Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

Hatályos: 2026. 05. 02

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2025. (X. 31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

2026.05.02.

[1] A rendelet megalkotásának célja, hogy Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a tulajdonában álló vagyon hatékony, átlátható és felelős kezelésére, hasznosítására, valamint védelmére korszerű, a hatályos jogszabályi környezethez igazodó szabályozási keretet hozzon létre. A rendelet célja továbbá a helyi közösség érdekeit szolgáló, fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése, amely elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását és közérdekű hasznosítását.

[2]1 Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában és a (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 47. § (4) bekezdésében, 58. § (4) bekezdés e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi, Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Fenntarthatósági Bizottsága, valamint Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) az önkormányzat felügyelete alatt álló költségvetési szervekre és intézményekre,

b) az önkormányzat közvetett és közvetlen tulajdonában álló gazdálkodó és más szervezetekre, továbbá

c) természetes személyekre - ideértve képviselői munkája ellátásával összefüggésben az önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselőt - az általuk használt, kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.

(2) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan és ingóvagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, követelésekre, immateriális javakra, értékpapírokra és a gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésre, az önkormányzatnak és költségvetési szervei feladatkörében működtetett vagyonnal való gazdálkodásra terjed ki.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek tárgykörére, a közterületek használatának rendjére, illetve a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásokra, mely külön jogszabályban kerül szabályozásra.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvények, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) állapítják meg.

(2) A törvényekben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, megterhelésre, gazdasági társaságba történő apportálásra. A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

Az önkormányzat vagyona

3. § Az önkormányzati vagyon fogalmát az Nvtv. 1. § (2) bekezdése, valamint az Nvtv. 5. §-a határozzák meg.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik

a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott ingatlanok, melyekről szóló kimutatást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

b) az önkormányzat jelen rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősített vagyonelemek, melyekről szóló kimutatást a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak tételes felsorolását a Hajdúböszörményi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) mindenkor vezetett ingatlanvagyon-kataszter törzsvagyonra vonatkozó része tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozik az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében meghatározott ingatlanok melyekről szóló kimutatást a rendelet 3. melléklete tartalmazza, a rendelet 4. mellékletében meghatározott ingatlanok köre, valamint a rendelet 5. mellékletében meghatározott festmények.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a Polgármesteri Hivatalban mindenkor vezetett ingatlanvagyon-kataszter törzsvagyonra vonatkozó része tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kezelésbe vagy üzemeltetésre átadhatók más szervnek, szervezetnek.

(4) Korlátozottan forgalomképes vagyont átruházni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani az Nvtv.-ben és egyéb jogszabályokban foglalt korlátozásokkal csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

6. § (1)2 Forgalomképes üzleti vagyon körébe tartozik minden, az önkormányzat tulajdonában álló egyéb vagyon, amely az önkormányzati törzsvagyonhoz nem nyert besorolást.

(2) A forgalomképes vagyonrészek elidegeníthetők, más módon hasznosíthatók, így vállalkozási célra is igénybe vehetők.

(3) A forgalomképes vagyontárgyak vonatkozásában önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesíthető.

7. § (1) Az önkormányzati vagyonról a számviteli előírások szerint nyilvántartásokat, valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokról ingatlanvagyon-katasztert is kell vezetni. A számviteli előírások szerinti nyilvántartásokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya, az ingatlanvagyon-katasztert a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztálya vezeti.

(2) Az önkormányzat által értékesített ingatlanokról a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztály negyedévente adatot szolgáltat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztály Adócsoportja részére.

(3) A más szervezetek használatában lévő önkormányzati ingatlanokra vonatkozó változásokat a használó köteles a változástól számított 15 napon belül írásban a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási és a Jogi Osztálya részére bejelenteni.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyonról a nyilvántartásokat a használó szervezet vezeti az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével.

