Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 01Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 30.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szervezeti és Működési Szabályzatát az új választási ciklusra tekintettel felülvizsgálta és új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása mellett döntött, az önkormányzat szervezeti kereteinek változása, a képviselők részéről felmerült szabályozási igények, a magasabb rendű jogszabályoknak való megfelelés, a normaszöveg egyszerűsítése, szerkezetének átláthatóbbá tétele érdekében.
[2] a fentiekre tekintettel Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján eljárva – Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2019. (XII.13.) önkormányzati rendeletének 3. melléklete Jogi Bizottság feladatai címének 10. pontja a) alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi Bizottság véleményének kikérésével – Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg:
Általános rendelkezések
1. Városi önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tolna Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
a) székhelye: 7130 Tolna, Hősök tere 1.
b) illetékességi területe: Tolna város közigazgatási területe
c) törzskönyvi azonosító száma: 733371
(2) Az Önkormányzat jogi személy, az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(3) Tolna város a Tolnai járás székhelyvárosa.
(4) Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület,
b) helyi népszavazás,
c) törvény felhatalmazása alapján polgármester,
d) képviselő-testület felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben)
da) a polgármester,
db) a képviselő-testület bizottságai,
dc) önkormányzati társulása,
dd) jegyző
hozhat.
2. Képviselő-testület
2. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(2) A képviselő-testület létszáma – a polgármesterrel együtt – 11 fő. A képviselők névsorát, választókerületi beosztását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei. a polgármester, a bizottságok, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a társulások.
(4) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat a hatályos jogszabályokban és az e rendeletben foglaltak együttes figyelembevételével kell alkalmazni.
3. Hivatal
3. § (1) Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84-85. §-a alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.
(2) A Hivatal székhelye 7130 Tolna, Hősök tere 1., telephelye: Fácánkerti Kirendeltség 7136 Fácánkert, Árpád u. 12.
(3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét a jegyző és a polgármesterek együttes utasításban adja ki.
(4) A képviselő-testület tárgyév július 1. napját, mint köztisztviselői napot munkaszüneti nappá nyilvánítja a Hivatal köztisztviselői részére.
4. Gazdálkodó szervezetek, intézmények, alapítványa
4. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodó szervezete: Thelena Városi Szolgáltató Kft. 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 72/2.
(2) Az Önkormányzat intézményei:
a) Tolna Városi Bölcsőde 7130 Tolna, Bartók u. 41/A.
b) Wosinsky Mór Óvoda 7130 Tolna, Bartók u. 41.
c) Tolnai Művelődési Központ és Könyvtár 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 73/B.
(3) Az Önkormányzat által alapított alapítvány: Tolnai Háló Közalapítvány 7130 Tolna, Hősök tere 1.
(4) Az Önkormányzat részbeni alapításával létrehozott köztestület: Önkormányzati Tűzoltóság Tolna 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 11.
5. Társulások
5. § Az Önkormányzat részvételével működő társulások:
a) Tolna és környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Társulása A társulás által fenntartott intézmény: Családsegítő Központ 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 96.
b) Önkormányzati Társulás Bogyiszló-Tolna-Fácánkert Ivóvízbázis-védelmének fejlesztéséért
c) Önkormányzati Társulás a Sió-völgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására
d) Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen települések „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulása
6. Önkormányzati jelképek, kitüntetések
6. § (1) A város lakosságának összetartozás-érzését fejezik ki és erősítik az Önkormányzat (város) jelképei és kitüntető címei. A város jelképe a városi címer, a városi logó, a városi zászló és lobogó.
(2) A város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról külön rendelet szól.
7. § A képviselő-testület az év május 25. napját – Tolna mezővárosként való 1494. május 25-i oklevélbeli említésére tekintettel – a Város Napjává nyilvánítja.
7. Újság, honlap
8. § (1) Az önkormányzati helyi újság megnevezése: Tolnai Hírlap, mely havonta jelenik meg.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.tolna.hu
8. Nemzetközi kapcsolatok
9. § (1) Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot létesített az alábbi települések önkormányzataival:
a) Uzon község (Románia)
b) Stuttensee város (Németország)
c) Palics város (Szerbia)
(2) A képviselő-testület a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében nemzetközi munkacsoportot hoz létre.
9. Helyi nemzetiségi önkormányzatok
10. § Tolna Város nemzetiségi önkormányzatai:
a) Tolna Város Német Nemzetiségi Önkormányzata
b) Tolna Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata
11. § Az Önkormányzat szorosan együttműködik a város nemzetiségi önkormányzataival, hivatala útján segíti munkájukat és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. A nemzetiségekkel kötendő közigazgatási szerződés alapjai a 2. mellékletben kerülnek meghatározásra.
12. § A képviselő-testület Tolna Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata részére a hivatal épületében kizárólagos használatú irodát biztosít teljes felszereléssel, továbbá 1 fő nemzetiségi referenst foglalkoztat, akinek feladata a nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése.
