Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendeletének módosítására következőket rendeli el.

1. §.

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. §. (5) bekezdéséből hatályát veszti a „Csanád Mikro-térségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás” szövegrész.

2. §.

1. A Rendelet 2. §. (4) bekezdése a következő c)-g), pontokkal egészül ki:

„c) mezőőri őrszolgálat létrehozása és működtetése,

d) piac működtetése,

e) egyes kommunális feladatok ellátása:Nonprofit Kft. működtetése

f) nemzetközi kapcsolatos kiépítése

g) a fiatalok lakáshoz jutásának támogatása

2. A Rendelet 2. § (6) bekezdésében a „Az Önkormányzat és a Csanádpalotai Román Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásokat a 3-4 sz. függelékek tartalmazzák” szövegrész helyébe a „Csanádpalota Városi Önkormányzatnak a Csanádpalotai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, illetve a Csanádpalotai Román Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodását a 3. illetve 4. függelék tartalmazza.”

3. A Rendelet 2. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki.

„(7) Csanádpalota Városi Önkormányzat az együttműködés keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésének személyi és tárgyi feltételeit az alábbiak szerint:

1. A testületi ülések, egyéb rendezvények, megbeszélések, fogadóórák időpontjához és a résztvevők számához igazodóan használatra alkalmas állapotban, alapvető ingóságokkal (irodabútor, felszerelés) ingyenes helyiséghasználatot biztosít a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal épületében

2. A nemzetiségi önkormányzatok pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetett informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi ellenőrzés eszközeként is szolgál.

3. Az önkormányzat jegyzője a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal történő kapcsolattartás és munkájuk segítése érdekében a hivatal köztisztviselői köréből mindkét önkormányzathoz egy-egy munkatársat jelöl ki, akinek a feladat ellátása munkaköri kötelessége. Ezen kijelölt dolgozó feladata a testületi ülések meghívóinak, előterjesztéseinek előkészítése, sokszorosítása és kiadása, valamint a jegyzőkönyvek elkészítése, a hozott határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése.

4. Az önkormányzat a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportján keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását és viseli a feldatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.

5. A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika, a beszerzési, leltározási és leltárkészítése szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat, továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, a gazdálkodási szabályzat és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatokra is kiterjednek.

6. A jegyző, vagy az általa megbízott köztisztviselő részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

3. §

A Rendelet 3. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki.

„(3) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert (alpolgármestereket), dönt illetményükről és tiszteletdíjukról.”

4. §

A Rendelet 4. § az alábbi (2a) ponttal egészül ki:

„(2a) A meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés napját, kezdési időpontját,
2. azt, hogy az ülés soros, vagy rendkívüli ülés, nyílt ülés, vagy zárt ülés,
3. az ülés helyét,
4. javasolt napirendi pontok tárgyát és azok előadóit”

5. §

A Rendelet 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az előterjesztés előkészítésének szabályai:

1. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozásáért, egyeztetésekért a munkatervben meghatározottak szerint a napirend előadói a felelősek.

2. A költségvetést érintő, anyagi fedezetet igénylő javaslatokat a pénzügyi csoportvezetővel előzetesen egyeztetni kell. Az egyeztetés tényét az előterjesztés végén aláírással dokumentálni kell.

3. Az előterjesztéseket törvényességi szempontból a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a jegyző a törvényességre vonatkozóan módosítást javasol, az előterjesztő azt - a javaslat megtételét követő 3 napon belül - az előterjesztésben módosítani köteles.  A törvényességi ellenőrzés megtörténtét a jegyző az előterjesztésen aláírásával dokumentálja.

4. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

da) Az előterjesztés tartalmazza a napirendet tárgyaló képviselő-testületi ülés időpontját, azt a tényt, hogy az ülés munkaterv szerint tervezett, vagy rendkívüli ülés. Tartalmazza a tárgy megjelölését, a tényállás ismertetését, a döntési javaslat indokolását, az alternatív döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen felhozható érvéket. Pénzügyi kihatással járó döntés esetén a kiadások fedezetének meghatározását.

db) Az előterjesztés tartalmi eleme a határozati (döntési) javaslat. Alternatív döntési lehetőség esetén valamennyi alternatív javaslatot konkrétan meg kell szövegezni. A határozati javaslatnak – indokolt esetben – tartalmaznia kell a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős nevét, valamint azok felsorolását, akik a határozatról értesítést kapnak.

dc) Határozati javaslat csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismeretében – az elfogadáson, vagy tudomásul vételen kívül – döntési igény nem keletkezik.

6. §

A Rendelet a következő 10/A §-sal egészül ki:

1. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 10 óráig nyújtható be a polgármesternél.

2. Sürgősségi indítvány kezdeményezésére jogosult:

1. polgármester,
2. bizottság,
3. települési képviselők egynegyede,
4. jegyző

3. A sürgősségi indítványt a polgármester ismerteti és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid szóbeli indokolására. A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

7. §

A Rendelet a következő 11/A §-sal egészül ki:

1. A tanácskozás rendje:

1. A napirendek tárgyalására az elfogadott sorrendben kerül sor. Indokolt esetben – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel – dönthet a tárgyalási sorrend módosításáról.

