1. § (1)²

(2)³ Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításai (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei (OTÉK), továbbá az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A jelen helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni.

2. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosítása esetén lehetséges.

(2) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(3) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság saját hatáskörben, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül engedélyezhet.

3. § (1) Szentjakabfa község közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

4. § (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(3) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, szintterületi mutató) a telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(5) Övezeten, építési övezeten belül telekegyesítés akkor is végrehajtható, ha az annak eredményeképpen kialakuló új ingatlan területe nem éri el az adott övezetre, építési övezetre előírt minimális területet. Telekegyesítéssel sem alakulhat ki a meghatározott maximális telekterületet meghaladó mértékű ingatlan.

(6)⁴

5. § (1) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti-értékvédelmi követelményeknek.

(2) Beépítésre nem szánt – erdő és mezőgazdasági területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatal szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.

(3) Az építési helyet a szabályozási terv szabályozza előkertre vonatkozó határvonallal. A szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:

(4) A 10%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén:

(5) Előkertben önálló garázs épület, épített kukatároló a kerítéssel nem létesíthető.

(6) A településen gazdasági területen kívül létesítendő épületek (lakó, gazdasági, egyéb) csak magas tetővel építhetők. A tetők hajlásszöge 35-42º között kell megválasztani. A tetőfedés anyaga, nádfedés, kivételével csak természetes, égetett agyag cserépfedés lehet, téglavörös, barna és antracit színekkel. Az utcai, illetve a táj felöl látszó épületek homlokzatain csak hagyományos „luk” architektúrájú, hagyományos anyaghasználatú épületek építhetők. A homlokzati felületeken tégla, kő, vakolat, fa alkalmazható.

(7) Tetőfedés anyagként csillogó hatású, rikító színű fémlemez, még gazdasági területen sem alkalmazható.

(8) A területen tömör (át nem látható) kerítés általában nem létesíthető, kivéve ha azt támfalként, vagy épületrészként alakítják ki.

(9) Közterületen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utas-váró, 0,5 m ² –nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény csak közterület-rendezési terv alapján helyezhető el.

(10) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(11) Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfal-létesítmény létesíthető.

(12) Szerelt kémény legfeljebb 1,2 m kiállási hosszal, a tetőszínével harmonizáló színűre festve helyezhető el. Önálló vagy épület falára szerelt kémény csak falazott jellegű burkolattal építhető.

(13) Napkollektor magas tetőn csak a tetőfedéshez igazodó kivitelben (színben harmonizáló, tetőablakok kiosztási rendszerével együtt tervezett), építhető.

(14) A felszíni vízelvezető árkok kialakításánál gyepes, helyi terméskő burkolatot, illetve mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.

(15) A szabályozási terven „kizárólagos kert használatú terület”-ként lehatárolt területeken kizárólag kertgazdasági művelés folytatható, a területen épületek nem helyezhetők el.

(16) A közterek és a telken belüli zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(17) A kialakítható legnagyobb telek méret az építési övezetekben megengedett legkisebb telek méret háromszorosa lehet.

(18) Szabályozási vonallal érintett telek estében, ha a közterület számára a telek 10%ánál kisebb területet kell igénybe venni,- a telek eredeti méretét kell tekinteni a kialakítható, beépíthető teleknagyságnak. Beépítési százalék számítás alapja a már rendezett telek területe.

(19) Az övezetekben megengedett kialakítható telekméretek (mind a terület, mind az oldalakra vonatkozó előírásokat be kell tartani) 65%-át elérő nagyságú meglévő telek, beépíthető.

(20) A település belterületén az épület házszámát és helyrajzi számát a közútról jól látható módon fel kell tüntetni.

(21) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegének és értékének megfelelően, legalább az 1 m magasságban mért törzsátmérő mértékéig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia.

6. § (1) A falusias lakóterület a hagyományos faluarculatát hordozó halmaz és szalag-telkes lakóterület, mely elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de a külön Önkormányzati rendeletben szabályozott állattartás épületei is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A falusias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

(5) A falusias lakóterületekre vonatkozó részletes előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Az Lf-K1, Lf-K2, LF-K3 jelű építési övezetekben csak a település hagyományaihoz igazodóan, oromfalas, magastetős épület építhető.

(7) Az Lf-K1 ,Lf-K2 és az LF-K3 jelű építési övezetekben, ha a tervezett épület, a hagyományos beépítési struktúrát követi, de az elő, oldal, és hátsókertek nem a szabványok szerint alakultak ki, a meglévő épületek nem állnak a szabványoknak megfelelő helyen, tűzvédelmi műleírásban igazolni kell, hogy a meglévő adottságok megtartása mellett, milyen anyaghasználattal biztosítható a tűzvédelem.

