Dunabogdány Község Önkormányzatának

11/2014. (X.7.) rendelete

a település Helyi Építési Szabályzatáról

Egységes szerkezetben a 7/2015. (VIII. 26.), a 12/2016. (XI. 16.), a 3/2017. (III. 28.), a 10/2017. (X. 17.), valamint az 1/2019. (I. 4.) módosító rendelettel

Dunabogdány Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 37. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozat szerinti partnerek véleményének kikérésével, a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 2014. III.15-i hatályossága alapján a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Dunabogdány község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet az 1. mellékletet képező M=1:2000 méretarányú „Dunabogdány, Belterület Szabályozási Terv” és a 2. mellékletet képező M=1:10000 méretarányú „Dunabogdány, Külterület Szabályozási Terv”, valamint az M=1:2000 méretarányú „SZT-M1/2016”, „SZT-M2/2016”, „SZT-M3/2016”, „SZT-M4/2016”, „SZT-M5/2016” tervlappal együtt érvényes.

Az előírások alkalmazása

2. §

(1)     A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a beépítésre szánt területek lehatárolását

b) a szabályozási vonalat,

c) a kialakítandó legkisebb telekméreteket,

d) az építési övezetek paramétereit és határát,

e) a védelmi övezetekre vonatkozó előírásokat,

f) a közutak és közművek védőtávolságait,

valamint a

g) a közterületek kialakítására és használatára,

h) a zöldterületek kialakítására,

i) a telepítendő fasorokra,

j) azerdősávokra,

k) a környezetvédelemre,

l) a régészeti emlékek védelmére vonatkozó előírásokat.

A terv területének felhasználása

3. §

(1) A terv területe

- beépítésre szánt területekre,

- beépítésre nem szánt területekre

tagolódik.

(2) A beépítésre szánt területek:

Lakóterületek, azaz:

-Kisvárosias lakóterület (Lk)

-Kertvárosias lakóterület (Lke)

-Falusias lakóterület (Lf)

Vegyes területek:

-Településközpont vegyes terület (Vt)

Üdülő területek:

-Hétvégiházas terület (Üh)

-Üdülőházas terület (Üü)

Gazdasági terület:

-Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

Különleges területek:

-Különleges rekreációs terület (Kr)

-Különleges sportterület (Ks)

-Különleges temetőterület (Kt)

-Különleges nagy zöldfelületi arányú intézmény (Kni)

-Különleges zöldfelületi terület (Kz)

-Mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete (KM-Ü)

(3) Beépítésre nem szánt területek, ezen belül:

                 Közlekedési és közműterületek

Zöldterületek:

            -Közpark övezet (Z-Kp)

            -Közkert övezet (Z-KK)

Erdőterületek:

            -Gazdasági Elsődleges Rendeltetésű Erdőövezet (Eg)

-Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezete (Ev)

-Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védett erdők övezete (Ev-V)

-Elsődlegesen közjóléti rendeltetésű erdők övezete (Ek)

-Honvédelmi rendeltetésű erdő övezete (Eh)

-Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezete, jele: Ev-B

Mezőgazdasági területek

            -Általános mezőgazdasági terület övezetei (MÁ)

            -Kertes mezőgazdasági területek övezetei (MK)

Vízgazdálkodási területek

            -Nagyvízi meder övezet (V-h)

            -Vízműterület övezet (V-v)

            -Tározótó medre és partja övezet (V-t)

            -Felszíni kisvízfolyások medre és partja övezet (V-vf)

Különleges beépítésre nem szánt terület:

-Különleges bányaterület (Kb)

-Különleges beépítésre nem szánt egyéb helyi sajátosságot hordozó terület,       jele: Kb-ehs

4. Védelmi területek

4. §

(1) Táj- és természetvédelmi övezetek területek:

a) N jelű Nemzeti Park területe

b) N2000 jelű Natura 2000 terület

c) Országos ökológiai hálózat területe

ca) M jelű Magterület

cb) Öf jelű Ökológiai folyosó

(2) Vízminőségvédelmi övezetek területek:

a) V-B jelű felszín alatti vízbázis belső védőövezet területe

b) V-K jelű felszín alatti vízbázis külső védőövezet területe

c) VH-A jelű felszín alatti vízbázis ’A’ hidrogeológiai védőövezet területe

d) VH-B jelű felszín alatti vízbázis ’B’ hidrogeológiai védőövezet területe

(3) Egyéb védelmi területek:

a) R jelű nyilvántartott régészeti lelőhely területe

5. Közterület alakításra vonatkozó előírások

Közlekedés

5. §

(1) A helyi kiszolgáló utakat vegyes használatú útként is ki lehet alakítani.

(2) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha a magánút a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

(3) Hálózati szerepet betöltő útszakasz nem alakítható ki magánútként.

Energiaközművek

6. §

(1) Új utca, közterület villamos-energia - közép- és kisfeszültségű, közvilágítási - hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad.

(2) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, településképi szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor nem helyezhető el.

(3) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomás­szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

Hírközlés

7. §

1. A távközlési hálózatot létesítésekor, ill. rekonstrukciójakor földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell megépíteni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
   

Általános zöldfelületi előírások

8.§

(1) Közterületen fakivágás csak a jegyző engedélyével, a fák biológiai pusztulása esetén, fakivágási és pótlási terv alapján történhet. A fakivágási engedélyben elő kell írni a kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő famennyiség pótlását, a pótlás helyét és a pótlásra felhasználható fajokat.

(2) A fapótlást elsősorban arra a telekre kell előírni, ahol a fakivágás történt.

