^[1]Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12.§ (2) bekezdés a) - h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva ^[2] a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, Magyar Építész Kamara valamint Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017. (IX.20) önkormányzati rendelete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szerinti partnerek véleményének kikérésével- a következő rendeletet alkotja:

I. ^[3]Fejezet

Bevezető rendelkezések

^[4] 1. A rendelet célja

1.§ A település sajátos településképének védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
3. a településképi követelmények meghatározásával,
4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

valósul meg.

                                                                         2.  A helyi védelem célja

2.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja

3.§ A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

1. az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
2. a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
3. a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. Értelmező rendelkezések

4.§ E rendelet alkalmazásában:

1. ^[5]áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
2. ^[6] cégér: mutató, jegy, jelkép, jelvény, amely egy vállalkozás vagy üzleti tevékenység végzésére hívja fel a figyelmet.
3. cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés.
4. ^[7] cégjelzés: egy vállalat vagy intézmény grafikus jelképe. Feladata a vállalat vagy intézmény imidzsének reprezentálása.
5. ^[8]cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény, helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
6. ^[9]
7.  címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, ^[10];
8. ^[11]
9. 
   
10. 
    
11. 
    
12. 
    
13. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.;
14. ^[12]reklám és hirdető berendezés: reklám, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés.
15. ^[13] saroképület: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény, helyiség, helyiség együttes valamely utca, vagy házsor szögletében helyezkedik el.
16. ^[14] tájékoztató tábla: rögzített, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt.
17. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
18. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
19. más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
20. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
21. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
22. ^[15]
23. 
    
24. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
25. ^[16]
26. 
    
27. 
    
28. 
    
29. üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
30. ^[17]

^[18]

A helyi védelem

5. A helyi védelem feladata

5.§ A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség

1. meghatározása, dokumentálása,
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. megőrzése, megőriztetése,
4. a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6.§ (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
3. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.

7.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

1. a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás

műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költség nem áll

arányban annak értékével, vagy

2. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
3. a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
4. a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
   
5. magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap
6. telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az

esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését,
2. a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
3. a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
4. a védelem típusát,
5. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
6. a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
7. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
8. lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
9. a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
10. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

8. Helyi védelem meghatározása

9.§ A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

9. Helyi védelem alatt álló érték fenntartása

10.§ (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.

10. Helyi védelem alatt álló érték fenntartásával összefüggő támogatási és ösztönzési rendszer

11.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(4) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

1. a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
3. Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

11. Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

12.§ A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek

1. a település belterülete, ami a 2. melléklet szerinti

aa) ófalu karakterű

ab) átalakuló karakterű

ac) újtelep karakterű területekre tagozódik,

2. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti értékek területei,
3. a műemlék területe, műemléki környezet területe,
4. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
5. a helyi védett érték területe,
6. a NATURA 2000 területe, az országos ökológia hálózat területe, egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe

IV. Fejezet

Településképi követelmények

12. Általános településképi követelmények

13.§ A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.

13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

14.§ (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.

(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.

(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(5) A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.

(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.

14. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15.§ (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.

(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.

15. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16.§ A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző

1. tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
2. kialakult párkánymagasságokhoz,
3. tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
4. homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.

17.§ (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.

(3) Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.

1. a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge 35-45 fok között alakítható ki,
2. többszintes lakóépület tetőhajlásszöge 30-45 fok között alakítható ki,
3. az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki.
   

18.§ (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.

(2) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.

(3) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

(4) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni.

(5) A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.

19.§ (1) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.

(2) Beépítésre szánt területen főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez vagy hullámpala nem alkalmazható.

(3) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.

(4) Beépítésre nem szánt területen a fémlemez fedésnek illeszkedni kell a környezetéhet

(5) Fém cserepeslemez fedés esetén elsősorban a kőzúzalék hintéses alkalmazható.

(6) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az:

1. matt bevonatú, csillogásmentes felületű,
2. fekete, barna, rozsdabarna, vagy agyagcserép, terrakotta színű.

(7) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.

20.§ (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.

(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.

21.§ (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető.

(2) A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm.

(3) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.

(4) Közterület felől induló gépkocsi lehajtó esetén kötelező kerítést és kaput építeni a közterületi telekhatárra.

(5) Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,40 méteres magassággal alakítható ki.

(6) Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.

(7) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.

22.§ (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

1. az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
2. a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban az 3. melléklet 1. pontban meghatározott növények telepítésével.

(2) A zöldfelület kialakítása során

1. kerülni kell a 3. melléklet 2. pontban meghatározott fajok telepítését
2. a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
3. amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
   

23.§ (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 15. – 21.§-ban foglalt követelményeket a (2)-(9) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendők el.

(3) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.

(4) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(7) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.

(8) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.

(9) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.

(10) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.

16. ^[19]Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

^[20]24.§ (1) Az épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) A cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t, vastagsága a 0,3 métert.

(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert

(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy:

1. azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
2. naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
3. épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

(5) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) Üzletenként legfeljebb egy cégtábla, 1 címtábla és 1 db cégér helyezhető el.  A cég és címtábla összevonható. A saroképületen közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(8) Közterületen, vagy nem épületen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, közlekedést nem zavaró módon.

^[21]24/A § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

17. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

25.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)^[22] Reklámhordozó nem helyezhető el:

a) az épületek utcai homlokzatán az építési reklámháló kivételével,

b) az épületek tetőzetén

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

^[23](7) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(8) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az

1 m²-t.

^[24]26.§

^[25]27.§

28.§ (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.

(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.

(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(4) ^[26]

(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

29.§ (1) Ecséd közigazgatási területén a 4. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

30.§ (1) Ecséd közterületein reklámhordozón

1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
5. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem
6. helyezhető el.

 (2) ^[27]A közérdekű reklámfelület, az utasváró kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló Ecséd Községi Önkormányzat tulajdonában lévő reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Ecséd Községi Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

31.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

32.§ (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

18. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

33.§ (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (^[28]),valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.

(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.

34.§ (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

1. elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
2. a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.

(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

1. elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
2. belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
   

19. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

35.§ (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége

1. védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
2. nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, elsősorban takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
3. új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
4. oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.

(2) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.

(3) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.

(4) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

V. Fejezet

Településkép érvényesítési eszközök

20. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

36.§ (1) Szakmai konzultáció igénybevétele

1. az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
2. védett épületen és annak ingatlanán történő,
3. a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos,

építési tevékenység tekintetében kötelező.

(2) A szakmai konzultáció során a külön jogszabályban meghatározottak szerint szükséges eljárni.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.

21. Településképi véleményezési eljárás

37.§ (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.

(2) ^[29] Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási, engedélyezési eljárást megelőzően.

(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

38.§ A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

39.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül

(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(7) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.

40.§ (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.

22. Településképi bejelentési eljárás

41.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

1. településképi szempontból meghatározó területen található

aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

2. közterületről látszódó, nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,
3. közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,
4. szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

42.§ (1) A településképi bejelentési eljárást az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglalt eljárási szabályok szerint kell lefolytatni.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.

43.§ (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A bejelentett tevékenység tudomásulvételének az érvényességi 2 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

44.§ ^[30] (1) A bejelentő a polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez fellebbezhet.

^[31](2)

VI. Fejezet

Településképi kötelezés

23. A településképi kötelezési eljárás

45.§ ^[32] A polgármester hivatalból vagy kérelemre a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 26/E.§-a alapján a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CXL törvény szabályai szerint  kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki:

1. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
2. a településképi bejelentés elmulasztása esetén,
3. a településképi követelmények megsértése esetén.

46.§ (1) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát^[33]

az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének, felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.

(3) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.

47.§ ^[34](1) A Rendelet 41.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek elmulasztása, megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben 10 000 forinttól 1.000.000 forint összegig terjedő pénzbírság szabható ki.

(2) A ^[35] településkép-védelmi bírságot

a polgármester határozatban állapítja meg.

(3) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.

(4) A településkép-védelmi bírság:

1. felső határa 1 000 000 forint,
2. alsó határa 10 000 forint.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. 

^[36](6) A polgármester döntésével szemben fellebbezés Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez nyújtható be.

48.§ Atelepüléskép-védelmi bírság megfizetésének módja:

1. közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
2. az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

24. Hatályba léptető rendelkezések

49.§ A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.