1. § (1)³ A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás).

(2)⁴ A rendelet hatálya nem terjed ki a 32/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelettel szabályozott Nyugdíjasházban lévő lakásokra, továbbá az Önkormányzat vagyongazdálkodási és költségvetési szervei használatába adott lakásokra.

(3)⁵ A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), az Ltv., valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az irányadóak.

2. § (1)⁶ A lakások feletti bérbeadói jogokat és kötelezettségeket:

(2) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, illetve kötelezettségeket gyakorló szervet, ott ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek gyakorlója a polgármester.

(3)⁹ A bérbeadói jogok és kötelezettségek teljesítése során a PALOTA-HOLDING Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, mint a bérbeadó tulajdonában álló lakások és helyiségek vagyonkezelője (a továbbiakban: vagyonkezelő) a Képviselő-testülettel kötött megállapodás alapján e rendeletben meghatározott módon a Képviselő-testület megbízottjaként közreműködik.

(4) Az (1) bekezdésben megjelöltek kötelesek e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

2/A. §¹³ (1) A vagyonkezelő biztosítja, hogy a lakásbérleti pályázat kiírását, illetve pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőzően a lakás bérbeadásra alkalmas állapotban legyen. A lakás akkor tekinthető bérbeadásra alkalmasnak, ha az az Ltv. 7. § (2) bekezdése szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a szerződésben foglalt határnappal birtokba adható.

(2) A vagyonkezelő minden hónap utolsó napjáig írásban tájékoztatja a polgármestert az üresen álló, bérbeadásra alkalmas lakásokról.

3. §¹⁴ (1) Lakás csak e rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe.

(2) A bérbeadó csak az üresen álló és a 2/A. § (2) bekezdése szerint bérbeadásra alkalmas lakás bérbeadásáról hozhat döntést.

(3) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasházi alapító okiratban, illetve a társasház közgyűlésének, ügyintéző szervének határozataiban foglaltakra.

(4) Lakást nem lakás célú helyiséggé, illetve nem lakás célú helyiség lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről, továbbá az állományból való törlésről, valamint visszahelyezéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(5) A lakásbérletre vonatkozó szerződést a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi hozzájárulás alapján a vagyonkezelő köti meg a bérlővel. A bérleti szerződés módosításához, kiegészítéséhez a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(6) A bérleti szerződést a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi hozzájárulás kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül kell közjegyzői okiratba foglaltan megkötni. A vagyonkezelő a közjegyzői okiratba foglalás közjegyzői díját a bérleti szerződés fennállása alatt egyenlő részletekben terheli a bérlőre.

(7) A szerződés létrejöttéről a szerződéskötést követő nyolc napon belül a vagyonkezelő a bérleti szerződés megküldésével értesíti a polgármestert.

(8) A polgármester a tulajdonosi nyilatkozatot visszavonja, ha a jogosult a bérleti szerződést az (6) bekezdés szerinti határidőig önhibájából nem köti meg. Ha a jogosult igazolja, hogy késedelme nem önhibájából ered, úgy az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kérheti a polgármestertől a tulajdonosi hozzájárulás ismételt kiadását és a szerződés megkötését.

(9) A vagyonkezelő a bérleti szerződés megkötését követő harminc napon belül köteles a lakást a bérlő birtokába adni. A birtokba adásról a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni.

3/A. §¹⁵ (1) A vagyonkezelő a határozott idejű szerződés lejártát hatvan nappal megelőzően köteles e tényre, valamint a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségére a bérlőt írásban felhívni.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben említett felhívást követően legkésőbb a bérleti szerződés lejártának napjáig nyilatkozik arról, hogy a lakást kiüríti, vagy arra új bérleti jogviszonyt kíván létesíteni.

(3) Ha a (1) bekezdés szerinti felhívásra a bérlő nem tesz nyilatkozatot, akkor úgy kell tekinteni, hogy a bérlő új bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, és tudomásul veszi a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét.

3/B. §¹⁶ (1) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) Az életvitelszerű bentlakás követelményét sérti a bérlő két hónapot meghaladó távolléte.

(3) Nem sérti az életvitelszerű bentlakás követelményét, ha a bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát a vagyonkezelőnek előzetesen bejelenti, és igazolja, hogy a kiköltözés szándéka nélkül, a személyes körülményeiben bekövetkezett átmeneti változás miatt indokoltan tartózkodik távol.