(5) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal használatában lévő ingó vagyontárgyakról a nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya vezeti. Egyéb üzemeltetésre átadott ingó vagyontárgyak esetében a nyilvántartást az üzemeltetésbe vevő költségvetési szerv, gazdasági szerv, vagy egyéb jogi személy vezeti. Az üzemeltetési szerződésben elő kell írni az üzemeltetésbe vevő leltározási kötelezettségét, illetve meg kell határozni azt az időpontot, amíg a hitelesített leltározási dokumentumokat eljuttatja a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya részére.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokat a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya kezeli és vezeti azokról a nyilvántartást.

(7) A nyilvántartásokat vezető szervezetek, illetve a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai felelősek az önkormányzat vagyonában bekövetkezett változások nyilvántartásokban való naprakész átvezetéséért.

(8) Az Nvtv. 9. § (1) bekezdése alapján készített és a Képviselő-testület által elfogadott közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv 7 évre készül, amely tartalmazza az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, valamint a lakás-, és nem lakás célú ingatlanok értékesítésének elveit.

8. § Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonról vagyonleltárt kell készíteni, mely a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályának feladata. Ennek érdekében a 8. §-ban megjelölt szervezetek saját nyilvántartásaikból ingatlan esetén a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya és a Jogi Osztálya, ingó esetében a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya részére negyedévente – indokolt esetben külön felhívás nélkül azonnal - kötelesek adatszolgáltatásokra.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

9. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) valamennyi forgalomképes ingatlan, továbbá az 1.000.000,- Ft egyedi forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó ingók és vagyoni értékű jogok

aa) elidegenítése, szerzése – kivéve az önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő földterületeken termelt mezőgazdasági termény, termék elidegenítése,

ab) hasznosítása, ingatlan esetében az 5 év időtartamot meghaladó, és határozatlan idejű hasznosítás; ingók és vagyoni értékű jogok esetében időtartamtól független hasznosítás

ac) megterhelése,

ad) vállalkozásba való bevitele.

b) önkormányzati vagyon működtetésének koncessziós szerződés keretében történő átengedése;

c) intézmény és gazdasági társaság alapítása, szövetkezet alapításának kezdeményezése, gazdasági társaságban való részvétel engedélyezése, illetve azok megszüntetése;

d) önkormányzati vagyon ingyenes átruházása;

e) az önkormányzatot megillető, 100.000 Forint egyedi értékhatár feletti követelések részbeni vagy teljes elengedése, illetve részletfizetés engedélyezése;

f) alapítvány létrehozása, illetve alapítványhoz hozzájárulás, és közérdekű kötelezettségvállalás tétele;

g) vagyonkezelői jog kijelölés vagy nyilvános pályázat útján történő létesítése, a vagyonkezelői szerződés feltételeinek meghatározása;

h) valamennyi ingatlan esetében az ingatlan felülépítményeinek bontásáról való döntés;

i) az önkormányzat vállalkozásában történő, 1.000.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű tőke- és pótbefizetésről való döntés.

(2) A Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság hatáskörébe tartozik

a) a mezőgazdasági művelésű ingatlanok és ingóságok rendszeres bérbeadása esetén a bérbeadásra vonatkozó díjtételek megállapítása,

b) az idegen tulajdonú épületekhez kapcsolódó önkormányzati területek használatára vonatkozó díjtételek megállapítása és a földhasználati megállapodással kapcsolatos döntés meghozatala,

c) az elővásárlási jogról való lemondás, valamint

d) az Önkormányzat részére ingyenesen vagy térítés ellenében felajánlott rész- vagy egész ingatlantulajdon el nem fogadása.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik

a) az egyedi, forgalmi értéke szerint 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó ingóságok és vagyoni értékű jogok

aa) elidegenítése, szerzése, hasznosítása,

ab) megterhelése,

ac) vállalkozásba való bevitele;

b) az örökségről történő lemondás esetén az örökség, valamint a zártkerti ingatlan ingyenes felajánlásakor a zártkerti ingatlan elfogadása;

