1. § (1)¹ A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki a 4. melléklet szerinti e rendelettel megállapított SZ1/M3 számú szabályozási tervlap előírásaival.

(2)² A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre építésügyi hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Étv, a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) alapján kell eljárni, és az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(6) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(7)³ Kialakult állapotnak tekintendő (építménymagasság, beépítési százalék és a telek beépítési módjának szempontjából) a 2013. január 1-e előtt kiadott érvényes engedély alapján épült, vagy 2013. január 1-én az ingatlan nyilvántartásban szerepelt beépítés.

(8)⁴ Telekalakítás esetén, a szabadon-álló beépítésnél a kialakuló telek szélessége 16 m- nél, az oldalhatáron álló beépítésnél 14 m-nél kisebb nem lehet, kivéve ott, ahol az övezeti előírás másként nem rendelkezik. Az övezeti előírások betartásával nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. A nyúlványos teleknek a nyél nélkül is a helyi építési szabályzatban előírt méretűnek kell lennie. A nyél minimális szélessége 3 méter, építési telek esetén hossza maximum 50 méter lehet.

(9)⁵ Amennyiben az övezeti paraméterek között a „kialakult állapot” (K) jelző szerepel:

(10)⁶ Amennyiben az övezeti paraméterek között a „kialakult állapot” (K) jelző nem szerepel, és

2. § (1) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül kell elhelyezni. Vegyes terület és különleges terület esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a közterületi tulajdonosa, kezelőjének a hozzájárulásával.

(2) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.

(3) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község környezetvédelméről és köztisztaságáról szóló rendelet tartalmazza.

(5)⁷

(6) A község beépítésre szánt területein, és belterületein új épület építésére és meg lévő épület rendeltetésének változtatására csak a szennyvízelvezetés közcsatornára való rákötése esetén kerülhet sor. A közcsatorna folyamatban lévő építése esetén az építési engedély kiadható, de a használatba vételi engedély kiadására csak a rákötés esetén kerülhet sor.

(7) A község közigazgatási területén kereskedelmi és raktározási rendeltetésű csarnok jellegű épület nem helyezhető el, és 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű egyéb rendeltetésű csarnok jellegű épület nem létesíthető.

(8)⁸

3. § (1) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(2) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) nem engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el.

(3)⁹

(4) A beépítésre nem szánt területen a 10 m-nél magasabb építmények vagy a 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez látványtervet kell mellékelni.

(5) A község igazgatási területén új piac és vásár kijelölése nem engedélyezhető.

4. § (1) A település területén kialakításra kerülő közforgalom elől el nem zárt magánutak minimális szélessége 12 méter, amennyiben ettől keskenyebb út kialakítása az igény, azt a tulajdonosnak a közlekedési hatósággal kell előzetesen egyeztetnie.

(2) Az elő-, oldal- és hátsókert méretére vonatkozó megállapításokat a rendelet nem tartalmaz, e tekintetben az OTÉK és valamennyi vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni. Ez alól kivétel a Cserje utcai Üh-3 övezet, ahol a telekalakítás során a 3. melléklet szerinti „Mérési és területszámítási vázlat” szerint kell eljárni.

(3)¹⁰ Az ingatlanhatáron átnyúló építmények esetében a beépítettség számításánál a teljes építmény bruttó alapterületét kell beszámítani. Ilyen esetekben, az épület rendeltetésmódja nem változtatható meg a rendezetlen állapot megszüntetéséig

(4) Az épület vagy építmény felújítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munkán kívül minden más építési tevékenység csak az építési helyen belül végezhető.

(5)¹¹ Bármely építési övezetben az építési telken belül kerti tároló csak abban az esetben helyezhető el, ha annak építménymagassága nem haladja meg a 3 métert.

(6) Az övezetben meghatározott rendeltetéstől eltérő használati mód esetében az épületek rendeltetését kialakultnak kell tekinteni. Épületeken bármely építési tevékenység végezhető – az övezeti paraméterek betartása mellett. Rendeltetésváltoztatás azonban csak az övezetre előírt használat szerint módosítható.

(7) Meglévő ikres beépítés esetén az ikres beépítési mód szabályai szerint kell eljárni. Aaz övezet többi paraméterének betartása mellett, bármely építési tevékenység végezhető.

(8) Zártsorú beépítési mód esetén a teleknek a szomszédos telekkel közös telekhatárán álló épület függőleges térelhatároló falszerkezetét úgy kell kialakítani, hogy annak tűzállósági határértéke megfeleljen a tűzvédelmi előírás követelményeinek, és amely a tetőhéjazat fölé emelkedik.

5. § (1) A település igazgatási területe

(2) A kikötő melletti „Vk” jelű területen és az egyéb feltöltött beépítésre szánt területeken a beépítés előtt az építés feltételeit – különös tekintette a talajvíz viszonyokra – talajmechanikai vizsgálattal kell tisztázni.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek szintterület sűrűsége – amelyet a területi egységeknél teketömbre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő:

6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén a kertvárosias lakóterület (Lke) szabályozására kerül sor.

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes előírásai tartalmazzák.

