Kaposkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019 (XI.27.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 11. 28 - 2020. 12. 09

Kaposkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete  az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I.       fejezet


Általános rendelkezések


1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:


            Kaposkeresztúr Községi Önkormányzat

            Székhelye: 7258 Kaposkeresztúr,Szabadság tér 1.    


(2) Az önkormányzat működési területe Kaposkeresztúr község közigazgatási területe.


(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet:

            Kaposkeresztúr Községi Önkormányzat Képviselő-testülete


(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi és jogi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látja el.


(5) A közös önkormányzati hivatal és kirendeltségének megnevezése:

a)  Batéi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)  

             Székhelye: 7258 Baté, Fő u. 7. 

b)  Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Mosdósi Kirendeltsége 

             (továbbiakban: Mosdósi Kirendeltség)

             Telephely: 7257 Mosdós, Kossuth u. 1/A.

c) Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége

             Telephely: 7472 Szentbalázs, Fő u. 85.


2. §


(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.


(2) Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Kaposkeresztúr község címeréről és zászlójáról szóló  rendelet előírásai szabályozzák.

(3)Az önkormányzat  az alábbi címeket alapítja:

a) „Kaposkeresztúr Község Díszpolgára”  Kitüntetés

b) „Kaposkeresztúr Községért” Kitüntetés

c) „Kaposkeresztúr község szolgálatárt” elismerő cím


(4)Az önkormányzat által alapított címek és kitüntetések használatát az önkormányzat a „Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek meghatározásáról, adományozásáról és használatuk szabályairól „ szóló rendeletében szabályozza.


3. §


Az önkormányzat honlapot üzemeltet, amelynek elérhetősége: www.kaposkeresztur.hu.


II.      fejezet


Az önkormányzat feladata, hatásköre


4.  §

(1) Az önkormányzat az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)   13. §.  (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatai közül  társulásban látja el:

a)az óvodai nevelést a Mosdós központú Kaposmenti óvodafenntartó Társulás keretében látja el,

b)szociális és gyermekjóléti  alapellátást  Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulásban,

c)a nappali ellátás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkezést az Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulásban látja el. 


(2)Az önkormányzat a kötelező feladatokon kívül anyagi lehetőségeit és a feladatfinanszírozást figyelembe véve támogatja:

a)a településfejlesztést,

b)a helyi közművelődést,

c)a helyi sportot,

d)környezetvédelmi, lakossági közösségi feladatokat,

e)a helyi civil szerveződéseket, közösségeket, amelyek támogatásukról az éves költségvetési rendeletében dönt, anyagi lehetőségeitől függően.


(3)Az önkormányzat által ellátandó feladatok szakfeladat rend szerinti besorolt alaptevékenységeket és az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.


5. §


(1) A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §. –ában felsoroltakon kívül a nettó 1 millió forintot meghaladó beruházásokról vagy fejlesztésekről szóló döntés meghozatala.


(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, társulásra, jegyzőre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.


(3)A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.


(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről, minden évben egyszer beszámol a képviselő-testületnek.



III.     fejezet


A képviselő-testület működése


       6. §


(1)A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.


(2)A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.


(3)A képviselő-testület a munkaterv alapján, általánosan havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.


(4)A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.


(5)A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívja.


(6) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.


7. §


A munkaterv


(1)A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.


(2)A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év legkésőbb március 30-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.


(3)A munkaterv főbb tartalmai elemei a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje, előkészítőjének, előadójának megnevezése.


A képviselő-testület ülései


8.§


(1)A  képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és közös testületi ülést tart.


(2)A képviselő-testületi ülés helye elsődlegesen az  önkormányzat székhelye, kivéve ha a meghívóban más hely van meghatározva.


9. §


(1)Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

   

(2)Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjainak megválasztásának eredményét.


(3) A megválasztott képviselők az Mötv. 1.  mellékletében foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.


(4) Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.


(5)Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) képviselők és polgármester eskütétele,

b) bizottsági tagok megválasztása,

c) polgármesteri program ismertetése,

d) polgármester juttatásainak rögzítése,

e) polgármester javaslatára alpolgármester választása és juttatásainak megállapítása,

f) Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban:  SZMSZ) felülvizsgálata.


10. §


(1)A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a polgármester a munkaterv szerinti időpontban vagy attól eltérő időpontban hívja össze,  akadályoztatása esetén az alpolgármester. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke.