(8) Az LF-K3 jelű építési övezet a központi részeken, a Fő utca melletti beépítés lakó és intézmény funkciójú területe. Az építési övezetben, intézmény építése esetén a megengedett beépítettség 5 %-kal emelhető.

(9) Az Lf-K1 jelű építési övezetben minden kialakult telek beépíthető, ha a meglévő teleknagysága eléri a 250 m2 –t, s telek közútról vagy magánútról (bármilyen szélességű) elérhető, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület. Új telek kialakítása esetén az övezetben előírt paraméterek - a telekre és az épületre egyaránt – betartandók.

(10) Az Lf-K2, Lf-K3 övezetekben minden kialakult telek beépíthető, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület. Új telek kialakítása esetén az övezetben előírt paraméterek - a telekre és az épületre egyaránt – betartandók.

7. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, legfeljebb 2 lakás.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(5)⁶

(6) A területen közforgalom számára megnyitott kereskedelmi- szolgáltató- igazgatási-, intézményi létesítmény elhelyezése esetén elegendő a funkcióhoz szükséges, OTÉK által előírt parkoló mennyiség 60%-nak telken belüli biztosítása. Az önkormányzat parkolási rendeletének feltételei alapján a közterületen kialakított parkolók igénybe vehetők.

(7) A Vt-1 övezetben csak igazgatási és egyházi épület és az ezekhez kapcsolódó szolgálati lakás, közösségi hely helyezhető el.

(8) A Vt-K2 övezetben elsősorban üzlet, iskola, alapfokú intézmény építhető, amennyiben szükséges 2 lakás is elhelyezhető.

(9)⁷ A Vt övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(10) A Vt-K1 övezetben minden kialakult telek beépíthető, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület, de maximum 30%os beépítettséggel.

(11) A Vt-K2 övezetben minden kialakult telek beépíthető, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület. Új telek kialakítása esetén az övezetben előírt paraméterek - a telekre és az épületre egyaránt – betartandók.

8. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet: kereskedelmi, szolgáltató terület

(3)⁸

(4) A gazdasági területeken az elhelyezett létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi tárolót, parkolóhelyet telken belül kell biztosítani. A területen csak, az OTÉK szerinti fásított parkoló alakítható ki.

(5) A gazdasági építési övezeteken belül a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

(4)⁹ A kereskedelmi, szolgáltató övezetekre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek)

(2) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak:

(3) A különleges mezőgazdasági területen elhelyezhető:

(4) A különleges egyéb területen elhelyezhető:

(5)¹⁰ A különleges területekre vonatkozó részletes előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(6) A K-mg és K-e övezetben minden kialakult telek beépíthető, a telkeken a kialakult beépítési paramétereknek megfelelően helyezhető el épület. Új telek kialakítása esetén az övezetben előírt paraméterek - a telekre és az épületre egyaránt – betartandók.

11. § (1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi területekre tagolódnak: Különleges, temető (K-t)

(2) A K-t övezetre - temető, kegyeleti és emlékparkra vonatkozó - részletes előírások a következők:

12. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közpark, közkert, egyéb közhasználatú zöldfelület területe.

(2) A Z jelű övezetre vonatkozó részletes előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(3) A Z övezetben a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott épületek, építmények helyezhetők el. A telek 2%-os mértékéig, de legfeljebb 2 db 90 m²-es épület építhető. Megengedett építménymagasság 4,2 m, szabadonálló beépítési mód megengedett.

(4) A Z-1 övezetben az építési hely határvonalai: a telekszélektől számított 10 méter.

(5) A Z-2 övezetben kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(6) A zöldterület övezeteiben az egyes telkek legalább 85%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.

(7) A zöldterület övezeteiben a zöldfelülettel borított telekrész legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/2-ét boríthatja. Az egyszintű növényzetbe a gyepes sportpálya és a vízfelület 100 % mértékig, a műanyag gyepráccsal borított és gyepesített terület 50% mértékig beszámítható.

(8) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények kizárólag tájba illő építészeti kialakításúak (hagyományos anyaghasználatúak és felületi kiképzésűek, színezésűek) lehetnek.

(9) A Z jelű övezetekben parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkoló-férőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni. Parkolót csak fásítva lehet kialakítani, melyben 4 gépmű-állásonként legalább egy, legalább kétszer iskolázott lombos fát kell telepíteni.

