1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Bátonyterenye Város Önkormányzata, 3070 Bátonyterenye, Városház út 2. Működési területe: Bátonyterenye város közigazgatási területe.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(4) A Képviselő-testület és szerveinek székhelye: 3070 Bátonyterenye, Városház út 2.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.batonyterenye.hu.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét, valamint a Bátonyterenye városnév használatának engedélyezési rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. § (1) A Képviselő-testület ellátja a kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket.

(2) A Képviselő-testület önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(3) Az önkormányzat főbb adatait, a Képviselő-testület feladatkörét és az önként vállalt feladatainak jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület tagjainak létszámát, névsorát, a 8. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az ülést több egymást követő ülésnapra is össze lehet hívni.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával, kapcsolatos polgármesteri feladatokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Költségvetési és Ellenőrző Bizottság elnöke, mindkét utóbbi akadályozása esetében a korelnök látja el.

(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ülések vezetésére is.

(5) A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el.

5. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról és az ülés vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja, vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit és tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(3) A polgármester, a képviselők az alakuló ülésen, a bizottságok nem képviselő tagjai a megválasztásuk után a Képviselő-testület ülésén esküt tesznek.

(4) A Képviselő-testület az alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Jogi és Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.

6. § (1) A Képviselő-testület munkaterve szerint ülésezik, de évente legalább kilenc ülést tart. A munkatervben július, augusztus hónapban és december 15-től január 15-ig rendes ülés nem tervezhető.

(2) A képviselő-testület rendes ülését a hónap második csütörtöki napján, 16 órai kezdettel tartja. Az ülések helye az önkormányzat székhelyén található testületi tanácskozó terem.

7. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására az üléstervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

8. § A képviselő-testület ünnepi ülést tart

9. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Kivételesen indokolt és sürgős esetben a képviselő-testületi ülés összehívása szóbeli meghívással is történhet.

(2) A Képviselő-testület ülésére a meghívót digitális adathordozón kell, elektronikus módon kiküldeni.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának megjelölését, kezdési időpontját, a tervezett napirend tárgyát és előterjesztőjének nevét. A meghívóhoz mellékletként csatolni kell az előterjesztések szövegét, rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők rendes ülés esetén hét, rendkívüli ülés esetén három nappal az ülés előtt kézhez kapják. Sürgős esetben ettől el lehet térni, de ekkor lehetőség szerint a meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Képviselő-testület dönt. Rendkívüli ülés esetén a bizottságok ülését nem kell összehívni.

(5) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot az önkormányzat honlapja útján értesíti.

(6) A Képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:

10. § (1) A Képviselő-testület üléséről meghívó útján – mellékletek nélkül – értesíteni kell:

(2) A 8. § (6) bekezdés b)–i) pontjaiban felsorolt meghívottak a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt, mely a c)-d) és az i) pontokban felsorolt meghívottak esetében mindig csak az adott napirendre vonatkozik. A meghíváshoz kapcsolódó hozzászólási jogosultságokról az érintetteket egyértelműen tájékoztatni kell.

(3) Az ünnepi ülésekre meg kell hívni a város díszpolgárait, a vármegyei közgyűlés elnökét, a történelmi egyházak egy-egy helyi vezetőjét, a város rendőrkapitányát, a város korábbi polgármestereit, a legalább három ciklusban tevékenykedő egykori helyi önkormányzati képviselőket, illetőleg a polgármester által megjelölt további személyeket.

11. § A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A Képviselő-testület a 8. § (6) bekezdés i) pontjában foglaltak figyelembe vételével határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a Képviselő-testület és bizottsága ülésein.

12. § (1) A Képviselő-testület ülései - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével –nyilvánosak, melyekről hang-, film- vagy videofelvétel szabadon készíthető.

(2) A Képviselő-testület

(3) Választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor az érintett személy a 10. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltésével kérheti a napirend zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.

(4) Az Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjával összefüggésben a nyilvános tárgyalás akkor sért üzleti érdeket: ha az önkormányzat vagy a napirenddel érintett személy vagy szervezet gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

(5) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, és az aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Gazdasági tárgyú ügyek zárt ülésen történő tárgyalásakor meghívása esetén a megbízott könyvvizsgáló, mint szakértő vesz részt az ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(6) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntése – kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – nyilvános.

(7) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a zárt ülés után a polgármester adhat tájékoztatást, illetve később ő tájékoztathatja a sajtó képviselőit. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

13. § (1) A Képviselő-testület féléves ülésterv alapján működik, amelyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testület elé. Ehhez javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól, az önkormányzati intézmények vezetőitől, az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőitől, helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől, a jegyzőtől, valamint azon helyi civil szervezetektől, önszerveződő közösségektől, amelyek önkormányzati támogatásban részesültek az előző évben.