(4) A lakástól való ideiglenes távollétet indokoló személyes körülményekben bekövetkezett átmeneti változásnak kell tekinteni különösen

(5) Ha a távollét időtartama az egy évet meghaladja, a távollét indokát a bérlő köteles évente írásban igazolni. Az igazolást a tárgyév június 30-áig kell benyújtani a vagyonkezelőnek. Az igazolás benyújtásának hiányában a távollétet az életvitelszerű bentlakás követelményét sértőnek kell tekintetni.

4. § (1) Lakást pályázat útján vagy pályázaton kívül lehet bérbe adni.

(2)¹⁷ A pályázat útján megvalósuló bérbeadás:

(3)¹⁸ Pályázaton kívüli

4/A. §²² (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra az jogosult, aki

(2) A bérlő a szerződés megkötését követően hat hónaponként köteles a vagyonkezelőnek bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit vagy igazolásait arról, hogy a lakásra fennáll-e tartozása.

(3) A szociális helyzet alapján, valamint a költségelven bérbe adott lakás bérlőjének jogosultágát a vagyonkezelő minden év október 31-éig felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles minden év június 30-áig benyújtani a vagyonkezelőnek a jövedelmi kimutatásokat, valamint írásban nyilatkozni a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről.

(4) Ha a bérlő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a vagyonkezelő írásban felszólítja a jövedelmi kimutatások és a nyilatkozat megtételére. A vagyonkezelő a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a bérlő önhibájából eredően a felszólítást követő tizenöt napon belül sem tesz eleget igazolási és nyilatkozat-tételi kötelezettségének.

(5) Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális vagy költségelvű bér fizetésére, a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új bért, és azt a bérlővel írásban, haladéktalanul közli.

(6) A költségelvű lakbérrel bérbe vehető lakás bérleti jogára az jogosult, aki a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szociális bérű lakást nem bérelhet, és háztartásában élők igazolt jövedelme

(7) A szociális helyzet alapján, illetve a költségelven bérbe adott lakások esetén a bérlő a vagyonkezelő felé tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni és igazolni a jövedelmi és vagyoni helyzetében bekövetkezett változást.

(8) A vagyonkezelő a kérelmező nyilatkozatait folyamatosan feldolgozza, és elvégzi a lakbér-felülvizsgálatot. A vagyonkezelő tájékoztatja a polgármestert, ha a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyainak változása a szociális vagy költségelvű lakbér fizetésére való jogosultságot érinti. A polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új lakbért, ami a nyilatkozat kiadását követő második hónap első napjától alkalmazandó. A polgármester a tulajdonosi nyilatkozatot a bérlővel, valamint a vagyonkezelővel írásban közli. A polgármester tulajdonosi nyilatkozata alapján a vagyonkezelő harminc napon belül gondoskodik a bérleti szerződés módosításáról.

(9) Ha a bérlő a (7) bekezdésben foglalt bejelentési és igazolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a polgármester a (8) bekezdés szerinti tulajdonosi nyilatkozatával az igazoltan magasabb jövedelem megszerzésének időpontjára visszamenőleges hatállyal állapítja meg az új bért.

(10)²³ A polgármester az (5) bekezdés és a (8)-(9) bekezdés szerinti tulajdonosi döntéséről a soron következő rendes ülésén tájékoztatja a Bizottságot.

(11) Piaci alapon az bérelhet lakást, akinek háztartásában élők igazolt jövedelme meghaladja

(12) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló előterjesztések mellékletét képezi a kérelmező munkáltatója által kiállított munkáltatói- és jövedelemigazolás.

4/B. §²⁴ (1) A bérbeadás feltétele, hogy a pályázat benyújtásakor, illetve pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő rendelkezzen a lakás fenntartásához elégséges, igazolt jövedelemmel, kivéve ismételt bérbeadás és jogviszony rendezése.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bérlő a lakás fenntartásához elégséges jövedelemmel rendelkezik, ha a háztartásában élők igazolt jövedelme

(3) Bérlőtársak esetében a bérlőtársak együttes jövedelmének kell elérnie a (2) bekezdésben meghatározott, a lakás fenntartásához elégséges jövedelmet.

6. §³⁴ (1) Piaci alapon történő bérbeadás elsősorban pályázat keretében történik.