c) a Képviselő-testület által elfogadott Szabályozási tervben, illetőleg a Helyi Építési Szabályzatban előírt utcanyitások nyomvonalába eső területek ajándék címen való elfogadása,

d) az Önkormányzat gazdasági társaságban meglévő 25%-ot meg nem haladó részesedéséhez kapcsolódó tagsági jogának gyakorlása,

e) az önkormányzatot megillető követelés részbeni vagy teljes elengedése, illetve részletfizetés engedélyezése, 100.000 Forint egyedi értékhatárig,

f)3 az ingatlanok 5 évet meg nem haladó bérbe adása, továbbá haszonbérbeadása a 9. § (2) bekezdése szerint meghatározott díjtételekkel,

g) az önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő földterületeken termelt mezőgazdasági termény, termék elidegenítése értékhatár nélkül,

h) az önkormányzat vállalkozásában történő, 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó összegű tőke- és pótbefizetésről való döntés.

(4) Több azonos típusú, egy ügylet keretében értékesített vagy megszerzett ingóság esetén az egyedi tárgyak értéke az irányadó, feltéve, hogy az ügylet összértéke nem haladja meg a polgármesteri hatáskörben gyakorolható értékhatár tízszeresét.

(5) A polgármester döntéséről a Képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontja alapján az önkormányzati vagyon csak törvényben meghatározott esetben és módon ruházható át ingyenesen.

(2) A 9. § (3) bekezdés b) pontja alapján olyan örökség fogadható el, amelynél a hagyaték értéke meghaladja a hagyatéki terheket. A lemondás folytán olyan vagyon fogadható el, amelyet az önkormányzat eredményesen tud hasznosítani, és amely vagyonnal járó feladatokat az önkormányzat képes ellátni.

Követelések érvényesítése, követelésekkel kapcsolatos kedvezmények

11. § (1) Az adott tárgyévben azonos kötelezett felé fennálló követeléseket össze kell számítani.

(2) A követelésről részben vagy egészben az alábbi okokból lehet lemondani:

a) a számvitelről szóló törvény alapján behajthatatlanná minősíthető,

b) az önkormányzati törvény szerinti önkormányzati feladatellátási szerződéshez kapcsolódik, és a Képviselő-testület a feladatellátást veszélyeztetettnek ítéli meg.

c)4

d) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.

(3) Méltányolható körülmények különösen:

a) a kérelmező szociális helyzete;

b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené;

c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét ellehetetlenítené;

(4) A döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.

Önkormányzati vagyon selejtezése

12. § (1) Az önkormányzati vagyon használója selejtezést csak a Polgármesteri Hivatal előzetes értesítését követően végezhet, saját selejtezési szabályzatban foglaltak szerint. Az önkormányzati vagyon használója a 50.000.- Ft-ot meghaladó piaci értékű ingó vagyontárgyak értékesítését és selejtezését a polgármester előzetes hozzájárulásával végezheti.

(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás folytán az önkormányzati vagyon használójánál feleslegessé válik, úgy annak hasznosításáról elsősorban az önkormányzati vagyon használója köteles gondoskodni, másodsorban a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztálya, értékesítés esetén a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztálya. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

Önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása

13. § (1) A 25 millió Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni az alábbi módokon lehet:

a) nyilvános pályázat,

b) zártkörű pályázat,

c) árverés

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl 25 millió Ft értékhatár alatti önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni vevő-, illetve bérlőkijelölés útján is lehet, a (6) bekezdésben foglalt valamely feltétel fennállása esetén.

(3)5

(4) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,

c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(5) Zártkörű pályázati felhívás keretén belül az Önkormányzatnak lehetősége van kettő közvetett, vagy közvetlen 100%-ban saját tulajdonában álló önkormányzati céget meghívni (versengő ajánlatkérés). A versengő ajánlatkérésre a zártkörű pályázat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon csak a kiíró által meghívottak vehetnek részt.

(6)6 A (2) bekezdésben meghatározott összeghatár alatti önkormányzati vagyont a Képviselő-testület vevőkijelöléssel értékesítheti, illetve a döntésre jogosult Képviselő-testület, vagy a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság bérlőkijelöléssel hasznosíthatja, ha:

a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb törvényi jogosultság (elővásárlási jog, használati jog, egyéb jog) illeti meg, vagy

b) a vagyontárgy értékesítésére, hasznosítására lefolytatott árverés, vagy kiírt pályázat legalább két alkalommal eredménytelen volt, vagy

c) egyéb önkormányzati érdek úgy kívánja, figyelembe véve az Önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok körét, vagy

d) az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke nem haladja meg a 100 ezer Forintot, vagy

e) az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv így dönt.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározott eljárások lebonyolítása értékesítés esetén a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztálya, hasznosítás, vagyonkezelés esetén a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályának feladata. A pályázati eljárás szabályait a rendelet 6. melléklete, az árverés szabályait a rendelet 7. melléklete tartalmazza. A pályázati felhívás és az árverési hirdetmény tartalmáról a Képviselő-testület dönt.

(8) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, szerzése, illetve vállalkozásba való bevitele esetén ingatlan vagyon tekintetében 10 millió forint, ingó vagyon tekintetében 1.000.000 Ft egyedi forgalmi érték felett értékbecslést kell készíteni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kell értékbecslést készíteni.

(10) Önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése esetén a vevő köteles az önkormányzat részére a nettó értékesítési ár 3 %-ának megfelelő, de legalább nettó 10.000 forint összegű bonyolítási díjat, és annak általános forgalmi adóját megfizetni.

(11) Önkormányzati tulajdonú beépítetlen ingatlan értékesítése esetén a vevő köteles az ingatlant 5 éven belül beépíteni, melynek biztosítására a Képviselő-testület az Önkormányzat javára az alábbi biztosítékokat kötheti ki:

a) elidegenítési tilalom;

b) terhelési tilalom;

c) késedelmi kötbér;

d) visszavásárlási jog;

melyről a Képviselő-testület egyedileg, határozattal dönt.

(12) A (11) bekezdésben foglalt biztosítékok közül egy jogügylet kapcsán a Képviselő-testület jogosult többet is alkalmazni.

Vagyonkezelés szabályai

14. § (1)7 A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési szervét, gazdasági társaságát, alapítványát, közalapítványát, valamint egyéb jogi személyt, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon 5. § (1) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében meghatározott körére – törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével – a vagyon kezelésével, vagy hasznosításával bízhatja meg.

(1a)8 Az önkormányzati költségvetési szervek, alapítványok, közalapítványok, valamint egyéb jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai részére a képviselő-testület a közfeladat céljára szolgáló vagyon vagyonkezelésének vagy hasznosításának a jogát az ahhoz szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja. A rendelet 8. melléklete tartalmazza az önkormányzati költségvetési szervek részére ingyenesen vagyonkezelésbe adott önkormányzati ingatlanokat.

(2) Az ingyenes vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye. Ingyenes vagyonkezelői jog kizárólag önkormányzati-, vagy állami feladatok átvétele esetén alapítható.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt. A vagyonkezelési jog ellenértékének megállapítása értékbecslésen alapszik.

(4) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek a vagyonkezelési szerződés aláírásának, vagy – amennyiben a szerződés hatályba lépése feltételhez kötött – a szerződés hatályba lépésnek napjától illetik meg és terhelik.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(7) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.

(8) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(9) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítási szerződést köt és a vagyonkezelési szerződés fennállása alatt az átvett vagyon folyamatos biztosítottságáról gondoskodik.

(10) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott vagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat vagyonkataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában számszaki és műszaki adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatokat, dokumentumokat átadja.

(11) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol

14/A. §9 (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a vonatkozó jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszűntetésére intézkedés kezdeményezése. Az ellenőrzést a tulajdonosi ellenőr az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.