(2) A Képviselő-testület az ülésterv szerint ünnepi üléseket is tarthat. Az ünnepi üléseken döntést igénylő javaslatok nem szerepelhetnek.

(3) Az ülésterv elfogadásakor a Képviselő-testület dönt:

14. § (1) A Képviselő-testület a napirend kérdésében a polgármester javaslatára dönt. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására vagy új napirendi pont felvételére bármely képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott személy is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség, erre az előterjesztő javaslatot tehet.

(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

(3) Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a Képviselő-testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell tárgyalni.

15. § A rendkívüli ülés napirendjére – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett – további napirendi pontok nem vehetők fel, kivéve a meghívó kiküldése és az ülés között jelentkezett rendkívüli ügyet.

16. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pontot fő szabályként írásos előterjesztés alapján tárgyalja. A napirend szóban történő előterjesztése csak kivételesen indokolt esetben, a polgármester hozzájárulásával történhet. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, annak szóbeli előterjesztésére csak kivételesen kerülhet sor, ha az ülés megkezdése előtt a határozati javaslat írásba foglalására nem volt lehetőség.

(2) Az előterjesztések rendjét és a rendeletalkotás általános szabályait a 2. melléklet tartalmazza.

17. § A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

18. § (1) Ügyrendi kérdésben a képviselő napirendi pontonként egy alkalommal az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a hozzászóló képviselőtől megvonhatja a szót, mely intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

19. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót.

(2) A napirend előadója, a polgármester, az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

20. § (1) Az önkormányzati képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetve a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet.

(2) A képviselő interpellációt írásban nyújthat be, lehetőleg a testületi ülés megkezdéséig.

(3) Az ülés kezdetén a polgármester közli a települési képviselők által már benyújtott interpellációk tényét.

(4) Az interpellációra az ülésen szóban vagy - amennyiben az azonnali válasz vagy intézkedés nem lehetséges - az ülést követő 15 napon belül írásban válaszolni kell, és azt minden képviselő részére meg kell küldeni.

(5) Az interpellációra adott választ az írásos válaszadást követő első rendes testületi ülésen ismertetni kell. Az ismertetésnek tartalmaznia kell az interpellációt bejelentő nevét, valamint az interpelláció tárgyát és az arra adott választ. A válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a Képviselő-testület nem fogadja el a választ, megbízza a tárgy szerint illetékes állandó bizottságát vagy ideiglenes bizottságot alakít a kérdéskör vizsgálatára, és felhatalmazza a szükséges intézkedések megtételére. Az interpelláló képviselő kérése alapján részt vehet a bizottság munkájában. A bizottság vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet. A bizottság megállapításainak elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A bizottságok ügyrendjükben tovább szabályozhatják az interpelláció vizsgálatával kapcsolatos részletes szabályokat.

(7) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

21. § A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

22. § (1) Napirend előtt a Képviselő-testület tagjai rendkívüli ügyben felszólalhatnak. A napirend előtti hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontjáig be kell jelenteni a polgármesternek. Amennyiben a polgármester az adott ügyet nem tartja rendkívülinek, a hozzászólás lehetőségét elutasíthatja. Ebben az esetben a képviselő a napirendek tárgyalása után megteheti hozzászólását.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.

(3) A polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

23. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester, vagy a 4. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott ülésvezető (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

24. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés során a polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) Ha az ülés kezdetekor az ülésvezető megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után az ülésvezető határozatképtelenséget állapít meg, akkor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll. Ha a határozatképesség rövid időn belül nem biztosítható, az ülésvezető az ülést bezárja, vagy elnapolja. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirend tárgyalására 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, ismételt határozatképtelenség esetén is ugyanígy kell eljárni.

(3) Az ülésvezető megadja, illetve megvonja a szót, szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat. Ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén, soron kívül megadja a szót, ügyel a felszólalásokra rendelkezésre álló időtartamok betartására, időtúllépés esetén megvonja a szót, 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén indítványozhatja a vita lezárását. Biztosítja az ülés zavartalan menetét. Tárgyalási szünetet rendelhet el, javaslatot tehet az ülés elnapolására a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével.

(4) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

25. § (1) Az ülésvezető gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:

(3) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz és annak elfogadását követően az ülésvezető javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(5) Az ülésvezető a napirendi pontok között, vagy a napirend tárgyalása közben szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

26. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő vendégek és látogatók a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A megjelent vendégeket és látogatókat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

27. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját szóbeli kiegészítés, a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevőt nyilatkoztatni kell.

