1. § (1) E rendelet területi hatálya Sátoraljaújhely város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2021. VII. 15-i időállapota (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet), valamint Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásaival együttesen, az azokban foglalt feltételek érvényesítésével kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1–5. mellékletek szerinti Szabályozási Tervek és azok jelmagyarázata tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata rögzíti a szabályozás alapelemeit, az egyéb szabályozási elemeket, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket és alaptérképi elemeket.

(3) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

4. § (1) Közterületen pavilonok kioszk funkcióval (információs pavilon, hírlap, - virág árusító, fagylaltos pavilon stb.), a közlekedést nem gátolva, annak legalább 3,00 méter szabad területsávot hagyva helyezhetők el.

(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

(3) Új országos vagy helyi közlekedési célú közterület kialakításakor, vagy a meglévő közműveket is érintő átépítésekor a legalább 16 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 16 méternél kisebb, de legalább 12 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali várostűrő fasort kell telepíteni.

(4) A különleges világörökségi jelentőségű, borászati célú Ungvári pincék terület K-Vb jelű építési övezetén belüli közterülete építési használat szerinti közkert, melyre az (1)–(3) bekezdések előírásait a 41. § szerinti K-Vb jelű építési övezet előírásaival együtt kell alkalmazni.

5. § (1) Az épített környezet elemei:

(2) A (1) bekezdés szerinti közterületi elemek szabályozási követelményeit a szabályzat vonatkozó fejezetei és mellékletei tartalmazzák.

(3) A közterületen és telken belüli parkolók kialakításánál várostűrő fákat kell ültetni úgy, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 1, 5 m²/fa méretűnek kell lennie.

6. § (1) A jogszabály által védett műemléki történeti táj (Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj, mint világörökség terület és műemléki történeti táj), a település teljes igazgatási területe, melyet a Szabályozási tervek ábrázolják. A város igazgatási területén, mint világörökség területen és egyben műemléki történeti táj területen bármely építményt elhelyezni kizárólag a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi terület kezeléséről és kiemelkedő egyetemes értékének védelméről szóló kezelési terv (továbbiakban: kezelési terv) szerinti korlátozások és tilalmak figyelembe vételével, a kiemelkedő egyetemes érték és attribútumainak sértetlen megőrzése mellett lehetséges.

(2) A Szabályozási tervlapon jelölt természetvédelmi terültetnek minősülő (Long-erdő) területtel érintett, beépítésre nem szánt övezetben elhelyezhető építmények közül kizárólag a természetvédelmi kezelési céllal összhangban lévő építmények helyezhetők el, amennyiben azt a nagyvizi meder övezeti előírásai is lehetővé teszik.

(3) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a Szabályozási terv ábrázolja. Az érintett övezetben elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi kezelési célokkal összhangban lévő, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai, illetve mezőgazdasági célokra szolgáló építmények helyezhetők el.

(4) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(5) A Szabályozási tervlapon jelölt, természeti emléknek minősülő források ex lege védettek. Ezek védelmét szolgáló területen minden olyan építési és egyéb tevékenység tilos, mely a források eredeti állapotban történő megőrzését, működését veszélyeztetné.

(6) A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.

(7) A vízbázis védelme érdekében az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket együtt kell alkalmazni a 66. § és a 68. §. előírásaival.

7. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit (környezetterhelési határértékeket) külön jogszabály állapítja meg.

(2) Érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemi létesítmények szabályozási terven feltüntetett telekhatárától mért 300 méteres védőterületén belül új lakó és üdülő épület nem helyezhető el.

(3) A Szabályozási terven jelölt, zajvédő kerítés építési kötelezettséggel érintett telken új építményt csak a környezeti hatást elhárító, zaj védő műszaki kialakítású, méretezett zajvédő falként funkcionáló kerítéssel együtt kell megvalósítani, melynek

(4) Külterületen elhelyezkedő, elhelyezni tervezett telep, üzemi létesítmény telekhatártól mért védőtávolsága lakó és üdülő és beépítésre szánt különleges építési övezetet nem érintheti.

(5) A vízbázis védelme érdekében az (1)–(4) bekezdésben foglalt követelményeket együtt kell alkalmazni a 66. § és a 68. §. előírásaival.

8. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a Szabályozási terven tervezett szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.

9. § (1) Közműveket közterületen, magánúton, vagy közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető sajátos építményfajta:

(3) A kiépült közmű vezetékekre rá kell kötni, közműpótlót ezt követően nem lehet a közművesítés feltételeként figyelembe venni.

(4) Ipari szennyvíz keletkezése esetén előtisztító műtárgy beépítése szükséges.

10. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a fő veszélyezettségek: árvíz, rendkívüli időjárás (szélvihar, jég-eső), földtani veszély források (beszakadás, partfalomlás), ipari szerencsétlenség (veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom), fel-színi és felszín alatti vizek sérülékenysége, humán járvány vagy járvány veszély, valamint állat járvány.

(2) A fő veszélyeztetettségből következő elégséges védelmi szinthez szükséges építési követelmények a lakosság riasztásához, veszélyhelyzeti tájékoztatásához szükséges építmények, és egyéb berendezések területi elhelyezésére, az árvízi és vízbázis védelmét biztosító építési szabályokra terjed ki.

(3) Az (2) bekezdés szerinti elégséges védelmi szint biztosításához szükséges építmények, berendezések valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.

(4) A (2) bekezdés követelményének megfelelő árvízvédelemi helyi építési szabályokat a 64. §, míg a vízbázisok védelmi követelményeket a 66. § tartalmazza.

11. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben kialakítható legkisebb telekterület, szélesség és mélység méretét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Kertvárosias és falusias lakó építési övezetekben az utcaképet alakító épületek- kivéve az ott elhelyezhető középületeket - ritmusának biztosítása érdekében a kialakításra kerülő telkek az utcavonalon legfeljebb 40,0 méter szélességűek lehetnek, az újonnan kialakítható legnagyobb telekterület mérete pedig nem haladhatja meg a 2500 m²-t.

(3) A lakó és vegyes építési övezetekben az építési övezeti mutató szerinti kialakítható telekterület méret betartása mellett a szabályozott eltérés követelményeinek alkalmazásával a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján a kedvezőbb településképi illeszkedését biztosító esetekben az előírt és legalább 14 méterben szabályozott telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al, a telek mélysége 15 %-al csökkenthető.

(4) Az előírt legkisebb telekszélességnek az építési hely hátsókert irányú határán még teljesülnie kell. A legkisebb telekszélesség megállapításának hiányában az építési hely hátsókert irányú határán az építési hely szélességének legalább 6 méternek kell lennie.

(5) Beépítésre szánt területeken nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.

12. § (1) Beépítésre szánt területek telkeinek gépjárművel történő megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági terület (Ge, Gksz) építési övezeteit kivéve csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki úgy, hogy csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és meglévő közterülethez kell csatlakoznia.

(2) Beépítésre szánt területek telkeinek gépjárművel történő megközelítését, kiszolgálását biztosító közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélességét (építési területét) útügyi méretezéssel kell megállapítani, mely méretezéstől függetlenül

(3) Beépítésre szánt területeken a közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 50 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200 méter lehet.

(4) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek, és közterületi kapcsolatuk biztosított marad.

(5) Külterületi beépítésre nem szánt területeken magánút mezőgazdasági kiszolgáló útként alakítható ki.

13. § (1) Nyúlványos telek kizárólag kertvárosias és falusias lakó és üdülő területeken alakítható ki az alábbi követelmények együttes megtartásával:

(2) A zárványtelek (közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek) esetén valamennyi építési övezetben kialakítható nyúlványos telek másik telekből felhasznált teleknyúlvány kialakításával.

(3) Az utcai telek hátsó telekhatára és nyúlványos teleken elhelyezhető főépítmény homlokzati síkja közötti legkisebb mélységi méret elülsőkertnek minősül, mely egyben építési határvonal is.

(4) Nyúlványos telken az épület az építési helyen belül a telepítési és védőtávolságok megtartásával helyezhető el. Az elülső kert legkisebb mélységi mérete az építési övezet szerinti hátsókert legkisebb mélységénél kisebb nem lehet.

14. § (1) Az egyes építési övezetek közművesítettségének mértékeit a 7.melléklet táblázata tartalmazza.

(2) Ahol a 7.melléklet szerinti építési övezetekben a teljes közművesítettség biztosítandó, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(3) Ahol a 7.melléklet szerinti építési övezetekben a részleges közművesítettség biztosítandó, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(4) A szabályozási terven jelölt, vízbázis védelemmel érintett építési övezetek területén a teljes közművesítettség biztosítása kötelező akkor is, ha az érintett építési övezet ettől eltérőt állapít meg. Ezért a (2) és (3) bekezdés szerinti helyettesítő berendezések alkalmazása nem megengedett.

(5) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, műtárgyai és biztonsági övezete, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(6) Közműbekötés csatlakozási pontja csak a rendezett telek beépítettség szempontjából figyelembe vehető részén, elsősorban az előkertben létesíthető.

(7) Új, legalább 15 személygépkocsi elhelyezését szolgáló parkoló felületen a csapadékvizet terepszint alatti műtárgyba össze kell gyűjteni és előtisztítás után újra kell hasznosítani, vagy befogadóba kell vezetni.

15. § (1) Lakó és üdülőépületek esetén rendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezésének telken belüli biztosítása kötelező.

(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.

(3) Személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik

(4) Új építés vagy bővítés és rendeltetés változtatás esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépjármű elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:

16. § (1) Elő-, és oldalkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény.

(2) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a szükséges védőtávolságok megtartásával elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény, továbbá nyári konyha és a fő rendeltetést kiszolgáló tároló épület.

(3) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 16,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.

(4) Előkertek legkisebb mélységének mérete:

(5) Oldalkertek legkisebb szélességi mérete:

(6) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete

17. § (1) Építési telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését biztosító, azt kiegészítő nem önálló rendeltetésként megvalósuló építmény önállóan, főépítmény egyidejű megvalósítása nélkül a rendelet eltérő előírása hiányában csak az előkerttől mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.

(2) A terepszint alatti beépítés helye és mértéke megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, akkor a rendeltetési egységhez tartozó tároló, és egyéb gazdasági épület a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadon álló épület elhelyezéssel) is elhelyezhetők.

(4) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű meglévő telek is beépíthetők az építési övezeti paraméterek és telepítési, valamint a védőtávolságok megtartásával.

(5) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló közterület vagy magánút terület között árok, vízfolyás, vízmosás, patak vagy csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan vagy vasúti terület található, akkor szükség esetén a telek megközelítését lehetővé tevő műszaki műtárgy (híd, vasúti átjáró) közbe iktatásával is közterület kapcsolattal rendelkezőnek tekintendő.

