(3) Közlekedési létesítmények védősávjait a következőknek megfelelően kell biztosítani:
a) Az országos úthálózat részét képező utak mentén védőtávolság tartandó, épület, kerítés védőtávolságon belül csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető.
b) A külterületi földutak védőzónája az úttengelytől számítottan 15m-15m. Kerítés a védőzónán belül az úttengelytől számítottan 10m-10m-en belül nem létesíthető, épület a kerítés vonalához 5m-nél közelebb nem építhető.
(4) Közműlétesítmények védősávjai a következőknek megfelelően kell biztosítani:
a) Villamos főelosztóhálózat 132 kV-os elektromos légvezeték nyomvonala mentén a biztonsági övezet 17,0-17,0 m, a 22 kV-os középfeszültségű villamoshálózatok szabadvezetékes rendszer esetén a biztonsági övezet: a szélső fázisvezetőktől számítottan, külterületen 5,0-5,0 m, belterületen 2,5-2,5 m.
b) a nagyközépnyomású földgáz elosztóvezetékek biztonsági övezete Gyermely területén 7-7 méter széles sáv, a középnyomású földgáz elosztóhálózat biztonsági övezete 4-4 méter bel- és külterület esetében egyaránt.
c) A közüzemű szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye hatóság által egyedileg megállapított és rögzített előzetes megállapítás nélkül bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
(5) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartás számára.
(6) A szennyvíztelep tisztító műtárgytól számított 200 m sugarú védőtávolságon belül környezetvédelmi, járvány és közegészségügyi szempontból védelmet igénylő épület nem építhető (pl.: élelmiszer feldolgozás, előállítás, csomagolás, tárolás, közösségi funkciójú épület, szállás, lakás).
(7) Szomori út menti fejlesztési lakótelkek feltárása a Szomori útra csatlakozóan nem valósítható meg.
10. Közműellátásra és hírközlésre vonatkozó általános előírások
10. § (1) A közműveket közterületen vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon (ingatlanokon) keresztül lehet vezetni, elhelyezni.
(2) Közterület, illetve magánút építése rekonstrukciója esetén gondoskodni kell a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, felújításáról, a csapadékvíz elvezetéséről, belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen és magánúttal feltárt területen a térvilágítás megépítéséről.
(3) Az új építmények létesítésével összefüggően csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét ellenőrizni kell. Az építmény csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóba.
(4) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz – elvezető, szikkasztó hálózatot kell továbbfejleszteni, előzetesen elkészített vízelvezetési koncepció alapján. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.
(5) Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása csak a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül folytatható.
11. Építési övezetek, övezetek közművesítettségi mértékére vonatkozó előírások
11. § (1) Az építési övezetekre megállapított közművesítettségi mérték környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon is teljesíthetők.
(2) A meglévő belterületen, valamint a belterülethez közvetlenül csatlakozó beépítésre szánt területeken a kertvárosias lakó, a falusias lakó, a településközponti vegyes, intézményi vegyes, a kereskedelmi szolgáltató gazdasági és ipari gazdasági építési övezetekben teljes közműellátás biztosítandó.
(3) A különleges táj- és természetvédelmi és a különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetek telkein részleges közműellátás biztosítandó.
(4) Beépítésre nem szánt területen belüli birtokközpont telkén és a beépítésre nem szánt különleges övezetek telkein hiányos közműellátás biztosítandó.
12. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
12. § (1) Lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(2) Közösségi célú épület elhelyezése esetén az OTÉK szerint meghatározott személygépkocsi várakozóhelyek közterületen is biztosíthatók.
13. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
13. § (1) A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi helyi közút lejegyzéssel, illetve zöldterület kialakítással érintett ingatlan esetében. Az elővásárlási joggal érintett ingatlanokat a 3.1 melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat a fejlesztések támogatása érdekében településrendezési szerződést köt az útépítési és közművesítési hozzájárulással, illetve telekcsoport újraosztásával tömbök fejlesztési céljainak megvalósítójával.
(3) Amennyiben a megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik, akkor a fejlesztési cél megvalósítója és az önkormányzat településrendezési szerződésben rögzíti a terület igénybevételével összefüggő feltételeit.
14. Telekalakítás általános szabályai
14. § (1) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek, és a szabályozás végrehajtása nem lehetetleníti el a besorolás szerinti telekhasználatot.
(2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(3) Fekvő telek létesítése esetén a telek közterületre merőlegesen mért mélysége, nem lehet kisebb 22,0 m-nél.