13. § A nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori települési önkormányzati költségvetési rendelete határozza meg.
10. Értelmező rendelkezések
14. § A rendelet alkalmazásában
a) A képviselő-testület határozatképessége: legalább 6 képviselő jelenléte esetén határozatképes
b) A képviselő-testület egyszerű szótöbbsége: a határozatképes képviselő-testületi ülés jelenlévő tagjainak egynemű szavazata.
c) A képviselő-testület minősített szótöbbsége: a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 6 fő) egynemű szavazata.
d) Tisztségviselők: a polgármester és az alpolgármesterek.
e) Önálló képviselői indítvány: mindazon munkatervbe fel nem vett képviselői előterjesztés, amely az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását indítványozza.
f) Jegyzőkönyv: Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott elemeket tartalmazó közokirat, amely pontosan tükrözi a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén történteket, de nem szószerinti leirata az ülésről készült hangfelvételnek.
g) Jegyzőkönyvi kivonat: a jegyzőkönyv alapján készített, a képviselő-testület vagy a bizottság határozatait és a képviselő-testületi vagy bizottsági tagok kérdéseit tartalmazó dokumentum.
h) Önkormányzati érdek: az önkormányzati célok és feladatok megvalósítását, valamint az önkormányzat károsodástól való megóvását és vagyonának védelmét szolgáló érdek.
i) Akadályoztatás: abban az esetben áll fenn, ha az érintett személyt valamely körülmény (szabadság, betegség, kiküldetés vagy egyéb ok) gátolja abban, hogy a képviselői, bizottsági tagi munkában részt vegyen és ezáltal az önkormányzati igazgatásra érvényes jogszabályokban meghatározott jogait és kötelezettségeit nem gyakorolja vagy nem tudja gyakorolni.
j) Tartós akadályoztatás: 30 napot meghaladó betegség, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, büntető- vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
11. Kötelező feladat- és hatáskör
15. § (1) Az Önkormányzati feladat- és hatásköröket a Mötv. 10-17. §-ai rögzítik, míg a teljes hatásköri jegyzéket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
12. Önkéntes feladatvállalás
16. § (1) A Önkormányzat – a törvény keretei között – szabadon vállalhat közfeladatokat, amelyek:
a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, és
b) amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, és
c) ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.
(2) A közfeladat önkéntes vállalása, illetve megszüntetése előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, mely során a jegyző a közfeladat vállalásával kapcsolatos előterjesztést előkészíti, majd a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, illetve a feladatkör szerint érintett bizottság véleményével ellátva a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
13. Hatáskör átruházás
17. § (1) A települési önkormányzat feladat-és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A Képviselő-testület hatásköreit – az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörök kivételével a szerveire ruházhatja át.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör címzettje a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A polgármester és a bizottságok törvényben megállapított hatáskörét a képviselő-testület nem vonhatja el és nem korlátozhatja.
(5) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a hatáskör címzettjének megjelölésével a 4. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
14. A Képviselő-testület ülései
18. § (1) A képviselő-testület üléseinek típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) ünnepi ülés,
e) közmeghallgatás
(2) Az alakuló ülés összehívásának időpontjáról és módjáról az Mötv. 43. §-a rendelkezik. A rendes ülésre a munkatervben ütemezett módon és időben kerül sor. Minden más ülés rendkívüli ülésnek minősül. Ünnepi ülés tartására a Város napján és más ünnepi alkalmakkor kerül sor. A képviselő-testület munkaterve szerint minden évben közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal hivatalos helyiségében ülésezik.
(4) Amennyiben az ülés szerinti napirend azt indokolja – ha a kép- és hangfelvétel és a jegyzőkönyvkészítés feltételei biztosítottak –, valamint ünnepi ülés, közmeghallgatás esetén, a képviselő-testület ülése megtartható a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen.
15. Rendes ülés
19. § (1) A képviselő-testület a munkaterv szerint – rendszerint minden hónap utolsó csütörtökjén – évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a tárgyalandó napirendek száma ezt szükségessé teszi, illetőleg a munkatervben ütemezett módon, a folytatás helyét és időpontját meghatározva ülésszakot rendelhet el.
20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester hatáskörét a társadalmi megbízatású alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és a társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze. Mindhármuk akadályoztatása esetén a korelnök gondoskodik az ülés összehívásáról.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és idejét,
b) a javasolt napirendi pontokat, az előadó nevét, a napirendi pontot véleményező bizottságok megnevezését,
c) ülésszak esetén a folytatás helyét és idejét,
d) mellékletként az előterjesztéseket.
(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselők részére a hivatal.tolna.hu oldalon elérhető képviselői dokumentumtáron keresztül kell megküldeni. A rendszer működésének hibája esetén a képviselő-testületi tagok részére a megívót és az írásbeli előterjesztéseket elektronikus úton kell kézbesíteni e-mail címükre.
(4) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és 21. § d)-e) pontban szereplő személyeknek valamennyi írásbeli előterjesztést, a 21. § f)-i) pontban szereplő személyek részére a vonatkozó napirend szerinti előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre a napirendi pontokhoz részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztés nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.
