Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete

7/2012. (IV.24.) önkormányzati rendelete

Nagyberény Község Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról

-  Egységes szerkezetben   -

Nagyberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ( továbbiakban: Vagyontörvény ) 18. § (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján Nagyberény Község Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

 (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagyberény Község az Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő minden ingatlan és ingó vagyonra, továbbá bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, a pénzügyi eszközökre és társasági részesedésekre (továbbiakban: vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a külön rendelettel szabályozott költségvetési pénzeszközökre.

 Az Önkormányzat vagyona

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) Forgalomképtelen a törzsvagyon azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati      feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amelyet a Vagyontörvény kizárólagos önkormányzati tulajdonnak minősít. Az Önkormányzat vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemet nem jelöl meg.

(3) A (2) bekezdés alapján az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. §.

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

-   közművek

-   az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő ingatlan vagyon

-   az önkormányzat által alapított gazdasági társaságnak átadott vagyon

-   a közüzemi tevékenységet ellátó társaságban lévő önkormányzati részesedés

-   műemlékek

-   a köztemető

-   sportpálya és sportcélú létesítmény

-  mindazon vagyon, amelyet, melyet törvény, vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a rendelet 2. számú    melléklete tartalmazza.

4. §.

(1) Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely

nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen:

• lakások,
• beépítetlen ingatlanok
• nem lakás céljára szolgáló helységek
• mezőgazdasági ingatlanok

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A vagyon nyilvántartása

5. §.

(1) A vagyon kimutatás az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő – az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 91. §. (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott - vagyon állapot szerinti kimutatás, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak értékben és mennyiségben történő számbavétele. A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva kell bemutatni a Képviselő-testületnek. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyon terheit is.

(2) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások létrehozásáról, a vagyonkimutatás összeállításáról, közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(3) A vagyonnyilvántartásban nyilvántartott ingatlanokban bekövetkezett változások folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

Forgalomképtelen törzsvagyon

6. §

(1) Forgalomképtelen vagyontárgyat elidegeníteni nem lehet, az arra kötött szerződés érvénytelen. Az érvénytelenségre bárki határidő nélkül hivatkozhat.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(3) A közterületek használatáról helyi rendelet rendelkezik.

Vagyongazdálkodás irányelvei

7. §.

(1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) E rendelet alkalmazásában vagyonnal való rendelkezésnek minősül a vagyontárgyon fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, megszűntetése.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok megadásáról.

A rendelkezési jog gyakorlása különösen a bérleti szerződések, továbbá használati jogra vonatkozó megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magába.

(5) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása (kiegészítése), megszűntetése és felmondása esetén is alkalmazni kell.

Vagyonkezelés

8. §.

(1)  A vagyonkezelés mindazon tevékenységek összessége, melyek célja az ingatlannak (ingónak) a rajta, vele vagy benne végzendő feladatok rendeltetésének alkalmas állapotának megóvása, korszerűsítése, átalakítása, az ingatlan természetesállapotának megőrzése, gondozása, művelése vagy átalakítása, valamint e rendeletben foglalt nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok ellátása.

(2) Az ingatlankezelés – függetlenül az ingatlan nyilvántartási megjelölésétől, elnevezésétől, elhelyezkedésétől – kiterjed az ingatlan határain elül valamennyi természetben is meghatározható ismert alkotóelemére ( föld,  nyílt vizek, növényzet, burkolat, felszíni és felszín alatti műtárgyak, épületekre, építményekre ), valamint az ingatlan határain kívül jogszabály által előírt feladatok elvégzésére.

9. §.

(1) Vagyonkezelési feladatot látnak, láthatnak el:

 -  Nagyberényi Polgármesteri Hivatal

-  költségvetési szervek (intézmények)

-  önkormányzati kizárólagos vagy résztulajdonú gazdasági társaságok a kezelésükben

   lévő önkormányzati vagyon vonatkozásában.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelők a feladataikat a velük kötött szerződés, illetve  alapító okirat, alapszabály  alapján és ezen rendeletben foglalt alapelvek figyelembe vételével kötelesek ellátni.

10. §.

(1) A vagyonkezelő jogai – ha jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik:

•  a birtoklás joga, a birtokvédelem
•  használat és hasznok szedésének joga
• a vagyon birtoklásának vagy hasznai szedésének jogát más részére átengedje, amennyiben azt jogszabály, vagy szerződéses kikötés nem tiltja
• a vagyontárgy üzemeltetése.

