1. § (1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) jóváhagyásáról szóló rendelet hatálya Csongrád Város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)¹ Fentiekben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű jogszabályok és egyéb követelmények előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1)³ Csak a jóváhagyott szerkezeti terv és jelen rendelet együttes módosításával módosítható szabályozási elemek:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek, a magasabb rendű jogszabályok által meghatározott és az irányadó szabályozási elemek kivételével, jelen rendelet módosításával változtathatók.

(3) A magasabb rendű jogszabályok által megfogalmazott szabályozási elemeket és a jogszabályi hivatkozásokat a HÉSZ és a szabályozási tervek tájékoztató elemként tüntetik fel.

(4) A szabályozási terveken feltűntetett irányadó szabályozási elemek a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül módosíthatók.

3. § (1) A település területének rendezése során sajátos jogintézményként alkalmazandó

4. § (1) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, új építési telkek minimális telekszélessége (4. sz. melléklet: fogalommagyarázat):

(2) Csongrád közigazgatási területén nyeles telek, egyéb HÉSZ előírás hiányában csak ott alakítható ki, ahol az övezetre vonatkozó minimális telekméretek biztosíthatóak.

(3) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműlétesítmények elhelyezése érdekében. (pl: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.)

(4)⁴ A szabályozási tervlapokon „telekalakítási terv készítendő” felirattal ellátott tömbökben telekalakítás és építési tevékenység csak az Étv. vonatkozó jogszabályi előírásának megfelelően elkészített telekalakítási terv alapján végezhető.

5. § (1) Beépített területen zártsorú beépítés esetén 5 méternél, egyéb beépítés esetén 10 m-nél nem kisebb minimális telekszélességű telken (lásd: 4. melléklet: fogalommagyarázat) helyezhető el épület.

(2)⁵ Ha az építési övezet paramétereiben „K” - kialakult jelölés szerepel

(3)⁶ A fő rendeltetést kiszolgáló építmény használatbavétele csak a fő rendeltetés szerinti épület végleges használatbavételével együtt vagy azt követően lehetséges.

(4) A legkisebb előkert új beépítés esetén, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, 6,0 m. Az előkert meghatározott mérete egyben az utca felőli építési vonal is.⁷

(5) Beépített területen az előkert mélységét a tömbnek a beépítendő telekkel azonos közterületre néző telkeire jellemző előkert méret szerint kell meghatározni.

(6)⁸ Épületet elhelyezni:

(7) Az övezeti előírásokban meghatározottak szerinti fő rendeltetés szerinti épületet (lásd 4. melléklet, fogalommagyarázat), amennyiben egy telken belül több van, akkor közülük legalább egyet, az övezetben előírt utca felőli építési vonalon, annak hiányában a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(8)⁹ A 35 méternél nem nagyobb az utcai telekhatárra merőlegesen mért átlagos mélységű telek esetén a hátsó kert mérete 0 méter is lehet az egyéb követelmények betartása mellett.

(9) A hátsó telekhatártól a megengedett legnagyobb építménymagasságnál, de legalább 6 méternél kisebb távolságra elhelyezett építmények hátsó telekhatárra néző homlokzatát tűzfalasan kell kialakítani és a tetőről lefolyó vizet saját telekre kell levezetni.

(10) A 6,0 m-nél kisebb előkertben csak közműbecsatlakozás építménye, kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt, legföljebb 2,0 méter magas hulladéktartály tároló helyezhető el.

(11) Előkertben és oldalkertben a terepszinttől számított 1 méternél nem magasabb előlépcső elhelyezhető.

(12)¹⁰ -

(13) Két utcával határos teleknek, saroktelek kivételével, nincsen hátsó telekhatára utcával határos telekhatáron az övezetben előírt előkert méretet illetve építési vonalat kell figyelembe venni.

(14) Két utcával határos telek utcai telekhatártól számított 15 méteres sávjában a fő rendeltetést kiszolgáló, valamint melléképítmények akkor helyezhetők el a főépülettől különállóan, ha azok az OTÉK illetve jelen rendelet előírásai szerint elő és oldalkertben elhelyezhetők.

(15)¹¹ Amennyiben az övezeti előírások szerinti

(16)¹² Nyeles telek beépítése csak a telek beépíthetőségét tisztázó elvi építési engedély alapján lehetséges, kivéve azokat a nyeles telkeket, ahol az építési vonalat vagy az építési helyet a szabályozási terv meghatározza (lásd halmazos falusias lakóterület, mezővárosias karakterű kisvárosias lakóterület).

(17) Földfeletti gáztároló a közterület felől növényzettel takarva helyezhető el.

(18)¹³ A szabályozási tervlapokon lehatárolt, fakadóvizek által veszélyeztetett területeken történő építés csak a vízügyi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével lehetséges.

(19) ^{14 15}Az I. rendű árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 60 m széles - a Szabályozási terven SZH – SZH jellel határolt - területsávon belül lakóház, pince, szivárgó építése, valamint kútfúrás csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(20)^{16 17} A II. rendű árvízvédelmi töltés rehabilitációs terveinek elkészüléséig a töltés – szabályozási terven jelölt –telekhatárától számított 30-30 m-en belül található telkek építési munkáinál a vízügyi hatóság szakhatóságként bevonandó.

(21)^{18 ,19}

6. § (1) A beépítési módra vonatkozó övezeti előírást nem kell alkalmazni azokra a telkekre, ahol a szabályozási terv azzal nem egyező értelmű kötelező építési vonalat és/vagy építési helyet határoz meg.

(2) Közterület irányába gépjármű behajtásra alkalmasan kialakított bejáratú, a fő rendeltetésű épülettel nem egybeépített épületet 6 méternél kisebb előkert esetén is utcai telekhatártól legalább 6 méter távolságra kell elhelyezni.

(3) Városképi szempontból kiemelt jelentőségű közterülettel határos telkek, valamint műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelmi területen lévő telek elő- és oldalkertjét a közterülettől a szabályozási vonalon elhelyezett kerítéssel kell elhatárolni, a kerítés elhagyásával nem lehet parkolót kialakítani.

(4)²⁰ A Vt, Lfh és Lkm jelű építési övezetekben az 5000 m2-nél kisebb telkeknek legfeljebb 1 gépkocsi behajtásra alkalmas bejárata lehet. Ezekben az övezetekben a több utcára nyíló telkeknek minden utcára legfeljebb egy-egy gépkocsibehajtásra alkalmas bejárata lehet.