15. § (1) Magánút minden építési telekből és minden telekből kialakítható, függetlenül az építési övezeti, övezetei paraméterek között meghatározott legkisebb telekterülettől, az alábbi minimális szélességek figyelembe vételével:
a) legfeljebb 2 lakótelket, vagy legfeljebb 4 lakást kiszolgáló magánút szélessége legalább 4,0 m ,
b) 2-nél több lakótelket, vagy 4 lakásnál több rendeletetési egységet kiszolgáló magánút szélessége legalább 8,0 m,
c) 10-nél több lakótelek megközelítése esetén legalább 12,0 m .
d) 2-nél több gazdasági telket kiszolgáló magánút szélessége legalább 12,0 m , ahol a burkolt közlekedési felület szélessége legalább 6,0 m .
(2) A magánút telkének közterülethez kell csatlakoznia, ennek műszaki tartalmáról a telekalakítást megelőzően településrendezési szerződést kell kötni, amelyben a magánút működtetéséről is rendelkezni kell.
(3) Amennyiben az új magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani.
(4) A magánutat úgy kell kialakítani, hogy az út telekhatára és a gépjárműforgalomra szolgáló burkolat kiemelt vagy süllyesztett szegélye külső széle a szomszédos telken álló épület homlokzatától legalább 1 méterre legyen.
15. Építés általános szabályai, feltételei
16. § (1) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott építési övezetbe, övezetbe eső területrészének arányában.
(2) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.
(3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben különálló terepszint alatti építmény a telek 5%-ig létesíthető, kivéve ahol az övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.
(4) Új épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület, vagy annak egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.
(5) Az építési hely, valamint az épületek elhelyezése a beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terven jelölt építési hely, illetve az építési övezet előírása másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:
a) A telek homlokvonala menti építési vonal a 2-2 szomszédos telken álló főépületek által meghatározott építési vonal figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani. Az új fejlesztési telkeknél, vagy ha a jellemző közterület felöli homlokzati falsík egyértelműen nem állapítható meg, legalább 5,0 méter előkertet kell biztosítani.
b) Az oldalkert szélessége:
ba) szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter ,
bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: az oldalkert mérete 4,0 m.
c) a hátsókert mélysége:
ca) a fekvő telkek és a 30 m-es telekmélységet el nem érő telkek esetében a hátsókert mérete 3,0 m,
cb) egyéb esetben 6,0 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül a 18m-t meghaladó telekszélességnél, fekvő telek 18m-es telekmélységénél, vagy örökségvédelmi érdekből az új épületet az építési helyen belül szabadon állóan is el lehet helyezni.
(7) A kialakult, beépített tömbben az oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó jellemzően beépített telekhatár, függetlenül attól hogy közbenső vagy saroktelek-e. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza. Amennyiben ez az oldalhatár közterület felé esik, a telek homlokvonalára építhető az épület, melyet a közterület irányába, nyílásokkal ellátott homlokzattal kell kialakítani.
(8) Zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül hézagosan zártsorúan vagy szabadon állóan is elhelyezhető az épület, vagy épületrész. A telekhatártól telekhatárig tartó építési helyen több új önálló épület is építhető. Az épület és a telekhatár között hézag is létesíthető, ha a hézag szélessége az épületmagasság felével megegyező és ezáltal az épület határoló fala homlokzatosítható. Több épület esetén az épületek között a tűz, vagy a telepítési távolságot biztosítani kell.
(9) Magánút létesítése esetén a kialakult állapot figyelembevételével kell az építési helyet meghatározni úgy, hogy a magánút irányába eső előkert mérete a korábbi oldalkert méretével megegyező, vagy oldalhatáronálló, vagy zártsorú beépítés esetén 0,0 méter.
(10) Az építési telkeken terepszint alatti építés az építési helyen belül történhet.
17. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Lakó és településközpont építési övezetek építési telkének előkertjében – legfeljebb bruttó 6 m2 alapterületű kukatároló kivételével - építmény nem helyezhető el. Kukatároló oldalsó falának és a telek oldalhatára közötti távolságnak legalább 3 méternek kell lenni.
(3) Lakó és településközpont építési övezetekben üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
(4) Lakó építési övezetben állattartó épület – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik:
a) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel megegyező bruttó alapterületű lehet,
c) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10,0 m távolságra.
(5) Településközpont építési övezetben állattartó épület nem helyezhető el.
(6) Lakó és településközpont építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
16. Kerítés, támfal, tereprendezés
18. § (1) Az építési övezetek, övezetek eltérő rendelkezése hiányában az utcafronti kerítés magassága:
a) lakó, vegyes építési övezetben legfeljebb 2,0 m ,
b) gazdasági építési övezetekben, különleges építési övezetben, beépítésre nem szánt különleges övezetekben legfeljebb 2,5m lehet,
c) sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés intézményi és különleges építési övezetben, övezetben 6,0 m magasságig építhető.
(2) Külterületen, beépítésre nem szánt területen a telek határánál vagy a telek beépített részei körül vagyonvédelmi szempontoknak is megfelelő kerítés építhető legfeljebb 2,5m-es magassággal az alábbi esetekben:
a) mezőgazdasági gazdálkodáshoz kapcsolódó épületek körül, különösen az Má-1 és Má-4 jelű övezetben,
b) birtokközpont telke, vagy telek beépített része,
c) különleges beépítésre nem szánt övezetek esetében.