(4) Lakóterületen az övezeti paraméterek megtartása mellett legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépületek is építhetők, épületek rendeltetése üdülőépületre változtatható.

7. § (1)¹² A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

8. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

(3) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, minimum 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

(5)¹⁶ Melléképítmények az OTÉK 1. mellékletének melléképítményekre vonatkozó pontjában felsoroltak közül az alábbiak építhetők:

9. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó és üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁷ A szabályozási terven a terület jele: „Vt”. A szabályozási terven Vt1-Vt9 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

10. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)²¹ A szabályozási terven a terület jele: „Vk”. A szabályozási terven Vk1- Vk8 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

11. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) Az oldalhatáros beépítési mód esetén, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén az épület szabadon-állóan is elhelyezhető azzal a feltétellel, hogy a szomszédos ingatlanok felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

(5) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

(6) Az üdülőterületeken csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(7)²²

12. § (1)²³ A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1 – Üü4 és Üü1-z jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:”

13. § (1) A szabályozási terven a hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1- Üh3 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

14. § (1) A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), a sportterületek, (Ksp), kikötő (Kk) strandterületek (Kst) soroltak. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

15. § (1)²⁶ A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-K - közműterületek).

(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. § - ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások, és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

16. § (1)²⁷ A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp), a part menti közpark és szabad strand területek (Z1) és a gépjármű közlekedésre alkalmas zöldterületi alövezetek (Z_1-KÖu) és (Z_kp-KÖu) soroltak.

(2) A közparkok (Zkp) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3)²⁸ A közparkokban az OTÉK zöldterületre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el a már meglévő, kialakult közparkokban (Zkp) legfeljebb 2 %, az újonnan kialakított és Z1 jelű közparkokban – amelyek egyben strand területnek is minősülnek - legfeljebb 4 % -os beépítettségig.

(4)²⁹ A 283/2002.(XII.21.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó (a szabályozási terven --RH-- vonallánccal jelölt területektől délre eső) közparkok területén a zölddel való fedettség minimum 70 % kell, hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 %.

(5) A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. A mennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell.

(6)³⁰ A 283/2002.(XII.21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó (a szabályozási terven ---RH--- vonallánccal jelölt területektől északra eső) zöldterületeken kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el. A megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%.

(7)³¹ (Z_1-KÖu) jelű gépjármű közlekedésre alkalmas zöldterületi alövezeten az ingatlanok megközelítését szolgáló út csak szórt kőzúzalékos szegély nélküli burkolattal alakítható ki. (Z_1-KÖu) jelű zöldterületi alövezeten behajtás csak engedély birtokában történhet a HÉSZ 5. számú mellékletében felsorolt ingatlanok megközelítésére.

(8)³² (Z_kp-_KÖu) jelű gépjármű közlekedésre alkalmas zöldterületi alövezet, a közparkkal szomszédos - közúti kapcsolattal nem rendelkező - ingatlanok megközelítésére szolgáló út elhelyezésének alövezete.

(9)³³ Part menti (Z₁) jelű zöldterületekkel határos hétvégiházas üdülőingatlanok telekmegosztása - amennyiben a megosztást követően a telkek közúti kapcsolata nem biztosítható - még akkor sem lehetséges, ha egyébként a telekmegosztást követően kialakult telek minden szempontból megfelel az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak.

17. § A község igazgatási területén tervezett védelmi erdő (Ev) területeken épület nem helyezhető el. A területek a közutakhoz közvetlenül kapcsolódnak, a közutak, közparkok felé nem keríthetők el.

18. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízisport, a sporthorgászat, a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A területek beépítése során figyelembe kell venni a parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló vonatkozó jogszabály előírásait.

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák vízjogi engedéllyel végezhetők.

19. § (1) A védelmi övezeteket a terv a 2000. évi CXII. törvény előírásai alapján tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben is e törvény előírásait kell alkalmazni.

(2) Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lévő előírásokat is alkalmazni kell.

(3) A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési hatósági engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a 2000. évi CXI. törvény 23-38 §-át kell figyelembe venni.

20. § (1) Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1). Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(2) A tómeder övezete (D-1)

21. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó jogszabály alapján az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(8) A szippantott szennyvizek csak az üzemeltetési engedéllyel működő szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó jogszabály „A” érzékeny területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületeken 55/45 dB, az üdülőterületeken, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken, a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 dB.

(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(12) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(13) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül – a Balaton parti belterületi szakasz kivételével- meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(14) A településen üzemanyagtöltő állomás, közlekedési és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó jogszabály értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(15) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(16) A település nitrátérzékeny területnek minősül, ezért a 27/2006.(II.7.) Kormányrendeletben foglalt előírásait be kell tartani.

23. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

25. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:

26. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

27. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

28. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5) A beültetési kötelezettséget az engedélyezési eljárások során a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

29. § (1)³⁵

(2)³⁶

(3) Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezői) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni.

(4)³⁷

(5)³⁸

(6)³⁹

(7)⁴⁰

30. § (1) A rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti Balatonmáriafürdő Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2004.(III.31.) önkormányzati rendelet.

31. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.