(5) Amennyiben az övezeti előírás a fő rendeltetést kiszolgáló épület elhelyezését megengedi, az egyéb előírások betartása mellett annak építménymagassága az övezetben előírt minimális építménymagasságnál kisebb is lehet, de nem lehet magasabb, az övezetre megengedett minimális építménymagasságnál, annak hiányában pedig a főépület tényleges építménymagasságánál.

(6) Közterületre néző homlokzat homlokzatmagassága (lásd. 4. sz. melléklet: fogalommagyarázat) az övezetben előírt minimális építménymagasságnál nem lehet kisebb, kivéve azokat az eseteket, ha ezt övezeti előírás megköveteli (lásd más övezettel határos telkek esetét a Vt-1 övezetben).

(7) Közterületre néző homlokzat homlokzatmagassága a homlokzat szélétől számított 4-4 méteren belül, 7,5 méternél nem szélesebb épület esetén 2-2 méteren belül, nem haladhatja meg a maximális építménymagasságot és nem lehet kisebb a minimális építménymagasságnál, a közterületre néző homlokzat legfeljebb a homlokzatszélesség (4. melléklet: fogalommagyarázat) felén haladhatja meg az övezetben előírt maximális építménymagasságot.

(8) Saroktelkek beépítése esetén a közterületre néző homlokzat saroktól számított, legfeljebb 5-5 méteres homlokzatsávjának homlokzatmagassága is magasabb lehet az övezetben előírt átlagos építménymagasságnál, de ebben az esetben is a közterületre néző homlokzatok homlokzatmagassága külön-külön legfeljebb a homlokzatszélességük felén haladhatja meg az övezetben előírt maximális építménymagasságot.

(9) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) az építménymagasság a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával határozandó meg.

(10) Csongrád területén tömör kerítés legalább 1,60 m, legfeljebb 2,20 méter magassággal, tömör fa vagy falazott kivitelben építhető.

(11) Tömör kerítés kapuépítménye legfeljebb 4,5 méter magas lehet.

(12) Műemlékileg védett, védelemre javasolt vagy helyi védelemre javasolt illetve városképileg kiemelt jelentőségű közterületekkel (felsorolásukat lásd az 1,4,5,függelékben, illetve a 3. sz. mellékletben) határos telken gépjárműtároló és más, a fő rendeltetést kiszolgáló épület új építésű, szabadon álló fő rendeltetésű épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben kialakítva, oldalhatáron álló épület esetén a fő rendeltetés szerinti épület mögött, vele azonos oldalhatáron helyezhető el.

(13) Műemléki védelem alatt álló illetve műemléki védelemre javasolt, továbbá, helyi védelemre javasolt területen és a városképi szempontból kiemelt jelentőségű közterületek mentén a közterületre néző homlokzaton, továbbá az oldalhomlokzatokon parabolaantenna, klímaberendezés vagy egyéb gépészeti berendezés nem helyezhető el.

(14) Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése nem megengedett, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, vagy 4 vagy több szintes épület bejáratait, üzletportáljait érinti.

7. § (1) 3 m²-t méretet meghaladó hirdetőfelület (pl.: óriásplakát) e rendelet hatálybalépését követően a szabályozási tervlapokon erre a célra kijelölt területen helyezhető el.

(2) Egyéb területeken 3 m²-nél nagyobb reklámtábla, hirdetőtábla kizárólag veszélyhelyzetre tekintettel, rendezvény hirdetése, vagy építkezéssel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, ideiglenes jelleggel helyezhető el és a rendezvény illetve építkezés végeztével, a veszélyhelyzet elmúlását követően 24 órán belül eltávolítandó.

(3)²¹ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények, kereskedelmi létesítmények cégéreinek, hirdetőtábláinak helyét, méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(4)²² Reklámvilágítás, fényreklám csak olyan módon helyezhető el, hogy a fényhatás az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza; a környezet rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

(5) Megmaradó utcai tűzfalon 1m²-nél nagyobb valamint az eredeti falburkolat anyagát, textúráját vagy színét módosító reklámok, hirdetések nem helyezhetők el.

(6)²³

(7)²⁴ Műemléki jelentőségű területen a műemlékek műemléki környezetében és a helyi érdekvédelmi terület épületeinek homlokzatain és kerítésein bármekkora cégér elhelyezése a vonatkozó jogszabály alapján lehetséges.

(8)²⁵ Műemléki jelentőségű területen, műemlékek műemléki környezetében és helyi értékvédelmi területen fényreklám (világító tábla, felirat stb.) sem az épületek homlokzatain, sem az üzletek kirakatában sem a határoló közterületeken nem helyezhető el.

8. § (1)²⁶ Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelületi arány szerinti zöldfelületet a használatbavételi engedély megkéréséig ki kell alakítani.

(2)²⁷ A telekre előírt zöldfelületnek három szintűnek kell lennie, ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek.

(3)²⁸ A beültetési kötelezettségű vagy kötelező fásításra kijelölt telkeken a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelületet ill. a fasor telepítését használatbavételi engedély megkéréséig ki kell alakítani.

(4) A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített előnevelt fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni. A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(5) A fásítási kötelezettségen legfeljebb 6 m tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni.

(6) A beültetési kötelezettségű területet és a kötelező fásításra igénybe vett területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.

(7) Közterületen szabályozott zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.

(8) Közterületen fásítás elsősorban honos fafajokkal történhet. (Az ajánlott honos fafajok listáját a 7. számú függelék tartalmazza.)

(9) Meglevő fasorok pótlása csak a fasort meghatározó fafajokkal történhet.

(10) Új közutak, utcák kialakításánál

9. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.

(3)^{29 30} Közterületen pavilonok (ld. Fogalommagyarázat) építhetők a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántartásának biztosításával. Szeszes ital kimérés, szerencsejátékok folytatása és nyerőgépek működtetésének céljára a közterületen pavilon nem létesíthető. Pavilonok csak akkor építhetők, ha a mindenkori tulajdonos szerződésben vállalja, hogy a közterület-használati engedély lejártát követő 15 napon belül felszólítás és kártérítési igény nélkül a pavilont elbontja és a közterületet az eredeti állapotra visszaállítja.