(6) Ikres beépítési módban beépült telkek esetén az ikres beépítésű telek összevonható és azon a 6. melléklettől elértően szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.

18. § (1) A zártsorú beépítési móddal szabályozott építési övezet területén, ha a szomszédos telkeken az épületek az utcavonalon helyezkednek el, az épületet közéjük az utcavonalra kell elhelyezni, a telekhatáron tűzfalas kialakítással.

(2) Ha a telek utcavonala végig nem kerül beépítésre, akkor a szomszédos telekhatártól legalább 4,0 m és legfeljebb 6,0 méter széles épületközt kell hagyni, és az utca felől az épületközt legalább 2,5 méter magas kapuépítménnyel kell zárni.

(3) Saroktelek és az átmenő telek beépítettsége az Lk-5 építési övezetekben 6. mellékletben foglaltaktól eltérően további 10 százalékponttal növelhető, de a telekösszevonással újonnan alakított teleknél a kedvezmény csak az eredeti saroktelek részre, de legfeljebb a kialakítható telek legkisebb területének kétszeresére érvényesíthető az előírt zöldfelületi fedettség 10 százalékponttal történő csökkentése mellett. Az így megnövelt beépítettség nem haladhatja meg a 60 %-ot.

(4) Ha a közvetlenül szomszédos telkek egyikén az épület az utcavonalon, míg a másikon előkert kialakításával áll, úgy az utcavonalra kell az épületet elhelyezni, mely az előkertes telepítésű épület felől visszaléphet 1/3 hosszban az utcavonaltól maximum 3,0 méterre.

(5) A 4,0 méter, vagy annál nagyobb épületköz megléte, biztosítása esetében az épületközt határoló épület határfalán huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség nyílása is nyílhat.

19. § (1) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de épületmagassága nagyobb, mint az érintett építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.

(2) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de új rendeltetési egység nem alakulhat ki, és a beépítettség mértéke, sem az épületmagasság nem növelhető, azonban a tetőtér beépíthető.

(3) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épületek részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül esnek, akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki. Felújítás, korszerűsítés során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető a szabályozott épületmagasság betartása mellett.

(4) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épület rendeltetése nem felel meg az építési övezetben elhelyezhető rendeltetéseknek akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, rendeltetése az építési övezet szerinti rendeltetésekre megváltoztatható, de bővítése az eredeti rendeltetés megtartása mellett nem lehetséges.

20. § (1) Az illeszkedési szabállyal megállapított építési övezeti paraméter területi hatálya mindig a 6. mellékletben feltűntetett, KÉ jelű, konkrét, számszerű határértékkel meg nem állapított, azt tartalmazó, adott építési övezet területére terjed ki.

(2) A telektömb kialakult állapotához történő illeszkedés KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított építési övezeti paraméterek értékének megállapítására a településrendezési illeszkedés külön jogszabály szerinti követelményei érvényesítendők.

21. § (1) Az Lf építési övezet területén főépítmény épületmagasságától eltérően a kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet, míg az erdő és mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület épületmagasságának szabályozott legnagyobb értéke legfeljebb 7,5 m.

(2) A kisvárosias lakó építési övezetek területén az utcavonaltól az építési hely mélyégéig legalább 18 méter széles telkek esetében a szabályozott eltérés követelményeinek alkalmazásával, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján kedvezőbb településképi illeszkedését biztosító esetekben a legfelső teljes építményszint megvalósíthatósága érdekében az építési övezetre számszerűen megállapított épületmagasság legfeljebb további 1,0 méterre növelhető. Ez esetben az oldalkert mérete

(3) A K-Mü építési övezet esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke az építési övezet épületeire vonatkozik. A technológiai építmények, műtárgyak (különösen: silók és kapcsolódó építményei) esetén azok legmagasabb pontja a kiemelkedő egyetemes érték és attribútumainak sértetlen megőrzése biztosításához még megfelelő mértékű, de legfeljebb 30 méter.

(4) Az utcai párkánymagasság

(5) Lejtős telken a lejtő felőli párkánymagasság az építési övezetre előírt épületmagasságot

22. § (1) Lakó és településközpont területeken az előkerti építési határvonal egyben kötelező építési vonal.

(2) A kötelező építési vonal alkalmazásának szabályai:

23. § (1) Amennyiben a kismélységű telek hátsó telekhatára nem a szomszédos telek építési helyét meghatározó oldalhatárhoz, vagy egy másik kismélységű telek hátsó telekhatárához csatlakozik, hátsó kert nulla méter, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet nyílás nélküli határfallal a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, amennyiben a telepítési távolság követelménye biztosítható. Ennek hiányában az építési övezetre előírt hátsókert méretet kell tartani.

(2) Amennyiben a kismélységű telek hátsó telekhatára a szomszédos telek építési helyét meghatározó oldalhatárhoz csatlakozik, a hátsó kert méretét az előírt legnagyobb épületmagasság értéke jelenti.

(3) A két utca közötti átmenő telek esetén a telket a két utca között egyenlő arányban felező elvi telekhatár szerint kialakuló építési helyen belül az építési vonal követelménye szerint helyezhető el épület a telek a két közterületi vagy magánút határa irányú telekrészén.