(2)³⁵ A bérbeadói jogokat piaci alapú pályázat esetén a Bizottság gyakorolja. A bérlő kijelöléséről és a bérleti díj mértékéről - a vonatkozó hatályos rendelet szerint - a pályázat eredménye alapján a Népjóléti Bizottság dönt.

6/A. §³⁶ Annak a piaci alapú bérlőnek, akinek 2020. március 31. napjáig bezárólag bérleti díj tartozása nincs, 2020. május 1. napjától 2020. július 31. napjáig a bérleti szerződésében megállapított bérleti díj 25 %-át kell megfizetnie.

7. § (1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás:

(2) Akinek lakását az (1) a), b), c), pontja alapján közérdekű célból kell kiüríteni (a továbbiakban: jogosult), az Ltv. rendelkezései szerinti másik lakásra tarthat igényt.

(3) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket - lakbéren kívül - az Önkormányzat viseli.

(4) A közérdekű célból történő elhelyezési kötelezettségét az Önkormányzat a jogosulttal való megállapodás alapján, pénzbeli térítéssel megválthatja e rendelet 40. §‑ában foglalt feltételek alapján. A pénzbeli térítés mértéke a jogosult által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének az 50 %-a.

(5)⁴³ Az (1) bekezdés tekintetében a bérbeadói jogokat

8. § (1)⁵³ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben nem esik az Ltv. 29. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá. A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.

(2) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében, a lakáscseréhez való hozzájárulást a polgármester adja meg.

9. §⁵⁶ (1) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor a lakását pénzbeli térítési igény nélkül bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, elhelyezéséről az Önkormányzat az intézményből történő elbocsátás esetén a leadott lakásnak megfelelő másik lakás bérbeadásával gondoskodik. Erről az Önkormányzat az intézetbe utaláskor a bérlővel írásban megállapodik.

(2) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.

10. § (1) Lakásra egyszeri bérlőkijelölési jog biztosítható határozott időre.

(2) A bérlőkijelölési jog biztosítható:

(3)⁵⁷ Az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenében megállapítható pénzbeni térítés összege a lakás értékbecslésében rögzített piaci forgalmi értékének 40%-a. A pénzbeni térítést egy összegben kell a vagyonkezelő számlájára megfizetni.

(4) Kedvezményes a pénzbeni térítés akkor, ha a bérlőkijelölési jog jogosultja az értékbecslésben megállapított piaci forgalmi érték 40 %-ából legfeljebb 10 % engedményt kap, amennyiben ezt a lakás, szintén az értékbecslésben megállapított:

(5)⁵⁸ A (4) bekezdés a)-b) pontjaira vonatkozó adatokat, a vagyonkezelő ellenőrzi, és tételes jegyzőkönyvvel igazolja.

(6) Térítésmentes az egyszeri bérlőkijelölési jog, ha a jog jogosultja más közigazgatási szerv, és a térítés- mentességet a kerületet érintő közérdek alapján kéri, és indokolja.

(7)⁵⁹ Az e §-ban foglaltak tekintetében a Képviselő-testület dönt.

11. §⁶⁰ Bérbeadás jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség alapján⁶¹

12. § (1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcímnélküli személynek, aki az Ltv. hatálybalépését követően a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

(2) Az (1) bekezdés alapján másik lakás csak akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását.

(3) Az (1) bekezdés alapján több jogosult részére együttesen lehet egy másik lakást bérbe adni.

(4) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult - szociális rászorultsága alapján - igényt tarthatna.

(5) A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatóak. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akiknek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(6) Ha az a lakás, amelyben az elhelyezésre jogosult lakik, nem haladja meg a lakásigénye mértékét, az általa használt lakás részére bérbe adható.

(7)⁶² A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a polgármester - a vagyonkezelő javaslatára - a közléstől számított tizenöt napos határidő megjelölésével szólítja fel a lakáshasználót. A határidő eredménytelen leteltével a másik lakásra való jogosultságot nem lehet megállapítani.

(8)⁶³ Jelen §-ban foglalt bérbeadói jogokat a polgármester javaslatára a Bizottság gyakorolja.

13. §⁶⁵ (1)⁶⁶ A polgármester javaslatára méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás biztosítható annak a személynek,

(2)⁶⁷ A polgármester javaslatára különösen indokolt esetben, méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás adható. Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás:

(3)⁶⁹ A különösen indokolt méltányosságból történő elbírálás esetén a kérelmezőnek vállalnia kell a számára kijelölt bérlakás felújításának, illetőleg felújított lakás esetében a felújítási költségeknek Bizottság által meghatározott részét.