(4) Rendezvények esetén – a rendezvények idejére, a közterület-használati rendeletnek megfelelően – ideiglenes árusító sátrak, pavilonok ill. területek – közterület-használati engedély alapján – elhelyezhetők ill. kijelölhetők. Az ideiglenes árusító sátrak, pavilonok a rendezvények végét követő 24 órán belül elbontandók.

(5) A 451-es út elkerülő szakaszának megépülését követően helyi jelentőségű közúttá váló közterületeket városi gyűjtőútként kell kialakítani az érintett közterületekre készülő egységes közlekedési és kertépítészeti terv alapján. Jelen rendeletben előírt csomóponti átalakítások csak az ilyen módon elkészített kertépítészeti terv alapján hajthatók végre.

(6) A kertépítészeti tervben az elrendezés, a magassági méretek, a keresztmetszetek, a berendezések, utcabútorzat, burkolatok, városképi megjelenés, a közlekedési hálózat alakítása, a közműhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás, a műtárgynak nem minősülő építmények létesítése, a parkolási megoldás és a terület kertészeti kialakításának megoldása összehangoltan kell szerepeljen.

(7)³¹ A közterületrendezési és kertépítészeti terv méretaránya legalább M=1:500, egyes részmegoldások esetében M=1:200, M=1:100.

(8)³² A kertépítészeti tervben össze kell hangolni egymással a terület városképi megjelenését, keresztmetszeti- és magassági méreteit, berendezések, utcabútorok, műtárgyak, építmények elhelyezését, burkolatépítést, közlekedési- és közműhálózatát, köz- és díszkivilágítását és ezek kapcsolódásait a környező hálózatokhoz, a parkolást és a kertészeti kialakítást.

(9) Műemléki jelentőségű terület és a helyi értékvédelmi terület telektömbjeit határoló közterületen, továbbá helyi jelentőségű természetvédelmi területen, továbbá műemlékek műemléki környezetében közműépítmények, tömegközlekedési célokat szolgáló építmények, utcabútorok, köztárgyak csak kertépítészeti terv alapján helyezhetők el, cserélhetők, újíthatók fel.

(10) Műemléki jelentőségű terület és a helyi értékvédelmi terület telektömbjeit határoló közterületen, továbbá helyi jelentőségű természetvédelmi területen műemlékek műemléki környezetében transzformátorállomás csak épületben helyezhető el. Az előírás meglévő transzformátorállomás cseréjére, jelentős felújítása esetére is vonatkozik.

10. § (1)^{33 34} A szabályozási tervlapokon „- he - he - he –„ jellel körülhatárolt terület a helyi értékvédelem terület.

(2) A 3.mellékletben felsorolt közterületek városképileg kiemelt jelentőségű közterületek.

(3)³⁵ A helyi értékvédelemi területekre és a városképileg kiemelt jelentőségű közterületekkel határos telkekre vonatkozó sajátos előírásokat az övezeti előírások tartalmazzák.

(4) A helyi értékvédelmi területre vonatkozó általános és övezeti előírások csak az (1) bekezdés szerinti teljes terület szabályozásának és építési szabályzatának felülvizsgálatával módosíthatók.

(5)³⁶ A szabályozási tervlapokon jelölt és az 5. sz. függelékben jegyzett épületek, köztárgyak, építmények helyi védelemre javasolt művi értékek.

(6)³⁷ A helyi védelemre vagy műemléki védelemre javasolt épület utcaképi megváltoztatása esetén, azaz az épület és/vagy kerítésének bontása, átépítése, a nyílászárók cseréje, tetőszerkezet átalakítása, tetőfelépítmény kialakítása esetén az építési engedélyezés előtt a homlokzatok, a kerítés valamint az épület és a kerítés városképi megjelenését dokumentáló fotósorozat készítése továbbá az épület és kerítés min. 1:50 méretarányú, kiviteli terv szintű 1:1, 1:10 méretarányú részletrajzokkal kiegészített építészeti dokumentálása szükséges.(7)³⁸³⁹ Helyi védelemre javasolt épület vagy épületrész (lásd 5. sz. függelék) bontására csak az épület életét veszélyeztető állapota esetén kerülhet sor.

11. § (1) A meglévő és javasolt műemlékek, a műemléki jelentőségű terület és a műemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását az 1.,2.,és a 4 sz. függelékek tartalmazzák.

(2) A műemléki védelemre javasolt épületek, műtárgyak és köztárgyak listáját az 5. sz. függelék tartalmazza.

(3)⁴⁰ A műemléki védelemre javasolt épületek és műtárgyak a műemléki védelem alá helyezési határozat érvénybe lépéséig helyi védelemre javasolt épületnek minősülnek.

(4) Műemléki jelentőségű terület telektömbjeit határoló közterületek csak hagyományos fagyálló - kő, tégla, vagy faburkolattal burkolhatók, kivéve az Öregvár utcának a Kígyó utcáig terjedő szakaszát, a Kígyó utcát, a Baross Gábor rakpartot a Kígyó utcától a Bökénysorig, valamint a Bökénysort, amelyek esetében a forgalmi sávok aszfalttal burkolhatók.

(5)⁴¹ A régészeti lelőhelyeken a régészeti örökség védelme érdekében a Kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai szerint kell eljárni, bevonva szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

(6)⁴² Régészeti érdekeltségű területen építmények létesítéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági véleménye szükséges és 30 cm mélységet maghaladó földmunkák csak a hivatal egyetértésével végezhetők.

12. § (1)⁴³ Külterületen építmények létesítése csak az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági véleményének figyelembe vételével történhet.

(2) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet övezeti előírásai alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet.

(3) Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény

(4) Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény a /3/ pontban felsorolt területektől legalább 500 m távolságban, továbbá a szabályozási tervekben szabályozott lakóterületektől, zöldterületektől, vegyes területektől, üdülőterületektől és a gyepmesteri telep kivételével különleges területektől legalább 200 m távolságban létesíthető.

(5) Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell.

(6) Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők.

(7) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a kertes és kertes borvidéki mezőgazdasági területek egységes építészeti karakterét, a történeti szerkezetét meg kell őrizni.

(8) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására.