(10) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:

13. § (1) Az erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2)¹¹ Az erdőterület övezeteinek övezeti jele Ee. A beépíthető telek minimális nagysága 10 ha, a beépítettség maximális mértéke 0,3 %, a maximális építménymagasság 4,5 m lehet. A beépítés módja szabadonálló.

(3)¹² Védett erdőövezetbe (Ev) a Nemzeti Park területén, az Országos Ökológiai hálózat magterületén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiváló termőhelyi adottságú területén található, nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Ev övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló nem épület jellegű építmények helyezhetők el. Védett erdőövezetben a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, és természet-közeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.

(4) Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő övezetben (Ee) a (3) és bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő épületek helyezhetők el:

(5) Az erdőterületeken létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos szerkezettel, hagyományos színezéssel, 30°-42°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők.

(6) Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.

(7) A tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében az erdőterületeken – különösen az Ev övezetben - erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok telepítendők, ill. természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók.

14. § (1) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbiak szerint tagolódnak:

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

15. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:

(2) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben kialakítható legkisebb telek szélessége min. 12 m, maximális épületnagyság 120 m²

(3)¹⁴ A kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

(4) Az Mk-1 (borvidéki, faluszéli kertes) övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épületet, építmény, továbbá pince és ezek megléte mellett lakófunkció helyezhető el.

(5) Az Mk-1 övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek legalább 80 %-a kertműveléssel hasznosított. Szőlőkataszteri területen szőlőműveléshez kötött az építési lehetőség.

(6) A Mk-2 (borvidéki kertes) övezetben - kataszteri besorolástól függetlenül - kizárólag a szőlőtermesztéshez és -feldolgozáshoz, bortárolást, borturizmust szolgáló épületet, építmény, továbbá pince helyezhető el.

(7) A gazdasági épülettől különállóan épített, vagy a gazdasági épülethez csatlakozó pince kizárólag földborítással, és füvesítéssel alakítható ki.

(8) A kertes mezőgazdasági területen a táj karakter megőrzésére a meglévő építészeti hagyományokhoz igazodó épületek helyezhetők el. Az alábbiak szerint:

(9) Az építési hely meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

16. § (1) Az általános mezőgazdasági területbe a szabályozási terven „Má” jellel jelölt mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:

(3)¹⁵ Az általános mezőgazdasági területekre vonatkozó részletes előírásokat a 6. melléklet tartalmazza azzal, hogy terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető, továbbá birtokközpont kialakítására a beépítés maximálása nem vonatkozik.

(4) A mezőgazdasági övezetekben a kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m2 , kivéve az út és közművek számára kialakításra kerülő telkeket.

(5) Az Má-1 övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló épület és építmény továbbá terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(6) Az Má-1 övezetben épületek, építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha a telek, illetve birtoktest legalább 75 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

(7)¹⁶ Az Má-1 övezetben az a szőlőbirtokos, kinek egy borvidéken legalább 5 hektár, de több tagban lévő földterülete van, egyik 2 hektár alatti telkén birtok központot építhet.

(8) Az Má-2 övezetben a lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 200 m ² lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(9)¹⁷ Az Má-2 övezetben, amennyiben a telek min 51%-a szántó művelési ágba tartozik, épület csak 20 ha telekméret esetén létesíthető.

(10)¹⁸ Az Má-2 övezetben, amennyiben a telek min 51%-a gyep művelési ágba tartozik, épület csak 5 ha telekméret esetén létesíthető.

(11)¹⁹ Az Má-2 övezetben, amennyiben a telek min 51%-a gyümölcs művelési ágba tartozik, épület csak 3 ha telekméret esetén létesíthető.

(12)²⁰ Az Má-2, Má-3 általános mezőgazdasági övezetekben több telekből álló birtok alakítható ki, melynek területe legalább 50 ha. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telkek területe legalább a 20 000 m2-t eléri. A beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

(13) Az Má-2, Má-3 övezetekben kialakított birtokközpont telkének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(14) Birtokközponton lakófunkciót szolgáló épület is elhelyezhető. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de — a tájkarakter megőrzése érdekében — legfeljebb 500 m2 lehet. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet, maximális építménymagassága 4,0 m.

(15)²¹ Általános mezőgazdasági terület övezetben (Má) az építési hely határvonala:

(16) Kerítés kizárólag fából, vagy szőlő, cserjesávval takart drótfonatból építhető. Tömör kerítés a mezőgazdasági övezetekben nem létesíthető.

