Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet
   

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei, a képviselő-testület szervei

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ecséd Községi Önkormányzat

(továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat jogi személy, székhelye: 3013. Ecséd, Szabadság utca 139.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe Ecséd község közigazgatási területe. A község térképét az 1. függelék tartalmazza.

(4) Az önkormányzat jelképeit, ezek használatának rendjét, valamint a helyi kitüntetések   adományozásának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(5) A helyben szokásos közzététel az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztést   jelenti.

(6) Ecséd Község hivatalos honlapja: www.ecsed.hu.

II. Fejezet

2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre

2.§ (1) A települési önkormányzat feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 20.§ (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő testület elnevezése: Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület szervei:

a) polgármester,

b) pénzügyi bizottság, tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza,

c) polgármesteri hivatal,

d) jegyző,

e) Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

f) Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.,

g) Hatvan és Térsége Környezetvédelmi Kft.,

h) Lőrinci Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézményt Fenntartó Társulás.

(4) Az Önkormányzat tevékenységének funkcióit és a szakfeladatait a 4. függelék tartalmazza.

(5) A Mötv. rendelkezésein kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, a társaságba való belépés, kilépés.

(6) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(7) A polgármester az átruházott hatáskör gyakorlásáról a következő testületi ülésen beszámol a képviselő-testületnek.

(8) A település fejlesztésének irányvonalát, a célkitűzéseket és feladatokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, összhangban a képviselő-testület által elfogadott településfejlesztési koncepcióval és az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel.

III. Fejezet

3. A Képviselő-testület működésének rendje,

a működés alapjai

3.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(2)A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésen hozza meg.

(4) A képviselő-testületi ülések típusai:

a) alakuló ülés

b) soros ülés

c) rendkívüli ülés

d) közmeghallgatás

e) ünnepi ülés

4.§ (1) A képviselő-testület – az Mötv. 43.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választási eredmény jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,

b) a polgármester eskütétele a képviselő-testület előtt, megbízó levelének átadása,

c) a képviselő-testület tagjainak eskütétele, megbízó leveleik átadása,

d) az SZMSZ felülvizsgálata, vagy megalkotása,

e) a polgármester programjának ismertetése,

f) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása törvény alapján,

g) az alpolgármester megválasztása,

h) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

i) a bizottsági struktúra meghatározása, a bizottság(ok) elnökének, tagjainak megválasztása,

j) az önkormányzati képviselők, a bizottság elnöke, tagjai tiszteletdíjának megállapítása

k) egyebek.

5.§ A képviselő-testület soros ülését az Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének munkatervében meghatározott időpontokban, keddi napokon tartja székhelyén, melytől indokolt esetben a polgármester eltérhet.

6.§ (1) A képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy a testület bármely bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó – indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni.

2. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított

10 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.

7. § A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
8. § A Képviselő-testület – döntése alapján - ünnepi ülést tarthat.
9. § Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben

hívhat össze.

10. § Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás

esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

4. Az ülés összehívása

11.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására és az ülés vezetésére a legidősebb képviselő jogosult.

(2)A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal megkapják, melyről a jegyző gondoskodik.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására

(5) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja tanácskozási joggal:

1. a jegyzőt,
2. Ecséd község díszpolgárát,
3. a nemzetiségi önkormányzat elnökét

(6) Az (5) bekezdés a) - c) pontjaiban meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokoló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal –

1. a napirend által érintett szerveket és személyeket,
2. önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit,
3. tevékenységi körét érintően a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőit

(7) A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

1. rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,
   
2. gazdasági, vagyoni ügyek,
3. választási, kinevezési ügyek,
4. a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,
5. interpellációk, közérdekű bejelentések,
6. testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

(8) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

5. A munkaterv

12. § (1)A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy jóvá.

(2)A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a testület elé.

(3)A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a jegyzőtől,
3. önkormányzati fenntartású intézmények vezetőitől.

(4)A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 10 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5)A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. képviselő-testületi ülések tervezett időpontját,
2. a tervezett napirendeket,
   
3. az előterjesztők, közreműködők nevét,
4. önkormányzati lakossági fórumok helyét, idejét. Az önkormányzati rendezvények helyét, idejét a Munkaterv részét képző Rendezvényterv tartalmazza.
5. azokat a napirendeket, amelyeket a bizottság nyújt be, vagy amelyekhez az állásfoglalását be kell szerezni.

