1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Görbeháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4075 Görbeháza, Böszörményi utca 39.

(3) Az önkormányzat illetékessége: Görbeháza község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Görbeháza Község Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg.

(5) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

(6) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

2. § (1) Az önkormányzat címerére és zászlajára vonatkozó részletes előírásokat külön rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület és a polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Görbeháza Község Önkormányzata.

3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület, át nem ruházható hatásköreire a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. melléklet szerint a polgármesterre, illetve bizottságára ruházza.

4. § (1) A testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(5) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkatervében meghatározott időpontokban tartja.

(6) A Képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan napirend vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

5. § (1)² A Képviselő-testület a választásának időtartamára gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül.

(2) A polgármester az előterjesztést a bizottság javaslatainak figyelembevételével állítja össze.

6. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, legkésőbb a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésre.

(3) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

7. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(2)³ A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri tisztség és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal – elektronikus és papíralapon is - kézhez kapják.

(4)⁴

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás Görbeháza hivatalos honlapján (www.gorbehaza.hu) keresztül, valamint az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztéssel történik.

(6)⁵ A görbeházi székhelyű önszerveződő közösségek képviselői – a lakosság, valamint a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából – tevékenységi körükben tanácskozási joggal részt vehetnek a képviselő-testület és bizottságai ülésein.

8. § (1) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testületi ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

9. § (1)⁶ A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és a 13. § (1) bekezdése szerinti ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

10. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor a – jegyző közreműködésével – megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelen, a polgármester az ülést berekeszti.

11. § (1)⁷ A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A Képviselő-testület a napirendi javaslatról határozathozatal nélkül dönt.

(2)⁸ A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármelyik képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület számozott határozattal dönt.

(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(4) Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás előtt visszavonhatja.

(5) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

12. §⁹ A két ülés közötti időszak eseményeiről szóló tájékoztatót is tartalmazó polgármesteri jelentést a Képviselő-testület a rendes ülés első napirendi pontjaként – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint határozathozatal nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester vezeti.

(2)¹⁰ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a rendelet 7. § (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

14. § (1) Az ülésvezető

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülésvezető:

(3) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

15. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, hatályon kívül helyezéséről.

16. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

17. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a napirendhez meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(2) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd az (1) bekezdésben említett személyek hozzászólása következik. Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülés vezetője a második hozzászólást időben korlátozhatja.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra.

18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

19. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazás esetében kézfelemeléssel hozza, illetve a képviselők ¼ –ének indítványára név szerinti szavazást rendel el, bármely képviselő-testületi tag javaslatára pedig név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként, ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodás) rögzíti. A polgármester utolsóként szavaz.

(3) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok esetlegesen téves összeszámlálása miatt – elrendeli a szavazás megismétlését.

(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást a képviselő-testület rendeli el egyszerű többséggel.

(6) Titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével, a titkosság feltételeinek biztosításával történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság látja el.

20. § (1) A határozati javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – a módosító és kiegészítő indítványokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő indítványok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

21. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (továbbiakban: minősített többség) a Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, a javaslat ellen, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévők számát, majd kihirdeti a döntést.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

22. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban, a Mötv. 52. §-ában foglalt tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek irattári példánya nem selejtezhető.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyv készül a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt évente be kell köttetni és meg kell őrizni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.

23. § (1)¹³ A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2)¹⁴ A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelynek során lehetővé teszi az állampolgároknak, helyi szervezeteknek a közérdekű kezdeményezések, javaslatok előterjesztését.

(3)¹⁵ A közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4)¹⁶ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.

(5)¹⁷ A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

(6)¹⁸ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett napirendről a lakosságot a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(7)¹⁹ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(8)²⁰ A fórumot a polgármester, vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(9)²¹ A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(10)²² A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(11)²³ A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

24. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetekben rendeletet alkot, illetve határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

(3) A képviselő-testület döntéseiről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A döntést a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv aláírását követően a végrehajtásért felelős személynek meg kell küldeni.

25. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot magasabb jogszabály által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvényi felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(2) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a lakosság társadalmi szervezeteinek vezető-testületei a szabályozandó tárgykörben az érintett érdekképviseleti szervek kezdeményezhetik a polgármesternél. A rendelet-tervezet kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítője és felelőse a jegyző. A tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A tervezethez csatolni kell az indoklást is.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatról a jegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testület rendeletét a Nemzeti Jogszabálytár felületén és az önkormányzat hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

26. § (1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt anyagokat előzetesen, az ülést megelőző legalább 10 nappal, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján, előzetes törvényességi véleményezést követően gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 7. § (3) bekezdése szerinti időpontra.

27. § (1) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(2) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző és jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei

(4) Az előterjesztést a Képviselő-testület feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága véleményezi.

(5) Az egyszerűbb ügyekben nem kell előterjesztést készíteni, ha az előterjesztés hátterében álló motívumok gyakorlatilag közismertek, ilyen esetben elegendő a határozati javaslat.