(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és főbb napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a www.tolna.hu oldalon.
21. § (1) A meghívót úgy kell kiadni, hogy azt a képviselők az alakuló és rendes ülést megelőző öt nappal megkapják.
(2) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) az egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét részvételi joggal,
c) a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Tolnai Járási Hivatala vezetőjét részvételi joggal,
d) a jegyzőt, az aljegyzőt tanácskozási joggal,
e) a Hivatal osztályvezetőit tanácskozási joggal,
f) a főépítészt szakterületéhez tartozó napirendi pontok tárgyalása esetén tanácskozási joggal,
g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit tanácskozási joggal,
h) a napirend tárgya szerinti illetékes szervet, intézmény vezetőit tanácskozási joggal,
i) a bizottság nem képviselő tagjait akkor, ha a bizottság beszámol vagy előterjesztéssel él a képviselő-testülethez tanácskozási joggal,
j) mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.
16. Rendkívüli ülés
22. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli ülést.
(2) Rendkívüli ülés tartását indítványozhatja az Mötv. 44. §-a a polgármester, a képviselők ¼-e (3fő), bármely bizottság, a kormányhivatal vezetője a képviselő-testületi ülés összehívása indokának és napirendi pontjának megjelölésével. A polgármester a rendkívüli ülések összehívásáról, azok időpontjáról és napirendjeiről a képviselőcsoportok vezetőivel történő egyeztetést követően, azok beleegyezésével dönt.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a rendkívüli ülés összehívására okot adó napirendi pontokat tartalmazhatja, az ülésen új napirendi pont – kivéve a sürgősségi indítványt – nem vehető fel.
(4) Rendkívüli ülés esetén az előterjesztések kézbesítésének és előkészítésének általános szabályaitól el lehet térni. Amennyiben katasztrófahelyzet fennállása vagy pályázati határidő rövid időn belüli lejárta indokolja, a polgármester telefonon történő értesítéssel 24 órán belüli időpontra is összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését.
17. Gazdasági program
23. § (1) A képviselő-testület fejlesztési elképzeléseit, célkitűzéseit a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programban foglalja össze.
(2) A gazdasági program tartalmazza:
a) a város lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének, fejlesztésének elképzeléseit,
b) új intézmények, gazdálkodó szervezetek, társulások létrehozásával kapcsolatos konstrukciókat, esetleges átszervezések módját, ütemét,
c) az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket,
d) a településfejlesztéssel összefüggő feladatokat, a környező települések önkormányzataival való együttműködés fő irányait,
e) a közszolgáltatások eredményesebbé tétele érdekében az ebben közreműködő önszerveződések támogatásának módját.
(3) A gazdasági program összeállítása a polgármester feladata az Mötv. 116. § (5) bekezdésébe foglalt határidő figyelembevételével.
(4) A polgármester a gazdasági program tervezetének készítéséhez javaslatot kér a bizottságoktól, a jegyzőtől, a Hivatal osztályvezetőitől, az önkormányzat társulásaitól és a tolnai polgároktól. A polgármester a javaslatokról akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette be.
18. Munkaterv
24. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó féléves munkaterv.
(2) A féléves munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és legkésőbb a félévet megelőző hónap ülésére a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi ülések időpontjait, napirendjét,
b) a napirendek előadóit, ideértve az előterjesztő bizottságot is,
c) az előterjesztések elkészítésének határidejét,
d) a közmeghallgatás tervezett időpontját,
e) azokat a napirendeket, amelyek csak bizottság előzetes állásfoglalásával terjeszthetők elő.
19. Képviselő-testületi ülések nyilvánossága
25. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az állampolgárok az üléseken – zárt ülés kivételével – megjelenhetnek, a képviselő-testület munkájának megzavarása nélkül.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben, ha azt a polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, a jelenlévő képviselők több, mint fele kezdeményezi.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
20. Határozatképesség
26. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a képviselő-testületnek.
(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő rendes ülésen elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
21. A napirend elfogadása
27. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről – a kiküldött meghívót alapul véve – a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A polgármester, a képviselők, valamint a jegyző kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendről történő levételét, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat röviden megindokolhatják.
(3) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészítheti, az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételét javasolhatja. A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, a polgármester külön indokolása alapján kerülhet sor, ha a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza. Az ülésen kiosztott anyagok tárgyalására rövid olvasási szünet elrendelése után kerülhet sor. A képviselő által az ülés napján 9.00 óráig a polgármesterhez benyújtott javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A képviselő-testület a napirendek sorrendjéről, az esetleges sürgősségi indítvány, a módosító indítvány, illetve az eredeti napirendekre vonatkozó javaslatok szavazásra bocsátásával dönt.