(2) A vagyonkezelő kötelezettségei különösen:

• a vagyontárgy őrzése a felelős őrzés szabályai szerint
• a karbantartás
• felújítás, átalakítás (a tulajdonossal kötött megállapodás alapján)
• üzemeltetés és az azzal kapcsolatos költségek viselése
• gondoskodni a kezelésében lévő önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, leltározásáról, állományváltozásainak       átvezetéséről és a tulajdonos felé történő elszámolásról
• a kezelésében lévő, de nem birtokolt vagyon rendeltetésszerű használatának ellenőrzése.

(3) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyon állapotában, értékében bekövetkező változásról a vagyonkataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége vezetőjét - jogszabályban előírt bizonylatokkal, dokumentumokkal- haladéktalanul köteles tájékoztatni.

(4) A vagyonkezelési feladatok ellátásával kapcsolatos mindennemű felelősség kizárólag a vagyonkezelő felelős vezetőjét terheli.

11. §.

(1) A vagyon kezelésbe adni, illetve onnan kivonni kizárólag a tulajdonosi jogok gyakorlója jogosult.  A vagyonkezelő mindaddig köteles az ingatlant kezelni amíg azt a kezeléséből ki nem vonták és birtokba nem vették. A kezelésből kivont vagyon birtokba adását a vagyonkezelő nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.

(2) Ha a kezelésbe adott ingatlan a kezelő alapfeladatainak ellátásához nem szükséges a vagyonkezelő felelős vezetője köteles azt haladéktalanul írásban a polgármesternek

(3) A volt vagyonkezelő kezelői jogának megszűnésekor, a birtokbaadás előtt köteles:

• rendezni az ingatlanra fennálló közterheket és az üzemeltetéssel kapcsolatos kifizetéseket, teljesítéseket
• el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett kezelői feladatokat, a folyamatban lévő beruházások kivételével
• vagyonleltárt kell készítenie
• az ingatlant – egyéb megállapodás hiányában – ki kell üríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba kell hozni.

(4) A birtokba adási és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet 15 napon belül meg kell küldeni a vagyonkataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége vezetőjének.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

12. §.

(1) Önkormányzati vagyont hasznosítani, hasznosításának jogát átengedni törvényben, illetve a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel csak versenyeztetés (pályáztatás, licitálás) útján, összességében s legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A pályáztatásnak főszabályként nyilvánosnak.

(2) Amennyiben a hasznosítani kívánt önkormányzati vagyon bruttó értéke az egymillió forint értékhatárt nem haladja meg hasznosítani, hasznosításának jogát átengedni a képviselő-testület egyedi döntése alapján is lehet.

(3) Az önkormányzati tulajdonú beépítetlen ingatlanok, lakások és helyiségek bérbeadása, bérleti díjának meghatározása kizárólag a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(4) Mezőgazdasági ingatlan haszonbérbe adása csak határozott időre történhet, éves díját a föld minőségét (AK érték) figyelembe véve a Képviselő-testület határozza meg. A haszonbérbeadásnál a mindenkori hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A haszonbérleti szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(5) Nem kell pályázati, licitálási felhívást kiírni abban az esetben, ha a hasznosítás államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.

Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása

13. §.

(1) A Képviselő-testület ingatlan vagyon elidegenítéséről, cseréjéről eseteként határoz. Független ingatlanforgalmi értékbecslő általötmillió forint összeget meghaladó összegre becsült ingatlant értékesíteni kizárólag versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Ingó vagyon értékesítésekor versenytárgyalás tartása egymillió forintot meghaladó forgalmiérték esetén kötelező. A forgalmi érték megállapításánál független értékbecslő által készített szakvéleményt kell figyelembe venni.  

(3) Az (1) - (2) bekezdés alkalmazása során nem sérülhetnek a jogszabályban előírt elővásárlási jogok.

Vagyonhasznosítás és tulajdonjog átruházás szabályai

14. §.

(1) Az Önkormányzat vagyonát érintő kérdésekben a polgármester által elkészített előterjesztés alapján kizárólag a Képviselő-testület dönt.

(2) Versenyeztetési eljárás esetén az értékesítendő vagyont a helyben szokásos módon kell meghirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján történő meghirdetés

(3) A hirdetésnek tartalmaznia kell legalább a vagyontárgy megnevezését, lényeges adatait, az árat, az ár megfizetésének ütemezését, a pályázat benyújtásának határidejét, pályázat eredményének közzétételi időpontját, annak közlését, hogy több érvényes pályázat esetén    licittárgyalásra kerül sor és ez esetben a licittárgyalás helyét és időpontját.

(4) Az első hirdetésnél a hirdetményi ár nem lehet kevesebb:

-     ingatlan esetében a független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott

      forgalmi értéknél

-    ingóság esetén, a független értékbecslő által megállapított forgalmi érték.