(3) A szabályozási terven jelölt kötelezően fenntartandó zöldterületeken a fenntartást az erdőművelés szabályai szerint kell végezni.

(4) A lakóutcák fásítását 2,5 méteres törzsre nevelt sorfákkal kell megvalósítani.

(5) Nyílt felszíni vezetésű árkokat, vízelvezetőket gyepesítve kell építeni, kivéve szükséges épített műtárgyakat.

6. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

Kizárólagos használat, használat megtiltása

9. §

(1) Lakóterületen vagy üdülőterületen adótorony és szélkerék nem helyezhető el.

(2) Köz- és magáncélú antenna és nappanel(3. sz. melléklet: Fogalom magyarázat) helyi értékvédelmi területen csak a településképi véleményezési eljárásnak megfelelően helyezhető el.

(3) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) A Különleges rekreációs (K-R) és Különleges beépítésre nem szánt egyéb helyi sajátosságot hordozó (Kb-ehs) területén az épületek elhelyezése csak oly módon történhet, hogy alkalmazkodjanak a morfológiai adottságokhoz, a természeti formákhoz.

A tájbaillesztést a terepre ültetés mellett, honos és táji adottságoknak megfelelő növényfajokból álló többszintes növényzettel kell megoldani.

(5) Kedvezőtlen településképi látványt nyújtó építmények, tájsebek takarásáról telken belül többszintű növényállomány telepítésével (vagy ha az övezeti előírások megengedik, takarást biztosító kerítéssel) gondoskodni kell.

A telekalakítás általános szabályai

10. §

(1) A terv területén a kialakítható telekméreteket az övezeti előírások tartal­mazzák. Kialakult telekstruktúrájú és beépítettségű lakóterületen, a visszamaradó, önmagukban nem beépíthető telkek akkor is összevonhatóak, ha nem érik el az övezetben meghatározott minimális telekmértéket, de az így létrejövő telek szélessége legalább 14,0 méter és a területe minimálisan 400 m², továbbá beépítése nem korlátozza a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét.

(2) Eltérő övezeti előírás hiányában, ha az építési telek másként nem alakítható ki, a közúti megközelítés legalább három méter széles teleknyúlvánnyal is biztosítható. A nyúlványos teleknek a nyúlvány nélkül is a szabályzat övezeti előírásai szerinti méretűnek kell lennie.

(3) A Duna parti sávja nem vehető figyelembe az ingatlan gépkocsival történő megközelítésének lehetősége szempontjából. A Duna partra lenyúló telkek hátsó telekhatárától számított 10 m-es területe nem beépíthető.

Kulturális örökség védelme

A település műemlékei

11. §

(1) A település nyilvántartásba vett műemlékei jegyzékét a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A műemléki környezet határa: a műemléki védettség alatt álló épületek közvetlen környezete, a műemlékekkel szomszédos és a műemlékekkel határos utcaszakaszok túloldalán, szemben lévő ingatlanok, épületek, a szabályozási terven jelöltek szerint.

(3) A műemléki környezetben végzendő építési munkák, tervezett földmunkák, bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés során a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.

A település régészeti területei

12. §

(1) A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek jegyzékét a HÉSZ 2.sz. függeléke tartalmazza.

(2) A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

Helyi értékvédelem

13.§

(1) Az önkormányzat a településen a helyi épített örökség védelmét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

7. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

Általános táj- és természetvédelmi előírások

14.§

(1) A vízfolyások és vízparti területek természetközeli állapotú szakaszait meg kell őrizni.

(2) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(3) A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(4) Az egyedi tájértékek védelméről a település az egyedi tájértékek kataszterének elkészíttetésével, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával gondoskodik.

(5) A helyreállítási kötelezettségű területeket a tulajdonos köteles a természetvédelmi szakhatóság által véleményezett és engedélyezett tájrehabilitációs terv alapján helyreállítani.

8. Környezetvédelmi előírások

Vízminőség-védelem

15.§

(1) A területen a vízgazdálkodásban kedvezőtlen irányú változtatásokat eredményező tevé­kenység nem folytatható. A kedvezőtlen hatás utólagos felmerülése esetén a tevékenység fel­füg­geszthető vagy felszámolható.

(2) A Duna, mint nemzetközi jelentőségű ökológiai folyosó része és a hozzá csatlakozó természetes és természetközeli állapotú élőhelyek megőrzése érdekében tilos a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

(3) Egyéb vízfolyások esetében az előző bekezdés rendelkezéseit a partvonaltól számított 20 méteren belül kell alkalmazni.

(4) A felszín alatti ivóvízbázis védelme érdekében település közigazgatási területén– lakóépület, –csatornahálózattal ellátott területen csak a hálózatra történő csatlakozás egyidejű biztosításával épülhet.

(5) Az előző bekezdésben foglalttól eltérően csatornázatlan területen építés - a vízbázis védőterületein kívül - csak a területen illetékes vízügyi igazgatóság egyetértő véleménye alapján, zárt, szivárgásmentes szennyvízgyűjtő vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés egyidejű létesítése esetén történhet.

(6) A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják.

(7) A belső védőövezet területén elhelyezett létesítményekben keletkező szenny- és használtvizet nyomáspróbával ellenőrzött, kettősfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni a védőterületről úgy, hogy a külső védőövezeten előírt feltételeket kielégítse.

(8) A 11. számú főútról lefolyó útburkolati csapadékvizek vízzáróan burkolt csapadékvíz-árok rendszerrel legyenek kivezetve a külső és hidrogeológiai védőövezetekről a teljes védőterületen kívülre.

(9) A külső védőövezet területén szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezzen.

(10) A külső védőövezet területén gépkocsi parkoló területlétesítése tilos.

(11) A külső védőövezet területén motoros vízi járművek kikötésére alkalmas hely nem létesíthető.

(12) A védőterület kijelölésével érintett ingatlanok teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni.

(13) A mederkotrás során kitermelt anyagot azonnal el kell szállítani, azt a vízbázis területén deponálni még ideiglenesen is tilos.

(14) A védőterület teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. Az illegális hulladéklerakó-helyeket fel kell számolni.

Levegőminőség védelem

16.§

(1) A település teljes közigazgatási területén a légszennyezés egészségügyi határértékeit be kell tartani.

Talajvédelem, földvédelem, talajvíz védelem

17.§

(1) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(2) A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.

(3) A szabályozási terven feltüntetett erózióveszélyes, vízmosásos területeken tilos a természetes növénytakaró felszámolása. Amennyiben a terület növényzettel nem fedett, ott a terület meredekségének megfelelően vízmosás esetén gyepesítéssel, fásítással, sarjadzó, talajtakaró cserjék telepítésével, egyéb erózióveszélyes területeken gyepesítéssel, illetve mesterséges vagy természetes eredetű építőanyagokkal kell az állékonyságról gondoskodni.

(4) A mezőgazdasági terület talajvédő művelése, a művelés során az eróziós és deflációs károk kiküszöbölése biztosítandó.

(5) Az erózió elleni védelem érdekében a vízelvezető árkokat gyepesíteni kell. Ha a gyepesítés nem megoldható, akkor a meder- és parteróziót csökkentő védművek elhelyezése szükséges. A védművek kialakításánál a mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.

Zaj és rezgés elleni védelem

18.§

(1) Határérték feletti zaj- és rezgéskibocsátás, illetve terhelés esetén az önkormányzat véderdősáv és/vagy zajvédő fal, terepalakulat (domb, sánc) létesítését rendelheti el. A zajvédelmi létesítményt a zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenység telkén, annak üzemeltetője költségén kell elhelyezni.

Hulladékkezelés

19.§

(1) A település közigazgatási területére más településről származó folyékony vagy szilárd hulladék tárolás, illetve ártalmatlanítás céljából nem hozható be, kivéve ha ez átrakás vagy újrafelhasználás céljából történik.

(2) A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt.

(3) Lakó- és intézményterületen veszélyes hulladékot még ideiglenesen sem szabad tárolni.

(4) Szippantott szennyvizek termőföldre történő kijuttatása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(5) A terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a keletkező hulladékot veszélyességi fokának megfelelően kell kezelni, tárolni, illetve ártalmatlanítani. A község területén veszélyes hulladék végleges tárolása nem engedélyezhető.

9. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

Szentendrei-Duna medre és partja – nagyvízi meder övezete

V-h

20.§

(1) Az övezetbe tartoznak a közigazgatási területnek azon részei, amelyek a Szentendrei-Duna medrét és partját fedik le.

(2) A mederben és a parton, csak a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.

(3) Az előző bekezdésben foglaltakon túlmenően – a természetvédelmi érdekek figyelembe­vételével – a parton szabályozási terv alapján közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények is elhelyezhetők. Beépítési mód szabadonálló.

(4) A legkisebb kialakítható telekméret 5 000 m², a beépítettség max. 0,5 %. Épületmagasság max. 4,5 m.

(5) Az övezet területén található erdők védelmi rendeltetésű erdőként kezelendők.

(6) Az övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer és más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

Vízműterület övezet

V-v

21.§

(1) Az övezetbe tartoznak az üzemelő felszín alatti ivóvízkiviteli művek vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott belső és külső védőterületei, a vízműkutak és a vízmű szolgáltatók egyéb üzemi létesítményeinek (pl. tározó medencék) területe.

(2) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodás építményei, illetve az övezet rendeltetésének megfelelő kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Az épületek tetőhajlásszöge 40 ° lehet. Az épületek kialakítása a helyi védettség szabályai szerint történhet meg.

(4) Az övezet beépítetlen területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni.

(5) Az övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer és más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

Tározótó medre és partja övezet

V-t

22.§

(1) Az övezetbe a Kalicsa-patak felduzzasztásával létrejött tározótó, Bergman-tó területe tartozik.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

(3) Az övezetben elsősorban a terület fő rendeltetésével összhangban álló horgászat, pihenés, továbbá a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználat és az árvízvédelem céljait szolgáló építmények helyezhetők el, az illetékes vízügyi szakhatóság hozzájárulásával.

(4) Az övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer és más környezetszennyező anyag tárolása tilos. Az övezetben olyan építési tevékenységek nem folytathatók, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, a vízbázisok, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

(5) Az övezetben lévő fásítások megőrzendők.

Felszíni kisvízfolyások medre és partja övezet

V-vf

23.§

(1) Az övezetbe a patakok medre és partja tartozik.

(2) A felszíni vízfolyások medre és partja helyi szintű ökológiai folyosók, ezért a patak menti potenciális vizes élőhelyek fennmaradását biztosítani kell.

(3) A felszíni kisvízfolyások partéltől számított 6 m-es sáv nem beépíthető terület, a helyi védettségű területen kívül.

(4) Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el.

(5) Az övezetben bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos. Az övezetben olyan építési tevékenységek nem folytathatók, melyek veszélyeztetik a vízfolyások, a vízbázisok, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak.

(6) A vízfolyások menti erózióvédelmet szolgáló gyep- és erdősáv rekreációs hasznosítása megengedhető, ha ez nem gátolja a talaj- és vízvédelmi rendeltetést.

Táj- és Természetvédelmi Övezetek

Nemzeti Park övezet

24.§

(1) A Duna-Ipoly Nemzeti Park területébe tartozó földrészletek felsorolását a HÉSZ 6. sz. függeléke tartalmazza.

(2) Az övezeten belül mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával történhet.

Natura 2000 terület övezete

TT

25.§

(1) A Natura 2000 kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület által lefedett földrészletek listáját a HÉSZ 7. számú függeléke tartalmazza.

(2) A Natura 2000 terület védelmi céljainak megfelelő, azokat nem veszélyeztető, a védendő élőhelyek fennmaradását és zavartalanságát biztosító építési és gazdálkodási tevékenység korlátozás nélkül folytatható.

(3) Az övezethez tartozó területeken épület elhelyezés, művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

Országos jelentőségű ökológiai hálózat területe övezet

V-Ö

26.§

(1) Az övezetben biztosítani kell a természetközeli élőhelyek közötti ökológiai kapcsolat fennmaradását.

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület övezete

V-Htt

27.§

(1) Az övetezbe a helyi értékvédelmi rendelet által védetté nyilvánított Dunapart szakasz (a Kisoroszi-révtől a kőrakodóig) és a 52/2000. (VI.5.) önkormányzati határozattal kiegészített Dunaparti föveny területe tartozik.

(2) Az övezetbe tartoznak továbbá a településrendezési terv által helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek, amelyek a következők:

• Katolikus templom kertje: A kertben található idős nagylevelű hárs valamint a többi fa, főleg korai juhar dendrológiai értéket képvisel. A kert kialakítása, útvonalvezetése, az elhelyezett emlékművek, feszület és szobrok kertépítészeti és kultúrtörténeti értéket képviselnek.
• Öreg Kálvária: A nemzeti park védett erdője és a belterület határán található érdekes süllyesztett kis kápolna előteréből csodálatos kilátás nyílik a bogdányi Dunakanyarra. A kápolna és környezete helyi jelentőségű kultúrtörténeti és tájképi érték.
  
• (3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati tevékenység nem engedélyezhető, lakó- és gazdasági épület létesítése az építési övezeti szabályozásnak megfelelően és csak a természeti értékek védelmével összeegyeztethető módon történhet, az illetékes természetvédelmi hatóság jóváhagyásával.
  
• (4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre az illetékes természetvédelmi szakhatóság által véleményezett kezelési tervet kell kidolgozni. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken folyó építési és egyéb területfelhasználási tevékenység csak a kezelési tervben előírtak betartásával történhet. A kezelési terv tartalmának összhangban kell lennie a település Helyi Építési Szabályzatával.
  
• (5) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről, bemutathatóságáról a tulajdonosokkal megegyezve az Önkormányzat köteles gondoskodni.
  

V-F      Felszíni vizek védőövezete

28.§

(1) A kisvízfolyások és a Bergman-tó partvonalától számított 50-50 méteren belül külterületen épület, építmény létesítése csak teljes közművesítés esetén engedélyezhető.

(2) Az 50-50 méteres sávon belül kisvízfolyások és a Bergman-tó medrét és partját övező fás növényzet a parterózió csökkentése érdekében megőrzendő, ha az nem akadályozza az árvízvédelmi és rekreációs célú meder- és partfenntartási munkákat.

(3) Az 50 méteres védősávon belül – a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével – a vizekre és a vízben élő szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos.

10. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

Sajátos jogintézmények

29.§

(1) Az önkormányzat jogszabályi felhatalmazás alapján a településrendezés feladatainak megoldására alkalmazza a sajátos jogintézményeket az alábbi felsorolás szerint.

• Elővásárlási jog
• Településrendezési kötelezések
• Településrendezési szerződés
• Településképi véleményezési eljárás
• Településképi bejelentési eljárás
• Közterület alakítás

(2) Elővásárlási jog: az intézményhálózat kialakításához és területi bővítéséhez, a közterületek kialakításához és bővítéséhez, más közérdekű célok megvalósításához alkalmazandó. Az önkormányzat az elővásárlási jogot rendelettel állapítja meg.

(3) Településrendezési kötelezések: az épületállomány – elsődlegesen a védett épületek – és a településkép védelmében, a külön megalkotott önkormányzati rendelet keretei között, az önkormányzat, önkormányzati hatósági döntéssel kötelezi a tulajdonosokat az ingatlanra megállapított kötelezés végrehajtására.

(4) Településrendezési szerződés: az önkormányzat a telek/telkek tulajdonosaival a Képviselő-testület határozata alapján a jóváhagyott településrendezési cél megvalósítására szerződést köt.

(5) Településképi véleményezési eljárás: az Önkormányzat a helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelettel összehangoltan megállapítja a véleményezési eljárás szabályait és eljárásrendjét és a véleményezés körébe vont építési tevékenységeket.

(6) Településképi bejelentési eljárás: hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások esetén az Önkormányzat a jogszabályi felhatalmazás alapján tudomásul veszi a bejelentésbe foglalt tevékenységet, megállapítja az eljárás szabályait és eljárásrendjét.

(7) Közterület alakítás: Az Önkormányzat a közterületek kiépítéséhez, átalakításához készíttethet tervet.

11. Építés általános szabályai

30. §

(1) Épület, építmény csak az övezeti előírásoknak megfelelően megállapított építési helyen csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átalakítható, korszerűsíthető. (3. sz. melléklet: Fogalom magyarázat)

(2) Az építési helyen teljes területével kívül álló, meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányba), nem alakíthatók át, azokon csak állag­megóvási tevékenység végezhető.

(3) Amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik 14 m-nél keskenyebb telek nem építhető be. Amennyiben a telekszélesség nem éri el a 14 m-t, úgy a meglévő engedéllyel épült épület tömegnövelés nélkül felújítható, de nem bővíthető. Változó telekszélesség esetén az épület csak a min.14 m telekszélességgel rendelkező telekrészre eső építési helyre kerülhet.

(4) Amennyiben az eresz élvonala a szomszédos telekhatárt 1 méternél jobban megközelíti, és a tető hajlásszöge 25°-nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m -nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni.

(5) A település bel és külterületén az épületek, építmények tömege és külső felületeinek kialakítása során csak a település hagyományaihoz illeszkedő formák, részletek, építési anyagok és színezés-felületképzés használhatók.

Építés lejtős terepen

31. §

(1) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát.

(2) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 15%-ot, az épület körül rendezett terep (járda) a termett talajhoz (természetes terepszinthez) képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

(3) A támfalgarázs építésének szabályai:

• Támfalgarázs ott létesíthető, ahol a terep lejtése, a telek hossz­irányá­ban, az út tengelyétől az előkert 6,0 méter mélységéig eléri az átlagosan 20 % emelkedést, illetve az elméleti (20 %-os) vonal nem emelkedik ki a terepből, az adott hosszon, vagy az előkert terepszintje1,5 méterrel magasabb az út rendezett szegé­lyénél.
• A kialakuló utcai telekhatáron álló támfal – homlokzat, amiben a gép­kocsi tároló kapuja van, maximum 3,0 méter magasságú lehet. Felette csak áttört korlát, kerítés helyezhető el. A magasságot az út kiemelt szegélyéhez (rendezett terepszint) kell viszonyítani. Kiemelt szegély nélküli útnál +15 cm magasság, azaz 3,15 méter lehet.
• A szomszédos telek oldalhatárának csatlakozásánál kialakuló támfal magassága 1,0 méter lehet. Felette lévő kerítés tömör (lábazati) szakaszával maximum 2,0 méter lehet együttesen.
  
• A támfalgarázs a telken főépülettől független elhelyezéssel is építhető,
• Amennyiben a terepviszonyok indokolják a szomszédos telkek esetén a támfalak összeépíthetők.
• A támfal és támfalgarázs utcai homlokzata terméskőből falazott, vagy azzal burkolt lehet.
• A hagyományos utcakép védelme érdekében a védett területeken támfal­garázs nem építhető.
• A támfalon közterületre kinyúló előtető, egyéb épületszerkezet nem létesíthető.

(4)  Épületmagasságra vonatkozó sajátos előírások lejtős terepen

Az épületmagasság számítása lejtős terepen az OTÉK által megszabott keretek között, az alábbi szigorítások figyelembevételével történhet:

• Lejtős terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 métert, az 1,0 méternél magasabban kiálló építményrész beszámít a beépítettség mértékébe, és az épít­mény­magasság számításánál is figyelembe kell venni. Legnagyobb ki­állása nem haladhatja meg az 1,5 métert, kivéve, ha a lejtő irányú ol­da­lon bejárati homlokzata van és ehhez tereplépcső, rámpa csatla­kozik.
• A lejtő irányával párhuzamosan álló épület hossza 20 méternél több nem lehet a 10 %-ot meghaladó lejtésű telken, amennyiben az építési övezet előírása másként nem rendelkezik.
• Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10 %-ot, az épület lejtő felöli homlokzatára számított építménymagasságának mértéke max.15 %-kal lépheti túl, az övezeti előírásokban, az épület egészére megállapított maximális épületmagasságot.
• Amennyiben a földrészlet lejtése meghaladja a 15 %-ot, a lejtő felöli homlokzatára számított épületmagasság max. 20%-kal lépheti túl, az övezeti előírásokban, az épület egészére megállapított maximális épületmagasságot.
• Az épületmagasságok teljes épületre számított értéke a fenti esetekben sem haladhatja meg az övezeti előírásokban megadott mértéket.

Árvízjárta területen történő építkezés sajátos előírásai

32. §

(1) Az ingatlanok felszínét úgy kell kialakítani, hogy azokról az árvíz le tudjon folyni és belvíz ne keletkezzék.

(2) Azokon a hagyományosan kialakult beépítésre szánt területeken ahol a telkek terepszintje a LNV (legnagyobb vízállás) (4. sz. függelék) alá esik és árvízvédelmi gáttal nem bevédettek, emberi tartózkodásra szolgáló épületek teherhordó szerkezetét árvízbiztosan kell megépíteni. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek padlószintjét legalább 30 cm-el a LNV fölé kell emelni. A mértékadó árvízszint alá huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség padlóvonala nem, csak mellékhelyiség, kiszolgáló helyiség padlóvonala kerülhet.

(3) A mértékadó árvízszint (5. sz. függelék) alá eső telkeken, telekrészeken, területeken a kerítés kialakítása során a 33.§ (1) c) pont szerinti kerítés építhető.

Kerítések, kapuk kialakításának szabályai

33. §

(1) Általános követelmények:

a) Az ingatlan közterület felőli kerítésének, kapujának a kialakítása alkalmazkodjon a helyi hagyományos sajátosságokhoz és az ingatlanon lévő épület építészeti kialakításához. Magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

b) Kerítés, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik a telek határvonalára telepíthető.

c) Vízjárta területen a kerítést úgy kell kialakítani, hogy a víz mozgását, levonulását ne akadályozza.

d) Támfal tetején legfeljebb 1,0 méter magasságú, lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető. A támfal legnagyobb magassága 3,0 méter lehet.

e) Szomszédos ingatlan felőli kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet, kialakítása áttört, vagy a közterület felőlivel azonos kialakítású lehet.

f) Az áttört kerítés lábazata max. 0,8 m magas lehet, felette az áttörtség min. 50%. Az áttörtség számításánál a kapuoszlopok, építmények, kerítésbe épített elektromos szekrény, hulladékgyűjtő-edény tároló, és kerítésoszlopok is figyelembe veendők.

h) Kerítés kötelezően létesítendő, ha az ingatlanon folyó tevékenység hatásától a környezetet, szomszédokat csak így lehet megóvni (állatok mozgása, kártétele, látvány, vagy zajhatás).

(2) Követelmények falusias lakóterületen és helyi értékvédelmi területen:

A közterület felőli kerítés, kapu kialakítása illeszkedjen a csatlakozó épületekhez és a környezethez. Szerkezete, anyaga helyi kőfalazat vakolt fal, fa, kovácsolt, vagy díszműlakatos szerkezet lehet, tömören, vagy tetszőleges áttörtséggel.

(3) Egyéb beépítésre szánt területeken a kerítés az (1) bekezdés f) pontja szerinti lehet.

(4) Erdő és mezőgazdasági övezetben fa oszlopos vadkerítés és/vagy élősövény létesíthető lábazat nélkül.

A kerítés a szükség és használat szerint telken belül is kialakítható.

A vadgazdálkodási területeket a tulajdonos, vagy az üzemeltető a vadkár megakadályozására köteles elkeríteni. A kerítésen a turista utaknál és ösvényeknél de legalább 500 méterenként átjárást kell kialakítani.

11. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

34.§

(1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a község az II: katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása szerint a község a I. katasztrófavédelmi osztályba (gyakori) tartozik.

(3) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:

a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, vagy

b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy

c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.

II. FEJEZET

Részletes övezeti előírások

1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

Lakóterületek

A lakóterületek általános előírásai

35.§

(1) A lakóterület övezeteiben az egyes építmények tetőhajlásszöge 35°-45° lehet –kivéve LK-1 - cserépfedéssel, a gerincmagasság az építménymagasság mértékét maximum 6 m-rel haladhatja meg, vagy az övezeti előírások szerint. A tetőfelület max. 20%-án ettől el lehet térni (pl. tetőfelépítmény, tagozat, stb.). Településképi bejelentési eljárás keretében napkollektor, napelem elhelyezhető.

(2) Az építési vonal helyének megállapítására vonatkozó sajátos előírások Lke és Lf építési övezetekben:

Azoknál az ingatlanoknál, ahol a szabályozási terven építési vonal nem került jelölésre, az építési vonal, az építési határvonal előkert felé eső szakaszán helyezkedik el.

• Az építési vonalon csak a főrendeltetésű épület – lakóterületen a lakóépületek, ezek hiányában más megengedett funkciójú épület - homlokvonala vagy az azzal összeépített mellékrendeltetésű épület homlokvonala állhat.
• Kétutcás telek esetén a kialakult előkerti határvonalon kell az építési vonalat alkalmazni. Saroktelek esetén, amennyiben a szabályozási terv ettől elérően nem rendelkezik, az építési vonal a két előkerti határvonal közül bármelyiken megválasztható.

Kisvárosias lakóterület (Lk)

36.§

(1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető

a) épület legfeljebb 2 lakással

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda és

g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Haszonállat tartására alkalmas épület, építmény az övezetben nem helyezhető el.

(4) A kisvárosias lakóterület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 1. sz. táblázat tartalmazza.

Kisvárosias lakóterület övezetei 1.sz. táblázat

Kertvárosias lakóterületek

37.§

(1) A kertvárosias terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 méteres épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

1. (2) A kertvárosias lakóterület övezeteiben elhelyezhető:
   • a) Főrendeltetésű épületként:
     

• legfeljebb kétlakásos lakó
• a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
• hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,
• kulturális,
  
• a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendég­szobaszámú szállás,
  
• sport
  
• b) Mellékrendeltetésű épületként: személygépkocsi tároló, szauna, télikert, barkácsműhely, állattartó épület,
  

amennyiben az építési övezet előírása másként nem rendelkezik.

(3) A kertvárosias lakóterület övezeteiben nem helyezhető el: a felsorolásban nem szereplő épületek továbbá üzemanyagtöltő, önálló parkoló, 6 m-nél magasabb szélkerék, antenna, zászlótartórúd távközlési építmény, valamint az egyes létesítmények védőtávolságára vonatkozó előírások szerinti létesítmények.

(4) A lakóterületek övezeteiben 300 m² bruttó alapterületnél nagyobb épület nem alakítható ki, 30 m-nél nagyobb épülethossz illetve 20 m szélesség egy tömegben nem alakítható ki. Az épületek tömegét alaprajzi kialakítással, változatos tetőidommal és anyaghasználattal kell tagolni.

(5) A kertvárosias lakóterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

a) Lke -1 építési övezet

b) Lke -2 építési övezet

c) Lke -3 építési övezet

d) Lke -4 építési övezet

e) Lke -5 építési övezet

f) Lke -6 építési övezet

g) Lke -7 építési övezet

h) Lke -8 építési övezet

i) Lke -9 építési övezet

j) Lke -10 építési övezet

k) Lke -11 építési övezet

l) Lke -12 építési övezet

m) Lke –13 építési övezet

n) Lke -14 építési övezet

(6) A Kertvárosias lakóterület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 2. sz. táblázat tartalmazza.

(7) A telkeken belüli támfal max. 2 m, utcafronton 3 m lehet. Terem/támfalgarázs utcafronton csak támfallal egybeépítve építhető.

(8) Meglévő és engedéllyel fennálló épület az övezeti előírások megtartásával átépíthető az Lke-5, az Lke-7, az Lke-9, és Lke-10 építési övezetben akkor is, ha a kialakult teleknagyság 900 m²-nél kisebb, de a 14m telekszélesség biztosított. Amennyiben a telekszélesség nem éri el a 14 m-t, úgy a meglévő épület tömegnövelés nélkül felújítható, de nem bővíthető.

(9) Kertvárosias területen lévő visszamaradó telek beépíthető az övezeti szabályok betartásával, ha a telekszélesség kevesebb, mint 14 méter, de legalább 12 méter és területe eléri az előírt mértéket. Beépítése nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét. A nyél felőli oldalkert minimum 3 méter lehet.

(10) A homlokzatképzés az épületeken vakolat, kőburkolat, téglaburkolat és fa lehet.

Kertvárosias lakóterület övezetei 2/1. sz. táblázat

Kertvárosias lakóterület övezetei 2/2. sz. táblázat

Kertvárosias lakóterület övezetei 2/3. sz. táblázat

Kertvárosias lakóterület övezetei 2/4. sz. táblázat

FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK

38.§

(1) A falusias lakóterület építési övezeteiben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

A. Főrendeltetésű épületként:

a) lakó-

b) mező- és erdőgazdasági építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

d) szálláshely szolgáltató,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,

g) Kulturális, közösségi szórakoztató,

h) sport

B. Mellékrendeltetésű épületként:

            gépkocsitároló

1. (2) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
   • önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gép­jár­művek és az ilye­neket szállító járművek számára;
   • közműpótló építmény;
   • 3,5 m-nél magasabb szabadonálló szélkerék, antennaoszlop és zász­ló­tartó oszlop.
   • üzemanyagtöltő.
     
2. (3) A lakóterületen új önálló rendeltetési egységet kialakítani csak a telek teljes közművesítettsége esetén szabad.
   
3. (4) A falusias lakóterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
   

• a) Lf-1 építési övezet
  
• b) Lf-2 építési övezet
  

1. (5) A falusias lakóterület övezeti előírásait a település szabályozási tervében jelölt helyi területi védettségű területére vonatkozó előírások továbbá az egyes védettségi kategóriába tartozó építmények sajátos előírásainak figyelembe vételével kell alkalmazni.
   
2. (6) A Falusias lakóterület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 3. sz. táblázat tartalmazza.
   
3. (7) Az épületek felújítása során a kialakult építési helyek, építménymagasságok megtarthatók. Átépítés, bővítés vagy új építés csak a táblázatba foglalt előírások alkalmazásával jöhet létre.
   
4. (8) Az épületek kialakítása során a helyi jellegű anya­gokat, színezést,részletképzést, formálást és arányokat kell alkalmazni.
   
5. (9) Amennyiben mind a két szomszédos telek kialakult beépítési módja szabadonálló, és a kialakult beépítés miatt az ingatlan oldalhatárosan nem volna beépíthető, abban az esetben az övezetben az épület szabadonállóan is elhelyezhető.
   
6. (10) Az oldalkert méretét a következők alapján kell kialakítani:
   

• a) ha a telken álló épület valamelyik védettségi kategóriába tartozik a kia­la­kult állapot;
  
• b) minden más esetben
  

- ha a telek szélessége meghaladja a 14,50 m-t, 6,00 méternél,

- ha a telek szélessége 12,50 – 14,50 m közötti, 5,00 méternél

- ha a telek szélessége nem haladja meg a 12,50 m-t, 4,00 méternél kisebb nem lehet.

Falusias lakóterület övezetei 3.sz. táblázat

2. Vegyes területek

Településközpont vegyes terület

A vegyes területre vonatkozó általános előírások

39.§

1. (1) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi rendeltetésű épületek he­lyezhetők el:
   • a) lakóépület,
     
   • b) igazgatási, iroda,
     
   • c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, ven­dég­látó,
     
   • d) kulturális épület és közösségi szórakoztató,
     
   • e) hitéleti, oktatási, egészségügyi és szociális,
     
   • f) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
     
   • g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézmű­ipari.
     
2. (2) A területen a (3) pontban felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan épít­mény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendel­te­tés­szerű hasz­ná­latához.
   
3. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
   • a) közműpótló építmény;
     
   • b) állattartás céljára szolgáló építmény.
     
4. (4) A településközpont vegyes területen kialakítható legkisebb telekméret 700 m²
   
5. (5) A településközpont vegyes területen nyúlványos telek nem alakítható ki.
   
6. (6) A vegyes terület telkein kialakítandó parkolók egy részét – helyi parkolási rendeletben sza­bályozott módon és a tulajdonos, valamint az Önkormányzat között születendő meg­ál­la­po­dás keretében –közterületen is el lehet helyezni.
   
7. (7) A településközpont vegyes terület az alábbi építési övezetekre osztott:
   

Vt-1 építési övezet

Vt-2 építési övezet

Vt-3 építési övezet

Vt-4 építési övezet

(8)

(9) A Vt-1 övezet elsősorban oldalhatáron álló épületek elhelyezésére szolgál, azon­ban az egyéb előírások betartása mellett az épület bővítése, illetve átépítése során kialakítható un. „hajlított házas” beépítési forma is. Ebben az esetben, ha az szer­kezetileg és utcaképileg megoldható, településképi eljárás lefolytatásával a zártsorú beépítés is létesíthető.

(10)

1. A Vt-1 építési övezetben az oldalkert méretét az alábbiak alapján kell kialakítani:
   • a) ha a telken álló épületre az Védett épületek tervlapon (HÉSZ …sz. függeléke) a II. védettségi kategória valamelyike vonatkozik, a kia­la­kult állapot;
     
   • b) minden más esetben
     

• ha a telek szélessége meghaladja a 14,00 m-t, 6,00 méternél,
• ha a telek szélessége meghaladja a 12,00 m-t, 4,00 méternél,
• ha a telek szélessége nem haladja meg a 12,00 m-t, 2,50 mé­ter­nél

kisebb nem lehet.

(11) A Vt-1 övezetben már kialakult telkek beépíthetők, az építési helyeket a (14) bek. szerinti oldalkert méretek betartásával kell megállapítani. Amennyiben a telek mérete kisebb, mint 800 m², a telken csak egy épület helyezhető el.

(12) A Vt-1 övezetben amennyiben a telek mérete nagyobb, mint 800 m², a telek területének legalább 30 %-án összefüggő aktív zöldfelületet kell kialakítani.

(13) A településközponti vegyes övezetekben az új építéshez és az épület tömegét és homlokzatát érintő átalakításhoz településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(14) A településközpont övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan a 4. sz. táblázat tartalmazza.

1. (15) A Vt-2 építési övezetben a beépítési mód szabadonálló. Amennyiben a meglévő épület elhelyezkedése ettől eltér, úgy
   • az építési hely az építési telek meglévő beépítési módjához igazodó, a meglévő épület helyére új épület építhető, bővíthető
2. (16) A Vt-2 építési övezethez tartozó ingatlan esetén a lejtő irányával párhuzamosan álló épület hossza 25 méternél több nem lehet a 10 %-ot meghaladó lejtésű telken.
   
3. (17) A Vt-4 építési övezetben az OTÉK szerinti gépjármű-várakozóhelyek a telekhatártól mért, legfeljebb 100 méteren belüli más telken is kialakíthatók.
   
4. (18) A Vt-4 építési övezetben templom esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 9 m.
   

A településközpont vegyes terület övezetei 4. sz. táblázat

• „K” meglévő, kialakult, visszaépíthető

3. Üdülő területek

Hétvégiházas terület (Üh)

40.§

(1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2)Az övezet telkein csak egy épület állhat, az övezetben állattartó építményt elhelyezni tilos.

(3) Az újonnan kialakuló vagy beépítendő telkek területe nem lehet kisebb mint 720 m²., szélessége min. 14m.

(4) Az épületek legnagyobb építménymagassága 3,5 m.

(5) A telek területének min. 80 %-a zöldfelület. A zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni.

(6) Az előkert méretét a kialakulthoz kell igazítani. Beépítési mód szabadon álló, oldalkert min.3 m, hátsókert min.6 m.

(7) Beépítettség max. 10%.

(8) A kialakítható telek nagysága max. 1440 m² lehet.

Üdülőházas terület övezete (Üü)

41.§

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Az újonnan kialakuló vagy beépítendő telkek területe nem lehet kisebb, mint 2000 m².

(3) Az épületek legnagyobb építménymagassága 5,0 m.

(4) A telek területének min. 50 %-a zöldfelület. A zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni.

(5) Az előkert méretét a kialakulthoz kell igazítani. Beépítési mód szabadon álló, oldalkert min.3 m, hátsókert min.6 m.

(6) Beépítettség max. 30%, de az övezetben, épületenként egy tömegben, max. 300 m² bruttó alapterületű épület építhető.

4. Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Általános előírások

42.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésre szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

• mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épü­let
• igazgatási, egyéb irodaépület
• 
  

1. (3) Üzemanyagtöltő csak az erre a célra kijelölt övezetben helyezhető el.
   
2. (4) A tájkarakter megőrzése és a környezeti terhelés csökkentése céljából az eltérő, egymást zavaró területhasználatok elválasztására a telekhatáron, telken belül többszintű növénysávot kell kialakítani. A növénysávot túlnyomórészt honos és a termőhelyre jellemző fásszárú fajok felhasználásával kell telepíteni. A növénysáv – a tervezett tevékenységek függvényében – rekreációs célokat is szolgálhat.
   
3. (5) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület az alábbi építési övezetekre osztott:
   

Gksz-1 építési övezet

Gksz-2 építési övezet

Gksz-3 építési övezet

Gksz-4 építési övezet

(6) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteire vonatkozó építési szabályokat összefoglalóan az 5. sz. táblázat tartalmazza.

(7) A Gksz-1 építési övezetben a tervezett épületek homlokzati egységei hagyományos jellegűek, színűek és felületűek lehetnek. Az épületek hagyományos formájú tetővel, 15-45° közötti cserépfedéssel készülhetnek.

(8) A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló lakóépület nem létesíthető. A Gksz-1 övezetben telkenként egy lakás a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kialakítható.

(9) A Gksz-4 építési övezet területén, belterületen álló, meglévő lakóépület felújítható, épülettömeg növelése nélkül átalakítható.

(10) A Gksz-4 építési övezet területén, a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, szolgálati szállás, férőhely rendeltetés elhelyezhető, de maximum összesen 250 m² alapterületen.

(11) A Gksz-4 építési övezetben, belterületen fekvő telkek maximális beépíthetősége 50 %.

A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetei 5. sz. táblázat