(5) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:
a) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos előterjesztés,
b) 1 millió Ft-ot meghaladó mértékű költségvetési előirányzat átcsoportosítását vagy költségvetés módosítását eredményező javaslat,
c) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása,
d) alapítványhoz való csatlakozás ügyében készített előterjesztés,
e) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,
f) önkormányzati pénzeszköz, illetve vagyon átadásáról, vagyon elidegenítéséről szóló javaslat,
g) rendeletalkotás, vagy módosítás,
h) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés.
22. A képviselő-testületi ülés tanácskozási rendje
28. § (1) Első napirendi pontként a polgármester beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készítendő beszámolóról a 5. melléklet rendelkezik.
(2) A napirend tárgyalásakor elsőként a napirend előadóját illeti a szó, ha a bizottsági vélemény nem került írásban kiküldésre, úgy azt követően az illetékes bizottság elnöke ismerteti a bizottság javaslatát.
(3) A vitát megelőzően az előadóhoz kérdezőnként egy alkalommal kérdést, illetve kérdéseket lehet intézni, melyre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(4) A vita során először a tárgyhoz szólni kívánó képviselőcsoport által kijelölt képviselőnek kell szót adni, majd ezt követően a jelentkezések sorrendjében. Bármikor szót kérhet az előterjesztő, bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben és a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, mely a Képviselő-testület munkájával, az ülések lefolytatásával kapcsolatos eljárási kérdésben hangzik el. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.
(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. A vitát lezárni csak akkor lehet, ha minden felszólalásra jelentkezőnek lehetősége volt véleményének elmondására. Az ismételt felszólalás időtartama – legfeljebb egy alkalommal – maximum 2 perc.
(7) A napirend előterjesztője, a polgármester, a képviselők legalább ¼-e a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárására akkor kerülhet sor, ha – jelzésének megfelelően – minden képviselőcsoport szót kapott.
(8) A nem tanácskozási joggal meghívottak csak a képviselő-testület engedélye és – az érintett jelzését követően vita nélküli egyszerű szótöbbséggel hozott – határozata alapján szólalhatnak fel.
(9) A polgármester az ülés alatt bármikor szünetet rendelhet el.
29. § (1) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(2) A képviselőt, illetve a tanácskozási joggal résztvevő személyt, más meghívottat, jelenlévő választópolgárt, ha magatartásával sérti a tanácskozás rendjét, a polgármester:
a) figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő módon nyilatkozik,
b) rendreutasítja, ha az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után – a képviselőket kivéve – a terem elhagyására kötelezheti.
23. Döntéshozatali eljárás
30. § (1) A polgármester, miután lezárta a vitát, összefoglalja az abban elhangzottakat, majd az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, kiegészítő javaslatok, majd az eredeti javaslat kerül megszavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.
(4) Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16. pontjában, továbbá az Mötv. 50. §-ban foglalt, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez:
a) a gazdasági program,
b) a településrendezési tervek jóváhagyása,
c) hitel felvétele,
d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése,
e) alapítványi forrás átadása, átvétele,
f) helyi népszavazás kiírása, ha az nem kötelező,
g) közterület elnevezése,
h) a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás esetén a felmentés, kinevezés és vezetői megbízás visszavonása,
i) fegyelmi eljárás megindítása,
j) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,
k) titkos szavazás elrendelése és ezen felül a hatályos jogszabályokban meghatározott más esetekben.
24. Döntéshozatali eljárás kinevezési ügyek esetén
31. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázati eljárással egybekötött kinevezési, megbízási ügyekben – több jelölt esetén – két fordulóban kell szavazni.
(2) Elsőként a képviselő-testület a jelöltek pályázati feltételnek való megfeleléséről, a pályázati kiírás és az illetékes bizottság véleményének figyelembevételével egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A második fordulóban a képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti szavazás eredményeként a pályázati kiírásnak megfelelő jelölt(ek) kinevezéséről, megbízásáról dönt.
25. Név szerinti és titkos szavazás
32. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) törvény írja elő,
b) a képviselők ¼-e indítványozza, vagy
c) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához.
(2) Ügyrendi kérdésről és a bizottság létszáma, összetétele tekintetében név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A polgármester utoljára szavaz, majd az eredményt a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg. A szavazásról készült névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
33. § (1) Titkos szavazás elrendelésére a rendelet 25. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.
(2) Amennyiben a titkos szavazás nem kötelező, úgy arra bármely képviselő tehet indítványt, amelyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Jogi Bizottság képviselő tagjaiból álló 3 fős szavazatszámláló bizottság rendelkezik hatáskörrel. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen nincs jelen három képviselő bizottsági tag, akkor a képviselő-testület egyedi döntéssel 3 főre egészíti ki a szavazatszámláló bizottságot. A titkos szavazás szavazólapon, külön szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik, a szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell ellátni.
(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre lehet úgy, hogy a jelölt neve mellé tollal két egymást metsző vonalat kell tenni.
(5) Érvénytelen a szavazat, ha
a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire szavazott,
d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelöli meg a szavazólapon.