28. § (1) A beszámoló

(2) A beszámoló benyújtására a rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szerv beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

29. § (1) A képviselő a Képviselő-testületi ülésen, a napirendek előtt a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyben interpellálhat.

(2) Interpelláció valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán terjeszthető elő.

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal, írásban kell benyújtani.

(4) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(5) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be és az ülésen történő válaszadáshoz nincs elegendő információ, az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megadni.

(6) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt visszavontnak, az írásban kiadott választ elfogadottnak kell tekinteni.

(7)²⁴ A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetén a Képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek két perces viszontválaszra van joga, melynek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(8) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, a polgármester vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak.

(9)²⁵ A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján, a soron következő rendes ülésén az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után határozathozatal nélkül dönt.

30. § (1) A képviselő-testület tagjai a testületi ülésen az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy felvilágosítás végett kérdést tehetnek fel.

(2)²⁶ A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adnia. Amennyiben a felvetett probléma jellege következtében erre az adott testületi ülésen nincs lehetőség, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 30 napon belül, írásban kell a választ megadni.

(3) A képviselő az erre kijelölt napirendi pont keretében, vagy ennek hiányában az ülés végén, közérdekű ügyekről észrevételt, vagy bejelentést tehet.

(4) A tájékoztató nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerésére, a község életével kapcsolatos információk megtárgyalására irányulhat.

(5) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, azt a Képviselő-testület tudomásul vétellel fogadja el.

31. § A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát külön rendeletben határozza meg.

32. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Illetményét, költségtérítését a képviselő-testület állapítja meg. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester feladata elsődlegesen:

(3) Egyéb feladatai:

(4) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt, ennek keretében:

(5) A polgármester összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-ban foglaltak az irányadók.

(6)²⁷ Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - dönthet.

34. § A polgármester az alábbi, két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozhat döntést a testület utólagos tájékoztatása mellett:

35. § (1) A képviselő-testület tagjait az Mötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő önkormányzati tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjakat külön rendelet állapítja meg.

(4) A képviselő jogai:

(5) A képviselő kötelezettségei:

(6)³³ A képviselő-testület kettő havi időtartamra 10 %-kal csökkenti annak az önkormányzati képviselőnek a tiszteletdíját, aki a Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

36. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3)³⁴ Az alpolgármester a tevékenységéről a Képviselő-testület rendes ülésein beszámol.

37. § (1) A jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal és a képviselő-testület törvényes működéséről, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(2) Gyakorolja mindazokat az államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal. A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. A hatáskörök gyakorlása a vonatkozó jogszabályok alapján történik.

(3) A jegyző gyakorolja azokat a munkáltatói jogköröket, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal.

(4) Felelősségre vonást kezdeményezhet a polgármesternél, a polgármester munkáltatói jogkörébe tartozó dolgozók vonatkozásában.

(5) A jegyző feladatai még a következők:

(6) Azokban az esetekben, ha a képviselő-testület a bizottság, a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel, a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, amelynek során részletesen tájékoztatni kell az érintettet a jogszabálysértés pontos hátteréről, annak lehetséges következményeiről és iránymutatást kell adnia a helyes jogalkalmazási gyakorlat menetére.

(7) Amennyiben a jegyző a (6) bekezdésben foglalt jelzését az érintett a döntésénél nem veszi figyelembe, a jegyző köteles a döntésről készült jegyzőkönyvben írásban is felvezetni az észrevételét.

(8)³⁵ A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatás esetén a polgármester a jegyzői feladatok ellátására legfeljebb hat hónap időtartamra a Görbeházai Polgármesteri Hivatal köztisztiselői közül jelöli ki a helyettes személyét.

38. § (1)³⁶ A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnevezéssel. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 8 fő.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága működésének főbb szabályait tartalmazó ügyrendjét saját maga állapítja meg.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

39. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket.

(2) Beszámol a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület következő ülésén.

(3) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, és a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményeseket.

(4) Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, és a képviselők méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezéseket.

40. § (1)³⁷ A Képviselő-testület Görbeházai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3)³⁸ A Képviselő-testület a Hivatal belső munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata alapján állapítja meg.

(4) A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által – a polgármester egyetértésével – összeállított SZMSZ-t a Képviselő-testület hagyja jóvá.

41. § A Képviselő-testület egyes feladat- és hatáskörét a hatékonyabb feladatellátás érdekében jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásban látja el, valamint több önkormányzat képviselő-testületével társulást hozhat létre.

42. § A Képviselő-testület és a bizottság tagjait megillető juttatásokat a Képviselő-testület külön rendelete tartalmazza.

43. § Az önkormányzat éves költségvetését, valamint zárszámadását külön rendeletben állapítja meg.

44. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

45. § (1)³⁹

(2) A polgármester a zárszámadás keretében évente köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület felelős.

46. § Ez a rendelet 2024. december 14-én lép hatályba.