17. § (1) A vízgazdálkodási területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekre tagolódnak: vízfolyások övezete (Vg)

(2) A vízfolyások, csatornák mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávban épületek nem helyezhetők el, kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(3) A vízfolyásokat, állóvizeket kísérő erdő-, gyepterületek és nádasok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

18. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(2) A közlekedési területek szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti. A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe.

(3)²²

(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak, és jelen tervnek megfelelően szabad.

(5) A magánutak kialakítását telekalakítási, és, a közforgalom számára megnyitottak esetében, útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A magánutakat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.

(6) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. A települést érintő jelenlegi és tervezett országos mellékutak mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 50- 50 m .

(7)²³ A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(8) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.

(9) A parkolást, rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően, telken belül kell megoldani. Amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a saját telken kívüli parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.

(10) A saját telken kívüli parkolás feltételeit az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban meghatározott módon határozza meg.

19. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket, távközlési és adatátviteli hálózatokat közterületen, vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területet biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmények telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közműveket fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6)²⁴ Épületek építésére engedély megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(7) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(8) A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közműágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(12) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(13) A lakó, településközpont vegyes, gazdasági és a kertes területeken az építési engedéllyel egy időben engedélyeztetni kell és meg kell építeni, a szennyvízhálózat megépítéséig,- átmenetileg a megfelelően méretezett, egyedi közműpótló berendezést (egyedi szennyvíztisztító berendezés vagy zárt szennyvíz tárolót). Az engedélyezési eljárás mellett, a tulajdonos köteles egy nyilatkozatot mellékelni, hogy a szennyvíz vezeték megépítése után az elvezető hálózathoz csatlakozik.

(14) Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(15)²⁵

20. § (1)²⁶

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag a gazdasági területeken és kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területet (rekreációs funkciójú különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (védett természeti terület, ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó területe) nem érint.

(3) Nagylétszámú állattartás a belterület határától számított 1000 m távolságon belül nem folytatható.

(4) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(5) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken folytathatók, ha megfelelő technológiai alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.

21. § (1) A település külterületének egy része a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny, illetve kiemelten érzékeny besorolású. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban előírt határértékek teljesíthetők.

(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha a területen csatornahálózat épül ki, vagy annak megépítéséig átmeneti jelleggel közműpótló berendezés (házi szennyvíztisztító, zárt szennyvíztároló) kiépíthető. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha átmeneti jelleggel a szennyvizek közműpótló berendezésbe (házi szennyvíztisztító, zárt szennyvíztároló) illetve közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A tisztított szennyvizek felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése tilos.

(3) A beépítésre nem szánt területeken, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, bármely szennyvizet eredményező létesítmény építése csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén engedélyezhető.

(4)²⁷ Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, vagy szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, és előkezelni kell.

(5) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(6) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővízfolyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurdalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.

(7) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(8) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

(9) Nagylétszámú állattartás a vízfolyások legalább 200 m-es körzetén belül nem folytatható, növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.

(10) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(11) A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A rendezéssel megbontott árkok rézsűjét biológiai védelemmel kell ellátni.

(12) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

22. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

(2) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.

(3)²⁸ Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(4) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(5) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

23. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Lakó- és vegyes területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek rekreációs célú különleges területeken nem folytathatók.

(3) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(4) A település közigazgatási területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

24. § (1)²⁹ Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a zajvédelmi rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg.

(3) A település zaj ellen védendő területei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:

25. § (1) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(2) A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek - kivéve a környezetét nem zavaró hatású kézműipari tevékenységeket - kizárólag a gazdasági területeken folytathatók.

(3)³⁰ A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

(4) A település egésze „települési tájképvédelmi terület” területbe, a táj- és településkép-védelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes területekbe tartoznak. A települési tájképvédelmi területen:

(5)³¹ A TSZT „kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájképi szempontból kiemelkedően értékes, érzékeny, tájképileg kitett területek tartoznak. A kiemelt jelentőségű települési tájképvédelmi területen az (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak mellett az alábbi előírások érvényesek:

26. § (1) Belterületen és külterületen kertgazdasági övezetekben:

(2) Külterületen kertgazdasági övezeten kívüli területen:

(3) Külterületen kertgazdasági övezeteken kívüli területen amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy kertgazdasági ingatlan, szőlőt és gyümölcsfát a (2) bekezdés szerinti ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

(4) Közút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől és kertgazdasági ingatlanhatártól – minden gyümölcs és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 m, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni.

27. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természet-közeli élőhelyek - különös tekintettel a természet-közeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett természeti területeken, ökológiai hálózat területein) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek környezetállapotát, élővilágát negatívan befolyásolja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

30. § A jelen rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.