24. § (1) A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „a telek kötelezően zöldfelületi célra használandó területe” az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet a tervlapon rögzített helyen, az egyes építésekhez kapcsolódó zöldfelületi kialakítások során az alábbi módon kell megvalósítani:

(2) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

(3) A kötelező zöldfelület helyén építmény a portaépület a fedett kapuépítmény és kerékpártároló kivételével nem helyezhető el.

(4) A kötelező zöldfelület telek gépjármű és személyforgalom számára történő megközelítése céljából a technológia igényelte mértékig megszakítható.

25. § (1) Haszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, erdőgazdasági övezetekben és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi, továbbá a falusias lakóterület építési övezetekben helyezhető el.

(2) Az Lf építési övezetek területén haszonállat tartó építmény a fő rendeltetés megvalósítása után, vagy azzal egy időben helyezhető el, területe nem haladhatja meg falusias lakóterületen a fő rendeltetés megvalósult bruttó alapterületének 50%-át.

(3) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális védőtávolsága

(4) Haszonállat tartásához szükséges trágyalé tároló csak szivárgás mentes zárt műtárgyként építhető a (3) bekezdés szerinti védőtávolságok betartásával. A keletkező trágya és csurdalék vizek tárolása a talajvíz szennyeződését nem veszélyeztető műszaki megoldással, vízzáró aljzat kialakításával biztosítandó.

26. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei általános használat szerint:

27. § (1) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei általános használat szerint:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területek besorolását az 1–5. mellékletek szerinti Szabályozási tervek határozzák meg és határolják le.

28. § (1) A nagyvárosias lakóterület (a továbbiakban: Ln) a magas intenzitású lakótelepek és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Az Ln-1 építési övezetekbe az elsősorban lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek, az azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések és parkoló-gépjármű elhelyezés céljára szolgáló építmények területei tartoznak. Az építési övezetben kialakult, meglévő sorgarázsok megtarthatók, felújíthatók és korszerűsíthetők, de újak nem építhetők.

(4) Az Ln-2 építési övezetekbe az önálló lakóépülettel, illetve és a parkoló-gépjármű elhelyezés céljára szolgáló építményekkel önállóan beépült területek tartoznak. Az építési övezetben kialakult, meglévő sorgarázsok megtarthatók, felújíthatók és korszerűsíthetők, de újak nem építhetők.

(5) Az Ln-1 építési övezetek

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(7) Az Ln építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 1. pontja tartalmazza.

29. § (1) A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Az Lk építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.

(4) Az Lk-1 építési övezetek területén legfeljebb 12 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, amelyből a lakótól eltérő rendeltetések száma legfeljebb 4 lehet.

(5) Az Lk-2 építési övezetek területén legfeljebb 6 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, amelyből a lakótól eltérő rendeltetések száma legfeljebb 2 lehet.

(6) Az Lk-1 és Lk-2 építési övezet területén új építés esetén a lakásokhoz biztosítandó személygépkocsi elhelyezés legalább felét épületben kell biztosítani.

(7) Az Lk-3, Lk-4, Lk-5 és Lk-6 építési övezet területén legfeljebb 4 lakásos, vagy 4 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el. Zártsorú beépítési mód szerinti Lk-5 építési övezet saroktelkei esetén a rendeltetési egységek száma 6-ra növelhető az egy rendeltetési egységre jutó 120 m² -es telekhányadra vonatkozó előírás betartása mellett. Egy rendeltetési egységnek legfeljebb 100 m² nettó alapterület számítható.

(8) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(9) Az Lk építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 2. pontja tartalmazza.

30. § (1) A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Az Lke építési övezetek területén előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m² alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.

(4) Az Lke építési övezetek területén lakásonként legfeljebb 2 db kerti tető helyezhető el.

(5) Az Lke építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.

(6) Az Lke-1 és Lke-5 építési övezetek területén legfeljebb 6, az Lke-2 és Lke-3 és Lke-4 építési övezetek területén legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(7) Az Lke építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie.

(8) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(9) Az Lke építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 3. pontja tartalmazza.

31. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 méteres beépítési magassággal lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

(3) Az Lf építési övezetek területén előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m² alapterülettel a kerítés részeként létesíthető.

(4) Az Lf építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsókertben helyezhető el.

(5) Az Lf építési övezet építési telkein belül legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Az Lf építési övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés lehetőségét és mezőgazdasági járműtárolást telken belül kell kialakítani.

(7) Az Lf építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie.

(8) Az Lf építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(9) Az Lf építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 4. pontja tartalmazza.

32. § (1) A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A Vt területen elhelyezhető épület az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül:

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(5) A Vt építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 5. pontja tartalmazza.

33. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen belül elhelyezhető épületek az (1) bekezdés szerintieken kívül

(3) A (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben lakás kizárólag az I. emelet feletti szinteken helyezhető el és nem haladhatja meg az épület szintterületének a felét.

(4) A területen elhelyezhető épületeken belül a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(5) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(6) A Vi építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 6. pontja tartalmazza.

34. § (1) A Ge építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási tevékenységi célú és rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Ge építési övezet területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken kívül

(3) A Ge építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.

(4) A Ge építési övezet területén ipari gazdasági rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, a közös telekhatár felőli 10,0 méteres sávon belül nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 10,0 méterre telepített, gazdasági főtevékenység végzésére szolgáló épület és a telekhatár között csak előlépcső és előtető épületrész, vagy a gazdasági tevékenységhez köthető zaj- és légszennyezéssel nem járó létesítmény helyezhető el.

(5) A Ge építési övezet területén a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(6) A Ge-3 jelű építési övezetben a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló (hűtőház, logisztikai épület stb.) rendeltetés esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság épületszerkezeti, technológiai szükség esetén, az ezen technológiai részeket befogadó épületrészek magasságával, de legfeljebb 15,0 méterre növelhető.

(7) A Ge építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(8) A Ge építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 7. pontja tartalmazza.

35. § (1) Az építési övezet elsősorban a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú és raktározási célú rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú és raktározási célú építmények és ezeket kiszolgáló egyéb rendeltetések céljára szolgáló építmények, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.

(4) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg

(5) A Gksz építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 8. pontja tartalmazza.

36. § Az építési övezet elsősorban 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülő egységet magába foglaló üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

37. § (1) Az Üh építési övezet területén elhelyezhetők a 36. § szerinti épületeken túl olyan építmények is, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják, így különösen: helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi épület, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi épület, sportépítmény, parkoló. Az így elhelyezhető kereskedelmi és vendéglátó létesítmény legfeljebb összesen nettó 300 m² szintterületű lehet.

(2) Az üdülőterületen közösségi szórakoztató és állattartó épület nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(4) Az Üh építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 9. pontja tartalmazza.

38. § (1) A K-Sp építési övezet területe az elsődlegesen sportolási célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Sp építési övezetek területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építmények. különösen sport, nevelési, oktatási rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények és vendéglátó építmények.

(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg

(4) A K-Sp építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 10. pontja tartalmazza.

39. § (1) A K-Id építési övezet idegenforgalom és turizmus, valamint ezzel összefüggő szálláshely szolgáltató funkciók és ezeket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Id építési övezet területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építmények. Különösen: szálláshely szolgáltatás, pihenés, hagyományőrzés a szőlő feldolgozással összefüggő építmények, illetve az idegenforgalmi rendeltetéssel összefüggő kiszolgáló kereskedelemi, szolgáltatási, vendéglátó, sportolási és turisztikai célú építmények. Az építési övezetben a tulajdonos, a személyzet a használó számára lakóépület is elhelyezhető az előzőekben meghatározott rendeltetések kiegészítéseként.

(3) Az építési övezetben a fentieken kívül elhelyezhető idegenforgalmi, állatbemutatás és lovas sportolási céllal állattartó épület.

(4) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(5) Az építési övezetben a közüzemi vagy közcélú közüzemi szolgáltatás hiányában a közműhálózat kiépítéséig a részleges közműellátás is megengedett.

(6) A K-Id építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 11. pontja tartalmazza.

40. § (1) A K-Tu építési övezet területe turizmushoz kapcsolódó tevékenységek rendeltetésszerű használatához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Tu építési övezetek területén elhelyezhető az (1) bekezdés szerinti valamennyi, az építési övezet szerinti tevékenységek működéséhez szükséges rendeltetések céljára szolgáló építmény, különösen:

(3) A terepszint alatti építmények, épületrészek - akár az építési helyből kinyúlóan is - az elő és oldalkertben is elhelyezhetők.

(4) A területen elhelyezhető épületeken belül vagy külön álló épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(5) A K-Tu építési övezetek területén a főépítmények rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmények helyezhetők el.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(7) A K-Tu építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 12. pontja tartalmazza.

41. § (1) A K-Mü építési övezet területe a mezőgazdasági termelési és állattartó telepek, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, tárolásával összefüggő, valamint egyéb kiegészítő és ezeket kiszolgáló tevékenységek folytatására (különösen gépjármű állomány tárolása, fenntartása) szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü építési övezetek területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű főépítményt kiszolgáló épületenként legfeljebb a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 100 m² alapterületű lakó rendeltetési egység elhelyezhető.

(3) A K-Mü építési övezetek területén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy használatbavételi, fennmaradási engedéllyel rendelkező lakó rendeltetésű épület megtartható, felújítható, korszerűsíthető és egy alkalommal legfeljebb nettó 50 m² alapterülettel bővíthető.

(4) A K-Mü építési övezetek területén csak a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő és az építési használat céljához igazodó raktár és legfeljebb nettó 100 m² alapterülettel rendelkező kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés helyezhető el.

(5) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg azzal a szigorítással, hogy a vízbázis védelmi „A” védőövezettel érintett üzem területén kizárólag teljes közművesítettség lehetséges. A keletkező folyékony és egyéb hulladék tárolója kizárólag zárt, szivárgás mentes kialakítású műtárgy lehet.

(6) A K-Mü építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 13. pontja tartalmazza.

42. § (1) A K-Vb építési övezet telkei és az azokat szegélyző közkert hálózata a borászati termékfeldolgozás, a borászati termékek bemutatása, árusítása és népszerűsítése építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ungvári pincék területe egyes telkei közötti részeket közterületi közkertként kell kezelni, melynek során ezt a tényt az építési jog megszerzéséhez, ha szükséges az ingatlan nyilvántartásba át kell vezetni.

(3) A K-Vb építési övezet

(4) A K-Vb építési övezet területén építményt elhelyezni, felújítani, korszerűsíteni, bővíteni - az (5) bekezdés szerintiek kivételével - kizárólag a kezelési terv szerinti korlátozások és tilalmak és a világörökség tervtanács által meghatározott telepítési és tájba illesztési feltételek alkalmazásával, Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékének és attribútumainak sértetlen megőrzése mellett, lehetséges.

(5) A K-Vb építési övezet területén új pince nem létesíthető, a terepszint alatti pincék nem bővíthetők, azok kialakult rendszere nem változtatható meg. A meglévő pincék felépítményi fogadó épületrészének és terepszint alatti pincerészeinek felújítása, korszerűsítése a településkép védelmi rendelet világörökségi magterületre vonatkozó követelményei és a (4) bekezdés előírásai együttes figyelembe vételével lehetséges.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(7) A K-Vb építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 14. pontja tartalmazza.

43. § (1) A K-Hb építési övezet a borászati termékfeldolgozás, a borászati termékek bemutatása, árusítása és népszerűsítése építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Hb építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéssel összefüggő és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A K-Hb építési övezet területén építményt elhelyezni, kizárólag a kezelési terv szerinti korlátozások és tilalmak és a világörökség tervtanács által meghatározott telepítési és tájba illesztési feltételek alkalmazásával, Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékének és attribútumainak sértetlen megőrzése mellett lehetséges.

(4) A K-Hb építési övezet területén meglévő építményt bővíteni, átalakítani, felújítani, korszerűsíteni és rendeltetését megváltoztatni a településkép védelmi rendelet helyi területi védelemre vonatkozó követelményei és a (3) bekezdés előírásai együttes figyelembe vételével lehetséges.

(5) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(6) A K-Hb építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 15. pontja tartalmazza.

44. § (1) általános alapellátást meghaladó közhasználatú egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Eü építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott, az egészségüggyel összefüggő rendeltetésű valamennyi építmény, továbbá az egészségügyi rendeltetéssel összefüggő – különösen: oktatási, kutatási – és egyéb kiszolgáló rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(4) A K- Eü építési övezet szabályozási határértékeit a 6. melléklet 16. pontja tartalmazza.

45. § (1) A K-Okt építési övezet a mezőgazdasági, élelmiszeripari és ezekhez kapcsolódó termelési és műszaki oktatás elméleti, gyakorlati és vizsgáztatási feladatainak ellátásához szükséges építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Okt építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéssel összefüggő fő rendeltetésű építmények és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 7. melléklet határozza meg.

(4) A K-Okt építési övezetek szabályozási határértékeit a 6. melléklet 17. pontja tartalmazza.

46. § (1) A Köu-O övezet területe a határátkelési szakasz kivételével a II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közlekedést kiszolgáló létesítmények (közterületi parkolók, autóbuszmegállók) kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-O övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló, kereskedelmi, szolgáltató és szállás, rendeltetést tartalmazhat, továbbá a szállás épületen belül a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m² alapterületű lakás rendeltetés kialakítható.

(3) A Köu-O övezet területén a II. rendű főútvonalak területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) A Köu-O övezet területén tervezett utak esetében önálló kerékpáros infrastruktúra (kétoldali irányhelyes kerékpár sáv, kerékpárút) elhelyezését biztosítani kell.

(5) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 5%-ot.

47. § (1) A Köu-Oh övezet területe a főútvonal határátkelési szakaszán elhelyezkedő a határátkelő építményeinek, közlekedési csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közlekedést kiszolgáló létesítmények (közterületi parkolók, autóbuszmegállók) kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéssel összefüggő és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 10 %-ot, azonban az telekbe ékelődő önálló határátkelő telek építési használat szempontjából úszó teleként kezelendő és ennek megfelelően az út teljes telekterület beépíthetőségének legnagyobb mértékén belül 100%-ig beépíthető, annak telekalakítással kialakítható méretére nincs korlát. A szükséges gépjármű elhelyezés a határátkelő telkén kívüli közlekedési területen elhelyezhető.

48. § (1) A Köu-Hgy övezet területe a helyi gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-Hgy övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló, kereskedelmi, szolgáltató épület.

(3) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 5%-ot.

49. § (1) A Köu-Hk övezet területe a helyi kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot.

(3) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) kiszolgáló utak esetén az úttengelytől mért 15 - 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.

50. § (1) A Köu-P övezet területe kizárólag a 3, 5 tonna összsúlyt meg nem haladó gépjárművek és az azt kiszolgáló műtárgyak közterületi elhelyezésére szolgál.

(2) A területen épület nem helyezhető el.

51. § (1) A KÖk övezet területe a vasúti pálya, valamint azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, parkolók, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖk övezet területén a vasúti közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakás helyezhető el.

(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 5%-ot.

52. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) Az övezetben legfeljebb. 3%-os beépítettséggel

(3) Az övezet területének legalább 60%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

53. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) Az övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel

(3) Az övezet területének legalább 70%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

54. § (1) Az övezetbe tartozó, tervezett erdőterületek mezőgazdasági célú hasznosítása, továbbá a kizárólag napenergiát hasznosító megújuló energiaforrások műtárgyai elhelyezése a vonatkozó külön jogszabályok feltételei szerint végezhető.

(2) Az övezet területén a 2005. május 2-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, lakó, illetve idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint mező - és erdő gazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül az erdő terület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő módon bővíthető:

(3) Az 1 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb az adott övezet szerinti beépítési mértékkel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

55. § (1) Az Ev övezetbe az elsődlegesen természetvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak. Ezen belül a védett erdőterületek (Natura 2000, adattári erdő, ökológiai magterületen belüli erdőterületek), a településrendezési célú védőerdők tartoznak.