(6)A munkatervi javaslatot minden év november 30. napjáig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, mely elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

6. Az előterjesztés

13. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület tagjai, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, továbbá a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra. Szóbeli előterjesztés csak kivételes, egyszerű megítélésű esetben tárgyalható.

(3) Az előterjesztésnek, tömörnek, lényegre törőnek kell lennie, az alábbi tartalmi elemek szerint:

1. meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket és mindazokat a körülményeket, tényeket és adatokat, amelyek a döntést indokolják,
2. a második rész tartalmazza a határozati javaslatot, megjelöli a végrehajtásért felelős személyeket és a teljesítés határidejét.

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

(6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

1. az előterjesztés elkészítéséért, az érdekeltekkel való lebonyolításért az előterjesztő a felelős,
2. több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációt le kell folytatni.

(7) Előterjesztést tehetnek:

1. a polgármester
2. az alpolgármester,
3. a bizottságok elnökei,
4. az önkormányzati képviselő,
5. a jegyző,
6. valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,

(8) Az előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(9) Az önkormányzati képviselő az képviselő-testület ülésén, vagy írásban a képviselő-testület rendes ülését megelőző, legkésőbb harmadik napig a polgármesterhez benyújtott indítvánnyal kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(10) A képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítéséért felelős személyt és meghatározza a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(11) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő, pénzmozgást igénylő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.

7. Nyilvánosság biztosítása

14. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak az önkormányzat honlapján, továbbá az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való közzétételével értesíti a lakosságot.

(2) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2)- (3) bekezdéseiben és más ágazati jogszabályokban meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés, a személyes adatok védelmére tekintettel, nyilvános.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7) A testületi munkáról, különösen a zárt ülés közérdekű adatainak megismerhetőségéről szóló tájékoztató tevékenység irányítása a polgármester feladata.

(8) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvei elektronikus formában a www.ecsed.hu oldalon papíralapon a Községi Könyvtárban megtekinthetők.

8. A képviselő-testületi ülés vezetése és rendjének biztosítása

15.§ (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(2) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele – 4 fő - jelen van.

(3) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A napirend több fordulóban történő   

tárgyalására vagy elhalasztására az előterjesztő, vagy bármely képviselő tehet javaslatot.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével 8 napon belüli időpontra a Képviselő-testület ülését újból össze kell hívni.

(6) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a Képviselő-testület tájékoztatása;

c) napirendi javaslat előterjesztése;

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben;

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik;

f) az ülés rendjének biztosítása;

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;

h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása;

i) szavaztatás;

j) a szavazás eredményének megállapítása.

16.§ Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a polgármester tájékoztatja a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, a települést érintő legfontosabb eseményekről, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

17.§ (1)A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.
3. széksértés megállapítását kezdeményezheti, amennyiben a képviselő-testületi tag a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti. A széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg. A széksértés szankcionálásaként rendbírság szabható ki.

(2) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódik.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

9. A hozzászólások és a vita

18.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt – 2 perc időtartamban - szóban kiegészítést tehet, mely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést.

(2) A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében - legfeljebb 2 perc időtartamban - kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester, kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

 (6) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően jelzést kíván  

 tenni.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – a saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával- a vita lezárásáig

megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(8) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

10. Ügyrendi kérdés

19.§ (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

11. A szavazás rendje

20.§ (1) A Képviselő-testület a döntését nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve név szerinti szavazással történik. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(3) A határozatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti javaslatról dönt a testület, majd ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(4) A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő

képviselők több mint a felének, minősített többséget igénylő szavazat esetén a megválasztott

képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A nyílt szavazás kézfelemeléssel

történik.

(5) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon felül:

a) gazdasági társaság alapításához, megszűntetéséhez, átalakításához,

b) gazdasági és közhasznú társaságban fennálló részesedés értékesítéséhez, valamint pénzbeli és apport társaságokba történő befektetéséhez,

c) hitel felvételéhez, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezetére biztosíték nyújtásához,

d) az önkormányzati költségvetést terhelő, a beszerzési szabályzatban meghatározott összeg feletti pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, mely saját forrás biztosítását

igényli, illetve ezen döntéseknek a hatályon kívül helyezéséhez

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek az Mötv. 49.§ bekezdése szerinti közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(7)  A bejelentés elmulasztása esetén a képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

21. § (1) A képviselők igennel vagy nemmel szavaznak.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
2. a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás eredményét,
5. a jegyzőkönyvvezető nevét,
6. a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(8) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(9) A szavazólapokat a jegyzőkönyv mellett, a Bizottság tagjai által aláírt borítékban kell megőrizni.

22.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve, ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel szavaznak.  A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4)  A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített              névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

(5) Ugyanazon javaslat változatlan formában 3 hónapig nem tűzhető napirendre. Ez nem érinti a polgármester Mötv. 68. § (1) bekezdésében biztosított jogát.

12. Interpelláció

23.§ (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről.

(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció címét és szövegét,

c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

24.§ (1) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy vita nélkül, egyszerű többséggel a képviselőtestület dönt az elfogadásról.

 (3) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

13. Az önkormányzati rendeletalkotás

25.§ (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző.

(3) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a            rendelettervezet egészéről dönt a testület.

5. A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

26.§ (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét a következők szerint:

a) Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 

b) Sorszám/év (hó, nap) rendelete.

c) A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) A rendelet kihirdetéséről és azoknak naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(4) A rendeletekről az Ecsédi Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

1. a rendelet számát és tárgyát
2. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját
3. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját
4. hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.
   

14. A határozathozatal

27.§ (1) A határozat tartalmazza a határozat megnevezését és a határozat címét, a képviselő-testület döntéseit szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és felelősét. A határozatokat naptári évenként egyel kezdődően folyamatos sorszámmal és meghozataluk időpontjával kell ellátni az alábbiak szerint:

Ecséd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év (hó, nap) határozata.

(2) A testületi határozatokat évenként le kell fűzni, azokról az Ecsédi Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

1. napirend elfogadása,
2. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
3. a polgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,
4. a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,
5. interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
6. tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

15. A jegyzőkönyv

28.§ (1) A képviselő-testület üléséről a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

1. az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, ünnepi, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját,
2. a megjelent képviselők nevét, a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,
3. a távollevő képviselők nevét,
4. a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását,
5. az elfogadott napirendeket,
6. napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előterjesztő és a felszólalók nevét, a határozati javaslatokat, kérdéseket és hozzászólásokat,
7. a határozatok szövegét, feltüntetve a határozathozatal módját és a szavazás számszerű eredményét,
8. az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét,
9. az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

1. a meghívót,
2. az írásos előterjesztéseket,
3. az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat,
4. az elfogadott rendeleteket,
5. jelenléti ívet,
6. titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
7. névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,
8. a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(3) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezel és helyez el a polgármesteri hivatal irattárában, egy példányt feltölti a TFÍK rendszerbe.

(4) A jegyzőkönyvet – a zárt ülés anyagának kivételével – a megküldést követő 5 napon belül az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és egyszerű másolati példányát a községi könyvtárban el kell helyezni.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, 

 kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyzőkönyvből határozati kivonatot kell készíteni melyet, a jegyzőkönyv aláírást követő 8 napon belül továbbítani kell a végrehajtásáért felelősöknek.

IV. Fejezet

16. Az önkormányzati képviselő

29.§ (1) A képviselők jogállására, jogaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezései irányadók.

(2) A képviselő köteles a képviselő-testületi ülésen megjelenni, továbbá a képviselő-testület munkájában részt venni.

(3) Ha a képviselő megjelenik egy szabályosan összehívott képviselő-testületi ülésen, a képviselő nem hozhat arra vonatkozóan döntést, hogy milyen minőségben van jelen az ülésen, továbbá nem nyilváníthatja ki, hogy milyen minőségben kíván részt venni a képviselő-testületi ülésen.

(4) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(5) A Képviselő-testület tagját megválasztásának időpontjától, megbízatásának megszűnéséig – tiszteletdíj illeti meg.

(6) A képviselő a Képviselő-testület üléseiről, illetve azon bizottság üléseiről, amelynek elnöke vagy tagja, való távollétét előzetesen a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének jelenti be.

(7) Ha a képviselő a soros testületi ülésen nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, annak az egynegyedéves tiszteletdíja megvonásra kerül.

(8) A képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, továbbá a képviselővel szembe fennálló összeférhetetlenség és/vagy méltatlanság eseteire a Mötv. 37.§ - 39.§-aiba foglalt rendelkezései irányadók

17. Polgármester, alpolgármester

30.§ (1) A polgármester, tisztségét főállásban látja el.

(2) Tevékenysége során a képviselő-testület döntéseit, álláspontját képviseli. Végrehajtja a képviselő- testület döntéseit, gyakorolja az átruházott hatásköröket. A településsel kapcsolatos tárgyalásokon lehetővé teszi az alpolgármester és a jegyző részvételét.

(3) A polgármester:

a) javaslatot tesz az alpolgármester személyére, a bizottság elnökére, tagjaira, azok visszahívására,

b) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről,

c) dönt a költségvetési rendeletben meghatározott összegű tartalék felhasználásáról.

31.§. (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42.§-ban

 meghatározott ügyek kivételével dönthet az önkormányzat és intézményei zavartalan és

 biztonságos működésének biztosításával kapcsolatos, a két ülés közötti időszakban felmerülő

 halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

 (2) A polgármester egymillió forintig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

 (3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

32.§ Ecséd Község alpolgármestere tagja a képviselő-testületnek, tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

18. Bizottságok

33.§ (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot választhat. Feladatainak eredményes ellátása érdekében állandó bizottságként a Pénzügyi Bizottságot hozza létre. A Pénzügyi Bizottság egyben ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelésével és vizsgálatával, valamint az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával kapcsolatos feladatokat. A Pénzügyi Bizottság tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(2) A pénzügyi-bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan, a képviselő-testület ülését megelőzően ülésezik, melyre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó jogszabályok – a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az irányadóak.

(3) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos előterjesztések a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(4) Az ideiglenes bizottság létrehozása esetén törekedni kell arra, hogy a bizottságba lehetőség szerint szakmai rálátással bíró tagok kerüljenek.

19. Az Ecsédi Polgármesteri Hivatal és a jegyző

34.§ (1) Ecséd Község polgármestere – pályázat alapján határozatlan időre - jegyzőt nevez ki.    A jegyző ellátja a Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Az Ecsédi Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési rendjét külön szabályzat tartalmazza, melynek elkészítéséről, felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(3) A polgármesteri hivatal hivatalos elnevezése:

Ecsédi Polgármesteri Hivatal

Székhelye: 3013 Ecséd, Szabadság utca 139.

(4) A polgármesteri hivatal önálló jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési   szerv.

(5) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányításával a jegyző vezeti. Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző legfeljebb hat hónapot meghaladó, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal megfelelő képzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el, ennek hiányában helyettes jegyző megbízásáról kell gondoskodni.

20. Társulások

35.§(1) A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

21. Lakossági fórumok, közmeghallgatás és falugyűlés

36.§ A lakossági fórumrendszer az önkormányzáshoz szükséges információkat, kapcsolatokat, továbbá az állampolgároknak az önkormányzati feladatok végrehajtására való öntevékeny bekapcsolódását és a nyilvánosságot hivatott biztosítani. A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen közmeghallgatás és a falugyűlés.

37.§ (1) A polgármester által előre meghirdetett közmeghallgatáson a jegyző és a települési képviselők kötelesek részt venni. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

38.§ (1) A polgármester a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, a lakosság és a társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása céljából – a közmeghallgatás szabályai szerint – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A falugyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A falugyűlésről feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

VI. Fejezet

22. Az önkormányzat gazdálkodásának szabályai

39.§ (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és az annak végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt. A gazdálkodási feladatok előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

(3) A belső ellenőrzés rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

VII. Fejezet ^[1]

VIII. Fejezet

24. Záró rendelkezések

41.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete.