1. § (1) A rendelet hatálya Hajdúböszörmény Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat intézményeinek, valamint a közfeladatot ellátó jogi személy használatában lévő lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére az önkormányzat törzsvagyonára vonatkozó – az önkormányzat vagyonáról szóló – mindenkor hatályos önkormányzati rendeletet is alkalmazni kell.

2. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának jogcímei:

3. § (1) Önkormányzati lakásra vonatkozóan szociális (jövedelmi és vagyoni) helyzet alapján lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel létesíthető, akinek családjában (az összes együtt költöző személyt vizsgálva) az egy főre eső havi átlagjövedelem a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban elérte a mindenkori a szociális vetítési alapot, de nem haladta meg annak háromszorosát, és az esetlegesen saját (vagy együttköltöző családtagja) (rész)tulajdonát képező (vagy használati/haszonélvezeti/özvegyi jogával terhelt), azonban –nem beköltözhető lakóingatlanon kívül– egyéb vagyonnal nem rendelkezik.²

(2) E rendelet alkalmazásában jövedelem alatt – a mindenkor hatályos – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmet kell érteni.

(3) E rendelet alkalmazásában beköltözhető lakás: olyan lakás, amelynek tulajdonjogát az ingatlan használata vonatkozásában más – a kérelmezővel az önkormányzati tulajdonú bérlakásba nem együtt költöző – személy(ek) haszonélvezeti, használati, özvegyi joga nem terheli, valamint az ingatlan használatát egyéb hatósági vagy bírósági döntés, valamint más –a lakásban jogszerűen lakó – személy (pl. tulajdonostárs) sem korlátozza.

(4) Szociális helyzet (jövedelmi, vagyoni viszonyok és szociális körülmények) alapján lehet a lakást bérbe adni (a továbbiakban: szociális lakásbérlet) annak a pályázónak, aki megfelel az e szakaszban előírt feltételeknek és nem áll fenn vele szemben kizáró ok.

(5) A pályázat útján történő szociális elhelyezést biztosító határozott időtartamú lakásbérleti jogviszony 5 évre szólhat. A határozott idő eltelte után a bérleti jogviszony 1 alkalommal, legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg. A szociális elhelyezést biztosító bérlakások listáját e rendelet 4. melléklete tartalmazza.³

(6) E rendelet alkalmazásában vagyonon a Szoctv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont kell érteni.

(7) A pályázónak a pályázat benyújtásakor csatolnia kell a pályázó és a vele együttköltöző családtagjaik - utolsó három hónap átlagát figyelembe vevő - egy főre eső nettó jövedelem igazolását.

(8) Érvénytelen a pályázó ajánlata, ha:

(9) Nem létesíthető szociális bérlet azzal, aki

4. § (1)⁴ Önkormányzati lakás – elsősorban az e rendeletben szabályozott – közérdekű feladatok megvalósítása érdekében annak adható bérbe, aki jövedelmi viszonyai miatt nem jogosult a 3. §-ban foglaltak szerint önkormányzati szociális lakásra. A közérdekű feladatok megvalósítása érdekében kiadható bérlakások listáját e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben az önkormányzat a lakást piaci alapon adja bérbe a bérlőtől a bérleti szerződés megkötésének időpontjában óvadékot kérhet. Az óvadék összege a lakásra megállapított havi bérleti díj háromszoros összege. Az óvadék összegét a bérlőnek egyösszegben kell az önkormányzat számlájára átutalnia a bérleti szerződés megkötését követő 8 napon belül. A piaci alapon elhelyezést biztosító bérlakások listáját e rendelet 3. melléklete tartalmazza.⁵

(3)⁶ A bérbeadói jogokat – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(4) Lakás csak az e rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe. A bérbeadási jogcímek meghatározásáról, jogcímet érintő bárminemű módosításról, a lakásállomány változásáról a képviselő-testület a Bizottság javaslata alapján határoz.

(5) Lakásbérleti jogviszony határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig létesíthető.

(5a)⁷ Lakásra – a hasznosítás módjától függetlenül – bérleti szerződés csak azzal köthető, aki a bérbeadó feltételeit elfogadja.