(3) Kertes mezőgazdasági övezetben a telek határánál vagy a telek beépített részei körül kerítés építhető legfeljebb 2,0 m-es magassággal.
(4) Az építési helyen kívül, a telek homlokvonala kivételével, a telekhatárok menti 1,5 m-es sávban nem lehet megváltoztatni az eredeti terep szintjét. Ezen a sávon belül nem létesíthető lehajtó, rámpa, támfal, rézsű. A szomszédos telkek talaj és épületi állékonyságát veszélyeztetni nem lehet.
(5) Tereprendezés az építési helyen kívül az előkertben lehetséges, az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása céljából.
Részletes övezeti előírások
17. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
19. § A település területének beépítésre szánt területei sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) Kertvárosias lakó építési övezet (Lke);
b) Falusias lakó építési övezet (Lf);
c) Településközpont vegyes építési övezet (Vt);
d) Intézményi vegyes építési övezet (Vi)
e) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (Gksz);
f) Ipari gazdasági építési övezet (Gip);
g) Mezőgazdasági üzemi különleges építési övezet (Kmü),
h) Szennyvíztisztító telep különleges építési övezet (Kszt),
i) Különleges sportolási célú létesítmény övezete (Ksp),
j) Idegenforgalmi szolgáltató különleges építési övezet (Kisz),
k) Lőtér különleges építési övezet (Klt).
18. Kertvárosias lakó építési övezet (Lke)
20. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakó építési övezet, mely elsősorban lakóépületek, a helyi lakosság ellátását szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lke jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) a lakó rendeltetést nem zavaró hatású, a lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális,
d) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az Lke jelű lakó építési övezetben az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön is létesíthetők.
(4) A kertvárosias lakó építési övezet építési telkein:
a) általánosan egy lakás építhető telkenként,
b) legfeljebb két lakás építhető, amennyiben a telek területe meghaladja az 1200m2-t;
c) ettől eltérni az Lke-SZ/4 építési övezetben lehet, az 5000 m2-t meghaladó telekterület esetén, ahol 500 m2-ként egy lakás építhető;
d) egyéb rendeltetés esetén legfeljebb 3 rendeltetési egység;
e) állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület a beépítettségen belül, a telekterület legfeljebb 5%-án helyezhető el.
21. § (1) Az Lke-O/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 600 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 16 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
e) terepszint alatti építés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
(2) Az Lke-O/2 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 800 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 18 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
e) terepszint alatti építés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,50 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
(3) Az Lke-O/3 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 600 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 16 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%;
e) terepszint alatti építés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
(4) Az Lke-SZ/4 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2;
b) a beépítési mód: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25%;
d) terepszint alatti építés mértéke: 35%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
19. Falusias lakó építési övezet (Lf)
22. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakó építési övezet, mely elsősorban lakóépületek, illetve ezekhez kapcsolódó mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató, termelő építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakó építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) a lakó rendeltetést nem zavaró hatású mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó épületek, építmények (pl.: terménytároló, pajta, gépszín, géptároló, állattartó épület, pince, nyárikonyha, füstölő),
c) egyéb nem zavaró hatású gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület,
d) a helyi lakosság ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató,
e) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) szállás jellegű, kivéve munkásszállás,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A falusias lakóövezetben az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön is létesíthetők.
(4) A falusias lakó építési övezet építési telkein:
a) általánosan egy telken egy lakás építhető,
b) legfeljebb két lakás építhető az 1500 m2-t meghaladó telkek esetében;
c) állattartó vagy vállalkozás jellegű műhely épület a beépítettségen belül, a telekterület legfeljebb 10%-án helyezhető el.
23. § (1) Az Lf-O/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 18 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
e) terepszint alatti építés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
(2) Az Lf-O/2 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 18 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
e) terepszint alatti építés mértéke: 30%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
(3) Az Lf-O/3 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 18 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
e) terepszint alatti építés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
(4) Az Lf-I/4 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 18 m;
c) a beépítési mód: ikres;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
e) terepszint alatti építés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
20. Településközponti vegyes építési övezet (Vt)
24. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt településközponti vegyes építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület lehelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre és a településközpont szerepkörét erősítik.
(2) A településközponti vegyes építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) környezetet nem terhelő kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezet területén nem létesíthető:
a) üzemi, raktározó jellegű nagy gazdasági forgalmat keletkeztető gazdasági telephely,
b) a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telep engedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló Korm. rendelet alapján telepengedély köteles tevékenységet kiszolgáló épület, építmény,
c) üzemanyagtöltő állomás,
d) haszonállattartás céljára szolgáló épület, épületrész.
(4) A településközpont vegyes építési övezetben az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön is létesíthetők. Az intézményi rendeltetés épületében csak a személyzet, tulajdonos, vagy használó számára alakítható ki legfeljebb egy lakás.
(5) Telkenként legfeljebb egy lakás létesíthető.
(6) Az építési övezetek telkein közhasználatú épület, vagy óvoda, bölcsőde, nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális rendeltetés létesítése esetén a szükséges parkoló közterületen, vagy más erre alkalmas telken is elhelyezhető. a településrendezési szerződésben meghatározott feltételekkel. Meglévő épület bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetében a többlet gépjármű elhelyezésénél az OTÉK által meghatározott személygépkocsi számának 50%-át kell biztosítani.
25. § (1) A Vt-O/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 500 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 14 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%
e) terepszint alatti beépítés mértéket: 60%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 25%.
(2) A Vt-O/2 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 500 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 14 m;
c) a beépítési mód: oldalhatáronálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%
e) terepszint alatti beépítés mértéket: 50%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 25%.
21. Intézményi vegyes építési övezet (Vi)
26. § (1) A szabályozási terven Vi jellel jelölt intézményi vegyes építési övezet, mely elsősorban több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális célú épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézményi vegyes építési övezetben elhelyezhető épület:
a) szolgálati lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezet területén nem létesíthető haszonállattartás céljára szolgáló épület, épületrész.
(4) Az intézményi vegyes építési övezetben az elhelyezhető egyes rendeltetések együtt, vagy külön-külön is létesíthetők. Az intézményi rendeltetés épületében csak a személyzet, tulajdonos, vagy használó számára alakítható ki legfeljebb egy lakás.
(5) Az építési övezetek telkein közhasználatú épület, vagy óvoda, bölcsőde, nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális rendeltetés létesítése esetén a szükséges parkoló közterületen, vagy más erre alkalmas telken is. Meglévő épület bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetében a többlet gépjármű elhelyezésénél az OTÉK által meghatározott személygépkocsi számának 50%-át kell biztosítani.
27. § (1) A Vi-SZ/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000m2
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 20 m;
c) a beépítési mód: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%
e) terepszint alatti beépítés mértéket: 60%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 35%.
(2) A Vi-Z/2 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 500 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 10 m;
c) a beépítési mód: zártsorú;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%
e) terepszint alatti beépítés mértéket: 50%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 35%.
22. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gksz)
28. § (1) A szabályozási terven Gksz jellel jelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) szállás jellegű,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás;
e) igazgatási, egyéb iroda,
f) üzemanyagtöltő állomás;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2,0 méter távolságra legyen. Az eltérő területhasználatú telekhatárok mentén, vagy a szabályozási terven jelölt helyeken, az előkerti, oldalkerti és hátsókerti sávban legalább 8 m-es mélységben telken belüli fásítást kell megvalósítani. Az egybefüggő terület legfeljebb 2 helyen, legfeljebb 7 m szélességű ki- és behajtó útfelülettel megszakítható.
(4) A gazdasági forgalom (alapanyag be- és készárú kiszállítás teherforgalma) és a hivatásforgalom várakozó helyeit, a vendégforgalom parkolóit minden esetben telken belül kell biztosítani.
(5) Az építési övezetben, az előkertben legfeljebb 30 m2 alapterületű porta épület, gépészetet és telken belüli közművet szolgáló épület önállóan vagy a kerítéssel egybeépítve létesíthető.
(6) Amennyiben a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési határvonalat, úgy 10,0 m széles elő- és hátsókert és 6,0 m széles oldalkert biztosítandó az építési telkeken.
(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetben az épületben az üzemeltetéshez szükséges technológiai építmények, berendezések műszakilag szükséges mérete, technológia által indokolt helyen az épületmagasságtól eltérhet, ezek legmagasabb pontja legfeljebb 20,0 m lehet.
29. § A Gksz-SZ/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 2000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m;
c) a beépítési mód: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%;
e) terepszint alatti beépítés mértéke: 40%;
f) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
g) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
h) a zöldfelület legkisebb mértéke: 20%.
23. Ipari gazdasági építési övezet (Gip)
30. § (1)3 A szabályozási terven Gip jellel jelölt ipari gazdasági építési övezet elsősorban gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási tevékenységi célú épületek, és ezek ellátását szolgáló megújuló energiaforrás építményei elhelyezésére alkalmas.
(2) A Gip jelű ipari gazdasági építési övezetben elhelyezhető épület:
a) ipari termelő, gyártó, összeszerelő gazdasági,
b) raktározó, logisztikai gazdasági,
c) igazgatás, iroda,
d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzetszámára szolgáló lakás
e) üzemanyagtöltő
rendeltetést is tartalmazhat.
(2a)4 Az építési övezetben naperőmű létesítményei, megújuló energiát hasznosító építmény, ezek tartószerkezete, technikai, technológiai berendezés, házas trafó, műtárgyak, berendezések is elhelyezhetők.
(3) A gazdasági forgalom (be- és kiszállítás teherforgalma) és a hivatásforgalom várakozó helyeit, parkolóit minden esetben telken belül kell biztosítani.
(4) Az építési övezetben, az előkertben legfeljebb 30 m2 alapterületű porta épület, gépészetet és telken belüli közművet szolgáló épület önállóan vagy a kerítéssel egybeépítve létesíthető.
(5)5 Amennyiben a szabályozási terv nem jelöl építési helyet, úgy 10,0 m széles elő- és hátsókert és 6,0 m széles oldalkert biztosítandó az építési telkeken. A megújuló energiaforrásra épülő erőmű építményei építési helyen kívül is elhelyezhetők.
(6) Az építési telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 5,0 méter távolságra legyen. A szabályozási terven jelölt helyeken, az előkerti, oldalkerti és hátsókerti sávban legalább 8 m-es mélységben telken belüli fásítást kell megvalósítani. Az egybefüggő terület legfeljebb 2 helyen, legfeljebb 7 m szélességű ki- és behajtó útfelülettel megszakítható.
(7) Az ipari gazdasági építési övezetben az épületben az üzemeltetéshez szükséges technológiai építmények, berendezések műszakilag szükséges mérete, technológia által indokolt helyen az épületmagasságtól eltérhet, legfeljebb 40m lehet.
(8) A Gip-SZ/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10 000 m2;
b) a beépítési mód: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 50%;
d) terepszint alatti beépítés mértéke: 50%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 9,0 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
24. Mezőgazdasági üzemi különleges építési övezet (Kmü)
31. § (1) A szabályozási terven Kmü jellel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi építési övezet, mely elsősorban mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) meglévő és új mezőgazdasági üzemi, a növénytermesztéshez kapcsolódó termelő, mindenféle tároló, mezőgazdasági termékfeldolgozó, agrár környezetvédelmi;
b) állattartáshoz kapcsolódó, istálló, takarmány előállító, takarmány és egyéb tároló (segédanyag, gép, eszköz, takarmány), szín, javító és karbantartó műhely, lótartáshoz kapcsolódó fedeles lovarda, termékfeldolgozó és csomagolóüzem,
c) ipari, településgazdálkodási létesítmények;
d) szociális, irodai, kutatási,
e) szolgálati lakó;
f) gondozó, személyzet számára szállás,
g) karám, trágyatároló, zöldhulladék tároló
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben a be és kiszállítás gazdasági forgalmának parkoló igénye, belsőút, manipulációs szabad burkolt felület, közműpótló és a megújuló energiaforrás építménye is elhelyezhető.
(4) Az új gazdasági célú épületek, építmények a telekhatárokat 10m-nél jobban nem közelíthetik meg.
(5) Az eltérő területhasználatú telekhatárok mentén, vagy a szabályozási terven jelölt helyeken, az előkerti, oldalkerti és hátsókerti sávban legalább 8 m-es mélységben telken belüli fásítást kell megvalósítani. Az egybefüggő terület legfeljebb 2 helyen, legfeljebb 7 m szélességű ki- és behajtó útfelülettel megszakítható.
(6) Az építési övezetben az épületben az üzemeltetéshez szükséges technológiai építmények, berendezések műszakilag szükséges mérete, technológia által indokolt helyen az épületmagasságtól eltérhet, ezek legmagasabb pontja legfeljebb 20,0 m lehet.
(7) A Kmü-SZ/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 3000 m2;
b) a beépítési mód: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%;
d) terepszint alatti beépítés mértéke: 35%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: részleges;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 30%.
25. Szennyvíztisztító telep különleges építési övezete (Kszt)
32. § (1) A szabályozási terven Kszt jellel jelölt különleges szennyvíztisztító telep építési övezet, mely kizárólag a szennyvízelhelyezés és –tisztítás technológiai és kiszolgáló építményeinek létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) szennyvíz-elhelyezéshez és tisztításhoz kapcsolódó,
b) igazgatási, iroda
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az előkerti, oldalkerti és hátsókerti sávban legalább egy sorban kétszintes zöldfelületet, fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani az eltérő használatú telekhatárok mentén.
(4) Az építési övezet telkén 5 m széles előkertet és 10 m széles oldal- és hátsókertet kell tartani.
(5) A Kszt-SZ/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1 500 m2;
b) a beépítési mód építési helye: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%;
d) terepszint alatti beépítés mértéke: 30%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: részleges;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
26. Sportolási célú különleges építési övezete (Ksp)
33. § (1) A szabályozási terven Ksp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a nagy zöldfelületet igénylő sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) kizárólag a sport, pihenést, testedzést szolgáló sportpálya, lelátó, öltözőépület, szociális rész, irodai rész, szertár, lelátó, a terület fenntartásához, gondozásához szükséges épület,
b) a sport rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben technikai sportok (motocross, gokart pálya, modell) egyéb lakóterületre előírt határértékeket meghaladó zajterheléssel járó sportok pályái nem létesíthetők.
(4) A rendeltetést ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyek más telken kialakított parkolóban, és a csatlakozó közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával is kialakíthatók.
(5) A Ksp jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 3 000 m2; (1ha);
b) a beépítési mód építési helye: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;
d) térszín alatti beépítés mértéke: 10%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: teljes;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
27. Idegenforgalmi szolgáltató különleges építési övezet (Kisz)
34. § (1) A szabályozási terven Kisz jellel jelölt idegenforgalmi szolgáltató különleges építési övezet, mely elsősorban turizmust szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) turizmust szolgáló kereskedelmi szállás jellegű;
b) vendéglátó, szolgáltató, kereskedelmi;
c) erdészetet és vadászatot szolgáló,
d) turisztikai célú állattartással kapcsolatos;
e) természeti területek fenntartásával, tájfenntartással, környezetkímélő gazdálkodással, ökológiai ismeretterjesztéssel, oktatással, génmegőrzéssel kapcsolatos,
f) természeti és kulturális értékek bemutatását, kézműves foglalkoztatást szolgáló;
g) szolgálati lakó célú
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A Kisz-SZ/1 jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m2;
b) a beépítési mód építési helye: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 20%
d) terepszint alatti beépítés mértéke: 20%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: részleges;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
28. Különleges lőtér építési övezete (Klt)
35. § (1) A szabályozási terven Klt jellel jelölt különleges lőtér építési övezet, mely elsősorban a lőtérhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Klt jelű építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a lövészeti tevékenységhez kapcsolódó,
b) az ellátást biztosító igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi,
c) működtetéshez szükséges iroda, öltöző szociális rész, szertár,
d) gondozáshoz szükséges egyéb
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A rendeltetéshez szükséges fásított parkoló kapacitás, belsőút, hang-gátló domb és bevágás, tereprézsű telken belül az oldal és hátsó telekhatárig érően is megvalósítható.
(4) A telekhatárok és az épületek között 6,0 m széles beépítetlen sávot kell megtartani.
(5) A Klt jelű építési övezetben a következő telekalakítási és beépítési paraméterek alkalmazandók:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10 000 m2,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;
c) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
d) a közműellátás mértéke és módja: hiányos
29. Beépítésre nem szánt övezetek
36. § A település területének beépítésre nem szánt területei sajátos használatuk szerint a következő övezetekre tagolódnak:
a) Közúti közlekedési övezet (KÖu);
b) Telekigényes közmű terület (KÖkm);
c) Közkert zöld övezet (Zkk);
d) Védelmi erdő övezet (Ev);
e) Gazdasági erdő övezet (Eg);
f) Közjóléti erdő övezet (Ek);
g) Kertes mezőgazdasági övezet (Mk);
h) Általános mezőgazdasági övezet (Má);
i) Vízgazdálkodási övezet (V);
j) Különleges beépítésre nem szánt temető övezet (Kbte);
k) Különleges beépítésre nem szánt vadászkastély övezete (Kbvk);
30. Közúti közlekedési övezet (KÖu)
37. § (1) A szabályozási terven KÖu jellel jelölt övezet, mely elsősorban közlekedési és közmű létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A közutak telekjogilag meglévő közterületi szélességén, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, kiszolgáló létesítmények, környezetvédelmi létesítmények helyezhetők el.
(3) A közlekedési övezetek és rendeltetésük:
a) KÖu-1 jelű övezet. meglévő országos mellékút, tervezett mellékút és települési gyűjtőút övezete, melynek közterületi szélessége kialakult, vagy a szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonal által meghatározott. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 5%, az elhelyezhető épületek legnagyobb épületmagassága 3,5 m.
b) KÖu-2 jelű helyi kiszolgáló utak övezetébe tartoznak az egyes területeket feltáró 10,0 m telekszélességet meghaladó közterületi utak, melyek közterületi szélessége kialakult, vagy a szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonal által meghatározott. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 5%, az elhelyezhető épületek legnagyobb épületmagassága 3,5 m.
c) KÖu-3 jelű vegyes használatú út övezetébe tartoznak a jellemzően 10,0 m szélességet el nem érő közterületi utak. Az övezetben épület nem helyezhető el.
(4) Az utak, az övezeti besorolás által meghatározott igényszint szerint (forgalmi sávok száma szélessége, szétválasztott használat, vegyes használat, csapadékvíz elvezetés megoldása, közművesítés, közterület fásítása) építendők ki, újítandók fel.
(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál- megfelelő szabályozási szélesség esetén - biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.
31. Telekigényes közmű övezet (KÖva)
38. § (1) A KÖva jelű övezet a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál, ahol kizárólag közműlétesítmények és a közműlétesítményeket kiszolgáló építmények helyezhetők el (szennyvíz átemelő, gázfogadó gáznyomás szabályozó, házas trafó, elektromos alállomás, hírközlési létesítmények és kiszolgáló épülete).
(2) A kialakítható legkisebb telekterület méretét a mindenkori technológiai igény és a sajátos építményfajták összessége határozza meg.
(3) Az övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
(4) A villamos alállomás telkén az épület szabadon állóan helyezhető el.
(5) Az épületmagasság az övezetben nem értelmezendő, technológiai igény határozza meg. Technológiai, gépészeti, biztonsági építményekre és telken belüli közlekedési felületekre a beépíthetőség nem vonatkoztatható.
(6) Az övezet telkeinek legalább 25%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
32. Közkert zöld övezet (Zkk)
39. § (1) A szabályozási terven Zkk jellel jelölt közkert övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közhasználatú zöldterület.
(2) Zöldterület övezeteiben elhelyezhető épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A Zkk jelű közkert övezetben épület kizárólag a 3000 m2 területet elérő telkek esetében helyezhető el. Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, legalább az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének felét a telekhatároktól számítottan beépítetlenül hagyva.
(4) Az övezetekben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 3,5 m;
c) legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség: 0,5%;
(5) Az övezet telkeinek legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
(6) Az övezet parkoló igényét a csatlakozó közlekedési közterületen kell megvalósítani.
33. Védelmi erdő övezet (Ev)
40. § (1) A szabályozási terven Ev jellel jelölt védelmi erdő övezet, mely elsősorban a település védett területein található erdő, és egyéb létesítmények (műtárgyak, környezetre jelentős hatás gyakorló létesítmények) védelmére és a környezeti terhelés csökkentésére szolgáló erdő övezete.
(2) Az Ev jelű erdők övezetének telkei nem építhetők be. Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények, a máshol és másként nem létesíthető:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,
b) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
34. Gazdasági erdő övezet (Eg)
41. § (1) A szabályozási terven Eg jellel jelölt gazdasági erdő övezet elsősorban a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, az egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdőterület övezetben elhelyezhető épület erdő- és vadgazdálkodási rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, legalább az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének felét a telekhatároktól számítottan beépítetlenül hagyva.
(5) Az Eg jelű övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,1%;
b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
35. Közjóléti erdő övezet (Ek)
42. § (1) A szabályozási terven Ek jellel jelölt közjóléti erdő övezet, mely elsősorban elsődleges célja a fatermelés mellett a turisztikai közjóléti hasznosítás.
(2) Az övezetben elhelyezhető épület az erdő- és vadgazdálkodási rendeltetésen túl, építhető szállás, közösségi, oktatási, ismeretterjesztési rendeltetést befogadó, ellátást -kiszolgálást biztosító kereskedelmi szolgáltató épület.
(3) Az övezet telkein épületet szabadon, az eltérő területfelhasználású telekhatárokat legfeljebb 15m-re megközelítve lehet elhelyezni.
(4) Az Ek jelű övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%;
b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
36. Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)
43. § (1) A szabályozási terven Mk jellel jelölt kisparcellás kertes mezőgazdasági övezetek, melyek elsősorban kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, gyümölcstermesztés, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység biztosítására szolgál.
(2) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető épület az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó, ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági; (pince, présház, szerszám-, vegyszer-, kisgéptároló);
b) a mezőgazdasági termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. Telkenként legfeljebb két épület létesíthető, az épületek együttes bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 60m2-t, pinceszinten a 80m2-t. Legfeljebb két épületszint létesíthető.
(4) Az Mk jelű mezőgazdasági övezetben gazdasági épület közművesítetlen telken is elhelyezhető.
(5) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, a telek homlokvonalától legalább 5,0 m, a szomszédos telekhatártól legalább 3,0 méter széles területet beépítetlenül hagyva.
(6) Az Mk-1 jelű övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1500 m2,
b) beépíthető telek legkisebb területe: 720 m2;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 6%;
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
e) a legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség: 6%.
(7) A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, de nem építhető újjá, nem bővíthető, új épület nem helyezhető el.
37. Általános mezőgazdasági övezet (Má)
44. § (1) A szabályozási terven Má jellel jelölt általános mezőgazdasági övezet, mely elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás).
(2) Az Má jelű övezetben elhelyezhető épület az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) lótartáshoz, lovas sporthoz kapcsolódó;
d) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
e) birtokközpont telkén szállás jellegű és vendéglátó,
f) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakó,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A mezőgazdasági övezetekben csak lakóépület önállóan nem építhető, csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas gazdasági épületekkel együtt. A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét, de bruttó alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.
(4) A mezőgazdasági övezetekben gazdasági épület közművesítetlen telken is elhelyezhető. Lakóépület hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhető, a közművesítettség mértékére vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével.