(4)⁷⁰ Ha a bérlő a lakást ismételten bérbe kívánja venni, de szociális helyzete alapján a lakásbérletre már nem jogosult, akkor bérleti joga – jövedelmi/vagyoni helyzetének vizsgálata függvényében – költségelvűre vagy piaci alapú bérletre változik, és a továbbiakban az újonnan megállapított bérleti joga szerinti lakbért kell fizetnie.

(5)⁷¹ Ha a bérlő piaci alapú bérlakását szociális helyzete miatt nem tudja ismételten piaci alapon bérbe venni, de a bérleti idő lejárta előtt kéri szociális jogcímen történő elhelyezését, bizonyítja szociális helyzetének romlását és szociális bérlakásra való rászorultságát, akkor a továbbiakban szociális alapú lakbért kell fizetnie.

14. §⁷⁵ (1) Üres lakás bérbe adható lakásgazdálkodási érdekből a falszomszédos lakás bővítésére, ha

(2) A bérlő (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségvállalásának műszaki megvalósítását a vagyonkezelő ellenőrzi, amelyről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel. A megvalósulást követően a változást az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, valamint a vagyonkataszterben át kell vezetni.

(3) Másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, és/vagy magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

(4) Másik, kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

(5)⁷⁷ Az e § szerinti bérbeadásról a Bizottság dönt. A döntéshez a lakás műszaki állapotáról a vagyonkezelő véleményét, a díjhátralékokról a vagyonkezelő, valamint a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámoló hivatal adatait és igazolásait kell beszerezni.

15. §⁷⁹ Bérbeadás a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a rendezése érdekében⁸⁰

15/A. §⁸¹ (1) Amennyiben a Képviselő-testület az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogának az érvényesítéséről határoz az 5/2000. (II. 29.) ök. rendeletet 9. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, a lakóingatlant annak megszerzése esetén a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az Ltv. 85/F. § (4) bekezdése figyelembe vételével, határozatlan időre kell bérbe adni.

(2) A lakóingatlanba a bérlővel – az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként, életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak és ott érvényes állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeztek.

16. § (1)⁸² Pályázat önkormányzati tulajdonú, üres, per, teher, és igénymentes lakásra írható ki.

(2)⁸³ A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlójának javaslatára a polgármester gondoskodik.

(3)⁸⁴ „(3) A pályázat feltételeit és a hozzá kapcsolódó pontrendszert a pályázat kiírója e rendelet keretei között határozza meg.

(4) Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel.

(5)⁸⁵ A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

(6)⁸⁶ A pályázat kötelező tartalmi elemeit az Önkormányzat lapjában közzé kell tenni, a pályázati kiírás teljes szövegét pedig a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében a pályázat teljes idejére ki kell függeszteni, valamint meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.

17. §⁸⁷ A lakásra vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

18. § (1) A pályázatot írásban kell benyújtani.

(2)⁸⁹ A pályázatot legkésőbb a kiírásban meghatározott napon, a hivatali munkaidő végéig lehet benyújtani. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázati kiírás a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kifüggesztésre kerül.

(3)⁹⁰ Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb három bérleményre tehet bérbevételi ajánlatot.

(4)⁹¹ Egy pályázó csak egy lakás bérbevételére jogosult.

(5) Érvénytelen az a pályázat, amelyet e rendeletben foglaltak, valamint a pályázati kiírás megsértésével, a pályáztató tévedésbe ejtésével vagy megtévesztésével nyújtottak be.

19. §⁹² (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázatot zárt, sem feladót, sem címzettet vagy egyéb írást nem tartalmazó borítékban kell a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében leadni.

20. § (1)⁹⁵ A bérleti szerződést a bérbeadói jogok gyakorlója által kijelölt pályázóval kell megkötni.

(2)⁹⁶ A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a bérleti szerződést a vagyonkezelő köti meg.

(3)⁹⁷ Amennyiben a pályázati kiírás a lakás bérletéért megajánlott legtöbb havi díjra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, a szerződéskötéskor a vagyonkezelő köteles érvényesíteni azt a szerződési feltételt, amely szerint a megajánlott hónapok lejártát és a rájuk eső bérleti díj megfizetését követően a bérlő a mindenkor hatályos önkormányzati lakbérrendelet alapján megállapított lakbért köteles megfizetni.