(6) A lakásbérleti jogviszony létesítésének feltétele, hogy a szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a lakásbérleti szerződésbe is bele kell foglalni a mindenkor hatályos Ltv. 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

5. § (1) Az üresen álló lakás bérbeadását – a 6. §-ban foglaltak kivételével - a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül pályázat útján kell meghirdetni.

(1a)⁹ A TOP- 4.3.1-16-HB1-2020-00016 azonosítószámon nyilvántartott „Városi területek rehabilitációja” című pályázat keretein belül felújított önkormányzati tulajdonú lakások vonatkozásában a pályázat fenntartási időszakában szociális helyzet alapján, pályázati eljárás lefolytatásával - a 3. § (5) bekezdésében foglalt időtartamra tekintettel - bérleti jogviszony azzal a pályázóval létesíthető, aki megfelel a TOP- 4.3.1-16-HB1-2020-00016 azonosítószámon nyilvántartott „Városi területek rehabilitációja” című pályázat pályázati kiírás feltételeinek.

(2) A bérbeadó önkormányzat a pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos lapjában, valamint hivatalos honlapján (www.hajduboszormeny.hu) - köteles kihirdetni, az adott lakásra vonatkozó, jelen rendelet 1-2. mellékletét képező „Pályázati Szabályzatok” szerint.

(3) A beérkezett pályázatok között sorrendet kell felállítani az adott lakásra vonatkozó, jelen rendelet 1-2. mellékletét képező „Pályázati Szabályzatok” szerint.

(4) A piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiírt pályázat (a továbbiakban: piaci alapú bérlet) alapján azzal a természetes személy pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a (7) bekezdésben rögzített kizáró tényezők egyikével sem bír, valamint jelen rendelet 1. melléklete szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül legtöbb pontot szerzi meg. A pályázatok pontozását jelen rendelet 1. mellékletében szereplő „Pályázati Szabályzat” alkalmazásával kell elvégezni. Így érvényesen pályázni csak a „Pályázati Szabályzatban” található nyomtatványok kitöltésével lehet. Pontazonosság esetén előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a legtöbb gyermek eltartásáról gondoskodik háztartásában. Ha ilyen módon nem lehet a pályázók között különbséget tenni, akkor az a pályázó részesül előnyben, aki, a pályázat beadását megelőző 3 hónapban nagyobb jövedelemmel rendelkezik. Ha továbbra is pontazonosság áll fenn, akkor a kérelmező háztartásában nevelt gyermekek életkora alapján a pályázók közül a legfiatalabb korú gyermeket nevelő családja részesül előnyben.

(5) Érvénytelen a pályázó ajánlata, ha:

(6) A Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége – ellentmondás észlelése esetén, illetve szükség szerint – ellenőrzi a közölt adatok valódiságát, és környezettanulmányt készíthet.

(7) Piaci alapú bérletre kiírt pályázatra nem nyújthat be pályázatot az, aki

(8) A benyújtott pályázatot zárt borítékban kell beadni, amelyen csak a pályázati jogcímet, és a megpályázott lakás címét kell megjelölni, más jelet nem tartalmazhat a boríték. A pályázatot tartalmazó borítékot a Polgármesteri Hivatal központi iktatójába kell leadni, ahol a pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal látják el. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, a polgármesteri hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni.

(9)¹⁰ A pályázatokat a lakásgazdálkodásra illetékes osztály vezetője, Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság, az Egészségügyi, Szociális, Ifjúsági és Családügyi Bizottság, Hajdúböszörmény Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata által delegált 1-1 fő, valamint 1 fő alpolgármester az Önkormányzat részéről, azaz összesen 5 tagú értékelő bizottság tagjainak jelenlétében kell felbontani. A felbontást a benyújtási határidőt követő 10 munkanapon belül kell elvégezni. A pályázatok felbontásáról jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyv vezetője a lakásgazdálkodásra illetékes osztály ügyintézője. A szociális alapon meghirdetett lakások pályázatának felbontásánál az értékelő bizottság kiegészül a Szociális Szolgáltatási Központ egy munkatársával. A Bizottság az értékelésnél jelen rendelet 1-2. mellékletét képező „Pályázati Szabályzatok” alapján meghatározott, a sorrendben első helyre került pályázót a lakás bérlőjéül kijelöli, a pályázati határidő leteltétől számított 15 napon belül.