(4) A Képviselő-testület esetenként és vita nélkül dönt arról, hogy az ülésen megjelent polgároknak ad-e hozzászólási jogot legfeljebb 5 percben.

(5) Az írásbeli előterjesztés szóbeli kiegészítésének, valamint a szóbeli előterjesztés ideje maximum 5 perc. Ez alól kivételt képeznek az Mötv. 42. § (1) bekezdése szerint a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek előterjesztéseinek szóbeli kiegészítései, amelyek 20 percben mondhatók el. Az ülés során a képviselő, ha nem ő az előterjesztő, akkor – a kérdések, az ügyrendi hozzászólások, a személyes megjegyzés és a módosító indítványok megfogalmazása kivételével – legfeljebb három esetben szólhat hozzá egy napirendi ponthoz, a felszólalásai 5 percnél hosszabbak nem lehetnek. A tanácskozási joggal meghívott más személyek – az előterjesztő és a jegyző kivételével – legfeljebb két esetben szólhatnak hozzá összesen 5 percben.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások számának, időtartamának korlátozására, illetve megváltoztatására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

28. § (1) Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van, bármikor szót kérhet.

(2) A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselőt és a jegyzőt soron kívül megilleti a hozzászólás joga.

(3) A képviselőcsoportok vezetői a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak.

(4) Személyes megjegyzést tehet a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért – megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

(5) Az előterjesztőt a vita végén megilleti a zárszó joga, amelynek keretében válaszol a vitában elhangzottakra, így a módosító, kiegészítő javaslatokkal kapcsolatban is ismertetheti álláspontját. A zárszó nem haladhatja meg a szóbeli kiegészítésre adott időtartamot. A Képviselő-testület vita nélkül szavazhat arról, hogy a zárszóra viszontválaszt engedélyezzen az arra jogosultnak.

(6) Szavazás előtt bármely képviselő indítványára szünetet kell tartani.

29. § (1) A Képviselő-testület minden ügyben minősített többséggel dönt. Minősített többségű döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint felének (7 fő) igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a Képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(2) Szavazategyenlőség esetén az ülés levezetője elrendelheti a vita folytatását, és ismételt szavazást kezdeményezhet.

30. § (1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Szavazni személyesen lehet.

(3) A döntési javaslat egyes pontjairól az előterjesztésben meghatározott sorrendben, egyenként kell szavazni. Ha az adott ponthoz módosító indítványt nyújtottak be, akkor először a módosító indítványról - több módosító indítvány esetében a polgármester által meghatározott sorrendben - kell szavazni, majd az adott pontról.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

31. § (1) A nyílt szavazás - a 31. § és a 32. § eseteit kivéve - a MIKROVOKS szavazatszámláló és archiváló rendszerrel, amennyiben a rendszer meghibásodása vagy egyéb körülmény - melyet az ülésvezető állapít meg – indokolja, kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodásukat fejezik ki. A jelen lévő - és ki nem zárt - képviselő a szavazásban köteles részt venni.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, kézfelemeléssel történő szavazás esetén a jegyző segítségével. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

32. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart, bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat a 11. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazásra vonatkozó indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás történhet:

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti titkos szavazást az Jogi és Ügyrendi Bizottság 3 tagja bonyolítja le. A Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

33. § (1) A Képviselő-testület a települési képviselők bármelyikének kezdeményezésére név szerinti szavazást tarthat, a települési képviselők egynegyedének, valamint bármely bizottság írásban benyújtott indítványára, továbbá ha azt törvény írja elő, névszerinti szavazást tart.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után jól érthetően kimondva igen-nel, nem-mel vagy tartózkodom-mal szavaznak.

(4) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A névszerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

34. § (1) A Képviselő-testület döntései:

(2) A Képviselő-testület határozatainak fajtái:

(3) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő arab sorszámmal kell ellátni. Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során – az alábbi sorrendben –

(4) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő arab sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –

(5) A rendeleteket és a megszerkesztett határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvi rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

(7) A Képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és kihirdetett önkormányzati rendeletet a jegyző legkésőbb a kihirdetést követő öt munkanapon belül a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteszi. A rendeletet Bátonyterenye Város weblapján is közzé kell tenni.

35. § (1) Az önkormányzat rendeleteinek és normatív határozatainak kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés időpontja a közszemlére tétel – a rendelet/határozat egy példányának a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése – napja.

(2) A rendeletekről és a határozatokról - beleértve a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott határozatokat is – a jegyző nyilvántartást vezet, és gondoskodik azok megőrzéséről.