45. § (1) Birtokközpont az Má-1, Má-2 jelű övezetben, az ökológiai hálózat magterületének és ökológiai folyosójának övezetével nem érintett területeken, telekrészeken létesíthető, amennyiben a birtoktest legalább 100 000 m2 (10 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m 2 ( 1 ha ) nagyságú a beépítettsége terepszint felett és alatt legfeljebb 25% lehet.
(2) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.
(3) Az új birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300m-re kell lennie a meglévő, illetve a szabályozási terven ábrázolt tervezett belterületi határtól.
(4) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 50%-a a település közigazgatási területén található.
46. § (1) Az övezet telkein épületet szabadonállóan kell elhelyezni, a telek homlokvonalától legalább 10,0 m, a szomszédos telekhatártól legalább 5,0 méter széles területet beépítetlenül hagyva.
(2) A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények magassága a technológiai igény függvényében határozandó meg. Az övezetben toronysiló, szárító, valamint ezekhez kapcsolódó létesítmények magassági korlátozás nélkül elhelyezhetők.
(3) Az Má-1 jelű övezetre a következő telekalakítási és beépítési paramétereket alkalmazandók birtoktest és birtokközpont részét nem képező telek esetében:
a) épület elhelyezés céljából kialakítható, beépíthető telek legkisebb területe: 6000 m2;
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
(4) Az Má-2 jelű övezetre a következő telekalakítási és beépítési paraméterek alkalmazandók birtoktest és birtokközpont részét nem képező telek esetében:
a) épület elhelyezés céljából kialakítható, beépíthető telek legkisebb területe: 50 000 m2 (5ha);
b) lakó rendeltetéssel beépíthető telek legkisebb területe: 100 000 m2 (10 ha);
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%;
d) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
(5) Az Má-3 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
38. Vízgazdálkodási övezet (V)
47. § (1) A szabályozási terven V jellel jelölt vízgazdálkodási övezetbe sorolt területek vízgazdálkodási terület felszíni vízelvezetés elemeit, közcélú nyílt árkokat, csatornák, és az állóvizek, halastó, horgásztó medrét és parti sávját foglalja magába.
(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízi-létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg.
(3) A vízfolyások és állóvizek mentén a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A vízfolyások és álló vizek fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
39. Különleges beépítésre nem szánt temető övezete (Kbte)
48. § (1) A szabályozási terven Kbte jellel jelölt különleges beépítésre nem szánt temető övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A Kbte jelű övezetre a következő telekalakítási és beépítési paramétereket alkalmazandók:
a) A kialakítható telek legkisebb területe: 10 000 m2,
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%;
c) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m;
d) a közműellátás mértéke és módja: hiányos;
e) terepszint alatti építési mértéke: 15%.
(3) Ravatalozó, temetőkápolna építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 9,0 m lehet.
40. Különleges beépítésre nem szánt vadászkastély övezet (Kbvk)
49. § (1) A szabályozási terven Kbvk jellel jelölt különleges beépítésre nem szánt vadászkastély övezet, mely elsősorban turizmust szolgáló, örökségvédelem érdekeit figyelembe vevő létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető épület:
a) turizmust szolgáló kereskedelmi szállás jellegű;
b) erdészetet és vadászatot szolgáló,
c) természeti területek fenntartásával, tájfenntartással, környezetkímélő gazdálkodással, ökológiai ismeretterjesztéssel, oktatással, génmegőrzéssel kapcsolatos,
d) természeti és kulturális értékek bemutatását szolgáló;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A Kbvk jelű övezetben a következő telekalakítási és beépítési paramétereket kell alkalmazni:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a beépítési mód építési helye: szabadonálló;
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%
d) terepszint alatti beépítés mértéke: 10%;
e) épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 7,5 m;
f) a közműellátás mértéke és módja: részleges;
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
40/A.6 Különleges beépítésre nem szánt naperőműpark övezete (Kbnp)
49/A. § (1) A szabályozási terven jelölt Kbnp övezetben a naperőműpark rendeltetéshez kapcsolódó építmények, megújuló energiát hasznosító építmények, ezek tartószerkezete, technikai, technológiai berendezés házas trafó, műtárgyak, berendezések és szociális, központi, karbantartó épület, biztonsági kerítés helyezhető el.
(2) A beépíthetőség mértéke legfeljebb 5%, az épületmagasság felső határa legfeljebb 6,5 m lehet, az építmények, berendezések magasságát a technológiai igény határozza meg.
Záró rendelkezések
41. Hatálybalépés
50. § Ez a rendelet 2023. április 10-én lép hatályba.
51. § E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
42. Hatályon kívül helyező rendelkezések
52. § Hatályát veszti a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 6/2006. (VI. 8.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § a) pontja a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § b) pontja a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § b) pontja a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2a) bekezdését a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 30. § (5) bekezdése a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 40/A. alcímet (49/A. §-t) a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.