2. Az ülésvezető minden napirendi pontról külön vitát nyit.

3. Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönthet egymáshoz szorosan kapcsolódó napirendek összevont tárgyalásáról.

4. A napirend előadójának rövid összefoglalója, a kérdések elhangzása és az azokra adott válaszok után a bizottsági elnökök, valamint a témakörben érintett tanácsnok legfeljebb 15 percben mondhatják el a bizottsági illetve tanácsnoki véleményt. A bizottság által elfogadott módosító javaslatokat a bizottság elnöke ismerteti.

5. A képviselő-testületi tagok és tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólási szándékukat kézfelnyújtással jelzik. Az ülésvezető a szót a jelentkezés sorrendjében adja meg.

6. Egy hozzászóló a napirendhez legfeljebb két alkalommal, legfeljebb 10 percben szólhat.

7. A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog megadásáról.

8. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet az ülésvezető részére. A Képviselő-testület erről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárását követően csak az a képviselő kaphat szót, aki hozzászólásra már a vita lezárásáról szóló döntés meghozatala előtt jelentkezett. A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik az elhangzott kiegészítésekkel, módosító javaslatokkal kapcsolatos álláspontjáról.

2. A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, legfeljebb 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.

8. §

A Rendelet 12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés vezetője:

1. Figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

2. Rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét zavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját.

3. Megvonja a szót attól a felszólalótól, akit hozzászólása során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. Ezen jogkövetkezményre a hozzászólót minden felszólítás, rendre utasítás alkalmával figyelmeztetni kell. Amennyiben a figyelmeztetés nem történik meg a szót az ülésvezető nem vonhatja meg.

4. Települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására szólíthatja fel.

9. §

Hatályát veszti a Rendelet 17. §-a.

10. §

A Rendelet 18. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

(1a) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell, hogy milyen tények, körülmények teszik indokolttá a rendelet megalkotását, mi a rendelet-alkotással elérni kívánt cél. A rendelet-tervezetet – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – szakmailag a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal illetékes csoportja készíti elő a képviselő-testület illetékes bizottságának közreműködésével. A kezdeményezést a rendelet-tervezet javasolt napirendre tűzésének időpontját 2 hónappal megelőzően kell benyújtani.

11. §

A Rendelet 22. §. (5) bekezdésében az „(5)” szövegrész helyébe a „(4)” szövegrész lép.

12. §

A Rendelet 30. § a következő (3a) és (3b) bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A közmeghallgatás megtartásának részletes szabálya:

1. Kötelező közmeghallgatást tartani:

aa) a költségvetési rendelet megalkotásakor, zárszámadási rendelet elfogadásakor, helyi adóról, városrendezéssel kapcsolatos meghatározó rendeletek megalkotása előtt,

ab) ha a testület valamely napirend tárgyalása során a döntés meghozatala előtt szükségesnek tartja.

2. A közmeghallgatáson a jelenlévő választópolgárokat a kérdezés és hozzászólás joga a képviselő-testületi tagok ezen jogával azonos szabályok szerint illetik meg.

3. A közmeghallgatáson meg nem válaszolt közérdekű kérdésre a kérdezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni kell.

4. A közmeghallgatásos testületi ülés vezetésére, a jegyzőkönyv készítésére, és egyéb kérdésekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

„(3b) A lakossági fórum megtartásának részletes szabályai:

1. Lakossági fórum a téma figyelembevételével – a képviselő-testület döntése alapján – a város lakossága, vagy a lakosság egy meghatározott (érintett) köre részére a kötelezően előírt egy fórumon felül is tartható.

2. A (3) bekezdés szerinti, kötelezően előírt lakossági fórumon a polgármester tájékoztatja a lakosságot az éves költségvetési terv végrehajtásáról, az önkormányzati vagyonba bekövetkezett változásokról, a Képviselő-testület fontosabb döntéseiről és rendeleteiről, a következő év fő célkitűzéseiről.

3. A fórum megszervezése, előkészítése és levezetése a polgármester feladata. A polgármester ezen feladattal az alpolgármestert is megbízhatja.

d) A lakossági fórumon a képviselő-testület tagjai kötelesek részt venni.

13. §

A Rendelet 33. § (1) bekezdésében a „jelen” szövegrész helyébe az „ez a” szövegrész lép.

14. §

1. A Rendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
2. A Rendelet 4. melléklete helyébe 2. melléklet lép.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti..

    Dr. Debreczeni István                                           Kakuja-Simon Helga

                        polgármester                                               a jegyző jogkörében eljárva

Záradék:

A rendelet megalkotásának időpontja: 2020.01.15.

A rendelet a hirdetőtáblán kihirdetve: 2020.01.16.

Kakuja-Simon Helga

                                                                                        jegyző jogkörében eljárva