36. § (1) A Képviselő-testület üléséről az arról készült hangfelvétel alapján szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni. A napirend tárgyalása kapcsán a hozzászóló kérheti az általa elmondottak szószerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a távolmaradt képviselők nevét, azt, hogy távollétét előzetesen bejelentette-e.

37. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azt a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(3) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékletekkel (meghívó, jelenléti ív, előterjesztések) együtt évente bekötteti.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(4a) Az önkormányzati képviselő kérheti az ülésekről készült jegyzőkönyv másolatának kiadását. Zárt ülésről készült jegyzőkönyv másolatának kiadására csak a 9. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltését követően kerülhet sor.

(5) A választópolgárok az (4) bekezdés szerinti jogukat ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban ügyintéző jelenlétében, vagy az önkormányzat honlapján a dokumentumok megtekintésével gyakorolhatják.

(6) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, annak mellékleteit és az arról készült hangfelvételt az egységes irattári terv és a mindenkor hatályos miniszter rendelkezései szerint kell megőrizni

38. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

39. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - a féléves ülésterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban közzé kell tenni. A közmeghallgatás időpontját megelőzően – a közmeghallgatás meghívójában megjelölt elektronikus levélcímen - lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A közmeghallgatás során az állampolgárok alkalmanként legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat, amennyiben a javaslat nem tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek 15 napon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.

40. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

41. § A polgármester, az alpolgármester és a jegyző minden hónapban – a város honlapján előre meghirdetett időpontokban - fogadóórát tart.

42. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

43. § (1) A képviselő jogai:

(2) A képviselő (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezését írásban vagy szóban is benyújthatja a polgármester felé. A kezdeményezésről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A felülvizsgálandó döntésről a Képviselő-testület következő ülésén határoz.

(3) A települési képviselőt és a nemzetiségi önkormányzat elnökét a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, illetőleg a polgármesteri hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és dolgozói munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.

44. § (1) A képviselő köteles:

(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül. A képviselő a távolmaradását a polgármester vagy a jegyző felé köteles jelezni.

45. § (1) A képviselő a személyes érintettséget az adott a napirendi pont tárgyalása előtt – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

(3) A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(4)²

(5)³

(6)⁴

(7)⁵ Ha az önkormányzati képviselő a szavazás megkezdése előtt nem jelenti be személyes érintettségét, a következő hónapban esedékes tiszteletdíjának 50%-a megvonásra kerül.

(8)⁶ A (7) bekezdés szerinti mulasztás és a tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(9)⁷ A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény legkésőbb a tény bekövetkezését követő testületi ülésen állapítható meg.

(10)⁸ A (8) bekezdés szerinti határozat meghozatalát követően a Képviselő-testület dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztést újra tárgyalja-e.

46. § (1) A települési képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, őrzi és ellenőrzi.

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez a – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által rendszeresített - szükséges számú nyomtatványt a képviselő nyilatkozata alapján az Jogi és Ügyrendi Bizottság biztosítja.

(4) A vagyonnyilatkozat benyújtásával egyidejűleg az Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a képviselőt a soron következő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének határidejéről.

47. § A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Jogi és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

48. § (1) Az összeférhetetlenségi eljárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt szabályok az irányadóak.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Jogi és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) Az Jogi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

49. § (1) A képviselő-testületi tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A megalakulástól számított 15 napon belül a megalakulás tényét be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének és tagjainak nevét.

(4) A képviselőcsoport nem szerve a képviselő-testületnek, nem lát el önkormányzati feladatot, hatáskör a képviselőcsoportra nem ruházható át.

50. § (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok felügyeli a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A tanácsnok konkrét feladatköréről a Képviselő-testület - a tanácsnok megválasztásakor - határozatban dönt.

(3) A tanácsnok döntést előkészítő, és döntés végrehajtását szervező, összehangoló, ellenőrző funkciót tölt be a Képviselő-testület által meghatározott ügyben.

(4) A tanácsnok a Képviselő-testületnek alárendelt. Az önkormányzati bizottságokkal mellérendeltségi viszonyban van, ugyanakkor egymást a feladatkörbe tartozó ügyekről - kérés alapján - tájékoztatni kötelesek.

(5) A tanácsnok együttműködik a polgármesterrel, a Polgármesteri Hivatallal és mindazokkal a személyekkel, és szervekkel, akikkel feladatának ellátása szükségessé teszi.

(6) A tanácsnok a Képviselő-testületnek a végzett munkájáról - igény szerint - beszámolni köteles.

(7) A tanácsnok által felügyelt feladatkörrel kapcsolatos előterjesztés csak az érintett tanácsnok ellenjegyzésével terjeszthető a Képviselő-testület elé.

51. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A fontosabb önkormányzati feladatkörökkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatos folyamatos feladatokra a Képviselő-testület további bizottságokat hozhat létre.

(3) A Bizottságok tagjainak névsorát a 8. melléklet tartalmazza.

(4) A Bizottságok feladatkörét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A Bizottság az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal köteles beszámolni a Képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.

52. § (1) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó ügyekben képviselő-testületi döntés előtt az illetékes bizottság állásfoglalását ki kell kérni.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:

(3) A Képviselő-testület által a bizottságokra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

53. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

54. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjai bizottsági munka tekintetében egyenlőek.

(2) A Képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(3) A bizottsági tisztség, tagság megszűnik

55. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat az elnök által kijelölt képviselő bizottsági tag, ennek hiányában a legidősebb települési képviselő látja el.

(3) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására:

(4) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert, alpolgármester és a jegyzőt.

(5) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a bizottság mellett működő, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül a jegyző által kijelölt bizottsági felelős és a jegyzőkönyvvezető látja el.

56. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

57. § (1) A bizottság ülései - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, valamint az adott bizottság nem képviselő tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

58. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt.

59. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

60. § (1) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(2) Az önkormányzati képviselő kérheti a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyv másolatának kiadását. Zárt ülésről készült jegyzőkönyv másolatának kiadására csak a 9. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltését követően kerülhet sor.

61. § A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület következő ülésén határoz.

62. § A helyi nemzetiségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal útján:

63. § (1) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzat elnökének és alelnökének feladata ellátásához szükséges tájékoztatást és felvilágosítást – igény szerint – köteles megadni.

(2) A Polgármesteri Hivatal köteles a nemzetiségi önkormányzat munkáját segíteni:

64. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(2) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(4) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb feladatai:

(5) A polgármester a (2) bekezdés e) pontja szerinti kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt.

(6) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján rendelkezik, hogy a polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki: pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele.

(7) Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert – amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a következő ügyekben döntést hozhat:

(8) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(9) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(10) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltak szerint tesz eleget.

(11) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a jegyzőnek.

65. § (1) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya, díjazása, jutalmazása, egyéb juttatása, összeférhetetlensége, továbbá fegyelmi és kártérítési felelőssége tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, míg az egyéb munkáltatói jogokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság gyakorolja. A Képviselő-testület a polgármester szabadságának engedélyezését az Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökére ruházza át.

(2) A képviselő-testület által a polgármester ellen elrendelt fegyelmi eljárás során tartandó vizsgálatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság folytatja le.

(3) A Képviselő-testület előtt a polgármester illetményére, jutalmazására az Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

66. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére a Képviselő-testület tagjai közül kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek tevékenységükről minden testületi ülésen beszámolnak a Képviselő-testületnek.

67. § (1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.

(3) Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt köztisztviselő látja el.

(5) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti, gondoskodik a hivatal működéséről, a jogszabályokban meghatározott államigazgatási és önkormányzati feladatok ellátásáról, ennek keretében az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok végzéséről. Így többek között:

68. § A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre, Bátonyterenyei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. A polgármesteri hivatal kiadmányain, illetve kör- és fejbélyegzőjén ezt az elnevezést kell alkalmazni.

69. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak előkészítését, adminisztrációját, végrehajtását a polgármesteri hivatal látja el.

70. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő költségvetési szervek, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(2) Az intézmény vezetője egyszemélyi felelőse az intézményi gazdálkodás szabályszerűségének, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításai végrehajtásának, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a Képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásának, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítésének.

(3) A polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint – teljesítik.

(4) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület szervei útján látja el.

(5) A jegyző gondoskodik – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszer működtetéséről, valamint – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről.

71. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonával való rendelkezésre vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

72. § (1) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező feladatokat, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a költségvetési rendelet elkülönítetten kell, hogy tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának fedezetét saját bevételeiből, a központi költségvetési támogatásokból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, továbbá pályázati bevételekből teremti meg.

73. § (1) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Képviselő-testület minden bizottsága előzetesen megtárgyalja.

(2) A zárszámadási rendelet előkészítésére és Képviselő-testület elé terjesztésére az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

74. § (1) Ez a rendelet 2024. december 11-én 10 óra 01 perckor lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének Az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályainak egyes kérdéseiről szóló 1/2011. (I. 28.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet mellékletei alábbiak:

75. § Ez a rendelet 2024. december 11-én 10 óra 1 perckor lép hatályba.