(6) A szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:
a) ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,
b) ellenőrzi a szavazólapok elhelyezésére szolgáló urnát, majd azt lezárja,
c) meggyőződik arról, hogy a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával,
d) a szavazólapok névjegyzéken történő átadását a képviselők névjegyzékén jelöli,
e) megállapítja a titkos szavazás eredményét,
f) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá,
g) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.
26. Kizárás a döntéshozatalból
34. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról való döntést határozattal kell meghozni. A kizárásra egyebekben az Mötv. 49. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
(2) A képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a meghozott önkormányzati határozat végrehajtását fel kell függeszteni és az ügyet az érintettség ismeretében újra kell tárgyalni úgy, hogy a mulasztó képviselő az ügyben szükségessé vált új döntéshozatalban, az előterjesztés megismételt tárgyalásában nem vehet részt.
A képviselő-testület döntései
35. § (1) A képviselő-testület döntése:
a) önkormányzati rendelet
b) önkormányzati határozat
c) határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben,
c) határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén.
27. Önkormányzati rendeletalkotás
36. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzati rendelet jogszabály, amelyre a jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) bármely képviselő,
d) a jegyző.
(3) A kezdeményezést a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban foglalt esetekben a polgármesterhez kell benyújtani, aki az illetékes bizottságokkal és a jegyzővel véleményezteti azt, majd a képviselő-testület elé terjeszti. A kezdeményezéshez a jegyző véleményét minden esetben mellékelni kell.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése a jegyző feladata.
(5) Amennyiben jogszabály kötelezővé teszi, úgy a rendeletalkotás kétfordulós.
(6) Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
37. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(2) A rendeletet – annak elfogadását követő – legkésőbb 2 napon belül kell kifüggeszteni a hirdetőtáblára 8 nap időtartamra. A rendelet a kifüggesztés napján tekintendő kihirdetettnek.
(3) A hirdetőtáblára történő kifüggesztés és a levétel időpontját a rendelet alappéldányán fel kell tüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeleteket naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM. rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik.
(5) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról és a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 4. § szerinti, valamint az önkormányzat honlapján (www.tolna.hu) történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(6) Az elfogadott és kihirdetett rendeleteket a kihirdetést követő 15 napon belül e-mail útján meg kell küldeni a képviselők részére.
28. Önkormányzati határozatok
38. § A képviselő-testület döntéseit – rendelet-alkotás és tudomásulvétel kivételével – határozati formában hozza meg. A határozatokat naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.
39. § (1) A határozat tartalma:
a) képviselő-testület döntése szó szerinti megfogalmazásban,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtás határideje és a végrehajtásért felelős személy megnevezése,
c) pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölése,
d) azoknak a felsorolása, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(2) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően legkésőbb 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) Az elfogadott határozatokat az elfogadástól számított 15 napon belül e-mail útján meg kell küldeni a képviselők részére.
A Képviselő-testületi ülés anyagai
29. Előterjesztések
40. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthat be a polgármester, a jegyző, bármely képviselő, az intézményvezetők és a munkatervbe felvett napirendek előadói az őket érintő napirend kapcsán.A képviselők, képviselőcsoportok, illetve képviselőcsoportok vezetői legkésőbb az ülést megelőző 5. munkanapig nyújthatják be előterjesztésüket, kezdeményezhetik előterjesztés benyújtását.
(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy annak bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezetek és határozati javaslatok, beszámoló és tájékoztató.
(3) A beszámolót, illetve a tájékoztatót tartalmazó előterjesztés határozati javaslattal zárul. A beszámolót a képviselő-testület elfogadja, vagy elutasítja, a tájékoztatót pedig határozattal tudomásul veszi. Elutasított beszámoló esetén azt további javasolt intézkedésre az érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(4) Az előterjesztés lehet írásbeli vagy szóbeli. Szóbeli előterjesztés rendkívül indokolt esetben, költségvetést nem érintő ügyben terjeszthető elő.
41. § (1) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztés címe,
b) előzmények (korábbi képviselő-testületi döntések, határozatok, azok eredményei, aláírt szerződések stb.),
c) a tárgykörre vonatkozó jogszabály(ok)
d) határozati javaslat,
e) szerződés-tervezetek
f) végrehajtásért felelősök megnevezése, határidők,
g) előterjesztő és előterjesztést készítők neve, meghívandók felsorolása, mellékletek megnevezése.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
30. Sürgősségi indítvány
42. § (1) A polgármester, a jegyző, bármely képviselő vagy bizottság javasolhatja a képviselő-testületnek a kiküldött meghívó napirendi pontjai között nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) a sürgősség tényének rövid indokolásával és az anyag csatolásával.Sürgősségi indítványként csak olyan előterjesztés nyújtható be, amelynek témája határidő lejártára való tekintetettel a rendes képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható meg.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5 órával a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a napirendek elfogadása előtt az előterjesztő legfeljebb 3 perces felszólalását követően a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
31. Interpelláció
43. § (1) A képviselőket az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg.