(3) A tulajdonosi ellenőr jogosult:

a) az ellenőrzött vagyonkezelt ingatlanba szabadon belépni, figyelemmel az ellenőrzött biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, valamint

c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől (képviselőjétől) és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.

(4) A tulajdonosi ellenőr:

a) a tulajdonosi ellenőrzésről a tevékenységének megkezdése előtt legalább 15 munkanappal az ellenőrzött vezetőjét (képviselőjét) tájékoztatja és az ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatja,

b) az objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálja,

c) a megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalja, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztja,

d) amennyiben a tulajdonosi ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tesz a polgármesternek,

e) a vizsgálati jelentést készít úgy, hogy a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött vezetőjével (képviselőjével) előzetesen egyezteti,

f) a vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a polgármesternek átadja,

g) ha ellenőrzési megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok vagy elfogultság merül fel, a tudomására jutását követően haladéktalanul írásos jelentést tesz a polgármesternek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik,

h) az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatja,

i) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ellenőrzött szerv vezetőjének (képviselőjének) átvételi elismervény ellenében átadja,

j) az ellenőrzöttnél a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe veszi,

k) a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrzi, valamint

l) a tulajdonosi ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában való megőrzéséről gondoskodik.

(5) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója jogosult:

a) a tulajdonosi ellenőrtől a személyazonosságának bizonyítására alkalmas iratot és megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadhatja,

b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, valamint

c) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője), valamint dolgozója:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíti, abban együttműködik,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadja, a dokumentációba a betekintést biztosít,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozik,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremti, valamint

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a vizsgálati jelentésben meghatározott határidőig az Önkormányzatot tájékoztatja.

15. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

a) határozatlan idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott rendes felmondás gyakorlásával,

b) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott időtartam elteltével, vagy

c) rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondással az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott egyéb esetben,

d) ingyenes vagyonkezelői jog esetén az átvett feladatellátás megszűnésével.

(2) A vagyonkezelő az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyont azonnal birtokba adja oly módon az Önkormányzatnak, hogy szükség esetén biztosítja az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.

Vegyes rendelkezések

16. § (1) Az ingatlanok körülményeiben bekövetkezett változásokat a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai haladéktalanul - legkésőbb a változástól számított 15 napon belül - jelzik a Polgármesteri Hivatal Jogi Osztály felé, hogy az eleget tudjon tenni az ingatlanügyi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének.

(2) A rendeletben foglaltak végrehajtását a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak bevonásával ellenőrzi. A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

(3) A jegyző - a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztálya útján - felelős a vagyonleltár folyamatos vezetéséért, karbantartásáért, az adatváltozások nyilvántartásban történő átvezetéséért, rögzítéséért.

(4) A jegyző a vagyonleltárt évente legalább egyszer köteles a Képviselő-testületnek bemutatni.

(5) Az önkormányzat költségvetésében vagyongazdálkodási alapot kell képezni a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonrészek esetleges terhének fedezetére, a vonatkozó jogszabályok és a rendelet előírásainak megfelelő önkormányzati tulajdonrészek értékesítésre való előkészítésének és az értékesítés költségeinek fedezetére.

Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2025. november 1-jén lép hatályba.

18. § A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és annak hasznosításáról szóló többször módosított 1/2005. (I.28.) Önk. számú rendelet.

1

A [2] preambulumbekezdés a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 6. § (1) bekezdése a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 9. § (3) bekezdés f) pontja a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

A 11. § (2) bekezdés c) pontját a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 13. § (3) bekezdését a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 13. § (6) bekezdése a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

7

A 14. § (1) bekezdése a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 14. § (1a) bekezdését a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 14/A. §-t a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

10

Az 1. melléklet a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 2. melléklet a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 3. melléklet a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2026. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 8. mellékletet a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be. A 8. melléklet a Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.