(4) Ha a nyertes pályázó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köt bérleti szerződést, úgy a szerződéskötési jog a II. majd a III. helyezettet illeti meg.

(5)⁹⁸ Eredménytelen pályázat esetén a bérbeadói jogok gyakorlója dönt a pályázat megismétléséről, vagy a lakás más jogcímen történő hasznosításáról.

21. § (1)¹⁰⁰ A szociális helyzet alapján, valamint a költségelven történő bérbeadásra kiírt pályázatot a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán – térítés ellenében - beszerezhető nyomtatványon kell benyújtani.

(2)¹⁰¹ A pályázati szabályokat (a kiírás feltételeit, a pályázati csomag adatlapjait és az elbírálásra szolgáló pontrendszert) a polgármester javaslatára a bérbeadói jogok gyakorlója hagyja jóvá.

(3)¹⁰² A benyújtott pályázatokat a bérbeadói jogok gyakorlója által a tagjai közül erre előzetesen kijelölt 3 tag a pontrendszer alapján rangsorolja, és lakásonként az I.-III. helyezettre tesz javaslatot. A helyezettekről és a nyertesről– ide értve azt az esetet is, amikor több pályázó azonos helyezést ér el- a bérbeadói jogok gyakorlója dönt.

(4)¹⁰³ A pályázatokat a pályázati határidő leteltét követő hatvan napon belül el kell bírálni. A pályázati eredményt a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében ki kell függeszteni.

(5)¹⁰⁴ A pályázóval a bérleti szerződést a pályázat elnyerését közlő bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a vagyonkezelő köti meg.

(6)¹⁰⁵ Ha a nyertes pályázó a szerződést önhibájából nem köti meg az e rendeletben foglaltak szerint, úgy a szerződéskötési jog a II. majd a III. helyezettet illeti meg.

(7)¹⁰⁶ A szerződést legfeljebb öt évre, de legalább 6 hónapra - a pályázati kiírás szerint - lehet megkötni.

(8)¹⁰⁷ Költségelvű pályázat esetén a nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötése előtt pályázati költséget köteles fizetni. A pályázati költség összegét a pályázat kiírója a pályázati kiírásban határozza meg.

22. §¹⁰⁹ Érvénytelen a pályázat, ha:

23. § (1)¹¹⁰ Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén pályázat úgy is kiírható, hogy a bérbeadás feltételeként az adott lakás műszaki felújítása kerül meghatározásra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásra kiírt pályázat esetén az pályázhat, aki:

(3) Ha a pályázati kiírás szerint vállalt felújítási kötelezettség 6 hónapon belül nem teljesül, újabb bérleti szerződés nem köthető.

23/A. §¹¹¹ (1) A nem szociális bérlakás esetén a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt óvadékot kell nyújtani.

(2) Az óvadék mértéke

(3) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül – a bérbeadó felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül – az óvadékot ki kell egészíteni.

(4) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségének bérbeadó által történő költségeit fedezi.

24. §¹¹² (1)¹¹³ Ha jogszabály –ide értve e rendeletet is – másként nem rendelkezik, lakás legfeljebb öt évig tartó határozott időre adható bérbe, de a bérlő a 3. § (9) bekezdése szerint igényelheti újabb bérleti jogviszony létesítését.

(2) Határozott időre kell bérbe adni a lakást, ha:

(3)¹¹⁴ Határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik, amit a bérleti szerződésben is rögzíteni kell.

(4)¹¹⁵ Ha a bérlő a határozott idő letelte előtt ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, illetve további szociális bérletre nem jogosult, és költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás iránti kérelemmel nem él, úgy a lakást az e § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell leadni a vagyonkezelőnek.

(5) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel bérbe adott lakást:

(6)¹¹⁶ Ha a bérlő ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, a határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti idő lejár, a lakást tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérleti szerződés lejártát követő 15 napon belül köteles a vagyonkezelő birtokába visszaadni.

25. §¹¹⁹ A lakbér megállapítására vonatkozó előírásokat és annak elveit, a lakbér mértékét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

26. §¹²⁰ A költségelven meghatározott lakbérű lakás éves bérleti díja nem lehet kevesebb a bérlakás teljes beruházási költségének 2%-ánál és – húsz éves üzemeltetési időszakot feltételezve – minden évben el kell érnie a bérlakás adott évre eső amortizációs, üzemeltetési fenntartási és felújítási költségeinek együttes összegét.

27. §¹²¹ (1) A lakást jogcím nélkül használó, a jogcím megszűnését követő naptól a jogviszony rendezéséig vagy a lakás kiürítéséig köteles a lakás használatáért a lakbér mértékével azonos lakáshasználati díjat fizetni.

(2) Ha a jogcím nélküli használó másik lakásra nem tarthat igényt, a jogcím megszűnésétől számított harmadik hónap első napjától a fizetendő lakáshasználati díj mértéke a lakásra megállapított lakbér kétszeresére emelkedik.

(3) A lakáshasználati díj érvényesítése, valamint a jogviszony rendezésének hiányában a lakás kiürítése a vagyonkezelő feladata.

28. § (1)¹²² A bérlő kérelmére a polgármester engedélyezheti, hogy a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott és vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek), szülője, valamint a jogszerűen befogadott unokája a bérlőtársi szerződést megkösse, ha a gyermek, illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte, és az együttlakás a bérlővel legalább három év óta folyamatos.

29. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a Ltv.-ben meghatározott kizáró feltételek.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulásban egyidejűleg hozzájárul az eltartó lakásba való befogadásához.

(4) A bíróság jogerős döntése alapján cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy, mint eltartott által kötendő tartási szerződéshez hozzájáruló nyilatkozat a gyámhivatal előzetes hozzájárulását követően adható.

(5)¹²⁵ Az e paragrafus tekintetében a tartási szerződés megkötésének hozzájárulásáról a Bizottság dönt.

32. § (1)¹²⁸ Bérbeadó a bérlő (bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs) írásos kérelmére hozzájárulhat testvérének, élettársának, élettársa kiskorú gyermekének, gyermeke házastársának, unokájának a lakásba meghatározott vagy határozatlan időre történő befogadásához.

(2) Határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti szerződés esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a befogadandó személy a rendelet 29. § szerinti okiratot a kérelemhez mellékelje. Szükséges e rendelet 29. § szerinti okirat benyújtása abban az esetben is, ha a bérlő határozott időre kéri a bérbeadói hozzájárulást.

(3) A bérbeadó hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik csere folytán költöznek a lakásba, ha a csereszerződés benyújtását megelőzően legalább egy éve a bérlővel életvitelszerűen együtt laktak és a lakásban bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(5)¹²⁹ Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogad be a lakásba bárkit, a vagyonkezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.

(6) Nem lehet az (1) bekezdésben felsorolt személyek befogadásához hozzájárulni, ha a lakásban életvitelszerűen lakók vagy a lakásban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma szerint (a befogadandó személyeket is figyelembe véve) a lakás össz-alapterületéből egy főre nem jut legalább 6 m².

(7)¹³⁰ A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, 2001. január 1-je előtt befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt az adott, vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője, illetőleg a bérleti jogviszony folytatására jogosult más személy, s a befogadott a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább 10 évig, életvitelszerűen a bérlővel együtt a bérleményben lakott.

(8) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül más befogadásához a bérbeadó nem járul hozzá.

(9)¹³¹ Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a befogadáshoz szükséges hozzájárulást a polgármester adja.

33. § (1) Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatni kívánja, köteles a jogosultságának elismerésére vonatkozó kérelmet a bérbeadónak írásban előterjeszteni és egyidejűleg a jogosultságát igazolni.

(2) A bérbeadó a jogosultságot az Ltv.-ben meghatározott feltételek vizsgálata után írásbeli nyilatkozatában állapítja meg.

(3)¹³² A bérleti szerződést a nyilatkozatban foglaltak szerint a vagyonkezelő a bérleti jogviszony folytatójával e rendelet 3. § (5) bekezdése szerint köti meg.

34. § (1) A lakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.

(2)¹³³ Ha a lakást a bérlő engedély nélkül nem lakás céljára használja a lakásbérleti jogviszonyt a vagyonkezelő köteles a tudomásra jutástól számított 15 napon belül felmondani.

(3) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakás alapterületének legfeljebb fele részét nem lakáscélú használatra vegye igénybe, amennyiben:

(4)¹³⁴ A (3) bekezdés tekintetében az engedélyt a polgármester adja meg, valamint dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, ha a tevékenység gyakorlása telephely engedélyhez kötött.

(5) Önkormányzati tulajdonú bérlakásban székhely, vagy telephely létesítéshez a tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltétele, hogy:

35. §¹³⁶ A bérbeadó, valamint a bérlő jogai és kötelezettségei¹³⁷

36. § (1)¹³⁸ A bérlő a vagyonkezelővel kötött szerződésben vállalhatja a lakásbérlet ideje alatt a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét vagy a hatósági előírásoknak megfelelően a komfortfokozatának növelését. Ha a munkálatok elvégzését a bérlő pályázat keretében vállalta, akkor az erre vonatkozó megállapodást a bérleti szerződés rögzíti. A bérlő által elvégzett, a bérbeadótól átvállalt (egyébként a bérbeadót kötelezően terhelő) munkák, kötelezettségek teljesítésének ellenértékét a lakbérbe történő beszámítással lehet ellentételezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek mellett:

(3)¹⁴⁰ A rendeletben nem szabályozott egyéb, a bérbeadót, valamint a bérlőt megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek vonatkozásában az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

36/A. §¹⁴⁵ A bérlő a lakást nem adhatja albérletbe. E tilalom megszegése esetén a vagyonkezelő a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszüntetheti.

37. §¹⁴⁶ (1)¹⁴⁷ A vagyonkezelő a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy, de legfeljebb négy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)¹⁴⁸ A bérlő alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés irányadó rendkívüli káresemény, és/vagy vészhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

(3)¹⁴⁹ A vagyonkezelő követelheti az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a rongálással keletkezett károk, vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett hibák kijavítását. Ha az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek rongálása vagy a nem rendeltetésszerű használat folytán kár keletkezik, úgy a vagyonkezelő a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

38. § (1) A luxusberuházás költségeinek a megtérítésére, vagy bérbeszámítására a bérlő nem tarthat igényt.

(2) Luxusberuházásnak minősül minden olyan kialakítás vagy anyagfelhasználás, amely meghaladja a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket.

(3) A bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén a bérleti jogviszony szünetelésének időtartama nem haladhatja meg a szükséges munkák figyelembevételével végzett folyamatos kivitelezés időtartamát.

39. § (1)¹⁵⁰ A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást, és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy az ezzel kapcsolatos költségvetés alapján kölcsönösen elfogadott pénzösszeget a kiköltözést követő tizenöt napon belül a bérbeadónál letétbe helyezi. A tételes elszámolás a helyreállítást követő harminc napon belül történik.

(3)¹⁵¹ E rendelet 36-39. §-aiban meghatározott bérbeadói (tulajdonosi) jogok érvényesítése érdekében a feladatok szerződésen alapuló teljesítőjeként az ingatlankezeléssel megbízott vagyonkezelőt kell érteni.

40. §¹⁵³ (1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

(2) A felek az önkormányzati lakásra kötött határozatlan időre szóló szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó

(3) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt pénzbeli térítés ellenében szünteti meg, a megállapodásban ki kell kötni a bérlő azon nyilatkozatát, hogy az Önkormányzattal szemben 5 évig elhelyezési igényt nem támaszt.

(4) A bérlő, szociális intézménybe utalásakor megállapodhat a bérbeadóval a lakásbérleti jogviszonya pénzbeli térítés ellenében történő megszüntetésében. A megállapodásra az e paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A megállapodások esetén a feleknek az értékkülönbözettel el kell számolniuk. Az értékkülönbözet megállapítása alapjául szolgáló szakértői értékbecslést a bérbeadó készítteti el, de annak költségei – a (11) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - a bérlőt terhelik.

(6) Ha a megállapodás keretében a bérbeadó a bérlőnek:

(7)¹⁵⁸ A térítés összegéből a bérbeadó a vagyonkezelő írásbeli igazolása alapján levonja a lakást terhelő bérleti díjhátralékot és annak törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint a bérlőt terhelő, el nem végzett feladatok ellenértékét. A bérleti szerződést megszüntető megállapodásban ezt rögzíteni kell.

(8)¹⁵⁹ Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás létrejöttéhez a bérbeadónak különös érdeke fűződik, a jelen paragrafus (6)-(7) bekezdésétől a Bizottság eltérhet.

(9) A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti megállapodásokat, a költségvetése szerint erre a célra elkülönített összeg rendelkezésére állásától, illetve üres lakás rendelkezésére állásától függően köti meg.

(10)¹⁶⁰ A bérlőt megillető térítést a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás visszaadásáról szóló, a vagyonkezelő által történő írásbeli igazolás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizeti ki egy összegben.

(11) Amennyiben a lakás átadása a megállapodás szerinti időpontig a volt bérlő hibájából nem történik meg, a bérbeadó jogosult a megállapodást felmondani.

(12) Ha az Önkormányzat a fizetési kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, úgy a volt bérlőt az esedékes összeg után a késedelmes napokra eső törvényes mértékű késedelmi kamat illeti meg.

(13)¹⁶¹ A lakáscseréket önkormányzati lakásgazdálkodási célokból a vagyonkezelő is köteles kezdeményezni.

(14) Lakásgazdálkodási érdek alapján létrehozandó lakáscserék során előtérbe kell helyezni a vegyes tulajdonú társasházak helyett teljes egészében magántulajdonú társasházak kialakítását segítő cseréket.

(15)¹⁶² Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a Bizottság gyakorolja.

41. §¹⁶⁴ (1)¹⁶⁵ A vagyonkezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezheti az alábbi esetekben:

(1a)¹⁶⁷ A vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti eseteket a bérleti szerződésben felmondási okként köteles megjelölni.

(2)¹⁶⁸ A vagyonkezelő a fennálló tartozás erejéig az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetési megállapodás megkötését követő 8 napon belül a vagyonkezelő köteles a tulajdonost a részletfizetési megállapodás megküldésével értesíteni.

57. § (1)¹⁷¹ A bérbeadó és a vagyonkezelő – a Ltv. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadására, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2)¹⁷² A vagyonkezelő vezeti az önkormányzati bérlakások nyilvántartását.

(3)¹⁷³ A bérbeadó, valamint a vagyonkezelő a bérlő adatait a követelés behajtása végett, vagy a követelés értékesítése céljából követeléskezelő cégnek kiadhatja.

58. § (1) Az e rendelet szerinti kérelmeknek a Polgármesteri Hivatalba való beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell az ügyfelet az általa kezdeményezett eljárás szabályairól, az ügyben hatáskörrel rendelkező szervről, vagy személyről és a várható ügyintézési időről.

(2)¹⁷⁴ A bérbeadó a lakás jogviszonyváltozására irányuló kérelmet - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel- elutasítja, ha a bérlő/használó a bérleti/használati díjjal vagy a használattal kapcsolatos közüzemi díjjal tartozik.

(2a)¹⁷⁵ A bérbeadó a jogviszony változásra irányuló kérelmet elfogadhatja, ha a kérelmező

(3)¹⁷⁶ A vagyonkezelő egyezséget köthet a rendelet szerinti bérleti díjak teljesülése érdekében:

(4)¹⁷⁷ A bérlő kérelmére a vagyonkezelő a polgármesternél kezdeményezheti a 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt felmondás visszavonását, ha a bérlő a lakbértartozást, illetve közüzemi díjtartozást a felmondási időn belül maradéktalanul kiegyenlítette. A felmondás visszavonásának csak a vagyonkezelő kezdeményezése alapján van helye, azt a bérlő a bérbeadónál közvetlenül nem kezdeményezheti.

(5)¹⁷⁸ A vagyonkezelő a bérlő kérelmére kezdeményezheti a polgármesternél a lakás határozott időre történő bérbeadását, ha a bérleti szerződés a 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján felmondással szűnt meg, és a bérlő a lakbértartozását, illetve közüzemi díjtartozását a felmondási idő lejártát követően kiegyenlítette. A kezdeményezésről a polgármester előterjesztésére a Bizottság dönt.

(6)¹⁷⁹ A felmondási idő alatt a vagyonkezelő a polgármesternél kezdeményezheti a felmondás visszavonását, ha a bérleti szerződés felmondására okot adó 41. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülményt a bérlő megszűntette. A kezdeményezésről a polgármester előterjesztésére a Bizottság dönt.

(7)¹⁸⁰ Amennyiben a bérleti jogviszony rendezését a bérlő kezdeményezi, akkor a vagyonkezelő javasolhatja a Bizottságnak a bérleti jogviszony helyreállítását.

59. §¹⁸¹ E rendelet alkalmazásában: