1. § Szentkirályszabadja Község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak és a hozzá tartozó táblázatos mellékletek, valamint a mellékletét képező Szabályozási terveknek az együttes alkalmazásával lehet.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A Szabályozási terv kötelező elemei, melyek csak a Szabályozási terv módosításával változtathatók:

(2) Más jogszabályból következő szabályozási elemek, melyek módosítása, csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén, vagy az illetékes államigazgatási szervek egyetértésével lehetséges:

(3) Javasolt szabályozási elemek, amelyek pontosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül is lehetséges:

4. § (1) Az építési övezetekre és övezetekre vonatkozó telekalakítási méreteket a 3. melléklet és 4. melléklet tartalmazza.

(2) Oldalhatáros beépítési módú területen új saroktelek min. 16 m széles lehet.

(3) Közmű műtárgy, köz-és magánút kialakítására az építési övezeti, övezeti paraméterektől kisebb méretű telek is kialakítható.

(4) Amennyiben a tervezett szabályozási vonal kialakítása miatt kerül sor a telekalakításra, úgy a visszamaradó telek területe az építési övezetben, övezetben meghatározott telekmérettől kisebb is lehet.

(5) Az építési övezetekben új nyúlványos (nyeles) telek csak kialakult zárvány telek megközelítése érdekében alakítható ki, a visszamaradó telek szélessége feleljen meg 3. melléklet szerinti méreteknek, de a visszamaradó telekterület ilyen esetben a kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.

(6) A szabályozási terven „Telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület” jellel jelölt területen a telekalakítás csak az egész területre kiterjedően történhet. Amennyiben az ilyen terület zöldterületi övezetet tartalmaz, az az építési övezetté válás feltétele, ezért a zöldterülettel érintett telekrész tulajdonosát az egész területre vetítve arányosan kompenzálni szükséges.

(7) A Szabályozási vonal, építési övezethatár illetve övezethatár egyben a beépítés feltételeként végrehajtandó kötelezően kialakítandó telekhatárt jelent.

(8) Kialakult telekosztású telektömbben telekhatárrendezés esetén, a telekalakítással érintett telkek területe 10 %-al eltérhet az adott építési övezetben meghatározott minimális kialakítható telekméretektől.

(9) A település beépítésre nem szánt területén 3000 m²-nél kisebb telek - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben lévő telek kivételével - nem alakítható ki.

5. § (1) Magánút csak közterülethez csatlakoztatva alakítható ki.

(2) Kettőnél több telket kiszolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(3) Lakótelkek megközelítését szolgáló, közforgalom elől nem elzárt magánút minimum 6,0 m, közforgalom elől elzárt magánút 25 m nyomvonal hosszúságig minimum 4,0 m, a fölött minimum 6,0 m telekszélességgel alakítható ki.

(4) Gazdasági területet kiszolgáló magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.

(5) Amennyiben a közforgalom elől el nem zárt magánút több mint 50 m hosszú zsákutcaként alakul ki és 4-nél több telkek szolgál ki, a zsákutca végén, legalább személygépjármű számára megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani.

6. § (1) Közterület kialakítása, megszüntetése, határvonalának módosítása csak a Szabályozási Terv szerint hajtható végre.

(2) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen építmény, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés csak abban az esetben helyezhető el, ha az

(3) Közterületen gépjárműtároló nem építhető.

(4) Új épület építése esetén közterület alá építményrész nem nyúlhat be.

(5) Új közutak, utcák kialakításánál

7. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha:

(2) Melléképület, melléképítmény (kivéve közmű-becsatlakozási műtárgy, kerti építmény) beépítésre szánt területen új beépítésként önállóan nem helyezhető el.

(3) Szentkirályszabadja teljes területén lakókocsi, lakókonténer, mobilház, jurta, utánfutó és egyéb forgalomból kivont közlekedési eszköz építményként ideiglenesen sem helyezhető el.

(4) Konténer állandó jelleggel csak gazdasági vagy bányaterületen helyezhető el. Egyéb területeken konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építési tevékenység időtartamáig helyezhető el kizárólag felvonulási létesítményként.

(5) Belterületen 6 m-nél magasabb szélkerék nem helyezhető el.

(6) A Szabályozási terven „Telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész” jellel jelölt területen építmény nem létesíthető.