(10) A felbontott pályázatokat értékelni és rangsorolni kell, majd elbírálás végett a Bizottság soron következő ülésére kell beterjeszteni.

(11) A pályázatokat a Bizottság bírálja el.

(12) Amennyiben a nyertes pályázó visszavonja pályázatát, úgy a második legmagasabb pontszámot elért pályázóval kerül megkötésre a lakásbérleti szerződés.

(13) A pályázat üres lakásra vagy lakott lakásra akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert. Egy pályázó – az azonos időpontban meghirdetett lakások közül – egy lakás bérletére nyújthat be pályázatot.

(14) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

6. § (1)¹² A polgármester – erre irányuló írásbeli kérelem esetén – a Bizottság javaslata alapján, pályázati eljárás mellőzésével, határozattal dönt önkormányzati lakások bérbeadásáról, rendelkezésre állástól függően, a jelen szakaszban szabályozott alábbi esetekben:

(2)¹³ Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében a 6. § (1) bekezdése szerint történik a döntés a bérbeadásról, ha

(2a)¹⁴ Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében létesített bérleti jogviszony időtartama legfeljebb 3 év. A határozott időtartam lejárta után a jogviszonyt 1 alkalommal, legfeljebb 2 évvel lehet meghosszabbítani.

(3) Közérdekű feladatnak tekinthető jelen rendelet alkalmazásában minden olyan, a város érdekét megvalósító közérdekű cél, amely különösen a város biztonságát, egészségügyét, oktatását, nevelését, közművelődését, gazdaságát, sport- és ifjúságvédelmi feladatainak ellátását szolgálja.

(4) Piaci alapon a 6. § (1) bekezdése szerint történik a döntés a bérbeadás teljesítéséről, ha

7. § Amennyiben üresedés áll fenn ezen ingatlanok tekintetében, és írásbeli kérelem nem érkezik a 6. § (2) bekezdésben meghatározott személy részéről, a Bizottság határozatban dönthet a lakás piaci alapon meghatározott lakbérű lakásként történő meghirdetéséről.

8. § Bérlőtársi, vagy társbérleti jogviszony csak olyan lakás esetében lehet megadni, amely méreténél fogva erre alkalmas és leendő bérlőtársak, társbérlők a lakás eredeti céljának megfelelő tevékenységet folytatnak.

9. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó házastársa, egyeneságbeli rokona közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbefogadó, a mostoha, és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmező együttlakását a – háziorvos vagy szakorvos igazolása alapján – egészségügyi állapota indokolttá teszi, tekintettel arra, hogy a kérelemmel érintett személy segítségre szorul, gondozása és/vagy felügyelete szükséges.

(3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született gyermeke közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek vagy a befogadott gyermek gyermeke:

(4) A rászorultság alapján bérbe adott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2), (3) bekezdésben említett hozzátartozó Hajdúböszörményben másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra, bérlet, albérlet útján vagy nem lakás céljára hasznosítja.

(6) A (2)-(3) bekezdésében megjelölt hozzátartozókon kívül más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.

10. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére- kérelmére – akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakbér megfizetését.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrészre a maradó társbérlő nem tart igényt, részére – lehetőség szerint – hasonló nagyságú és komfortfokozatú cserelakást kell felajánlani.

11. § A Bizottság vagy a polgármester által kiválasztott bérlővel a bérleti szerződést a mindenkor hatályos Ltv. és jelen rendelet szabályai szerint Hajdúböszörmény Város Önkormányzata köti meg.

12. § (1) Ha a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéssel a bérbeadó és bérlő közötti erre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni, és a megállapodásnak tartalmaznia kell a lakásban várhatóan elvégzendő munkák leírását, ezek várható költségvonzatát, a munkálatok elvégzésének határidejét, valamint a költségek bérlő részére való megtérítésének módját.

(2) A bérlő által a megállapodás szerint elvégzett munkálatok ellenértékét a bérbeadó a közöttük létrejött megállapodás szerint a bérlő által bemutatott számlák alapján vagy egyösszegben fizeti meg a bérlőnek, vagy lakásbérleti díjba való beszámítással egyenlíti ki.

(3) Ha a lakásra a tényleges ráfordítás költségei számlákkal igazoltan a tervezett költségeket meghaladja a bérlő a megtérítésre csak akkor tarthat igényt, ha bizonyítja, hogy a többletkiadásra előre nem látható okokból került sor.

13. § (1) A lakásbérleti szerződés keretében a bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő látja el a közös használatra szolgáló helyiségek és terület tisztántartásával, megvilágításával, hulladék elszállíttatásával összefüggő feladatokat.

(2) A bérleti szerződésben meg kell jelölni, hogy az (l) bekezdésben meghatározottak közül mely feladat ellátását vállalja át bérlő. A feladatellátás kiszámított havi költségének összegével a lakbér összegét csökkenteni kell.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, befejezésének határidejét, várható költségeit és azok megfizetésének feltételeit és módját.

(2) Bérbeadó az átalakítás, korszerűsítés bérlő által számlával igazolt költségét bérlő részére vagy egyösszegben téríti meg, vagy beszámítja a bérlő által fizetendő lakásbérleti díjba a közöttük létrejövő megállapodásban foglaltak szerint.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

14/A. §¹⁸ A bérbeadó jogosult a bérbe adott ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését félévente legalább egy alkalommal ellenőrzi, továbbá szükség szerint legfeljebb havonta egy alkalommal ellenőrizheti a bérlő szükségtelen háborítása nélkül. Ennek során a bérlő köteles együttműködni a bérbeadóval, lehetőséget biztosítani számára az ingatlanba való bejutásra, valamint az ellenőrzést tűrni.

15. § (1) Amennyiben a felek úgy állapodnak meg, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor, a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak egy összegben megtéríteni a kiköltözését követő 30 napon belül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megtérítésre kötelezett bérlő, amennyiben a jelen rendelet 3. §-ában foglaltak szerint szociális helyzete alapján rászorulónak tekintendő, a megtérítési kötelezettségét egy év alatt havi részletekben is teljesítheti.

16. § A bérlemény karbantartása, felújítása, helyreállítása, bővítése idejére feltétlenül szükségessé váló átmeneti kiköltöztetéshez a bérbeadó a bérleménynél kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú lakást is biztosíthat.

17. § (1) A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő emelt összegű lakáshasználati díj mértéke: a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-12 hónap időtartamra a lakás bérleti díjának háromszoros összege, 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás bérleti díjának ötszöröse, a 19. hónaptól számítva a lakás bérleti díjának hétszeres összege.

(2) Amennyiben a lakást jogcím nélkül használó a vele együttlakókra tekintettel a jelen rendelet 3. §-ában foglaltak alapján rászorultnak tekintendő, úgy az (1) bekezdés szerint megállapított emelt összegű lakáshasználati díjnak csupán az ötven százalékát kell megfizetnie.

18. § A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával befogadhatja a lakásba élettársát, testvérét, gyermeke házastársát, amennyiben a településen másik önálló lakás bérletével, tulajdonjogával nem rendelkezik.

18/A. § A lakásbérlemény korszerűsítésekor, felújításakor a bérleti jog a munkák időtartamára szünetelhet. A szünetelés időtartamában a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó.

19. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető.

(2) A felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, feltéve, hogy

(3) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő részére pénzbeli térítés csak abban az esetben fizethető, ha

(4) Nem jogosult a bérlő a (3) bekezdés szerinti pénzbeli térítésre, ha megfelelő és beköltözhető lakása van.