(2) Az Ev övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei, valamint épületként az erdei kilátó, és a magasles helyezhetők el.

(3) Az Ev övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei helyezhetők el.

56. § (1) Az Eg övezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.

57. § (1) Az Ek övezetbe legfeljebb 5%-os a közjóléti, rekreációs, turisztikai célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.

(2) Az Ek övezet területén a közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el. Különösen:

(3) Az épületmagasság értéke legfeljebb 7,5 m, mely magassági korlát az erdei kilátóra nem vonatkozik.

58. § (1) A Tk övezetbe az ex lege védett lápok, egyéb értékes vizes élőhelyek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre érdemes területek tartoznak, amelyeken erdőgazdálkodás vagy természetkímélő gyep- és nádgazdálkodás kivételével mezőgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak.

(2) A Tk övezet területén épületet elhelyezni nem lehet, épületnek nem minősülő építmény kivételesen, csak a természetvédelmi követelmények figyelembevételével helyezhető el. Az ex lege védett forrásokra a 6. § (4) előírásai alkalmazandók.

(3) A Tk övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Tk övezet területén az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott erdőterületeken kívül erdőtelepítés nem végezhető.

59. § (1) Az övezetbe jellemzően a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és terménytárolási célú mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) A mezőgazdasági területek övezeteinek területén - a rendelet adott övezetre vonatkozó eltérő rendelkezésének hiányában - a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Mezőgazdasági területen a következő övezetek kerültek kijelölésre:

(4) A (3) bekezdés szerinti övezetek területén a 2005. május 2-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása a mezőgazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő módon bővíthető:

60. § (1) Az Mk övezetbe az állattartás, zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztés, illetve az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és ‐tárolás célú, jellemzően kistelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mk övezet területén:

(3) Az Mk övezetben állattartás céljára szolgáló építmény a teleknagyságtól függetlenül elhelyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a megengedett 3%-os beépítettség felét.

(4) Állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

61. § (1) Az Má övezet területein a művelésből kivett, nem tanyaként nyilvántartott, 1500 m2-nél nagyobb, legfeljebb 1 ha telekterületű földrészleteken az 53. § (2) szerinti építmények legfeljebb 10%-os beépíthetőség mellett helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésen kívüli telkek esetén

(3) Az Má övezet területén önálló lakóépület a rét, legelő, gyep, nádas művelési ágú telkek kivételével legfeljebb 300 m² alapterülettel helyezhető el úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

62. § (1) Az Msz övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol jellemzően szőlő termesztést, illetve az ezekkel kapcsolatos borászati feldolgozást és ‐tárolást és az ezekhez kapcsolódó borturizmusi tevékenységet folytatnak.

(2) Az Msz övezet területén

(3) Az övezetben állattartó épületek és fóliasátor nem helyezhetők el.

63. § (1) Az Má és Mk övezetek területén az ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete területeken, továbbá kiváló termőhelyi adottságú szántó területén, valamint az országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont területek kivételével) továbbá a város települési területének határától számított 200 méteren belül új birtokközpont és tanya nem létesíthető.

(2) Az Msz övezetek területén birtokközpont és tanya kialakítása nem megengedett.

64. § (1) A vízgazdálkodási területbe a vizek hasznosítására, megőrzésére, ökológiai rendszerének védelmére, és a lakossági rekreációt egymással összhangban szolgáló területek tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés alapján a szabályozási terven jelölt vízgazdálkodási területekbe sorolt övezetek:

65. § (1) A vízgazdálkodási területbe a vizek hasznosítására, megőrzésére, ökológiai rendszerének védelmére, és a lakossági rekreációt egymással összhangban szolgáló területek tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés alapján a szabályozási terven jelölt vízgazdálkodási területekbe sorolt övezetek:

66. § (1) A V-F és V-Á övezet területén vonalas közmű- és közlekedési létesítmények, árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkár elhárítási műtárgyak, építmények, helyezhetők el.

(2) A V-F és V-Á övezet területén

(3) A nagyvízi meder levezető sávja övezeteinek területét csak a külön jogszabályban meghatározott módon szabad használni és hasznosítani. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

(4) A nagyvízi meder az érintett Szabályozási terven jelölt elsődleges levezető sávjában épület, terepszint felé emelkedő építmény nem helyezhető el, meglévő épület és terepszint felé emelkedő építményen építési tevékenység nem végezhető.

(5) A nagyvízi meder az érintett Szabályozási terven jelölt másodlagos, átmeneti és áramlási holttér levezető sávjai területén a rájuk vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek mellett és az azokban megfogalmazott kiegészítésekkel és eltérésekkel, és csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízi létesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízi rendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.

(6) A V-T övezet (töltés) mentett oldali és vízoldali töltéslábától számított 10,0 m-es védősávot kell biztosítani és szabadon hagyni, ebben a sávban építmény nem helyezhető el. A töltésláb vonalától mért 60 méterig, továbbá a töltés mentett oldalán 110 méterig földmunkával járó egyes tevékenységek (agyag, vagy munkagödör nyitás, tó kialakítás, szabadkifolyású kút létesítése, fedőréteg tartós eltávolítása) csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehetséges.