(7) A Szabályozási terven feltüntetett 60 dB-es izophon görbén belül eső területen lakóépület, lakás nem helyezhető el.

(8) A település területén szélerőmű nem helyezhető el.

8. § (1) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között legfeljebb 1,0 m lehet az eltérés és a tereprendezéssel kialakuló új terepvonalnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz.

(2) A telek határaitól mért 1,0 m-es távolságon belül a tereprendezés nem megengedett, kivéve az előkerti telekhatár, ahol a telek megközelítésének biztosítására lehet tereprendezést végezni.

9. § (1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű, meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény a telekhatároktól min. 3-3- m-re alakítható ki, ha e rendelet másként nem szabályozza.

(3) Meglévő épületekre vonatkozó szabályok:

(4) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(5) A Szabályozási vonal és a közterület határa közötti terület nem beépíthető terület, közmű-becsatlakozási műtárgy sem alakítható ki, kerítés csak a szabályozási vonalon építhető ki.

(6) Az előkert mérete

(7) Előkert minimális méretén belül, ha az övezeti előírások másként nem szabályozzák csak

(8) Oldalkert minimális mérete nem lehet kisebb

(9) Oldalkert teljes méretében – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály szerinti benyúló épületrészeken kívül - a főépület oldalkert felőli homlokzatának mélységében csak

(10) A hátsókert minimális mérete az övezeti előírások eltérő rendelkezése és a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában legalább 6,0 m, fekvő telek esetében legalább 1,0 m.

(11) A falusias és kertvárosias lakó építési övezetek, és településközponti vegyes építési övezetek saroktelkein, oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb előírások betartásával, de a szabadon álló beépítés a szomszédos építési telkek építési jogait nem korlátozhatja.

(12) Oldalhatáron álló beépítésnél az új, vagy bővítéssel érintett épületeket az oldalhatártól 1,00 m távolságra kell elhelyezni.

(13) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépületet az utca felőli előkert építési határvonalára kell elhelyezni.

(14) Új főépületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 40 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön.

(15) Melléképületet a főépülethez csatlakozóan, vagy a főépület mögött kell elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal- illetve hátsókert előírásainak megfelelően, kivéve ahol a kialakult állapot szerint az egyik oldalhatáron a főépület, a másik oldalhatáron a melléképület áll.

(16) Ahol az építési övezetek előírásai megengedik, állattartó épület oldalhatáron álló beépítés esetén a főépület szerinti oldalhatártól 1,0 m távolságra, szabadonálló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el.

(17) Amennyiben a telket országos ökológiai hálózat területe csak részben érinti, akkor csak az érintett területre eső korlátozást kell figyelembe venni, a telek beépíthetőségénél a teljes telekterület beszámítható.

(18) A 9. mellékletben szereplő védett műemlékekre és régészeti lelőhelyekre a magasabb rendű jogszabályok vonatkozó előírásai alkalmazandók.

10. § (1) A hitéleti és kegyeleti épületek (templom, kápolna, ravatalozó) épületmagasságát kialakultnak kell tekinteni.

(2) Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

11. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, továbbá egyéb okból funkciót vesztett, feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az utak alatt a közművek elrendezésénél lehetőleg a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy az előírt utcai fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4) Új főépület elhelyezéshez a közmű feltételek az alábbiak:

(5) Beépítésre szánt területen új villamosenergia hálózat kiépítés és bekötés vagy a meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukció elsődlegesen földkábeles elhelyezéssel történhet.

12. § (1) A Szabályozási terv feltünteti a település területét érintő magasabb szintű jogszabály által előírt területeket, melyek az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt területeken építési tevékenység a jelen rendelet előírásai mellett a vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban rögzített előírások együttes figyelembevételével történhet.

(3) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzendők.

(4) Telken belül fák és cserjék a telek határától a következő távolságok betartásával ültethetők:

(5) Szentkirályszabadja (HUBF20031) Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület szabályozási tervben jelölt területén - az élőhely védelme érdekében a Köe és Kb-r övezetben az alábbi előírások tartandók be:

(6) Az övezetekben megengedett építmények kizárólag a telkek országos ökológiai hálózat magterülettel nem érintett részén helyezhetők el.

(7) A 8. mellékletben szereplő Egyedi tájértékekre a természet védelméről szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

13. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke nem haladja meg a környezetében a vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(3) Technológiai eredetű szennyvíz, valamint az üzemek, gazdasági területek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzemek, gazdasági területek területén megtörtént.