(5) A (3) bekezdés alapján fizetendő pénzbeli térítés összege: a lakás hasznos alapterületének (m²) és

(6) Amennyiben a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díj tartozása van, a pénzbeli térítés összegét a fennálló tartozás összegével csökkenteni kell.

(7) A bérbeadó az (5) bekezdésben meghatározott összeget a felek között létrejött megállapodás keltétől számított 8 napon belül köteles a bérlő részére kifizetni.

20. § (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban felmondja, akkor azzal egyidejűleg

(2) Nem jogosult a bérlő az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbeli térítésre, ha megfelelő és beköltözhető lakása van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzbeli térítés összege: a lakás hasznos alapterületének (m²) és

(4) Amennyiben a bérlőnek lakbér vagy közüzemi díj tartozása van, a pénzbeli térítés összegét a fennálló tartozás összegével csökkenteni kell.

(5) A bérbeadó a (3) bekezdésben meghatározott összeget a felek között létrejött megállapodás keltétől számított 8 napon belül köteles a bérlő részére kifizetni.

21. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásba a bérlő által jogszerűen befogadott, - a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult - a lakásban visszamaradó személy elhelyezésre akkor tarthat igényt, ha a jelen rendelet 3. §-a alapján rászorulónak minősül és másik, beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.

(2) Házassági bontóperben meghozott jogerős bírói ítélet alapján – saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül – önkormányzati lakás elhagyására köteles volt házastárs részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

(3) A (2) bekezdés szerinti elhelyezés esetén a volt házastárs részére kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú lakás is felajánlható, mint amilyen szobaszámú és komfortfokozatú lakást köteles elhagyni a bíróság ítélete alapján.

22. § (1) A bérlő a bérleményét képező önkormányzati lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) A bérbeadó önkormányzat a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

23. § (1)²¹ A bérbe adott lakás bérleti díja lakás komfortfokozata alapján jelen rendelet 3-4. sz. mellékletében meghatározottak szerinti Ft/m2 szerinti egységár és az alapterület szorzata.

(2) A lakás településen belüli fekvése szerint az önkormányzat tulajdonában a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő lakások elhelyezkedésére tekintettel különbség nem tehető, ezért településen belüli elhelyezkedésük a lakbér mértékét nem befolyásolja.

(3) A fizetendő lakbér mértékét befolyásoló lakás minőségét, a lakóépület állapotát műszaki szakértői véleménynek kell megalapoznia.

(4)²² A Hajdúböszörmény Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokat a rendelet 3-4. melléklete sorolja fel.

(5)²³ A lakbértámogatásra vonatkozó szabályokat Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatások helyi szabályairól szóló 35/2025. (X. 31.) önkormányzati rendeletének a lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.

(6) Amennyiben a jogosultság felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a szociális alapon bérbeadott lakás bérlője (valamint vele együtt lakó hozzátartozója) nem jogosult lakhatási támogatásra, úgy a szociális alapú lakbér teljes összegét köteles megfizeti.

24. § A bérbeadott önkormányzati tulajdonú lakásokban a bérbeadó külön szolgáltatásokat nem nyújt.

25. § A mérőórával nem rendelkező önkormányzati tulajdonú lakások esetén a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I.31.) MT rendelet szerinti alkalmazási körben, a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása e rendelet 6. mellékletében meghatározott éves norma alapján történik, mely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján került meghatározásra.

26. § (1) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló ugyanazon helyiséget több személy is bérbe szeretné venni, akkor előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, aki a legmagasabb összegű bérleti díjat vállalja megfizetni.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra

(3) A bérbeadói hozzájárulás feltétele:

(4) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

(5) A bérlő a helyiség egészét nem, csupán annak természetben meghatározott részét adhatja albérletbe.

(6) A helyiség bérleti joga nem apportálható.

27. § Az elővásárlási joggal érintett lakás vételárát – a jogosult lakásvásárlása esetén – az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi érték alapján – a Ltv. 52. § (1)-(2) bekezdéseinek figyelembevételével – a képviselő-testület határozza meg. Az Ltv. szabályai alapján elővásárlási joggal érintett lakás jogosult részére történő elidegenítése esetén

28. § (1) Ha az önkormányzat a lakás elidegenítéséről döntött, az elővásárlási jogra jogosult bérlőt fel kell írásban szólítania, hogy kívánja-e elővásárlási jogát gyakorolni.