67. § (1) A vízbázis területek külső és belső védőterületét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A külső és belső védőterülettel érintett övezet, építési övezet területén

68. § (1) A nagyvizi meder területén és a vízbázis terület belső és külső védőterületén belül két szintű szabályozás van érvényben.

(2) A vízgazdálkodási területen belül az eltérő általános használat szerint kerültek besorolásra a területek, mely alapján a szabályozási terv az alábbi övezeteket különbözteti meg:

(3) A V-Ma és a V-Eg övezetekben építményt elhelyezni az övezeti előírások megtartása mellett kizárólag kezelési célból és az 62. § előírási figyelembe vételével és a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet. A vízgazdálkodási területen belüli természetközeli terület V-Tk övezetében épület nem helyezhető el.

(4) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.

(5) A vízi turizmus céljára szolgáló V-KTur övezet területén kizárólag a vízi turizmust kiszolgáló, ahhoz szükséges építmények és a vízi turizmus közcélú épületei helyezhetők el vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával, legfeljebb 5 % beépíthetőséggel.

69. § (1) A vízbázisok hidrogeológiai „A” és „B” védőövezetét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A vízbázisok hidrogeológiai „A” és „B” védőövezetével érintett területeken

(3) A szabályozási terven jelölt hidrogeológiai „A” védőövezettel érintett területen kizárólag önellátást szolgáló állattartás folytatható. A keletkező trágyalé, trágya és csurdalék vizek tárolására a 25. § (4) előírását kell alkalmazni azzal a szigorítással, hogy a trágya és csurdalék vizek tárolása fedett térben kell történjen.

70. § (1) A Kb-Hb övezet a borászat és szőlőművelés építményeink elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az (1) bekezdés szerinti rendeltetések mellet a vendéglátást és az azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó építmények is helyezhetők el.

(3) A K-Hb övezetek területén a beépítés módja szabadon álló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%. A legnagyobb épületmagasság értéke 6,0 méter.

71. § (1) A Kb-B övezetek a nyersanyag kitermeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az (1) bekezdésben meghatározott üzemi építmények, és a technológia működtetéséhez szükséges, valamint az azokat kiszolgáló, kiegészítő építmények különösen az iroda és az őrzéshez és a karbantartásához szükséges építmények és járműtároló építményei helyezhetők el.

72. § (1) A Kb-Vü övezetek település üzemeltetéséhez kapcsolódó építmények elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére, valamint hulladékudvar, gázfogadó állomás kialakítására) szolgál.

(2) Az övezetben az (1) bekezdésben meghatározott üzemeltetési építmények, berendezések és a technológia működtetéséhez szükséges, valamint az azokat kiszolgáló, kiegészítő építmények különösen az iroda és az őrzéshez és a karbantartásához szükséges építmények és járműtároló építményei helyezhetők el.

(3) A Kb-Vü övezet körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a Szabályozási terven feltüntetett méretű védőfásítást kell kialakítani.

(4) A Kb-Vü övezet területén a beépítés módja szabadon álló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.

73. § (1) A Kb-En övezet, a megújuló energiaforrás műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-En övezet területén kizárólag 5 MW alatti beépített teljesítményű megújuló energiaforrás műtárgyai helyezhetők el, valamint a működéshez szükséges egyéb építmények (trafó stb.) és a területe körül védőkerítés helyezhetők el.

(3) A Kb-En övezet területén napelemes erőművet elhelyezni kizárólag a kezelési terv szerinti korlátozások figyelembe vételével, Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékének és attribútumainak sértetlen megőrzése mellett lehetséges.

(4) Az övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1 ha, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.

74. § (1) A Kb-T övezetbe a köztemető területe tartozik.

(2) A Kb-T övezet területén a temető működéséhez szükséges valamennyi épület és műtárgy elhelyezhető, különösen

(3) A Kb-T övezet területén az urnasírok, urnafalak magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(4) A Kb-T övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a harangtorony kivétel 6,0 méter.

75. § (1) A Kb-Kegy övezetbe a kegyeleti parkok területe tartozik.

(2) Az övezet területén új építmény nem helyezhető el. (3) Az övezethez tartozó telkek esetében telekalakítást végezni nem lehet.

76. § (1) A Kb-Bkt övezetbe a jelentős burkolt felülettel és várostűrő fa egyedeikből álló, fásított részekkel is rendelkező közterek tartoznak.

(2) A Kb-Bkt övezet területén a rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények, különösen

77. § (1) A Kb-Kop övezetbe azok a területileg összefüggő, művelésből kivett területek tartoznak, amelyek műszakilag még nem lettek igénybe véve.

(2) A Kb-Kop övezet területén kizárólag a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületet lehet elhelyezni 6000 m² feletti telekterületen

78. § (1) A Kb-Id övezet idegenforgalom és turizmus, valamint ezzel összefüggő szálláshely szolgáltató funkciók és ezeket kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-Id övezet területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építmények. Különösen: szálláshely szolgáltatás, a szőlő feldolgozással összefüggő építmények, illetve az idegenforgalmi rendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló kereskedelemi, vendéglátó, sportolási célú építmények.

(3) Az övezetben a fentieken kívül elhelyezhető állatbemutatás és lovas sportolási céllal állattartó épület.

(4) Az övezet beépítés módja szabadon álló, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 7,5 méter, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.

80. § Ez a rendelet 2024. február 15-én lép hatályba.