(4) Állattartás céljára szolgáló épületek építése csak e rendelet építési övezetekre vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

(5) Lakóterületen csak olyan gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) tevékenység folytatható ill. olyan épület építhető, amely elsődlegesen a helyi lakosság ellátását szolgálja.

(6) Lakó- és vegyes területen zavaró hatású, nagy forgalmú gazdasági tevékenység számára telephely nem létesíthető.

(7) A település közigazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.

(8) A közcsatornával ellátatlan külterületen a keletkező szennyvizet szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megtisztítani.

(9) Külterületen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor létesíthető, ha azt az övezeti előírások nem tiltják és a szükséges védőtávolság a telken belül biztosítható.

(10) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell.

(11) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(12) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(13) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell, kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(14) Veszélyes anyagok, vagy hulladékok állandó tárolására szolgáló telephely, új hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(15) Állattartó telep, nagylétszámú állattartó telep, a belterület határától légvonalban mért 500 m védőtávolságon belül nem létesíthető.

(16) A település közigazgatási területén belül új bányatelek nem létesíthető.

(17) A vízfolyások, árkok mentén 3-3 m széles parti sávot mederfenntartási célokra szabadon kell hagyni, ezen parti sávon belül építményt létesíteni nem lehet.

(18) Temetőktől számított 40 m-es területsávon belül állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki.

(19) A kádártai vízbázis Szabályozási terven feltüntetett hidrogeológiai „B” jelű védőövezetén belül a vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban előírt területhasznosítási és egyes létesítmények elhelyezésére vonatkozó korlátozásokat kell figyelembe venni.

(20) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartótelep nem létesíthető.

(21) Állattartó épület élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától légvonalban mért 50 méter védőtávolságon belül nem építhető.

14. § (1) Az országosan védett és helyi védett egyedi művi értékeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik.

(2) A helyi védett egyedi művi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép-védelmi önkormányzati rendelet tartalmazza.

15. § (1) A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervlapok az adatszolgáltatás alapján jelölik, melyekre a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A régészeti lelőhelyeken a földmunkával járó beruházásokat lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a lelőhely elkerülése nem lehetséges, a beruházás megvalósítása előtt a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerint kell eljárni.

16. § (1) A beépítésre szánt területek sajátos építési használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:

(2) Az egyes építési övezetek paramétereit a 3. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, kertes, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetekben telkenként legfeljebb két főépület helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület legfeljebb bruttó 100 m² lehet.

(3) Új főépület elhelyezése esetén gépkocsitároló csak a főépülettel egy tömegben ill. ahhoz telepítve alakítható ki.

(4) Pinceszint a főépülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

(5) Állattartó épület csak az Lke2 és Lke3 jelű építési övezetben helyezhető el, melyek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet, de nem lehet több bruttó 30 m2-nél.

(6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az állatól bruttó alapterülete legfeljebb 10 m2 lehet.

(7) Az előkert mérete az Lke1 építési övezetben a Medgyespusztai utca mellett 10 m.

(8) Az Lke5 jelű építési övezet telkeinek esetében a hátsókert mérete megegyezik a szabályozási terven jelölt „Telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész”-el, melyen a kialakult természetes növényzet megtartandó, építmény nem létesíthető, az érintett területrészen csak drótfonatos kerítés létesíthető lábazat nélkül.

(9) Ha az építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 %-a -érvényesíthető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagysághoz tartozó beépítettség kétszeresét.

18. § (1) A falusias lakóterület elsősorban lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Oldalhatáron álló beépítéssel átellenes oldalon kialakult állapot szerint csak melléképület állhat.

(3) Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

(4) Ha az Lf1, Lf2 jelű építési övezetekben a teleknagyság legalább 50 %-kal meghaladja a legkisebb kialakítható telekterület nagyságát, abban az esetben az ezen felüli területrészre az övezetben előírt beépítettség 50 %-a érvényesíthető, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagysághoz tartozó beépítettség kétszeresét.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteiben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület legfeljebb bruttó 100 m² lehet.

(6) Falusias lakóterületen az állattartó építmények összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 5 %-át, és nem lehet több bruttó 30 m²-nél. Állattartó épület kizárólag a lakóépület mögött helyezhető el oldalhatáros kialakítással a lakóépülettől min. 10,0 m-re.

(7) A telek közterületi határvonalától 20 m mélységű területrészén állattartó épület, - építmény, állatkifutó, trágyatároló és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető.

19. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Az építési övezetekben több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(3) Az építési övezetekben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetés legfeljebb bruttó 100 m² lehet.

(4) Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.

20. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, raktározási, ipari) tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) Az építési övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenységi épületen belül alakítható ki, önálló lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény legmagasabb pontja meghaladhatja az építési övezetben meghatározott maximális épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges.

(5) Az építési övezetben a minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

(6) Az építési övezetekben az elő és oldalkert mélysége min 5,0 m lehet, kivéve ahol a Szabályozási terv beültetési kötelezettséget jelöl, itt az előkert mérete megegyezik a beültetési kötelezettség mértékével. A beültetési kötelezettség háromszintes növénytelepítéssel, honos, lombhullató fafajokkal történhet.

(7) A Gksz7 jelű építési övezetben napelemparkhoz szükséges építmények, 1 db max. 9 m magas szélkerék, valamint üvegház elhelyezhető. Az építési övezet telkein a minimális zöldfelületet háromszintű növényzettel kell kialakítani, melyen belül az északkeleti és délkeleti telekhatár mentén kötelezően tájhonos fasor és cserjesor telepítendő.

(8) A Gksz7 jelű építési övezetben a szabályozási terven feltüntetett 60 dB-es izophon görbén belül eső területen lakóépület nem helyezhető el.

21. § (1) A Szabályozási terven „K-Mű” jellel szabályozott építési övezetekben az 5. melléklet szerinti rendeltetésű építmények létesíthetők.

(2) Az építési övezetekben lakás csak akkor alakítható ki, amennyiben az övezet szerinti fő rendeltetés megvalósult, vagy azzal egyidőben épül.

(3) A Kmü-1 jelű építési övezetben csak olyan kereskedelmi, szolgáltató és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(4) Épületnek nem minősülő technológiai építmény magassági korlátozás nélkül létesíthető.

(5) Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.

(6) A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítendő.

(7) A lakóterülettel határos K-Mü1 építési övezetben a kertvárosias lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékek tartandók be.

22. § A Szabályozási terven „K-tg” jellel szabályozott építési övezetben településüzemeltetést, településgazdálkodást, a közterületek és önkormányzati létesítmények fenntartását és üzemeltetését szolgáló építmények továbbá hulladékudvar létesíthetők.

23. § (1) A K-r1 jelű Különleges terület-repülőtér területén a repülőtér működésével és kiszolgálásával összefüggő építmények, továbbá az ahhoz kapcsolódó logisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, irodaház, parkolóház, üzemanyagtöltő helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben a Légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény 37. § (1) bek. a) és aa) pontjában szabályozott polgári-, nyilvános-, kereskedelmi repülőtér, legalább ICAO I. besorolású precíziós műszeres pályával együtt történő üzembehelyezését megelőzően kizárólag a meglévő épületek felújítására, átalakítására és bővítésére, valamint a repülőtér üzembehelyezéséhez szorosan kapcsolódó új épületre, építményre adható ki építési engedély.

(3) A repülések biztonságos lebonyolítása érdekében a szabályozási terven az akadálysíkokkal érintett területeken – a repülőtér közvetlen környezetében - az akadálykorlátozási felületek feletti légtér akadálymentességét biztosítani kell. A meghatározott balti magasság feletti értéket meghaladó magasságú bármely építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, stb. - nem létesíthető, ezt kifejlett állapotában meghaladó magasságú növényzet nem ültethető, nem tartható fenn.

(4) A K-r építési övezetben épületek, építmények helyének kijelölése geotechnikai vizsgálat alapján történhet.

24. § (1) A beépítésre nem szánt területek egyes övezeteinek paramétereit a 4. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek sajátos építési használatuk szerint a következő övezetekbe tartoznak:

25. § (1) Közúti közlekedési területen csak a közút létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei, tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények valamint közművek helyezhetők el.

(2) A közlekedési hálózatok elemei számára a szabályozási terven jelölt szabályozási szélességet kell biztosítani:

(3) Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani az út tengelyétől számítva: országos főutak mentén: 100-100 m, országos mellékutaknál 50–50 m. Védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.

(4) A helyi külterületi utak (mezőgazdasági kiszolgáló utak), illetve külterületi, közforgalom elől nem elzárt magánutak mentén kerítés és egyéb építmény az úttengelytől számított 6-6 méteren belül nem helyezhető el.

(5) Bármely közút, illetve közforgalom elől nem elzárt magánút esetében az úttengelytől számított 3-3 méteren belül nem helyezhető el fás szárú növényzet.

(6) A távlati R8 autóút közlekedési folyosójába eső övezet területén az út megépítéséig épületek nem létesíthetők.

26. § (1) Egyéb közlekedési területen csak a légi közlekedés létesítményei, berendezései, és kiszolgáló építményei valamint közművek helyezhetők el.

(2) A repülőtér szabályozási terven jelölt fénytechnikai sávján belül csak olyan építmények létesíthetők, olyan növények telepíthetők és tarthatók fenn, amelyek a repülőtér biztonságos üzemeltetését nem akadályozzák.

27. § A terület a Szabályozási terven Közm jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

28. § (1) Zöldterület közpark a Szabályozási Terveken Zkp jellel szabályozott közhasználatú, meghatározóan növényzettel fedett közterület.

(2) A Zkp0 jellel szabályozott zöldterület közpark övezetben a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak helyezhetők el.

(3) A Zkp1 jelű építési övezetében a (2) bekezdésben szabályozott épületnek nem minősülő építmények és a 6. mellékletben meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.

29. § (1) Erdőterület az üzemtervezett erdők és a szabályozási terv szerint tervezett erdők területe.

(2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében épületet létesíteni nem lehet.

30. § (1) A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz illeszkedő hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a védett természeti értékek védelme, a tájképvédelem érdekében a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) Szentkirályszabadja közigazgatási területén tanya nem létesíthető.

31. § (1) Általános mezőgazdasági terület az Má jellel szabályozott árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági termőföldek területe, ahol a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület, lakás helyezhető el.

(2) Szántó művelési ágban lévő, legalább 20 ha területű telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épületek (a növénytermesztés, állattenyésztés, termék tárolás, termékfeldolgozás építményei) valamint a lakófunkciót is kielégítő épület létesíthető a telek legfeljebb 0,1 %-ának mértékéig, de a beépített összes alapterület az 500 m²-t; valamint a lakórendeltetés a beépített terület 50%-át nem haladhatja meg.

(3) Gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágban lévő, legalább 20 ha területű telken a hagyományos, környezetkímélő, természetközeli, extenzív gyepgazdálkodáshoz szükséges almos állattartó épületek, valamint a tulajdonos számára a lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény létesíthető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és a 400 m²-t nem haladhatja meg, valamint a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(4) Gyümölcsös és szőlő művelési ágban lévő, legalább 3 ha területű telken a gyümölcs- és szőlőtermesztést, feldolgozást, tárolást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető, de a beépített bruttó alapterület a telek 0,5 %-át és az 500 m²-t nem haladhatja meg. A lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.

(5) Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(6) Az Má-L jelű általános mezőgazdasági terület – lovassport terület övezetére vonatkozó speciális előírások:

(7) A lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a beépíthetőség mértékének 50 %-át, kivéve az Má-L jelű övezetet.

(8) Kerítés a gazdasági épületek létesítése céljára kialakított udvar körül legfeljebb 2,0 m magas, egyéb területen csak 1,6 m magas vadvédelmi kerítés lehet.

(9) Az Má övezetekben nem létesíthető medence és mesterséges tó.

(10) Az általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.

32. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület jellemzően az országos ökológiai hálózat magterületére és ökológiai folyosójára eső mezőgazdasági területek, továbbá a tájképvédelmi szempontból érzékeny és a hagyományos tájkarakter megőrzése szempontjából jelentős, Mt jellel szabályozott területek.

(2) Az Mt-1 jelű övezetben a legalább 20 ha területű gyep művelési ágú telken a hagyományos, környezetkímélő, természetközeli, extenzív gyepgazdálkodáshoz szükséges almos állattartás helyi építési hagyományoknak megfelelő épületei alakíthatók ki, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és a 400 m²-t nem haladhatja meg. Épületek a telekhatároktól legalább 10 m-re létesíthetők.

(3) Az Mt-0 jelű övezetben épület és terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(4) Mt-0 jelű övezetben kerítés nem létesíthető, a legelők körülkerítése villanypásztorral történhet. Az Mt-1 jelű övezetben az állattartást szolgáló udvarok körül legfeljebb 2 m magas karám létesíthető.

33. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcstermesztést és a pihenést szolgáló, Mk és Mk* jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezeteiben a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület, továbbá egy terepszint alatti építmény (földdel borított pince) építhető.

(3) Az Mk* jelű övezetben új építmény nem helyezhető el, a meglévő épületek felújíthatók.

(4) Épület akkor létesíthető, ha a földrészlet területe legalább 80 %-ban szőlő és/vagy gyümölcs művelési ágban van nyilvántartva.

(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető épület alapterülete legfeljebb bruttó 90 m² lehet, a terepszint alatti építmény (pince), legfeljebb bruttó 60 m² alapterülettel alakítható ki.

(6) Új épület a közúttól legalább 8 m-re, az oldalsó telekhatártól legalább 3 m-re létesíthető.

(7) Kerítés legfeljebb 1,6 m magassággal vadvédelmi hálóból, élősövényből vagy élősövénnyel átszőtt dróthálóval létesíthető.

(8) Az épület feltöltésen nem helyezhető el és környezetében az eredeti terepszinttől mért 0,5 m-nél magasabban kiemelkedő terasz nem létesíthető.

(9) A zártkerti művelés alól kivett telkeken építési tevékenység nem végezhető, építés csak művelt telken, a (2)- (8) bekezdésekben foglalt előírások betartása esetén lehet.

(10) Amennyiben a gyümölcs- illetve szőlőművelés megszűnik, a meglévő épületeken, terepszint alatti építményeken, pincéken építési tevékenység - a jókarbantartási munkák és bontás kivételével - nem végezhető.

(11) Kertes mezőgazdasági területen telekcsoport újraosztása esetén az eredeti telekszámnál több telek nem jöhet létre.

(12) Az Mk övezetre az (1)–(11) bekezdések mellett az alábbi előírásokat is figyelembe kell venni:

34. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő terület a vízfolyások, vízmedrek, árkok területei.

(2) Vízgazdálkodási területen csak a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők.

35. § (1) A Kb-R övezet területén a repülőtérhez tartozóan a sportolási célú repüléshez kapcsolódó üzemi építmények, továbbá a repülőtéri gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartás építményei helyezhetők el.

(2) Az övezetben elhelyezhető építmények esetében a 24. § (3) bekezdés előírásait is figyelembe kell venni.

36. § (1) A Kb-Hon övezet területén honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági létesítmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(2) A Kb-Hon övezetek körül a szabályozási terven jelölt 200 m-es védőterületen belül csak olyan építmények helyezhetők el, melyek építése és használata a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények működését, rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, korlátozza.

37. § A Kb-okt területén az erdőhöz, környezeti, természeti elemekhez kötődő oktatás, ismeretterjesztés építményei és az oktatást szolgáló szállás rendeltetés létesíthető. Új épület nem létesíthető, meglévő épület felújítható és alapterületen belül bővíthető.

38. § (1) A terület a Szabályozási terven Kb-t jellel szabályozott övezet, ahol csak a temető funkciójával összhangban lévő építmények helyezhetők el.

(2) A temető rendeltetésének megfelelő épület a telekhatároktól legalább 5-5 m-re helyezhető el.

39. § A terület a Szabályozási terven Kb-B jellel szabályozott övezet, ahol csak a bányászattal összefüggő építmények helyezhetők el.

40. § (1) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetén a bővítésből, átalakításból, vagy az új rendeltetésből adódó többlet gépjármű elhelyezéséről a magasabb szintű jogszabályban előírtaknak megfelelően kell gondoskodni a meglévők megtartása mellett, az adott ingatlanon belül.

(2) Lakásonként 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a telken belül.

(3) Közösségi, hitéleti rendeltetésű épületekhez (iskola, óvoda, kultúrház, közösségi ház, polgármesteri hivatal, templom, parókia, ravatalozó) tartozó parkolók 50 %-a közterületen is elhelyezhető.

41. § A település területén a védő területeket, védőtávolságokat (közlekedési területek, közművek nyomvonalai mentén) a Szabályozási terv tünteti fel.

42. § Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot

43. § A rendelet mellékletei:

45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.