(2) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok közös képviselő-testületi  ülését a polgármesterek hívják össze a meghívóban meghatározott helyszínre, az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti.


(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

a)a települési képviselők 1/4-nek (2 fő),

b)a kormányhivatal  vezetőjének,

c)a jegyző kezdeményezésére,

d)helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés és

e) a képviselő-testület bizottságának az indítványára.


(4) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.


(5) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó, ez esetben a sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető – telefon, e-mail.


11. §


(1)A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.


(2)A meghívót és a mellékleteit a képviselők részére papír alapon helyi kézbesítővel, vagy a képviselők külön írásbeli kérelme alapján elektronikus úton  lehet továbbítani a képviselők által megadott e-mail címre.



(3)A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak  az  önkormányzati székhely épületének és a településen lévő önkormányzati hirdető táblákon történő kifüggesztésével.


(4) A közmeghallgatást is igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét a meghívóval együtt legalább 10 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.


(5) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

a)az ülés helyét,

b)az ülés kezdésének időpontját,

c)a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit.


(6) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) bizottságok nem képviselő tagjait,

c) jegyzőt,

d) a napirend előterjesztőjét,

e) téma szerint érintett szerv, intézmény, helyi szervezet vezetőjét, képviselőjét,

f) akit a polgármester megjelöl,

g) a tárgyban érintett helyi civil szerződés vezetőit,

h) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

                       

12. §


(1) A képviselő-testület a tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt ülést tarthat.


(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.


(3)A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi  

pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottságok nem képviselő tagjait,

b) akit a polgármester meghívott,

c) jegyzőt,

d) a tárgyban érintett, meghívott helyi civil szerződés vezetőit,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét.


(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el.  Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel, szükség esetén kitilthatja.


(5) Zárt ülés elrendelésére az Mötv.  rendelkezései az irányadóak.


(6) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntését tartalmát legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.


13. §


Képviselő-testületi ülés vezetés szabályai


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében az alpolgármester, ha ő is távol van az ügyrendi bizottság elnöke vezeti az ülést.


(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a napirendre,

d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

e)  szavazást rendel el, megállapítja annak az eredményét,

f)  szünetet rendel el,

g)  fenntartja a tanácskozás rendjét,

h) berekeszti az ülést.


(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) hosszúra nyílt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a    

figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a testület vita nélkül egyszerű többséggel  hozott határozatban  dönt  arról, hogy a továbbiakban részt vehet -e a tanácskozáson, kivéve a képviselő-testület tagját.

e) súlyos, vagy ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót egy további ülésről kizárják, kivéve a képviselő-testület tagját.


(4) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


14. §


Előterjesztések


(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.


(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.  Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el, és ő terjeszti a testület elé.


(3)  Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

a) rendelet-tervezet,

b) szervezet kialakítása, intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

d) gazdasági program, költségvetés meghatározása, költségvetési beszámoló,

e) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,

g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

h) intézmény alapítása, megszűnés, átszervezés.

i)  Polgári törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.


(4) A képviselő-testületi ülésre a előterjesztést tehet a napirendi pont előadóját kívül bármely képviselő, jegyző, helyi civil szervezet vezetője. Az írásban beterjesztett előterjesztés tárgyalásáról a napirendi pontok elfogadásával együtt dönt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel. 


(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző legalább 4 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszabályi észrevételt megteszi és a postázásról gondoskodik.  


(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szóbeli előterjesztést a polgármester engedélyezhet.


(7) Írásos előterjesztés tartalmazza tárgyalandó téma bemutatását és határozati javaslatot, és a jegyző  észrevételét.


15. §


Vita, szavazás rendje


(1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül a jelenlévő képviselők egyszerű többségi szavazatával hozott alakszerű számozott határozattal dönt.  A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.


(2)  A polgármester  a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket  tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.


(3) A nyilvános testületi ülésen megjelent állampolgároknak a  polgármester hozzászólást, kérdést engedélyezhet, az adott napirendi pont  vitájának  lezárását követően, amely maximum 2 percig terjedhet.


(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a polgármester és a jegyző indítványozhatja  bármely okból, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(5) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, amelyről testület vita nélkül határoz. A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.


(6) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességet illetően észrevételt tehet.


 (7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő  eredeti határozati javaslatról dönt a testület.