(2) A felhívásban köteles a bérlőt tájékoztatni arról, hogy a Ltv. és jelen rendelet szabályai szerint milyen feltételekkel vásárolhatja meg az lakást, és milyen időtartam áll rendelkezésére dönteni.

(3) Az önkormányzat az ajánlatához 30 napig van kötve, ha a bérlő a felhívására ezen időn belül nem válaszol, akkor a lakást, - amennyiben a Ltv. szabályai engedik - lakottan szabadon értékesítheti.

29. § ²⁶Az Ltv. rendelkezései alapján az elővásárlási joggal nem érintett lakás elidegenítése esetén a vételár a forgalmi érték. A lakást árverés útján a legtöbbet ígérőnek kell elidegeníteni.

30. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakást elidegenítése esetén forgalmi értékének megállapítása céljából ingatlanforgalmi szakértővel fel kell értékeltetni.

31. § (1) Az Ltv. szabályai szerint elővásárlási joggal érintett nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén a vételár a forgalmi érték összege.

(2) Amennyiben a nem lakás céljára szolgáló helyiséget az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, úgy a vevő

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség eladása esetén a helyiség eladását a helyben szokásos módon meg kell hirdetni, és a legtöbbet ígérőnek kell eladni. Az eladási ár azonban nem lehet kevesebb a forgalmi értéknél.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiséget az elidegenítés előtt ingatlanforgalmi szakértővel fel kell értékeltetni.

32. § Az önkormányzat az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséből származó bevételét a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület részeinek) felújítására és ezzel együtt végzett korszerűsítésére, továbbá új lakás építésére, bérbeadási célt szolgáló használt lakás vásárlására, külön jogszabályban meghatározott lakáscélú lakossági adósságkezelés során – a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére, településrendezési tervek szerinti lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására, csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére használhatja fel.

33. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

34. § Az Ltv. 32. § (2) bekezdése szerint az általa használt vagy másik lakást kell bérbe adni annak a lakás használatra jogosult személynek, aki a bérlő halála után marad vissza a lakásban azzal, hogy azt a tényt, hogy a bérlő halálakor életvitelszerűen lakott a lakásban, a bérlő halálától számított két hónapon belül igazolja. A bérleti jogviszony folytatására jogosult személlyel a bérleti szerződés új feltételek mellett kerül megkötésre az érintett lakásra a besorolása szerint érvényben lévő feltételek alapján.

35. § (1) A képviselő-testület tulajdonosi jogainak érvényesítésére a polgármesterre ruházza:

(2) A lakásbérleti jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat, az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelését Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a Polgármesteri Hivatal, valamint egyéb szervei és 100 %-ban saját tulajdonú cégei útján látja el.

(3) A képviselő-testület az (1) és (2) bekezdés szerinti bérbeadói és kezelői jogot gyakorló polgármestert, valamint Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának egyéb szerveit, cégeit a végzett tevékenységükről évente beszámoltatja. A beszámolót a tárgyévet követő év január 15. napjáig kell megküldeni a képviselő-testületnek címezve.

36. § (1) Hajdúböszörmény Város Önkormányzata nyilvántartást vezet a lakás- és helyiségbérleti jogviszonnyal rendelkező személyekről és szervezetekről – a bérleti jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében – a Polgármesteri Hivatal lakásgazdálkodási ügyekben illetékes osztálya által. A nyilvántartás tartalmazza:

(2) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból adatot köteles szolgáltatni a lakbértámogatás elbírálására jogosult szervnek, személynek.

(3) Az e rendelet szerinti adatok kezelésére és védelmére egyebekben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A bérbeadó, továbbá a bérbeadó nevében eljáró kezelő szervezet – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

37. § (1) E rendelet 2024. február 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint elidegenítésének feltételeiről szóló 14/2015. (V. 04.) önkormányzati rendelete.