(9)⁴⁴ A történelmi tanyás tájkarakter megőrzése érdekében mezőgazdasági területeken elsősorban a már meglévő majorok, tanyák és művelésből kivett udvarok (egykori tanyatelkek) területén kell ösztönözni a mezőgazdasági termeléssel összefüggő épületek megtartását, vagy új épületek létesítését.

(10) A Tisza és a Körös hullámterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.

(11) A holtágak, morotvák, tavak természetes állapotát, ökológiai egyensúlyát, a partjukat kísérő természetes növényállományokat meg kell őrizni.

13. § (1) A város igazgatási területén kizárólag olyan létesítmények, építhetők, üzemeltethetők, illetve olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértékeket nem haladja meg. 21/2001. (II.14) Korm rend; 14/2001. (V.9.) KÖM-EüM-FVM rendelet

(2) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák. 21/2001. (II.14) Korm rend

(3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor működtethető, vagy építhető, illetve ilyen tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

(4) Zajvédelmi szempontból érzékeny területek:

14. § (1) Csongrád területén a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

15. § (1) Új (telekalakítási terv alapján történő telekrendezést követően beépíthető) lakóterület csak teljes közművesítettség esetén építhető be.

(2)⁵² Az 500 m²-nél nagyobb szintterületű vagy kettőnél több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület telkén állattartó építmény, trágyatároló, állatkifutó nem helyezhető el.

(3)⁵³ Az övezetekben megengedett állattartó építmények összes bruttó alapterülete, a falusias lakóterület kivételével, legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet, de kertvárosias lakóterületen max. 10m² , kisvárosias lakóterületen max. 3m² lehet.

(4) Amennyiben az övezeti előírások másképpen nem szabályozzák, lakóterületen, a Széchenyi utcára és a Vasút utcára néző telkek kivételével, a telkek beépíthető területe teleknagyságtól függetlenül nem haladhatja meg az egyes övezetekben előírt minimális teleknagyság kétszeresének megfelelő beépíthető terület nagyságát.

16. § (1) Nagyvárosias lakóterület a szabályozási tervlapon Ln jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)⁵⁴ Az építési övezet területén az OTÉK 11. §. szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő – helyezhetők el. Az épületek földszintjén lévő garázsokban kiskereskedelmi és lakossági szolgáltatási funkciók is létesíthetők, ha annak más jogszabályban előírt feltételei biztosíthatók.

(3) Nagyvárosias lakóterületen csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el épület.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

17. § (1) Kisvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen, az Lk-g övezet kivételével, az OTÉK 12. § szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő – helyezhetők el. Az Lk-g övezetben gépjárműtároló épületek helyezhetők el.

(3) Kisvárosias lakóterület telkei akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított. Az Lk-1, az Lk-3 és az Lk-5 övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4)⁵⁷ Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

18. § (1) Mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lkm jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sűrű beépítettségű, egy vagy két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A mezővárosi jellegű kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. §. szerinti épületek – kivéve sportépítmény és üzemanyagtöltő – helyezhetők el.

(3) Mezővárosias jellegű kisvárosias lakóterület telkei akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

19. § (1) Kertvárosias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lke jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legföljebb 6 rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő – helyezhetők el.

(3)⁶⁵ Az Lke-g övezetbe sorolt tömb kizárólag gépkocsitárolásra szolgál, egyéb tevékenység az övezetben nem folytatható.

(4)⁶⁶ Az Lke-i övezetbe sorolt tömbök kizárólag közintézmény elhelyezésére szolgálnak, egyéb tevékenység az övezetben nem folytatható.

(5) Kertvárosias lakóterület telkei, az Lke-1* övezet telkei kivételével akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított. Az Lke-1* övezet telkein a szennyvízelvezetés a követelményeknek megfelelő közműpótlóval helyettesíthető.

(6) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

20. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően egy vagy két rendeltetési egységet magában foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő – helyezhetők el.

(3) A falusias lakóterület telkei a villamosenergia-hálózat, az ivóvízhálózat és nyílt árkos csapadékvízelvezető hálózat vagy szikkasztó árok kiépülése után építhetők be, a szennyvízcsatorna kiépüléséig telkenként a követelményeknek megfelelő közműpótló elhelyezése szükséges.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

21. § (1) A halmazos falusias lakóterület a szabályozási tervlapokon Lfh jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsődlegesen sűrű beépítésű, telkenként egy fő rendeltetésű épületben kialakított, legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló, lakó és turisztikai célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A halmazos falusias lakóterületen az OTÉK 14. §-a szerinti épületek és építmények, kivéve mező és erdőgazdasági üzemi építmény, sportépítmény, igazgatási, szociális épület és üzemanyagtöltő, helyezhető el.

(3) Halmazos falusias lakóterület telkei, az Lfh-3 övezet telkei kivételével akkor építhetők be, ha vezetékes gáz (illetve távhő) kivételével a telektömbben a teljes közművesítettség minden egyéb feltétele biztosított. Az Lfh-3 övezet telkein a szennyvízelvezetés a követelményeknek megfelelő közműpótlóval helyettesíthető.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekterület méreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

22. § (1) A településközpont vegyes terület a szabályozási tervlapokon Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő – helyezhetők el. A Vt-üt övezetben üzemanyagtöltő elhelyezhető.

(3) A településközponti vegyes terület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4)^{69 ,70,71,72,73,74} Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

23. § (1) A központi vegyes terület a szabályozási tervlapokon Vk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen az OTÉK 17. § szerinti épületek helyezhetők el.

(3) A központi vegyes terület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4)⁷⁹ Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

24. § (1) A kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület a szabályozási tervlapokon Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely nem zavaró gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)⁸² A Gksz-te övezetben kizárólag a temetőhöz kapcsolódó gazdasági tevékenység számára helyezhető el épület, illetve csak a temetőhöz kapcsolódó kereskedelmi-szolgáltató tevékenység folytatható.

(3) A Gksz-hu övezetben kizárólag hulladékudvar helyezhető el.

(4)^{83 ,84} A kereskedelmi szolgáltató terület telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A Gksz-5 jelű építési övezet 0297/1 ill. 0299/2 hrsz-ú telkeinek beépítéséhez a terület mélyfekvésére tekintettel geotechnikai szakvélemény készítendő.

(5)⁸⁵ Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

24/A. §¹⁰⁰ Általános gazdasági terület (Gá)

(1) Általános gazdasági területen (Gá) az országos településrendezési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(2) Az általános gazdasági terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

25. § (1) A Gip jellel szabályozott ipari gazdasági terület elsősorban más beépítésre szánt területen el nem helyezhető zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még:

(2) Az építési övezetek területén épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:

(3)¹⁰⁴ A területfelhasználási egység építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - az övezeti sajátosságok függvényében - a következő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni:

26. § (1)¹⁰⁵ Mezőgazdasági üzemi terület (egyéb ipari terület)

(2) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is.

(3) A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:

(4)¹⁰⁶ Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

27. § (1) Üdülőházas üdülőterület az Szabályozási terveken Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az építési övezetekben szabadidős, üdülési, rekreációs-egészségmegőrző, szállás és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(3) Üdülőházas üdülőterület telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

28. § (1) Különleges területek a használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt az egyéb területfelhasználási egységekben nem elhelyezhető területek.

29. § (1) A különleges szabadidős rendeltetésű terület a szabályozási tervlapokon Ksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely sport-, strand, turisztikai, egészségmegőrző, oktatási épületek, kulturális, szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3)^{110 111} Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

30. § (1) A különleges sportolási célú terület a szabályozási tervlapokon Ksp jellel szabályozott területfelhasználási egység, amelyen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3)¹¹³ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

31. § (1) Keü jellel szabályozott regionális szociális otthon és környezete, amely szociális és egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3)¹¹⁴ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

32. § (1) A szabályozási tervlapokon Kte jelű területfelhasználási egység a temetkezés célját szolgálja.

(2) A területen kegyeleti park is kialakítható.

(3) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.

(4) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

(5) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

33. § (1) Különleges – Oktatási központ Ko jelű övezete az Ellés parton levő ökológiai központ területe, amely a természeti értékek bemutatását, az ökológiai oktatást, ismeretterjesztést, a kutatást szolgáló építmények és az azokhoz kapcsolódó szállásépületek elhelyezésére szolgáló terület.

34. § (1) A különleges –szennyvíztisztító telep Kszv jelű övezete a szennyvíztisztítási tevékenységgel összefüggő építmények elhelyezésére szolgáló övezete.

(2) A szennyvíztisztító telepen kizárólag a szennyvíztisztítási tevékenységre szolgáló építmények helyezhetők el.

35. § (1) Különleges – gyepmesteri telep Kgy jelű övezete a városgondnoksági és gyepmesteri tevékenységgel összefüggő építmények elhelyezésére szolgáló övezet.

(2) Gyepmesteri telepen csak olyan tevékenységek folytathatók, és olyan építmények létesíthetők, amelyeknek a védőtávolság igénye nem haladja meg a 200 m-t.

36. § (1)^{116 117118} Csongrád területén a beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

37. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület.

(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak.

(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén a /2/-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő a szabadidő eltöltését a játékot, a sportolást továbbá a zöldterület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el.

(4) A Z-1 jelű övezet területének legfeljebb 2 %-a építhető be. Az épületek szabadon állóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki.

(5) Közpark területének legalább 60%-át, biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani.

(6) Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.

(7) Közpark területén parkoló csak gyephézagos burkolattal létesíthető.

(8) A közparkok fásítása meghatározóan honos fafajokkal történhet. Tájidegen fafajok aránya csak az 1 ha-nál nagyobb közparkok területén közelítheti meg a telepítendő honos fafajok arányát. Az ajánlott honos fafajok jegyzékét a 7. számú függelék tartalmazza.

(1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tanyás tájkarakter és a borvidéki jelleg megőrzése, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából, továbbá a belvíz általi veszélyeztetettség figyelembevételével a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

(3) A mezőgazdasági területen - a kertes mezőgazdasági terület (Mk) és korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteinek kivételével – legalább 10000 m2 területű telken birtokközpont létesíthető.

(4) Mezőgazdasági területen kiegészítő központ nem alakítható ki.

(5) A birtokközpont beépítettsége a beszámított telkek összterületének 3%-a, de nem lehet több a birtokközpont telkének 30 %-ánál.

(6) A Rendelet hatályba lépését megelőzően már lakóépülettel rendelkező, 1500 m²-nél nagyobb, de 10.000 m²-nél kisebb területű tanyás telkek beépítettsége – a művelési ágtól függetlenül – a következő lehet:

(7) Az (1) bekezdés a), b), d) pontja szerinti területfelhasználási egységek övezeteiben, a rendelet hatályba lépését megelőzően már meglévő, 1500-10.000 m² közötti területű tanyás telkek birtokközponttá alakíthatók. A birtokközpont beépítettsége a beszámított telkek összterületének 3%-a, de a birtokközpont telkének legfeljebb 20%-a lehet.

(8) A (3) bekezdés és (7) bekezdés szerinti birtokközpont beépítése az OTÉK 29. § figyelembe vételével és azon övezet építési szabályainak figyelembe vételével történhet, amelyik övezetben a tanya található.

(9) A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul.

(10) Általános és általános borvidéki mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 2,2 méter magas, kertes és kertes borvidéki mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítés létesíthető.

(11) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a tanyák körül, továbbá állattartó épületek és állatkifutók, karámok körül létesíthető legfeljebb 1,8 méter magas áttört kerítés.

(12) Mezőgazdasági területen – a tanyás telkek kivételével - új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha

39. §¹²² (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2)¹²³ Az általános mezőgazdasági terület Má-1, Má-2 és Má-3 jelű övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. Az állattartást szolgáló épületek összes alapterülete az Má-2 jelű övezetben 100 m²-nél, az Má-3 övezetben 300 m²-nél nem lehet több.

(3) A telekosztással kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe 3000 m².

(4) Gazdasági épület létesítésének területi feltételei a következők:

(5) Lakóépület szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000m², egyéb művelési ág esetén 6000m² telekterület felett helyezhető el.

(6) A beépítettség mértéke: legfeljebb 3%, de a lakóépület (lakóépületek) lakás összes alapterülete a telek területének legfeljebb 1,5%-a lehet, de nem lehet több 200 m²-nél.

(7) A beépítési mód szabadonálló;

(8) Az oldalkert és a hátsókert minimális mérete 6 m.

(9) Az épületeket a szabályozási tervlapon jelölt külterületi gyűjtőutak mentén a telekhatártól legalább 15 m, egyéb utak mentén 10 m előkert biztosításával lehet kialakítani;

(10) A gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

40. §¹²⁴ (1) Általános borvidéki mezőgazdasági terület a szőlőkataszteri nyilvántartásban szereplő árutermelő gazdálkodásra alkalmas Máb jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Az általános borvidéki mezőgazdasági területen a szőlőgazdálkodás, borászat, borturizmus (borozó, csárda, borkereskedés, bormúzeum, borkóstoló stb.), továbbá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) A telekosztással kialakítható legkisebb telek (földrészlet) területe 3000 m².

(4) Gazdasági épület létesítésének területi feltételei a következők:

(5) Lakóépület szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000m², egyéb művelési ág esetén 6000m² telekterület felett helyezhető el.

(6) A beépítettség mértéke: legfeljebb 3%, de a lakóépület (lakóépületek) lakás összes alapterülete a telek területének legfeljebb 1,5%-a lehet, de nem lehet több 200 m²-nél.

(7) A beépítési mód szabadonálló;

(8) Az oldalkert és a hátsókert mérete minimális mérete 6 m.

(9) Az épületeket a szabályozási tervlapon jelölt külterületi gyűjtőutak mentén a telekhatártól legalább 15 m, egyéb utak mentén 10 m előkert biztosításával lehet kialakítani;

(10) A gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

41. §¹²⁵ (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2)¹²⁶ Mk jelű övezetekben elhelyezhető egy présház és tárolás célját szolgáló épület, melynek egy része ideiglenes tartózkodásra is alkalmas. Elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m² területű pince. Lakóépület és állattartó építmény nem létesíthető.

(3) A telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m², szélessége legalább 14 m.

(4) A beépítési mód: szabadonálló.

(5) A telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3 %, legfeljebb 60 m² lehet.

(6) Legfeljebb 3,5 m építménymagasságú 35-45º hajlásszögű, nyeregtetős épületek létesíthetők.

(7) Az épületek a szabályozási tervlapon jelölt gyűjtőutak mentén legalább 8 m, egyéb közutak mentén legalább 5 m előkert biztosításával létesíthetők.

(8) Az épületek legalább 3 m oldalkert és hátsókert biztosításával építhetők.

42. §¹²⁷ (1) Kertes borvidéki mezőgazdasági terület a szőlőkataszteri nyilvántartásban szereplő jellemzően szőlőgazdálkodást és borászatot, borturizmust (borozó, csárda, borkereskedés, bormúzeum, borkóstoló stb.) , de a kert- és a gyümölcsgazdálkodást és a pihenést is szolgáló Mkb jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) A területen a (1)-ben meghatározott célokat szolgáló kiskereskedelmi,- vendéglátó,-szolgáltató,- és gazdasági épületek, építmények, valamint lakóépület helyezhetők el.

(3)¹²⁸ Állattartó építmény csak azokon a telkeken létesíthető, ahol a rendelet hatályba lépését megelőzően már nyilvántartott lakóépület volt. Új állattartó építmény csak akkor létesíthető, ha a telek területének beépítettsége nem haladja meg a 3%-ot.

(4) A telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m², átlagos szélessége legalább 14 m.

(5) Gazdasági épület létesítésének területi feltételei a következők:

(6) Lakóépület szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000m², egyéb művelési ág esetén 6000m² telekterület felett helyezhető el.

(7) A beépítettség mértéke: legfeljebb 3%, de a lakóépület (lakóépületek) lakás összes alapterülete a telek területének legfeljebb 1,5%-a lehet, de nem lehet több 200 m²-nél.

(8) Az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

(9) Legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, 35-45º hajlásszögű, nyeregtetős, épületek létesíthetők.

(10) Az épületek a szabályozási tervlapon jelölt gyűjtőutak mentén legalább 8 m, egyéb közutak mentén legalább 5 m előkert biztosításával létesíthetők.

(11) Az épületek legalább 3 m oldalkert és hátsókert biztosításával építhetők.

(12)^{129 130}Az Mk-b jelű övezetben épületek csak geotechnikai szakvélemény alapján az illetékes vízügyi hatóság egyetértésével létesíthetők.

43. §¹³¹ (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésű, belvíz által veszélyeztetett Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

(2) A területen telekosztással kialakítható telek (földrészlet) területe 3000 m²-nél kisebb nem lehet.

(3)¹³² Az Mko0 jelű övezetek területén – a 38. § (6) bekezdés szerinti tanyás telkek kivételével - új épületek nem létesíthetők, a meglevő épületek azonban felújíthatók.

(4) Az Mko1 jelű övezetekben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a génmegőrzést, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá lakóépület létesíthető.

(5) Gazdasági épület létesítésének területi feltételei a következők:

(6) Lakóépület szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000m2, egyéb művelési ág esetén 6000m² telekterület felett helyezhető el. .

(7) A beépítettség mértéke: legfeljebb 3%, de a lakóépület (lakóépületek) lakás összes alapterülete a telek területének legfeljebb 1,5%-a lehet, de nem lehet több 200 m2-nél.

(8) Az épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m lehet, ettől eltérni akkor lehet, ha azt a mezőgazdasági üzemi technológia szükségessé teszi.

(9) Az épületek szabadonállóan, 35-45º hajlásszögű nyeregtetővel alakíthatók ki;

(10) Az előkert a szabályozási terven jelölt gyűjtőutak mentén legalább 15 m, egyéb utak mentén legalább 10 m.

(11) A hátsókert és az oldalkert legalább 6 m.

44. § (1) Vízgazdálkodási terület az OTÉK 30. § előírásaival összhangban:

(2)¹³³ A vízmederként és vízállásos területként (V) szabályozott övezeteken:

(3) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (Vát) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai alakíthatók ki.

(4) Vízművek övezetében (Vv) csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.

45. § (1)¹³⁴ A hullámtéri és nyílt ártéri vízgazdálkodási területen a kialakult és tervezett területhasználat alapján a szabályozási tervlapok a másodlagos rendeltetés szerint határozzák meg az övezeteket:

(2) Vízgazdálkodási terület – másodlagosan erdőterület V-E jelű övezeteiben épület nem létesíthető.