16. §


Felszólalások


(1) A képviselő-testületi felszólalások lehetnek:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) személyes megjegyzés,

d) kérdés,

e)  interpelláció.


(2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.


(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. A vita során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.


(4) Az előkészítésben résztvevők, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.


(5) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.


17. §


Kérdés, interpelláció


(1) A  napirendi pontok tárgyalása előtt került sor  az interpellációk és a kérdések felvetésére.


(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya az önkormányzati hatáskör ellátása.


(3) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.


(4) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő igen vagy nem felelettel nyilatkozik. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a képviselő- testület a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.


(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozata után  a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel.


(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban lehessen érdemben választ adni. A válasz másolati példányát minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A testület a válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt.


18. §


A szavazás módja


(1) Szavazás nyílt vagy titkos szavazással történik. A testületi tagok „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Szavazni csak személyesen lehet.


(2)  A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel,

b) név szerinti szavazással.


(3) Név szerinti szavazás alkalmával a  jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott  „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha azt a :

a)jelenlévő képviselők ¼-e, legalább 2 fő kéri,

b)polgármester kéri,

c)település jogi státuszát  is érintő önkormányzati tulajdoni kérdésekben,

d)ha ezt törvényt előírja.


19. §


(1) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.


(2)Titkos szavazást kell tartani:

a) felmentés,

b) vezetői megbízás visszavonása,

c) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés esetén,

d) alpolgármester választásakor.


(3) A titkos szavazás a külön borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.


(4) A titkos szavazást  az ügyrendi és jogi bizottság bonyolítja le a jegyző közreműködésével ,aki:

a) ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,

b) összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

c) szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a  szavazás helyét, napját, ügyrendi bizottság tagjai nevét és tisztségét, szavazás során felmerülő egyéb körülményeket,

d) a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.


20. §


(1) A képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti  személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt, de legkésőbb a döntéshozatal előtt bejelenti.


(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről írásban is csatolni kell  a jegyzőkönyvhöz.


(3) A kizárás bejelentésének elmulasztása esetén bármely képviselő, vagy jegyző javaslatára a képviselő-testület dönt a kizárásról.


(4) A képviselő kizárásáról minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.


(5) A kizárás bejelentésének szándékos elmulasztása esetén kezdeményezhető a képviselőnek adott havi tiszteletdíj 10%-ának  kifizetésének megvonása. A kezdeményezés az ügyrendi és jogi bizottság feladata. A kezdeményezésről a képviselő-testület soron kívül minősített többséggel dönt.


Döntések, döntéshozatal


21. §


(1)  A képviselő-testület minősített többségű döntése  - minimum 3 fő  egybehangzó igen szavazata - szükséges az Mötv.-ben foglalt eseteken kívül az alább felsorolt esetekben:   

a)   munkaterv és gazdasági program elfogadásához,

b)  önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

c)  titkos szavazás elrendelésére,

d)  képviselő-testület hatáskörének meghatározásához,

e)  képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,

f)   polgármester elleni kereset benyújtásához.

g)  hitelfelvételhez,

h)  helyi népszavazás kiírásához,

i) településfejlesztési eszközök és településfejlesztési döntés esetében,

j) képviselői tiszteletdíj megvonásához, csökkentéséhez.


(2) A képviselő-testület döntései :

   a) határozat

            aa) normatív határozat,

            ab) egyedi határozat

    b)rendelet.


22. §



(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

 a) határozat sorszáma arab számmal,

 b) a határozat elfogadásának évét arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal,

 c) Kaposkeresztúr Önkormányzat  Kt. határozata megjelölést,

 d) normatív határozat esetében a határozat tárgya

(pl:  1/2015.(V.20.) Kaposkeresztúr Önkormányzat Kt. határozata

az Önkormányzat 2015-2019. évi gazdasági programjának elfogadásáról)  


(2) Képviselő-testületi határozat hozatalát kezdeményezheti bármelyik képviselő és jegyző a tárgyalt napirenddel kapcsolatban szóban, vagy előzetesen külön írásbeli előterjesztéssel.


(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább :

a) a határozat tárgyát és számát,

b) határozat tömör kivonatát,

c) végrehajtás határidejét és felelősét.


(4) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozatszáma mindig a soron következő.


(5) A határozatokról készült kivonatot a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.