(2) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot, illetve helyzetet jelez. Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően kell a polgármesterhez benyújtani, azt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz lehet címezni.
(3) Az ülés előtt legalább 5 nappal benyújtott interpellációra a címzett az ülésen, egyebekben legkésőbb 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az azt előterjesztő, majd a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpelláció alapján részletes vizsgálatot rendel el, melyet az illetékes bizottság(ok) 30 napon belül folytat(nak) le. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt be kell vonni.
(5) Az interpellációkra a „Polgármester tájékoztatója a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről” napirend után kerül sor.
32. Önálló kérdés
44. § (1) Önálló kérdésnek minősül minden olyan kérdésfeltevés, amely napirendeken kívül merül fel.
(2) A képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben az ülésen önálló kérdést intézhetnek.
(3) A kérdés címzettje a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemben köteles válaszolni.
(4) A kérdések során önkormányzati döntés nem hozható.
33. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
45. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ban meghatározott elemeken túl:
a) a távol maradt képviselő nevét és azt, hogy távollétét szabályosan bejelentette-e,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket és kérdéseket, valamint az azokkal és az írásbeli interpellációval kapcsolatos válaszokat,
d) képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését,
e) aláírásokat, dátumot, az önkormányzat hivatalos pecsétjét.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) a tárgyalásra kerülő előterjesztések,
c) jelenléti ív,
d) képviselő-csoportok nyilatkozatai,
e) benyújtott interpelláció, írásban benyújtott önálló kérdés.
(4) A képviselő-testület – a polgármester vagy a képviselők indítványára – esetenként dönt arról, hogy egy-egy hozzászólásról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön.
46. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, majd azt a jegyző az ülést követő 15 napon belül a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével a Kormányhivatalnak megküld.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát – mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli, azokat évente be kell köttetni és az irattárba helyezni. A jegyzőkönyvet nem szerkeszthető formában a Hivatal Titkársági Osztálya tárhelyére is fel kell tölteni.
(3) Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – a jegyzőnél betekinthetnek a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe. Az anyagot csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(4) A képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet – az (1) bekezdés szerinti határidőben – a www.tolna.hu oldalon is közzé kell tenni.
(5) Az ülésről készült kép- és hangfelvétel őrzéséről az erről szóló szabályzat előírásai szerint kell gondoskodni.
Egyéb működési szabályok
34. Közmeghallgatás
47. § (1) A képviselő-testület – éves munkatervében tervezetten – évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és az érdekelt szervezetek képviselői a napirendnek megfelelően közérdekű kérdést intézhetnek és javaslatot tehetnek a képviselő-testület felé.
(2) A közmeghallgatás helyét és idejét, a munkatervben esetlegesen szereplő napirendi tárgyát a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal a www.tolna.hu oldalon, a Tolnai Hírlapban és az önkormányzat közösségi felületén hirdetményben közzé kell tenni.
(3) Közmeghallgatást kell tartani a képviselők legalább ¼-nek indítványára, ha az indítványozók a közmeghallgatás tárgyát meghatározzák. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásra meghívottak körére a 21. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) A közmeghallgatást megelőzően az érdeklődők írásban feltehetik kérdéseiket, benyújthatják javaslataikat. Az előzetesen írásban feltett kérdés, javaslat a közmeghallgatáson az érintett jelenlétében szóban megválaszolható vagy a (7) bekezdésben meghatározott eljárást kell lefolytatni.
(6) A közmeghallgatáson lehetővé kell tenni, hogy a résztvevők közvetlenül előterjeszthessék közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, javaslataikat.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig kivizsgálja. A vizsgálat eredményéről a polgármester a következő ülésen tájékoztatást ad, melyről a javaslattevőt, illetve a közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot is tájékoztatni kell.
(8) A közmeghallgatásról a 44-45. § szerinti jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell az előzetesen benyújtott írásbeli kérdést, javaslatot is.
35. Lakossági fórum
48. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítés érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről, a felmerülő tárgykörökről a lakosságot a fórum előtt 8 nappal a 46. § (2) bekezdés szerinti formában értesíteni kell.
(3) A fórumot a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a Hivatal osztályvezetőit.
(4) A fórumról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
36. Helyi népi kezdeményezés, népszavazás
49. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát önálló rendelet határozza meg.
37. A polgármester ellen tisztsége megszüntetése érdekében indítható keresetre vonatkozó indítvány
50. § (1) Az indítványt a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottsághoz kell benyújtani, vagy a bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondani.
(2) Az indítvány benyújtására jogosult:
a) bármely képviselő,
b) állandó bizottságok.
(3) A bizottság az indítványt haladéktalanul megvizsgálja, majd állásfoglalásával a képviselő-testület elé terjeszti. Ha egyidejűleg felfüggesztésre irányuló indítványt is előterjesztettek, a bizottságnak ebben a kérdésben is állást kell foglalnia.
(4) A képviselő-testület az indítványról a bizottság döntését követő ülésen határoz, tekintet nélkül az ülés jellegére (rendes vagy rendkívüli). Amennyiben a bizottság ezt szükségesnek tartja, az indítvány elintézése céljából rendkívüli ülés összehívása mellett is dönthet. Ez esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülést a határozatában szereplő időpontra össze kell hívni.
(5) A felfüggesztésre irányuló indítványról a képviselő-testület csak a keresetindításra vonatkozó indítvány elbírálása után, vagy azzal egyidejűleg dönthet.
(6) A perben az önkormányzatot az a települési képviselő képviseli, akit ezzel a képviselő-testület az ide vonatkozó külön szabályok szerint, a keresetindításra vonatkozó indítvánnyal egyidejűleg megbíz (perbeli képviselő).
(7) A perbeli képviselő legkésőbb a megbízást követő 5. napon benyújtja a bíróságnak a keresetlevelet.
Az önkormányzat szervezete
38. A polgármester
51. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el, esküjének megfelelően képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a képviselő-testületnek. A polgármester feladatai különösen:
a) képviseli a képviselő-testületet, biztosítja a testület demokratikus, nyilvános működését,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,
c) gondoskodik és közreműködik a képviselő-testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,
d) segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságainak munkáját,
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,
f) a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét,
g) elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot,
h) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását,
i) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot,
j) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését,
k) kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását,
l) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő testületi ülésen beszámol,
m) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
n) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
o) a képviselő-testület döntései és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt,
p) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
q) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
r) szervezi az önkormányzat és a hatóságok kapcsolatait,
s) szervezi az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését,
t) kapcsolatot tart Tolna Vármegye Önkormányzata, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek vezetőivel,
u) aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokat, valamint ezen pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat.
(3) A polgármester – az alpolgármester közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.
(4) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.
(5) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
39. Az alpolgármester
52. § (1) A képviselő-testület képviselő tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek megbízatása a megválasztásukkal kezdődik és a választási ciklus végéig tart.
(2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg.
40. A jegyző, aljegyző
53. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt. A jegyzőt – pályázat alapján – a polgármester nevezi ki határozatlan időre.
(2) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulási tanács elnökének és a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti, feladatait a jegyző határozza meg.
(5) A jegyzőre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
41. A képviselő
54. § (1) A képviselő Tolna város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő:
a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, ülésein,
b) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
c) előterjesztést tehet,
d) felszólalhat, indítványt tehet,
e) interpellálhat, kérdéseket tehet fel,
f) szavaz a döntést igénylő ügyekben,
g) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,
h) köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenséget megszüntetni,
i) köteles vagyonnyilatkozatot leadni,
j) köteles igazolni a köztartozásmentes adatbázisba való felvételének megtörténtét.
55. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az érintett képviselőt is meg kell hívni.
(3) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(4) A képviselő a polgármestertől és a jegyzőtől – a szolgálati út betartásával – igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre – a Hivatal közreműködésével – 30 napon belül érdemi választ köteles adni.
(5) A képviselő munkájához – a jegyzőn keresztül – kérheti a Hivatal segítségét.
56. § (1) A képviselőt és bizottsági tagot munkájáért tiszteletdíj illeti meg, melynek részletes szabályait külön rendelet tartalmazza.
(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén nem tud megjelenni. A Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság jogosult arra, hogy a mulasztó képviselő tiszteletdíjának mérséklését, illetve megvonását javasolja külön rendeletbe foglaltak szerint.
42. Az állandó bizottságok
57. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságok elnökét és tagjainak többségét a képviselő-testületi tagok közül kell választani. A bizottságok többi tagját a feladatkör szerinti területen szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozások tagjai közül indokolt választani. Egy képviselő legfeljebb két bizottságnak, nem képviselő legfeljebb egy bizottságnak lehet tagja.
(3) Állandó bizottságok:
a)1 Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság 5 fő (3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő tag)
b) Humán Bizottság 7 fő (4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő tag)
c) Jogi Bizottság 5 fő (3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő tag)
(4) A bizottság működésére vonatkozóan ügyrendet készít, melyet minősített többségű döntéssel hoz meg.
(5) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak jegyzékét feladatait a 7. melléklet tartalmazza.
43. Ideiglenes bizottságok
58. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott feladatok ellátására, különösen jelentős döntések előkészítésére, az önkormányzati működés szempontjából kiemelten fontos határozatok végrehajtására, a végrehajtás ellenőrzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság részletes feladatait, hatáskörét a megalakításakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
44. A bizottságok működése és főbb feladatai
59. § (1) A bizottság munkatervét és működési szabályait maga határozza meg. A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása estén az általa felhatalmazott személy hívja össze és vezeti.
(2) A bizottságok ügyviteli teendőinek ellátásáról a jegyző gondoskodik a Hivatal útján.