(5) Amennyiben határidőn belül nem érkezik érvényes pályázat, a hirdetést az (1) bekezdés szerinti tartalommal meg kell ismételni. Ha a második hirdetés is eredménytelen a Képviselő-testület az első hirdetési árhoz képest 5 %-al alacsonyabb összegű új értékesítési árat is meghatározhat. Több azonos árajánlatúpályázat esetén licittárgyalást kell tartani.

15. §.

(1) A licittárgyalás az Önkormányzat által megbízott köztisztviselő folytatja le, melyre az érintetteken kívül a települési képviselők is jogosultak részt venni.

(2) A licittárgyalást a legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri, akivel a polgármester 8 napon belül a polgármester szerződést megköti. Amennyiben a fenti határidőn belül a nyertes pályázó a szerződést nem köti meg és akadályoztatását a mulasztástól számított 8 napon belül hitelt érdemlően nem igazolja, a szerződés megkötésére a soron következő legmagasabb ajánlat-tévővel kell megkötni.

(3) Önkormányzati tulajdonú lakás értékesítésére külön jogszabály rendelkezése az irányadó.

16. §.

(1) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó 100.000.-Ftegyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, melyről a soron következő Képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni a testületnek.

(2) A Képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint a 100.000.-Ft vagy a feletti egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről.

Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása, hasznosítása

17. §. ^[1]

(1) ^[2] Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni, nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átvenni az nemzeti vagyonról szóló törvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazott feltételek szerint lehet, csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben, amelyről, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a Képviselő-testület dönt minősített többséggel.

(2) ^[3] Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.

(3) ^[4] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően önkormányzati ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról

a)  a nettó 1 millió Ft forgalmi értékhatárt el nem érő ingóság esetén a Polgármester;

b)  a nettó 1 millió Ft forgalmi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó ingóság esetén a Képviselő-testület dönt.

A felajánlott vagyon elfogadása

18. §.

(1) Öröklés, valamint vagyonról az Önkormányzat javára történő lemondás esetén a vagyon elfogadásáról, annak átvételéről kizárólag a Képviselő-testület dönt.

(2) Az előterjesztést a polgármester köteles elkészíteni, melynek során köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni amennyiben a vagyon nem per-, teher- és igénymentes.

(3)  Ha a vagyonról önkormányzati költségvetési szerv javára mondanak le a 200.000.-Ft-t meghaladó ingó és - értékhatárra tekintet nélkül - ingatlan vagyon esetében az költségvetési szerv vezetőjének elfogadó nyilatkozatához csak a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(4) A költségvetési szerv vezetője írásban köteles a polgármestert tájékoztatni a felajánlott vagyonról, aki a (2) bekezdésben meghatározottak szerint köteles eljárni.

Az önkormányzati követelés elengedése

19. §.

(1) Önkormányzatot megillető követelésről részben vagy egészben az alábbi esetekben lehet lemondani:

• csődegyezségi megállapodásban
• felszámolási eljárásban, ha a felszámoló írásban nyilatkozata szerint a követelés várhatóan nem térül meg
• bírói egyezség keretében
•  a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó   költségekkel jár
• bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni
• jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósulását szolgálja.

(2) Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről- való lemondás jogát:

a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában,

amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000.- Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett

követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelésértékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések

20. §.

(1) A Képviselő-testület a pályázat útján történő vagyonhasznosításról szóló döntésein alapuló ajánlati kiírások, licittárgyalási vagy pályázati dokumentációk tartalmát a Polgármesteri Hivatal köteles titkosan kezelni, ilyen iratokba a pályázati hirdetmény megjelenéséig betekintést nem engedélyezhet. A hirdetmény megjelenését követően dokumentáció csak a hirdetményben közölt feltételek szerint adható át.

(2) A pályázat útján történő vagyonhasznosításoknál a pályázat elbírálási szempontjai nem hozható kívülállók tudomására a pályázati hirdetmény közzétételéig.

(3) Önkormányzati ingatlanszerzés esetén a kötendő jogügylet feltételei a szerződés megkötéséről szóló döntés meghozataláig nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) Ha az Önkormányzat olyan szerződési ajánlat címzettje, melyben az ajánlattevő fél kiköti, hogy ajánlatát a szerződéskötésig titkosan kell kezelni, ajánlata tartalma kívülálló tudomására nem hozható.

(5) A Képviselő-testület vagyonával történő rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor az Ötv. rendelkezése alapján zárt ülést rendelhet el.

Záró rendelkezések

21. §.

(1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek (szerződések) érvényességét.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2001. (V.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

  Tóth András Károly  sk.                                                                  Dr. Dudás Katalin sk.

   polgármester                                                                                              jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2012. április 24.

                                                           Dr. Dudás Katalin sk.

                                                                       jegyző