(6) Az önkormányzat normatív határozatai a helyben szokásos módon: az önkormányzati  székhely épület (Kaposkeresztúr, Szabadság tér 1. )  hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel megtekinthetők. A normatív határozatokat az önkormányzat honlapjára is ki kell tenni.


23. §


 Önkormányzati rendeletalkotás


(1) Önkormányzati rendeletalkotását kezdeményezheti:

 a) helyi képviselők,

 b) képviselő-testület bizottsága,

 c) polgármester,

 d) jegyző,

 e) községi, társadalmi,  érdekképviseleti, civil szervezet képviselője,

  f) mindazok a központi szervek, amelyeknek az Mötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.


(2) A rendeletalkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A rendeletalkotás benyújtásának elfogadásáról és előkészítés határidejéről a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel. A jegyző a törvényességi szempontok alapulvételével előzetes állást foglal, szükség szerint intézkedik a tervezet előkészítéséről. A polgármester a tervezetet a testületnek benyújtja  az előkészítésben meghatározott határidőre.


(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során  előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. Az előkészítésbe a képviselő-testület bizottsága, szakértő is bevonható.


(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


24. §


(1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) rendelet sorszámát és évét arab számmal,

c) a  rendelet kihirdetésének idejét zárójelben,   a  hónapot római, a napot arab számmal

d) önkormányzati rendelete  kifejezést

e) a rendelet címét  (pl: Kaposkeresztúr Önkormányzat Képviselő-testületének             

    1/2015.(V.20) önkormányzati rendelete A helyi adókról)


(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: az önkormányzati  székhely épület (Kaposkeresztúr, Szabadság tér 1. )  hirdetőtáblájára történő kifüggesztés. Az önkormányzati rendelet megtekinthető  a település honlapján  a Nemzeti Jogszabálytár pontos linkére való átirányításával is.


(3) Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Hivatalban,  egyet az önkormányzat székhelyén a polgármesternél kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek.


(4) A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. A hatályos egységes rendeletek jegyzékét a  2. függelék tartalmazza.


(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

a) rendelet tárgyát, számát, címét,

b) meghozatalának és kihirdetésének idejét,

c) módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,

d) hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.


(6)  A jegyző szükség szerint, de legalább évente szükség szerint gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.  A jegyző szükség szerint  kétévente a rendeletek utóvizsgálatát elvégzi és ennek eredményeiről előterjesztést készít a testület számára.


25. §


A jegyzőkönyv



(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv-ben meghatározottak tartalmai elemeiken túl  tartalmazza a polgármester, jegyző  aláírását.

  

(2)  A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző  gondoskodik. A jegyzőkönyvet kettő példányban kell elkészíteni, egyik példány a Hivatalban található, amely  elektronikusan a Kormányhivatal által működtetett törvényességi felügyeleti írásbeli kapcsolattartási modulon keresztül megküldésre kerül a törvényességi ellenőrzés részére,   egy példányt az önkormányzat székhelyén a polgármester kezel. 


(3) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.


(4) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amit külön is kell kezelni.


(5) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző  továbbá az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető  tekinthet be.


(6) Az állampolgárok a Hivatal ügyfélfogadási időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe egy ügyintéző jelenlétében.


IV. fejezet


A települési képviselő, bizottságok


26. §


Települési képviselő


(1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő  ülésen esküt tesz.


(2) A képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.


(3)  A képviselő köteles:

a)  a választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

b) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen   nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c) a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések  

  előkészítésében, a különböző vizsgálatokban  felkérésre részt venni,

d) a képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei  

  tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a  vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

f)  bejelenteni döntéshozatal előtt az Mötv-ben szerint a      személyes érintettségét.


(4) A képviselő- testület a képviselők részére költségtérítést és juttatást, és tiszteletdíjat  állapíthat meg a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletében foglaltak szerint.


(5) A képviselő-testület  egy havi tiszteletdíját megvonja annak a képviselőnek, aki igazolatlanul legalább egymást követő két alkalommal hiányzik a rendes képviselő-testületi ülésről.   Az előterjesztést az ügyrendi és jogi bizottság nyújtja be a következő testületi ülésre. 


A képviselő-testület bizottságai


27. §


(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a  képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.


(2) A képviselő- testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek évente beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal  látja el.


(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott  feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


(4)  A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.


(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(6) Bizottság ülésen nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről  a bizottság elnöke ad tájékoztatást.


(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


28. §


Ügyrendi  és jogi bizottság


(1) Kaposkeresztúr Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként, ügyrendi és jogi  bizottságot hoz létre.


(2)A bizottság 3 főből áll, a tagjainak a felsorolását a 3. függelék tartalmazza.


(3) Az ügyrendi  bizottság feladatai:

a) a szavazatszámlálási feladatok ellátása az alpolgármester titkos választása során,

b) a polgármester juttatásainak előterjesztése

c) a képviselők, a polgármester összeférhetetlensége  és méltatlansága esetén az eljárás lefolytatása,

d) vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása,

e) lebonyolítja a titkos szavazást igénylő napirendi pontokat a testületi ülésen,

f) javaslatot tehet a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,

g) képviselő tiszteletdíj megvonása tárgyában előterjesztés nyújt be,

h) képviselő kizárás bejelentésének elmulasztása esetén tiszteletdíj csökkentésére előterjesztést nyújt be.


(4)  Az ügyrendi és jogi bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.


(5) A bizottság  elnöke legalább évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a munkájáról.


V.      fejezet


 A helyi önkormányzat tisztségviselői


29. §


A polgármester


(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester fogadóórát tart,   minden hétfőn  9.00-11.00 óráig az önkormányzat székhely épületében. 


(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:

a) dönt a vagyonrendeletben és  a szociális rendeletben  meghatározott esetekben,

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozik sajtónak, a hírközlő szerveknek,

d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, amelynek fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatalt fenntartó polgármesterterekkel közösen a     jegyzővel, aljegyzővel kapcsolatban a Hivatali megállapodásban foglaltak szerint,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban.

g) dönt a költségvetésben elfogadott dologi előirányzatok felhasználásáról,

h) dönt a nettó 1 millió forintot meg nem haladó felhalmozási és felújításokról a költségvetésben meghatározott célok szerint,

i) halaszthatatlan esetekben dönthet a saját forrás nélkül beadható pályázatokról – utólagos testületi jóváhagyással, 


(3) A polgármester bizottsággal kapcsolatos feladatai:

a) indítványára a bizottságot össze kell hívni,

b) felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a  képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c)       bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.


(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a települési képviselők munkáját,

c) helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

d) önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

e) önkormányzat gazdálkodás, feltételeinek megteremtése,

f) lakosság önszervező közösséginek a támogatása, a szükséges együttműködés      

   kialakítása,

g) előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását,

h) a polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztástól, illetve az     

összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni,

i)       ha a képviselő-testület döntését sértőnek tartja, egyazon ügyben egy alkalommal  kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,

j)   képviseli az önkormányzatot.


(5) A polgármester főbb feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban:

a) a Hivatal által tartandó fenntartói polgármesteri, vezetői értekezleten  részt vesz,

b) dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző kezdeményezésére javaslatot tehet a Hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

d) saját feladat– és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

e) a képviselő–testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást,

f) összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a képviselő–testület és a bizottságok munkájával összefüggnek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben, figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenőrzi a bizottságok döntéseinek végrehajtását,

g) egyetértési joga van  a többi polgármesterrel közösen  a Hivatal vezetőinek megbízása és a vezetői megbízás visszavonása, valamint a köztisztviselők kinevezése és jutalmazása, bérezése tekintetében a Hivatali megállapodásban foglaltak szerint.


30. §


Alpolgármester


(1) A képviselő-testület saját tagjai közül  - a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére  1 fő társadalmi megbízatású  alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok, amennyiben a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.


(3) Alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.


31.  §


Polgármester, alpolgármester helyettesítése


(1)  A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az ügyrendi bizottság elnöke gyakorolja.


(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés

c) 30 napon meghaladó fizetés nélküli szabadság.


32. §


A jegyző


(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint, akit a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei lakosságszám-arányos többségével határozatlan időre neveznek ki. 


(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.


(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyző feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek is megfelelő Szentbalázsi Kirendeltség-vezető látja el. 


(3)  A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (továbbiakban: SZMSZ), egyéb főbb feladatai:

a)       előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok, nemzetiségi  önkormányzat elé  kerülő előterjesztéseket,

b)       ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével  kapcsolatos  feladatokat,

c)       törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés  vitájában

d)       rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e)       a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,

f)       ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket

g)       szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

h)      biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű  intézését,

i)       javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

j)       gondoskodik a rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban    tartásáról,

k) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő   feladatokat,

l) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyzővel kapcsolatban,

m) gyakorolja a munkáltató jogokat a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatban a Hivatal SZMSZ-ben meghatározottak szerint,

n) jelzi a képviselő-testületi ülésén – szóban vagy írásban – amennyiben a képviselő-testület bármely szerve és a polgármester jogszabálysértő döntést hoz.


33. §.


Aljegyző


  1. Az aljegyzőt a Hivatalt fenntartó Önkormányzatok polgármesterek lakosságszám-arányos többsége  a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre neveznek ki.


  1. Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a Hivatal Mosdósi Kirendeltségét, irányítja a Szentbalázsi Kirendeltséget.


  1. Az aljegyző ellátja a Hivatal SZMSZ-ben meghatározott és a jegyző által meghatározott feladatokat, hatásköröket.


VI. fejezet


Nemzetiségi Önkormányzat


34. §.

(1) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat pályázatainak megvalósításához szükséges hozzájárulást külön megállapodás alapján  az éves költségvetésében rögzíti a nemzetiségi önkormányzat január 31-ig beadott kérelmet alapján.


(2) A települési önkormányzat A nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. §-a alapján külön megállapodásban rögzíti a  nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges feltételeket.


(3) A felek a megállapodást minden év  január 31-ig módosíthatják. A megállapodást e rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.


(4) A települési önkormányzat a nemzetiséggel kapcsolatos egyeztetésekre a 4. függelékében meghatározott személyt jelöli ki kapcsolattartásra.



VII. fejezet


A képviselő-testület hivatala


35. §


(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre    Baté, Kaposkeresztúr, Mosdós, Kaposkeresztúr, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposgyarmat, Hajmás, Gálosfa, Cserénfa községek Képviselő-testületeivel közösen Baté Község székhellyel és a közös hivatalnak Kirendeltségét működtetik Mosdós és Szentbalázs telephellyel.


(2) A hivatal elnevezése Batéi Közös Önkormányzati Hivatal, röviden Batéi Közös Hivatal. A Kirendeltségek elnevezése Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Mosdósi Kirendeltsége, Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége.


(3)  A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal Alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, amit a tíz fenntartó képviselő-testület fogad el. Az SZMSZ-t a rendelet 5. függeléke tartalmazza



36. §


(1) A  Hivatal ellátja:

a) ellátja az  érintett képviselő-testületek, bizottságok,  nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt hatósági döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c)  a jegyző vagy a jegyző által megbízott aljegyző, szentbalázsi kirendeltség-vezető, vagy köztisztviselő köteles a Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni.


(2)  Az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények gazdálkodási feladatait a Hivatal  látja el:

a) a jogszabályok  által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt, és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Területi Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) a feladatmutatók alapján leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, társulásban működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja a saját, valamint intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.


(3)A települési képviselő a Hivatal köztisztviselőitől, jegyzőtől, aljegyzőtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.



(4) A Hivatal a nemzetiségi  önkormányzat részére biztosítja:

  1. a működésükhöz szükséges jogszabályokat,
  2. a testületi üléseiken való részvételt,
  3. a testületi munkájukhoz szükséges gépelési, sokszorosítási, kézbesítési és postázási feladatok ellátását a költségek viselésével együtt,
  1. a gazdálkodásával kapcsolatos teendőket – nyilvántartások vezetése, pénztár vezetése, költségvetés és zárszámadás készítéséhez információ nyújtása, könyvelési feladatok elkészítése,
  1. az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötött megállapodásban szereplő feladatok ellátását.


VIII. fejezet


Az önkormányzat kapcsolatai


Együttműködéses kapcsolat


37. §


(1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése,  valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:

a) települési képviselő-testületekkel,

b) Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésével,

c)  Somogy Megyei Önkormányzattal,

d) gazdálkodó szervezetekkel,

e) egyesületekkel és érdekvédelmi, civil  szervezettekkel,

f) társulásokkal.


(2) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.


Az önkormányzat társulásos kapcsolatai


38. §


(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.  A képviselő-testület által létrehozott, vagy a képviselő-testület által megszavazott társuláshoz való csatlakozást rögzítő megállapodások felsorolását az 5. függelék tartalmazz.


(2) Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.


(3)  A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.


(4) A társuláshoz való csatlakozásról, abból való kiválásról szóló döntését a képviselő- testület minősített többséggel hozza meg.


(5) A képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.


(6) A társulás fenntartásának költségeit a társulásban résztvevők a társulási megállapodásban foglaltak szerint vállalják.



IX. fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok


Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

   39. §


A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.


Lakossági fórumok


40. §


(1)  A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.


(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) helyi fórum

b)  közmeghallgatás.


(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a jegyző megbízottja.

41. §


Közmeghallgatás


(1)  A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.


(2) A közmeghallgatás  szabályai:

a)       a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez , egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, intézményvezetőkhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b)       a közmeghallgatás helyéről, idejéről,  a napirendekről az önkormányzat hirdetőtábláin, meghívóval tájékoztatja  a lakosságot a polgármester, az ülés előtt 10 nappal.

c)       a közmeghallgatást a polgármester vezeti,

d)       a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok, a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(3) A közmeghallgatáson felmerült bonyolult ügy kivizsgálásával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a tárgy szerint érdekelteket, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.


(4) A közmeghallgatáson a polgármester beszámol az előző évi költségvetésről teljesítéséről, az évi költségvetési irányszámokról, önkormányzati adók alakulásáról, településfejlesztési elképzelésekről, önkormányzati vagyon helyzetéről.


X. fejezet


Az önkormányzatok költségvetése, vagyona


42. §


Az önkormányzat vagyona


(1)  A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére,  más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben határozza meg.  Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a) forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.


(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.


43. §


Az önkormányzat költségvetése


(1) A képviselő-testület  a költségvetését minden évben rendeletben határozza meg.

        

(2)  A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.


44. §


Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai


(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és annak teljesítéséről, beszámolásáról rendeletet alkot, amit a jegyző előkészítésében a polgármester terjeszt elő.


(2) A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít, amelynek alapja a  polgármesteri program. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit.  Gazdasági program tartalma:

a) a község általános bemutatása,

b) helyzetelemzés,

c) a jövőre nézve fejlesztési koncepció, stratégiai célok bemutatása.


(3) A gazdasági programot az Mötv-ben foglaltak szerint a polgármester terjeszti elfogadásra  a képviselő-testület elé.


45. §


(1)Az önkormányzat vállalkozást nem működtet.


(2)  Az Önkormányzat gazdálkodásának részletes  szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező szabályzatokat - számlarend, számviteli politika, leltározási, leltárértékelési, selejtezési, pénztárkezelési, ellenőrzési  -  a jegyző készíti el és a  fenntartó polgármesterek hagynak jóvá.


(3)  A Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból,  a házipénztári szabályok szerint  teljesítik, készpénzkifizetés szabályait a költségvetési rendelet is tartalmazza.

46. §


Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése


(1) A  képviselő-testület és a  Hivatal  gazdálkodásának belső ellenőrzését a Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás belső ellenőrei végzik  társulási megállapodás alapján.


 (2) A más települési önkormányzattal közösen fenntartott intézmények ellenőrzési rendjét a fenntartók közösen alakítják ki, erről a társulási megállapodásban rendelkeznek.


XI. fejezet


Záró rendelkezések


                                                                     47. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi Kaposkeresztúr Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(IV.19) önkormányzati rendelete.


(3) A rendelet mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.  A rendeletet a Hivatalban mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell elhelyezni. A rendelet egy példányát az önkormányzatnál  is el kell helyezni.


(4)A rendelet

a)  mellékletei

1. Önkormányzat által ellátott alapfeladatok

2. Átruházott hatáskörök jegyzéke

3. Ügyrendi  bizottság feladatai

    

b)  függelékei

  1. Települési képviselők neve
  2. Hatályos rendeletek jegyzéke
  3. Ügyrendi és jogi bizottság tagjai
  4. Nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatot tartó személy
  5.  Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
  6. Társulásos megállapodások jegyzéke
  7. Nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás



Budánné Simonfalvi Katalin                                              Patakiné Kercsó Szilvia

polgármester                                                                       jegyző


A rendelet kihirdetve:  Kaposkeresztúr, 2019. november 27.



Patakiné Kercsó Szilvia

jegyző