(3) A bizottságok főbb feladatai:
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
ab) a képviselő-testület rendeletében a bizottság részére megállapított hatáskörben.
b) Előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a szakterületüket érintő intézményvezetői pályázatok kiírását,
bc) a feladatkörükbe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
bd) a feladatkörükbe tartozó rendeletek szükség szerinti módosítását.
c) Javaslatot tesznek:
ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,
cb) az éves munkaterv összeállítására,
cc) az Önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre.
d) Véleményezik:
da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
db) a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörükbe tartozó szükség szerinti módosítását.
e) Figyelemmel kísérik:
ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.
f) Beszámolnak:
fa) a bizottság éves tevékenységéről,
fb) a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(4) Feladatkörükben ellenőrzik a Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
60. § (1) A bizottság döntéseit határozattal hozza, jelölésére a képviselő-testület határozat jelölésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a számozás során a bizottság teljes nevét szerepeltetni kell.
(2) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére határozathozatal nélküli szavazással, egyszerű szótöbbséggel jegyzőkönyvi rögzítéssel történik.
(3) A bizottsági határozatok végrehajtásáért felelős lehet:
a) polgármester,
b) a bizottság elnöke,
c) a jegyző,
d) önkormányzati intézmény, gazdasági társaság vezetője.
(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztésről a képviselő-testület a soron következő ülésen határoz.
(5) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság szó szerinti döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésére és felettes hatósághoz történő megküldésére a képivelő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok az irányadók.
61. § Az együttes bizottsági ülésekre – az ülés vezetésére vonatkozó szabályok kivételével – a bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók. Az együttes ülés elnöke a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság, távollétében – vagy amennyiben az együttes ülésen ezen bizottság nem vesz részt – a Jogi Bizottság elnöke.
45. A bizottság elnökének és tagjainak jogai és kötelezettségei
62. § A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
c) képviseli a bizottságot,
d) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart a polgármesterrel, a jegyzővel és az intézmények vezetőivel.
63. § (1) A bizottság tagjai:
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére történő meghívásukat,
d) az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot,
e) a bizottság elnöke önkormányzati flottába tartozó telefonhasználatra jogosult, a havi számla 50%-nak erejéig.
(2) A bizottság nem képviselő tagjait – a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésben – a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.
46. A bizottsági elnök tisztség és bizottsági tagság megszűnése
64. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) méltatlanság megállapításával,
e) felmentéssel.
(2) A bizottság tagjainak megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
c) a képviselői mandátum megszűnésével,
d) összeférhetetlenség kimondásával,
e) méltatlanság megállapításával,
f) visszahívással.
65. § A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztséget betöltő személyére.
47. A képviselői csoportok
66. § (1) A képviselő-testületben a választáson mandátumhoz jutott pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó és a független képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot (frakciót) alakíthatnak. Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Képviselőcsoportot legalább 3 fő alakíthat.
(2) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza:
a) a képviselőcsoport elnevezését,
b) a névsort,
c) a megválasztott vezető nevét.
(3) A képviselőcsoport működési szabályait önállóan határozza meg. A képviselőcsoportok vezetőinek összehívására a polgármester jogosult. Köteles az összehívásra, amennyiben azt bármelyik képviselőcsoport vezetője kezdeményezi a napirend megjelölésével.
(4) A képviselőcsoportok a munkavégzéshez szükséges technikai és irodai eszközökkel felszerelt helyiség használatára jogosultak az alábbiak szerint:
a) Fidesz képviselőcsoport: 7130 Tolna, Hősök tere 1. 12.sz iroda
b) Tolna Városért Egyesület képviselőcsoport: 7130 Tolna, Hősök tere 1. 23. sz iroda
(5) A képviselőcsoport megszűnik, ha tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy megszűnését a polgármesternek bejelenti. A bejelentést a képviselőcsoport volt vezetője köteles bejelenteni 3 napon belül. A határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését hivatalból megállapítja.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
48. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodás ellenőrzése
67. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban, az államháztartási törvény által előírt részletezésben, a költségvetési rendelet megalkotásával történik.
(3) A költségvetési évet követően a polgármester rendelet-tervezetet terjeszt elő a zárszámadásról. A rendelet-tervezet tartalmát az államháztartási törvény határozza meg.
(4) A költségvetési rendelet módosítását igénylő határozati javaslat csak a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé.
68. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 8. melléklet tartalmazza.
69. § Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek ellenőrzését külső szakértő látja el.
49. Az önkormányzat vagyona
70. § (1) Az önkormányzat vagyonát és hasznosításának módját külön rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyont nyilvántartásba kell venni. A vagyonleltár elkészítéséért a polgármester felelős.
Záró rendelkezések
71. §2
72. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 30-án 15 óra 50 perckor lép hatályba.
(2) Az 56. § (2) bekezdése és a 4. melléklet 2025. február 1-jén lép hatályba.
(3) A 66. § (4) bekezdése 2025. március 1-jén lép hatályba.
Az 57. § (3) bekezdés a) pontja a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 71. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 7. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Tolna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2025. (X. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.