(3) Vízgazdálkodási terület – másodlagosan korlátozott használatú mezőgazdasági terület V-Mko jelű övezeteiben új épület nem létesíthető. A meglevő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

(4)¹³⁵ Vízgazdálkodási terület – másodlagosan zöldterület V-Z-0 jelű övezeteiben a pihenés, a játék, a sportolás épületnek nem minősülő műtárgyai; a V-Z-1 jelű övezetekben mindezeken túl a strandolás műtárgyai, továbbá a szabad strand működéséhez szükséges higiénés épületek (öltöző, zuhanyzó, WC) alakíthatók ki. Az épületek kialakítása elhelyezése az illetékes vízügyi hatóság (ATIKÖTEVIFE) hozzájárulásával az árvízzel kevésbé érintett területen történhet oly módon, hogy az épületek az árvíz levonulását nem korlátozhatják.

(5)¹³⁶ Vízgazdálkodási terület-Üdülőházas üdülőterületen a meglévő üdülőházak felújítását, korszerűsítését, újjáépítését szolgáló építési tevékenység végezhető, a hullámterekre vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével.

(6)¹⁴⁰ Vízgazdálkodási terület-Hétvégiházas üdülőterületen a meglévő hétvégiházak felújítását, korszerűsítését, újjáépítését szolgáló építési tevékenység végezhető, továbbá a hullámterekre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint az OTÉK előírásai együttes érvényesítésével új épületek is elhelyezhetők.

(6a)¹⁴⁴ A V-Üh* jelű vízgazdálkodási terület – hétvégiházas üdülőterület övezetében építmény elhelyezhető legfeljebb 5%-os beépíthetőséggel, a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi előírások, valamint az országos településrendezési követelmények előírásainak együttes érvényesítésével. Az építményelhelyezés során figyelembe kell venni a HÉSZ 45. § (6) bekezdés c), d) és e) pontját is.

(7) Vízgazdálkodási terület-Különleges terület–kemping, táborhely övezet kizárólag a meglévő kemping és napközis tábor területét foglalja magában.

46. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

47. § (1)^{146 147}A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak, és a jelentős szintbeli közterületi gépjárműtárolók (jele: Köu), a vasúti területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt (jele: Kök), valamint a parti sétány területe (jele: Kös).

(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (váróhelység, esőbeálló, forgalomirányító helység) és reklámépítmények helyezhetők el.

(3) A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességét, azaz területét a szabályozási tervek határozzák meg.

(4) A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a szabályozási terv (SZT) szerint kell kialakítani.

(5) Új kiszolgáló utak létesítése, vagy felújítása esetén a szabályozási szélességén belül általában legalább 3 m széles burkolat és egyoldali járda létesítendő. Településközponti vegyes, gazdasági és különleges területekkel határos területen min. 6,5 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő.

(6) Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 4,0 m lehet

(7)¹⁴⁸

(8) Parkolási rendeletet a HÉSZ előírásaival összhangban kell alkotni. A parkolási rendeletnek rendelkeznie kell a parkolózónák kialakításáról és a követelményekben előírt parkolóhelyek közterületi parkolóval történő megválthatóságáról továbbá az SZT szerinti parkolóterületek használatának szabályairól.

(9) Öböl nélküli autóbuszmegálló a mellékutakon – gyermek és egészségügyi intézmények előtti területek kivételével - bárhol kialakítható.

(10)¹⁴⁹ A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:

(11) A vasút meglévő területe és az átjárók száma nem csökkenthető.

(12) A vasúti területeken belül a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el. A vasúti terület belterületi szakaszán az előzőeken kívül a következő épületek, építmények helyezhetőek el: Állomásépület a kapcsolódó raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épülettel, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények. Az utazóközönséget kiszolgáló-ellátó funkciók (várótermek, kereskedelmi, szolgáltató) csak az állomásépületen belül alakíthatók ki. Közcélú szállás épület a területen nem alakítható ki.

(13) Vasúti területen az épület-elhelyezés és kialakítás feltételei a következők: beépítés mértéke: 5%, legnagyobb építménymagasság: 7,5 m beépítési mód: szabadonálló.

(14) A MÁV vonalán a védőtávolság 50-50 m, amelyen belül az épületek elhelyezéséhez a MÁV hozzájárulása szükséges.

(14a)¹⁵² A parti sétány területén – amennyiben a szabályozási szélesség, valamint a terület adottsága lehetővé teszi – egy honos fajokból álló fasort kell eltelepíteni.

(14b)¹⁵³ A parti sétány területén elhelyezhető kerékpárút is, amennyiben a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi.

(14c)¹⁵⁴ A parti sétányt csak közterület-alakítási terv alapján lehet létesíteni.

(15) A közműhálózatok elhelyezésére szolgáló közműterületek a szabályozási terveken szabályozási vonallal határolt közterületekkel azonos területek. - A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint.

(16) A közművek egyéb műtárgyainak elhelyezésére szolgáló területek a vízművek létesítményeinek elhelyezésére szolgáló vízgazdálkodási terület (Vv), a záportározó elhelyezésére szolgáló vízgazdálkodási terület (V), a szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló különleges terület (Kszv). A külön övezettel nem rendelkező műtárgyak bármely más övezetben elhelyezhető.

(17) Új út építésénél a tervezett közműveket, a csapadékvizek elvezetést, belterületen a közvilágítást egyidejűleg ki kell építeni, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges felújítását el kell végezni.

(18) Műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területen új közműépítés, illetve jelentős közműrekonstrukció során (a nagyfeszültségű villamosvezetékek kivételével) légkábelek nem helyezhetők el, a villamosenergia, hírközlés, telekommunikáció összes vezetékeit földkábelként kell kialakítani.

(19) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(20) Műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelmi területen fa kábeltartó oszlopok betonoszlopokra nem cserélhetők ki, a közterületek rekonstrukciója során a légkábeleket földkábelre kell cserélni.

(21) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyom-vonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban az előírt egy- vagy kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(22) Beépített területen, amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

(23) A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(24) Műemléki jelentőségű területen csak építész- vagy kertépítészmérnök bevonásával tervezett terepszint feletti műtárgy helyezhető el, 1:200 méretarányú követelmények szerinti kertépítészeti terv alapján. A műtárgy csak a kertépítészeti tervben meghatározott burkolatokkal, növénytelepítéssel, köztér-berendezéssel együtt helyezhető el.

(25) A közműszolgáltatók által nem közterületen elhelyezett műtárgyak telkeinek határa mentén, egy, legalább 1,5 méter magas cserjesort kell telepíteni, a cserjetelepítés távolságokra vonatkozó előírások betartásával.

48. § (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a jogszabályokban és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesítendők.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4) A közműhálózat gerincvezetékeit közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint.

(5) A megvalósításra kerülő új épületnek minősülő létesítményeket a HÉSZ-ben meghatározott közművesítéssel kell ellátni.

(6)¹⁶⁰ A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot (a magánterületre esőt is) figyelembe kell venni.

(7)¹⁶¹

(8)¹⁶² A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szükséges védőtávolságot biztosítani kell.

(9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell

(10) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

49. § (1)¹⁶³ A vízbeszerzés, ivóvízellátás és termálvíz ellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a vonatkozó jogszabály előírásait.

(2)¹⁶⁴

(3)¹⁶⁵ A beépített, illetve beépítésre szánt területen, a külterületi beépítésre szánt ingatlanok kivételével, építés csak a vezetékes vízellátás biztosítását követően lehetséges.

(4)¹⁶⁶ Ahol a teljes közművesítettség elő van írva, ott házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően lehetséges, egyéb helyen a követelmények szerint kiépített közműpótló megléte a feltétel.

(5)¹⁶⁷ A mértékadó külső tűzivíz szükségletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint a hálózaton biztosítani kell.

(6) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(7) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében lehetőség szerint körvezetékként kell kiépíteni.

(8) Ivóvízvezeték védőtávolsága épület alapjától – NA 300 mm-ig 3,0 m,

50. § (1) A város meglévő és tervezett beépítésű területein a szennyvíz-csatorna hálózatot a keletkező összes szennyvízmennyiség elvezetésére kell kiépíteni.

(2)¹⁶⁸ A fejlesztési területeken a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében nem lehetséges.

(3)¹⁶⁹ A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő telkeken a rendeltetés megváltoztatása, átépítés csak a hálózatra való rákötés megvalósulása és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezések elbontása után lehetséges.

(4)¹⁷⁰ A csatornázott területeken a szennyvízcsatorna hálózatra minél előbb rá kell csatlakozni.

(5)¹⁷¹ A nem csatornázott területeken házi vízbekötés csak a vízzáróan szigetelt, engedélyezett és műszaki átvételt igazolt közműpótló szennyvíztározó medence, vagy egyedi szennyvíztisztító magvalósítását követően lehetséges.

(6) A közcsatornába bevezetett vizek minőségének ki kell elégíteniük a minden-kori érvényes rendeletekben foglalt előírásokat.

(7) Az előbbit meghaladó szennyezettségű vizeket előtisztítás után szabad a közcsatorna hálózatba vezetni.

(8) A szennyvízcsatornák védőtávolsága épület alapjától gravitációs csatorna 3,0 m, nyomóvezeték NA 300 mm-ig 3,0 m.

51. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A településközponti vegyes fejlesztési területek csapadékvizét zárt csatornán keresztül kell elvezetni.

(3) A további fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(4) A városközpont területén a zárt csapadékcsatorna hálózatot kell tovább építeni.

(5) A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(6)¹⁷² A belvízcsatornákon a partéltől számított 3,0 m-en belül szabad eljárást kell biztosítani a vízfolyás kezelője részére.

(7)¹⁷³ Építési telek területén áthaladó vízelvezető árok csak a kezelő jóváhagyásával és/vagy a vízügyi hatóság hozzájárulásával fedhető le, illetve az árok előírás szerinti kiváltása esetén szüntethető meg.

52. § (1)¹⁷⁴ Az árvízvédelmi vonalak mentén történő építés vonatkozásában a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Töltéslábtól mért 10 méter széles sávban építmény nem helyezhető el. Kétséges esetekben építés csak a vízügyi szakhatósággal történő egyeztetés alapján engedélyezhető.

(3) Árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60,0 m-en, a mentett oldalon pedig 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad.

(4) Munkagödröt nyitni az előbbi területsávon belül a vízügyi hatóság eseti előírásainak betartásával lehet.

(5) Árvízvédelmi művet meg-, vagy elbontani csak a vízügyi hatóság engedélye alapján szabad.

(6) A hullámtéren, Körös-torok területe, továbbá a kikötők kivételével, csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építményt szabad elhelyezni.

(7) A vízi közlekedés létesítményei, kikötő és veszteglő helyek az 50/2002 (XII.19) GKM rendeltet jogszabályi előírásainak megfelelően, a területen illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

(8)¹⁷⁵ A Körös-torok területén történő építésre vonatkozó előírásokat a másodlagos felhasználású vízgazdálkodási területekre vonatkozó 45. § előírásai tartalmazzák.

53. § (1)¹⁷⁶ A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a vonatkozó jogszabályok továbbá az MSz 151, MSz 172, MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

54. § (1) Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(2) Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(3) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek úgy kell helyet biztosítani, hogy a tervezési terület 100%-os ellátása biztosítva legyen.

(4) A rendelkezésre álló terület, a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok a távközlési alépítmények, földkábelek, oszlopsorok elhelyezésére alkalmas területsávja. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

(5) Légvezetékes távközlési hálózat Csongrád beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésű területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.

(6) Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen csak kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen helyezhetők el.

55. § (1)¹⁷⁷ Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a vonatkozó jogszabályok, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól (nagynyomású hálózatoknál + a csővezetékek névleges űrméretétől) függően a csővezeték tengely-vonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti:

(2) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti “hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

56. § (1) E rendelet a 2005. október 1-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A 2008. november 05-én hatályba lépő rendelkezések - amennyiben azok az ügyfél számára kedvezőbb feltételeket teremtenek – a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatóak.

(3) A 2016. január 29-én elfogadott 4/2016. (I. 29.) önk. rendelet mellékletének 1.1., 1.2. és 1.3. pontjában szaggatott vonallal körülhatárolt területrészre vonatkozó szabályozás, a tervezett vízparti sétány és feltáró út kialakítása érdekében szükséges valamennyi érintett ingatlantulajdonossal kötendő megállapodás megkötését követően lép hatályba.